Hosszú betegség után 2007. december 2-án elhunyt Baji László, a MAFILM nyugalmazott igazgatója. Búcsúztatóját 2007. december 14-én pénteken 15 órakor a Szent Angyalok Temploma altemplomában református egyház szerinti szertartással tartják.
Baji László az 1950-es években került az akkor nemrég alakult Kulturális Minisztérium Filmfőigazgatóságára gazdasági szakemberként.
1958-ban közvetlenül is részt vett a Balázs Béla Stúdió létrehozásában, annak gazdasági feltételeinek megteremtésében.
1970-ben került a Magyar Filmgyártó Vállalathoz, ahol különféle funkciókat látott el: gazdasági vezetője volt a rövidfilm területen a Népszerű-tudományos és Oktatófilm Stúdiónak, majd ’73-tól a Rövidfilm Főosztály vezetőjeként segítette az alkotók munkáját, a gyártási szakemberek kinevelését.
1976-ban a Magyar Filmgyártó Vállalat általános igazgatóhelyettese, majd 1978-tól gyártási igazgatójaként tevékenykedett, hozzá tartozott mind a négy rövidfilm gyártó műhely, az öt játékfilm gyártó stúdió, a Nemzetközi Főosztály, a TV-főosztály, a Balázs Béla Stúdió. Ezt követően a MOKÉP gazdasági igazgatója volt, míg 1986-tól ismét a Magyar Filmgyártó Vállalatnál tevékenykedett igazgatóként.
Nyugdíjba vonulását követően szaktanácsadóként működött közre a Fiatal Filmesek Stúdiójában, a Magyar Mozgókép Közalapítványnál és a MOKÉP-nél. 1971-töl 1990-ig a rövid-, illetve a játékfilmszemlék gazdasági vezetője volt.

A Magyar Hangmérnökök Társasága 2007. évi rendes közgyűlésén új vezetőséget választott. Az új elnök: Nyerges András; a vezetőség tagjai Császár Ferenc, Juhos Gábor, Kovács György és Márkus Tamás.
Az új és leköszönő elnök a legnagyobb egyetértésben állapodtak meg abban, hogy szorosan együttműködnek a magyar auditív kultúrával kapcsolatos célkitűzések megvalósításában. Zányi Tamás a filmes szakterületen továbbra is tevékeny szerepet vállal.
A közgyűlés megszavazta Ditzmann Tamás, Homics András, László Krisztián, és Pós Gergő jelöltek rendes taggá választását.
Kapcsolódó holnap: www.haes.hu

Életének 72. évében november 17-re virradóan elhunyt Ember Judit Balázs Béla-díjas dokumentumfilm-rendező, kiváló művész – tudatta a filmrendező családja szombaton az MTI-vel.
Ember Judit szinte minden alkotása felér egy társadalomtudományi, művészeti esettanulmánnyal. Sajátos stílust és egyéni módszert teremtett. Műveiben egyszerre kapott hangsúlyt az izgalmas oknyomozás, valamint a filmjeiben szereplő egyszerű emberekkel való bensőséges, mélyen együtt érző kapcsolata.
A Magyar Mozgókép Közalapítvány és a Filmművész Szövetség tudatja, hogy Ember Judit Balázs Béla-díjas, Érdemes művész filmrendező, a magyar dokumentumfilm egyik legjelentősebb alkotójának temetését 2007 december 2-án, vasárnap 11 órakor tartják a X. kerületi Kozma utcai temetőben.
Kapcsolódó cikkünk: A magyar film második nagy korszaka: a nyolcvanas évektől napjainkig

Kilencven éves korában 2007. november 19-én elhunyt Szabó Magda Kossuth-díjas és kétszeres József Attila-díjas író – tudatta az alkotó titkára, Tasi Géza az MTI-vel. Az írónő délután 4 órakor olvasás közben halt meg kerepesi otthonában.
Szabó Magda 1917. október 5-én született Debrecenben. Tanulmányait szülővárosában végezte, itt szerezte latin-magyar-történelem szakos diplomáját, a Tisza István Tudományegyetemen.
Főbb regényei közé tartozik a Freskó (1958), a Mondják meg Zsófikának (1958), Az őz (1959), a Sziget-kék (1959), a Bárány Boldizsár (1959), a Disznótor (1960), a Születésnap (1962), a Pilátus (1963), A Danaida (1964), a Tündér Lala (1965), a Katalin utca (1969), az Abigél (1970), A szemlélők (1973), a Régimódi történet (1977), Az ajtó (1987), a Merszi, Möszjő (2000), a Für Elise (2002). Összegyűjtött hangjátékait 2006-ban adták ki, Békekötés címmel.
Szabó Magdát az Oktatási és Kulturális Minisztérium, valamint a Fővárosi Önkormányzat saját halottjának tekinti.

A 453 benevezett filmből 42 alkotás alkotta a programot. A Toldi mozi mellett a Cirko-gejzír várta a közönséget. A fesztiválnak 4320 látogatója volt – a legtöbb a Verzió történetében.
A leglátogatottabb film A harmadik nem: a hidzsrák Indiában című német dokumentumfilm volt, amely egy a társadalom perifériáján élő csoport, a se nem férfi, se nem nő (,,több mindkettőnél” – mondja a film egyik szereplője) különösen nehéz életébe avatja be a nézőt.
A magyar filmek közül a sokak által vitatott film, a Dübörög a nemzeti rock című, a szélsőjobbos szubkultúrát távolságtartással ábrázoló mű keltette fel a legnagyobb érdeklődést. Rendezője, Kriza Bori a vasárnapi záróesten a fesztivál vendége volt.
A Verzió nem versenyfesztivál, a közönség szavazza meg a legjobb filmnek az ezerdolláros Verzió Díjat. Idén egy izraeli alkotás, Barak Heymann és Tomer Heymann filmje, a Híd a Wadi fölött kapta. A film kivételes érzékenységgel és elfogulatlansággal követi egy vegyes és kétnyelvű általános iskolai osztály sorsát; a tanulók, a tanárok és a szülők küzdelmét a békés egymás mellett élésért, az iskolaalapítástól a tanévzáróig.
A Verzió Film Alapítvány, tekintettel a hajszálnyi szavazatkülönbségre, Groó Diána Előttem az élet című filmjét háromszáz eurós Különdíjjal jutalmazta – döntött váratlanul a Verzió fesztivál- és programigazgatója. A film a Pető Intézet egykori és jelenlegi neveltjeinek portréja, mindennapi küzdelmeik és örömeik szívszorító és lélekemelő dokumentuma. Nick Broomfieldtől – akit Michael Moore előfutárának tart a szakma – öt felkavaró, Magyarországon eddig nem vetített filmet láthatott a közönség.
A 42 filmből 34 magyar mozipremier. A Verzión vetített filmeket máshol nemigen láthatja a hazai közönség. A Verzió filmjei iránt a tévés szerkesztők is érdeklődnek, így könnyen lehet, hogy egyik-másik alkotás mégiscsak eljut a nagyközönséghez – mondta Zádori Zsuzsa, a fesztivál igazgatója.
A Verzió oktatási programja is új helyszínnel bővült: az OSA Archívum mellett 2007-ben a Goethe Intézet adott helyet a Diák Verziónak, a délelőtti beszélgetéssel egybekötött filmvetítéseknek. Öt magyar alkotás került a fesztivál programjába: Gát Balázs Gipsy Side, Groó Diána Előttem az élet, Kőszegi Edit Menekülés a szerelembe, Kriza Bori Dübörög a nemzeti rock és Trencsényi Klára Az esély című filmje.
Az ötödik Verziót 2008-ban november 4-től 9-ig rendezi az OSA Archívum és a Verzió Film Alapítvány.
Kapcsolódó honlap: www.verzio.ceu.hu

November 5-re virradóra sztrájkba léptek a hollywoodi forgatókönyvírók, mert képviseletük nem sikerült megegyeznie a stúdiókkal az új médiumok bevételeiből követelt részesedésükről – adta hírül az MTI, a Reuters és az AFP. Bár a tárgyalások továbbra is folynak, a tizenkétezer tagot számláló Amerikai Forgatókönyvírók Céhe (WGA) mégsem függesztette fel a munkabeszüntetést. A friss poénokból élő talkshow-k, szappanoperák és vicces műsorok azonnal érezni fogják az érvágást, ám a nagy hollywoodi filmstúdiók és televíziós programok fel vannak készülve az efféle kényszerű helyzetekre: annyi alapanyagot spájzolnak, ami akár egy évig is kitart.
Az írók azért fogtak össze, hogy még idejében kivívják maguknak a szerintük őket megillető részesedést az olyan új médiumok bevételeiből, mint a mozifilmek és tévésorozatok DVD-változatai, az internetes showműsorok vagy a mobilokra letölthető műsorok. A producerek ugyanakkor azzal érvelnek, hogy még túl korai lenne megjósolni, mennyire jövedelmezőek ezek az új források. A WGA azonban elszánt, nem akarja elkövetni azt a hibát, amit 1984-ben, amikor alaposan alábecsülték a házimozis eladásokból befolyó hasznot, és belementek abba a szerződésbe, ami mindössze három centet (5 forintot) biztosított nekik minden DVD-film eladásából.
A legutóbbi forgatókönyvíró-sztrájk 1988-ban 22 hétig tartott és mintegy 500 millió dolláros (közel 88 milliárd forintos) kárt okozott a filmiparnak, egyebek között kitolta az őszi amerikai tévészezon nyitányát is. Szakértők szerint egy hasonló kaliberű munkastop ma akár több mint egymilliárd dolláros (175 milliárd forintos) veszteséggel is járhat.

A száz éve eltűntnek vélt négy alkotásra a katalóniai Filmoteka archívumában leltek rá, régi tekercsek restaurálása közben – adta hírül az MTI-Panoráma információját az Index. A művész és a bábú, a Vulkánkitörés Martinique-on és A spiritizmus fejlődése, valamint a Triboulet piramisa kópiája került elő. Utóbbiban a művész maga is szerepel, mint férfiakat balerinává változtató varázsló.
Georges Méliès már a Lumière-testvérek első vetítésén, 1895-ben a mozi szerelmese lett. Összesen 520 rövidfilmet forgatott, de költséges hobbija az anyagi csőd szélére sodorta, ezért elégette az összes eredeti negatívot. Marie-Hélene Lehérissey, Mélies dédunokája szerint eddig már több mint 200 kópiát sikerült összegyűjteni a rendező filmjeiből.
Kapcsolódó cikkünk: Pölöskey István: 40 film egy dvd-n (2001)

Koltai Róbert új komédiája az október 18-i bemutatóját követő 13-ik napon elérte a százezres álomhatárt – adta hírül a forgalmazó.
Már az első héten hetvenezren voltak kíváncsiak Bajusz János (Koltai Róbert), Bajuszné (Pogány Judit), Köles atya (Gesztesi Károly), a csendőr-páros (Pinroch Csaba, Szabó Győző) „pusztai vendettájára”, nem is beszélve a Körte Kázmér (Szabó Kimmel Tamás) és Böske (Egres Katinka) között kialakuló szerelmi történetről és Ivaros többi lakójának kalandjairól.
A Megy a gőzös forgalmazója a Budapest Film.
Kapcsolódó honlapok: www.megyagozos.hu és www.budaestfilm.hu

A film iránt tanúsított megkérdőjelezhetetlen elkötelezettségük elismeréseként, Jean-Luc Godard és Michael Ballhaus is díjat vehet át a 20. Európai Filmdíj átadón december elsején, Berlinben.
Tevékeny filmesként és a filmművészet avatott megfigyelője és kritikusaként az elmúlt öt évtizedben, Jean-Luc Godard alapjaiban határozta meg, hogy miként gondolkodunk az európai filmről. Godard filmjei kihívást jelentenek, megdöbbentik, szenvedélyesen meglepik és örömet szereznek a nézőnek és a filmkritikusnak egyaránt. Az Európai Filmakadémia ÉLETMŰDÍJÁT 2007-ben Jean-Luc Godard veheti át a világ filmművészetéhez való jelentős hozzájárulásáért.
Michael Ballhaus a világ egyik legsikeresebb operatőre. Több mint nyolcvan filmet készített Németország és az Egyesült Államok legjelentősebb rendezőivel, köztük Rainer Werner Fassbinderrel, Martin Scorsesével, Mike Nichols-szal, Francis Ford Coppolával, Robert Redforddal és Wolfgang Petersennel. Filmjeiért háromszor jelölték Oscar-díjra. 2006-ban első németként kapta meg az Amerikai Operatőrök Társasága Nemzetközi Elismerését – a legfontosabb díjat, amit külföldi operatőr megkaphat. Kiemelkedő karrierje elismeréseként Michael Ballhaus veheti át 2007-ben az EURÓPAI HOZZÁJÁRULÁS A VILÁG FILMMŰVÉSZETÉHEZ - Prix Screen International díjat, az Európai Filmakadémia és a Screen International szakmai lap közös elismerését.
Jean-Luc Godard és Michael Ballhaus személyesen veszik át díjaikat december 1-én, Berlinben a 20. Európai Filmdíj gálaesten.

Koltai Róbert új filmje, a Megy a gőzös az elővetítéseken kiemelkedő sikert ért el a forgatás helyszínéül szolgáló Csongrád városában: négy nap és nyolc mozielőadás alatt 1800-an voltak rá kíváncsiak. Ennyi idő alatt, ennyi néző még egy filmet sem nézett meg a helyi moziban.
A film október 18-tól látható a hazai mozikban, a Budapest Film forgalmazásában.
A film honlapja: www.megyagozos.hu

Bálint István hosszan tartó, súlyos betegség után, 2007. október 11-én hunyt el. Gyászolja fia, Gáspár, Budapesten, lánya, Eszter, és unokája, August Balint DuClos New Yorkban, valamint barátai, alkotótársai.
Bálint István (1943-2007) meghatározó alakja volt annak a budapesti nem-hivatalos színházi műhelynek, amelyből később a New Yorkban működő, világhírű Squat Színház kinőtt. Első bemutatott darabja a Donáth Péterrel közösen írt Náthán és Tibold volt, amit az Universitas Együttes játszott el az Egyetemi Színpadon. 1971-ben, a Kassák Művelődési Házban bemutatott Labirintussal lett tagja annak a közösségnek, amelynek mellette Breznyik Péter, Buchmüller Éva, Halász Péter, Kollár Marianne (Bálint felesége) és Koós Anna voltak a legfontosabb egyéniségei.
A társulat 1972-től lakásszínházként működött, majd a tagjainak többsége 1976-ban – olyan kísérletező produkciók után, mint A skanzen gyilkosai, a Hét bohócjelenet, A három nővér és a Don Giovanni von Leporello – hatósági nyomásra emigrált Magyarországról. Bálint István párizsi és rotterdami kitérő után 1977-ben telepedett le alkotótársaival New Yorkban, ahol az alternatív színházi élet középpontja, a környék kulturális életének intézménye lett a 23. utcai Squat Theatre. Bálint a kollektíva nagy jelentőségű színpadi, performance- és multimédia-producióinak – köztük a Pig! Child! Fire!, az Andy Warhol’s Last Love, a Mr. Dead & Mrs. Free és a Dreamland Burns címűeknek – volt szerzője vagy társszerzője, rendezője, szereplője. Alkotásai számos szakmai elismerésben, díjban – köztük több alkalommal a tekintélyes OBIE-díjban – részesültek. Íróként és szereplőként is közreműködött Robert Frank Hunter című filmjében (1989). A kilencvenes évek elején tért vissza Magyarországra, a Debreceni Csokonai Színházban és a Merlin Színházban rendezett. Emigrációja előtt egy verseskötete jelent meg (Arthur és Franz, 1972), ezt követte visszaköltözése után az Egy felelőtlen férfi vallomásai (1996) és a Roskó Gáborral közös Kikötői beszélgetések (2005). Vezetett műsort a Tilos Rádióban, 1997-ben pedig egy nagylemeznyi albumszöveget írt Másik Jánosnak (A Másik – Peepshow-mennyország).

A dzsesszénekes duplalemezes extra változatban november 27-én jelenik meg DVD-n.
Hőse, Jakie egy zsidó kántor egyetlen fia, aki arra rendeltetett, hogy kövesse a család többgenerációs hagyományát. Őt azonban a jazz ragadja magával. Amikor kiderül, hogy egy mulatóban énekel, dühös atyját és megtört szívű édesanyját hátrahagyva megszökik a szülői házból. Évekkel később az új néven (Jack Robin) elismert jazzénekessé vált fiú visszatér, hogy megbocsátást nyerjen. Ám mivel beteg édesapja továbbra is hajthatatlan, Jacknek választania kell a fekete bőrűvé maszkírozott énekesi karrierje és zsidó identitása között.
A 80 éve készült legendás filmtörténeti mérföldkő ünnepi kiadása.
Extrák (eredeti nyelven)
1. lemez: A film
Új, digitális transzfer és tökéletes hangzás a helyreállított filmanyagból és a Vitaphone eredeti felvételeiből
Audiokommentár Ron Hutchinson, a Vitaphone Projects alapítójának és Vince Giordano, a Nighthawks együttes frontemberének közreműködésével
Al Jolson-rövidfilmek, -rádióműsor és –mozielőzetesek
Klasszikus rajzfilm: Dalolva szép az élet
2. lemez: A hangosfilm születése
Vadonatúj, egészestés dokumentumfilm: A hang hajnala: hogyan tanult meg beszélni a film
Az 1929-es Gold Diggers of Broadway című filmből fennmaradt részletek
Korabeli rövidfilmek

A több mint 120 országban jelen lévő Liberty Global Inc-hez tartozó Chellomedia megvásárolta a Filmmúzeumot, a TV Paprikát és a TV Dekót. A budapesti székhelyű Chello Central Europe így – a Minimax, a Sport 1, a Sport 2 és az MGM adókkal együtt – hét régióbeli csatorna tulajdonosává vált.
A Chellomedia – a Liberty Global Inc. európai, tartalommal foglalkozó részlege – három magyar tévécsatornát vásárolt a budapesti székhelyű Chello Central Europe (CCE) számára. Az akvizíció tárgya a barkácsolással, lakberendezéssel, kertészkedéssel foglalkozó TV Deko és TV Paprika főzőcsatorna (együtt: TV Paprika Zrt.), illetve a régi filmeket sugárzó Filmmúzeum (Filmmúzeum Zrt.), amelyeket különálló tranzakciók keretében magyar tulajdonosaiktól vettek meg. Ezzel a Chello Central Europe hét csatorna tulajdonosává vált a régióban. A portfolió részét képezte eddig a Minimax, Sport 1, Sport 2, és az MGM, ez utóbbinak ötven százaléka tartozik a CCE alá.
A cég szerint a most megszerzett csatornák jól illusztrálják, hogy a Chellomedia továbbra is élénken érdeklődik az életstílus-, film- és szórakoztató tematikával rendelkező televíziók iránt. Az új csatornák a Chello Central Europe budapesti irodájának irányítása alá kerülnek, amely már a Minimax és a Sport 1, Sport 2 székhelye is egyben.
Az elmúlt egy évben a Chellomedia nagy mértékben növelte a tulajdonában lévő, illetve általa működtetett tévécsatornák számát: ebben az időszakban vette meg a Minimax rajzfilmcsatorna második ötven százalékát, valamint a Sport 1-et és a Sport 2-t. Mindegyik televízió jelentős számú háztartásban van jelen Romániában, Magyarországon, Szlovákiában és Csehországban.
Mojo Productions néven új műsorgyártó céget is létrehoz a Chellomedia, a társaság közép-európai divíziója, a Chello Central Europe felügyeletében. Az új társaság a Chello Central Europe elsőszámú gyártási cége lesz, amely azonban nemcsak a Chello Central Europe tulajdonában lévő és általa működtetett hét csatornát látja el tartalommal, hanem a régió nemzeti és nemzetközi tévécsatornáit is. A Mojo Productions Lissák Marcell, Krasznai János és Lendvai Balázs irányítása alatt működik majd, ők a Filmmúzeum, a TV Paprika és a TV Deko megalapítói is.
Október elsejétől – a logót kivéve – a TV Paprika minden arculati eleme megújult, és átalakul a műsorstruktúra is. A csatorna két korábbi hangját, Fehér Annát és Széles Lászlót, Báthory Orsolya váltotta, aki már eddig is több műsorhoz kölcsönözte a hangját.
Az új műsorstruktúrában megváltoznak a saját gyártású tartalmak: rövidebb, kompaktabb szériák kerülnek terítékre 2007 őszétől, újabb sorozatok indulnak képernyőn eddig még soha nem látott arcokkal, minden második hétvégén pedig tematikus napokat tart a csatorna.

A Kontroll rendezőjének első hollywoodi filmje november 27-től DVD-n is látható.
EXTRÁK
Vendégkönyv: Az Elhagyott szoba stábja
Kibővített halálmozik – rövidfilm
Alternatív kezdés
Kimaradt jelenetek
HANGOK
magyar (5.1*), angol (5.1*), cseh (5.1*), lengyel (5.1*), török (5.1*)
Jelmagyarázat: *5.1 Dolby Digital
FELIRATOK
magyar, angol, arab, bolgár, horvát, cseh, görög, héber, hindi, izlandi, lengyel, román, szerb, szlovén, török
Játékidő: 82 perc
Kapcsolódó kritikánk:
Széphelyi Júlia: Elnagyolt szoba – Antal Nimród: Elhagyott szoba

A kétnyelvű változat az alábbi műsorok esetében látható: magyar dokumentum- és ismeretterjesztő filmek, Kikötő, Színlap, Duna mozi, Szalon, Kézjegy-portréfilm, Élő Népzene. Az idegen nyelvű változat első lépéseként a fontosabb kulturális műsorok ismétléseit látják el angol nyelvű felirattal. A tengeren túli nagy időeltolódás miatt az éjszakai műsorokban lesz gyakoribb a feliratozás.
A Duna Televízió napi 24 órában digitális műholdon sugároz egész Európában. Ugyanakkor a jelek kiváló minőségben foghatók Észak-Afrikában, a Közel- és a Távol-Kelet egy részén, valamint műholdváltással az USA-ban, Kanadában, Ausztráliában és Új-Zélandon is.
A külképviseleteken és a közönségtalálkozókon már régóta megfogalmazódott az igény, hogy a Duna Televízió magyar nyelvű műsorait angol felirattal is sugározzák. Ily módon a külhoni magyarok minden generációja kapcsolatot tarthat a hazai kultúrával, és ez hozzájárul identitásuk megőrzéséhez – a kétnyelvű sugárzásnak így igazi család- és csoport-összetartó ereje van. Az angol feliratozás ugyanakkor közelebb hozza más népek számára is a magyar kultúrát, műsoraink pedig az eddiginél szélesebb körben járulnak hozzá Magyarország népszerűsítéséhez.
A Duna Televízió hivatalos honlapja: www.dunatv.hu

A Magyar Filmművészek Szövetsége tudatja, hogy Gaál István Balázs Béla-díjas, érdemes művész, Kossuth-díjas, életmű-díjas filmrendező, a Magyar Mozgókép Mestere temetését 2007. október 10-én, szerdán 12 órakor tartják a Farkasréti temető Makovecz ravatalozójában.
Gaál István hosszan tartó, súlyos betegség után, életének 75. évében 2007. szeptember 25-én hunyt el.

A legmagasabb francia állami elismerés, a Becsületrend tiszti rendjelét adományozta David Lynch amerikai filmrendezőnek Nicolas Sarkozy francia államfő a filmművészet számos képviselőjének jelenlétében – adta hírül a Magyar Távirati Iroda honlapja. „Azt szeretem önben, ahogy ellentmond a reális világnak azért, hogy mögötte megtalálja az igazságot. Szeretem, ahogy a reménységet kutatja, és nagyon közel érzem magam ehhez a reménységhez és ehhez az álomhoz” – emelte ki méltatásában az Elysée-palotában tartott ünnepségen a francia elnök. Az egyebek mellett a Dűne, a Kék bársony, a Veszett világ, a Twin Peaks és az Útvesztőben rendezője „legmélyebb háláját” fejezte ki az elismerésért. „Szeretem Franciaországot, ez nem titok” – hangsúlyozta Lynch.
Nicolas Sarkozy elmondta, hogy kamaszként látta Lynchtől Az elefántember című filmet, amely meggyőzte őt arról, hogy „a mozi nagyon fontos dolog.” A francia elnök szerint a filmrendező művészetében a zseni nyilvánul meg, akire „elengedhetetlenül szükség van a mai társadalomban”. „Azt a szándékot is szeretem Önben, hogy mindenhez hozzá kíván nyúlni, a mozihoz, a festészethez, a fotóművészethez, még a bútorokhoz is. Szeretem az Ön becsületességét is: nem vagyok biztos abban, hogy ön és barátai igazán jobboldali elkötelezettségűek lennének” – zárta beszédét a francia elnök.
„Franciatudásom szegényes, de a szívem ma önnek köszönhetően gazdag” – mondta franciául a 61 éves filmrendező, akit az ünnepségre elkísért élettársa, Emily Stofle angol színésznő, Roman Polanski filmrendező, valamint Fanny Ardant és Charlotte Rampling színésznők.
David Lynch végül angolul mondott köszönetet a „művészek Franciaországának, amely szereti és támogatja a művészeteket”, valamint „maximális sikert kívánt Franciaország elnökének és a nagy francia nemzetnek” – írja az MTI-online.
További kapcsolódó cikkeink:
Kiss Miklós: Az interpretáció elé – David Lynch: Inland Empire (2006)
Szilvási Endre: Nőstényördögök – avagy hol az angyalság mostanában?
Virginás Andrea: A modern(izmus) lenyomatai posztmodern műfajfilmekben
Győri Zsolt: Modern – posztmodern – Hozzászólások Virginás Andrea A modern(izmus) lenyomatai posztmodern műfajfilmekben című tanulmányához

A Magyar Filmművészek Szövetsége fájdalommal tudatja, hogy Gaál István, Balázs Béla-díjas, Érdemes Művész, Kossuth-díjas, Életműdíjas filmrendező, a Magyar Mozgókép Mestere hosszan tartó, súlyos betegség után, életének 75. évében 2007. szeptember 25-én elhunyt.
Gaál István Keleti Márton osztályában végezte el a Színház- és Filmművészeti Főiskola rendezői szakát (1958). Ezt követően ügyelőként dolgozott a Hunnia Filmgyárban, majd a római filmfőiskolán (Centro Sperimentale di Cinematografia) mélyítette el ismereteit. Filmelméletet, filmtörténetet, valamint vágást tanult. 1961-ig ugyanitt docensként tevékenykedett. Itthon a Budapest Filmstúdió munkatársaként híradókat készített asszisztensként, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja. Alkotói pályája a Budapest Filmstúdió jogutódjánál, a IV. Stúdióban folytatódott Nemeskürty István irányításával. Szakmai elismertségét jól példázza, hogy mesterkurzusokat tartott Indiában (1985, 1994, 1995, 1996), zsűritag volt Cannes-ban is, például. 1990-ben az állófényképezés művészeként mutatta be a Műcsarnok kiállítása. Költői tehetségét a Portugál gálya (Physalia) című írása bizonyította.
Filmes pályafutása dokumentaristaként indult, Pályamunkások című rövid mozgóképe (főiskolai vizsgadarabja) a fizikai munkát tette vizuális és akusztikus hatáselemmé, ritmusalkotó tényezővé. A Sára Sándor rendezte Cigányok operatőreként a hazai valóság egyik alapproblémájáról adott a naturából költészetbe emelt látleletet. Tiszai filmtanulmányai vezettek első és mindjárt nemzetközi sikerű Sodrásban című játékfilmjéhez. A népből származott értelmiségi ifjúság felelőssége rajzolódott ki már első nagyjátékfilmjében is. Mészöly Miklós kisregényéből készült a Magasiskola című filmje, majd a pusztuló magyar faluról készült lírai beszámolója a Holt vidék.
Gaál István meghatározó élménye Bartók Béla – és általában a zene. Orfeusz és Eurydiké című filmje Gluck muzsikájának képi megjelenítése, egyszersmind filozofikus átgondolása az emberi élet értelmének.
További filmjei, a teljesség igénye nélkül: Zöldár, Keresztelő, Peer Gynt, Örökségünk, Vámhatár, Krónika, Naponta két vonat, Legato, Haláltánc, Cserepek, Római szonáta, Isten teremtményei, Éjszaka, Gyökerek (Bartók-sorozat), Rendhagyó párizsi leltár, Keralai mozaikok.
Kapcsolódó interjúnk 2002-ből: Somogyi Lia: Mit csinált Gaál István az elmúlt tíz évben?
Gaál István is vendégünk volt a Romvári József 80. születésnapját ünneplő rendezvényünkön, mely alkalomból Fazekas Eszter készülő könyvéből 8 osztatú képgalériát tettünk fel Képtár rovatunkba.
A beszélgetésről készült fotókat most publikáljuk.

Arcok, Tájak, Lovak címen október 2-tól 22-ig látható Holesch Dénes kiállítása az Aranytíz Művelődési Központban. A tárlatot Bereczky Lóránd, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója nyitja meg.
Kapcsolódó cikkünk: Tamás Amaryllis: „Azt álmodtam, az élet szépség” – Holesch Dénes festményei
Kapcsolódó honlap: www.aranytiz.hu

Rózsa Sándor I-II.
Az 1830-as években a nép az elnyomások súlyától nyögve saját soraiból egy hősre, egy megmentőre vágyott. Így született meg a magyar Robin Hood, Rózsa Sándor legendája Móricz Zsigmond tollából. A híres betyár az alföldi nép igazságtevőjeként próbál segíteni a szegényeken…
Rendező: Szinetár Miklós; főszereplők: Oszter Sándor, Muszte Anna, Cserhalmi György, Szirtes Ádám, Raksányi Gellért, Horváth Teri
Képarány: 4:3
Hang: magyar 2.0
Hossz: I. rész 205 perc, II. rész 164 perc + extra (Arany János: Családi kör című verse Oszter Sándor előadásában)

Érzékek iskolája
Korunk egyik legkiemelkedőbb magyar írója, Esterházy Péter 1987-ben írta meg Csokonai Lili álnéven Tizenhét hattyúk című fiktív vallomását, amelyből Sólyom András készített filmet. A történet egy fiatal lány életének tragédiáját meséli el, melynek középpontjában a viszonzatlan szerelem krónikája áll, annak minden gyönyörűségével és kínjával.
Rendező: Sólyom András; főszereplők: Gryllus Dorka, Kaszás Attila, Udvaros Dorottya
Képarány: 4:3
Hang: magyar 2.0
Felirat: angol
Hossz:86 perc + extra (Forgatás közben – Részletek a rendező gyűjteményéből)

Magyar népmesék: Fából faragott Péter
A háromágú tölgyfa tündére
Gyöngyvirág Palkó
A víz tündére
Fából faragott Péter
Hogyan telt a gyermekkorom?
Kiskondás
Nyúlpásztor

Kapcsolódó honlap: www.mokep.hu

Tizedik születésnapja alkalmából Aranyszamár Napot tart az Aranyszamár Bábszínház 2007. szeptember 30-án vasárnap 10-től 15 óráig.
Az Aranyszamár Bábszínház két gyönyörű mesével szórakoztatja kis (és nagy) vendégeit:
10.45 Brémai Muzsikusok
Egy szép napon négy vándor bábos-komédiás érkezik egy faluba, hogy ki-ki előadja a maga tanulságos és szívfájdító históriáját egy-egy háziállatról és az emberi hálátlanságról.
12.30 Szekrénymesék
Volt egyszer egy Mari nevű szekrény. És ez a szekrény egyszer csak benépesült. Vagyis nem is egyszer csak, hanem szépen folyamatosan. Illetve inkább mintha mindig is népes lett volna. Szóval a csoda tudja hogyan, de valahogyan mégiscsak ott lakott a Hajóskapitány, a szerelmes Hercegnő, a Boszorkány, a világhírű detektívek, a Kiflikirálynő, a Hétfejű sárkány, a félős kisegér és a többiek.
A napot színesítik még gyermekkönyv vásárral, Csodaceruza mesesarokkal, kézműves foglalkozásokkal, interaktív mesejátékkal és az előadásokhoz kötődő további programokkal.
A belépőjegy ára a két előadásra és a foglalkozásokra:
Felnőtt: 1 200 Ft/fő; gyermek: 1 000 Ft/fő
Családi jegy (2 gyerek, 2 felnőtt): 800 Ft/fő
A belépőjegy ára egy előadásra:
Felnőtt: 700 Ft/fő, gyermek: 600 Ft/fő
A belépőjegyek a helyszínen korlátozott számban válthatók, elővételben is!
TEMI Fővárosi Művelődési Háza
1119 Budapest, Fehérvári út 47.
tel.: 203-38-68
honlap: www.fmhnet.hu
e-mail: fmh@t-online.hu

Megdöntötte a tavalyi év látogatottsági eredményeit az idei Moziünnep. Több mint 545 000-en, a tavalyi évhez képest 25%-kal többen vettek részt az idei Moziünnepen. Számos mozi megdöntötte saját látogatottsági rekordját.
A Moziünnep négy napja alatt, az ország 44 településén, 86 moziban pergett mintegy 200 film, amelyek között több premier és premier előtti alkotás is szerepelt. A filmek nagy részét a közönség kedvezményesen, maximum 360 Ft-ért nézhette meg. A Moziünnep négy napja alatt összesen 6076 vetítés futott, és csak Budapesten 308 000-an mentek moziba, míg országosan megdőlt a félmilliós álomhatár, hisz több mint 545 000 látogatóval zárt az idei Moziünnep.
A négy nap alatt összesítve a budapesti Westend bizonyult a leglátogatottabb mozinak, s így a multiplex saját csúcsát is megdöntötte: a tavalyi 44 320-hoz képest idén 56 000-en moziztak ott augusztus 30-a és szeptember 2-a között. A Corvin Moziba 22 663-an váltottak jegyet. A Cinema City hálózat is több nézővel büszkélkedhetett idén, mint tavaly: 12 mozijukban összesen 192 000 látogató járt e négy napban.
A Moziünnep leglátogatottabb filmjei, sorrendben: a L’ecsó, a Vigyázz, kész, szörf!, az Evan a minden6tó, a Törés és a Hajlakk.
Az eddig rendezett négy Moziünnep alatt összesen több mint 1,5 millióan mentek moziba.
Kapcsolódó honlap: www.moziunnep.hu

A Budapesti Operatőri Mesteriskolát minden második évben rendezi meg a Magyar Operatőrök Társasága (HSC), a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SzFE) védnöksége alatt, Xantus János vezetésével. A kéthetes műhelyen résztvevőket a Filmiskolák Világszövetségébe (CILECT) tartozó iskolák végzős hallgatók közül választanak ki, filmjeik alapján, az SzFE tanárai.
A diákok csoportokban rövid gyakorlatokat forgatnak le a legújabb 35mm-es Panavision kamerákkal, Zsigmond Vilmos és Ragályi Elemér irányításával. A gyakorlati munkát a forgatott anyagok elemzése követi.
Kapcsolódó honlapok: www.hscmot.hu, www.szfe.hu és www.cinemafilm.hu

Életének 75. évében, 2007. augusztus 28-án elhunyt Tolnai András maszkmester. Számos magyar filmben dolgozott és maszkmesterek nemzedékeit tanította.
Tolnai András hamvasztás utáni búcsúztatását 2007. szeptember 25-én, 10 órakor a Rákoskeresztúri Újköztemető szóróparcellájában a református egyház szertartása szerint tartják meg.

Ezt ünneplik meg a Toldisok 2007. szeptember 8-án, szombaton, amikor a programokra 75 forintért lehet jegyet váltani.

PROGRAM
Nagyterem:
12.00 Lány a hídon
14.00 Kávé és cigaretta
16.00 Ponyvaregény
18.00 Megáll az idő
20.00 Ünnepi köszöntő
20.30 Halott ember
22.30 Relalistic Crew koncert
00.00 Csótány derbi
01.00 Éjszakai mozi I.
(Az Éjszakai mozi I. megszavazható filmjei: Kárbecslő, Hervadó virágok, Repülő tőrök klánja.)
Kisterem:
11.00 Libiomfi
13.00 Aaltra
15.00 Moszkva tér
17.00 Ghost int he Shell
19.00 Törökfürdő
21.00 Exotica
23.00 Kutyaszorítóban
01.00 Éjszakai mozi II. (Az Éjszakai mozi II. megszavazható filmjei: Hüvelyk Matyi titkos kalandjai, Chihiro szellemországban.)
Mindenkit szeretettel várnak!

Sajnálatát fejezte ki és mindkét érintettől elnézést kér az Oktatási és Kulturális Minisztérium amiatt, hogy Forgács Péter filmrendező helyett tévedésből Forgács Pétert, a Győri Nemzeti Színház igazgatóját hívta meg a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjének átadására – adta hírül a távirati iroda információját a filmhu. A színházigazgató megalázónak tartja a történteket. A tárca mérhetetlenül sajnálja a tévedést és mindkét érintettől elnézést kér – közölte az OKM sajtóirodája azután, hogy kereskedelmi televíziók hírt adtak az esetről. A minisztérium előzetesen a színházigazgatót értesítette arról, hogy kitüntetést kap. A Jászai Mari-díjas színész, rendező, igazgató elment az Iparművészeti Múzeumba, de a hétfői ünnepségen nem őt, hanem a filmrendezőt szólították.
Forgács Péter igazgató az ünnepségen nem jelezte a minisztérium munkatársainak, hogy tévedés történt, arról az OKM csak szerdán, egy televíziós híradásból értesült. A tárca munkatársai hétfőn csak azt érzékelték, hogy a kitüntetett nem vette át az elismerést, de mivel többen is voltak, akik szabadságuk miatt nem tudtak megjelenni az ünnepségen, a minisztérium nem kezdett azonnal kutakodni. A sajtóiroda közlése szerint a számítógép az előterjesztésben foglaltaktól eltérő adatokat adott ki, ezek alapján jutott el az értesítés – tévesen – a színigazgatóhoz.
Az augusztus 20-i díjátadáson kínos helyzetbe került színházi vezető az MTI-nek korábban azt mondta: a történtekért egyelőre nem kért tőle elnézést a minisztérium. „Belealáztak a földbe” – fogalmazott Forgács Péter, akit Hiller István oktatási és kulturális miniszter aláírásával levélben értesítettek arról, hogy augusztus 20-án kitüntetik. Mint felidézte, amikor az ünnepségen meghallotta a nevét, elindult a díjátadó Hiller István felé. A neve után elhangzott, hogy „Balázs Béla-díjas filmrendező”, ekkor földbe gyökerezett a lába, mert abban a pillanatban érezte, fatális tévedés történt. A történet azonban ezzel nem ért véget – folytatta Forgács Péter. Az ünnep másnapján felhívta a kulturális tárca kitüntetési osztályát. Az osztálynak korábban jelezte, hogy nem biztos a részvétele az augusztus 20-i díjátadáson, mivel 19-én este még Sepsiszentgyörgyön vendégszerepel. A minisztériumi munkatárs a korábbi beszélgetésre utalva kedden azt közölte vele, bármikor átveheti a díjat a tárcánál, ha nem ért oda a hétfői ünnepségre. A színházigazgató nehezményezte, hogy a számítógépet kiáltják ki bűnbaknak a tévedésért.
Forgács Péter filmrendezőt az MTI szerdán New Yorkban érte el. Az alkotó mindössze annyit mondott, hogy telefonon nem ad interjút, a hírügynökség e-mailben feltett kérdéseire pedig egyelőre nem érkezett tőle válasz.

Életének 78. évében, 2007. augusztus 25-én elhunyt Gyurkó László Kossuth- és József Attila-díjas író – tudatta a család nevében unokaöccse, Koltay Gábor filmrendező az MTI-vel. Az írótól szeptember 14-én, pénteken 9.45 órakor vesznek végső búcsút Budapesten, a Farkasréti temetőben. Gyurkó László nevéhez olyan művek kötődnek, mint például a Faustus doktor boldogságos pokoljárása; a Családi regény; a Halálugrás; A halál árnyéka; Fociország vagy a Szerelmem, Elektra.
Gyurkó László 1956-ban mutatkozott be elbeszélésekkel, kritikákkal. 1963-ban a Kortárs, 1964-91-ben a Valóság munkatársa volt. 1970 és 1979 között a 25. Színház, majd a Népszínház igazgatójaként tevékenykedett. Ezután 1986-ig a Népművelési Intézet főmunkatársa, 1983-84-ben a kecskeméti színház igazgatója, 1985-ben művészeti vezetője, 1986 és 1989 között az Új Tükör főszerkesztő-helyettese, 1989-90-ben a Népszabadság szemleírója volt. Az író 1971 és 1985 között országgyűlési képviselőséget is vállalt.
Gyurkó László regényei, drámái, tanulmánykötetei között találjuk a Faustus doktor boldogságos pokoljárása; a Családi regény; a Halálugrás; A halál árnyéka; a Fociország; a Szerelmem, Elektra; a Pracli Joe az óriástörpék országában; a Szerelmeskönyv; a Megy a gyűrű; A Halasi Magyar Köztársaság csudálatos történetje; a Ne ölj rendőrt a szobornál; Az egész élet; A búsképű lovag Don Quijote de La Mancha szörnyűséges kalandjai és gyönyörűséges halála címűeket. Történelmi háttérbe ágyazva írt életrajzot Kádár Jánosról.
Gyurkó Lászlót 1968-ban József Attila-díjjal, 1980-ban Kossuth-díjjal tüntették ki.
Kapcsolódó írás: Pünkösti Árpád nekrológja a Népszabadságban.

Hosszan tartó betegség után, életének 82. évében, 2007. augusztus 21-én elhunyt Budapesten Lakatos Menyhért, József Attila-díjas író.
Lakatos Menyhért a cigányság magyar nyelvű irodalmának első nagy alkotója, aki minden művével, egész magatartásával bizonyította a nála fiatalabbaknak, hogy egy ilyen hányatott életű kisebbség is felléphet önálló művekkel saját életének megismertetésére, szellemi igényeinek bizonyítására – hangsúlyozta Kalász Márton, a Magyar Írószövetség elnöke a Távirati irodának eljuttatott közleményben.
Lakatos Menyhért első nagyobb lélegzetű művével, a Füstös képek című önéletrajzi ihletésű regénnyel (1975) keltett nagy feltűnést keltve és lett ismert országosan és nemzetközileg – miután a regényt mintegy 30 nyelvre fordították le.
A cigány emancipációs mozgalom egyik elindítója volt.
Lakatos Menyhért 1926-ban született Vésztőn. A nagykőrösi népi kollégiumban folytatott mérnöki tanulmányai után üzemmérnökként dolgozott, majd a cigány téglagyár igazgatója volt. 1969 és 1973 között az MTA szociológiai kutatócsoportjának ciganológiai munkatársaként tevékenykedett. Az író a TIT Országos Cigánybizottságának, a Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetségének elnöke, a Magyarországi Cigányok Demokratikus Szövetségének ügyvezető elnöke volt. 1994-ben a Független Kisgazdapárt országgyűlési képviselőjelöltjeként indult a választásokon.
Lakatos Menyhért 1970-től publikált, főbb művei közé tartozik a Füstös képek mellett az Angárka és Busladarfi (mesék, 1978); A hét szakállas farkas (mese, 1979); A hosszú éjszakák meséi; A paramisák ivadékai (kisregény, 1979); Az öreg fazék titka (mesék, 1981); Akik élni akartak (regény, 1982); A titok (elbeszélések, mesék, 1998).
Az írót munkásságáért 1976-ban és 1993-ban József Attila-díjjal, 1991-ben a Magyar Köztársaság aranykoszorúval díszített Csillagrendjével tüntették ki. Lakatos Menyhért 1976-ban Füst Milán-jutalomban részesült, 1995-ben megkapta az Év Könyve elismerést, 1999-ben Babérkoszorúval, 2000-ben az Országos Cigány Önkormányzat életműdíjával tüntették ki.

Életének 92. évében 2007. augusztus 17-én este elhunyt Spéter Erzsébet kulturális mecénás – tudta meg az MTI a budapesti Szent Ferenc Kórháztól.
Az Egyesült Államokból hazatért Spéter Erzsébet a nyolcvanas évek közepén tűnt fel először a tévé képernyőjén, Vitray Tamás Telefere című műsorában, ahol húszezer dollárt ajánlott fel a Nemzeti Színház építésére. Nem sokkal később megalapította a kétszázezer dolláros Erzsébet-díjat, a hazai művészvilág legjobbjainak jutalmazására. A díj 1995-ben megszűnt.

Augusztus 10-re virradóra leégett Rómában, az olasz főváros történelmi városközpontjától néhány kilométerre található, 40 000 hektáros moziváros, a Cinecitta több ezer négyzetmétere – adta hírül a Magyar Távirati Iroda közleményét a HVG.
A tűz eddig ismeretlen okból este tíz óra tájban keletkezett abban a stúdióban, ahol a római birodalom születéséről szóló, Róma című angol-amerikai televíziós szuperprodukciót forgatják. A lángok elemésztettek egy 2000 négyzetméteres hangárt, ahol a sorozat díszleteit tárolták, majd onnan más épületekre is átterjedtek.
Guido Parisi, a római tartományi tűzoltóság parancsnoka az ANSA hírügynökségnek elmondta, hogy 30-40 méteres lángnyelvek csaptak fel, fa- és műanyagok égnek. Parisi szerint 3000-4000 négyzetméternyi terület vált a lángok martalékává, de senki sem sérült meg – közölte a tűzoltóparancsnok.
A Cinecittában – amely áprilisban ünnepelte megalapításának 70. évfordulóját – forgatták egyebek között William Wyler Ben Hur (1958) című alkotását, valamint Federico Fellini Édes élet (1960), Amarcord (1973) és Satyricon (1969) című filmjeit.

A finanszírozási gondok ellenére a Művészetek Völgye (2007. július 27 - augusztus 5.) egyik legsikeresebb fesztiválja zárult; a tavalyi 240 ezer látogatóhoz képest idén legalább 250-260 ezren vettek részt a programokon – adta hírül a kulturális portál a fesztivál igazgatójának beszámolóját az MTI-nek.
Márta István közölte: az 1270 programból csupán 60 maradt el, döntően finanszírozási nehézségek miatt. A fesztivál „fővédnöke”, a közönség azonban ezúttal is segített, rekordszámú tömeg volt a völgyben a tíz nap alatt, s a programok zöme „telt házakkal ment”. Hozzátette: a legtöbb programra négyszer-ötször annyian szerettek volna bejutni, mint amennyi hely volt a teremben, sátorban vagy a szabadtéri placcon. A legtöbben a szombati napon voltak a völgyben.
Egyszerre legalább 50-60 ezer ember tartózkodott Kapolcson, Monostorapátiban, Taliándörögdön, Öcsön, Pulán, Vigántpetenden és a völgyfesztiválhoz idén először csatlakozott Nagyvázsonyban. Különösen nagy sikere volt Öcsön, a kőfejtőben rendezett esti világzenei programoknak, Taliándörögdön a klastrom színpadán fellépő, határainkon túli kulturális együtteseknek, a Pelsőczy Réka rendezte Én egy szemüveges kisfiú vagyok című darabnak, siker volt a Kolibri Színház több mint száz gyermekelőadása, a beregszászi Illyés Gyula Színház Liliomfi előadásai.
Az idén több mint hetven kiállítást nyitottak meg, s csak a Néprajzi Múzeum hangszer-gyűjteményének bemutatóját összesen 25 ezren nézték meg Vigántpetenden. Az igazgató ugyanakkor utalt arra is, hogy nagyon kedveltek voltak az úgynevezett zöld programok is; közel negyven hegyet-völgyet járó túrán lehetett részt venni, s a zöldaktivisták 43 köbméternyi hulladékot gyűjtöttek össze a településeken. Megdőlt a tavalyi véradási rekord is, idén ugyanis már a 700 litert is meghaladta a jelentkezőktől levett vér mennyisége – jegyezte meg az igazgató.
A hét faluban összesen 520 völgymunkás dolgozott, továbbá a 260 ezernyi látogató ellenére mindössze csak négy – könnyebb sérüléssel járó – közlekedési baleset történt, elkaptak viszont néhány zsebtolvajt és lebukott hét körözött személy is.
A több beígért szponzori támogatás elmaradása miatt idén először nem tudnak a végelszámolás után pénzt juttatni a programoknak helyet adó települések önkormányzatainak – tájékoztatott Márta István.

Életének 86. évében, 2007. augusztus 2-án, Los Angeles-i otthonában elhunyt az MGM filmstúdió egykori legendás főnöke, Frank Rosenfelt, akinek nevéhez olyan produkciók kötődnek, mint a Doktor Zsivágó, a 2001: Űrodüsszeia és A Napsugár-fiúk – adta hírül a kultura.hu az MTI és az AP hírügynökségek információját Stacey Lubliner, Frank Rosenfelt egyik unokájának közleménye alapján.
A jogi végzettségű Rosenfelt 1955-be került az MGM stúdióhoz, amelynek fő jogtanácsosa lett 1969-ben. Miután Kirk Kerkorian tulajdonába került a cég, 1972-ben kinevezték a stúdió vezetőjévé. Kitűnő barátság fűzte Stanley Kubrick filmrendezőhöz, valmint az Oscar-díjas David Leanhez. 1977-től 1985-ig az amerikai filmakadémia kormányzói testületében is helyet kapott.
Emlékezetes anekdotái közül az egyik leghíresebb pályafutása nagy csalódásához fűződik: amikor a Rocky elhalászta a szívügyeként kezelt Hálózat című film elől az Oscar-díjat, még azt is megtiltotta, hogy a Stallone-film címét kiejtsék előtte az otthonában.

Mesterfokú indiai klasszikus zenével és tánccal rendeznek estet augusztus 14-én 19 órától a Benczúr-kertben.
Az est első felében India vezető művésze, az odisszi klasszikus táncot táncoló Sandhyadipa Kar táncművésznő lép fel, majd a szünet után a Calcutta Trió az indiai klasszikus zene legszebb előadási darabjaiból (rágáiból) ad ízelítőt a klasszikus indiai művészetek szerelmeseinek.
Az Odisszi egyike az ősi klasszikus indiai táncoknak. Templomi tánc, India északi államából Orissából származik. A Jagannath Puri és Konark templomok falain található faragott szobrok táncos pózait kelti életre. Bája abban rejlik, hogy a tribanghi nevű alap pozícióban a táncos teste nőiesen törik meg a csípőnél a mellkasnál és a nyaknál – gyönyörű körvonalat rajzolva.
Sandhyadipa (Szandiadípa) Kar mesternő neves indiai művészcsalád sarja, India északi államában Orissában született. A nagyapja, Pandit Khetramohan Kar jeles tabla-művész és az édesapja, Shri Prafulla Kar jól ismert zenei rendező, énekes és dalszövegíró. 1982-ben kezdett táncot tanulni az Odissi tánc nemzetközi hírnevű nagymesterétől Guru Shri Kelucharan Mohapatrától. Csodálatos előadásában életre kelnek az indiai mitológia istenei, istennői, Krisna, Rádha, Ganésha. Jeleneteket láthatunk Jayadéva Gíta Govindájából (amelyet Weöres Sándor fordított szanszkrit nyelvből magyarra zseniális leleményességgel). A műsor általában 4 táncdarabból áll és 60 perces.
Sandhyadipa szerepelt szóló és csoportos darabokban az odisszi tánc olyan tekintélyeivel, mint Padma Shree Late Sanjukta Panigrahi és Guru Shri Kelucharan Mohapatra. A Sangeet Natak Akadémia 1996-os Táncfesztiváljának meghívottja.
Számos indiai filmben is szerepelt. A Sringar Mani díjat kapott Bombayben a kiemelkedő táncteljesítményéért. Húsz éve tanítja az Odisszi táncot. 1982 óta a nagymester Guru Kelucharan Mohapatra kurzusain segédkezett és tagja volt a Srijan nevű iskolájának. Jelenleg az Egyesült Államokban él és tanítja, népszerűsíti az odisszi táncot és zenét.
Mestere, Guru Kelucharan Mohapatra nyilatkozta róla: „Sandhyadipa az egyik legtehetségesebb a tanítványaim közül. Elbűvölő előadó és csodálatos tanár. Egy olyan képzett táncos, aki mély elhivatottsággal rendelkezik.”
A Calcutta trió idén 31 éves.
Szitáron a világhírű indiai szitármester, Pandit Ravi Shankar egyetlen európai tanítványa Kozma András játszik a trióban, aki 31 éves pályafutása során számos nagy sikerű koncertet adott itthon és külföldön, így természetesen Indiában is neves indiai zenészekkel együttműködve.
Szalai Péter az indiai páros ütő-hangszeren, a tablán játszik. Mestere Ustad Alla Rakha, a tabla játék géniusza, aki nagyon hosszú ideig állandó kísérője volt Ravi Shankarnak. Hat éve bekövetkezett halála óta fia, Zakir Hussain (a világhírű Shakti együttes tagja, aki 2006 márciusában Budapesten is fellépett a Millenáris Parkban) a guru-baija, azaz Szalai Péter tőle kapja a leghíresebb és legkiválóbb bombay-i gharana féltve őrzött titkait.
Dr. Molnár András a trióban a tanpura nevű kísérő hangszeren játszik.
A trió fő célja alapításától fogva: a 3500 éves indiai klasszikus zene tradíciójának, rágáinak, a világ legfejlettebb élő zenei ritmus rendszerének a lehető legtöbb hallgatóval való megismertetése.

Egyazon napon halt meg a filmművészet két korszakalkotó mestere, Michelangelo Antonioni és Ingmar Bergman.
Életének 95. évében, hétfőn este, otthonában elhunyt Michelangelo Antonioni világhírű olasz filmrendező – jelentette kedden az olasz tömegtájékoztatás. Családjának közlése szerint augusztus 2-án csütörtökön temetik el Ferrarában. A rendező a közép-olaszországi Ferrarában született, Bolognában szerzett közgazdasági diplomát, de már fiatalon a filmszakmát választotta, előbb kritikusként, később forgatókönyvíróként és dokumentumfilm-rendezőként. Első önálló filmjét, az Egy szerelem történetét 1950-ben rendezte. Igazi hangját az 1950-es évek végén találta meg az olasz polgári lét kiüresedésének ábrázolásával. A mai napig egyik legnagyobb remekművének tekintik A kalandot (1959), de legalább ilyen hatású volt Az éjszaka (1960) és a Vörös sivatag (1964) is. A hatvanas évek második felét jellemző „ellenkulturális” mozgalmak olyan irányadó filmjeit készítette el, mint a Nagyítás (1966) és a Zabriskie Point (1969). Szüntelen kísérletező kedvére jellemző, hogy 1980-ban elektronikus eszközökkel készítette el Az oberwaldi titok című filmjét, sőt még videoklipet is készített az olasz rocksztárnak, Gianna Nannininek. 1985-ben súlyos agyvérzést kapott, félig megbénult és többé nem tudott beszélni, ennek ellenére felépülése után ismét dolgozni kezdett: 1995-ben Wim Wenders német filmrendezővel közösen forgatták a Túl a felhőkönt. Utoljára két évvel ezelőtt készített rövidfilmet Eros címmel.
89 éves korában a svédországi, balti-tengeri Farö szigetén lévő otthonában érte a halál Ingmar Bergman világhírű svéd filmrendezőt – jelentette hétfőn a svéd TT hírügynökség. Bergman e szigeten forgatta több nagy művét is. A művész, aki színházi és operarendezőként is letette névjegyét, már 1945-től készített filmeket, de csak 1956-ban, A hetedik pecséttel vált világhírűvé. Olyan műveket hagyott maga után, mint A nap vége, a Tükör által homályosan, az Úrvacsora, A csend, a Farkasok órája, a Szégyen, vagy az eredetileg tv-sorozatnak készült Jelenetek egy házasságból. Képi világában iskolát teremtett az emberi arcoknak a végsőkig való feltárásában, és mindenkinél kendőzetlenebbül mutatta be a lélek rejtett titkait, frusztrációit. Számos nagy színész pályáját indította el, az ő filmjeiből ismerte meg a világ Harriet Andersont, Max von Sydow-t, Gunnar Björnstrandot, Ingrid Thulint, Bibi Anderssont és Liv Ullmannt. Élete utolsó két évtizedére Bergman visszavonult a filmezéstől, csak 2003-ban tért vissza egy tv-film erejéig a Sarabande-dal, amely a Jelenetek egy házasságból hőseit mutatta be harminc évvel később.
Kapcsolódó cikkeink:
Palotai János: Az olasz design és a film (2004)
Batka Annamária: Mesterek és tanítványuk – Antonioni Az éjszaka című filmjének elemzése (2003)
Parádi Orsolya: A Vágy hármas tükrében – Antonioni–Soderbergh–Wong Kar-wai: Eros (2005)
Turnacker Katalin: Az emberélet útjának végén – Ingmar Bergman filmjeiről (2006)
Sulyok Máté: Bergman még a „családban” van... – Beszélgetés Katinka Faragoval (1998)

79 éves korában, július 11-én elhunyt Imre István animációs filmrendező, akinek nevéhez fűződik, például, a Mekk mester, vagy a Stop! Közlekedj okosan! – adta hírül a Comment.com információját a filmhu. A hazai reklámfilmek gyártásában játszott jelentős szerepe mellett őt tekinthetjük a bábfilmkészítés és a gyerekeknek szánt ismeretterjesztő animációk atyjának is.
Imre István 1928-ban született Budapesten. Három évig jogot hallgatott, de már akkor készített amatőr bábfilmeket. 1951-ben a Híradó- és Dokumentumfilm Stúdió díszlettervezője lett. 1951-56 között reklámfilmeket rendezett. Munkáit akkor még mozikban, a nagyfilmek előtt lehetett látni, hiszen az első, hazai kísérleti televíziós sugárzás 1957-ben indult.
Összesen több mint 100 animációs film elkészítésében vett részt. Imre István rendezte többek közt a Balkéz Tóbiást (1952), a Mészöly Miklós meséje alapján készült Mese a mihaszna köcsögről című alkotást, és Móra Ferenc meséi alapján a Sosemvolt király bánatát (1962) valamint a Didergő királyt (1962).
Ez utóbbi két mesének a bábtervezője Foky Ottó volt, akivel Imre István számos egyéb alkalommal is együtt dolgozott, legismertebb közös munkáik a Szt. Galleni kaland (1961) és az Egy világhírű vadász emlékiratai (1968-69), de a Bábok és babákban, vagy a Százarcú Billben is Foky-bábokat animált a rendező.
Foky Ottó a nála fiatalabb Imre Istvánt tekinti mesterének, és őt tartja a magyarországi bábfilmgyártás atyjának. „Egy olyan stábot vezetett, akik a gyerekeket szerették, akik a szépet mesélték el a gyerekeknek.”
Imre István 1973-ban rendezte meg a Mekk Elek-sorozatot, amelynek elkészítésében számos elismert korabeli alkotó vett részt, Koós Iván tervezte a figurákat, a sorozat zenéjét Ránki György szerezte. Imre Istvánhoz forgatókönyvíróként is híressé vált filmek köthetők, részt vett a Dargay Attila rendezésével készült Vuk és Az erdő kapitánya könyvének megírásában.
A számos reklám- és bábfilmen kívül 1976-ban ő rendezte az egyik leghíresebb, gyerekeknek készült hazai ismeretterjesztő animációs sorozatot is. A Stop! Közlekedj okosan!-ból a világ számos országában élő kisgyermek megismerhette a közlekedés alapvető szabályait.

A színészmesterség elsajátítása mellett ősztől díszlet- és jelmeztervező asszisztensnek is tanulhatnak azok az érettségizett fiatalok, akik jelentkeznek a Békés Megyei Jókai Színház Fiatal Színházművészeti Iskolájába – adta hírül a Távirati Iroda információját a kulturális portál.
A 15 éves múltra visszatekintő oktatási intézmény az ősszel kezdődő tanévben új szakot indít, amelynek keretében egyebek mellett díszlet- és jelmezkivitelezői, jelmeztár vezetői, valamint arc- és testplasztikai tervezői ismereteket is elsajátíthatnak a hallgatók. A tervek között további képzések is szerepelnek, így a jövőben hang-, színpad- és világítástechnikusnak, színházi szervezőnek, s ezen belül például súgónak és ügyelőnek is tanulhatnak majd a diákok, de megtették az előkészületeket a színházi zene szak elindítására is.
Az intézmény szerves egységet képez a színházzal, így a diákok nemcsak az elméleti ismereteket tanulhatják a teátrumban, hanem mindjárt a helyszínen megszerezhetik a gyakorlati ismereteket is. Az iskola a tervek szerint legkésőbb 2009-re végleges helyet kap a színház melletti egykori közgazdasági szakközépiskola épületében.
Már csak az aláírás hiányzik és elindulhat a több mint félmilliárd forintos rekonstrukció, amelynek keretében egyebek mellett új színháztermet, szaktantermeket és kiszolgáló helyiségeket alakítanak ki az Ibsen-palotára keresztelt épületben. Mivel Fekete Péter igazgató korábban Nagy-Britanniában dolgozott, ahol képzési feladatokat is ellátott, a békéscsabai iskolába várhatóan érkeznek tanárok a szigetországból, akik egy-egy hetes kurzusokon adják át tudásukat a diákoknak.

Hamarosan visszatérhet a mozivászonra Jean-Paul Belmondo. A 74 éves francia filmsztár a Vittoro De Sica által 1951-ben forgatott Umberto D. újrafeldolgozásában vállal szerepet – közölte Belmondo felesége.
Natty Belmondo a Le Parisien francia napilapnak elmondta, hogy férje nagyon örül a játszási lehetőségnek, bár még nem írta alá szerződését. A De Sica filmet Egy férfi és kutyája címmel Francis Huster francia színházi és filmrendező készíti el újra Lean-Louis Livi producerrel. Belmondo utoljára 2001-ben forgatott, Philippe de Broca Amazon című filmjében játszott. 2001 augusztusában nyaralása során szélütés érte, jobb oldalára félig megbénult és beszédkészségét is elvesztette. 2002 decemberében vette feleségül élettársát, Nattyt. 2003 augusztusában pedig negyedszer is apa lett, amikor megszületett kislánya, Stella.

Hetvenkilenc éves korában hosszú betegség után honfleuri otthonában 2007. június 29-én meghalt Michel Serrault francia színész – Edouard Molinaro Az őrült nők ketrecének egyik főszereplője. Michel Serrault sokoldalú művész volt: vígjátékokban, drámai történetekben és krimikben egyaránt emlékezetes alakítást nyújtott.
Michel Serrault 1928. január 24-én született Brunoy városában szegény, mélyen vallásos családban. Tizennégy éves korában szeminarista lett, azzal a céllal, hogy „nevettessen és Istennel foglalkozzon”. Végül mégsem a papi hivatást választotta, miután beleszeretett egy lányba, bár hitét élete végéig megtartotta. Feleségét, Nitát is a színészakadémián ismerte meg, 1958 óta voltak házasok, két lányuk született, akik közül az egyik, Caroline, 1977-ben meghalt egy autóbalesetben.
A színész egy vándortársulattal debütált 1946-ban a második világháború utáni Németországban. A színházhoz később sem lett hűtlen, évtizedekig előbb kabarékban, majd párizsi bulvárszínházakban játszott, végül a patinás Comédie Francaise tagja lett, ahol főleg Shakespeare és Moličre-szerepekben remekelt. Egyik utolsó filmfelvétele A fösvény tv-változata volt. A mozivásznon első szerepe Henri-Georges Clouzot Az ördöngösök című klasszikus lélektani krimije volt 1955-ben, ebben egy kollégiumi nevelőtanárt alakított. Már több mint 70 filmben szerepelt, amikor jött a nagy nemzetközi kiugrás, Az őrült nők ketrece. Edouard Molinaro filmjében Ugo Tognazzival alkottak felejthetetlen kettőst.
Gyakran bíztak rá „gyanús” figurákat, a Petiot doktorban például sorozatgyilkost személyesített meg, az Őrizetben perverz hajlamú közjegyzőt játszott. Hiteles volt ugyanakkor az Egy fecske nem csinál nyarat öreg parasztjaként, és A láp gyermekei vidéki életművészeként, de játszott öregedő szerelmest Jeanne Moreau partnereként Az öreg hölgy, aki a tengerben sétált című filmben. Háromszor tüntették ki a legmagasabb francia filmes elismeréssel, a César-díjjal. Sokan tartották „kaméleonnak”, aki bármilyen figurába képes volt belebújni.
Bár már évek óta beteg volt, humorát nem veszítette el. Egyik utolsó interjújában így nyilatkozott: „Nem félek a haláltól, mióta tudom, hogy nem én leszek az első”.

Életének 74. évében, hosszan tartó, súlyos betegség után 2007. július 22-én Beverly Hills-i otthonában elhunyt Kovács László világhírű magyar származású, amerikai filmoperatőr.
„Zsigmond Vilmos és Kovács László Illés György tanítványaként végeztek a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, 1956 őszén. A forradalom idején számos felvételt készítettek a fegyveres összecsapásokról, majd ennek nagy részével, közel tízezer méternyi dokumentumanyaggal elhagyták az országot.” (...) „Kovács László is filmlaboránsként és állófotósként dolgozott, rövidfilmeket készített. Több nagyjátékfilmet forgatott Richard Rush rendezővel, majd Peter Bogdanovichcsal. Világhírű operatőrré a Szelíd motorosokkal vált (1969). A film sajátos, ťlélektaniŤ színdramaturgiája követendő minta, etalon lett azóta.” (Fazekas Eszter: Magyar operatőrök Hollywoodban)
Fényképezte még, egyebek között, az Öt könnyű darabot (Bob Rafelson: Five Easy Pieces, 1970), Mi van, doki?-t (Peter Bogdanovich: What’s Up, Doc?, 1972) Az ötcentes mozit (Peter Bogdanovich: Nickelodeon, 1976) és a Francest (Graeme Clifford: Frances, 1982).
Az Amerikai Operatőrök Társasága (American Society of Cinematographers, USA) 2002-ben Életműdíjat adott Kovács Lászlónak.

Július 29-én vasárnap igazi különlegességgel kedveskedik nézőinek a Filmmúzeum Televízió. Simó Sándor filmrendező, producer és legendás főiskolai tanár azt a feladatot adta rendező-szakos osztályának a kilencvenes évek végén, hogy készítsenek filmet Török Sándor: Valaki kopog című regényének epizódjaiból. A nyolc történet egy vidéki fiatalember – maga az író – kalandjait meséli el a húszas-harmincas évek Budapestjén. Mindegyik fejezet helyszíne egy-egy albérlet, ahova a fiatalember – pályája különböző szakaszaiban – beköltözik.
A nyolc kisfilm alkotói, azaz a Simó-osztály tagjai: Erdélyi Dániel, Miklauzic Bence, Groó Diana, Fazekas Csaba, Fischer Gábor, Hajdu Szabolcs, Pálfi György és Török Ferenc.
A Filmmúzeum július 29-én 20 órától levetíti a Valaki kopog mind a nyolc epizódját.
Kapcsolódó honlap: www.filmmuzeum.hu

Kilencvenhárom éves korában, 2007 július 23-án Berlinben elhunyt Tábori György (George Tabori) magyar születésű író, színházi rendező. Tábori, aki hosszú élete során valóságos polihisztor – újságíró, műfordító, forgatókönyvíró volt, sőt, filmekben játszott – még a legutóbbi időkben is állított színre új darabokat a Berliner Ensemble-ban.
1970-ben, Brecht felesége, Helene Weigel hívására az Egyesült Államokból tért vissza Európába, Londonban élt, de Berlin, Bréma, München és Hamburg színházaiban is rendezett. 1989-től Ausztriában élt. Vendégrendező volt a bécsi Burgtheaterben, a lipcsei operában és több berlini színházban. Első regénye 1945-ben jelent meg angolul, majd 1947-ben magyarul A köd mögött címmel.
Későbbi művei egyre keserűbbek, a világot reménytelennek látta,amelyben a tisztesség számára nincs lehetőség, de kétségbeesését gúnnyal és iróniával kompenzálta. 1968-as darabjában, A kannibálokban Swift ötletét idézi: a koncentrációs tábor lakói racionális megfontolásból fogyasztják el öngyilkos társuk tetemét. 1987-ben mutatta be Bécsben Mein Kampf című darabját a festőnövendék Hitlerről, bemutatva hősének nevetséges groteszkségét. Rendezőként különösen Shakespeare, Brecht és Kafka darabjainak színrevitelével tűnt ki.
Tabori az elmúlt években a Bertold Brecht által alapított Berliner Ensemble házi szerzőjének számított, még az utóbbi esztendőkben is számos darabját mutatta be a neves színház. 1992-ben – első idegen nyelvű szerzőként, számos díja mellé – megkapta a legnagyobb német irodalmi kitüntetést, a Büchner-díjat is, 2000-ben Konrád Györggyel együtt Goethe-emlékérmet kapott. Archívumát a Berlin-Brandenburgi Művészeti Akadémiára hagyományozta.

Tizenhárom hétig forgatják a 65 millió dolláros, azaz több mint 11 milliárd forintos költségvetésű alkotás a pomázi Stern Filmstúdióban. Az Andrej Koncsalovszkij rendezésében készülő, az alkotók által a „misztikus fantasy” stílusba sorolt film története Csajkovszkij azonos című balettjén alapul.
A pomázi filmstúdióban felépített díszletek, amelyek között életnagyságú babaház és hatalmas karácsonyfa is található, a húszas évek Bécsének hangulatát idézik.
A Diótörő – az igaz történet munkacímű filmben a gonosz egérkirályt John Turturro, Albert nagybácsit Nathan Lane játssza, a kis Mary szerepében pedig a kilenc éves Elle Fanning látható. A szereplők között van még Richard E. Grant és Frances de la Tour. A film forgatókönyvét a rendező, Andrej Koncsalovszkij Chris Solimine-nel közösen jegyzi, az alkotás producere Paul Lowin és Moritz Borman, valamint Cirkó József.
A Diótörő filmváltozatához Csajkovszkij ismert dallamait felhasználva nyolc új dal készült, szövegüket az Oscar-díjas Tim Rice írta, akinek nevéhez olyan alkotások dalszövegei fűződnek, mint az Oroszlánkirály, az Evita, a Jézus Krisztus Szupersztár valamint a József és a szélesvásznú álomkabát.

Az N&n galériaában szeptember 10ig látogatható a radikális festészeti kiállítás, Pauer Gyula Erektív fantazmagóriákja.
„A cím arra utal, hogy a közel száz rajz a saját elképzelésem szerint modellek alkalmazása nélkül, a fantáziámból ered. a rajzolás által, erekciós izgalmi állapotba kerültem” – olvasható a meghívóban.
„Minden rajz annyi ideig készült, amíg ez az állapot fennállt. remélhetően, aki megtekinti a képeket, hasonlókat él majd át.
Az eredeti rajzok nagy részét az idő megviselte. Ezek kifejezetten azzal a szándékkal készültek, hogy festményekké váljanak. A rajzok és festmények szemmel láthatóan gátlástalanok, szándékosan nélkülöznek minden szemérmességet.”
Az itt látható képeim gyökér-forrása a meztelen emberi test. az a test, ami nem csupán erotikus képzeteinket ragadja meg, hanem sajátos életmechanizmusával a teljes világ egységeit hordozza magán, magában és vetíti ki az őt figyelő szemek felé.
A provokáció is megjelenik a képeken, de a humort sem nélkülözik. A pszeudo-közszemérem ellen lázad, amely különösen jellemző volt a kommunista rendszer prüdériájára. Ez semmiképpen nem illett bele az én szabad gondolkodásomba. Az igazsághoz hozzátartozik az is, hogy rajzoláskor sokkal inkább dominált a korlátlan fantáziám, mint a gyakorlati tapasztalatom.
ezek a képek szándékosan provokatívak.
Eredetileg nem szándékoztam a rajzaimat nagyközönség elé tárni, de a bemutatásukhoz a kor szellemisége is hozzásegített.”
Kapcsolódó cikkünk Palotai János: Pauer – pszeudo – film – Pauer Gyula életmű-kiállítás a Műcsarnokban (2005)
A galéria honlapja: www.nagybalint.hu

Can Togay Jánost a Berlini Collegium Hungaricum, Kovács Pétert a Római Magyar Akadémia, Zimonyi Istvánt pedig a Kairói Kulturális Tanácsosi Hivatal igazgatójának választották. A római és a kairói intézet igazgatója szeptember 1-jével, a berlini magyar intézet vezetője január 1-jével foglalja el posztját. A kinevezések négy évre szólnak és egy évvel meghosszabbíthatók. Can Togay János november 1-jétől másfél hónapon át együtt dolgozik majd a korábbi vezetővel. „Nem mechanikus átadás-átvételt akarok” – magyarázta döntését Hiller István oktatási és kulturális miniszter, hozzátéve, hogy ezt a módszert ezentúl nem csak a külföldi magyar intézetek esetében kívánja alkalmazni. „Magyarországon először a Nemzeti Színház igazgatójának kinevezése esetében akarom bevezetni, amikor azt szeretném, hogy az évadot fejezze be a még hivatalban lévő igazgató, de az új igazgató már az új évad megtervezésében működjön közre az előddel.”
AZ ÚJ VEZETŐK RÖVID ÉLETRAJZAI
Can Togay János 1955-ben született. Az ELTE német-angol nyelv és irodalom szakán 1978-ban diplomázott, majd 1984-ben filmrendezőként végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. 1990 óta rendez, ír nagyjátékfilmeket, nevéhez számos színpadi rendezés fűződik, több önálló estje is volt. Az 1990-es évek elején a Fiatal Filmrendezők Szövetsége képviselőjeként részt vett a filmszakma és filmfinanszírozás demokratizálásában, átszervezésében. 2000-ben Balázs Béla-díjat kapott.
Kovács Péter 1957-ben született. 1983-ban diplomázott az ELTE levéltár-történelem szakán. 1983-tól 1986-ig az MTA Tudományos Minősítő Bizottságának tudományos ösztöndíjasa volt. 1986-1988 között az ELTE Bölcsészettudományi Karán tanársegédként, majd 1993-ig a Történettudományi Intézet tudományos munkatársaként dolgozott. 1993-1996 között a Római Magyar Akadémia tudományos titkára, ezt követően 2003-ig a Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa, 2003-2007 között a Római Magyar Akadémia tudományos igazgatóhelyettese volt.
Zimonyi István 1956-ban született. 1981-ben diplomázott az ELTE angol-történelem-altajisztika szakán, majd az Arab tanszéken vett részt nyelvi képzésben. 1990-ben elnyerte a nyelvtudomány kandidátusa tudományos fokozatot. 1981-1993 között a szegedi JATE Altajisztikai Tanszékének munkatársa volt, 1993 óta a JATE Középkori Egyetemes Történeti Tanszékének tanszékvezető docense. Számos kötete, monográfiája jelent meg; 52 tanulmányt írt, 29 idegen nyelvű tanulmány szerzője és 50 lexikon-szócikket publikált. Az 1990-ben indult Magyar Őstörténeti Könyvtár sorozatszerkesztője.
Kapcsolódó cikkünk 2000-ből: Forgács Iván: Kéne, de nem kell – Can Togay: Egy tél az Isten háta mögött
Kapcsolódó honlapok: www.magyarintezet.hu és www.okm.gov.hu

Egy évtized szünet után újra működik autósmozi Budapesten; július 11-től a Nagykőrösi úti Fővárosi Autópiac területén elindultak a nyáresti vetítések.
Mára felnőtt egy új korosztály, amelyik csak hallomásból tudhatja, milyen sajátos kulturális élményt jelent a csillagos ég alatt nézni a kocsiból az óriásvásznat – mondta Földes Tamás, a Fővárosi Autópiac Kft. igazgatója a távirati irodának, hozzátéve: számukra az újdonság varázsa miatt lehet vonzó ez a program, az idősebbeket pedig a nosztalgia hozhatja a száz autónak helyet adó moziba – adta hírül a kulturális portál.
Hozzátette: az idősebb korosztály még jól emlékezhet rá, hogy annak idején, a hagyományos kertmozi-hálózat elsorvadását követően gombamód szaporodtak el a fővárosban és környékén az autósmozik, hogy néhány évnyi „tündöklés” után a bevásárlóközpontok vetítőtermei „elszipkázzák előlük” a közönséget.
Egy felmérésből azonban kiderült: sokan szívesen befizetnék a fejenkénti 800 forintot, hogy a parkolóban álló kocsijuk szélvédőjén át nézhessék a mozit, s autórádiójukon hallgathassák a film dialógusait, zenéjét. A szabadban nyújtott éjszakai romantika közösségi élményére igény van ma – állítja Európa legnagyobb autópiacának igazgatója.
Az új autósmozi Sas Tamás S.O. S. Szerelem című filmjével kezdett. Másnap Rohonyi Gábor alkotása, a Konyec volt látható a Nagykőrösi úton. A program összeállítása kapcsán Földes Tamás kifejtette: elsőként közönségsikert aratott magyar filmeket vetítenek, mert a felmérés szerint ezeket akár többször is szívesen megnézik az emberek. Egyelőre szerdánként és csütörtökönként lesz autósmozi, szeptembertől azonban már a hétvégéken is kinyitnak.

Gyakorlatilag megsemmisült az 1972-ben épült, több mint ezer négyzetméteres Huszárik műterem, a július 2-án este felcsapó lángok következtében. Személyi sérülés nem történt, de az anyagi kár jelentős a Mafilm Rt. fóti filmgyárában.
A fővárosi tűzoltóság harminckét járművel és 116 tűzoltóval küzdött másnap hajnalig a lángokkal. Az oltást nehezítette, hogy tűz a stúdióban tárolt, rendkívül könnyen éghető, főként fából, gipszből, hungarocellből készült díszletekre és berendezési tárgyakra is átterjedt – írja az Index. Az épület tetőszerkezete a nagy hőterhelés következtében beszakadt, így a lángokat csak kívülről tudták locsolni. A tűzoltók végül tizennégy vízsugárral és egy vízágyú bevetésével oltották el a tüzet.
A tűz oka egyelőre ismeretlen.
A Mafilm fóti telephelyén 23 000 négyzetméternyi szabadtéri terület (úgynevezett díszletfalu) és két, egyenként körülbelül ezer négyzetméteres alapterületű műterem (a Huszárik és a Máriássy műterem) áll a filmkészítők rendelkezésre. Ezek a stúdiók hazánk legnagyobb műtermei a pomázi és az etyeki stúdiók most épült műtermei után. Mindkettő felújításra szorult: már a nyolcvanas években sem számítottak korszerűnek.
Az Index információi szerint a Paul Giamatti, Sarah Polley szereplésével készülő John Adams című amerikai sorozat díszletépítése zajlott a stúdióban, ezért még késő este is voltak filmgyári dolgozók az épületben. „Fóton egy nemzetközi produkció épülő díszleteiben okozott pusztítást a keddre virradóra a filmgyárban keletkezett tűz, jelenleg tart még a károk felmérése és a tűz okának feltárása” – közölte a Mafilm Zrt. Fóti Filmgyártó Telepének igazgatója július 3-án délután az MTI-vel. Tolmár Tamás arról is szólt, hogy jelenleg teljes nagyüzem jellemzi a filmgyárat, egyszerre 4 nemzetközi produkció készül Fóton, s ezeken a munkákon többszáz tagú stáb dolgozik.
Kapcsolódó honlap: www.mafilm.hu

A Filmkultúra Képtárában: A MAFILM Szcenika kft. Fót, 2001. június 10. - Horváth Balázs fotói

Öt állomáshelyen, Pekingben, Sanghajban, Tel-Avivban, Belgrádban és Zágrábban létesít kulturális szakdiplomata álláshelyet az elkövetkező hónapokban az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) a Külügyminisztériummal együttműködve – közölte Hiller István oktatási és kulturális miniszter.
A külföldi magyar kulturális intézetek igazgatóinak éves ülésén tartott sajtótájékoztatón Hiller István elmondta: Pekingben és Sanghajban szeptember 1-jén, Tel-Avivban november 1-jén, Belgrádban december 1-jén, Zágrábban 2008. január 1-jén kezdi meg a munkáját az OKM felügyelete és irányítása alatt tevékenykedő kulturális szakattasé.
„A magyar kultúra tekintetében a világtérkép tele volt fehér foltokkal” – indokolta a posztok létrehozását a miniszter. Mint mondta, 19 külföldi magyar kulturális intézetből 16 van Európában, három a kontinensen kívül. Ez a hálózat a miniszter szerint jól tükrözi a „XX. század valóságát (...), de a XXI. századét nem”.
Hiller István tájékoztatása szerint az öt poszt fenntartása 220 millió forintba kerül majd évente. Ezt az összeget a külföldi magyar intézetek hálózatának „áttekintésével” gazdálkodták ki – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy összesen 3,1 milliárd forintból gazdálkodik évente a magyar kulturális diplomácia.
A szakdiplomata álláshelyek betöltésére kiírt pályázatokat a Kulturális Közlöny június 30-i számában tette közzé. A kiírás szerint előreláthatólag négy évre szól majd a pályázat nyerteseinek megbízatása. Az oktatási-kulturális szakdiplomaták a Külügyminisztérium állományában, a nagykövet illetve főkonzul általános diplomáciai irányításával, diplomata munkakörben teljesítik majd feladatukat. A szakdiplomata feladatai között szerepel a fogadó ország oktatási és kulturális piacának feltérképezése, a magyar közösségekkel történő kulturális kapcsolattartás, a magyar kultúra értékeinek közvetítése, csereprogramok szervezése.
A miniszter arról is beszámolt, hogy mivel a magyar kulturális diplomácia semmilyen formában nincs jelen a spanyol nyelvű világban, jövőre Spanyolországba is szeretnének szakdiplomatát küldeni. Emellett a Perzsa-öbölben, a tervek szerint az Egyesült Arab Emírségekben is létesítenek szakdiplomata posztot a jövő évben. A pontos állomáshelyek kijelöléséről még tárgyalnak a Külügyminisztériummal – tette hozzá Hiller István.
Két állomáshelyen, Moszkvában és Bukarestben is lejár az igazgatók megbízatása, így ezekre az álláshelyekre pályázatokat ír ki a szaktárca.
2008-ban egy országban sem rendeznek magyar kulturális évadot, mert „kellő muníciót” kívánnak hagyni a 2009-es New York-i és washingtoni magyar kulturális évadra – jegyezte meg a miniszter. Ugyanakkor több helyen lesz jövőre magyar kulturális hét és fesztivál. Ezek közül a miniszter kiemelte a 2008-as helsinki programsorozatot.
Kapcsolódó honlapok: www.magyarintezet.hu és www.okm.gov.hu

A Manhattan (1979) stílusában készít filmes „portrét” Barcelonáról Woody Allen – adta hírül az MTI Online.
Az egyelőre cím nélküli film forgatása július 9-én kezdődik a 72 éves rendező legújabb múzsájának kikiáltott Scarlett Johanssonnal, aki Woody Allen két legutóbbi munkájának (Matchpoint, Füles) főszerepét játszotta. A további szerepekben népszerű spanyol színészek, Penélope Cruz és Javier Bardem is feltűnnek. Barcelona London után a második európai város, amelyet az amerikai rendező egész estés, személyes filmben örökít meg; a bemutató jövőre várható.

Kiadónk, a Magyar Nemzeti Filmarchívum könyv- és dokumentáció-tára, valamint videotára július 16-től augusztus 17-ig zárva lesz!

Az életének 48. évében elhunyt dr. Méry Zsuzsanna filmrendezőt 2007. június 25-én búcsúztatták az Új Köztemető szóróparcellájában.
Az Uránia Nemzeti Filmszínház az alkotásaiból készült válogatással emlékezett a rendezőre június 26-án. Műsorra tűzték a Méry Zsuzsával készült utolsó interjút, majd néhány, a Magyar Televízió Delta című műsorába készített riportját, utána A Váci úton című dokumentumfilmjét, végezetül pedig A pocsolya című természetfilmjét.

Hosszan tartó betegség után életének 97. évében 2007. június 26-án este, egy párizsi kórházban elhunyt Lucien Hervé magyar származású francia fotóművész, a modern építészet egyik legjelentősebb megörökítője – adta hírül a kulturális portál. Földi hamvait június 29-én, péntek délután a párizsi Montparnasse temetőben helyezik örök nyugalomra.
Lucien Hervé 1910. augusztus 7-én született Hódmezővásárhelyen Elkán László néven. Asszimiláns zsidó családban jött a világra, apja bőrnagykereskedő volt. Pestre nyolcévesen került, Kassák Munka-körébe járt, sokat birkózott és minden taszította, ami a nagypolgári életre utalt.
Tizenkilenc évesen Bécsben közgazdaságot tanult, 1929-ben Párizsba ment. Egy bankban dolgozott, de a csalásokat látva kilépett és sokáig állás nélkül volt. Később divattervező lett, a szakszervezetben dolgozott, de sztrájk szervezése miatt kidobták. Egy kommunában lakott, Zalka Máté ajánlásával 1933-ban belépett a Francia Kommunista Pártba.
Festőnek készült, de Müller Miklós fotóssal is dolgozott: ő a képeket készítette, Hervé riportszöveget írt. Müller megrettent Hitler és a nyugatiak müncheni egyezségétől, s 1938-ban Algírba ment. Hervé nem hagyta veszni Müllernek a párizsi Marianne Magazinnal kötött szerződését, a helyébe lépett egy kölcsöngéppel, s Müller néven szállította a riportokat. Abban az évben bízták meg az Eiffel-torony fotózásával, ugyanebben az esztendőben lett francia állampolgár s zárta ki a párt „frakciózás” miatt.
Lucien Hervé Párizsban találkozott Robert Capával és André Kertésszel, a háborús időkről a Vu és a Match számára készített fotóriportokat. A világháború elején rádiós kiképzést kapott, majd Dunkerque-nél német hadifogságba került. 1941 őszén egy kelet-poroszországi táborban újra kommunista szervezkedésbe kezdett, s ötven ember menekített meg. Ideiglenesen vakká téve magát került kórházba, ahonnan egy lengyel orvos segített neki megszökni. Az ellenállásban az illegális párt egyik vezetője lett Grenoble-ban. Ekkor kezdett festeni, 1942-ben és ’43-ban a párizsi Őszi Szalonon és a monte-carlói tavaszi tárlaton szerepelt képeivel.
Az illegalitásban, felvéve a Lucien Hervé nevet, találkozott Francois Mitterrand későbbi államfővel. 1944-ben Párizsba ment, a háború után festett, s a France Illustrationnak fotózott, készített reklámgrafikát is. 1947-ben másodszor is kizárták a kommunisták. 1949-ben ismerkedett meg a modern építészetnek új irányt adó Le Corbusier-vel, akinek akkor épülő marseille-i lakóépületéről egy nap alatt 650 felvételt készített. Ezután az építész „házi fotósa” lett, minden erejét a Corbusier-életmű képi újraértelmezésének szentelte, éveken át módszeresen fényképezte építészeti alkotásait. Félmillió fotójából 18 ezer kapcsolódik az ő műveihez. Első kiállítását a milánói Domus folyóirat rendezte 1951-ben Le Corbusier marseille-i lakóházáról, valamint a régi marseille-i negyedekről és lakóikról készített felvételeiből. Le Corbusier mondta, hogy Lucien Hervé képei nyomán azt is meglátta saját épületein, amire eredetileg nem is gondolt.
A modern építészet számos kiválóságával került kapcsolatba: Alvar Aalto, Walter Gropius, Luigi Nervi, Breuer Marcell, Richard Neutra, Felix Candela, Kenzo Tange és Oscar Niemeyer alkotásait is megörökítette. Ő dokumentálta a párizsi UNESCO-palota építkezését, s fotósorozatot készített az Eiffel-torony évfordulóján. Híres sorozatot csinált a franciaországi Thoronet 12. századi cisztercita kolostoráról, 1961-ben az indiai Csandígarhban fényképezte a Le Corbusier tervezte kormányépületeket, majd az egzotikus tájak ősi építményeit, Perszepoliszt, Machu Picchut, Angkor Vatot, Knosszoszt, Palmürát és Baalbeket is felkereste gépével. Remek zsánerképeket és portrékat is készített, fényképei nemzetközi folyóiratokban és könyvekben jelentek meg. Számos vándorkiállítása járta be a világot, Fotó és építészet című kollekcióját 1965-ben Budapesten is bemutatták, képeit 60 tárlaton állították ki. Legutóbb idén tavasszal két párizsi kiállításon is láthatóak voltak művei.
Lucien Hervé fotóin újraértelmezte és -komponálta az építészetet, a fényt és árnyékot önálló elemként alkalmazta, sokszor absztrakt, geometrikus hatást keltve.
Lucien Hervé ellenállási tevékenységéért 1991-ben a Becsületrend lovagja lett. 2001-ben Székesfehérvárott életmű-kiállítása volt, itt fiatalon elhunyt fia, Rodolphe Hervé fotóit is bemutatták. Hervé 2001-ben megkapta Párizs város Fotó Nagydíját, s a Magyar Fotóművészek Szövetségének Életmű-díját, valamint a Széchenyi Művészeti Akadémia is taggá választotta.
Iványi Marcell Szél című, a 49. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon (1996) Arany Pálmával díjazott rövidfilm Lucien Hervé fényképe alapján készült.

A Rádió Q (Quality) fm 99.5 sávon, egyelőre Budapesten és környéken nemrég indult rádióadón hallható hetente két órában Salamon András élő műsora, Kino Pravda címen.
A filmrendező vasárnap 16 és 18 óra filmes és nem filmes emberekkel beszélget a moziról, a filmezésröl. Vendégek voltak már: Marozsán Erika, Kornis Mihály, Vezér Éva, Grunwalsky Ferenc, Kálmán András, Szabó Gábor, Jancsó Miklós, Oroszlán Szonja, Orsós László Jakab, Tarr Béla, Herendi Gábor, Koltai Róbert, Kármán Irén, Szabó Márton, Incze Ági.

A Magyar Ede tervezte, Európában is egyedülálló Reök-palota színvonalas időszaki és állandó kiállításaival az ország meghatározó kulturális centruma lesz – hangsúlyozta Herczeg Tamás igazgató a központ idei programjait bemutató sajtótájékoztatón. Az intézmény alapfeladata a képzőművészeti alkotások bemutatása, de ezenkívül zenei, irodalmi és színházi rendezvényekkel is várják majd a látogatókat.
A kulturális intézmény augusztus 17-én Francisco Goya alkotásaiból összeállított kiállítással és szegedi kortárs művészek tárlatával nyitja meg kapuit. A Szépség és fájdalom címet viselő tárlaton Goya nyolcvan lapból álló, Capricciók című metszetsorozata mellett a művész több festménye is látható lesz. A kiállítás látogatói megcsodálhatják még William Blake egy grafikai sorozatát és Kondor Béla tíz festményét is.
A dél-alföldi kortárs művészek alkotásait felvonultató kiállítás egyedi koncepció szerint, műfaji kötöttségek nélkül mutatja majd be több mint harminc alkotó XXI. században készült műveit. Az október 15-ig nyitva tartó kiállításon szegedi művészek olyan festményeit, grafikáit, szobrait, ipar- vagy médiaművészeti alkotásait láthatja a közönség, melyek csatlakoznak a mai magyar vagy európai tendenciákhoz – mondta Nátyi Róbert művészettörténész.
A képzőművészeti kiállításokon kívül a Reök-palota Podmaniczky Szilárd vezetésével Irodalmi szalonnal, Pál Tamás és Kesselyák Gergely karmesterek gondozásában Operaszalonnal, szobaszínházi produkciókkal, a Szegedi Tudományegyetem professzorainak közreműködésével pedig társadalomtudományi szalonbeszélgetésekkel várja majd látogatóit.

Tíz év után az Amerikai Filmintézet mozival foglalkozó szakemberek, kritikusok és történészek véleménye alapján újra sorrendbe állíttatta minden idők száz legjobb amerikai filmjét.
Orson Welles Aranypolgárát a szavazók másodszor választották meg minden idők legjobb amerikai filmjének. A kilenc évvel ezelőtti második, a Casablanca most a harmadik, míg az akkori harmadik, A Keresztapa a második helyezett lett.
Martin Scorsese Dühöngő bikája a múltkori listához képest húsz helyet javított, így negyedik lett. Ötödik az Ének az esőben, hatodik az Elfújta a szél és hetedik az Arábiai Lawrence. Az első tízbe még az 1993-as Schindler listája, Alfred Hitchcock Szédülése és az Óz, a csodák csodája fért be.
Az első százban a mostani lista nem jelöli a korábban 39. Doktor Zsivágót, Milos Forman Amadeusát (53.), az anno 64. Harmadik típusú találkozásokat, illetve Kevin Costner Farkasokkal táncolóját. A listán szereplő legtöbb mozit, ötöt, Steven Spielberg rendezett, míg Alfred Hitchcock, Stanley Kubrick és Billy Wilder négyet.
A legutóbbi százas lista óta, az 1996 és 2006 között forgatott amerikai alkotásokból csak négy produkció szerepel a felsorolásban: A Gyűrűk Ura – A Gyűrű Szövetsége (50.), a Ryan közlegény megmentése (71.), a Titanic (83.) és a Hatodik érzék (89.).
A lista megtalálható az Amerikai Filmintézet honlapján: www.afi.com

A Cinema City a Kerepesi úton, az épülőben levő Aréna Plázában 23 mozitermet, 5 úgynevezett VIP termet és az első IMAX rendszerű háromdimenziós mozit alakít ki – hangzott el a sajtótájékoztatón. A cég üzemeltetette a III. kerületi Bécsi úton az Új udvart, amely az első bezárt multiplex lett Magyarországon.
A következő években két – nem multi-, hanem – megaplexet nyit a Cinema City, hiszen a Kerepesi úti projekt mellett az újjáépülő Budai Skálában is ők fogják a legújabb blockbustereket vetíteni – mondta el Mooky Greidinger, a CCI csoport tulajdonosa és elnök-vezérigazgatója.
Az IMAX (= Image Maximum) háromdimenzió az Aréna Plázában egy 24x18 méteres vásznon nagy felbontású (a 35 mm-es kópiánál tízszer nagyobb) képet láthatnak a szórakozni vágyók. A programban természetfilmeket, látványos történelmi filmeket mutatnak be, valamint sikeres hollywoodi kalandfilmeket „háromdimenziósítanak” – a Harry Potter legújabb részének utolsó húsz percét valószínűleg már így tekinthetik meg az IMAX látogatói. A jegyek állítólag „nem sokkal” lesznek drágábbak, mint egy hagyományos mozijegy.
Jelenleg a fővárosi multiplexek nyolcvan százalékát a Palace Cinemas üzemelteti. A Mammut értékesítéséből származó bevételt a budapesti artmozik nagy részét üzemeltető Budapest Film a másodlagos terjesztés fejlesztésére fordította, mivel szerintük a hagyományos mozizás és home-video helyett a digitális tartalomszolgáltatásé a jövő.
A Kerepesi út közelében nemrég nyílt multiplex: az Örs vezér téri Sugár üzletközponthoz épített többtermes mozit a Fotexnet Kft.-hez tartozó DVDRent Kft. működteti.

A népszerű angol író, Ian McEwan regényéből, Keira Knightley, James McAvoy és Vanessa Redgrave főszereplésével készült film – amely a fesztivál versenyprogramjának része is egyben – világpremierje is Velencében lesz augusztus 29-e éjszakáján a Palazzo del Cinema nagytermében.
A Velencei Filmfesztivál augusztus 29-e és szeptember 8-a között egy spagetti western válogatással és Alexander Kluge retrospektív programmal kedveskedik a filmrajongóknak, a zsűri elnöke pedig az a Zhang Yimou lesz, aki rendezőként eddig a legtöbb fontos díjat vihette haza Velencéből.
Bernardo Bertolucci Arany Oroszlán életműdíjat kap az idei Velencei Filmfesztiválon. A 67 éves Oscar-díjas olasz filmrendező a záró ceremónián, szeptember 8-án veheti át a kitüntetést Velencében.
További kapcsolódó cikkünk: Tamás Amaryllis beszélget Andreas Fogarasi rendező-építész-képzőművésszel – Művházak, videofilmesszék, Velence, Biennale, Magyar Pavilon
A filmfesztivál angol nyelvű honlapja: www.labiennale.org/en/cinema

70 órányi (360 db) nevezett film (45 országból) végignézése után az előzsűri 116 versenyfilmet választott ki (22 versenykategóra) a Kérsz egy rövidet? mottójú a 3. BUSHO – Budapest Short Nemzetközi Rövidfilm Fesztiválnak (augusztus 3-7., az Almássy téri Szabadidőközpont, Budapest).
A korábbi évekhez hasonlóan a szervezők idén is levetítik az összes beérkezett filmet, tehát a versenybe nem kerültek, információs illetve kiemelt információs blokkokban kerülnek a nagyérdemű elé.
A hagyományokhoz híven idén is lesznek a fesztiválnak kísérőprogramjai. Az egyéni nevezéseken kívül további filmes bemutatók, fesztivál-válogatások és nagyjátékfilmek lesznek a programon. A kísérőprogramok „királya” – a szervezők szavával – az IVF Folk & Roll elnevezésű világzenei koncertsorozat, amely a visegrádi országok vezető folk-rock zenekarainak a fellépése lesz esténként. Kronológiai sorrendben fellép a szlovák Druzina, a magyar Rackajam, a lengyel Chudoba és zárásként a cseh Gothart zenekar.
A tavalyi évben megrendezett „Kelj fel Laci!” elnevezésű segélykoncert folytatásaként az idei esztendőben „Hajrá Gabi!” címmel egy olyan zenész barátunknak szeretnénk segítséget nyújtani, aki szintén segített, amikor filmzenét kellett írni, feljátszani, de akkoriban még nem tudta, hogy mi az a Sclerosis Multiplex… Papp Gábor.
További magyar fellépők, színházi produkciók és kiállítások színesítik a programot. A legnagyobb változás a helyszín adta lehetőségek kiaknázásával az a fúzió, melyet „A legvidámabb barakk” elnevezésű összművészeti workshop és a BuSho együttműködése jelent.
Kapcsolódó tavalyi cikkünk:
Oláh Lehel: BuSho Vision – 2. BUdapest SHOrt – Nemzetközi Rövidfilm Fesztivál a Kultiplexben, augusztus 4-8. (2006)
Kapcsolódó honlap: www.busho.hu

Magyar bérmunkában és magyar adókedvezménnyel készült a Zero Degree (Nulla fok) című iráni filmsorozat, amelynek első részeit nemrégiben mutatta be az iráni állami televízió. A film – francia és izraeli lapok szerint – a holokausztot megkérdőjelező iráni elnök politikai nézeteit sulykolja – adta hírül a Távirati Iroda információját a NOL.
Taba Miklós igazgató, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Filmiroda Igazgatóságának vezetője elmondta, hogy a filmtörvény lehetővé teszi a magyar filmkészítőknek a bérmunkát, és azt, hogy a gyártási költség 20 százalékát a megrendelők adókedvezmény formájában fölvehessék. Mint elmondta, az igazgatóság megkapja ugyan a forgatókönyvet, a gyártási naplót, de abból legtöbbször nem derül ki a valódi tartalom, mert azt a rendező menet közben is változtathatja, ezért nem tudták megállapítani az iráni film állítólagos antiszemita színezetét sem, s különben sincsenek jogilag felhatalmazva a mérlegelésre. Mivel gyártási jellegű támogatásról van szó, kizárólag a pénzköltés szabályosságát ellenőrzik.
A filmtörvényben szereplő adókedvezmény miatt a magyar filmkészítők versenyképesek a külföldiekkel, a rendszer jól működik, sokan akarnak – például, az Egyesült Államokból – Magyarországon forgatni.
A Filmservice Kft volt az iráni filmsorozat egyes részeinek magyar gyártója, és a bérmunka költsége csaknem 155 millió forintot tett ki. Ebből a film elkészülte után 20 százalék adókedvezményt, majdnem 30 millió forintot közvetett támogatásként megkapott a megrendelő, az iráni IRIB Chanel Apt. Magyarországon 45 napot forgattak 2005-ben.

A Magyar Filmművészek Szövetségének választmánya egyhangúlag Jancsó Miklós filmrendezőt választotta a szövetség új elnökévé – közölte a szervezet ügyvezető titkára az MTI-vel.
Hermann Krisztina elmondta a választmány június 4-i ülésén Jancsó Miklós volt az egyetlen jelölt a posztra, amely a korábbi elnök, Illés György tavalyi halálával üresedett meg. A neves operatőrt még 2005 májusában választotta elnökké a szövetség XIII. közgyűlése, 2006. június 12-i halála óta a poszt betöltetlen volt.
A szövetséget két közgyűlés között az elnökség vezeti, így nem volt sürgős számukra az elnöki pozíció betöltése. Jancsó Miklós mandátuma 2009-ig, a következő közgyűlésig szól.

Életének 82. évében 2007. június 3-án elhunyt Darvas Iván. – tájékoztatta a színművész családja az MTI-t vasárnap délután. A kétszeres Kossuth-díjas színész, a nemzet színésze, egyik legnépszerűbb színész volt.
Darvas Iván több mint hatvan évet töltött a pályán, első szerepét huszonegy évesen kapta a Művész Színházban. Szinte minden nagy szerepet eljátszhatott a színészálmok közül, néhány éve rendezőként is nagy sikerrel mutatkozott be, grafikáiból pedig rendszeresen rendeztek kiállításokat.
Játszott egyebek mellett Csehov Három nővérében és a Cseresznyéskertben, Gorkij Éjjeli menedékének, Brecht Koldusoperájának színpadi adaptációjában. Filmjei közül kiemelkedik a Liliomfi, a Szerelem, a Rokonok, az Egy magyar nábob, az Új Gilgames és a Pacsirta. Rendezőként nevéhez fűződik Csehov három komédiájának színpadra állítása.
A nemzet színészét hosszú pályafutása alatt elhalmozták kitüntetésekkel, az 1978-ban és 1998-ban megkapott Kossuth-díjon túl csaknem valamennyi, színésznek adható elismerésben részesült. 1955-ben és 1967-ben Jászai Mari-díjat kapott. 1969-ben lett érdemes művész, 1975-ben pedig kiváló művész. 2001-ben Pro Urbe Budapest-díjat, 2002. október 23-án Nagy Imre Érdemérmet kapott, 2003-ban Prima Primissima-díjjal tüntették ki, 2005-ben megkapta a Magyar Köztársaság Érdemrendjének nagykeresztjét.
Darvas Szilárd néven született 1925. június 14-én a ma Szlovákia területén található Belyén, orosz származású anya és magyar apa másodszülött fiaként. 1926-tól Prágában élt, 1939-ben Magyarországra költözött. 1945-ben egy szovjet katonai alakulat tolmácsaként működött. 1946-ban végzett a Színművészeti Akadémián, majd a Művész Színház, 1949-től a Madách Színház tagja volt.
Az 1956 októberi forradalomban való részvételéért két évre börtönbe zárták, majd 1963-ig csak segédmunkásként dolgozhatott. Ezután egy-egy évadot töltött a miskolci, majd a József Attila Színházban. 1965-85 között a Vígszínház tagjaként nyújtott számos kimagasló alakítása közül is kiemelkedett az Egy őrült naplója Popriscsinje. 1993-95-ben a Művész Színház, 1995 óta a szolnoki színház tagja volt. Részt vett a politikai közéletben is: a Történelmi Igazságtétel Bizottság alapító tagja, majd 1990-94 között az SZDSZ országgyűlési képviselője volt.
Önéletírása Lábjegyzetek címen látott napvilágot.
Darvas Ivánról utcát neveznek el szlovák szülőhelyén, az egykori Gömör vármegyéhez tartozó Bején. Darvas Iván a ma már Tornaljához csatolt kis faluban, a Szent-Iványi család kastélyában született.
A színész a második világháború után csak 1966-ban látta újra a szülőhelyét, amikor a Pozsonyhoz közeli Vöröskő várában Várkonyi Zoltánnal forgatta az Egy magyar nábob - Kárpáthy Zoltán című filmet, és a forgatás szünetében Bejébe utazott.
A művész utoljára 2003-ban fordult meg Bejében, amikor Tornalja díszpolgárává avatták. Akkor született meg a gondolat, hogy a bejei kastélykert mögött, ahol hajdan az 1847-től 1849-ig lelkészként szolgáló Tompa Mihály temploma állt, utcát nevezzenek el róla. Eredetileg úgy tervezték, hogy az utca felújítása után az utcanévadó ünnepségre Darvas Ivánt is meghívják.
Darvas Iván szülei – édesanyja, Jevdokimova Antonyina és édesapja, Darvas János tanár – néhány évig éltek a kis gömöri faluban, ahol a családfő Szent-Iványi József titkáraként dolgozott, majd a család Prágába költözött, ahol Darvas János a Prágai Magyar Hírlap munkatársa volt. Darvas Iván a prágai iskolaévek során tökéletesen megtanult csehül, amihez jó alapul szolgált „anyai” anyanyelve, az orosz.
Darvas Iván halálának napjától a tornaljai városházán fekete zászló leng.

A Budapest Film legújabb vállalkozása – www.filmklik.hu – úgynevezett VOD-szolgáltatással kívánja eljuttatni a nézőkhöz filmjeit.
A VOD, vagyis a „video-on-demand” talán úgy fordítható, hogy „videó igény szerint”. A felhasználó az interneten keresztül maga választja ki, mikor milyen filmet szeretne nézni, így nem kell igazodnia sem a televíziós csatornák, sem a mozik programjához. A cég ezzel egy olyan, itthon még újnak számító útra lép, amely külföldön már jól ismert a fogyasztók előtt: a digitális forgalmazás útjára.
A gyakorlatban ez annyit tesz, hogy a mozik és videotékák után a nézők immár otthonukban is hozzájuthatnak a kívánt filmekhez, az internetről töltve le azokat. Sokan ezt egyszerűen on-line tékának nevezik, ám ez esetben jóval többről van szó. A www.filmklik.hu oldalra kattintva nem csak kölcsönözhetnek, de akár vásárolhatnak is a látogatók. A megfelelő sávszélességű internettel rendelkezők számára egyszerűbb és gyorsabb a filmet közvetlenül a világhálóról nézniük; ezt nevezik streamingnek (ilyenkor a program mindig csak az épp soron következő jelenetet tölti le a számítógépre). A felhasználónak ugyanakkor lehetősége van arra is, hogy előbb letöltse számítógépére a teljes file-t, és így játssza azt le számítógépén. A DRM-védelem miatt persze a kölcsönzés idejének lejártát követően ezek a file-ok már nem lesznek többé lejátszhatóak, hacsak a felhasználó ki nem fizeti az újabb kölcsönzési díjat. Természetesen, ha valaki megvásárolja a filmet, a továbbiakban tetszés szerint kezelheti, akár egy DVD-n is tárolhatja azt – bár továbbra is csak a számítógépén tudja lejátszani.

Tények a versenyprogramokról:
A helyszínek: Pécsi Nemzeti Színház (Nagyszínház, Kamaraszínház, Stúdió)
Játszó személyek: 241 színész + egyéb közreműködők (statiszták, zenészek)
A fellépő társulatok: 13 (az egri Gárdonyi Géza Színház két produkcióval)
2 határon túli (Kolozsvár, Beregszász), 7 vidéki (Debrecen, Eger, Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Nyíregyháza, Pécs,), 4 budapesti (Bárka Színház, Katona József Színház, Örkény István Színház, Vígszínház)
1 koprodukció – „HALÁL-ÁLOM” - Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház - Zsámbéki Színházi Bázis
Kortárs szerző műve: 7 - ebből magyar szerző műve: 5
Az előadások száma: 23 (a versenyprogram 14 produkciójából) + Gálaest
A legkisebb társulat: 4 színész + műszaki, technikai személyzet (egri Gárdonyi Géza Színház - Martin McDonagh: A párnaember)
A legnagyobb társulat: 38 színész + statiszták + műszaki, technikai személyzet (debreceni Csokonai Színház - Szőcs Géza: Liberté '56)
Játékkal töltött órák: 57 óra 35 perc
Információ: www.poszt.hu

Nézőpontok címmel a legnagyobb párizsi magángaléria, a VU’La Galerie három fotóművészének munkáiból látható Budapesten, a Magyar Fotográfusok Házában augusztus 26-ig.
az 1998-ban alapított VU’La Galerie ma Párizs legnagyobb magángalériája, amely kizárólag fotográfiákkal foglalkozik. A világ minden tájáról képvisel alkotókat: 37 nemzet fotográfusainak munkáit állítja ki, köztük francia, olasz, spanyol, svéd, thaiföldi, kínai művészekét. A Mai Manó Ház legújabb tárlatán Michael Ackerman amerikai, Lorenzo Castore olasz és Richard Dumas francia fotográfus fényképeit láthatja a közönség.
Michael Ackerman műveiben a világot törékeny, lebegő, szinte már eltűnő városok alkotják, ahol fantomként suhannak át a szereplők. Lorenzo Castore fotográfiái szintén egy „súlyos és különös világba” repítik a nézőket. A képek az éjszaka aranyló fényeit, a kékek és a pirosak erős kontrasztjait tárják a nézők elé. Richard Dumas francia fotográfus felvételei pedig az irodalomból, a zenéből, a dzsesszből, a rockból és főleg portugál filmekből táplálkoznak.
A galéria kiállításával egyszerre tekinthető a Mai Manó Házban a Párizs magyarul című tárlat, amely a Magyar Fotográfiai Múzeum anyagából mutat be válogatást magyar alkotók francia fővárosban készült képeiből. A kollekcióban Zaránd Gyula, Reismann János, Rév Miklós, Stalter György, Redner Márta, André Kertész, Dobos Lajos és Marton Ervin felvételei szerepelnek.
Kapcsolódó honlap: www.maimano.hu

Május 30-án hosszú betegeskedés után hetvennégy éves korában párizsi otthonában elhunyt Jean-Claude Brialy francia színész.
Nicolas Sarkozy francia elnök „nagy komédiásként, színészként, rendezőként, fesztivál-igazgatóként, vállalkozóként” méltatta az elhunytat, azt is hozzáfűzve, hogy Brialyval „egy ínyenc humanista, egy kifogyhatatlan mesélő, az éjszaka, az ünnep és a költészet őrszeme távozott tőlünk.”
Jean-Claude Brialy első szerepét Jean Renoir Elena és a férfiak című filmjében kapta 1956-ban. Játszott, mint Louis Malle (Felvonó a vérpadra, 1957; A szeretők, 1958), Francois Truffaut (Négyszáz csapás, 1959; A menyasszony feketébe öltözött, 1967), vagy Jean-Luc Godard (Az asszony az asszony, 1960) és Eric Rohmer (Claire térde, 1970) filmjeiben. Több mint száz kisebb-nagyobb filmszerepét jegyezték fel.
A párizsi élet ismert figurája volt, 1986 óta pedig tulajdonosa a Les Bouffes Parisiens nevű színháznak – előzőleg 1977-től a Hébertot teátrum igazgatójaként tanult bele a színházirányításba. Rendezőként is tucatnyi tévé- és mozifilmet jegyzett, utolsó tévéfilmjét 2006-ban forgatta. Írói-mesélő kvalitásaira több sikeres memoárkötetével hívta fel a figyelmet. Robert Laffontnál jelent meg 2000-ben Le ruisseau des singes (A majmok patakja) című könyve és az XO kiadónál a J’ai oublié de vous dire (Azt el is felejtettem mondani) című emlékirata.
Jean-Claude Brialy 1933-ban született Algériában és 1954-ben telepedett le Párizsban, ahol Claude Chabrol filmjeinek sztárjaként aratott közönségsikert. Ettől fogva a francia újhullám rendezőinek egyik kedvence. 1971-ben forgatott első saját rendezésű filmjében, az Eglantine-ban nosztalgiával idézte fel ifjúkorának élményeit.
A munka megszállottjaként ismert Brialy évente több filmet is forgatott, és a legkülönbözőbb figurákat testesítette meg, nem egyszer jelent meg a mozivásznon a nők bálványaként, vagy éppenséggel mint elegáns, lebilincselő ficsúr. Drámai szerepeket is alakított azonban, például Claude Miller Halálos túra (Mortelle randonnée, 1982) című alkotásában. Utolsó időszakában gyakran testesített meg atyai figurákat, például Patrice Chéreau Margot királynő című filmjében (1994).
Halálhíre nyomán az államfő mellett a francia közélet és kultúra vezető alakjai méltatták Brialy munkásságát. Francois Fillon miniszterelnök „a franciák egyik kedvenc színészének” nevezte az elhunytat, külön kiemelve „udvariasságát, humorát és mesélő tehetségét.” Jacques Chirac volt államfő „nagylelkű, szenvedélyes és elegáns emberként” méltatta Brialyt, Jack Lang volt szocialista kulturális miniszter pedig úgy fogalmazott, hogy a színész „az életöröm és a színházi szenvedély” megtestesítője volt. Claude Lelouch filmrendező azt mondta, hogy Brialy „mindent tudott a színészi szakmáról.” A 79 éves Jeanne Moreau, a francia film egyik nagyasszonya Brialy „mosolyára, jóságára, eleganciájára” emlékezve felsóhajtott: „Sajnálom, hogy előttem ment el.”

Az „örökös tag” címmel kitüntetett művészek tiszteletére június 3-án zenés gálaműsort adnak Budapesten, a Nemzeti Színházban.
Az idén a közönség szavazatai alapján nyolc új taggal bővült a Halhatatlanok Társulata, Berek Kati és Vári Éva, Hegedűs D. Géza és Jordán Tamás színművész, Ágai Karola és Komlóssy Erzsébet operaénekes, valamint Hágai Katalin és Kiss János táncművész nyerte el az örökös tag címet. A művészek gránitba vésett lábnyomát elhelyezik a Nagymező utcai Pesti Broadway-n a Budapesti Operettszínház előtt. A díjazottakról portréfilm készül.
Az idei jelölteket neves művészekből és közéleti személyiségekből álló kuratórium választotta ki március végén, a döntés eredményeként négy-négy színész, színésznő, operaénekes és táncművész neve került fel a szavazólapra. A közönség interneten és postai úton adhatta le szavazatát.
Első alkalommal 1996-ban választottak örökös tagokat. A Magyar Televízió akkori népszerű kulturális műsora, a Stúdió, valamint a Petőfi rádió azzal a céllal indította el a szavazást, hogy a publikum is adhasson díjat szeretett művészeinek. A halhatatlanok társulata most megválasztott művészekkel együtt összesen 76 tagot számlál.

A 78. Ünnepi Könyvhét hivatalos listáján több mint száz magyar és határon túli magyar kiadó 348 kötete szerepel – adta hírül a Távirati Iroda.
Tarján Tamás a könyvheti kínálatot jellemezve úgy vélte: Jókai Anna Godot megjött című kötete lehet a seregszemle egyik „húzókönyve”. A költészet kiemelkedően lesz jelen az idei könyvhéten, a határon túli epika mennyisége is jelentős, és a kísérőrendezvény, a 6. Gyermekkönyvnapok „sem mostohagyerek” – vélekedett az irodalomtörténész.
A 78. Ünnepi Könyvhéten, valamint a 6. Gyermekkönyvnapokon a budapesti Vörösmarty téren és környékén csaknem 200 pavilonban több mint 150 kiadó mutatja be kínálatát, a standoknál csaknem ezer dedikálást tartanak, a színpadokon pedig színes program is várja az érdeklődőket. A fővárosi központi rendezvénnyel párhuzamosan csaknem ötven helyszínen, és mintegy harminc vidéki városban tartanak könyvheti ünnepet.

A 60. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál (2007. május 16-27.) keretében a European Film Promotion (EFP) május 22-én megválasztotta új Igazgatói Tanácsát, tagjai között Vezér Évával, a Magyar Filmunió ügyvezető igazgatójával – tudatta az EFP sajtóközleménye a Filmkultúrával.
A tagok:
Claudia Landsberger, elnök (menedzserigazgató, Holland Film)
Christian Dorsch, alelnök (menedzserigazgató, German Films)
Pilar Torre (általános reklám igazgató-helyettes, ICAA, Spanyolország)
Francine Brücher (nemzetközi reklám-felelős, Swiss Films)
Vezér Éva (ügyvezető igazgató, Magyar Filmunió)
Simon Perry (CEO, Irish Film Board)
Kapcsolódó honlap: www.efp-online.com

Már Magyarországon is hozzáférhető a Supertechno 30 (Technocrane) teleszkópos kameramozgató crane és a hozzá tartozó három axiális Z-Head.
Kapcsolódó honlap: www.lightodyssey.hu

Lemhényi Réka a vágó-, Pálfi György a rendező-, Mészáros Péter a színész-, Patrovits Tamás az animációs-, Várhegyi Rudolf a hangmérnök-, Lénárt Pál és Durst György a producertanonc-csoport munkáját irányítja. A filmológus csoportnak Pápai Zsolt, a Metropolis folyóirat munkatársa tart filmtörténeti előadásokat.
A táborban készülő 15 rövidfilmet az egyes csoportokból összeálló stábok készítik el az első képtől az utolsó vágásig. A filmek először várhatóan az Alter-Native fesztiválon, Marosvásárhelyen lesznek láthatóak, októberben.
További információk a www.filmtett.ro weboldalon, illetve a 0728 262 024 telefonszámon szerezhetőek.
További kapcsolódó cikk:
Zsenge Zsolt: Ígéretek kora – 9. Alter-Native Nemzetközi Rövidfilm Fesztivál Marosvásárhely, 2001. november 7-11.

A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Filmiroda Igazgatóságától a szegedi Belvárosi Mozi kapta A leglátogatottabb vidéki Art Mozi címet – adta hírül a Távirati Iroda információját a kultura.hu.
A Nemzeti Filmiroda utódja a magyarországi mozik előadásainak számát, a bevételeket és a látogatók számát (74.810 tavaly) alapul véve adta a címet a szegedi Belvárosi Mozinak – nyilatkozta Szabó Éva Andrea, a szegedi Belvárosi Mozi munkatársa az MTI-nek. 74.810-nél többen art moziba csak a fővárosi Puskin, Uránia és Művész mozik előadásaira vettek jegyet 2006-ban.
A szegedi intézmény évek óta tartja előkelő helyét. Fő bevételük a jegyeladásból, önkormányzati forrásból és a Magyar Mozgókép Közalapítvány normatív támogatásából származik. Emellett a Nemzeti Kulturális Alaptól rendezvények lebonyolításához kapnak segítséget. Az Európai Unió évi 4-5 millió forinttal járul hozzá működésükhöz, mivel a mozi 2005 januárja óta az EU Média Programja által támogatott Europa Cinemas hálózat tagja.
A mozi szakmai elismerését jelzi, hogy számos magyar és külföldi film bemutatóját, premier előtti vetítését rendszeresen a Tisza-parti városban tartják.
Kapcsolódó honlap: www.belvarosimozi.hu

Az április 24-én, életének 70. évében elhunyt, Kossuth- és Balázs Béla díjas színművészt 2007. május 11-én, pénteken 14.15 órakor búcsúztatják a Farkasréti temető Makovecz-termében.
Képtár rovatunkban: Madaras József – a 31. Magyar Filmszemle életműdíjasa

A Pokolfajzat 2. című alkotás felvételeit rögzítik elsőként az etyeki Korda Sándor Filmstúdióban.
A film gigantikus díszleteit már építik a külföldi szakemberek, akik birtokba vették a beruházás első ütemeként elkészült négy stúdiót, valamint a raktár- és műhelyközpontot – közölte Krisán László, a Korda Filmstúdió Kft. ügyvezetője az MTI érdeklődésére.
A munkával várhatóan június elejére végeznek, a film forgatása június közepe táján kezdődik meg.
Kapcsolódó cikkünk: Guillermo del Toro: A Faun labirintusa
Kapcsolódó hivatalos honlap: www.kordastudio.hu

Rövid betegség után április 30-án hajnalban elhunyt Székely Magda Kossuth-díjas költő – tájékoztatta a költőnő családja a Távirati Irodát. Székely Magdát a Kulturális és Oktatási Minisztérium saját halottjának tekinti.
Székely Magda 1936-ban született, 1959-ben magyar-bolgár szakos diplomát szerzett az ELTE-n. A Magvető Könyvkiadó, majd az Európa Könyvkiadó szerkesztője volt. Költészetére jellemzők a biblikus és mitologikus jelképek, a szókincs redukciója, a végletes tömörítés.
1984-ben József Attila-díjat, majd Füst Milán-díjat, 2005-ben pedig Kossuth-díjat kapott. 2002-ben Balatonfüreden ő vehette át a világhírű olasz költőről, Salvatore Quasimódóról elnevezett nemzetközi költőtalálkozó és -verseny emlékdíját.
Kapcsolódó link: Balla Zsófia költő, pályatárs búcsúztató írása a litera.hu-n Búcsú-utazás címen

Négy filmmel bővült a Best Hollywood Modern klasszikusok sorozata újabb:
Sam Raimi: Bűnözési hullám (Crimewave)
Ciro Ippolito: Vanília és csokoládé (Vaniglia e cioccolato)
Michael Winterbottom: 9 dal (9 songs)
Antonio Cordio: Hidegzuhany (Douches froide)
A sorozat következő négy filmje május 29-én kerül a tékák polcaira:
Kim Rossi Stuart: Kispálya (Anche libero va bene)
Gianni Amelio: A ház kulcsai (Le Chiavi di casa)
Marzieh Meshkini: Kivert kutyák (Sag-haye velgard)
Carlos Sorin: Bonbon, a kutya (Bonbon, el perro)
Kapcsolódó korábbi hírünk az archívumban: Dogma(-közeli) filmek DVD-n

Az álnéven bemutatott film alkotója nonszensznek tartja, hogy a filmszemle zsűrije visszavonta a különdíjat. Bűncselekmény minden bizonnyal nem történt, ha tudják igazolni, hogy a vízbe fojtott kismacska még az állatvédelmi törvény kihirdetése előtt szenvedett ki. Néhány deci vízben – adta hírül a kultura.hu az MTI információját.
Állatkínzás miatt feljelentést tett a Herman Ottó Magyar Országos Állat- és Természetvédő Egyesület (HEROSZ) Toepler Zoltán Álszent című kisjátékfilmjével kapcsolatban, mert a film egyik jelenetében vízbe fojtanak egy macskát – közölte az egyesület az MTI-vel. A rendező a távirati irodának azt mondta: egy régi amatőr felvételről van szó, amelyet felhasznált filmjéhez.
A HEROSZ csütörtökön ismeretlen tettes ellen tett feljelentést a VIII. kerületi rendőrkapitányságon állatkínzás alapos gyanúja miatt, mert a 38. Magyar Filmszemlén bemutatott Álszent című kisjátékfilm egyik jelenetében megölnek egy kölyökmacskát – áll az MTI-nek eljuttatott közleményben.
Az állatvédő egyesület szerint a játékfilmben „az elérni kívánt hatás érdekében” az állatot a „lehető legnagyobb szenvedés” mellett ölik meg, ami súlyosan társadalomellenes cselekmény. Az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvény szerint az állat életét kioltani csak olyan elfogadható okok miatt szabad, mint az állományszabályozás, a gyógyíthatatlan betegség, a sérülés, a fertőző betegség és a tudományos kutatás. A törvény azonban arra is rámutat, hogy az állat életének kioltása kizárólag kábítással történhet úgy, hogy az a legkisebb szenvedéssel járjon – emlékeztet közleményében a HEROSZ.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság sajtóügyeletese az MTI-nek azt mondta: a VIII. kerületi rendőrkapitányság állatkínzás magalapozott gyanúja miatt indított büntetőeljárást.
Toepler Zoltán az MTI megkeresésére elmondta: egy 2003 decemberében készült amatőr felvételről van szó, amelyet felhasznált filmjéhez. Arról, hogy ki vette fel a jelenetet, nem akart nyilatkozni. Hozzátette azonban, hogy a felvétel azelőtt készült, hogy az állatkínzást bűncselekménnyé nyilvánították volna. Így nem történt bűncselekmény – hangsúlyozta a rendező.
Honlapján Toepler Zoltán azt írja: „Amikor ezt a filmet készítettem, nem gondoltam arra, hogy ilyen eszközzel éljek. Véletlen hozta, hogy így történt. Nem én fojtottam meg a kiscicát, de amikor egy kollégám megmutatta a képet, azt mondtam, ennek a felvételnek ebben a filmben szerepelnie kell. Megkérdeztem, honnan a felvétel. Azt a választ kaptam, hogy egy beteg, életképtelen állatot fojtottak vízbe.” A rendező az írásos nyilatkozatban úgy fogalmaz: „soha nem öltem állatot, és nem is ölök a jövőben sem. De nem vagyok álszent, tudom, hogy cipőm és ruhám állatbőrből készült, mint ahogy eledelem is. Elítélem azokat, akik érző lényeket kínoznak, de nem ítélem el azt az operatőrt, aki egy ilyen eseményt megörökít.” Az Álszent című film „provokáció, semmi egyéb. (...) Amikor a 38. Magyar Filmszemle nevezési lapját írtam, több barátom is figyelmeztetett, ebből botrány lesz. Azt mondtam nekik, szeretem a botrányt, mert a botrány ébren tart” – írja a rendező.
Toepler Zoltán, aki Nicolaus Myslicki néven jegyzi a filmet, alkotásáért a 38. Magyar Filmszemlén a kísérleti film kategória különdíját kapta a szöveg és kép formabontó használatáért, valamint egy szakrális téma szokatlan, újszerű feldolgozásáért.
A kísérleti és kisjátékfilmes zsűrinek a filmszemle hivatalos honlapján csütörtökön közzétett nyilatkozatára, amelyben azt írják: „amennyiben egyértelműen bebizonyosodik, hogy az állatot a filmkészítés során, a felvétel kedvéért elpusztították” a filmtől utólagosan megvonják az általuk odaítélt díjat, Toepler Zoltán úgy reagált „erre nem tudok mit mondani, szerintem ez egy nonszensz, ilyen nincs.”
Gelencsér Gábor, Hartai László és Tímár Péter zsűritagok nyilatkozatukban úgy fogalmaznak: „megdöbbenéssel értesültünk a sajtóból, hogy a kísérleti filmek között különdíjjal kitüntetett Álszent című alkotás egyik jelenetét, amelyben egy macskát vízbe fojtanak, nem valamely trükkfelvételi eljárással, hanem az állat tényleges elpusztítását felvéve rögzítették. Felháborodásunknak kívánunk hangot adni, hogy a jóhiszemű nézőket ily módon a film készítői megtévesztették.” A zsűri nyilatkozatában „a leghatározottabban” tiltakozik az ellen, hogy a művészet nevében bárki bármilyen hasonló életellenes cselekedetet elkövessen: „Tiltakozunk ugyanakkor minden olyan felvetés ellen, amely a művészi ábrázolástól elvitatja azt a jogot, hogy a létezés árnyoldalaival, a tabukkal, a bűnökkel, a szörnyűségekkel foglalkozzon, azt akár a legsokkolóbb módon bemutatva tárgyalja, annak létezésével szembesítsen, ha azt a jog szerinti törvények betartásával teszi” – fűzte hozzá a kísérleti és kisjátékfilmes zsűri nyilatkozatában.
Hartai László az MTI megkeresésére úgy fogalmazott: számára továbbra is csak akkor elfogadható egy ilyen jelenet, ha trükkfelvétellel készül. „Semmilyen más esetben nem elfogadható. Ha ez egy dokumentum-felvétel, akkor én ezzel nem tudok azonosulni” – hangsúlyozta. A zsűritag megjegyezte: a jelenet elkészülésének körülményeit nem a zsűri dolga vizsgálni. Mint mondta, sem tanárként, sem zsűriként nem működnek hatóságként, nyomozó hatóságként pedig különösen nem.
Kapcsolódó honlapok: www.kultura.hu, www.herosz.hu és www.toepler.fw.hu

Életének 70. évében, 2007. április 24-én elhunyt Madaras József – tudatta a Színházi Dolgozók Szakszervezete.
Tóth Hermina, a szakszervezet munkatársa az MTI-nek elmondta, hogy a Kossuth- és Balázs Béla-díjas színművész már egy éve egy magánpanzióban élt a pilisi Máriahalom községben. Madaras Józsefet a szobájában, az asztalra borulva találta kedden délelőtt a panzió igazgatónője.
Madaras József 1937-ben született Rigmányban (Románia).
Marósként, majd kertészként dolgozott, 1958-ban elvégezte a Színművészeti Főiskolát. Egy-egy évig a Győri Kisfaludy Színház, a Szegedi Nemzeti Színház majd a Déryné Színház társulatának tagja volt, majd 1961 és 1966 között a Thália Színházban játszott. 1969-ig a Pannónia Stúdió szinkrontársulata foglalkoztatta. 1969 és 1971 valamint 1974 és 1976 között az Irodalmi színpadon játszott. 1971-1974 között a Nemzeti Színház, 1978-tól a Mafilm társulatának tagja. 1982-től rendezett.
1990-ben az Agrárszövetség országgyűlési képviselőjelöltje volt. 1992-ben – máig tisztázatlan előzmények után – vérbe fagyva találták lakásán. Súlyos koponyasérülése után hónapokig volt kómában, majd nyolc év alatt újra meg kellett tanulnia mindent, ami másnak természetes: járni, beszélni, önállóan élni. 2001 óta kisebb szerepekkel jelent meg ismét a színpadon.
Filmjei
A védelemé a szó (1988)
Szörnyek évadja (1986)
Gondviselés (1986)
A zsarnok szíve, avagy Boccaccio Magyarországon (1981)
80 huszár (1978)
A ménesgazda (1978)
A csillagszemű (1977)
Pókfoci (1976)
Kántor (1976)
A járvány (1975)
Tornyot választok (1975)
Szerelmem, Elektra (1974)
A dunai hajós (1974)
Hajdúk (1974)
Szikrázó lányok (1974)
Áruló (1974)
A Müller család halála (1972)
Plusz-mínusz egy nap (1972)
Fekete macska (1972)
Aranyliba (1972)
Egy óra múlva itt vagyok (1971)
Horizont (1970)
Égi bárány (1970)
Az oroszlán ugrani készül (1969)
Sirokkó (1969)
Bors (1968)
Fényes szelek (1968)
Csend és kiáltás (1968)
Princ, a katona (1966)
Sikátor (1966)
Othello Gyulaházán (1966)
Így jöttem (1964)
Bálvány (1963)
Legenda a vonaton (1962)
Pesti háztetők (1961)
A harangok Rómába mentek (1958)
Kapcsolódó link, Képtár-rovatunkban (2000): Madaras József – a 31. Magyar Filmszemle életműdíjasa

A Monty Python Repülő Cirkusza 1. évad április 17-én jelent meg, a második évadot május 22-étől láthatjuk az FHE kiadásában:
1. A pepperpots-nak (borsszórók) nevezett, nem túl bizalomgerjesztő idős hölgyek már a Monty Python Repülő Cirkusza legelső epizódjában megjelennek. A hölgyeket egy riporter arról faggatja, hogy milyen különbséget vélnek felfedezni a Whizzo Butter vaj és egy döglött rák között.
2. Graham Chapman az It’s the Arts (Művészeti körkép) házigazdájaként Arthur Figgs-et személyesíti meg, John Cleese pedig egy másik, Arthur Figgsnek nevezett karaktert játszik a falu bolondjairól/idiótáiról szóló jelenetben.
3. Arthur a leggyakoribb keresztnév a Repülő Cirkuszban. 26 Arthur jelenik meg a sorozatban. A második leggyakoribb név a Ken, 18 különböző karakternévként szerepel a Monty Python Repülő Cirkuszban.
4. Rendőr a leggyakrabban előforduló foglalkozás a Repülő Cirkuszban, ötvenegyszer jelenik meg ez a hivatás a sorozatban, ebből Graham Chapman tizenhatszor játszik rendőrnyomozót.
5. Arthur Belling, Vajaspogácsa és Lekvár falu Szent Idióta-templomának tiszteletese kétszer tűnik fel a sorozatban. A második évadban az épelméjűség ellen kardoskodik, a harmadik évadban pedig egy ifjú párocskát zavaró plébánosként jelenik meg.
6. Bíró 14-szer tűnik fel a Python szkeccsekben, Terry Jones hétszer szerepel bíróként.
7. És most következzék valami egészen más: a Queenslandben, Ausztráliában talált kihalt pitonfaj maradványait a tudósok „Montypythoides riversleighensis”-nek nevezték el.
8. A hegymászás három Monty Python szkeccsben jelenik meg. (Graham Chapman tapasztalt hegymászó). Az egyik jelenetben egy férfi jelentkezik a duplánlátó Sir George Head expedíciójába, a másodikban egy fodrász Mount Everest túrájáról szól, míg a harmadikban egy csoport szerepel, akik szeretnék megmászni az Uxbridge Roadot.
9. Winston Churchill háborús visszaemlékezéseinek első kötete, a Gyülekező vihar két Python szkeccsben: a Dennis Moore és a pingvinek intelligenciájáról szóló szkeccsben is feltűnik.
10. A MontyPython Repülő Cirkuszának négy évadát 1969 és 1974 között vették fel. Az első három évad egyenként 13 részből áll, a 6 epizódot tartalmazó utolsó évadot John Cleese nélkül forgatták, de ő is közreműködött a részek elkészítésében.
+1 A Monty Python Repülő Cirkuszában van egy magyar jelenet. John Cleese magyar lett egy jelenet erejéig, egy turistát alakít a Repülő Cirkusz huszonötödik részében, aki egy szándékosan hibás szótár áldozata lett. Galla Miklós interjúja óta tudjuk, hogy John Cleese igenis tud magyarul: fejből sorolja az Aranycsapat kezdő tizenegyét.

A napokban lezárul az etyeki Korda Sándor Filmstúdió létrehozásának első üteme; a teljes komplexum folyamatos átadással az év végére készül el – közölte a Távirati Irodával április 17-én a Korda Filmstúdió Kft. ügyvezető igazgatója. A 91 millió eurós költséggel, összesen 6500 négyzetméter alapterületen felépülő komplexum első üteméhez négy stúdió, valamint műhely- és raktárépületek, kiszolgáló létesítmények tartoznak – mondta Krisán László.
Tájékoztatása szerint az év végéig folyamatos átadással készülnek a II. és III. ütem létesítményei, köztük a világ eddigi legnagyobb stúdiójának számító, hatezer négyzetméter alapterületű, 21 méter belmagasságú forgatási helyszín, amely víz alatti felvételekre is alkalmas lesz.
Tallózzon keresőnkben korábbi, a stúdióval kapcsolatos híreink között!

Elmarad a székesfehérvári Alba Regia Nemzetközi Filmfesztivál; a rendelkezésre álló pénz ugyanis kevés arra, hogy a megszokott és elvárt nívón rendezzék meg a mustrát – jelentette be sajtótájékoztatón a fesztivál igazgatója.
Elekes Szentágotai Blanka elmondta: bár a szervezéssel előrehaladtak, a bemutatásra szánt filmek egy részét lefoglalták, s több neves külföldi filmes is elfogadta a meghívást, a támogatások csökkenése és a költségek növekedése miatt a szervezők kénytelenek voltak lemondani az esemény megrendezéséről.
A fesztivál támogatói közül a város önkormányzata 20 millió forintról 10 millióra csökkentette a hozzájárulást, néhány szponzor is visszavonta támogatási ígéretét, illetve csökkentette annak mértékét, ezért nem sikerül biztosítani a fesztivál mintegy félmillió eurós (több mint 120 millió forintos) költségvetését. Az idei rendezvényre eddig kapott támogatásokat visszajuttatják a szponzoroknak, a felmerült költségeket pedig kifizetik – mondta a fesztivál igazgatója.
Székesfehérváron harmadik alkalommal rendezték volna meg az Alba Regia Nemzetközi Filmfesztivált (május 28-június 3). Az európai versenyprogram keretében tíz, a nagy fesztiválsikereket bemutató panoráma szekcióban 10-12 filmet szándékoztak bemutatni. A Tér-kép programban az afrikai kontinens filmterméséből válogatott művek kerültek volna vászonra, a 66-os út szekcióban pedig a független amerikai alkotók munkáit láthatta volna a közönség.

Április 18-án, szerdán 16 órakor vesznek végső búcsút Kaszás Attila színművésztől Budapesten, a Nemzeti Színház parkjában – tudatta a Nemzeti Színház és a Vígszínház Igazgatósága a Távirati Irodával.
A hamvasztás utáni búcsúztatáson pályatársak, barátok emlékeznek a Jászai Mari-díjas színművészre, majd Várszegi Asztrik püspök, pannonhalmi főapát áldja meg Kaszás Attila hamvait.
A temetési szertartást szűk családi körben tartják – áll a közleményben, amely nem tér ki a temetés időpontjára, és arra sem, hogy a szertartás Magyarországon lesz, vagy Szlovákiában, ahol a művész született.
A Nemzeti Színház és a Vígszínház Igazgatósága arra kér minden gyászolót, hogy akik virágot szeretnének vinni a búcsúztatásra, mindössze 1 szállal érkezzenek, a virág elhelyezésére délután 3 órától 4 óráig van lehetőség a ravatalnál.
A Jászai Mari-díjas színművész március 23-án, 47 éves korában hunyt el.
Kaszás Attila március 19-én este a Nemzeti Színházban, a Tizenkét dühös ember című előadás előtt lett rosszul, az orvos később agyvérzést állapított meg. A színművész az Országos Idegsebészeti Tudományos Intézetben hunyt el, halálának közvetlen oka a vérkeringés összeomlása volt.
A Nemzeti Színház előcsarnokában emlékhelyet alakítottak ki, a teátrumban virrasztást tartottak a színész emlékére.
Kaszás Attila 1960-ban született a szlovákiai Vágsellyén. A Színház és Filmművészeti Főiskolán 1983-ban végzett, Horvai István és Kapás Dezső tanítványaként. 1984-től tizenöt éven át volt a Vígszínház társulatának tagja, utána négy évig szabadúszóként tevékenykedett. 2003-ban szerződött a Nemzeti Színházhoz.
Fontosabb szerepei között volt Ambrus diák (Weöres: A kétfejű fenevad), Bicska Maxi (Brecht-Weill: Koldusopera), Macbeth (Shakespeare: Macbeth), Liliom (Molnár: Liliom), Mefisztó (Goethe: Faust), Edek (Mrozek: Tangó).
Színpadra lépett továbbá Rádiós (Presser-Horváth-Sztevanovity: A padlás), Claude (MacDermott-Ragni-Rado: Hair), Miska (Szirmai: Mágnás Miska), Tony (Bernstein: West Side Story), valamint Joe (Styne-Merill: Van aki forrón szereti) szerepében.
Kaszás Attilát 1988-ban Hegedűs Gyula-emlékgyűrűvel, 1990-ben Jászai Mari-díjjal, 1992-ben Ajtay Andor- és Ruttkai Éva-emlékdíjjal tüntették ki.
A Vígszínház A padlás című musical május 7-i, esti előadásának teljes bevételét Kaszás Attila családjának megsegítésére ajánlja fel.
Kaszás Attilát a Nemzeti Színház és a Vígszínház saját halottjának tekinti.

Négy magyar film is a tíz között végzett a heti látogatottsági listán március 29-e és április 4-e között.
Szász János Ópium – Egy elmebeteg nő naplójára, bemutatásának hetében, több mint ötezren voltak kíváncsiak (5.375 néző), s ezzel a negyedik leglátogatottabb film lett a jelzett időszakban.
Hatodik Márton István Buhera Mátrixa – 3034-en váltottak rá jegyet az első héten.
Nyolcadik az S.O.S. szerelem!, amelyre 2916-an ültek be – Sas Tamás vígjátékát február 8-i premierje óta több mint kétszázezren látták (bemutatása 35. napján, 2007. március 21-én lépte túl a bűvösnek mondott határt.)
Kilencedik helyen, 2521 nézővel a héten Szőke András Hasutasokja.

Új, négytermes mozikomplexum működik március 22-től Budapesten; a Sugár Cinemas az aktuális premierek és népszerű családi filmek mellett régebbi, „örökzöld” kedvenceket és filmsorozatokat is műsorra tűz – közölte az üzemeltetésért felelős cég az MTI-vel.
A mozikomplexum az Örs vezér terén lévő Sugár üzletközpont több mint egy éve kezdődött felújításának utolsó lépéseként készült el – olvasható a DVDrent Kft. által a Távirati Irodához eljuttatott közleményben.
A bevásárlóközpontban, amely 2003 óta a Fotex csoporthoz tartozó Keringatlan Kft. tulajdonában van, 800 férőhelyes, a legmodernebb hangtechnikával és digitális vetítővel is felszerelt multiplex mozit alakítottak ki.
A mozi mellett egy CD- és DVD-üzlet, valamint egy könyvesbolt kapott helyet.

47 éves korában váratlan rosszullét után március 23-án este elhunyt Kaszás Attila Jászai Mari-díjas színművész. "A március 25-i Holdbeli csónakos előadást Kaszás Attila emlékének szenteljük - írják a Nemzeti Színház honlapján. Senki nem ugrik be a szerepébe. Hangfelvételről Őt fogják hallani a nézők. Az előadás bevételét Attila családjának ajánlja fel a színház." "Az intenzív osztályon ápolják Kaszás Attila színművészt, akinek súlyos az állapota; az orvosok agyvérzést állapítottak meg" - közölte 20-án a Nemzeti Színház Igazgatósága a család hozzájárulásával. A művész március 19-én este, a Tizenkét dühös ember című előadás előtt rosszul lett, az orvosok agyvérzést állapítottak meg - volt olvasható az MTI- hez eljuttatott közleményben. A Távirati Iroda neve elhallgatását kérő forrástól úgy értesült, hogy Kaszás Attilát a mentőszolgálat rohamkocsijában újra kellett éleszteni. A tervezett érrendszeri műtétre nem volt szükség a fővárosi Országos Idegsebészeti Tudományos Intézetben - adta hírül a Nemzeti Színház március 21-én kora délután. A beteg állapota szempontjából mindez nem jelent változást - tartalmazta a közlemény, amelyet a teátrum az idegsebészeti intézet főigazgató-helyettes főorvosa, Szikora István tájékoztatása alapján, a honlapján tett közzé. Mint írták, az elvégzett katéteres érfestés a vérzés hátterében feltételezett értágulatot nem igazolta. "A vizsgálat a koponyába haladó egyik verőér megrepedését és ennek következtében kialakult elzáródását bizonyította. Mivel az agy vérellátása ennek ellenére kielégítő, ismételt vérzés veszélye pedig nem áll fenn, a tervezett érrendszeri műtétre nem volt szükség, így arra nem került sor" - állt a közleményben. A teátrum szerda reggeli tájékoztatása szerint a kivizsgálás alapján az agyi érnek egy fejlődési rendellenesség miatti megrepedése okozhatta Kaszás Attila váratlan rosszullétét. A színművész március 23-án 19 óra 40 perckor hunyt el.

Március 22-én mutatták be a gyilkossággal vádolt, roma származású férfi, Pusoma Dénes élettörténetét feldolgozó Ragályi Elemér filmet, Nincs kegyelem címmel.
A történet szerint egy eldugott faluban megölnek egy idős férfit. Az áldozatnál alkalmi munkát végző Suha Dénesnek tanúként kell megjelennie a rendőrségen, de rövidesen már őt vádolják az elkövetéssel. Mindvégig tagad, de egy besúgó segítségével és szabadulásának ígéretével beismerő vallomást csikarnak ki belőle.
Az alkotás Ragályi Elemér operatőr második nagyjátékfilm rendezése – a Csudafilm után.

Március eleji bemutatót követően újra látható lesz március 21-én és 27-én, valamint április 18-án a Bálint Sándor Művelődési Házban (Szeged, Temesvári krt. 42.) 19 órai kezdettel a MASZK Egyesület által is támogatott előadás, a Szegedi Egyetemi Színház (SZESZ) Kell egy csapat című előadása:
Szegedi Egyetemi Színház: Kell egy csapat
színházi önéletrajz és végrendelet
Mándy Iván regényének és Sándor Pál filmjének felhasználásával írta és
rendezte: Czene Zoltán
Zene: montázs
Játéktér, ruhák: Czene Zoltán
Fény- és hangmester: Szabó Gábor
Koreográfus: Lipták László
Rendezőasszisztens: Varró Sándor
Design: Veres Dániel
Munkatársak: Börcsök Tünde, Tőke Márton, Trabalka Cecília
szereplők:
Minarik Ede, mosodás: Czene Zoltán
A csapat tagjai, akik jók és rosszak (hol jók, hol rosszak, más-más néven): Balogh Bálint, Császár Dávid, Csonka Veronika, Görög András, Gyekiczki Balázs, Harkai István, Kincses Kornélia, Krenács Tibor, Kristóf István, Kürtös Petra, Laskai Tamás, Lipták László, Manga Dániel, Molnár Tünde, Goda Szilvia, Szerdahelyi Mátyás, Szőri Attila, Tichy-Rács Ádám, Tóth Gábor, Trabalka Cecília, Varga Mónika, Varga Norbert
Minarik Ede mosodás igazában csak szenvedélyének, a labdarúgásnak él, az üzlet számára tulajdonképpen mellékfoglalkozás. Hivatása: a Csabagyöngye SC futballcsapat, amelyet Ő hozott létre, s amelynek megmaradásáért naponta meg kell küzdeni. Mivel nincs pénze, arra kényszerül, hogy legjobb játékosait „eladja”, s ilyen problémák miatt végül is nem tudja felhozni az Első Ligába a csapatot, hiszen nem állja a versenyt a tehetős mecénásokkal, akik a konkurensek mögött állnak. Utolsó nagy csalódása, hogy kapusát, Vallayt is elcsábítják tőle; ekkor már a végrehajtók felvonulása sem zavarja. A groteszk látásmódú történet tanulsága: „kell egy csapat”, az újrakezdés, az együttes munka jelképe.
Előadási időpontok:
március 21., szerda, 19.00 óra
március 27., kedd (Színházi Világnap!), 19.00 óra
április 18., szerda, 19.00 óra
Helyszín: Bálint Sándor Művelődési Ház (6726 Szeged, Temesvári krt. 42.)
Az előadásokra a belépés díjtalan, de a társulat szívesen fogadja a közönség támogatását.
A korlátozott nézőszámra való tekintettel előzetes bejelentkezés ajánlott a 20/328-39-26-os telefonszámon Czene Zoltánnál.
Lehetőség van csoportos bejelentkezésre is!
Az előadáshoz lazán kapcsolódóan március 24-én 15.00 órakor a Topolya-pályán barátságos labdarúgó-mérkőzésre kerül sor a BTK-MINARIK és a CSABAGYÖNGYE SC (SZESZ) csapatok között, amelyre várják a szurkolókat!
Kapcsolódó honlap: www.maszk.hu

A Román Kulturális Intézet (RKI) Constantin Brâncusi, a világhírű román szobrász halálának 50. évfordulója alkalmából szervezi az 50 absztrakt jel. Főhajtás Brâncuşi előtt képzőművészeti kiállítást (2007. március 21 – május 31.).
Román képzőművészek (festők, grafikusok, szobrászok – a Temesvári Képzőművészek Szövetségének tagjai) 50 munkával róják le tiszteletüket a nagy művész emléke előtt. Többek közt kiállítanak: Constantin Catargiu, Marcel Breilean, Suzana Fantanariu, Jakabhazi Alexandru, Menczel Saskia, Petru Galis, Stefan Calarasanu, Romul Nuţiu, Delia Corban, Adorian Tica Vila, Viorel Cosor, Xenia Vreme, Leon Vreme, Jecza Péter, Constantin Răducan, Szakáts Béla, Luigi Varga.
A kiállítás Szekernyés János, művészeti író nyitja meg március 21-én 18 órakor az RKI budapesti székhelyén (Izsó u. 5).
A rendezvényt a Fęte de la Francophonie keretében tartják.
Kapcsolódó site: a budapesti Román Kulturális Intézet honlapja.

Tragikus hirtelenséggel, 44 éves korában elhunyt Kocsis György színművész, a Szegedi Nemzeti Színház társulatának népszerű tagja. Egy nappal budapesti kollégája, Szakácsi Sándor után ment el, akivel korábban együtt játszottak a La Mancha lovagjában: így Don Quijotét a halálba is követte Sancho Panza – írta a Délmagyarország. Néhány éve lábon kihordott szívinfarktusa után ötórás bypass beavatkozás mentette meg az életét, azóta úgy élt, hogy tudta, bármikor meghalhat.
Székhelyi József elmondta: a 44 éves művész nem jelent meg egy pénteki próbán és nem lehetett elérni, ezért kollégáival a színészlakáshoz mentek. Az ajtót nem nyitotta ki senki, így feltörték; a művészt holtan találták. „A kor egyik legnagyobb színésztehetsége ment el, akit Pécsi Sándorhoz lehet hasonlítani” – fogalmazott a színház igazgatója. Kocsis Györgyöt a Szegedi Nemzeti Színház saját halottjának tekinti.
Kocsis György 1963. március 12-én született. A Színház- és Filmművészeti Főiskola elvégzése után, 1986-ban a Mikroszkóp Színpad, majd 1988-ban az Egri Gárdonyi Géza Színház tagja lett. Az Arany János Színházhoz 1991-ben szerződött, 1992-től az Arizóna Színház művésze volt. 2000-től játszott a Szegedi Nemzeti Színházban – írja az MTI honlapja.
Fontosabb szerepei között volt Svejk (Hasek-Burian: Svejk), Sancho (Leigh-Wasserman: La Mancha lovagja), Ephezusi Dromio (Shakespeare: Tévedések vígjátéka) és Juraj Ardonjak (Iván Kusan: Galócza). A Szegedi Nemzeti Színház tagjaként egyebek mellett William Shakespeare Szentivánéji álom, III. Richárd, Rideg Sándor Indul a bakterház, Egressy Zoltán Portugál, Kálmán Imre Marica grófnő, Molnár Ferenc Üvegcipő, Játék a kastélyban, Martin McDonagh Az alhangya című darabjában játszott.

Megjelent Sólyom András és Kornis Mihály Poggyászunk Kádár János című kétrészes DVD-je (Első rész: Az árulás következményei – 50 perc; Második rész: A máig tartó következmények – 50 perc)
„Évek óta azon gondolkodom, ha még valaha a történetben az igazság szóhoz jut, mit fognak mondani arról az időről, ami ezerkilencszázötvenhatot követte, azokról az emberekről, akik zenét komponáltak, és képeket állítottak ki, és színpadon játszottak, jóízűen ettek és ittak, ahelyett, hogy fogukat csikorgatták volna.” (Hamvas Béla 1958-ban megfogalmazott szavai)
„Amíg nem nézünk szembe a múltunkkal, mi, élők – mégpedig a megegyezés szándékával, a kibékülés végső reményével -, Kádár szellemének tartós, eleven jelenléte nem lesz hatástalanítható.” (Kornis Mihály szavai a Poggyászunk, Kádár János című filmben.)
Poggyászunk Kádár János
Író: Kornis Mihály
Rendező-producer: Sólyom András
Mokép

Áprilisban jelenik meg Bereményi Géza Régimódi története a Mokép gondozásában.
Operatőr: Kardos Sándor; szereplők: Gubás Gabi, Nagy Ervin, Cserhalmi György, Egri Kati, Eperjes Károly, Tompos Kátya, Derzsi János, Dengyel Iván, Horváth Illés, Egri Márta, Básti Juli, Koncz Gábor, Szirtes Ági. Tartalom: Az 1800-as évek második felében egy debreceni család okos lánya férjhez megy egy vidéki földbirtokoshoz, Jablonczay Kálmánhoz. A házaspár a férj kastélyába költözik. Az eleinte boldognak induló házasságból három gyermek születik, de az új asszony, Rickl Mária hamarosan ellentétbe keveredik a vidéki dzsentri életmóddal, a férjével és az apósával. A józan gondolkodású kalmárlány újításokat akar bevezetni a birtokon, de az álmodozó, könnyelmű Jablonczayak ellenkeznek. A családi vita odáig fajul, hogy a fiatal férj elkártyázza a kastélyt és a birtokot.

A Psalmus Humanus Művészetpedagógiai Egyesület Kodály Zoltán születésének 125. évfordulója tiszteletére filmet készített és jelentetett meg a kodályi zenepedagógia jegyében fogant művészeti metódusok hazai gyakorlatáról Psalmus Humanus „A zene mindenkié” címmel.
Kapcsolódó honlap: www.psalmusarts.hu

Március 13-án jelent meg a Best Hollywood Modern klasszikusok című új sorozatában Lars von Trier Az idióták és Dogville, Sřren Kragh-Jacobsen Mifune utolsó dala, valamint Lone Scherfig Olasz nyelv kezdőknek című alkotása. A sorozat következő négy filmje: 9 dal, Vanília és csokoládé, Hideg zuhany és Bűnözési hullám.

Életének 55. évében, 2007. március 7-én elhunyt Szakácsi Sándor, Jászai Mari-díjas színművész – tudatta a Pesti Magyar Színház a Távirati Irodával.
Szakácsi Sándor a Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1974-ben végzett Várkonyi Zoltán osztályában, azt követően a szolnoki Szigligeti Színházhoz szerződött. 1975-től a Vígszínház, 1987-től a József Attila Színház tagja volt, majd 1989-ben szabadúszó lett. 1992-től a Nemzeti Színház, 2000-től a Pesti Magyar Színház művésze volt. Szakácsi Sándor művészi tevékenységét 1985-ben Jászai Mari-díjjal, 1986-ban Hegedűs-gyűrűvel, 1992-ben Őze Lajos-díjjal, 2000-ben Ivánka Csaba-díjjal ismerték el.
Sík Ferenc Alapítvány különdíját 2002-ben, a Főnix-díjat 2003-ban kapta meg.
Fontosabb színpadi szerepei: Liliomfi (Liliomfi), Csongor (Csongor és Tünde), Szakhmáry Zoltán (Úri muri), Lysander (Szentivánéji álom), Hamlet (Hamlet), Kiprios Jézus (Sztárcsinálók), Che (Evita), Trigorin (Sirály), Biberach (Bánk bán), Don Quijote (La Mancha lovagja), Gorcsev Iván (Láthatatlan légió), De Sade márki (Marat/Sade), Malvolio (Vízkereszt, vagy amit akartok).
Több filmben is játszott, láthatták a nézők egyebek mellett az Elveszett illúziók (1982), a Hatásvadászok (1982), az Eszkimó asszony fázik (1983), az István, a király (1984), a Redl ezredes (1984), a Képvadászok (1985), a Peer Gynt (1988), A hétfejű tündér (1997), valamint A Szent Lőrinc folyó lazacai (2002) című alkotásokban.
Szakácsi Sándor nevéhez számos rádiós alakítás és szinkronfőszerep is fűződik.

Pozsgai Zsolt nekrológja a Pesti Magyar Színház honlapján:

SZAKÁCSI VISSZAMENT

Két legutolsó szerepét még játszotta. A CELLA című monodrámában az akasztófa kötelével pimaszul kötözködő Villont, a halállal zsonglőrjátékot játszó költőt, a SZERETLEK, FÉNY előadásában a vak Álmos herceget, aki már kétszer eltemettette magát, de még mindig itt van, ijesztgeti a rokonait, őrzi magában a fényt.
Az előbbenihez a végén már nem volt ereje, másfél órát már nem tudott végigállni, de az Álmos herceghez ragaszkodott. Pedig már ölben vitték fel barátai a lépcsőn. A lépcső tizenkét foka sok volt neki – de a játék terhe nem. Döbbent színészkollégák a színpadon figyelték, ahogy mókázik, ahogy bujkál, nevet. Ahogy akkor is feláll, kiegyenesedik a színpadi dobogón, amikor ez már elvben, fizikai és orvosi értelemben képtelenség. Ugye nem esik el, nem esik le, kibírja a takarásban, amíg ő kerül sorra – aggódtunk, figyeltünk. Felesleges volt, Sanyi megmosolyogta aggodalmainkat. A darabban eljátszotta halálát, hogy testvérét , Kálmán királyt ismét átverje. Ez sikerült. De aztán a színpadon valóban meghal. Ahogy most is. Fia, a vak Béla herceg, vagyis Őze Áron karjaiban. Ahogy most is. Éjjel két óra ötven perckor. A szerető nő, és a szerető barát, Őze Áron karjaiban. Ugyanaz a kar. Ugyanaz a színpad.
Mert neki mindegy volt, hol játszik, a színpadon, otthon, a John Bull Pubban, vagy máshol. Nem tett különbséget színpad és külvilág között. Ezért fantasztikus, ezért tehetséges, ezért pótolhatalan.
Az öltözőben, az utolsó előadása után ketten maradtunk. Áron már elindult kifelé – Szaki nem hagyta, hogy bárki segítsen neki levánszorogni a művészbejáróhoz, beülni a taxiba, kicsomagolni otthon fájdalmait. Nem tűrte. Ketten maradtunk. „Talán nem halok meg” mondta, mert még ott élt benne a színpad, az előadás öröme. „Nem érzem itt a halált, körülötted, Sanyi”, mondtam neki, és nem hazudtam. A halálnak illata van, megérezni élőn, de ott csak életszag volt. Mint ahogy most is Életszagot érzek most, is, amikor már visszament oda, ahonnan kirándulni egy kicsit lejött közénk. Köszönet érte Istennek, valakinek, hogy leengedte ide egy időre.
Pécsváradon, a Várszínházban az utóbbi években állandó főszereplő volt. Második otthonának tekintette az ezer éves várat, a természetben, zöldben tobzódó környezetet. Az első évben meghökkent a plakát előtt: „Szakácsi Sándor, Érdemes Művész”. Nekem csak Jászai-díjam van, mondta, ez valami tévedés. Nem tévedés, Sanyi. Én írattam rá. Nekem az vagy. Te itt, a Várszínházban Érdemes Művész, Kossuth díjas, és még amit megérdemelsz. Nem vetette le onnan. Ebben az örömben ült a reggeli fényben, messze vett kalapokban, távoli tengereken napbarnított arcával, és utánozhatatlan tekintetével, mosolyogva és sokszor könnyesen.
A vak Álmos a benne levő még fényt tovább akarja adni. Talál egy embert. A fiát. A színpadon, az utolsó előadásán átadta Őze Áronnak. Láttuk mind. Őze nem önző művész. Minden este továbbadja nekünk. Világít ez bennünk már, amíg csak élünk.
Pozsgai Zsolt
www.magyarszinhaz.hu

A súlyos betegség után, 60 éves korában 2007. február 14-én hajnalban elhunyt Erdőss Pál filmrendező urnás temetése 2007. március 13-án, kedden, 15 órakor a Szent Gellért plébánia-templomban, Kelenföldön lesz.

Theo Angelopoulos, Olivier Assayas, Bille August, Jane Campion, Youssef Chahine, Chen Kaige, Michael Cimino, Ethan & Joel Coen, David Cronenberg, Jean-Pierre & Luc Dardenne, Manoel De Oliveira, Raymond Depardon, Atom Egoyan, Amos Gitai, Hou Hsiao Hsien, Alejandro Gonzalez Inarritu, Aki Kaurismaki, Abbas Kiarostami, Takeshi Kitano, Andrej Koncsalovskij, Claude Lelouch, Ken Loach, Nanni Moretti, Roman Polanski, Raoul Ruiz, Walter Salles, Elia Suleiman, Tsai Ming Liang, Gus Van Sant, Lars Von Trier, Wim Wenders, Wong Kar Wai, Zhang Yimou – 35 rendező fejenként 3 percben a Chacun son cinéma / To Each His Cinema című filmben vall a mozihoz fűződő viszonyukról a 60. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál (2007. május 16-27.) alkalmából.
A produkciót május 20-án mutatják be a Canal+ televíziócsatornán.
Kapcsolódó honlap: www.festival-cannes.fr

Neményi Ádám producer: „A magyar filmszakmában egyedülálló módon egy A-kategóriás hollywoodi cég, a Plan B megkeresett minket, és az S.O.S. szerelem! újrafilmesítési jogai iránt érdeklődött” – adta hírül a filmet gyártó World Film Entertainment információját a forgalmazó Best Hollywood.
„A Plan B nem más, mint Brad Pitt cége, amely olyan kasszasikereket gyártott, mint a Trója, a Charlie és a csokigyár vagy legutóbb A tégla.” Utóbbi, Martin Scorsese rendezése, amely öt Oscar-díjat kapott pár napja. „A Plan B olyan sztárokkal dolgozik, mint Johnny Depp, Leonardo DiCaprio, Angelina Jolie, és persze Brad Pitt.” Még az is lehet tehát, hogy Csányi Sándor szerepében hamarosan a hollywoodi szívtiprót látjuk viszont… – írja a közlemény.
Az amerikai cég a Screen International című szaklapban, az idei filmszemléről beszámoló cikkben figyelt fel a magyar kasszasikerre, és eztán lépett kapcsolatba a producerrel.
A párbeszéd a felek között eddig a legnagyobb titokban zajlott. „Kérésükre elküldtük Los Angelesbe a filmet tartalmazó DVD-t, és most izgatottan várjuk a választ. Ezzel együtt azt is a tudomásukra hoztuk, hogy nem ők az egyedüli érdeklődök: egy ausztrál producer nemrég szintén komoly ajánlatot tett.”
Sas Tamás S.O.S. szerelem! című filmjének nézőszáma a százezerhez közelít Magyarországon két hét alatt.
Kapcsolódó honlap: www.besthollywood.hu

A filmtörvény hatályba lépése óta eltelt két és fél évben bebizonyosodott, hogy a benne foglalt szakmai koncepció működőképes és jól szolgálja a magyar filmművészet és filmipar fejlődését, amit az is mutat, hogy a hazai alkotások, illetve a magyar filmeket néző mozilátogatók száma a filmtörvény hatályba lépése óta jelentősen nőtt – mondta Schneider Márta, az Oktatási és Kulturális Minisztérium szakállamtitkára február 20-án az Országgyűlés kulturális bizottságának ellenőrző albizottságában.
Míg 2005-ben 19 magyar filmet mutattak be a mozikban, 2006-ban már 27 alkotást láthatott a közönség. A mozilátogatók száma 2005-ben több mint másfélmillió volt, 2006-ban pedig már meghaladta a 2 milliót. A szakállamtitkár az aktuális feladatok közé sorolta a nemzeti filmvagyonhoz tartozó filmalkotások terjesztésének szabályozását. Beszámolt arról, hogy a nemzeti filmvagyon átadásának technikai folyamatát idén szeptember 30-ig zárják le. A szakállamtitkár a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMK) és a Magyar Történelmi Film Közalapítvány összevonásáról szólva hangsúlyozta, hogy az átalakítás célja a racionálisabb és átláthatóbb működés az állami források hatékonyabb felhasználásáért. Az összevonással egy nagyobb szervezetben nagyobb mozgástér nyílhat a történelmi filmek számára – jelentette ki, rámutatva, hogy az összevonásról, a zavartalan feladatellátás érdekében, még tartanak a szakmai egyeztetések. A szakállamtitkár beszámolt arról is, hogy két koprodukciós szerződés aláírása van folyamatban a szaktárcánál. A magyar-német és magyar-olasz együttműködés aláírásával új piacok nyílnak meg a filmek előtt.
Grunwalsky Ferenc beszámolójában elmondta, hogy a filmtörvény megvalósításából adódó feladatok felénél tartanak. Elsőként a játékfilmek pályáztatási és finanszírozási rendszerét alakították át, ezen a területen mobilizálni kellett a hazai és a külföldi befektetőket. Az MMK Kuratóriumának elnöke szerint a jövőben további műfajokban is meg kell újítani a finanszírozási és pályázati rendszert, emellett fontos feladatnak nevezte olyan regionális tanácsok létrehozását, amelyekben a szomszédos országok képviselői is helyet kapnak. Grunwalsky Ferenc véleménye, hogy szemléletváltásra van szükség, nemcsak a szuperprodukciókra kell koncentrálni, olyan műtermeket is létre kell hozni, amelyek a középkategóriás filmek forgatásra is alkalmasak, mivel ezek biztosítják a filmipar folyamatos foglalkoztatását.

A világ legnagyobb audovizuális archívumával rendelkező Francia Filmintézet (INA) jövő szeptembertől ötéves felsőoktatási képzést indít – adta hírül a Le Figaro című francia napilap információt a Távirati Iroda.
A világ audiovizuális öröksége elsőszámú archiválási központjának számító INA 2,5 millió órányi programja évente 300 ezer órányi felvétellel növekszik, amellyel párhuzamosan az intézmény 850 ezer órányi pusztulásra ítélt felvétel megmentésével is foglalkozik. Céljai között szerepel az elmúlt hetven év valamennyi francia rádiós és televíziós műsorának digitális átírása és megőrzése.
A hagyományos analóg rendszerről digitálisra átálló audovizuális világ újfajta szakmai kompetenciát kíván munkatársaitól. Ennek kielégítésére indítja el jövő ősztől az INA ötéves felsőfokú audiovizuális iskoláját két szakon. A „producer-kiadás” szakos hallgatók mindenféle eszközre (televízióra, internetre, mobiltelefonra) készülő audiovizuális project lebonyolítását ismerik meg a gazdasági szinttől a művészi kérdésekig. A „kulturális örökség igazgatása és konzerválása” szakon pedig a diákok azt tanulják meg, hogy az archiválandó felvételeket milyen szempontok szerint kell értékelni, osztályozni, majd digitalizálásukat megszervezni.
Az audovizuális főiskolára bármely érettségi után legalább három év egyetemi tanulmánnyal rendelkező diák jelentkezhet április 30-ig. A pályázati anyagok alapján kiválasztott diákok felvételi vizsgán vesznek részt, amely írásbeli és szóbeli részből áll. A szakonként 20 diákkal induló képzésre az éves beiratkozási díj 1500 euró (380 ezer forint) lesz.
Az INÁ-nak az egyedülálló kulturális repertoáron kívül fejlett technikai eszközök és a világ minden táján együttműködő felsőoktatási intézményeknek köszönhetően magasan képzett tanári kar áll rendelkezésére.
Az érdeklődő diákok március 13-án, valamint április 3-án és 5-én nyílt napon vehetnek részt (Cím: 4, avenue de l’Europe, Bry-sur-Marne, Franciaország. Tel: +33 1 49 83 21 75; honlap: www.ina.fr)
A magyar társintézmény, a Nemzeti AudioVizuális Archívum kapcsolódó honlapja: www.nava.hu

Február 14-i premierje óta 35 moziban országszerte 70.000 néző váltott jegyet Sas Tamás új vígjátékára. Így az S.O.S. szerelem! az év legsikeresebb rajtját vette a hazai mozipénztáraknál.
Herendi Gábor Loráját több mint huszonhatezren látták a január 25-étől február 7-ig terjedő időszakban.

Súlyos betegség után, 60 éves korában 2007. február 14-én hajnalban elhunyt Erdőss Pál filmrendező – tudatta a művész családja a Távirati Irodával. A Balázs Béla-díjas alkotó legújabb filmjét, a Budakeszi srácokat a 38. Magyar Filmszemle versenyprogramjában mutatták be.
Erdőss Pál 1947-ben született Dunaföldváron. 1965-ben a Magyar Televízió (MTV) felvételvezetőjeként és rendezőasszisztenseként kezdett dolgozni, majd 1967-72 között a Mafilm rendezőasszisztense volt. 1972-től 1980-ig az MTV, 1980-86 között a Társulás Filmstúdió rendezője volt, majd a Hétfői Műhely Stúdió igazgatóhelyettese lett.
Erdőss Pál számos magyar és nemzetközi díj birtokosa. 1983-ban Cannes-ben Arany Kamera- (Adj király katonát!) és Locarnóban Arany Leopárd-díjat kapott. Munkásságát 1986-ban Gene Moskowitz-, egy évvel később Balázs Béla-díjjal jutalmazták.
Pályafutását dokumentumfilmek rendezésével kezdte. Első egész estés játékfilmje 1982-ben az Adj király katonát! volt. Ezt követte 1984-ben a Hazárdjáték című televíziós alkotás, majd a Visszaszámlálás és a Gondviselés című film.
1989-től külföldi koprodukciós filmeket is készített, egyebek között a Pókok, A túlélés ára, a Fényérzékeny történet és a Vérvonal című alkotásokat.
1996-ban a Gyilkos kedv című mozit rendezte. Nyolc év szünet után kezdte forgatni az Üvegfalat, amely egy leukémiás kislány és édesanyjának kálváriáját mutatja be. A film 2005-ben, a 36. Magyar Filmszemle versenyprogramjában is szerepelt.
Kapcsolódó interjúnk Erdőss Pállal 2004-ben (Barabás Klára: Bankárok és filmrendezők)

A Mafilm Zrt.-n és a Magyar Filmlaboratórium Kft.-n kívül az Uránia Nemzeti Filmszínház is a Magyar Mozgókép Közalapítvány tulajdonába kerül, a Magyar Történelmi Film Alapítvány pedig beolvad az MMK-ba.
Grunwalsky Ferenc kuratóriumi elnök szerint új fejezet nyílt a szakmában a filmvagyon átadásával és a minisztériummal közös szerződés aláírásával, hiszen az MMK immár nemcsak pénzelosztó szervezet, hanem piaci szereplőként is jelen lehet. Hat hónapnyi türelmi időt kért arra, hogy részletesen beszámoljon az MMK terveiről a Mafilmben, de – mint mondta – annál, hogy a vállalat „az elmúlt tizenegy évben parlagon hevert”, csak jobb jöhet.
Kapcsolódó honlapok: www.mmka.hu, www.okm.gov.hu, www.urania-nf.hu, www.mtfa.hu, www.mafilm.hu és www.filmlab.hu

Az Autonómia műsorainak kilencven százaléka a doku-műfajból áll az elképzelések szerint már 2007-ben – nyilatkozta filmhunak Pörös Géza, a Duna Televízió kulturális alelnöke.
A Duna Televízió második csatornája a hazai mellett a külföldi, elsősorban a környező országok dokumentumfilmjeit sugározná, tematikus blokkokban.
Az alelnök szerint a nézők a 15 éves születésnapját idén ünneplő Duna TV saját gyártású archív anyagaira is számíthatnak majd, amelyek közt az alkotói sorozatok elé illeszthető portréfilmek is találhatók.
Pörös Géza elmondta, bár a csatorna pénzügyi helyzete nem javult a tavalyi évhez képest, a Duna TV nem óhajt lemondani a dokumentumfilmek készítéséről sem, s bár a saját gyártásra fordítható összegekről – az üzleti terv elfogadása előtt – az alelnök nem tudott nyilatkozni, elmondta, továbbra is készülnek majd a televíziónál dokumentumfilmek, akár önállóan, akár koprodukcióban. A Duna TV évente mintegy 50 új alkotást tűz műsorára.
Kapcsolódó honlap: www.dunatv.hu

Design- és művészetelmélet szak indul a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen, amely a design és a vizuális művészetek komplex elemzésére képes szakembereket képez.
A szakon olyan szakembereket kívánnak képezni, akik képesek az építészet, a vizuális kultúra és a tárgyi világ komplex – egyebek között történeti, társadalmi, kommunikatív és filozófiai – összefüggéseinek feltárására és elemzésére. A bachelor fokozattal rendelkező design- és művészetelemzők kulturális intézményekben, múzeumokban, szaklapoknál, a design változatos területein működő cégeknél helyezkedhetnek el később, de a szak elsődleges célja a mesterképzésre való felkészítés.
A hallgatók tanulmányaik során a design és a vizuális művészetek filozófiai, kommunikációelméleti, művészettörténeti és társadalomtudományi elemzési módszereivel, valamint a különböző elemzési módszerek integrált, kritikai szemléletű alkalmazásával ismerkedhetnek meg. Magyarországon más ilyen jellegű képzés még nem létezik: a művészettörténet, a filozófia, az esztétika, a kommunikáció, a pszichológia, a szociológia és a kulturális antropológia programok ugyan a szakterület fontos társtudományait oktatják, ám irányultságuk nem teszi lehetővé, hogy elsősorban a képi és tárgyi világ problémáira, azok vizuális elvárásaira és társadalmi szerepére koncentráljanak.

Míg a mozifilmek nézőszáma 30(!) százalékkal visszaesett a magyar filmek nézettsége nőtt – mondta Grunwalsky Ferenc, a Magyar Mozgókép Közalapítvány február 2-i sajtótájékoztatóján a 38. Magyar Filmszemlén (2007. január 30-február 6.). A 2006-os év nagyon termékeny volt, kivételesen sok film készült és a filmtörvény óta javultak a filmes kondíciók – jelentette ki az MMK kuratóriumának elnöke.
Az MMKA tulajdonába került a Mafilm Rt. és a Magyar Filmlaboratórium Kft. egy kormányrendelet értelmében – közölte Bod Péter Ákos kuratóriumi tag. Tóth Erzsébet, az MMK főtitkára hozzátette, hogy erre a döntésre tíz éve vártak.
A problémákról szólva kifejtették, hogy nincs megfelelő stúdió és sok esetben ezért sem maradnak Magyarországon a külföldi produkciók. A hiányos infrastruktúra miatt megtorpant a külföldi befektetési kedv.

A szakma egyre nyomasztóbb problémáiról szólt a beszélgetés zajlott, mint, hogyan lehetne újra megszerettetni az igényes filmeket a közönséggel? miért készíti el a filmrendező a filmjét ha az nem jut el a nézőkhöz? miért vágyálom, hogy a filmeket külföldön is láthassák?
A Magyar Filmművészek Szövetsége szervezte fórumot Báron György filmesztéta vezette, Petrányi Viktória producer, Babiczky László rendező, a Magyar Televízió Értékmentési vezetője és Kézdi-Kovács Zsolt rendező, az Eurimages magyarországi képviselője részvételével, illetve más szakemberek felszólalásával.
Az egyik kitörési pontot Kézdi-Kovács Zsolt fogalmazta meg: a televíziók együttműködése a filmszakmával, hasonlóan Németországhoz (ZDF), illetve Franciaországhoz, azaz a csatornák pénzt adnak (például a reklámokból) a filmes pénzosztó szervezeteknek.
Mivel a magyar filmek exportja szinte egyenlő a nullával, nagyon fontos lenne egyfajta regionális, határokon átnyúló együttműködés, azaz a regionális filmalapok hálóját ki kellene használni. Szóba került, hogy a filmeket eleve több nyelvre lefordítva, feliratozva kellene a produkcióknak készíteni. Felmerült egy Magyarországon belüli regionális együttműködés ötlete is.
A meghívottak beszéltek a kereskedelmi csatornák műsorstruktúrájának butító hatásáról, valamint a dokumentumfilmek megjelenési lehetőségeiről a televíziókban. Lányi András kemény szavakat használt – írja a Filmszemle sajtóiroda jelentése – a közszolgálati televíziózás fogalmának, funkciójának, politikai függőségének tárgyalásakor.

Hosszan tartó betegség után elhunyt Budai György, a Kalózok, a Macerás ügyek, a Nexxt, a Jött egy busz, a Kísértések producere – adta hírül a filmhu.
Első producer munkája a Kalózok volt, majd következett a Gothár Péter által rendezett képzőművészeti film, az Akasztottak. A Kalózok sikeréből következett Schilling Árpád rendezésében a botrányairól elhíresült Nexxt, amely „szakmailag a legnagyobb betli, szinte mindenki utálta. Én viszont nagyon büszke vagyok rá, hogy közöm van hozzá” – mondta Budai György. A Nexxt volt egyébként az első magyar film, amiből az elkészülése után kiléptek a szponzorok. Simó Sándorral közösen készült a Portugál és a Macerás ügyek, majd Muhi Andrással a Libiomfi. Kamondi Zoltán Kísértések című filmje után a Jött egy busz című szkeccsfilm volt az utolsó filmes munkája, ezután felhagyott a producerkedéssel. „Kamondinak is ezt mondtam annak idején, mikor kérdezte. Neki az az élete, hogy filmeket rendezzen. Nekem meg, hogy csináljak valamit, ami számomra fontos. Ez lehet a film is. Volt idő, amikor a film volt az. Most más.” – nyilatkozta Budai György a filmhunak.
„Három év alatt 10 filmet készítettem, ami magyar relációban nagyon sok. Mégis, szinte nyomtalanul mentem át a struktúrán. Annak ellenére, hogy nagyon másként gondolkodtam a dologról, mint a többek.” Budai György a filmhunak adott interjújában kemény kritikával illette a magyar produceri rendszert. „A magyar filmgyártásban általában és jellemzően nincs stabil felelősségi rendszer. Itt az ember, ha producer, könnyen betéved abba az utcába, hogy túl sok dolgot bíz másokra, miközben a végső felelősség végül is az övé. (..) A legnagyobb baj, hogy a rendszer egyetlen szereplője sincs egzaktul leszabályozva. Sem a különböző állami források, sem a munkakörök, sem a munkáltató jogosítványai, sem a munkaszerződések, sem a finanszírozás, sem a likviditás. Ha az én cégeimben ilyen struktúrák lennének, biztos, hogy robbantanám, átszervezném, átalakítanám őket.”
Budai György az üzleti világból érkezett a filmezésbe, és ez szemléletmódjában is megjelent: „Kétségtelen, hogy én úgy képzelem el a filmproducert, mint egy vállalkozót. De olyan magyar producert, akinek saját személyes kockázata lett volna a filmjében, még nem láttam. Én, amíg filmeket készítettem, azt mindig a személyes kockázatomra tettem. Persze az a kérdés, kinek mi a személyes kockázat. A magyar producerek zömének a százezer forint is személyes kockázat. Nálam mondjuk ez százmillió volt. S akkor én jobb producer vagyok, vagy több pénzem van? Én tettem a filmjeimbe saját pénzt. Még művészfilmbe is, ami nyilvánvalóan soha nem tud megtérülni. Ilyen értelemben lehet mondani, hogy egyfajta mecénási tevékenységet folytattam.”
Filmográfia
Kalózok (1999) – Rendezte: Sas Tamás
A dunai exodus (1999) – Forgács Péter
Akasztottak (2000) – Gothár Péter
Portugál (2000) – Lukáts Andor
Macerás ügyek (2001) – Hajdu Szabolcs
Nexxt (2001) – Schilling Árpád
Legkisebb film a legnagyobb magyarról (2002) – Kálmánchelyi Zoltán, Stefanovics Angéla, Végh Zsolt
Kísértések (2002) – Kamondi Zoltán
Libiomfi (2003) – Kálmánchelyi Zoltán, Stefanovics Angála, Végh Zsolt
Jött egy busz (2003) – Schilling Árpád, Török Ferenc, Pálfi György, Mundruczó Kornél, Bodó Viktor
Kapcsolódó interjúnk Schilling Árpáddal 2000-ből (Boronyák Rita: GENERATION NEXXT – Eddig is el fog menni, emberek)

A Nagy Medve fiai (1966) – megjelenés: 2007. február
1870, Észak-Amerika, az aranyláz kora. A fehérek minél több földet próbálnak megkaparintani, csak hogy kielégítsék kapzsiságukat, ezért a kormány rendelete szerint a rézbőrűeknek az év végéig rezervátumba kell vonulniuk. Azonban a dakota Tokei-Ihto törzsével együtt bátran ellenáll és felveszi a harcot a fehérek mohóságával. Személyes bosszú is fűti a fiatal indián szívét: apját megölte a kettős játékot űző Vörös Róka nevű sápadtarcú. Tokei-Ihtót törzse elküldi tárgyalni a hosszú késekhez, ám a fehérek tőrbe csalják, láncra verik, míg törzsének lakóit rezervátumba viszik. Ott azonban az ígért termőföld helyett kövek és halál fogadja őket. Tokei-Ihtóra népe megmentésének nehéz feladata vár…
Fehér farkasok (1969) – megjelent
Az indián háborúk véget értek, a győztes fehér hódítók rezervátumokba kényszerítik a maroknyivá zsugorodott rézbőrű népet. A dakota Sólyom ősi otthona, Black Hills felé tart, ám útközben asszonyát, Kékhajút megölik a vérszomjas Bashan fehér banditái, akik a helyi földbirtokosok zsoldjában állnak. Sólyom bosszút esküszik a gyilkosok ellen, jogos hadjáratával azonban csak felhevíti az indiánellenes indulatokat, veszélyeztetve a két közösség törékeny békéjét. „Csupán a halott indián a jó indián” – tartják a fehér farkasok, de szerencsére nem mindenki üvölt együtt velük: a banditák által szorongatott kisváros seriffje megpróbál igazságot szolgáltatni a dakota harcosoknak, mielőtt túl késő lenne...
Tecumseh (1972) – megjelent
Indiana, 1805 körül. Két emberöltő óta léptek a sápadtarcúak az indiánok földjére, és nem hagynak maguk után mást csak füstöt és hamut. A helyi bíró erőszakkal próbál meg földekhez jutni: leitatja, majd legyilkolja a szomszédos indián falu teljes lakosságát, csak a törzsfőnököt hagyja életben - hírmondónak. Az események elfajulása miatt Tecumsehnek, a fiatal rézbőrűnek rá kell ébrednie, hogy hiába próbált meg beilleszkedni a fehérek közé, hiába szeretik egymást Eileennel, hiába barátok Simonnal, Eileen bátyjával, a hosszú kések még mindig azon a véleményen vannak, hogy „a halott indián a jó indián”. Tecumseh elhagyja szerelmét és a testvéreként szeretett Simont, nehéz feladatra vállalkozik: megpróbálja a különböző indián törzsek közötti ellentéteket felszámolni, és összefogásra bírni őket, hogy együtt vegyék fel a harcot a gyarmatosító fehérek ellen.
Várható DVD megjelenések: Rockenbauer Pál …és még egymillió lépés I.-V. - I. rész (1987) – megjelenés: 2007. február 5. (A nyugati határszélen, A távoli Zalában, Somogy homokján, Zselic dombjain, Tolnában)
Korábbi „indián” hírünk az archívumban található: UFF! UFF! – Gojko Mitic-indiánfilmek DVD-n címen

Harvey Wilcox 1887. február 1-jén jegyeztette be birtokát Hollywood néven egy Los Angeles-i telekkönyvi hivatalban. A földdarabról akkor még senki nem sejtette, hogy azon később egy stúdiókomplexum nő majd ki, s Hollywood világszerte egyenlő lesz a film fogalmával – adta hírül a Távira Iroda közleményét a kulturális portál.
Amikor a spanyol felfedezők először a mai Hollywood területére léptek, a Santa Monica-hegység kanyonjaiban indiánokat találtak. Őket hamarosan elűzték, s a területet két részre osztották fel: a nyugati neve La Brea, a keletié Los Feliz lett. Az itt élők földműveléssel foglalkoztak, a lankákat gyümölcsöskertek, banán-, ananászültetvények, narancsligetek borították. Mások szerint a helyet Nopalerának hívták, ami indián szó, avagy a spanyol nopal (egy kaktuszféle) nevéből származik, s kaktuszos vidéket jelentene. A mai Hollywood helyén az első épületet, egy vályogházat 1853-ban építette egy állattenyésztéssel foglalkozó mexikói, bizonyos Don Thomas Urquidez. A század második felében Nopalerának tíz lakosa volt, igaz ekkoriban még Los Angeles is Kalifornia egyik kisvárosának számított.
Az ingatlanügyekből meggazdagodott kansasi Harvey Henderson Wilcox 1887-ben itt vett birtokot, s azt felesége javaslatára Los Angelesben Hollywood néven jegyeztette be. A név eredetéről máig vitatkoznak: egyesek szerint Wilcox a környéken burjánzó kaliforniai magyal (holly) láttán vizionálta a „holly erdőt”, mások szerint Mrs. Wilcox a vonaton ismerkedett volna össze egy gazdag öreg hölggyel, aki saját Hollywood nevű szülővárosát magasztalta neki, megint mások szerint a házaspár egy chicagói barátja otthonáról választott nevet.
A település gyorsan fejlődött, kikövezték a főutcát, a Prospect Avenue-t (a mai Hollywood Boulevard-t), amelyen – igaz rendszertelenül – villamos közlekedett Los Angelesből. Egyre több, a kaliforniai napsütést kereső gazdag üzletember vásárolt magának itt telket, 1900-ra felépült a posta, a templom, az első szálló, sőt még a helyi újság is megindult. Hollywood 1903-ban önálló település lett, 1910-ben azonban a vízhiány miatt csatlakozott Los Angeleshez, így megépülhetett a vízvezeték. (Hollywoodnak ma sincs közigazgatási határa, igaz egész Los Angelesben sincsenek hivatalosan kerületek; a lakosság mintegy 170 ezer főre tehető.)
Az amerikai filmgyártás a közhiedelemmel ellentétben nem Hollywoodban, hanem New York-ban kezdődött. A filmesek azonban hamar felfedezték Hollywoodot, amely felemelkedését két fő tényezőnek köszönhette. Az első az enyhe éghajlat: a sok napsütés lehetővé tette, hogy egész évben külső helyszínen forgassanak, ráadásul egy helyen megtaláltak síkságot, folyót, hegyet (korábban a westernfilmeket a new jersey-i síkságon vették fel). 1902-ben először hirdettek olyan westernt, amelyet részben Los Angeles környékén, elsősorban Hollywood lankáin forgattak. Az egzotikus területen bőséges volt a munkaerő-kínálat is.
A másik tényező a producerekhez fűződött, akik igyekeztek megtörni Thomas Alva Edison monopóliumát. (A neves feltalálónak erős pozíciói voltak a filmiparban, az ő cége készítette az első cselekményes filmet is A nagy vonatrablás címmel.) 1907-ben William Selig ezredes, Edison riválisa egy dokumentumfilmet forgatott Los Angeles mellett, és kedvező tapasztalatain felbuzdulva 1909-ben felépítette az első stúdiót. Hollywood felvirágoztatása Cecil B. de Mille nevéhez fűződik, aki egy western forgatásához Amerikát beutazva végül elérkezett Hollywoodba. Itt meg is állapodott, stúdiót alapított, példáját számos producer követte, 1912-ben 15 bejegyezett filmcéget tartottak nyilván Hollywoodban.
Az első nagyobb, javarészt Los Angeles térségében forgatott film a Monte Cristo grófja volt, amit 1908-ban ugyan Chicagóban kezdtek el forgatni, de a későbbi filmfővárosban fejeztek be. Ezt követte 1909-ben A szultán hatalma, majd 1913-ban a The Squaw Man (Az asszonyember). Az 1910-es évek végétől Hollywood a filmgyártás központja és a kasszasiker biztosítéka lett, s 1929 óta, amikor az első Oscar-díjat kiosztották, a „filmvilág fővárosaként” emlegetik. Székhelye lett a legismertebb filmstúdióknak, ahol évente többszáz filmet forgatnak, s az egyéb beruházások, bankok, éttermek, klubok és filmpaloták is gombamód szaporodtak.
A virágzás a 40-es évekig tartott. A lendületet egy trösztellenes törvény törte meg, amely különválasztotta a filmkészítést a forgalmazástól. Nem sokkal később megjelent a televízió, a monopóliumok megszűntek, egyes stúdiók főleg a tévétársaságok számára forgatnak. Költségvetési okokból egyre több film készül külső helyszínen, s előre törtek a független filmgyártók. Hollywood neve persze ma is az amerikai filmgyártást jelenti: az álmokat, a sztárokat és a hatalmas gázsikat. A jelképet és mítoszt a Hollywood felirat testesíti meg a Los Angeles fölött emelkedő dombokon. Nevezetesség még a Hollywood Bowl nevű természetes amfiteátrum, a Walk of Fame (A dicsőség sétánya), a Kínai Színház nevű mozi előudvara, amely számos filmcsillag láb-és kéznyomát őrzi, továbbá a Kodak Színház, az Oscar-díjak kiosztásának színhelye. 2002-ben komoly elszakadási mozgalom indult meg, amely végül elérte a kérdésben a népszavazás kiírását. A voksolás azonban közönybe fulladt, így Hollywood továbbra is Los Angeles része maradt.

Január 31-én ünnepli harmincadik születésnapját a párizsi Pompidou-központ, amelyet annak idején forradalmi építészeti megoldásai miatt nagy felzúdulás fogadott, de igen hamar a francia főváros egyik leglátogatottabb nevezetességévé és jelképévé vált modern művészeti gyűjteményével, kiállításaival, eredeti rendezvényeivel és könyvtárával.
Az olasz Renzo Piano és a brit Richard Rogers által tervezett üveg-acél épület, amely Párizs egyik patinás negyedében a homlokzaton végigkúszó áttetsző, óriás hernyóra emlékeztető mozgólépcsőjével is feltűnést kelt, a megnyitás óta 180 millió érdeklődőt fogadott. Bruno Racine, a létesítmény jelenlegi elnöke azt mondta az AFP-nek, hogy a modern művészeti központ ismertsége mára az Eiffel-toronyéval vetekszik.
A vörös, zöld és kék csövekkel behálózott épületet, amelyre az előtte kialakított térről kitűnő rálátás nyílik, sokan csak „az olajfinomító”, vagy „gázgyár” néven emlegetik, mások csak Beaubourg-palotának nevezik, a hely alapján. Kezdettől fogva valóságos kulturális nagyüzemként működik, amelyet naponta diákok, zenebarátok, mozirajongók, turisták, gyerekek és felnőttek ezrei keresnek fel.
Felépítését Georges Pompidou néhai francia elnök kezdeményezte, aki kijelentette: „Szenvedélyes vágyam, hogy Párizs olyan kulturális intézményt teremtsen, amely egyszerre lesz múzeum és alkotási központ.” A Beaubourg-palota ma Pompidou nevét viseli, de megnyitásának napját ő már nem élhette meg.
1977. január 31-én a három évvel korábban elhunyt Pompidou utóda, Valéry Giscard d’Estaing elnök avatta fel és a szerdai évfordulón Jacques Chirac, jelenlegi államfő méltatta majd az intézményt.
Ma a Beaubourg-központ új kihívásokkal néz szembe, nevezetesen a művészeti világ globalizálódásával: Bruno Racine ezért azt tervezi, hogy a központból „kirajzanak” a mintájára másutt létrehozandó fiókintézmények. Az első ezek közül Metz városában, Kelet-Franciaországban épül fel, alapkövét 2006 novemberében helyezték el és 2008-ban adják át. Sanghajban, Kínában is létrejön egy – kínai tulajdonú – fiókintézmény, amelynek a Beaubourg lesz az üzemeltetője és programszervezője: Párizsból küld majd gyűjteményeket és ide külön szervez majd kiállításokat kínai vagy nyugati alkotók műveiből.
A Beaubourg birtokában ötvennyolcezer műalkotás van, ebből kétezret állítanak ki egyidejűleg és évente háromezret kölcsönöznek.
A költségvetés problémáit a Pompidou-központ elsősorban a mecenatúra fejlesztésével próbálja megoldani. A Beaubourg-palota költséges épület: 9800 négyzetméternyi üvegfelületet, 25 felvonót kell karbantartani a földalatti szintekkel együtt tízszintes, 105 ezer négyzetméteres épületben. Csak a karbantartás az intézmény évi 100 millió eurós (csaknem 26 milliárd forint) költségvetésének egyötödét emészti fel.
Kapcsolódó link, a központ hivatalos honlapja: www.centrepompidou.fr

Az Amerikai Filmakadémia tagjai az animációs rövidfilm kategóriában az Oscar-díjra nominálták, azaz „a legjobb ötbe” szavazták, az eddig több mint harminc nemzetközi díjat nyerő háromdimenziós művet, M. Tóth Géza négy és fél perces Maestróját.
Az operatőrök között Zsigmond Vilmost is Oscar-díjra jelölték.
A 79. Oscar-díjkiosztó ceremóniát 2007. február 25-én tartják Los Angelesben.

AZ ÖSSZES KATEGÓRIA ÖSSZES OSCAR-JELÖLTJE

a legjobb film
Alejandro González Inárritu: Bábel / Babel (magyarországi mozibemutató: 2007. február 8.)
Martin Scorsese: A tégla / The Departed (magyarországi mozibemutató: 2006. november 9.)
Clint Eastwood: Letters from Iwo Jima / Levelek Iwo Jimából
Jonathan Dayton–Valerie Faris: Little Miss Sunshine / A család kicsi kincse
Stephen Frears: A királynő / The Queen (magyarországi mozibemutató: 2007. január 18.)

a legjobb rendező
Alejandro González Inárritu (Bábel / Babel)
Martin Scorsese (A tégla / The Departed)
Clint Eastwood (Letters from Iwo Jima / Levelek Iwo Jimából)
Stephen Frears (A királynő / The Queen)
Paul Greengrass: A United 93-as / United 93 (magyarországi mozibemutató: 2006. augusztus 17.)

a legjobb színésznő
Penelope Cruz (Pedro Almodóvar: Volver – magyarországi mozibemutató: 2006. szeptember 7.)
Judi Dench (Richard Eyre: Notes on a Scandal / A botrány hangjai)
Meryl Streep (David Frankel: Az ördög Pradát visel / The Devil Wears Prada)
Helen Mirren (Stephen Frears: A királynő / The Queen)
Kate Winslet (Todd Field: Little Children / Kisgyermek)

a legjobb színész
Leonardo DiCaprio (Edward Zwick: Blood Diamond)
Ryan Gosling (Ryan Fleck: Half Nelson)
Peter O’Toole (Roger Michell: Venus / Vénusz)
Will Smith (Gabriele Muccino: The Pursuit of Happyness / Hajsza a boldogság után)
Forest Whitaker (Kevin Macdonald: The Last King of Scotland / Skócia utolsó királya)

a legjobb epizódszínésznő
Adriana Barraza (Alejandro González Inárritu: Bábel / Babel)
Cate Blanchett (Richard Eyre: Notes on a Scandal / A botrány hangjai)
Abigail Breslin (Dayton–Valerie Faris: Little Miss Sunshine / A család kicsi kincse)
Jennifer Hudson (Bill Condon: Dreamgirls / Álomlányok)
Rinko Kikuchi (Alejandro González Inárritu: Bábel / Babel)

a legjobb epizódszínész
Alan Arkin (Jonathan Dayton–Valerie Faris: Little Miss Sunshine / A család kicsi kincse)
Jackie Earle Haley (Todd Field: Little Children / Kisgyermek)
Djimon Hounsou (Edward Zwick: Blood Diamond)
Eddie Murphy (Bill Condon: Dreamgirls)
Mark Wahlberg (Martin Scorsese: A tégla / The Departed)

a legjobb külföldi – nem angolnyelvű – film
Susanne Bier: Efter Brylluppet / After the Wedding / Az esküvő után (dán)
Rachid Bouchareb: Indigčnes / Days of Glory (algériai, franciául és arabul)
Florian Henckel von Donnersmarck: Das Leben der Anderen / The Lives Of Others (német)
Guillermo del Toro: El Laberinto del Fauno / Pan’s Labyrinth / Pán labirintusa (mexikói, spanyolul)
Deepa Mehta: Water / Víz (kanadai-indiai, hindi nyelven)

a legjobb eredeti forgatókönyv
Guillermo Arriega (Bábel / Babel)
Iris Yamashita (Letters From Iwo Jima)
Michael Arndt (Little Miss Sunshine / A család kicsi kincse)
Guillermo del Toro (Pan’s Labyrinth / Pán labirintusa)
Peter Morgan (A királynő / The Queen)

a legjobb adaptált forgatókönyv
Sacha Baron Cohen-Anthony Hines-Peter Baynham-Dan Mazer (Larry Charles: Borat: Kazah nép nagy fehér gyermeke menni művelődni Amerika / Borat: Cultural Learnings of America for Make Benefit Glorious Nation of Kazakhstan)
Alfonso Cuarón-Timothy J. Sexton-David Arata-Mark Fergus-Hawk Ostby (Emmanuel Lubezki (Children of Men / Emberek gyermeke)
William Monahan (Martin Scorsese: A tégla / The Departed)
Todd Field-Tom Perrotta (Todd Field: Little Children / Kisgyermek)
Patrick Marber (Richard Eyre: Notes On A Scandal)

a legjobb operatőr
Zsigmond Vilmos (Brian De Palma: The Black Dahlia)
Emmanuel Lubezki (Children of Men / Emberek gyermeke)
Dick Pope (Neil Burger: The Illusionist)
Guillermo Navarro (Pan’s Labyrinth / Pán labirintusa)
Wally Pfister (Christopher Nolan: A tökéletes trükk / The Prestige)

a legjobb díszlettervező
John Myhre-Nancy Haigh (Bill Condon: Dreamgirls)
Jeannine Oppewall-Gretchen Rau-Leslie E. Rollins (Robert De Niro: The Good Shepherd)
Eugenio Caballero-Pilar Revuelta (Pan’s Labyrinth / Pán labirintusa)
Rick Heinrichs-Cheryl A Carasik (A Karib-tenger kalózai 2. – Holtak kincse / The Pirates of the Caribbean: Dead Man’s Chest – magyarországi mozibemutató: 2006. július 20.)
Nathan Crowley-Julie Ochipinti (Christopher Nolan: A tökéletes trükk / The Prestige - magyarországi mozibemutató: 2007. január 4.)

a legjobb jelmeztervező
Yee Chung Man (Yimou Zhang: Man cheng jin dai huang jin jia / Curse of the Golden Flower / Az arany virág átka)
Patricia Field (Az ördög Pradát visel / The Devil Wears Prada)
Sharen Davis (Bill Condon: Dreamgirls)
Milena Canonero (Marie Antoinette)
Consolata Boyle (A királynő / The Queen)

a legjobb vágó
Stephen Mirrione-Douglas Crise (Bábel / Babel)
Steven Rosenblum (Edward Zwick: Blood Diamond)
Alex Rodríguez és Alfonso Cuarón (Emmanuel Lubezki: Children of Men / Emberek gyermeke)
Thelma Schoonmaker (A tégla / The Departed)
Clare Douglas-Christopher Rouse-Richard Pearson (A United 93-as / United 93)

a legjobb zeneszerző
Gustavo Santaolalla (Bábel / Babel)
Thomas Newman (Steven Soderbergh: The Good German)
Philip Glass (Richard Eyre: Notes On A Scandal)
Javier Navarrete (Pan’s Labyrinth / Pán labirintusa)
Alexandre Desplat (A királynő / The Queen)

a legjobb sminkmester
Aldo Signoretti és Vittorio Sodano (Mel Gibson: Apocalypto)
Kazuhiro Tsuji és Bill Corso (Frank Coraci: Click)
David Marti és Montse Ribe (Pan’s Labyrinth / Pán labirintusa)

a legjobb egészestés dokumentumfilm
Amy Berg-Frank Donner: Deliver Us From Evil
Davis Guggenheim: An Inconvenient Truth
James Longley-John Sinno: Iraq In Fragments
Heidi Ewing-Rachel Grady: Jesus Camp
Laura Poitras-Jocelyn Glatzer: My Country, My Country

a legjobb rövid dokumentumfilm
Ruby Yang-Thomas Lennon: The Blood Of Yingzhou District
Leslie Iwerks-Mike Glad: Recycled Life
Karen Goodman-Kirk Simon: Rehearsing A Dream
Nathaniel Kahn-Susan Rose Behr: Two Hands

a legjobb egészestés animációsfilm
John Lasseter: Verdák / Cars (magyarországi mozibemutató: 2006. június 15.)
George Miller: Táncoló talpak / Happy Feet (magyarországi mozibemutató: 2006. december 21.)
Gil Kenan: Rém Rom / Monster House (magyarországi mozibemutató: 2006. augusztus 17.)

a legjobb betétdal
„I Need to Wake Up” – zene és szöveg: Melissa Etheridge (Davis Guggenheim: An Inconvenient Truth)
„Listen” – zene: Henry Krieger és Scott Cutler, szöveg: Anne Preven (Bill Condon: Dreamgirls)
„Love You I Do” – zene: Henry Krieger, szöveg: Siedah Garrett (Bill Condon: Dreamgirls)
„Our Tow” – zene és szöveg: Randy Newman (John Lasseter: Verdák / Cars)
„Patience” – zene: Henry Krieger, szöveg: Willie Reale (Bill Condon: Dreamgirls)

a legjobb rövid animációsfilm
Torill Kove: The Danish Poet
Gary Rydstrom: Lifted
Roger Allers and Don Hahn: The Little Matchgirl
M. Tóth Géza: Maestro
Chris Renaud és Michael Thurmeier: No Time For Nuts

a legjobb rövidfilm (short film – live action)
Javier Fesser és Luis Manso: Binta And The Great Idea / Binta Y La Gran Idea
Borja Cobeaga: Éramos Pocos / One Too Many
Soren Pilmark és Kim Magnusson: Helmer & Son
Peter Templeman és Stuart Parkyn: The Saviour
Ari Sandel: West Bank Story

a legjobb hangvágás
Sean McCormack és Kami Asgar (Apocalypto)
Lon Bender (Blood Diamond)
Alan Robert Murray és Bub Asman (Clint Eastwood: Flags Of Our Fathers)
Alan Robert Murray (Letters From Iwo Jima)
Christopher Boyes és George Watters (A Karib-tenger kalózai 2. – Holtak kincse / The Pirates of the Caribbean: Dead Man’s Ches)

a legjobb hangkeverés
Kevin O’Connell, Greg P. Russell és Fernando Camara (Apocalypto)
Andy Nelson, Anna Behlmer és Ivan Sharrock (Blood Diamond)
Michael Minkler, Bob Beemer és Willie Burton (Dreamgirls)
John Reitz, Dave Campbell, Gregg Rudloff és Walt Martin (Flags Of Our Fathers)
Paul Massey, Christopher Boyes és Lee Orloff (A Karib-tenger kalózai 2. – Holtak kincse / The Pirates of the Caribbean: Dead Man’s Ches)

a legjobb vizuális effektusok
John Knoll, Hal Hickel, Charles Gibson és Allen Hall (A Karib-tenger kalózai 2. – Holtak kincse / The Pirates of the Caribbean: Dead Man’s Ches)
Boyd Shermis, Kim Libreri, Chaz Jarrett és John Frazier (Wolfgang Petersen: Poseidon)
Mark Stetson, Neil Corbould, Richard R. Hoover és Jon Thum (Bryan Singer: Superman visszatér / Superman Returns)

Kapcsolódó honlap: www.oscars.com

A Brit Filmakadémia nyilvánosságra hozta a BAFTA díj jelöltjeit. Tíz jelölést kapott Stephen Frears produkciója, A királynő, kilencet az új James Bond-mozi, a Casino Royale, amit a Guillermo Del Toro Pán labirintusa követ. A hét nominálást begyűjtött Bábel után a három holtversenyes (6 jelölés) mozi Martin Scorsese Téglája, s a nálunk február végétől játszott kerülő A család kicsi kincse, valamint a United 93.
A díjakat 2007. február 11-én a Royal Opera House-ban adják át.

A BAFTA-jelöltek listája

a legjobb film
Alejandro González Inárritu: Bábel / Babel (magyarországi mozibemutató: 2007. február 8.)
Martin Scorsese: A tégla / The Departed (magyarországi mozibemutató: 2006. november 9.)
Kevin Macdonald: The Last King of Scotland / Az utolsó skót király
Jonathan Dayton–Valerie Faris: Little Miss Sunshine / A család kicsi kincse
Stephen Frears: A királynő / The Queen (magyarországi mozibemutató: 2007. január 18.)

a legjobb angol film Alexander Korda (Korda Sándor)-díja
Stephen Frears: A királynő / The Queen
Martin Campbell: Casino Royale (magyarországi mozibemutató: 2006. december 7.)
Kevin Macdonald: The Last King of Scotland / Az utolsó skót király
Richard Eyre: Notes on a Scandal / A botrány hangjai
Paul Greengrass: A United 93-as / United 93 (magyarországi mozibemutató: 2006. augusztus 17.)

a legjobb rendező David Lean-díja
Alejandro González Inárritu (Bábel / Babel)
Martin Scorsese (A tégla / The Departed)
Jonathan Dayton–Valerie Faris (Little Miss Sunshine / A család kicsi kincse)
Stephen Frears (A királynő / The Queen)
Paul Greengrass (A United 93-as / United 93)

a legjobb brit elsőfilmes rendező, forgatókönyvíró vagy producer Carl Foreman-díja
Andrea Arnold rendező (Red Road / Vörös út)
Julian Gilbey rendező (Rollin’ with the Nine)
Christine Langan producer (Pierrepoint)
Gary Tarn rendező (Black Sun / Fekete Nap)
Paul Andrea Williams rendező (London to Brighton)

a legjobb operatőr
Rodrigo Prieto (Bábel / Babel)
Phil Meheux (Casino Royale)
Emmanuel Lubezki (Children of Men / Emberek gyermeke)
Guillermo Navarro (Pan’s Labyrinth / Pán labirintusa)
Barry Ackroyd (A United 93-as / United 93)

a legjobb színésznő
Penelope Cruz (Volver – magyarországi mozibemutató: 2006. szeptember 7.)
Judi Dench (Notes on a Scandal / A botrány hangjai)
Helen Mirren (A királynő / The Queen)
Meryl Streep (Az ördög Pradát visel / The Devil Wears Prada)
Kate Winslet (Little Children / Kisgyermek)

a legjobb színész
Daniel Craig (Casino Royale)
Leonardo DiCaprio (A tégla / The Departed)
Richard Griffiths (The History Boys)
Peter O’Toole (Venus / Vénusz)
Forest Whitaker (The Last King of Scotland / Az utolsó skót király)

a legjobb epizódszínésznő
Emily Bunt (Az ördög Pradát visel / The Devil Wears Prada)
Abigail Breslin (Little Miss Sunshine / A család kicsi kincse)
Toni Collette (Little Miss Sunshine / A család kicsi kincse)
Frances De La Tour (The History Boys)
Jennifer Hudson (Dreamgirls / Álomlányok)

a legjobb epizódszínész
Alan Arkin (Little Miss Sunshine / A család kicsi kincse)
Jams McAvoy (The Last King of Scotland / Az utolsó skót király)
Jack Nicholson (A tégla / The Departed)
Leslie Phillips (Venus / Vénusz)
Michael Sheen (A királynő / The Queen)

a legjobb eredeti forgatóköny
Guillermo Arriaga (Bábel / Babel)
Michael Arndt (Little Miss Sunshine / A család kicsi kincse)
Guillermo del Toro (Pan’s Labyrinth / Pán labirintusa)
Peter Morgan (A királynő / The Queen)
Paul Greengrass (A United 93-as / United 93)

a legjobb adaptált forgatóköny
Neal Purvis-Robert Wade-Paul Haggis (Casino Royale)
William Monahan (A tégla / The Departed)
Aline Brosh McKenna (David Frankel: Az ördög Pradát visel / The Devil Wears Prada, magyarországi mozibemutató: 2006. október 5.)
Peter Morgan-Jeremy Brock (Kevin Macdonald: The Last King of Scotland / Az utolsó skót király)
Patrick Marber (Notes on a Scandal / A botrány hangjai)

a legjobb nem angolnyelvű film
Mel Gibson: Apocalypto, amerikai, maja nyelven (magyarországi mozibemutató: 2006. december 28.)
Paul Verhoeven: Zwartboek / Black Book / Fekete könyv, holland nyelven
Guillermo del Toro: El Laberinto del Fauno / Pan’s Labyrinth / Pán labirintusa, spanyolul
Rakesh Omprakash Mehra: Rang De Basanti / Paint It Yellow / Fesd sárgára!, hindi nyelven
Pedro Almodóvar: Volver, spanyol nyelven

a legjobb animációs film
John Lasseter: Verdák / Cars (magyarországi mozibemutató: 2006. június 15.)
George Miller: Táncoló talpak / Happy Feet (magyarországi mozibemutató: 2006. december 21.)
David Bowers-Sam Fell: Elvitte a víz / Flashed Away (magyarországi mozibemutató: 2006. november 30.)

a legjobb filmzene Anthony Asquith-díja
Gustavo Santaolalla (Bábel / Babel)
David Arnold (Casino Royale)
Henry Krieger (Dreamgirls / Álomlányok)
John Powell (Táncoló talpak / Happy Feet)
Alexandre Desplat (A királynő / The Queen)

a legjobb vágó
Stephen Mirrione-Douglas Crise (Bábel / Babel)
Stuart Baird (Casino Royale)
Thelma Schoonmaker (A tégla / The Departed)
Lucia Zucchetti (A királynő / The Queen)
Clare Douglas-Christopher Rouse-Richard Pearson (A United 93-as / United 93)

a legjobb díszlettervező
Peter Lamont-Lee Sandales-Simon Wakefield (Casino Royale)
Jim Clay-Geoffrey Kirkland-Jennifer Williams (Children of Men / Emberek gyermeke)
K K Barrett-Véronique Melery (Marie Antoinette)
Eugenio Caballero-Pilar Revuelta (Pan’s Labyrinth / Pán labirintusa)
Rick Heinrichs-Cheryl A Carasik (A Karib-tenger kalózai 2. – Holtak kincse / The Pirates of the Caribbean: Dead Man’s Chest – magyarországi mozibemutató: 2006. július 20.)

a legjobb jelmeztervező
Patricia Field (Az ördög Pradát visel / The Devil Wears Prada)
Milena Canonero (Marie Antoinette)
Lala Huete (Pan’s Labyrinth / Pán labirintusa)
Penny Rose (A Karib-tenger kalózai 2. – Holtak kincse / The Pirates of the Caribbean: Dead Man’s Chest)
Consolata Boyle (A királynő / The Queen)

a legjobb hangmérnök
José García-Jon Taylor-Chris Minkler-Martín Hernández (Bábel / Babel)
Chris Munro-Eddy Joseph-Mike Prestwood Smith-Martin Cantwell-Mark Taylor (Casino Royale)
Martín Hernández-Jamie Bashkt (Pan’s Labyrinth / Pán labirintusa)
Christopher Boyes-George Watters II-Paul Massey-Lee Orloff (A Karib-tenger kalózai 2. – Holtak kincse / The Pirates of the Caribbean: Dead Man’s Chest)
Chris Munro-Mike Prestwood Smith-Douglas Cooper-Oliver Tarney-Eddy Joseph (A United 93-as / United 93)

a legjobb trükkmester / speciális effektus szakértő
Steve Begg-Chris Corbould (Casino Royale)
Frazer Churchill-Tim Webber-Michael Eames-Paul Corbould (Children of Men / Emberek gyermeke)
Edward Irastorza-Everett Burrell (Pan’s Labyrinth / Pán labirintusa)
John Knoll-Hal Hickel-Charles Gibson-Allen Hall (A Karib-tenger kalózai 2. – Holtak kincse / The Pirates of the Caribbean: Dead Man’s Chest)
Mark Stetson (Superman visszatér / Superman returns, magyarországi mozibemutató: 2006. július 6.)

a legjobb sminkes és fodrász
Nicki Ledermann-Angel De Angelis (Az ördög Pradát visel / The Devil Wears Prada)
Jean-Luc Russier-Desiree Corridoni (Marie Antoinette)
(Pan’s Labyrinth / Pán labirintusa)
Ve Neill-Martin Samuel (A Karib-tenger kalózai 2. – Holtak kincse / The Pirates of the Caribbean: Dead Man’s Chest)
Daniel Phillips (A királynő / The Queen)

a legjobb rövid animációs film
Joanna Quinn: Dreams and Desires: Family Ties / Álmok és vágyak: családi mesék
Ian Gouldstone: Guy 101
Suzie Templeton: Peter and the Wolf / Péter és a farkas

a legjobb rövidfilm
Rachel Bailey-Tracy Bass-Corinna Faith: Care
Lisa Williams-Tom Harper: Cubs
Asitha Ameresekere: Do Not Erase
Karley Duffy-Paul Wright: Hikikomori
David Smith-Jim McRoberts: Kissing, Tickling and Being Bored

az év felfedezettje-díj
Emily Blunt
Eva Green
Naomie Harris
Cillian Murphy
Ben Whishaw
Kapcsolódó honlap: www.bafta.org

A brit filmrendező, Stephen Frears a 60. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál (2007. május 16-27.) zsűrielnöke. A filmfesztivál szervezői közlése szerint Gilles Jacob, a fesztivál elnöke „különösen boldognak” nevezte magát azért, mert a brit rendező elfogadta a felkérést. Hozzátette: „Így tisztelgünk ez előtt a szabad szellemű és örömmel filmező, ihletett rendező előtt. Az idei cannes-i fesztivál ezzel már jó csillagzat alá került: az intelligencia, a szellem és sajátos szemtelenség csillagzata alá” – adta hírül a fesztiváligazgató szavait az MTI Onlie.
A brit rendező megtiszteltetésnek nevezte a felkérést és örömét fejezte, ki hogy a világ négy sarkából érkező szenzációs filmeket fedezhet fel. „God Save Cannes (Isten óvja Cannes-t)! és természetesen A királynőt” ”– viccelődött legutolsó filmjére utalva, amely Tony Blair brit miniszterelnök megválasztásával és a királynőnél tett első látogatásával indul, majd a királyi család Diana hercegnő halálával kapcsolatos érzéseit mutatja be.
A királynőt a tavalyi Velencei Filmfesztiválon mutatták be először, Helen Mirren II. Erzsébet brit királynő megformálásáért megkapta a legjobb női alakítás díját, s nagy esélyesként emlegetik az Oscar-díjra is – főleg, hogy most, január 15-én a Hollywoodi Külföldi Tudósítók Szövetsége Golden Globe-díját is kiérdemelte, a legjobb drámai színésznő kategóriában.
Stephen Frears Az én szép kis mosodám című filmjével vált ismert rendezővé 1985-ben. Hegyezd a füled című alkotását 1987-ben Cannes-ban a legjobb művészi hozzájárulás-díjával jutalmazták. Legismertebb filmjei a Veszedelmes viszonyok, A gyönyörű mocsokságok, a Liam és a Pop, csajok, satöbbi.
Kapcsolódó honlap: www.festival-cannes.fr

Az 57. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál (2007. február 8-18.) első hat bejelentett versenyfilmje között található a belga Sam Garbarski Irina Palm című drámája, amelyben Gryllus Dorka is szerepel – adta hírül a Népszabadság. A belga-német-angol koprodukció főszereplője Marianne Faihtful – egy szexklubban dolgozó özvegyet alakít.
Az Arany Medvéért két amerikai film is vetekszik, Robert De Niro CIA-drámája, amelynek főszerepét Matt Damon és Angelina Jolie alakítja, valamint Steven Soderbergh hasonló hangvételű műve, a The Good German, Cate Blanchett és George Clooney főszereplésével. A távol-keleti filmművészetet Park Chan-Wook bizarr szerelmi története, az I Am a Cyborg But That’s Ok képviseli. Cristian Petzold Yella című családi drámája pedig az NDK-ban játszódik.
Kapcsolódó hír lejjebb olvasható: Nagy Péter a Shooting Star Berlinben
Kapcsoldódó honlap: www.berlinale.de

A Szűzijáték című groteszk vígjáték Kovács István rendezésében tavaly novemberben került a mozikba. A mindössze 150.000 forintos költségvetés (!) ellenére, azonos előadásszámot tekintve eddig is magasabb látogatottsági számot ért el sok nagy költségvetésű, marketinggel támogatott alkotásnál – tájékoztatta a Filmkultúrát a produkció. Immár harmadik hónapja van műsoron – hamarosan újra 4 budapesti moziban – mialatt több mint tíz vidéki városban is elkezdték vetíteni.
Az ilyen, gyakorlatilag nulla költségvetésű film legnagyobb sikerét általában egy-egy független szemlén szokta elérni, nagyobb nyilvánosság elé ritkán juthat. A Szűzijáték azonban az Országos Ifjúsági Szemle fődíja után nem tűnt el a süllyesztőben, hanem bekerült a több milliós profi filmek közé, egyszerre három budapesti moziban mutatták be. Egy rövid karácsonyi szünetet nem számolva immár harmadik hónapja van műsoron és az Európa, a Tabán illetve a Bem mozik után a Toldiban is látható lesz. Eközben több mint tíz vidéki nagyváros mozija kezdte el vetíteni, egyebek mellett Győr, Szombathely, Veszprém, Jászberény, Szolnok, Debrecen, Miskolc és a tervek szerint csatlakozik még Nyíregyháza is.
Azonos előadásszámot nézve az art mozikban nagyobb látogatottsága volt sok profi –mellesleg igen sikeres – alkotásnál is!
Ez azért meglepő, mert a tévés interjúkon és különféle fórumokon megjelent cikkek, kritikák mellett csak néhány ötletes szórólap reklámozta a filmet. Híres színészek ugyan felbukkannak egy-egy jelenetben (Dióssi Gábor, Scherer Péter, Hajós András, Antal Imre), de a főszereplők teljesen ismeretlenek a nagyközönség előtt.
A film januárban még biztosan látható lesz a mozikban, illetve a 38. Magyar Filmszemle információs blokkjában is szerepel.
Kapcsolódó honlap: www.szuzijatek.hu

Zenés nagyjátékfilmet, Csajkovszkij Diótörőjének Tim Rice dalbetéteivel ellátott változatát forgatja Andrej Koncsalovszkij a pomázi Stern Stúdióban – tudta meg a filmhu. A produkció január végétől építi a díszleteket.
Az ugyanitt forgatott Eichmannt is Cirkó József, a csaknem teljesen egészében Magyarországon forgó Koncsalovszkij-ópusz magyar koproducere csábította Pest megyébe. A stáb Fóton a Dinotópia című produkció számára korábban felépített városi főtér-díszletek között és pár felvétel erejéig külsőben is forgat. A produkció körülbelül 5 milliárd forintot hagy Magyarországon.
Kapcsolódó honlap: www.magyar.film.hu

94 éves korában, 2006. január 10-ére virradó éjszaka egy genfi klinikán elhunyt Carlo Ponti – közölte a filmproducer családja. Carlo Pontit pár nappal ezelőtt tüdőpanaszokkal szállították a svájci gyógyintézetbe. Szűk családi körben temetik el.
A legendás producer fél évszázadon át döntő szerepet játszott a világ filmművészetében. Carlo Ponti híres volt akarnok stílusáról, temperamentumáról, emiatt gyakran került konfliktusba a filmrendezőkkel. Az idő, a kritika és a közönség fogadtatása azonban az esetek többségében őt igazolta – írja a www.mti.hu
Carlo Ponti, aki neve a moziban és a magánéletben egyaránt elválaszthatatlan volt második feleségétől, két gyermeke anyjától, Sophia Lorentől, 1912 december 11-én született Magentában.
Már az 1940-es években kisebb filmek producere volt, majd a háború után beinduló neorealista irányzatban hamar megtalálta a helyét. Kezdetben a korszak egyik legnagyobb cége, a Lux számára gyártott filmeket, köztük Pietro Germi Elveszett ifjúságát és Alberto Lattuada Malom a Pón című alkotását és ezekben már kifejezésre juttatta, hogy nem csupán a kasszasiker érdekli – írta visszaemlékezésében a La Repubblica című olasz napilap.
Nagy korszaka 1950-ben kezdődött, amikor összefogott Dino De Laurentiisszel, és kettejük neve szerepelhetett olyan halhatatlan remekművek főcímlistáján, mint Federico Fellini Országúton, vagy Vittorio de Sica Nápoly aranya című filmjei. Hollywood is felfedezte őket, és elvállalták King Vidor amerikai szájízű Háború és békéjének producerségét, Ponti azonban nem értett egyet a művészi felfogással és kiszállt a duóból.
Sophia Lorennel való életre szóló kapcsolata az 1950-es évek második felében kezdődött. Ponti egy szépségversenyen látta őt először, de hamar rájött, hogy a nyúlánk lány nemcsak gyönyörű, hanem rendkívül tehetséges is. Több mint két évtizeden keresztül ő állt Loren nagy nemzetközi sikereinek hátterében, ma már a filmtörténet klasszikusai közé tartozik Sophia alakítása az Egy asszony meg a lánya, az Altona foglyai, a Tegnap, ma, holnap, a Lady L., vagy az Egy különleges nap című filmekben.
Az ő égisze alatt vált fogalommá a Sophia-Loren-Marcello Mastroianni kettős. Ők alakították A pap felesége párját is, amely némileg Ponti és Loren személyes kálváriájáról is szólt.
Ponti produceri sokoldalúságára jellemző, hogy ő állt a francia újhullám néhány kiváló alkotása, így Agnés Varda Cléo 5-től 7-ig, és Jean-Luc Godard A megvetés című filmjei mögött. Neki köszönheti a világ Antonioni „ellenkulturális” filmjeit, a Nagyítást és a Zabriskie Pointot, ő vállalta a Jiri Menzel Szigorúan ellenőrzött vonatok és Milos Forman Tűz van, babám! csehszlovák újhullámos gyöngyszemeinek nemzetközi produkciós munkálatait. A „kolosszálokkal” kapcsolatos rossz tapasztalatai ellenére ő volt a producere a Doktor Zsivágó hatszoros Oscar-díjas filmváltozatának is.

Életének 70. évében, 2007. január elsején elhunyt Mihályfy Sándor filmrendező, Balázs Béla-díjas, Érdemes Művész. Nevezetes alkotásai, az Indul a Bakterház és az Ábel-trilógia.
Mihályfy Sándor 1937. január 21-én Miskolcon született. A Színház- és Filmművészeti Főiskola elvégzése után segédmunkás, majd könyvesbolti eladó volt. 1963-tól a Magyar Televízióban ügyelőként, asszisztensként, technikai rendezőként, később főrendezőként dolgozott.
Pályafutását a Balázs Béla Stúdióban dokumentumfilmek rendezésével kezdte, majd tévéjátékokat, játékfilmeket készített. A legnagyobb sikert az Indul a bakterházzal (1980) érte el. Emlékezetes alkotásai a Kertész utcaiak, a Piac, a Gellérthegyi álmok, a Telefonpapa, a Vihar a lombikban, az Átok és szerelem, a Gyerekrablás a Palánk utcában, a Máz, a Margarétás dal, a De victus vincit és a Titkos háború.
Nevéhez fűződik az Ábel-trilógia is: az Ábel a rengetegben (1993), az Ábel az országban (1994) és az Ábel Amerikában (1998).
Mihályfy Sándor 1985-ben Balázs Béla-díjat, 1990-ben érdemes művész elismerést kapott.

Ranódy László filmrendező özvegye, 2006. december 14-én hunyt el. Végső búcsúját 2007. január 3-án a Farkasréti temetőben tartották.
Kótzián Katalin költő gimnazistaként tűnt fel verseivel; az Újhold folyóirat köreibe került. 1947-ben Török Sophie-val közösen szerkesztette a Költőnők antológiáját.
Ranódy Lászlóval (1919-1983) való házassága alatt a Mafilm sajtófőnökeként dolgozott – az 1980-as évek végéig. Férje filmjeiben dramaturgként is közreműködött, ha nem is mindenütt tüntették fel nevét. A Rádió számára összekötő- és dalszövegeket írt. Kisfaludy Kérőkjéből opera-librettót szerzett, amelyet 1955-ben mutattak be az Operaházban.
Az ötvenes években visszahúzódott, bár írhatott volna a hivatalos igények szerinti forgatókönyveket. Egy idő után költeményeket sem közölt: versesköteteit csak a rendszerváltoztatás után jelentette meg újra, legutóbb a Nap kiadónál a Szonett a szőlődombont.
A hetvenes években kapcsolódott a CIFEJ, a gyerekfilmesek nemzetközi szervezetének munkájába. Részt vett a magyar szekció megalakításában és haláláig képviselte Magyarországot a CIFEJ-ben. A CIFEJ-beli munkáját, és a gyerekfilmek iránti elkötelezettségével kapcsolatban jegyzi meg Kézdi-Kovács Zsolt: „miután elfogytak a gyerekfilmek, és elfogytak a ťgyerekfilmesekŤ is, ő volt egy személyben a magyar CIFEJ. Idős kora ellenére rendszeresen látogatta a fesztiválokat, lelkesen nézte a filmeket, és reménykedett benne: egyszer újra lesz magyar gyerekfilmgyártás.”

Az Ernst Múzeum 2007 tavaszán megrendezi az első Budapesti Képzőművészeti Könyv- és Folyóiratvásárt – adta hírül az Artportal.hu. A kezdeményezés célja, hogy a képzőművészet iránt érdeklődő közönség számára keresztmetszetet adjon a Budapesten megjelenő művészeti publikációkról, illetve, hogy lehetőséget teremtsen a szakma és a nagyközönség találkozására és nem utolsó sorban a kiadványok értékesítésére.
Időpont: 2007. március 10–11. (szombat–vasárnap) 11-től 19 óráig
Helyszín: Ernst Múzeum (Budapest VI., Nagymező utca 8.)
A kétnapos vásáron részt vevő kiadóknak a múzeum 2,6 méter hosszúságú standot biztosít bruttó 10 000 Ft bérleti díj ellenében.

„Rembrandt Mick Jagger és Bill Gates keresztezése” – vallja legújabb munkájáról Peter Greenaway. A Nightwatching / Éjjeli őrjárat Rembrandt (Harmenszoon van Rijn, 1606-1669) életének azon szakaszával foglalkozik, amikor az Éjjeli őrjárat című festményét készítette (1640-1642, A lövészegylet kivonulása). A filmet főként Lengyelországban készítették, tisztelegve a Greenaway által nagyra tartott Roman Polanski, Krzysztof Zanussi és Andrzej Wajda előtt.
„Ha Rembrandt ma is élne, olyan lenne, mintha Mick Jaggert és Bill Gatest kereszteznénk. 23 évesen közismert volt, hihetetlenül gazdag és követte korának irányzatait. Munkáit Európa szerte kiállították. De alighogy befejezte Éjjeli őrjárat című mesterművét, karrierje hirtelen darabokra hullott; lassan mindent elveszített: vagyonát, hírnevét és státuszát. Teljesen csődbe ment” – adta hírül a rendező nyilatkozatát a forgalmazó sajtóközleménye.
Greenaway megpróbálja megfejteni a Rembrandt bukása mögött meghúzódó rejtélyt, s így nemcsak a flamand festészet mesterét kelti életre, hanem mesterművének többi karakterét is. „A festmény politikai szatíra, emellett egy nagy bűnügyi rejtélyt is tartogat. Legalább ötven titkos kérdés van elrejtve. Bármilyen nagyképűnek is hangzik, szerintem mi mindegyiket megfejtettük!” – állítja a rendező.
A Wikipédia-honlap ezt írja az Éjjeli őrjáratról:
„Rembrandt a Frans Banning Cocq kapitány milíciája című festményt 1640 és 1642 között festette. A festményt később Patrouille de Nuit-nak nevezték a franciák, és Night Watch-nak nevezte Sir Joshua Reynolds, mert felfedezésekor már annyira megviselte az idő, hogy szinte felismerhetetlen volt, és éjszakai jelenetnek tűnt. Megtisztítása után jöttek rá, hogy egy csapat muskétást ábrázol, akik egy sötét udvarból kilépnek a vakító napsütésbe. A kép címét azonban ezután sem változtatták meg.
A mester műve a Kloveniersdoelen új nagytermébe volt szánva, amely a városi milícia muskétás csapata volt. Rembrandt eltért a hagyománytól, amely azt írta elő, hogy a festménynek formálisnak, hivatalosnak kellene lenni. Ennek inkább egy tablószerű kép felelt volna meg. Ehelyett Rembrandt azt ábrázolta, ahogy a csapat küldetésre indul (hogy ez egy átlagos őrjárat, vagy valamilyen különleges esemény, az vitatott). Az új megközelítést nem fogadta osztatlan siker, főképp azok elégedetlenkedtek, akiket a jelenet hátterében, rosszul látható helyeken örökített meg. Emiatt a fizetség is késett. Még a vászon egyes darabjait is le kellett vágni, hogy odaférjen a kiszemelt falra.
Ez a festmény jelenleg a amszterdami Rijksmuseum legnagyobb termében függ. Ez egy méretes festmény, amely elfoglalja az egész hátsó falat – annak ellenére, hogy már darabokat vágtak le róla –, és vitathatatlanul az egyik leghatásosabb festménye a múzeumnak.”
„Bár festészetet tanultam – idézi Greenawayt a Budapest Film sajtóközleménye –, végül mégis azt mondtam magamnak, hogy a festészet egy többezer éves művészet, és talán több lehetőségem lesz, ha a mozi terén alkotok valami érdemlegeset, hiszen ez egy modernebb művészeti forma. Azt gondoltam, hogy a munkám akkor lenne a legeredményesebb, ha a festészet terén szerzett tudásomat a film terén hasznosítanám” – mondja Greenaway, aki úgy tekint Rembrandtra, mint a mozi úttörőjére. „Rembrandt, Vélasquez és Caravaggio a Lumičre-fivéreket megelőzve, több száz éve találták fel a mozit. A film játék a fényekkel és ők mind mesterei voltak ennek. Rembrandt festményei olyanok, mint a kimerevített filmkockák. Bár Rembrandt nem a kedvenc festőm. Filmjeim közül legalább öt játszódik abban az időben, amelyben a festő élt: a 17. században. Ez a korszak Európa egésze számára igen nagy jelentőségű volt. Ha Rembrandt más időben élt volna, nem válhatott volna azzá, ami akkor lett” – mutat rá Peter Greenaway.
„Hiszek abban az elméletben, hogy a mozi halálának szemtanúi vagyunk. Ezért, ezt meg kell előznünk. Új filmemmel erre teszek kísérletet” – állítja a rendező.
Az Éjjeli őrjárat várhatóan 2007 novemberétől lesz látható Magyarországon a Budapest Film forgalmazásában.

2007. június 30-án mutatják be a Roman Polanski filmjéből készült musicalt a Pesti Magyar Színházban. A Vámpírok bálja stáblistáján a világhírű alkotó a vezető rendező, a darabot Jim Steinman zene- és Michael Kunze szövegkönyv és dalszerző jegyzi; díszlet- és jelmeztervező: Kentaur.
Kapcsolódó cikkünk:
Strausz László: Angyalok, ördögök meg a Polanski – Roman Polanski: A kilencedik kapu (2000)
Kapcsolódó honlap: www.vampirokbalja.hu