Egy intézeti lány prostitúcióból való kitöréséről szól Bacsó Péter A piros esernyők munkacímmel forgó műve. A filmet forgatókönyvíróként is jegyző Bacsó Péter az MTI-nek elmondta, hogy az alkotás márciusra készül el.
A film ötletét az Európai Unió által prostituáltak számára indított menedzserképző tanfolyam adta. A történetben a fiatal árvát szerelme vezeti be a prostitúcióba: szeretetéhségében társa kedvéért lefekszik valakivel, majd eladják őt egy motorért. Egy lányfuttató igájában küszködik, végül fellázad ellene. A rendező szerinte a történet a komikum és a tragikum között egyensúlyoz.
A piros esernyők a Megafilm produkciójában készül; az alkotás létrehozására 75 millió forintot kapott a Magyar Mozgókép Közalapítvány szelektív játékfilmes pályázatán.

A kis Vukot 30 kópiával szeretnék indítani, egynapon a hasonló kópiaszámmal startoló Macskafogó 2-vel. Az animációs film premierje technikai problémák miatt késik.
Az alkotás forgalmazója, a Budapest Film áprilisban még úgy tájékoztatta az MTI-t, hogy A kis Vukot szeptember 20-tól láthatják a nézők. Szeptemberi sajtóhírek azonban már arról szóltak, hogy november közepére tolták a bemutatót, amit ismét elhalasztottak.
Fekete István regényéből, a Vukból az 1980-as évek elején készített rajzfilmet Dargay Attila. A Gát György által vezetett alkotógárda Vuk fiáról, kis Vukról készít egész estés, 3D-s animációs filmet.

„A spiritizmushoz vonzódó, középkorúakból álló baráti társaság webkamerát helyez el egy állítólagos kísértetjárta helyen. De szellemek helyett egy emberrablás tanúi lesznek. Elhatározzák, miközben kiszabadítják a túszt, a váltságdíjat is megszerzik. A terv azonban súlyosan félresiklik.”
A fenti történet rövid vázlata a napokban forgatni kezdett új magyar filmnek, a Parának. A spiritizmushoz vonzódó baráti társaság tagjai: Bánsági Ildikó, Csuja Imre, Für Anikó, Scherer Péter és Fellinger Domonkos. A filmben – egészen pontosan a másik oldalon – fontos szerepet játszik Szervét Tibor, Kamarás Iván, Vajdai Vilmos, Thúróczi Szabolcs és Pálmai Anna is, valamint a filmvásznon rég nem látott ismerős, Halász Judit.
A Para a Hartley-Merill forgatókönyvírói pályázat hazai fordulójában első helyezést ért el. A forgatókönyvet Csurgó Csaba könyvkiadó és Fazakas Péter reklámfilmes jegyzik. A zsűri méltatása szerint a Para különleges dramaturgiai megoldásai, humoros dialógusai és fordulatai miatt érdemelte ki az elismerést.
A krimi-vígjáték egy középkorúakból álló baráti társaságról szól, amelynek tagjai mindannyian vonzódnak az ezoteriához, a természetfeletti dolgokhoz. A Para hősei problémákkal terhelt, hétköznapi sikerekkel megalkuvó emberek, akik számára a biztos pontot az őket összekötő barátság és a közös szellemidézések jelentik. Egy napon különös ötletük támad: bekameráznak egy köztudottan szellemjárta, düledező falusi iskolaépületet, hogy otthonuk kényelméből figyelhessék a megjelenő szellemeket. Az ötletnek beláthatatlan következményei lesznek, szellemek helyett emberrablás tanúi lesznek. Elhatározzák, hogy – miközben kiszabadítják a túszt – a váltságdíjat is megszerzik. A terv azonban súlyosan félresiklik és hőseinknek hamarosan rá kell döbbenniük, hogy ha túl akarják élni az egyre gyorsabban pörgő eseményeket, csak egymásra számíthatnak. A másfél éves előkészítési szakasz után végre elérkezett a nagy nap, és október 15-én megkezdődtek a film forgatási napjai. A gyártó Szupermodern Stúdió és a producer Lajos Tamás szándéka szerint 2008 tavaszán pedig már a mozikba kerülhet a Para, amelynek rendezője az eddig reklám- és kisfilmekkel bizonyító Fazakas Péter lesz.
A Para a kicsik és gyengék, a született vesztesek győzelmét meséli el. A barátság, a szerelem, a bátorság és az összetartás filmje. Legyőzheted az erősebbet, ha képes vagy összeszedni magad, megmentheted szeretteidet, ha a barátságot valóban fontosnak tartod, és felnőtt fejjel is megtalálhatod a szerelmet, ha le tudod küzdeni félelmeidet.
Pergő jelenetek, gyorsan változó helyszínek; remek párbeszédek, kitűnő színészek és alakítások; tarka zene, és Lajos Tamás operatőr által varázsolt dinamikus képi megoldások teszik Fazakas Péter első filmjét igazán és emlékezetesen élvezetessé. A történet abszurditása és a szereplők személyisége pedig garantáltan megmozgatja a jövő tavasszal mozikba kerülő film nézőinek rekeszizmait.

Két tizenéves kamaszlány (Dia és Anita) egész nap csak plázákban, játszótereken lóg és bulikba jár. Esténként pedig taxisokkal barátkoznak, egyikük: Ernő szívesen hurcolássza őket és tanítja vezetni, persze némi ellenszolgáltatásért cserébe. Tele vannak álmokkal és vágyakkal, csak úgy szívják magukba az életet, persze nem azt, ami után áhítoznak, hanem ami jutott nekik – rövid szerelem, megaláztatás, megcsalás, epekedő taxisofőrök. A lányok elvágyódnak Pestről, Svájcba készülnek, csak nincs autójuk. És egy autó mindenáron kell nekik, ezért akár embert is ölnek…
A film forgatókönyvének megírását egy 1997-ben megtörtént eset ihlette. A filmben ábrázolt történet azonban teljesen fiktív.
Lányok
Forgatókönyvíró és rendező: Faur Anna
Producer: Sándor Pál
Operatőr: Gondár András
Főszereplők: Fulvia Collangues, Helene Francois, Zsótér Sándor, Rába Roland, Fullajtár Andrea, Péterfi Bori, Mundruczó Kornél
Országos bemutató: november 8.
A Hunnia Filmstúdió gyártásában készült, forgalmazza a Hungarotop.
85 perc

Az Oscar-díjra jelölt Maestro rendezője, M. Tóth Géza irányításával animációs filmsorozat készül a Magyar Televízió számára. A Kedd Stúdió már dolgozik a Magyar képmesék első, nyolcvan részes szériáján, amit várhatóan már télen műsorra tűznek – adta hírül a kulturális portál.
A Maestro hazai és nemzetközi elismeréseit követően a Magyar Televízió megkereste az animációs művészt egy rajzfilmsorozat ötletével, amelyet aztán M. Tóth Géza az MTV vezető szerkesztőjével, Schwajda Gergővel dolgozott ki. Az elmúlt hónapokban felállt egy fiatal szakemberekből álló kreatív csapat, amely megvalósítja a produkciót a témaválasztástól kezdve a forgatókönyvíráson át az animációig. A stáb – az M. Tóth Géza vezette Kedd Stúdió égisze alatt – már dolgozik a Modern képmesék című, nyolcvan részesre tervezett sorozat első epizódjain.
A rajzfilmsorozat az alapvető ismeretek átadása mellett az eltérő nézőpontok megjelenítésével ösztönzi a társadalmi párbeszédet, ennek érdekében, ha kell, akár provokál is. Közérdekű témákra fókuszálnak, az egyes epizódok felvetik például a korrupció, az önkormányzatiság, a nyugdíj mindenkit érintő kérdéseit.
„A Magyar Televízió a lehetőségeihez mérten támogatja a hazai mozgóképgyártást, a filmek és animációs alkotások közismerten magas gyártási költségei miatt azonban ezt általában koprodukciós együttműködés keretében valósítja meg” – mondta Pusztay András, az m1 műsorigazgatója. A Magyar képmesék költségvetése meghaladja a kétszázmillió forintot, ebből a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 73, a Miniszterelnöki Hivatal pedig 90 millió forintot vállalt.
Kapcsolódó honlap: www.mtv.hu

A műsorvezetőként ismert Till Attila első nagyjátékfilmjét forgatja – adta hírül a filmhu. A Pánik című abszurd vígjáték felvételeit 27 nap alatt rögzítik, augusztus 6-ától szeptember 7-éig.
A tartalom szerint Zsuzsi (Gubik Ági) harminc éves korára mindent elért, amire egy ember csak vágyhat: jól fizető állás, szép autó, saját lakás és mindent elsöprő szerelem. Aztán egy szép napon a fiatal PR igazgató lány arra ébred, hogy a szobájában minden mozogni kezd: a fotel elindul az ajtó felé, a szekrény az ablak felé… Nem kap levegőt: „Hú, szívroham.” Amikor még szerelme, Kirill (Kolovratnik Krisztián) is elhagyja, önként bevonul a Pánik Klinikára. Itt a rendkívül ambiciózus terapeuta (Schell Judit) karmai közé kerül, aki különböző módszerekkel, technikákkal próbálja kezelni őt és a klinika többi pánikbetegét. A falakon túl persze mindenki teljesen normális: Zsuzsi anyja (Bánsági Ildikó) és barátnője (Egri Márta) leküzdhetetlen vásárlási- és kalandlázban ég, a barátnő kisgyermekes lánya (Ónodi Eszter) gyermekét túlzóan féltő kismama-parától szenved, Zsuzsi öccse (Valcz Péter) pedig csak anyjukat szeretné megszabadítani a mamát felfaló szörnyetegtől…
A Pánik-dramaturg Szászi Zsuzsa. Az operatőr Juhász Imre, Los Angelesben élő filmes, aki most debütál hazai nagyjátékfilmmel, ám korábban már több rövid-, reklám-, dokumentum- és független film alkotásában is részt vett. A maszkmester az amerikai Richard Redlefsen, aki a A Karib-tenger kalózaiban is dolgozott.
A legutóbbi MMK-s szelektív játékfilmes pályázaton 40 millió forintot nyert Pánik összköltségvetése némileg kisebbre szabott, mint egy átlagos magyar játékfilmé – mondta a filmhunak a film egyik producere, Mécs Mónika, aki a Színház és Filmművészeti Egyetemen a Zsombolyai János vezette, első produceri osztályban végzett. Producerként a Konyec költségvetésének önálló összeállításával debütáló Mécs Mónika és társa, Mesterházy Ernő vezeti az M & M Film-et, amely az Inforg Stúdióval valamint a Laokoon Filmmel közösen készíti „Tilla” opusát.
A filmet a Hungaricom forgalmazza, előreláthatólag januártól.

Gigor Attila két rövidfilm után – Ember a tükörben, Rossz helyen szálltunk le – első nagyjátékfilmes rendezését készíti – adta hírül a kulturális portál. A Nyomozó a krimi-thriller műfajba sorolható alkotás lesz.
Gigor Attila első kisjátékfilmjével, a 13 perces Ember a tükörben című darabbal hívta fel magára a figyelmet. A 2004-ben forgatott, különböző zsánereket vegyítő alkotásban egy fiatalember meztelenül találja magát egy szűk kamrában. Az egyetlen ajtó egy számára teljesen ismeretlen szobába vezet, ahol rajta kívül csak egy vörös macska tartózkodik. Soha nem járt itt, és nem emlékszik, hogy került ide. A sci-fi elemeket is előszeretettel alkalmazó misztikus alkotás után Gigor Attila vizsgafilmjét, a krétakörös Sárosdi Lilla és Tzafetaas főszereplésével készült Rossz helyen szálltunk le címmel a tavalyi filmszemlén láthattuk.
Gigor Attila munkáiban szeret elmerengeni az emberi kapcsolatokon, így nem meglepő, hogy első nagyjátékfilmjének központi témájául is ezt választotta. A Nyomozó főszereplője egy boncmester, aki kénytelen elvállalni egy bérgyilkosságot, hogy anyja életmentő műtétjére összegyűjtse a pénz,. Az Anger Zsolt által alakított Malkáv Tibor csak pár nappal később eszmél: mégsem volt teljesen ismeretlen számára az áldozat. Kezdetét veszi a nyomozás, amelyben Malkáv segítségére lesz egy pincérnő (Rezes Judit).
A Nyomozó további szerepeiben láthatjuk Terhes Sándort, Tóth Ildikót, Kerekes Évát, Blaskó Pétert, Zágoni Zsoltot és Kassai Ilonát is. Az operatőr Herbai Máté (Miraq, Randevú, Kútfejek), a zeneszerző pedig Melis László (Az alkimista és a szűz, Glamour, Dolina).
A 130 millió forintból készülő Nyomozó forgatása július 30-ától szeptember 8-áig vagy 9-éig tart.

Az 1939-ben megjelent kisregény népszerű Európában – 15 millió példányt adtak el belőle. Francia produceri iroda is tervezte a megfilmesítését – említi Sipos József, a készülő alkotás producere és rendezője – Alain Delonnal és Nathalie Bay-jel forgattak volna, de mi előbb jelentkeztünk a filmjogra – írja a Népszabadság.
A történetbeli Esztert és Lajost Nagy-Kálózy Eszter és Cserhalmi György kelti életre Gózon Francisco kamerája előtt. „A két főhős érzelmi motivációja, értékrendje bonyolult, a történet váza viszont egyszerű: Lajos, az öregedő kalandor, aki korábban Esztert bűvölte szerelembe, majd nővérét vette el, húsz év után táviratozik, hogy látogatóba jön családostul. Eszter fél a találkozástól, de titkon abban reménykedik, talán késői lánykérés lehet belőle. Lajos újra megigézi Esztert, de nem a kezét, hanem a vagyonát, a házát akarja. Eszter, aki nem lett korábban elhalt nővére gyerekeinek anyja, most úgy érzi, mindent oda kell adnia” – olvasható a napilapban.
A további szerepekben láthatjuk még, többek között Udvaros Dorottyát, Hámori Gabriellát, Törőcsik Marit, Szilágyi Tibort, Eperjes Károlyt és Áron Lászlót.
A produkció a producer-rendező szerint októberre készül el, de a premier időpontja még bizonytalan.

Bartis Attila regényét adaptálja filmre Alföldi Róbert. A Nyugalom forgatása augusztus 2-án kezdődött, az Uniófilm produkciójában – adta hírül filmhu.
Elsőként a Nemzeti Kulturális Alapprogram nyújtott támogatást, majd az Erste Bank is beszállt a finanszírozásba. A Magyar Televízió a Sorstalanság óta nem vállalt ilyen mértékben szerepet magyar film gyártásban: a gyártási kapacitása mellett készpénzzel járult a filmhez. Július elején a Magyar Mozgókép Közalapítvány 40 millió forintot nyújtott vissza nem térítendő szelektív támogatás formájában.
A főszerepben Makranczy Zalánt, a kecskeméti Katona József Színház fiatal színészét láthatjuk, Weér Rebeka művésznőt, a színpadi adaptációhoz hasonlóan, Udvaros Dorottya játssza. Jordán Éva, szerkesztőt Hernádi Judit alakítja.

Két nemzetközi film forog hamarosan a Mythberg Films égisze alatt. Az Ébrenjárók rendezője kínai sztárt dirigál jövőre – adta hírül a Moziplussz információját a kulturális portál.
A Mamarosh magyar-szerb-német koprodukcióban készülő road-movie. A film sztorija a háború vége felé játszódik, Belgrád bombázása után. A főszereplő középkorú férfi úgy dönt, megszökik eddigi élete elől és nekivág a Nyugatnak. A hosszú, kalandos úton van egy állandó társa is: idős édesanyja, akitől elválaszthatatlan.
A Moma Mradakovic rendezésében készülő filmet szeptembertől forgatják – tudta meg a moziplussz.hu a hazai producertől, Berger Józseftől. A vígjáték szereposztása még nem ismert, ám az operatőr Pohárnok Gergely lesz.
Az őszi road movie után magyar (Mythberg Films), német és kínai koprodukcióban forgatja második egészestés nagyjátékfilmjét, A zöld sárkány gyermekeit Miklauzic Bence. A tartalmi leírás szerint: A fanyar humorú, könnyed dráma történetének kezdetekor a rejtőzködő Wu éttermébe benyit Li, aki tárgyalni jött Budapestre. A több éve izzó gyűlölet újra fellángol, eszeveszett üldözés kezdődik. Wu, aki kétségbeesésében leugrik egy házról, éppen Máté kocsijára esik. Máténak a lehető legrosszabbkor jött ez az eset, a munkahelyén ő lesz az elsőszámú gyanúsított. Innentől kezdve váratlan fordulatok, s az események különös logikája irányítja a történet, amely sokáig úgy látszik, mintha egy izgalmas krimi lenne. De valójában emberi dráma, Wu-é. És ez éppen a Kínában játszodó flash back-ekből derül ki...
A magyar főszerepre Rátóti Zoltánt nézték ki, míg a kínai partner az Ázsiában jól ismert Lu Yi lehet. A 31 éves, sanghai-i születésű színészt a honi nézők elsősorban a Seven Swords című moziból ismerhetik.
A filmgyártó cég honlapja: www.mythbergfilms.hu

Pohárnok Gergely operatőrrel készíti elő Vranik Roland második nagyjátékfilmjét. Az Adást jövő tavasszal kezdik forgatni – adta hírül a filmhu. A producerek – Kovács Gábor, Stalter Judit és Muhi András – további partnereket is keresnek az alkotáshoz, amelynek pénzügyi alapját az MMK 90 milliós pályázati támogatása, valamint a Fekete kefével elnyert 25 millió forint képezi. A forgatás lehetséges helyszíne például Üzbegisztán. Vranik Roland és Pohárnok Gergely „arc nélküli várost” keresnek a történethez, amelyet az egykori reklámfilmes „antiutópiaként” fogalmazott meg – a filmes portál érdeklődésére.

Jövőre mutatják be a 18. századi cigány prímáslány, Czinka Panna életéről szóló filmet; a forgatás már megkezdődött, a főszereplőt csak augusztus elején választják ki az alkotók. A szlovák-magyar (Focus Film) koprodukcióban készülő alkotás stábja július elején előforgatáson volt Szlovákiában, az egykori Gömör vármegyében.
A Czinka Pannáról szóló film ötletével a pozsonyi Attack Film állt elő. Sipos Áron producer a szlovák produkciós céggel korábban, a Solymász Tamás című ifjúsági filmen dolgozott.
Az 1711 körül született és 1772-ben elhunyt Czinka Panna nagybőgős és egyben kovácsmester férjével és annak két testvérével alakította meg az első, mai értelemben vett magyarországi cigányzenekart. A meseszerű karriert befutott lány megihlette Kodály Zoltánt is, aki 1948-ban daljátékot szerzett róla, amelynek szövegét Balázs Béla írta.
A Czinka Pannáról szóló film költségvetését hetven százalékban szlovák, harminc százalékban magyar forrásból biztosítják. A produkció elnyerte az Eurimages támogatását is.
A film rendezője Dusan Rapos, a forgatókönyvet Lubomir Slivka írta. A zenéket Sárosi Bálint felügyelete mellett egy budapesti stúdióban rögzítik. Czinka Panna édesapját Galkó Balázs játssza, a prímás szerepében Sánta Elek látható.
A júliusban kezdődött, összesen 34 napos szlovákiai munka után a magyarországi forgatás szeptember 20-án indul: a stáb két hétig a nádasladányi kastélyban forgat.
A filmet jövőre mutatják be a magyarországi mozikban.

Az utómunkálatoknál tart Paczolay Béla első nagyjátékfilmje, a Kalandorok. A Haumann Péter, Rudolf Péter és Schruff Milán főszereplésével készülő vígjáték bemutatóját 2008 január közepére tervezik.
Az eddig reklámfilmeket rendező Paczolay Béla komédiája olyan roadmovie, amelyben apa, fiú és nagyapa utaznak Erdélyből Budapestre. Géza (Rudolf Péter), a negyedik válásán éppen túleső, lakás híján az autójában lakó trombitaművész útra kel zűrös ügyekbe keveredett fiával, Andrással (Schruff Milán), hogy kimenekítsék az Erdélyben élő Nagyapát (Haumann Péter) az elviselhetetlenné vált Nagymama terrorja alól. Már az indulás is nehézkes az öreg számtalan csomagja miatt, majd váratlan fordulatok sora nehezíti dolgukat. Ám az igazi próbatétel az autóban összezárt férfiak számára az elszámolás önmagukkal legközelebbi családtagjaik felé. Titkok és hazugságok tarkítják a roadmovie-ba oltott háromgenerációs családi vígjátékot, amelynek szereplőgárdájában láthatjuk még Pogány Juditot, Csomós Marit, Bánfalvy Ágit, Király Leventét, valamint Kovács Lajost cigányvajdaként.
A filmet a budapesti helyszínek mellett főként Erdélyben – a Gyilkos-tónál, a Békás-szorosban és Székelyudvarhelyen – forgatták. Az Unio Film, a Filmpartners és a TV2 koprodukciójában készült film operatőrének a rendező Pados Gyulát kérte fel, a forgatókönyvet Péterfy Gergely írta. A Kalandorok forgalmazója a Budapest Film.

Az S.O.S. szerelem! alkotópárosa, Sas Tamás rendező és Neményi Ádám producer új romantikus komédiát forgat. A 9 és fél randi témája egy bestseller író kalandja 10 nővel 10 nap alatt – adta hírül a forgalmazó Budapest Film. A film bemutatóját Valentin-napra tervezik.
A film főhősét Fenyő Iván alakítja, aki sikerkönyve megírása után éli gondtalanul életét, szórja a pénzt, hotelben lakik, és sportkocsival jár. Három év telik el így, egy nap azonban veszélybe kerül az édes élet. A közelgő Könyvhét miatt kiadója ultimátumot ad: tíz nap alatt kell írnia egy könyvet arról, miért van olyan sok magányos nő Budapesten. Tíz nap alatt kell tehát találkoznia 10 szinglivel, részt vennie főző-, rapid- vagy éppen salsa-randevún, közel kerülni a hölgyekhez, diktafonra venni a beszélgetéseket és megírni a könyvet.
A Fenyő Ivánt körülvevő hölgykoszorúban láthatjuk majd Söptei Andreát, Kovács Patríciát, Stefanovics Angélát, Kéri Kittyt, Szávai Viktóriát, Jordán Adélt, Rezes Juditot, Pelsőczy Rékát, és szerepet kap Hevér Gábor, valamint Kaszás Géza is, aki társproducerként is részt vesz a filmben. A film forgatókönyvét Köbli Norbert írta, operatőre Miklauzic Márton.
Kapcsolódó honlap: www.budapestfilm.hu

A Macskafogó - A sátán macskája című egész estés rajzfilm szinte ugyanazzal az alkotógárdával készül, mint a 21 évvel ezelőtti mű: a rendező Ternovszky Béla, a forgatókönyvet Nepp József jegyzi, a figurákat Maros Zoltán tervezte – adta hírül az MTI Online. A vezető alkotók közül csak a zeneszerző változott: míg az első rész zenéjét Deák Tamás szerezte, A sátán macskájának zenéje Malek Miklós nevéhez fűződik. A nézők két kivétellel a jól ismert szereplőket is viszontlátják majd; feltűnik Grabowski, a négy patkány, Lusta Dick, Giovanni Gatto, a maffiavezér, Mr. Teufel, kétballábas asszisztense, Safranek, valamint Maxipotzak, aki még mindig szereti a kicsi kövér egérkéket.
Új főszereplőként lép a történetbe többek között Stanley újságíró, aki Rudolf Péter hangján szólal meg, és hallható lesz Reviczky Gábor, Dörner György, valamint Hegyi Barbara is. A rajzfilm régi szereplői közül majdnem mindenkinek megmaradt az eredeti, előző részben megszokott hangja. A patkányokat Kern András, Szombathy Gyula, Pálos Zsuzsa és Béres Ilona, Grabowskit Sinkó László, Mr. Teufelt Benedek Miklós szólaltatja meg. Safranek Haumann Péter, Lusta Dick Mikó István, Maxipotzak pedig Bodrogi Gyula lesz. Körmendi János, aki Mr. Gatto figurájának kölcsönözte a hangját, sajnos már nincs megfelelő egészségi állapotban, ezért a második részben Balázs Péter lép a helyébe. Poljakoffnak, az Intermouse vezetőjének Kállai Ferenc volt a hangja, de a második rész dialóg felvétele a művész betegségének idejére esett, így helyette a júniusban elhunyt Darvas Iván beszél.
A Macskafogó második része hagyományosan, nem 3D technikával készül. „Ugyan használjuk a 3D-t, de csak kiegészítésként. Mindent, ami 3D-ben készül, ťvisszabutítunkŤ 2D-be” – nyilatkozta Salamon Eszter producer, aki szerint az alkotás egyesíti a hagyományos rajzfilm látványvilágát a technika mai fejlettségével. Az alkotók úgynevezett hibrid módszerrel dolgoznak; a film egy része kézi rajzzal készül, ezután kerül számítógépre, de a kifestést számítógép végzi.
A Macskafogó - A sátán macskája 600 millió forintos költségvetéséből a Magyar Mozgókép Közalapítvány 21 százalékot finanszírozott. Az alkotást a Budapest Film forgalmazza, előreláthatóan 30 és 40 közötti darabszámú kópiával.

Az 1980-as Ballagás után ismét nagyjátékfilmet forgat Almási Tamás. A Mario, a varázsló munkacímmel készülő mű forgatókönyvét Halász Margittal írta a rendező. A forgatás június 12-én kezdődött és 35 napig tart Abaújváron és környékén (BAZ megye), a Fáy-kastélyban,Telkibányán, Göncön, Sátoraljaújhelyen, a Bodrog folyónál, Szegilong környékén.
A főbb szerepekben három olasz színészt, Franco Nerót, Vittorio Marsigliát, Antonio Grossót, a magyar művészek közül Nyakó Julit, Egyed Attilát, Gyabronka Józsefet, Szirtes Ágit, Fehér Annát, Monori Lilit, Vajdai Vilmost, Gáspár Tibort, Szűcs Nellit, Trill Zsoltot és Nádasi Erikát láthatják majd a nézők.
A bemutatót előreláthatólag a jövő évi filmszemlén tartják.
MARIO, A VARÁZSLÓ
SZINOPSZIS
Az eldugott magyar falucskába begördülő olasz autócsoda régóta remélt álmok beteljesedését ígérte. Néhány évvel a vasfüggöny leomlása után az elmaradott kelet-magyarországi településre is megérkeztek az első nyugati vállalkozók. Az itt élő egyszerű emberek a sokat álmodoztak határokon túli világról, ahol minden működik, ahol az emberek gazdagok, becsületesek.
Boldog kíváncsisággal fogadják tehát, Gerardót (50) az olasz cipőgyárost, aki falujukba érkezik csodaautójával és díjnyertes vadászkutyájával. A szimpatikus férfi nem okoz csalódást. Humorával, közvetlenségével elkápráztatja környezetét. Mindenkivel jó viszonyt alakít ki. Hamarosan megnyitja a kultúrházból átalakított üzemet. A falusi asszonyok imádnak itt dolgozni, annak ellenére, hogy fizetésük nevetségesen alacsony. Parasztasszonyokból hirtelen üzemi dolgozókká lesznek. Imponál nekik az új munka az új környezet. Leginkább az, hogy Gerardo odafigyel rájuk, mindenkihez van egy jó szava. Jó apaként ölelgeti őket. Megsiratják mikor mennie kell, új országba, újabb üzemet alapítani.
Vera (48) az üzem csoportvezetője, házasságban élő asszony. Az energikus, gyors észjárású, testes teremtés mindig is más volt, mint a többi falusi nő. Szerette a szépet, állandóan új dolgokat eszelt ki. Szabadidejében, a házuk melletti fészerben, felhasogatott tejeszacskóból gyógypapucsokat horgolt, szalmaszálakból naparcokat font. Mindig is többre vágyott, de sohasem lázadt. Elsők között áll be az üzembe dolgozni.
Mariót (40), Gerardo utódját, már csak a profit érdekli. A nők mégis imádják az elegáns és megközelíthetetlen olaszt. Különös varázsa elkápráztatja és megbolondítja őket. Gondolkodás nélkül hajtják végre minden utasítását. Megpezsdül a falu élete is. A nők fodrászhoz járnak, kihívó ruhákat vesznek fel. Nőnek érzik magukat. Egyik napról a másikra évszázados erkölcsi normákat rúgnak fel.
Főszereplőnk, Vera is beleszeret a férfiba. Mario hamar észreveszi az ügyes kezű asszonyt. A többiek irigységére csak vele beszélget, rajta keresztül irányít. Megbízik benne. Kulcsot ad házához, vele takaríttat, az ő főztjét eszi. Vera félreérti a helyzetet, azt érzi, viszont szeretik. Az asszonyt mind jobban hatalmába keríti a férfi mássága, előzékenysége, szép ruhái, parfümjének varázslatos illata. A szerelmes Vera új életről álmodik, olyanról, ami neki itt nem adatott meg. Tébolyultságában azt hiszi, hogy Márió magával viszi Olaszországba. Ruháit szétosztogatja munkatársnői között. Összepakol, készül az útra. Nem érdekli a falu véleménye.
Amikor kiderül az igazság, a kisemmizett, álmait vesztett nő leszúrja szerelmét, Máriót.
Rendezői megjegyzés
A klasszikus történetmesélést, néha „rendezett” dokumentumfilm betétek szakítják meg. Ez a szokatlan eszköz, másik idődimenziót nyit a filmben. Lehetőséget termet, hogy jó tízéves távlatból ábrázoljuk szereplőink megváltozott, helyzetét, gondolkodását.
A filmet „eredeti” helyszíneken, kevéssé ismert színészekkel, részben amatőr szereplőkkel képzelem el. Ebbe a közegbe érkeznek a történet olasz szereplői, akiket valódi olasz színészekkel szeretnék játszatni. Így építhetek a másság természetes megjelenésére. A film „csehes” humorát is szeretném tovább erősíteni.
Almási Tamás
Kapcsolódó cikkeink a Filmkultúra Online korábbi évfolyamaiból:
Boronyák Rita: A történetek maradandóak – Almási Tamás Az út vége, Szalay Péter, Schilling Sára és Juhász Zsolt Csúnya betegség című filmjeikről beszélgetnek (2004)
Szász Judit: A leg-ek ura – Almási Tamás: Sejtjeink (2002)

Helma Sanders Brahms rendezésében Budapesten forog a Clara című német-magyar-francia koprodukciós film Clara Schumann életéről, Robert Schumannhoz és Johannes Brahmshoz fűződő kapcsolatáról.
A címszerepet Martina Gedeck, az idei Oscar-díjas német film A mások élete főszereplője játssza. Robert Schumannt Pascal Greggory, Brahmsot Malik Zidi alakítja. Jelentős szerepet kapott a filmben Fesztbaum Béla. A film zenei anyagának felvétele a diósdi Phoenix Hangstúdióban, Jandó Jenő, Gách Anikó, Oláh Vilmos és a Danubia Szimfonikus Zenekar, karmester Dénes István, közreműködésével készült. A film magyar koprodukciós partnere az Objektív Filmstúdió, producere Rózsa János.

Szerb Antal lélektani művéből, az önmagát kereső ember regényéből, az Utas és holdvilágból forgat angol nyelvű filmet Szabó István Oscar-díjas rendező – adta hírül a Variety című szaklap – ősztől.
„Szerb Antal arra az izgalmas kérdésre keres választ regényében, hogy a lélek időgépén vissza lehet-e szállani a múltba, torzónak maradt élet-epizódokkal ki lehet-e teljesíteni, megszabadulhat-e az ember énje börtönéből, hazug ’felnőttsége’ bilincseiből, egy ’nem égben köttetett’ és talán mégis sors-kijelölte házasság diszharmóniáiból? Ezekből a lelki élveboncolást, biztos és mély léleklátást követelő kérdésekből kiágazó problémákat vajúdja végig Szerb Antal regénybeli utasa, aki nászútjáról a véletlen cinkossága révén, szinte holdvilágos transzban megszökik fiatal felesége mellől, s mint az ifjúság nosztalgiájának megszállottja barangol, bujdosik Olaszországban, míg egy kis állomáson elhagyott párjával továbbrohan a vonat Róma felé. A harminchat éves férj Olaszországban, az író szavai szerint azon a földön, ’melyet királyok és költők nosztalgiájából építettek’, vívódva akarja kiegészíteni, továbbélni azt az ifjúságot, mely visszavonhatatlanul elmerült” – írta 1937-ben a Magyar Hírlapban Várkonyi Titusz, Krúdy Gyula legjobb barátja. „Szellemidéző, de életpárás, sugallóan valószerű játék folyik előttünk, melynek végén a holdvilág megtévesztő fényhatásai erejüket vesztik, a transzából felriasztott utas álomban kiélt halálvágyából felébredve visszaroskad az élet küszöbére, mert 'ha az ember él, még mindig történhetik valami'. Kesernyés, szomorkás happy-end ez és míg idáig kalauzolja utasát Szerb Antal, olyan ciceronénak bizonyul, akinek szavait hallgatni okulás és élmény: olasz városok élete, kultúr- és szellemtörténete színesedik meg könnyed és fölényes előadásában” – olvasható Várkonyi Titusz, Várkonyi Zoltán apjának 1937-ben megjelent soraiban.

Előreláthatólag ősszel láthatja a közönség a Fekete István regényéből készült mozifilmet, a Tüskevárat – közölte Balogh György rendező az alkotás tesztvetítése előtt Szegeden. A film vágása elkészült, ugyan még nem moziminőségben, de már nézhető az alkotás, ezért levetítjük, majd megkérdezzük a nézők véleményét a látottakról – mondta az MTI-nek a 2001-ben a Pizzással bemutatkozó filmes. A nézői reakciók alapján még lehet változtatni a vágáson, a hangon, a zenén és a digitális utómunkák egy része is hátra van - nyilatkozta Balogh György.
A Fekete István regényéből készült filmet 2005 nyarán kezdték forgatni a csongrádi Holt-Tiszán. A jelenetek nagy részét rögzítették is, de anyagi nehézségek miatt hosszabb időre leállt a forgatás.
A Tüskevárban Tutajost a Sorstalanság főszerepét játszó Nagy Marcell alakítja, barátját pedig Péntek Bálint játssza, akit pedig a Porcelánbaba egyik gyermekszereplőjeként ismert meg a közönség. Matulát Kovács Lajos formálja meg. Az új Tüskevár-feldolgozásban szerepel még Pogány Judit, Rékasi Károly, Détár Enikő, Haumann Péter és Szacsvay László is.

Február közepén egy hónaposra tervezett forgatás kezdődött Korzikán. Tarr Béla újból hozzáfogott A londoni férfi munkálatainak. Az alkotók tervei szerint a produkció a 60. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon (2007. május 16-27.) mutatkozik be. A hányattatott sorsú nagyszabású produkció alkotói március 10-ig végezni szeretnének a helyszínen, ugyanis csak így lenne tartható a bemutató időpontja.
A londoni férfi George Simenon írásából készül a brit Tilda Swinton, a cseh Miroslav Krobot, valamint Derzsi János és Lénárt István főszereplésével.
A Cineuropa adatai szerint a francia, német és magyar koprodukcióban készülő film eddig nagyjából 5,3 millió eurót emésztett fel, amelynek nagy részét a Francia Nemzeti Filmközpont, az Eurimages, az Arte France Cinema fektette a produkcióba, de a támogatók között van a német ZDF, a francia Canal+, és természetesen az MMK, valamint a kulturális Minisztérium is.

2007 októberére tervezik a Puskás Ferencről készülő dokumentumfilm premierjét. Almási Tamás rendező szerint elképzelhető, hogy a film bemutatóját végül 2007. november 25-re tűzik ki, ekkor lesz ugyanis az Aranycsapat legendás 6:3-as győzelmének 54. évfordulója.
A forgatással párhuzamosan a vágási munkálatok is elkezdődtek.
A rendező elmondása szerint a stáb az elkövetkező hónapokban főleg külföldi helyszínekre látogat, elsőként Romániába, ahol Gheorghe Hagi futballistával készítenek interjút. Ezután Spanyolország következik, ahol a Puskás-család egyik rezidenciája található. Az alkotók Egyiptomba és Ausztráliába is elutaznak. Puskás Ferenc özvegye szerint sikeres és egyben a legbékésebb, legboldogabb időszakot töltötték az ausztrál kontinensen, ahol a futballfenomén utolsó aktív éveiben edzőként dolgozott.
Görögországban és Németországban már forgattak, Franz Beckenbauerrel és Michel Platinival rögzítettek beszélgetéseket. Almási Tamás szeretné még interjút készíteni Diego Maradonával, Zinedine Zidane-nal és Wayne Rooney-val is.
A dokumentumfilm az interjúk mellett nagyrészt magyar, spanyol, görög, ausztrál és chilei archív felvételekből, levéltári anyagokból, sajtóhírekből, valamint levelezésekből áll össze. A filmet úgynevezett kulisszahang is színesíti, amelyben a legendás játékos saját hangján, vagy narrációban mutatja be leveleit és a róla szóló jelentéseket.
Almási Tamás a dokumentumfilmet 90-100 percesre tervezi. Készítenek egy háromrészes, egyenként 55 perces tévéfilm-változatot is, amelynek producere Neményi Ádám és Varga Gábor.
Kapcsolódó korábbi hírünk lejjebb olvasható: Almási Tamás Puskás Ferencről
Kapcsolódó korábbi cikkeink:
Boronyák Rita: A történetek maradandóak – Almási Tamás Az út vége, Szalay Péter, Schilling Sára és Juhász Zsolt Csúnya betegség című filmjeikről beszélgetnek (2004)
Szász Judit: A leg-ek ura – Almási Tamás: Sejtjeink (2002)
Kapcsolódó honlap: www.almasitamas.hu és www.puskasferenc.hu

Darvasi László Szív Ernő álnéven publikált négy évvel ezelőtt megjelent Összegyűjtött szerelmeim című novelláskötet írásaiból tervezi következő filmjét Gárdos Péter. A rendező a forgatókönyvet az irodalmi alapanyag szerzőjével, Darvasi Lászlóval közösen jegyzi, s mint azt a filmhu-nak elmondta, igazi 21. századi Szindbád-történetet szeretne készíteni a főhős egymással összefonódó szerelmi történeteiből. „A történet két szinten bontakozik ki, első szinten egy krimi: két férfi találkozik egy vonatkocsiban, és különös párbaj alakul ki köztük. Második szinten pedig tizenhét összefüggő szerelmi visszaemlékezésből áll” – nyilatkozta a rendező a filmes portálnak.
A filmterv előkészítési szakaszban van, tavaly ősszel a rendező több mint száz, húsz és negyven év közötti színésznővel készített próbafelvételeket, s bár, mint azt Gárdos Péter elmondta, a női szerepek többségére megtalálta a megfelelő színésznőt, tavasszal újabb castingot tervez.
A gyártó cég Filmpartners producerei Kovács Gábor és Pataki Ági külföldi társproducereket. A leendő partner valószínűleg orosz, német vagy osztrák cég lesz. A film művészeti rendezője Verebes Zoltán –egyébként, éppen első nagyjátékfilmjére készül; 1 címmel Sanislaw Lem írásából.
A körülbelül 350-400 millió forintból megvalósítható történetből, Gárdos Péter tervei szerint nyáron kezdheti a 17 nő az életemből felvételeit készíteni: „…mivel ez egy négy-évszakos film, két, vagy három etapban tudunk forgatni, így leghamarabb decemberben fejezhetjük be a forgatást.” – adta hírül a filmhu.

Együttesen másfél milliárd forintot szán a következő három évben a Magyar Televízió és a Magyar Mozgókép Közalapítvány arra, hogy újra készüljenek magyar irodalmi művekből filmes adaptációk, történelmi témájú, valamint gyermek- és ifjúsági filmek. Az erről szóló, 2007. február elsején aláírt együttműködési keret-megállapodás példa nélküli a hazai média- és filmpiacon – olvasható az MMK honlapján.
Az idén májusban 50 éves Magyar Televízió – megelőzve minden más televíziót – először vitte be műtermeibe a zenés színházat. A kilencvenes évekig évente csaknem hetven-nyolcvan játékfilm örökítette meg a magyar és világirodalom klasszikusait és a kortárs szerzők műveit. A nemzeti közszolgálati televízió alkotói a különböző fesztiválokon számtalan díjat és elismerést szereztek tv-játék feldolgozásaikkal. Az MTV archívuma több mint 1500 értékes és pótolhatatlan dramatikus művet őriz. Zsurzs Éva, Mihályfi Imre, Nemere László, Hajdufy Miklós, Várkonyi Gábor, Horváth Z. Gergely, Málnay Levente, Fehér György, Szinetár Miklós, Szőnyi G. Sándor – egy-egy legendás név azok közül, akik évtizedeken át a nézők otthonába varázsolták a magyar irodalmat. Az Abigél, A fekete város, a Különös házasság, a Sellő a pecsétgyűrűn, az Őrjárat az égen, a Bors – néhány emlékezetes produkció – sora ezúttal folytatódik. A nemzeti főadó, a Magyar Televízió és a magyar mozgóképszakma legrangosabb támogatója, az MMK most szövetséget kötött azért, hogy irodalmi művek filmes adaptációit, történelmi témájú, valamint gyermek- és ifjúsági filmeket készítsenek. Az anyagiak mellett szellemi és technikai erőforrásaikat egyesítik azért, hogy a tévénézőket és a mozilátogatókat ismét míves alkotásokkal gazdagítsák.
A Magyar Televízió 2007-2009 között évente 250 millió, összesen tehát 750 millió forintot fordít erre a vállalkozásra, csakúgy mint a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMK). A megállapodás nem zárja ki további filmek gyártását akár további koprodukciós együttműködés keretében, akár közös támogatással, közös pályázati kiírással. Olyan űrt és hiányt pótol ezzel a másfél milliárdos keretszerződéssel a Magyar Televízió és az MMK, amely ismét garancia arra, hogy a nemzeti és egyetemes kultúra gyarapodjon. A művészvilágról nem is beszélve, hiszen magyar írók művei, magyar rendezők megvalósításában, magyar színészek közreműködésével ismét láthatók lesznek majd a képernyőn és a filmvásznon. A köztelevízió hármas pillérének egyikét, az igényes művelődést és szórakoztatást szem előtt tartva, igazi közszolgálati küldetést teljesítve.
Elsőként Lengyel Balázs, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején játszódó A szebeni fiúk című regényéből feldolgozott alkotást a felnövekvő nemzedék 2008 márciusában láthatja a mozikban, majd a tévéfilmet ugyanebben az évben ősszel a képernyőn. Készül gyerekeknek szóló animációs tévéfilm-sorozat a Futrinka utcát, a Cicavíziót, a Mazsolát és Tádét megálmodó Bálint Ágnes Az elvarázsolt egérkisasszony című meséjéből. Ezzel az adaptációval 2008 végén, karácsonykor lepi meg az MTV a gyermeket. A Jókai Mór egyik legnépszerűbb regénye a Szegény gazdagok alapján készülő kosztümös-kalandos tévéfilm-sorozat változat várhatóan 2009 őszén lesz látható.
Kapcsolódó honlapok: www.mmka.hu és www.mtv.hu

A szerelem a közös témája a Fény mesterei című sorozatnak, amelyet az operatőr szakma meghatározó alakjai készítenek – mondta Novák Emil a Magyar Operatőrök Társaságának vezetőségi tagja a 38. Magyar Filmszemlén (2007. január 30 – február 6.) február 2-án tartott sajtótájékoztatón.
A tíz-tízenöt perces rövidfilmekből összeálló szkeccsfilm ötlete két éve, még Illés György részvételével merült fel. Az első két elkészült darabot Kardos Sándor Végjátékát és Máthé Tibor Vasárnapját a szemle kisjátékfilmes versenyében vetítették. A nagyjátékfilmhez még négy kisfilmet gyártanak.
A HSC Stáb-iskolájának első évfolyamán világosítók, segédoperatőrök, televíziós kameramanok és a digitális utómunka szakemberei végeznek, összesen 45-en – hangzott el a tájékoztatón. Idén angol nyelvű tanfolyamot is indítanak, ahol kifejezetten a szakmai megértés, szavak, kifejezések és a filmes szleng megismerése a cél.
A HSC igazi érdekvédelmi szervezetként igyekszik működni – jegyezte meg Kende János elnök. Vagyóczky Tibor vezetőségi tag hozzátette, a külföldi kapcsolatok erősítése céljából is remélik, hogy sikerül az Európai Operatőrök Szövetségének (Imago) elnöki posztját ismét betölteniük. Szakmai-művészi cserékhez, bemutatókhoz jutva így. Magyarország már 3 évig viselte az elnökségi posztot.
Kapcsolódó korábbi hírünk: a Stábiskola felhívása a hírarchívumunkban
Kapcsolódó honlapok: www.hscmot.hu és www.imago.org

A főszereplő Bertók Lajos 2006. június 16-i halálát követő zavarról, új lehetőségekről, elképzelésekről, a Delta című film jövőjéről Petrányi Viktória és Mundruczó Kornél február 4-én tartott sajtótájékoztatót, a 38. Magyar Filmszemle keretében (2007. január 30-február 6.).
Bertók Lajos halála nem csak a főszereplő, de egy alkotótárs elvesztését jelentette a rendező számára, annyira erős szuverén alkotói jelenlét jellemezte a játékát, inspiráló volt a munkában, a forgatókönyvet is hozzá igazította. Sokáig az is kérdéses volt, hogy mi lesz a filmmel: foltozni lehet a hiányzó részeket, pótolva/helyettesítve Bertókot, vagy újra le kell forgatni az egészet. A színészre jellemző áradó erő az első lehetőséget kizárta, a koprodukciós és a hazai partnerekkel történt egyeztetés után értelemszerűen az utóbbi mellett döntöttek az alkotók.
Az új produkciós konstrukcióról Petrányi Viktória elmondta, hogy a nemzetközi gyártás (német-magyar koprodukció) változatlanul megmarad, új társ a Pataki Ági és Kovács Gábor nevével fémjelzett Filmpartners, valamint a TV2, és a korábbi társak is kitartanak a Delta mellett (MMK, NKA, OKM). Pataki Ági hozzátette, mindent megtesznek a siker érdekében, céljuk, hogy magántőkét is sikerüljön bevonni. A film „újraindítása” azonban mínuszról indul, mert a teljes biztosítási összeget nem sikerült lehívni. Így a produkciónak súlyos költségmegtakarításokkal kell megküzdenie, ennek a stáb és a díszletek látják a kárát, ami azonban nem mehet a minőség rovására – hangsúlyozta Mundruczó Kornél.
A film alapproblémája változatlan marad. Az interpretációt pedig a majd négyhónapnyi casting után kiválasztott új főszereplő – Lajkó Félix – karaktere változtatja meg. A további szerepeket alakító színészek is változtak, így Kis Mari helyett Monori Lili lesz a Lajkó Félix által alakított figura anyja (fontos volt a „genetikus” összhang), akinek filmbéli szeretőjét Gáspár Sándor alakítja.
A filmnek tavasszal – nyár elején két, ősszel egy forgatási időszaka lesz. A helyszín pedig változatlanul a Duna-delta.
A filmből leforgatott 45 percnyi hasznos anyagból emlékfilmet szeretnének készíteni – tisztelgésként Bertók Lajos emléke előtt.

Vecsernyés János Emelet című nagyjátékfilmje Kertész Imre 1977-es kisregénye, a Detektívtörténet alapján készült. A rendező a bemutató előtt a filmről szóló kritikákra reagálva hangsúlyozta: nem feltétlenül akartak újdonságot vinni alkotásukkal a magyar filmbe, céljuk az volt, hogy a film plánozásában, snittelésében végig hűek maradjanak az általuk kijelölt szigorú filmesztétikai irányhoz.
Vecsernyés János Emeletét a 38. Magyar Filmszemle nagyjátékfilm-versenyében vetítik.

Az NKA Mozgókép Kollégiuma által támogatott Dada Univerzum című dokumentumfilmet Para-Kovács Imre és Triceps írta.
Az alkotók kérik, hogy aki szerepelne a filmben, és/vagy eredeti Bada Dada művekkel és dokumentumokkal (fotó, film) rendelkezik, amelyek megjelenhetnének – jelentkezzen mielőbb Tricepsnél (06-20-416-1883)
Dada Univerzum – Bada Dada Emlékfilm
Szinopszis
A TÉMA
2006. július 4-én, röviddel 44-ik születésnapja előtt, rákoskeresztúri műtermében öngyilkos lett Bada Tibor, korunk meghatározó erejű, elismert művésze.
A film az ő személyének és munkásságának kíván emléket állítani.
Bada Tibor (1963-2006), művésznevén Bada Dada, azok közé a Vajdaságból áttelepült alkotók közé tartozott, akik a kisebbségi magyar identitás és avantgárd szellemiség különös keverékét hozták az anyaországba.
Költő, festő, zenész és performer – sok száz egyéni kiállítás, koncert és irodalmi est létrehozója, akinek költeményeit és dalszövegeit számos generáció szavalja és énekli.
Szinte minden műfajban alkotott: szabadvers, prózai szöveg, vizuális költemény, zene-kísérettel előadott dalszöveg, festmény, grafika, kollázs, kalligráfia, szobor és objekt, apró dísztárgy, képeslap, MC / CD borító, képregény, fotó, animációs film, zeneszám és performansz egyaránt fontos volt számára. A sors kegyetlen fintora, hogy tragikus haláláig soha sem kapott lehetőséget teljes művészeti opusának feldolgozásához.
Bada Dada a 80-as évek elején, a legendás újvidéki Új Symposion és Képes Ifjúság folyóiratok hasábjain és estjein kezdte el pályafutását, melyet azután magyar és délszláv nyelvű publikációk, és az egész ex-Jugoszlávia területén bemutatott kiállítások és koncertek sorozata követett. Tolnai Ottó, a symposionisták vezéregyénisége és a kortárs magyar irodalom klasszikusa, „ősavantgárdnak” nevezte.
Lírai és képi világa a dadaista stílus megújítása, melyet „őszinte és kőkemény” szókimondás, szarkasztikus humor és totálisan gyermeki létfilozófiai jellemez. Munkái ezer szállal kapcsolódnak az elhagyott újvidéki ifjúkor világához, amiből nem tudott és nem is akart kilépni.
A nagyváros sem változtatta meg világlátását, csak árnyaltabbá, kíméletlenebbé és keserűbbé tette.
Minden alkotását átitatta a szertelen önkifejezés vágya, ami a kísérleti irodalom, festészet és zene utánozhatatlan mesterévé avatta. Aki nem szerette, nem értheti. És aki nem értette, nem is szeretheti.
A FILM
Bada Dada szerencsére eleget élhetett ahhoz, hogy megossza a környezetét, barátait, tisztelőit, művészettörténészeket és művészeket. Elérte azt, amit a legtöbb alkotó csak remél: viszonyulni kellett hozzá, megkerülhetetlen volt, főleg amikor személyesen is megjelent valahol.
Filmünkben, híven szelleméhez, egy különleges tárlatvezetésre hívjuk meg a nézőket, mert nem célunk az áhítatos emlékezés, sokkal inkább a megosztás továbbvitele, az ellentétek felkorbácsolása, a provokáció és a szórakoztatás.
Bada Dada kivételes helyzetben volt, mert még kizárólagos közegében, a budapesti undergroundban is csak félig-meddig sikerült beágyazódnia. Legalább annyian menekültek tőle, mind amennyien istenítették. Sokan szerették és sokan utálták.
A film célja, hogy ütköztesse ezeket a nézeteket, véleményeket és ellenvéleményeket, hogy megszólaltassa azokat, akik „tűrhetetlen idiótának”, és akik „megváltó zseninek” tartották. Első sorban azokra koncentrálunk, akiknek van, akiknek lehet véleménye róla: barátok és ellenfelek, festők és zenészek, művészettörténészek és klubvezetők mondják el, ami a szívüket nyomja.
A film gerincét a „tárlatvezetés” adná, melynek keretében három barát-művésztárs kalauzolna bennünket Bada Dada életművében, megmutatná festményeit, értelmezné dalait és performanszait – megpróbálná közelebb hozni a nézőkhöz érdekes, kontraverz egyéniségét. Részleteket láthatnánk filmjeiből, és az aláfestő zenét saját szerzeményeiből válogatnánk.
Ehhez kapcsolódnának a megszólalók, akik kortársai és munkatársai voltak a földalatti művészéletben, és olyanok, akik a Nagy Művészet oltára mellett látnak el művészettörténeti és -elméleti teendőket.
A súlypontok folyamatosan változnának, minden pillanatban másnak adnánk / adhatnánk igazat, állandó bizonytalanságban lennénk Bada Dada lényegéről, művészetének értékéről vagy értéktelenségéről.
A film alkotói elrejtenék saját véleményüket, nem állnának egyik oldal pártjára sem.
Ütköztetve a gondolatokat, mindenkinek igazat adnának, és senkinek sem. Hiszen, hogyan lehetne objektívan megítélnünk egy embert, akinek a Szerelem, az Élet és a Halál egyaránt a Művészetet jelentette?
A HELYSZÍNEK
Újvidék (Vajdaság / Szerbia) – Bada Dada első műterme, kedvenc kocsmája, az Ifjúsági Tribün, a Forum Kiadóház, a Duna part.
Rákoskeresztúr (Budapest XI. kerülete) – Bada Dada utolsó műterme és lakása, a patak partja, a romkert.
Budapest (belvárosi helyszínek) – galériák és művházak (Black-Black Galéria, Merz Ház, 1900 Galéria, Kultiplex), kávézók (Katapult, Szimpla, Castro).
KÉRDEZŐK ÉS VÁLASZADÓK
Kérdezők / tárlatvezetők: Antal István Juszuf, Gasner János, Para-Kovács Imre.
A család: Bada István és Johanna, Bada Zoltán és Olívia, Bada Beáta.
A barátok és művésztársak: ef Zámbó István, fe Lugossy László, Wahorn András, Bukta Imre, Ősi László, Ungár Ágnes, Máriás Béla, Deák Bárdos Ágnes, Pé Kovács Imre, Pauer Gyula, Swierkiewicz Róbert, Kopasz Tamás, Barcs Miklós, Szurcsik József, Gaál József, Fuchs Tamás, Szirtes János, Paizs Miklós, Ladik Katalin, Ürmös Attila, Triceps, a Bëlga együttes és mások.
A művészettörténészek: Beke László, Beke Zsófia, Tillmann J. A., Szombathy Bálint, Zwickl András.
Ismeretlen rajongók és ismert média személyiségek (Bakács Tibor Settenkedő, Kistamás László, Tyll Attila).
Kapcsolódó cikkünkben Bada Tibor Frontline (Arcvonal) mozgókép-animációjáról is olvashat

Az ember tragédiájából készülő, 160 perces rajzfilm végleges változata valószínűleg csak dvd-n kerül forgalomba. A művet televíziós sorozat formájában háromszor 50 percben sugározzák majd – adta hírül az Index, az MTI információját.
Az ember tragédiája rajzfilmváltozatát várhatóan 2008-ban mutatják be, tájékoztatta az MTI-t Jankovics Marcell rendező, akinek Madách Imre műve alapján készülő alkotásából január végén több részletet is levetítenek Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia székházában.
A Kossuth-díjas rajzfilmrendező elmondta, a film befejezéséhez még 65 millió forint hiányzik, ha ezt megkapja, akkor tartható a bemutató tervezett időpontja. Az alkotás költségvetése mai áron 350 millió forint, amelyet pályázati, magán- és szponzori pénzekből fedeztek, illetve fedeznek.
Jankovics Marcell már 1989-ben belekezdett a rajzfilmfolyamba, a forgatás 1992-93-ban pénzhiány miatt állt le, majd 1998-2001 között az Ének a csodaszarvasról miatt szüneteltette a film munkálatait. „Évente egy részt készítek el” – tette hozzá.
Jankovics Marcell tájékoztatása szerint a rajzfilm ötlete még 1983-ban fogalmazódott meg benne, a forgatókönyvet ekkor készítette el. A munkálatok hat évvel később kezdődtek, még állami finanszírozásból.
„Akkor még nem tudtam, mennyire aktuális lesz a mű mondanivalója, ma is éljük az akkori gondokat” – fogalmazott a rendező, aki először azt a három színt dolgozta fel, amely a Falanszter, az Űr, illetve az Eszkimók földjének világáról szól.
További kapcsolódó cikkeink:
Lendvai Erzsi: Mi lesz veled Pannónia? (2002)
Lendvai Erzsi: A magyar animációs film (1998)

A tervek szerint 2007. január 3-tól forog a Kire ütött ez a gyerek? című tévéfilm, amely nem csak Janikovszky Éva címben is szereplő művének, hanem lényegében valamennyi ifjúsági írásának adaptációja lesz – tudta meg a moziplussz.hu. A 70 millió forintból készülő produkció forgatókönyvét Rigó Béla, Vörös Róbert és a rendezést is magára vállaló Alföldi Róbert jegyzi; az operatőr Babos Tamás.
Egy év múlva Alföldi Róbert nagyjátékfilmet rendez, ugyancsak az Unió Film égisze alatt, Bartis Attila A nyugalom című regényéből. A gyártó tervei szerint a produkcióhoz egy ismert francia színészt szerződtetnek. A forgatás 2007 augusztusában kezdődhet.