Lengyel hírek

(2006. 7. 9.)

Forog Krzysztof Zanussi Fekete napja

Olasz-francia koprodukcióban forgatja május óta következő filmjét Krzysztof Zanussi. Az alkotásaiban a társadalom morális tartását, az emberi kapcsolatrendszerek vetületeit elemző rendező Rocco Familiari színházban már nagy sikerrel játszott darabját, a Fekete napot filmesíti meg, amelyben a Valeria Golino által megformált karakter élete további menetét nagymértékben befolyásoló döntés előtt találja magát: megbocsásson férje brutális gyilkosának, vagy lépjen a bosszú útjára.
Kapcsolódó Filmkultúra-interjú 2001-ből: Beszélgetés Krzystof Zanussival
Kapcsolódó archív hírünk: Krzysztof Zanussi a Művészben a XII. Lengyel Filmszemlén (2006. május 6-10.)

 

(2006. 4. 22.)

Nevezés a krakkói ETIUDA&ANIMA filmfesztiválra

Szeptember 17-ig várják a diákok nevezését a krakkói 13. ETIUDA&ANIMA 2006 Nemzetközi Filmfesztivál (2006. november 17-23.) szervezői legfeljebb 30 perces, 2004-nél nem régebbi filmekkel, amelyek készülhettek 35 és 16 mm-es filmre, DVD-re, illetve BETA kamerával.
A verseny fődíja az Arany Dinoszaurusz. További díjak: Ezüst Dinoszaurusz, Bronz Dinoszaurusz, valamint az Európai Filmiskolák díja, a Speciális Arany Dinoszaurusz – a legalább három versenyfilmmel induló csapatnak.
A zsűri (Jerzy Stuhr, Paweł Pawlikowski, Leszek Dawid és mások) Életmű Oklevelet is oszt.
További információ:
Festival Office: etiuda@rotunda.pl
Katarzyna Surmacz: surmacz@rotunda.pl
hivatalos honlap: www.etiuda.org

 

(2006. 2. 25.)

Wajda Arany Medvéje

Andrzej Wajda tiszteletbeli Arany Medvét kapott életművéért az 56. berlini filmfesztiválon, a Berlinalén.

A sajtótájékoztatón elmondta, hogy következő filmjét a katyini mészárlásról forgatja.
A szovjetek 1940-ben a Szmolenszk melletti katyini erdőben lengyel tiszteket végeztek ki, s ezt később megpróbálták a Szovjetuniót lerohanó németek nyakába varrni. Wajda édesapja is az áldozatok között volt
„Ez is életem része, mert apám is az áldozatok között volt, a film azonban nem csak a bűncselekményről szól, hanem a hazugságról is" - mondta Wajda, nyilván arra utalva, hogy a tömeggyilkosság tagadásának szovjet részről csak Mihail Gorbacsov vetett véget 1990-ben.

Wajda március 6-án lesz 80 éves, s Berlinben megindító szavakkal tekintett vissza életére. „A filmek nem képesek megváltoztatni a világot, de rossz lenne, ha nekünk művészeknek semmi mondanivalónk nem lenne, s nem találnánk visszhangra. A művészeti alkotások sohasem a politika pótlékai. Felrázhatjuk azonban a lelkiismeretet, megérinthetjük a szíveket, s ily módon hosszú távon hatást gyakorolhatunk a politikára és a politikusokra. Hosszú életem végén azt mondhatom, hogy nem fecséreltem el az életet. Olyan filmeket csináltam, mint a Hamu és gyémánt, a Csatorna, a Márványember, s ezekkel a filmekkel befolyást gyakoroltam. A lengyel film betöltötte küldetését."
Wajda egy viszonylag kevéssé ismert filmjét választotta ki a berlini díjátadó ünnepségre: a Pilátus és a többieket, amely 1972-ben készült a Mester és Margarita című Bulgakov-regény motívumait felhasználva.

(A Magyar Rádió tudósítása nyomán)

 

(2006. 2. 18.)

Lengyel film 1989 után

A Lengyel film 1989 után címmel szervez filmsorozat-vetítést (2006. február 14 – május 16.) a budapesti Lengyel Intézet (VI. Nagymező u. 15.). A filmeket keddenként 17 órától vetítik magyar nyelven. A belépés díjtalan.
A Lengyel film 1989 után programja:
február 14.
Jan Jakub Kolski: A Popielawy mozi története (Historia kina w Popielawach, 1998, 99 perc)
forgatókönyv: Jan Jakub Kolski; fényképezte: Krzysztof Ptak; szereplők: Krzysztof Majchrzak, Bartosz Opania, Grażyna Błęcka-Kolska
A történet narrátora, a tízéves Staszek naplót vezet az Andryszek kovács nemzetség történetéről. Az első Józef Andryszek épített valamikor egy mozigépet - egy kézzel festett képek vetítésére alkalmas berendezést. Csakhogy a gép beindítása előtt kitört a januári felkelés, amelyben Józef elesett. Halála előtt egyetlen egyszer sikerült csupán vetítenie. Most, a hatvanas évek végén a sorrendben hatodik Andryszek föl akarja támasztani szépapja találmányát, csakhogy apja ellenállásba ütközik.
február 21.
Robert Gliński: Szia, Tereska! (Czesc Tereska, 2001, 86 perc)
forgatókönyv: Jacek Wyszomirski; fényképezte: Petro Aleksowski; szereplők: Aleksandra Gietner, Zbigniew Zamachowski, Karolina Sobczak, Krzysztof Kiersznowski, Małgorzata Rożniatowska
A tizenöt éves Tereska, aki egy varró szakmunkásképző iskola tanulója, jellegzetes városi paneldzsungelben él szüleivel. Családja is szokványos: apja néha iszik, anyja gyakran jár templomba. Tereska divattervezői pályáról álmodik, rajztehetsége talán segítheti álmai valóra váltását. Családjában azonban nem lel sem szeretetre, sem támogatásra. Az egyetlen ember, akivel jól érzi magát, Edzio, a nyomorék portás. Tereska idegeneknél keresi a hiányzó érzelmeket. Egyik osztálytársa, Renatka bevezeti őt a felnőtt életbe: megtanítja cigarettázni, inni, lopni és csókolózni. Tereska azonban egyre frusztráltabb lesz. Ebben az állapotban gyilkosságot követ el.
február 28.
Władysław Pasikowski: Kopók (Psy, 1992, 104 perc)
forgatókönyv: Władysław Pasikowski; fényképezte: Paweł Edelman; szereplők: Bogusław Linda, Janusz Gajos, Marek Kondrat, Cezary Pazura, Zbigniew Zapasiewicz
A film konzekvensen alkalmazza a hollywoodi akciófilm kliséit, de az alaphelyzeteket az aktuális lengyel politikai és társadalmi problémák szolgáltatják. Igaz, ezeket csak felszínesen érinti a rendező. A lengyel III/III-as ügyosztály feloszlatását mutatja be, akciósítva: a titkos akták megsemmisítését, a volt alkalmazottak kiterjedt kapcsolatait a maffiával és egyéb kém- és kábítószeres szervezetekkel.
március 07.
Jerzy Hoffman: Tűzzel vassal (Ogniem i mieczem, 1999, 175 perc)
forgatókönyv: Jerzy Hoffman, Andrzej Krakowski; fényképezte: Grzegorz Kędzierski; szereplők: Michał Zebrowski, Aleksand Domogarow, Izabella Skorupko, Bohdan Stupka
1648-ban járunk, Lengyelországban. Már megkezdődnek az ukrán-kozák parasztfelkelések, amelyek bevezetik az általános ukrajnai parasztháborút. Lengyelország a kozákok egy részét határvédelemre használta, természetesen személyi és vagyoni kárpótlásért cserébe. Igen ám, de akik ebből kimaradtak, nem vették jó néven a kivételezést és azt sem, hogy a hetman helyére lengyel kormányzót nevezetek ki. Úgyhogy, Bohdan Chmielnicki ukrán vezérrel az élen, karöltve a krími kánnal, támadásba lendültek. Tulajdonképpen itt kapcsolódunk be a történetbe. Hőseink amolyan négy muskétásként, elszántan indulnak megvédeni azt, ami az övék, legyen az ország vagy vár, beleértve természetesen a gyönyörű hercegkisasszonyt is.
március 14.
Krzysztof Kie¶lowski: Véletlen (Przypadek, 1981 – bemutató éve: 1987 –, 112 perc)
forgatókönyv: Krzysztof Kie¶lowski; fényképezte: Krzysztof Pakulski; szereplők: Bogusław Linda, Jan Łomnicki, Zbigniew Zapasiewicz, Marzena Trybała
Kie¶lowski Véletlenje a Lengyelországban végbemenő történelmi folyamat lényegét emberi sorsokba tömörítve ábrázolja. Kie¶lowski az ember döntéseit befolyásoló körülményekre koncentrál. A főhős, Witek sorsát a véletlen határozza meg. Ő a rendező által valószínűnek tartott összes társadalmi szerepben tisztességesen akar viselkedni. Még párttagként is. Krzysztof Kieslowski 1981-ben rendezte a filmet, abban a közel másfél évig tartó időszakban, amikor a Gdanski Hajógyárban kirobbant és országos sztrájkokkal támogatott 1980-as győzelmes sztrájk hatására valamelyest enyhült a rezsim szigora. Így Kie¶lowski a döntő fontosságú 1980-as esztendő lehetséges magatartásformáit próbálta elemezni előítéletek nélkül, a politikai körülményektől független emberi értékekbe vetett hittel.
március 21.
Jerzy Stuhr: Szerelmi történetek (Historie miłosne, 1997, 87 perc)
forgatókönyv: Jerzy Stuhr; fényképezte: Paweł Edelman; szereplők: Jerzy Stuhr, Katarzyna Figura, Dominika Ostałowska, Jerzí Trela
Egy köztörvényes bűnöző, egy pap, egy tanár és egy katonatiszt történetét ismerhetjük meg a filmből. Mindegyiküket különös kapcsolat fűz egy-egy nőhöz. Az egyéni sorsok alakulása függvényében ezek a kapcsolatok más-más megoldást kínálnak a hősök számára.
március 28.
Wojciech Wójcik: Oda és vissza (Tam i z powrotem, 2001, 102 perc)
forgatókönyv: Anna ¦wierkocka; fényképezte: Piotr Wojtowicz; szereplők: Janusz Gajos, Jan Frycz, Olaf Lubaszenko, Mirosław Baka
1965-öt írunk. Egy ŁódĽban dolgozó, kiváló, börtönviselt orvost a volt partizántársa rá akarja beszélni, hogy Nyugatra szökjenek. Az ismert sebész számára ez jelentheti talán az utolsó lehetőséget, hogy Angliában élő feleségével és lányával találkozhasson. Sok pénzre lenne szükségük, de az elhatározás, hogy bankot raboljon, a „szabadsághoz vezető út”-nak csak az elejét jelenti.
április 1.
Juliusz Machulski: Kiler (1997, 103 perc)
forgatókönyv: Piotr Were¶niak; fényképezte: Grzegorz Kuczeriszka; szereplők: Cezary Pazura, Małgorzata Kożuchowska, Jerzy Stuhr, Katarzyna Figura
Varsó utcáit és Ryba felügyelő idegeit egy gyilkos tartja rettegésben. Neve beszélő név: „Kiler”. Jerzyt is így hívják: becsületes neve és foglalkozása Jerzy Kiler taxisofőr. Ryba felügyelő agyafúrt kommandós akciójának következtében sikerül Jerzyt bekeríteni, s mint többszörös gyilkost letartóztatni. Egyedül a szemfüles tv-riporternőben támad némi gyanú a gyilkos elmeállapotát és kilétét illetően. Amikor a városban dúló bandaháború egyik vezére kiszabadítja és bérgyilkosként alkalmazza, a riporternő megtalálja és rábeszéli: játssza tovább a szerepét…
április 18.
Piotr Trzaskalski: Edi (2002, 98 perc)
fényképezte: Krzysztof Ptak; forgatókönyv: Piotr Trzaskalski, Wojciech Lepianka; szereplők: Henryk Gołębiewski, Jacek Braciak, Aleksandra Kisio
Valahol Lengyelországban, egy szürke nagyváros lerobbant ipari negyedében játszódik a film. Egy furcsa párost kísér a történet: Edi és Jurek együtt járják a környéket. Fémet gyűjtenek. Edinek van még egy másik különös szenvedélye is: a fémhulladék mellett az utcán elszórt könyveket is gyűjti és olvassa. De az élet bonyolultabb és brutálisabb…
április 25.
Marek Koterski: A bolond egy napja (Dzień ¶wira, 2002, 93 perc)
forgatókönyv: Marek Koterski; fényképezte: Jacek Bławut; szereplők: Marek Kondrat, Janina Traczykówna, Andrzej Grabowski, Michał Koterski
A 44 éves Ada¶ Miauczyński, a frusztrált értelmiségi, szerény keresetű, elvált, magányosan élő, egyedül kamaszodó fiát szerető lengyeltanár fölébred reggel. Félálomban fekszik tovább, fél fölkelni. Fél az előtte álló naptól. A legnagyobb kínt a napi teendők elviselhetetlen ismétlődése és a gyűlölt környezetével való elkerülhetetlen kapcsolattartás jelenti számára. Életkedvet javító, öregedést gátló és agyserkentő tablettákat szed. Az egyedüllét rászoktatta, hogy magában beszéljen…
május 9.
Krzysztof Zanussi: Vágta (Cwał, 1996, 103)
forgatókönyv: Krzysztof Zanussi; fényképezte: Jarosław Żamojda; szereplők: Maja Komorowska, Bartosz Obuchowicz, Karolina Wajda, Piotr Adamczyk
Nagyon sok filmkritikus szerint ez talán az egyik legfontosabb, de biztos, hogy legkülönlegesebb Zanussi-film. Hiszen a Vágta… vígjáték, ráadásul a sztálini korszakról, amikor állandósult a rettegés, mindennaposak voltak a kihallgatások és a „pártvonaltól” elhajlók letartóztatása. A történetet a rendező – a régebbi filmjeiben nem tapasztalható – nehezen meghatározható gyöngédséggel meséli el. Bár nem felejtkezik a kor borzalmairól, a fő probléma mégis a túlélés méltósága az ötvenes évek elején.
május 16.
MEGLEPETÉS!
Kapcsolódó Filmkultúra-linkek:
Katarzyna Taras: Felnőni nem akarás – a harmincasok mozija (2006)
Barbara Kosecka: A lengyel film bizonyos irányultságáról (2005)
Barbara Osterloff: Tájkép – Beszélgetés Maja Komorowska színésznővel
Dobrochna Dabert: Intertextualitás a morális nyugtalanság filmjeiben (2004)

Dragon Zoltán: ®iľek szerint a világ: film, Elmélet, és azon túl
Szíjártó Imre: Etikai és poétikai nyugtalanság – Dobrochna Dabert könyvéről
Jan Olszewski: Álmodozás. Milyen a lengyel film? Milyennek kellene lennie? – Vitaindító cikk (Kino, 2003. szeptember)
Ewa Mazierska: A lengyel film – ami lenyűgöz, és amire vágyom (Polskie kino – moje ol¶nienia i marzenia)
Krzysztof Klopotowski: A deszovjetizálás szükséges voltáról (O potrzebie desowietyzacji)
Kálmán Judit: Klasszikusok és off mozi – Interjú Bożena Janickával, a KINO szerkesztőjével
Kálmán Judit: Boldog születésnapot! Három éves a Krakkói Magyar Centrum – Beszélgetés Pászt Patríciával, a vezetőjével
Alina Gutek: A filmcsinálás, mint nemi úton terjedő halálos betegség – Beszélgetés Krzystof Zanussival (2001)
Christina Stojanova: Ars longa, politica brevis: a kelet-európai mozi legújabb történetének tengerentúli vázlata (2000)

Forgács Iván: Éljen Hmelnickij! - Jerzy Hoffman: Tűzzel vassal (2000)-
Kocsis Ágnes: Beszélgetés Jerzy Stuhrral (1999)
Pászt Patrícia: Beszélgetés Zbigniew Preisner zeneszerzővel
Kocsis Ágnes – Buzási Zoltán: Miért nincs nekünk Bruce Willisünk? (1998)
Molnár S. Edit: Írások a lengyel filmről – Kovács István: Robogás a nyárba