Somogyi Lia Egy elégedett ember: Illés György
 


61 Kbyte

Az 1993/94-es tanév volt az utolsó, amikor a Főiskolán tanított és 1996-ban forgatta utolsó filmjét, a Retúrt. Miért hagyta el a Főiskolát és miért nem forgatott azóta?

A Főiskolánál az a helyzet, hogy 70 év felett csak külön engedéllyel lehet tanár valaki. Én ezt a 70 évet alaposan túlléptem és engednem kellett a törvényi rendeletnek, hogy magas korom míján meg kell válnom a Főiskolától, ami tulajdonképpen természetes is ennyi év után. Helyet kellett adni a fiataloknak. Kende János barátom folytatja azt, amit én 1949-ben elkezdtem. Ami a filmet illeti, ott pedig az a helyzet, hogy az utóbbi évek során elég rossz állapotba került a magyar filmgyártás, néhány film készül csak. Világos dolog, hogy már csak abból is kiindulva, hogy a Főiskolán töltöttem életem nagy részét, ahonnan négy évenként fiatal tehetségek jöttek ki, s az én szerény megítélésem szerint nekik kell helyet biztosítani, másrészt pedig szerintem ebben a korban - 88. évemet töltöttem be - szükséges tanári és baráti gesztus, hogy ezeknek a fiataloknak átadom a helyem. Palásthy Gyurival befejeztem - én befejeztem, ő még, remélem nem - a filmkészítést. Ezt a filmet nagyon kedveltem, nagyon jónak éreztem, hiszen a film elsősorban a nyugdíjasokról, a még rosszabb helyzetben lévőkről szól. Szóval ez a film megkoronázta filmkészítési pályafutásomat.

1990-ben viszont létrehozta a HSC-t, a Magyar Operatőrök Társaságát.

Ez igaz. Régi vágyam volt, hogy a magyar operatőrök számára egy olyan egyesületet hozzak létre, amely fő céljául a szakmai érdekképviseletet tűzi ki. Éppen az előbb beszéltünk arról, hogy emberek, akik négy vagy öt éven keresztül az Egyetemen, a Főiskolán tanulják a szakmát, meg bizonyos magasabb kultúrát, a jelenleg Magyarországon nagyon nehéz helyzetben vannak, mivel a filmkészítés számszerűleg nagyon lecsökkent. A HSC-nek az lenne az egyik feladata, hogy ezeket a főiskolát, egyetemet végzett tagjait próbálja meg segíteni abban, hogy ezt az öt évet az életben is ki tudják próbálni. Nagyon nehéz helyzetünk van, mert közben itt, Magyarországon létrejöttek a kereskedelmi televíziók, és velük nem nagyon tudunk szót érteni. A közszolgálati Magyar Televíziónál és a Duna Televíziónál is sikerült elérni azt, hogy vezető operatőr HSC tag legyen. Persze ez csak a dolog egyik része. A másik része az, hogy szakmai továbbképzéseket biztosítunk a tagjaink részére. Minden év márciusában megrendezünk egy három napos előadássorozatot a legújabb video és a legújabb film technikákról, a legújabb nyersanyagokról, szóval mindarról, ami az operatőr számára fontos a napi munkájában. Ezenkívül ezeken a szakmai továbbképzéseken túl biztosítjuk a tagok számára a legújabb külföldi irodalmat, amelyet megkaphatnak, olvashatnak, amelyben szintén lényegileg minden benne van, ami a legújabb technikával kapcsolatos. Tehát lehetőség szerint megpróbáljuk a HSC keretén belül biztosítani azokat a legújabb ismeretanyagokat, amelyek számukra a mindennapi életben a legfontosabbak.

Évekkel ezelőtt kísérletet tettünk arra, hogy a HSC-ből kamarát hozzunk létre, amely tulajdonképpen nagyobb lehetséget adna az érdekvédelem szempontjából. Ma Magyarországon nagyon szerencsétlenül alakultak a gázsi- rendszerek, mert különösen a két kereskedelmi televízió létrejötte óta változnak ezek az összegek, mert hiszen a szakma már nagyon-nagyon telítődött olyan hályogkovácsokkal - hogy finoman fejezzem magam ki -, akiknek a papája vett egy kamerát, és másnap már ő operatőr volt, szemben azokkal, akik öt kemény évet eltöltenek a Főiskolán. S ezektől a főiskolát végzett emberektől veszik el a munkalehetőségeket. Merthogy a televízóban, tapasztalataim szerint, a kép minősége, a kép kifejezőereje, a kép esztétikuma nem jelent semmit. Ott az a fontos, hogy a kép valamilyen módon rögződjék, vetíthető legyen és kész. Ebbe a dologba szeretnénk tovább belefolyni és megpróbálni ezen segíteni. Nekem szívem vágya, hogy elsősorban a főiskolát végzettek tudjanak továbblépni.

De hogy ennyi rossz és nem túl szerencsés esemény után egy jót is mondjak: a Filmművész Szövetség kezdeményezte a Kulturális Minisztériumnál, ahol meghallgatásra is talált a kérelem, hogy egy filmtörvény jöjjön létre. Ennek a filmtörvénynek a lényege az, hogy újra tudjunk mi Magyarországon 20-25 játékfilmet és 20-40-50 televíziós filmet csinálni. Ha ez a törvény létrejön - és megítélésem szerint 2003. tavaszán ebből törvény lehet vagy lesz - ebben az esetben nagyon sok mindent tudunk majd biztosítani a magyar operatőröknek. Megpróbálunk a HSC keretén belül egy manager-irodát is létrehozni, hogy az operatőrök lehetőség szerint rajtunk keresztül szerződjenek, így jobban tudjuk képviselni az érdekeiket.

Tulajdonképpen a HSC keretén belül folytatja tovább pedagógia munkásságát.

Igen, ez tulajdonképpen az én számomra ugyanolyan lételem, mint a Főiskola volt. Sajnos e pillanatban, amíg ez a törvény nem jön létre, addig nagyon meg van kötve a kezünk. De semmit nem adunk fel, mindent próbálunk ötször, hatszor, tízszer elölről kezdeni, próbálkozni. A mi ténykedésünk lényege a szakmai érdekvédelem. Nem szakszervezet akarunk lenni, hanem azt szeretnénk elérni, hogy tevékenységünk nyomán egy magasabb képkultúra jöjjön létre a televíziókban is, mint ahogy a magyar film esetében biztos vagyok abban, hogy ahol elsősorban főiskolát végzett operatőrök vannak jelen, készségeik, tehetségük és anyaguk olyan, hogy az biztosíték arra, hogy képileg a magyar filmek bárhol a világon megállják a helyüket. Persze nem árt, ha néha jó író anyagai kerülnek képernyőre; akkor a film jobban találkozhat a közönséggel.

A HSC hogy működik anyagilag? Vagyis honnan van pénze a működésre?

E pillanatban 200 felett, 205-10 között van tagjaink létszáma és a tagdíjakból tartjuk fenn magunkat, de természetszerűleg a legkülönbözőbb pályázatokon is megpróbálunk anyagi javakhoz jutni úgy, hogy például csináljuk minden évben ezt a három napos tanfolyamot, amihez bizonyos segítséget kapunk. Vagy két évenként résztveszünk a Főiskola mesterkurzus rendezvényén, ami azt jelenti, hogy kb. 50-55 külföldi főiskolai hallgató eltölt tíz napot Budapesten, ahol rendszerint Zsigmond Vili vagy egy másik amerikai operatőr nagyság tart egy tíz napos szimpoziumot, ami azt jelenti, hogy a gyerekek önállóan dolgoznak, megnézik együtt a felvett anyagot, kritikát gyakorolnak egymás munkájáról a vezető tanár segítségével. Filmeket néznek, előadásokat hallgatnak. Ebben is közreműködik a HSC. Ilyen esetekben szintén pályázatok útján próbálunk segíteni az ügyön. Egyébként legújabban megpróbálunk dokumentum jellegű filmekben producerként is résztvenni. Ezek nagyon apró pénzeket jelentenek, de hoznak valamit. Azonkívül nekünk, hála a jó istennek, különleges kiadásaink nincsenek. A Mafilm jóvoltából ezt az irodahelyiséget ingyen kapjuk. S általában mindent elkövetünk például abban az ügyben is, hogy tagjaink megkapják a saját munkájuk után járó jogdíjakat. Tagja vagyunk a Filmjus-nak. Ez a két vagy három éve működő szervezet az operatőrök érdekvédelmét is szolgálja. Nagyon rendesen megadják a személyeknek járó jogdíjat. A HSC minden évben három vagy négy nyugdíjas és fizikailag is, gazdaságilag is rossz állapotban lévő kollegának ad segélyt karácsony előtt. S most eljutottunk odáig, hogy ebbe bekapcsolódik a Filmjus is, ők is hasonló módon adnak. Nagyon jó dolog, hogy tudunk valamit segíteni ezeknek az embereknek.

Jelentős intézmény tehát a HSC.

Jelentős lehetne, ha igazán tudnánk képviselni a tagok érdekeit. Mindent elkövetünk annak érdekében, hogy ez egyre komolyabbá váljék. Szerény megítélésem szerint az is fontos tényező, hogy hat évvel ezelőtt beléptünk az Imagóba, ami egy európai szervezet, és mi Magyarországon megelőztük az összes többi hasonló szervezetet, mert mi már tagjai vagyunk ílymódon az Európai Uniónak. Ha az ország is bekerül 2004-ben ebbe a szervezetbe, akkor szerintem a mi helyzetünk is bizonyos fokig könnyebb lesz, akkor európai összefogásból, összefogással talán többet tudunk elérni az itteni hályogkovácsok kiküszöbölésében.

A HSC-tagság automatikus? Minden főiskolát végzett operatőr tagja, illetve tagja lehet?

Tagja lehet. Ha kéri. Tulajdonképpen nagyon fontos ez abból a szempontból, hogy amikor én ezt a HSC-t létre akartam hozni, az volt az elképzelésem, hogy ide csakis és kizárólag főiskolát végzett emberek tartozhatnának, ami azt jelenti, hogy akkor a taglétszám a mostani fele lenne. De szerintem a HSC-nek kifejezetten ez lett volna a célja. Az első közgyűlésen, az alakuló közgyűlésen azonban ezt megfúrták. Leszavazták, így azután kinyílt a kapu és most már több, mint kétszázan vagyunk.

Tehát a hályogkovácsok is benne vannak.

Egy csomó, igen. Persze, hogy kár, mert nem ezért jött létre. Azért jött létre, hogy a főiskolát végzett operatőrök számára, majdnem azt mondanám, hogy egy klubot hozzunk létre, amely szakmai érdekvédelemmel foglalkozik.

Ha jól tudom, az amerikai vagy angol operatőrök szövetségének tagsága nem automatikus; egy bizonyos színvonalat kell elérni ahhoz, hogy tagok lehessenek.

Világos. Most foglalkozik a vezetőség egy olyan javaslattal, hogy három kategóriát állítanánk fel a HSC-n belül. Volna a mester-fokozat, amibe elsősorban a főiskolát végzettek lennének benne és azok a nem főiskolát végzettek közül, akik már letették a szakmában a garast. A másodikban lennének a fiatalok, a fiatalabb évjáratúak. Aki a főiskola után kéri a felvételét, ebbe a másodikba kerülne. És a harmadikban a kameramanok lennének.

Az elmondottakból pontosan kirajzolódik, hogyan alakult az élete, pályája a rendszerváltás után...

Azzal zárnám a beszélgetést, hogy elmondom, én rendkívül jól érzem magam itt, ebben a csapatban és mindent elkövetek azért, hogy az eredeti elképzelést meg tudjuk valósítani.

Már csak egy kérdésem van. Mi az örök fiatalságának a titka?

A szakma. Valószínűleg az az oka, hogy az ember egy életet úgy élhetett le, hogy azt csinálhatta, ami az ideálja, ami a szíve vágya. És olyan emberek között élhettem, akiktől tanulni lehetett és tovább lépni a szakmában. Elsősorban Fábri Zolira gondolok, meg hát néhány rendező barátomra... Ranódy, Palásthy Gyuri, Révész Gyuri és sokan... Valószínűleg ez az oka annak, hogy időközönként regenerálódom - a nikotin ellenére is.

Köszönöm a beszélgetést.

 

hírek hírek filmek filmek arcok arcok gondolatok gondolatok szemle szemle Örökmozgó Örökmozgó képtár képtár sőt sőt mozgóképtár linkek repertórium levelek FILMKULTÚRA '96-tól tartalom címlap kereső