2008. március 2-án elhunyt Urbán Mária – Mari –, lapunk főszerkesztője.

„1977-ben végez az ELTE magyar-francia szakán. Színház- és Shakespeare-rajongása ellenére Jancsóból ír szakdolgozatot Szabó Balázshoz, nem színház-, hanem filmkritikus lesz. Hét évig szabadúszó nyelvtanár, felnőtteket tanít, s közben rendszeresen publikál a Kritikában, ritkábban a Táncművészetben, tánctörténeti és kortársi táncról szóló tanulmányokat fordít franciából és angolból.
1984-ben felveszik a Filmtudományi Intézetbe kutatónak, egy év múlva átkéri magát a Filmkultúrához.
1992-ben egy éves ösztöndíjjal kultúrpolitikát tanul Párizsban a dijoni egyetem kihelyezett tagozatán egy 15 fős nemzetközi csapatban.
1996-ban a Filmkultúra többi szerkesztőjével együtt - az összes társművészeti lapot évekkel megelőzve - megcsinálja az Interneten az első magyar kulturális szakfolyóiratot. Filmklubot vezet, tanfolyamokon, főiskolán, az ELTE-n is tanít.
Kollektív munkákban dolgozik legszívesebben, lexikonokban, a MozgóKépTár CD-ROM-ban, gyűjteményes kötetekben publikál.
Renoir, Tati és Truffaut munkamódszerének és szellemi örökségének híve.”

Ennyit akart közölni magáról. A többit csak saját felelősségre tehetjük hozzá. Azt, hogy kedves volt, azt, hogy jó volt - és innen nehéz tovább menni, mert egyszerre volt nyitott és zárkózott, tapintatos és indiszkrét. Magánéletéről csak jelzésszinten értesültünk, a szakmai gondjait viszont mély személyességgel élte meg. Hevesen védte az értéktelennel semmilyen üzletet nem kötő kultúraszemléletet. Fájdalommal látta, hogy a magyarországi kistelepüléseken sorra szűnnek meg a mozik, azt, hogy az írott és az elektronikus sajtó egyre bulvárosabb, amelynek következtében a tájékozódás lehetőségei vészesen beszűkülnek. Nem fogadta el, hogy az anyagiak vagy a nemtörődömség miatt visszaszoruljon a filmekről és filmes eseményekről szóló írásokban az általa vallott mívesség, a nyomtatott formátum után az on-line lapkészítést is lélekkel végezte. Az újság és értékrendje érdekében a szenvedély és a józan racionalitás elegyes eszközeivel küzdött. Szerkesztőként a tolerancia és az általa vallott értékek vezették: nagyon dühös tudott lenni, ha bulvárelemeket hoztunk, ha tartalmilag szakszerűtlenek, pongyolák és pontatlanok voltunk. A haragja munkaeszköz volt, amellyel segítette a szerzőjét, hogy az megtalálja a saját hangját – hiperérzékenyen tudta, hol az a pont, amikortól többet tehet a szerzőért is, az újságért is türelemmel. Szomorúan konstatálta, amikor egy-egy, Filmkultúrát kinőtt egykori szerzője úgy tagozódott be a "szép, új világba", ami messze esett az ő értékrendjétől. Nem volt ő sem ómódi, tévedés ne essék, egyik legfontosabbnak azt tartotta, hogy az intézményes kereteket fiatalokkal gazdagítsa. Szerzői közül többeket kapacitált arra, hogy lépjenek be a MÚOSZ-ba, fesztiválokra, konferenciákra járt és küldte szerzőit is.

Soha nem tudjuk meg, mekkora erőfeszítésébe került biztos értékrendűnek, jónak maradnia.

A szerkesztőség

Budapest, 2008-03-03

Kocsis Ágnes fesztiváldíjas első nagyjátékfilmjét jelentette meg a Mokép DVD-n. A Friss levegőt 1990 forintért (ajánlott bruttó fogyasztói ár) extrákkal vásárolhatjuk meg digitális lemezen.
A Friss levegő DVD-n:
Feliratok: orosz, lengyel, olasz, francia, spanyol, angol
Hang: 2.0, 5.1
Extrák:
Felirat halláskárosultak részére
A rendezőnő és az operatőr audiokommentárja (angol felirattal)
Kimaradt jelenetek
Mozielőzetes
Kisjátékfilm: 18 kép egy konzervgyári lány életéből (angol és olasz felirattal)
Kapcsolódó honlapok: www.frisslevego.hu és www.mokep.hu

Az Európai Unió a magyar filmtámogatási rendszer egészét vizsgálja, a filmgyártáshoz adott társasági adókedvezmény intézményének eltörlése fel sem merült a tárgyalásokon – adta hírül Sámuel Balázs, az Oktatási és Kulturális Minisztérium főosztályvezető-helyettese nyilatkozatát az MTI és a kultura.hu. Az adókedvezmény feltételeiben várhatóak ugyan változások, de ez kizárólag a 2008. január 1-je után támogatási jogosultságot igénylő munkákra vonatkozik.
A magyar filmtámogatási rendszer 2007 decemberében lejárt, s a magyar fél már egy évvel korábban jelezte az unió versenypolitikai főigazgatóságának, hogy a rendszert szeretné meghosszabbítani. Brüsszelben ezzel az igénnyel kapcsolatban hivatalos álláspontot nem fogalmaztak meg, de kérdéseket tettek fel a rendszer egészét illetően. Az Európai Unió azt javasolja, hogy az állami támogatásnyújtás feltételei a jelenleginél „markánsabb kulturális tartalommal bírjanak”. Kulturális kritérium alatt értve adott film tartalmát, illetve a gyártásban részt vevő személyek közreműködésének, kreativitásának mértékét.
Sámuel Balázs felhívta a figyelmet arra, hogy egyértelmű és világos szabályozást szeretnének. A tárgyalásokon arra törekednek, hogy a kulturális követelményrendszer az európai mintákkal is összhangban legyen, továbbá a magyar filmszakmai érdekeknek is megfeleljen. Kitért arra, hogy a filmiparnak gazdasági vonatkozásai is vannak, egyebek mellett munkahelyet, szakmai infrastruktúrát teremt, ami „fontos egy egészségesen működő filmipar számára”. Magyarországon a bérmunka mintegy 30 százalékát teszi ki az összes, az országban elköltött filmgyártási költségnek.
Az adókedvezményt csak akkor kellene visszafizetni az igénybevevőnek, ha az unió úgy találná, hogy jogellenesen fizették ki azt, és az állam által nyújtott adókedvezmény torzítja a versenyt. A 2007 decemberéig benyújtott kérelmek alapján történő kifizetések mögött még egy jóváhagyott támogatási program áll, így ezt a veszélyt nem tartja reálisnak a szaktárca képviselője.

Egy olyan nő, mint Romy (Eine Frau wie Romy) címmel forgatnak filmet a 43 éves korában, 1982-ben elhunyt Romy Schneiderről – adta hírül a távirati iroda. A film producere Raymond Danon, rendezője Josef Rusnak. Az alkotást a 2009-es cannes-i filmfesztiválon kívánják bemutatni.
Csaknem egy éven át folytak a latolgatások és a tárgyalások arról, hogy ki személyesítse meg az istennőként csodált, rendkívül népszerű Romy Schneidert. Állítólag, a filmszínésznő lánya, Sarah Biasini visszautasította a felkérést. Jodie Foster túl öregnek érezte magát a szerephez. Végül, a választás a nemzetközileg kevésbé ismert, 28 éves Yvonne Catterfeld német színész- és énekesnőre esett. Amikor Daniel Biasini, Romy Schneider egykori férje végignézte a vele készült próbafelvételt, először azt hitte, hogy rosszul lát: „Egész egyszerűen nem akartam hinni a szememnek. Lúdbőrös lett a hátam, annyira hasonlít rá.”
Kapcsolódó honlap: www.yvonnecatterfeld.com

Magas szakmai színvonal, formai kidolgozottság, jó színészvezetés jellemzi a kísérleti- és kisjátékfilmeket, de sok alkotás nem telik meg igazi tartalommal – összességében így értékelte a kisjátékfilmes zsűri az alkotásokat a szemle zárónapján tartott nyilvános beszélgetésen, a budapesti Palace Mammut moziban.
A zsűri elsősorban azokról a filmekről mondta el a véleményét, amelynek rendezői képviseltették magukat az eseményen. Petrányi Viktória producer Bodzsár Márk Bloody Mary című munkáját az egyik legizgalmasabb alkotásként említette. Elmondása szerint a film rossz minősége, a kék és piros bevilágítás sokáig zavaró volt számára, de ezzel együtt mégis olyan bevállalásként értékelte, ami képes működni. Kardos Sándor operatőr, a zsűri elnöke ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a film a felfűtöttség ellenére mégsem tudott dramaturgiailag egységes egészet alkotni.
Szőcs Petra A mindenes című filmje kapcsán Czabán György filmrendező pozitív momentumként értékelte, hogy végre az erőszakos típusú szexjelenetek helyett előtérbe került a finom erotika, ami a Kakukk című filmben is megfigyelhető. Szőcs Petra munkáját mindhárom zsűritag egyöntetűen finom munkaként jellemezte.
Gothár Péter Tanúvallomás című filmje is indult a versenyben. A filmet Kardos Sándor profi munkának tartotta, de zavarta a történet kuszasága. Petrányi Viktória a szöveget irodalminak, a képet túlságosan színházinak érezte, ezért filmként nem is tudta értelmezni Gothár munkáját. Czabán György a Tanúvallomással kapcsolatban véleményét nem kívánta elmondani.
Császi Ádám Gyengébb napok című filmjéről mindegyik zsűri tag komoly, hatásos alkotásként beszélt, és pozitívumként értékelte a szociovonal megjelenését is.
Kevés a valódi kísérleti film, azonban Sopsits Árpád alkotása tényleg ilyen, és itt a képmező megosztása is működik – fogalmazott Kardos Sándor a Panoráma (Ritmusok IV) értékelésekor.
Nagyon szépen elkészített filmek vannak a versenyszekcióban, de nekem az indulat néha hiányzik – mondta el az értékelés végén Czabán György.
(Filmszemle Sajtóiroda)

Minden eddiginél erősebb mezőny versenyzett a tudományos ismeretterjesztő filmek mustráján – adta hírül a dokumentumfilmes zsűri értékelőjét a Filmszemle Sajtóiroda.
A 39. Magyar Filmszemle nyilvános dokumentumfilmes értékelőjén Gulyás Gyula rendező, a grémium elnöke elmondta, az erős mezőny feltehetően a nagyon kemény előzsűrizés következményeként alakult ki. A kreatív dokumentumfilmeket a szemle rákfenéjének nevezte, véleménye szerint ebbe a kategóriába beletuszkolták a filmeket. Hozzátette, a tudományos ismeretterjesztő filmeken kemény munka, iskolázottság látszik, valamint a vizuális, a képi megfogalmazás is erőfeszítést mutat. Az elnök összegzésében elmondta, az alkotások közül nyolc, úgynevezett történelmi témát dolgozott fel, a jelennel pedig hat film foglalkozott. Gulyás Gyula hiányosságként érzi, hogy ha a hat filmet összeveti azzal a jelennel, amiben él, elég komoly különbséget érez; bizonyos témákról nem esik szó. Kabdebó György erre reagálva kifejtette, a dokumentumfilm legyen objektív.
Papp Gábor Zsigmond filmrendező, zsűritag az alkotások többségét a kelleténél hosszabbnak, terjengősebbnek találta, de örömét fejezte ki, hogy a versenybe került néhány alkotás a kereskedelmi tévék produkciói közül. A zsűritag a legtöbb filmből hiányolta a humort és az iróniát, megfogalmazása szerint a legtöbb alkotás komor, egy hangvételben kezeli a témáját. Ellenpéldaként, a humor oldaláról közelítő alkotások közül kiemelte Kovács Kristóf Malaccal teljes című alkotását, valamint a könnyedség szempontjából megemlítette Pálos Péter és S. Takács András New York-Budapest, valamint Kresalek Dávid Hackni című alkotásait. A tudományos ismeretterjesztő kategóriában kiemelte Pócs Judit és Rittgasser István Szelíd szálakon, Cséke Zsolt Daruvonulás a Hortobágyon, Török Zoltán Vidrasors, valamint Szirmai Márton A süllyedő falu című alkotásait. A dokumentumfilmek közül jónak találta Böszörményi Zsuzsa és Kai Salminen Hosszú utazás című alkotását is. Elmondta, Molnár Attila Dávid Lilliputi mimikri című alkotása volt az egyetlen olyan film, amely formailag újított. A filmek dramaturgiájáról elmondta, főleg az erdélyi életképeknél érezte, hogy az események nincsenek benne súlypontozva. Ellenpéldaként a jó dramaturgiájú filmek között megemlítette Forgács Péter Von Höffler vagyok, Schuster Richárd Három hiányzó oldal valamint Szalai Anett Mellbevágó című alkotását.
Kabdebó György filmrendező, producer, zsűritag az ismeretterjesztő filmekről elmondta, úgy érzi, mintha az alkotóknak nem lenne műfajismerete. Kifejtette, több olyan filmet látott dokumentum kategóriában, ami inkább ismeretterjesztő és fordítva. Örömét fejezte ki, hogy az elmúlt tíz év legjobb tudományos ismeretterjesztő mezőnye gyűlt össze, valamint hogy igazán klasszikus természetfilm is szerepelt a versenyben. Hozzátette, a filmeken sajnos látszik a dramaturgiai ellenőrzés hiánya, látszik az, hogy „a szakma most is atomizált, egy-egy személy körül alakul ki egy látszólagos műhely.” Véleménye szerint nincs meg az a kijelölési folyamat, amely a forgatókönyv és a félig kész film esetében tanácsot ad a rendezőnek.
Kékesi Attila rendező, operatőr egyetértett Papp Gábor Zigmond véleményével vagyis, hogy egyes filmek hosszabbak a kelleténél. Meglátása szerint idén nem készült olyan dokumentumfilm, ami teljes egészében kimagaslik a mezőnyből, de vannak olyan alkotások, amelyek sok értéket hordoznak. Kifejtette, megmutatkozik egyfajta új szemlélet: nehéz, fajsúlyos témákról is készülnek könnyed, fiatalos filmek, egyfajta újszerű nézőponttal, kreatív megoldásokkal is találkozott a zsűri.

A tavalyi év közvetlen magyarországi filmgyártási költsége közel 57,5 milliárd forint volt – adta hírül Taba Miklós, a Filmiroda Igazgatóság igazgatója sajtótájékoztatón.
2007-ben a közvetlen magyarországi filmgyártási költség húsz százalékos támogatására 5,6 milliárd forint összegű igazolást adott ki az igazgatóság, ami 477 igazolást jelent. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Filmiroda Igazgatósága statisztikai adataiból kiderül, 2007-ben a Best Hollywood által forgalmazott S. O.S szerelem közel 239.000 nézőt vonzott a mozikba. A Sas Tamás rendezésében vetített filmet indították a legtöbb – 35 – kópiával.
52 hét alatt magyar filmeket összesen 1 294 042 néző látott a mozikban. A pénztárak összbevétele majdnem 900 millió forint volt a tavalyi évben. A bemutatott 28 magyar film felét a Hungarotop forgalmazta. Tavaly összesen 205 külföldi gyártású filmet mutattak be a hazai mozikban.
Taba Miklós a korhatár besorolással kapcsolatban közölte, a Korhatár Bizottság tagjainak száma ebben az évben az eddigi ötről hétre nőtt. Elmondása szerint ezt az az alapvető strukturális probléma indokolta, hogy a több száz megjelenő, és forgalmazásra kerülő összes film osztályozását szinte lehetetlen volt ennyi embernek elvégeznie.
A besorolási kategóriák kibővültek egy ötödik fajtával, amely egy alternatív forgalmazási hálózatba sorolja azokat a filmeket, amelyek normál mozi forgalmazásba nem engedhetőek – fogalmazott Taba Miklós.

A magyar animáció újra hisz magában. 2007-ben két egész estés magyar gyártású animációs film – a Macskafogó 2: A sátán macskája, és az Egon és Dönci - került a mozikba. M. Tóth Géza Maestro című filmjét pedig több fesztiválszereplés és számos díj elnyerése után tavaly januárban Oscar-díjra jelöltek. A tavalyi évben a Kecskeméti Animációs Filmfesztiválon, az Animáció világnapján, illetve az Anilogue Nemzetközi Animációs Filmfesztiválon teltházas vetítésekkel ünnepeltek a szakma képviselői – fogalmazott bevezetőjében Kárpáti György filmkritikus, A magyar animáció jelene és jövője című beszélgetés moderátora.
Fülöp József, az egyetem rektori megbízottja elmondta, hogy az utóbbi években újra megnőtt az animációs alkotások szerepe, amiben nagy jelentősége van az oktatás magas színvonalának is. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen évente 8-10 rendező végez. Hozzáfűzte, hogy a rendszerváltás óta eltelt 15 évben az animációs szakma erőteljes átalakuláson ment át. Ma már szinte kivétel nélkül minden alkotó a digitális eszközrendszerrel dolgozik, az előállítás is olcsóbb lett, és egyre több a komplexebb felkészültségű alkotó.
A grémium tagjai elmondták, elkeseredettek, mert az animációs filmeket teljesen kirekesztik a filmszemléről. Megfogalmazásuk szerint többször kezdeményezték a szemle versenyszekcióinak bővítését, azonban ezt mindig elutasították. Idén is neveztek animációs filmeket a szemlére, de most sem válogatták be a versenyprogramba ezeket az alkotásokat. A Szemletanácsnak ezzel kapcsolatban írt levelükre az alkotók azt a választ kapták, hogy Kecskeméti Animációs Fesztivál biztosítja számukra a megfelelő megjelenési platformot. A filmként értelmezhető animációs etűdök marginális megjelenését nem lehet elfogadni – fejtette ki véleményét M. Tóth Géza animációs filmrendező.
Mikulás Ferenc, a Kecskeméti Animációs Filmfesztivál igazgatója az animációs filmek pénzügyi támogatottságát illetően problémaként említette, hogy az ilyen típusú alkotások Magyarországon a filmgyártásra vonatkozó támogatási összeg csupán 5-6 százalékát kapják meg, míg Franciaországban például 20 százalékot kapnak az animációs alkotók. Hozzátette, az animációs filmek esetén a filmtörvény nem támogatja az infrastrukturális fejlesztéseket sem.
Patrovits Tamás, a Magyar Animációsfilmes Szakmai és Érdekvédelmi Egyesület (Manifeszt) elnöke szerint a Magyar Mozgókép Közalapítványnak (MMK) észre kéne vennie, hogy az egyedi filmek mellett az animációs alkotások is jelentős helyet foglalnak el a magyar filmiparon belül.
A filmdiplomáciai lehetőségekkel kapcsolatban a jelenlévők közül többen megfogalmazták, hogy a Filmunió az esetek nagy többségében nem igazán segít abban, hogy egy produkció eljusson külföldi fesztiválra – az alkotók általában saját pénzüket áldozzák erre a célra.

A Magyar Történelmi Film Közalapítvány (MTFK) működésének hatékonyságát a filmgyártásra szánt évi költségvetés 10 százaléka biztosítaná – hangzott el a Palace Mammut moziban tartott sajtótájékoztatón.
Kósa Ferenc rendező, a Magyar Történelmi Film Közalapítvány (MTFK) elnöke szerint működésük olyan szellemi műhely munkája, amely őrködik a szakma és saját szabadsága, szuverenitása fölött. „A magyar filmművészet jövője szempontjából ezért fontos, hogy megmaradjon. Vannak előírások, hogy mennyit lehet költeni az alapítvány működtetésére. Ehhez jelentős mértékben meg kellene növelni az erre szánt összeget” – magyarázta az elnök.
Az MTFK (eredeti nevén Magyar Történelmi Film Alapítvány) 1993-ban alakult azzal a céllal, hogy az 1956-tal, annak utózöngéjével foglalkozó, illetve a magyar történelmi témájú filmek finanszírozását segítse. Az MTFK 2006-ig mintegy 244 magyar játékfilmet és 698 dokumentumfilmet támogatott. Kósa Ferenc szerint támogatásuk nélkül a magyar dokumentumfilm gyakorlatilag nem létezne.
A kuratórium elnöke beszélt a Magyar Mozgókép Alapítvány és a Magyar Történelmi Film Alapítvány összevonásáról szóló 2006-os kormányrendeletről, amely ellen a szakma jelentős része összefogott. A tavalyi filmszemlén tartott sajtótájékoztatójuk és a filmszakma több hónapos munkájának eredményeként végül döntés született arról, hogy mindkét alapítvány megmarad szuverén pályáztatónak – mondta Kósa Ferenc.
A kuratórium elnöke szerint a magyar filmművészet hat milliárd forintot kap a közpénzekből befolyt évi költségvetésből. Ebből 100 millió forinttal pályáztathat az MTFK, a többivel pedig a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMK) finanszírozza a filmeket. Kósa Ferenc szerint ez aránytalan ahhoz a szellemi erőhöz képest, ami ebben az alapítványban megvan. A legutóbbi pályázati kiírás értelmében az MTFK-hoz jutott 100 millió forintból 42 film kapott támogatást; ezek jelentős része dokumentumfilm.
Az elnök beszámolt arról, hogy a kulturális kormányzat három évre előre megjelölte a támogatás lehetőségét, ám a 100 millió forintos alapot kevésnek tartják a hatékony működéshez. A 15 tagú kuratórium javaslata az arányokat segítené, amely szerint a filmgyártásra szánt évi költségvetés 11 százalékát adhatná ki támogatásra, és a többi 90 százalék pedig megmaradna az MMK-nak.
(Filmszemle sajtóiroda)

A világhálót kívánja meghódítani a Madzag Filmegylet a madzagtv.hu internetes TV-n keresztül – hangzott el a szervezet sajtótájékoztatóján a budapesti Palace Mammut moziban.
A 2001 óta működő Madzag Filmegyletet azért alapították, hogy olyan szakmai fórumot hozzanak létre, amelynek tagjai kreatív módon segíthetik egymást. Az egyesületet Barsi Béla, Erdélyi Dániel, Fazekas Csaba, Fischer Gábor, Groó Diána, Hajdu Szabolcs, Lemhényi Réka, Miklauzic Bence, Pálfi György, Török Ferenc és Török-Illyés Orsolya alkotják.
Tagjai véleménye szerint a mozi hanyatlása miatt szükség van arra, hogy az internetet felhasználva juttassák el filmjeiket a közönséghez. Ezért hozták létre a madzagtv.hu nevű webTV-t, amelyre az elmúlt tizennégy évben forgatott werkfilmjeiket, vizsgaanyagaikat, klipjeiket, dokumentum- és rövidfilmjeiket töltik fel. Minden olyan alkotást meg szeretnének ismertetni a közönséggel, amelyek eddig nem voltak láthatók. Török Ferenc rendező elmondta, a webTV lényege, hogy a filmkészítők külön e médium számára forgassanak. A tagok szerint az internettel a lehetőségek is bővülnek, hiszen ez is esélyt ad arra, hogy a különböző műfajokban kipróbálhassák magukat.
Az alkotók hangsúlyozták; a webTV-vel nem a már működő portálok versenytársává kívánnak válni, hanem velük, és más, fiatal filmesekkel kooperálva fenntartani az oldalt. A tagok hosszabb távon fórumként kívánják felhasználni a madzagtv.hu-t, ahol más fiatal filmkészítők is lehetőséget kaphatnak alkotásuk megismertetésére.
Kérdésekre válaszolva a szervezők kiemelték, a filmek nem tölthetők le, csupán az oldalon tekinthetők meg. A webTV lényege nem a profitszerzés, így fizetett hirdetések sem láthatók rajta.
Kapcsolódó honlap: www.madzagtv.hu

A forgatókönyvírás jelenlegi helyzetéről valamint a lehetséges megoldási lehetőségekről tartottak szakmai kerekasztal-beszélgetést és vitafórumot – adta hírül a Filmszemle sajtóiroda. A 39. Magyar Filmszemle programjaként jegyzett első Filmírás Napját a Fade In Script Consulting szervezte a budapesti Palace Mammut moziban.
Lovas Balázs, a Fade In Script Consulting egyik alapítója, és az esemény egyik szervezője a bevezetőben elmondta, a forgatókönyvírásnak sokkal nagyobb szerepet kellene kapnia Magyarországon.
A magyar filmírás jelenlegi helyzetét boncolgató beszélgetésen Schulze Éva, a Színház- és Filmművészeti Egyetem tanára a filmterv-fejlesztéssel és a forgatókönyvírók helyzetével kapcsolatban elmondta, hogy erőteljes szemléletváltás szükséges a szakmán belül. A forgatókönyv-fejlesztésre vonatkozóan pedig megemlítette, hogy az írói tehetség mellett hangsúlyos szerepet kell kapnia a filmes látásmódnak, és elengedhetetlen a szakmai szabályok betartása.
Grunwalsky Ferenc a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMK) elnöke kifejtette, hogy a szerzői film fajsúlyos szerepén, valamint a filmkészítés jelenlegi szisztémáján kell változtatni. Véleménye szerint mára sajnálatos módon megszűnt a kapcsolat az irodalmi alkotók és filmkészítők között. A hallgatóság sorából azonban többen is a szakmai továbbképzések hiányát említették problémaként.
Köbli Norbert, a Magyar Forgatókönyvírók Egyesületének elnöke a magyar filmgyártási szokásokhoz képest ellenpéldaként említette az osztrák gyakorlatot, ahol évente 8 film készül el, a mi átlag 30-unkhoz képest ez nem sok, azonban az írók és filmkészítők között szoros kapcsolat alakult ki.
A script doctor vagy dramaturg szerepéről Hegedűs Bálint forgatókönyvíró, és a Fade In Script Consulting alapító tagja elmondta, hogy a Fade In egy internetes műhely létrehozását kezdeményezi, ahova mindenki feltöltheti saját forgatókönyvét és lehetőség lesz egy szakmai háló kiépítésére is. Sok rendező maga írja könyvét, de a producerek sem motiváltak a minőségben. A dilettantizmus elkerülésében kulcsszerepe van a script doctor-nak – fűzte hozzá Divinyi Réka, forgatókönyvíró.
A vitapartnerek között többen említették problémaként, hogy szinte megszűnt a kommunikáció az írók, producerek valamint a rendezők között. A Filmírás Napja keretén belül Richard Kwietniowski, cannes-i legjobb előfilmes angol forgatókönyvíró-rendező a forgatókönyv-fejlesztés szerepéről tartott előadást.

A Stáb Iskolát két éve indították azzal a céllal, hogy hozzáértő szakemberekkel szolgáljanak a filmgyártásnak. A támogatóknak köszönhetően a diákok megismerkednek a korszerű technikával, amit Kende János, a Magyar Operatőrök Társaságának elnöke nélkülözhetetlennek tart a mai filmgyártáshoz. Az oktatás nyolc szakon folyik – világosító, kameramann, segédoperatőr, digitális utómunka, rendezőasszisztens, gyártásszervező, díszletépítő és sminkes – amelyeken 10-15 hallgató tanul a szakma igényeinek megfelelően. 2009-ben – a középszintű mellett – az emelt szintű oktatást is be szeretnék vezetni az iskola vezetői azért, hogy diákjaik ne csak „segédmunkát? végezhessenek.
A HSC elnöke elmondta, először fognak közös munkába a Stáb Iskola tagjai, Imádok élni címmel április végén kezdenek játékfilmet forgatni.
Létrehozták a STÁB iskola honlapját is.
Kapcsolódó honlapok: www.stabiskola.hu és www.hscmot.hu

Önálló, a Magyar Filmszemlétől időben és térben elváló dokumentumfilmes szemlét, hatékony műhelymunkát valamint magyar és külföldi dokumentumfilmes forgalmazást sürgetett Kisfaludy András, a Magyar Dokumentumfilm-rendezők Egyesületének (MADE) elnöke a Dokusokk elnevezésű kerekasztal-beszélgetésen – adta hírül a Filmszemle sajtóiroda. A 39. Magyar Filmszemle keretében tartott vitafórumon a tavalyi pécsi Moveast Filmfesztiválon elhangzott megállapodásokat járták körül.
Kisfaludy András hangsúlyozta, a dokumentumfilm-fesztivált önállóan, de nem elszakadva rendeznék meg a Magyar Filmszemlétől. Megfogalmazása szerint erre azért van szükség, hogy maga a szakma, a saját közönsége, valamint a nyilvánosság felé kapja meg az őt megillető teret és lehetőséget.
A MADE elnöke szerint a másik fontos kérdés a műhelymunka, amely emelné a filmek színvonalát, másrészt az itt zajló munka felölelné a teljes filmgyártást az ötlet megszületésétől a terjesztésig. Egy műhely egységes szervezetként léphetne fel a döntéshozókkal folytatott megbeszélésen. Kifejtette, a műhelyek munkáját ki kell bővíteni a közvetlen támogatásnak egy már régóta használt formájával; az úgynevezett ad hoc keret bevezetésével, amelyeket a műhelyek a bemutatás kényszere nélkül tudnának használni. Kisfaludy András fontos és megoldandó kérdésként említette egy olyan iroda létrehozásának szükségességét, amely a dokumentumfilmek magyarországi és külföldi forgalmazásával foglalkozik. Erre 10-12 millió forintos támogatást igényelne a szervezet.
Vészi János filmrendező elmondta: bármennyi sikeres produkciót tud felmutatni egy műhely, az ebből befolyt összeget nem lehet két másik rendező következő filmjére fordítani. Kocsis Tibor filmrendező ennek ellentmondva kifejtette, annak a néhány száz dokumentumfilmes érdekeit is képviselni kell, aki nem tagja a jelenleg működő négy-öt műhelynek. Litauszky János rendező szerint egy olyan kockázati alapot kell létrehozni, amellyel el tud indulni egy forgatás, azzal a kockázattal, hogy nem készül el egy film. Csillag Ádám dokumentumfilm-rendező szerint a producerek és a rendezők érdekei szemben állnak egymással.
Szomjas György filmrendező, Magyar Filmművész Szövetség főtitkára a szervezet képviseletében arra mutatott rá, hogy a legalapvetőbb probléma a dokumentumfilmes szakma decentralizáltsága, ami önmagában jó, de a különböző műhelymunkák támogatását a kuratóriumi rendszer – szerinte – nehezen tudja „megemészteni”. Ugyanakkor hozzáfűzte, ha a dokumentumfilmesek kidolgoznak egy közös koncepciót, azt a szövetség támogatja. Az önálló seregszemlével kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy a szövetség szerint lehetetlen, hogy a filmszemle egyik szekcióját szervezetileg és pénzügyileg leválasszák a magyar filmszemléről, mert a filmszemle szervezője és szakmai gazdája a filmszövetség, amit egységes szakmai alapon kell kezelni. Hozzátette ugyanakkor, ha a dokumentumfilmes szakma akar egy kifejezetten dokumentumfilmes fesztivált, amit a szakma felvállal és szervez, akkor ezt a szövetség abban az esetben támogatja, ha szervezetileg és pénzügyileg leválasztják a szemléről. A dokumentumfilmes műhelyekben, stúdiókon kívül filmezők is kaphassanak támogatást, és az is fontos, hogy a stúdiók önállóan működjenek – tette hozzá Szomjas György, aki szerint közös ügy a televíziók bekapcsolása a finanszírozásba.

Megszavazták a Magyar Filmklubok és Filmbarátok Szövetségének alapszabálymódosítását, valamint megújították az elnök megbízatását és új elnökséget választottak a szervezet 2008. február 29-i tisztújító közgyűlésén a Palace Mammut Moziban Budapesten – adta hírül a Szemle Távirati Iroda.
A 39. Magyar Filmszemle nyitónapján tartott fórum első, szavazásra bocsátott kérdése a középiskolai mozgóképkultúra és médiaismeret oktatásban való részvétel volt. A törekvés magában foglalja a tanárok továbbképzését, előadások tartását, középiskolai filmklubok segítését valamint szakmai anyagok készítését. A tagok voksoltak arról is, hogy tervezet szerint az eddigi kilencfős elnökség mostantól ötfősre csökkenjen, valamint megszavazták a szervezet non-profit szervezetként való bejegyzését. Virtényi Jenő, az egyesület jogásza ismertette az elmúlt évek pénzügyi eredményeket.
A közgyűlésen megválasztották a szervezet elnökét, idén ismét Durst Györgynek szavaztak bizalmat. A négytagú elnökség új tagja Böszörményi Gábor, Jóna Zoltán, Zay Péter valamint Bárdos Csaba lett. A felügyelőbizottság elnöke ismét Vértényi Jenő, két tagja pedig Szilágyi Erzsébet és Sirkó Péter.
Durst György elmondta azt is, hogy az alapszabálymódosítás egyik célja párbeszéd elindítása a külföldi partnerekkel. A lényeg, hogy a filmklub szövetség képviselői eljussanak külföldi fesztiválokra, valamint külföldi szakmai szervezeteket hívjanak Magyarországra. Pintér István, a szervezet elnökségének tagja az alapszabály módosításra reagálva elmondta: drasztikusnak tartja a vezetői létszám öt főre csökkentését, hét tagot tartana ideálisnak a grémiumban.
A Magyar Filmklubok és Filmbarátok Szövetsége civil kezdeményezésként alakult 1986-ban. A szervezet alapvető célja a magyarországi filmklub mozgalom és a hazai filmbarátok érdekvédelme, tevékenységének koordinálása valamint különböző szolgáltatások rendszerének kialakítása, működtetése. A Filmklub szövetség fennállása óta egyik elsőrendű feladatának tartja a magyar filmek minél szélesebb körben való népszerűsítését, hangsúlyozva a határon túli magyarok hazai mozgóképpel való ellátását.
Kapcsolódó site, a szövetség honlapja: www.filmklubszov.hu

A hollywoodi írósztrájk miatt két forgatókönyv is készül a február 24-i Oscar-díjkiosztóra: az egyik a hagyományos csillogó sztárparádé terve, a másik egy alternatív program a gála megmentésére.
A forgatókönyvírók három hónapja tartó munkabeszüntetésének nem látni a végét, így továbbra is bizonytalan, hogy milyen körülmények között oszthatják majd ki az amerikai filmipar híres szobrocskáit. Az Oscar-díj „előszobájának” tekintett Arany Glóbusz díjkiosztója már az írók munkabeszüntetésének áldozatául esett. A sztrájkot támogató színészek bojkottja miatt a filmes és televíziós díjakat a szokásos, több órás, fényes ünnepség helyett egy félórás sajtótájékoztatón ismertették.
Az akadémia vezetői a vészforgatókönyvön törik a fejüket. Az alternatív műsorban valószínűleg az előre felvett bejátszások és filmrészletek játszanák a főszerepet, mivel a sztrájk miatt valószínűleg sok híresség lemondaná részvételét. Ha az írók céhe nem tud megegyezni addigra a stúdiókkal, akkor feltehetőleg arra fogják biztatni a színészeket, hogy ne lépjenek fel a vörös szőnyegre a Kodak Színház előtt.

a legjobb film
Joe Wright: Vágy és vezeklés / Atonement (magyarországi bemutató: 2008. január 24.)
Jason Reitman: Juno
Tony Gilroy: Michael Clayton (magyarországi bemutató: 2008. február 21.)
Ethan Coen – Joel Coen: No Country for Old Men / Nem vénnek való vidék (magyarországi bemutató: 2008. március 6.)
Paul Thomas Anderson: Vérző olaj / There Will Be Blood (magyarországi bemutató: 2008. február 28.)

a legjobb rendező
Julian Schnabel (Szkafander és pillangó / Le Scaphandre et le papillon / The Diving Bell and the Butterfly; magyarországi bemutató: 2008. január 31.)
Jason Reitman (Juno)
Tony Gilroy (Michael Clayton)
Ethan Coen – Joel Coen (No Country for Old Men / Nem vénnek való vidék)
Paul Thomas Anderson (Vérző olaj / There Will Be Blood)

a legjobb színésznő
Cate Blanchett (Shekhar Kapur: Elizabeth: Az aranykor / The Golden Age; magyarországi bemutató: 2007. november 22.)
Julie Christie (Sarah Polley: Egyre távolabb / Away From Her; magyarországi bemutató: 2007. június 28.)
Marion Cotillard (Olivier Dahan: Piaf / La Môme; magyarországi bemutató: 2007. június 21.)
Laura Linney (Tamara Jenkins: The Savages)
Ellen Page (Jason Reitman: Juno)

a legjobb színész
George Clooney (Tony Gilroy: Michael Clayton)
Daniel Day-Lewis (Paul Thomas Anderson: Vérző olaj / There Will Be Blood)
Johnny Depp (Tim Burton: Sweeney Todd – A Fleet Street Démoni Borbélya / Sweeney Todd: The Demon Barber of Fleet Street; magyarországi bemutató: 2008. február 21.)
Tommy Lee Jones (Paul Haggis: In the Valley of Ellah)
Viggo Mortensen (David Cronenberg: Eastern Promises; magyarországi bemutató: 2008. március 13.)

a legjobb epizódszínésznő
Cate Blanchett (Todd Haynes: I’m Not There; magyarországi bemutató: 2008. február 28.)
Ruby Dee (Ridley Scott: Amerikai gengszter / American Gangster; magyarországi bemutató: 2008. január 17.)
Saoirse Ronan (Joe Wright: Vágy és vezeklés / Atonement)
Amy Ryan (Ben Affleck: Hideg nyomon / Gone Baby Gone; magyarországi bemutató: 2008. január 10.)
Tilda Swinton (Tony Gilroy: Michael Clayton)

a legjobb epizódszínész
Casey Affleck (Andrew Dominik: Jesse James meggyilkolása a tettes a gyáva Robert Ford / The Assassination of Jesse James by the Coward Robert Ford; magyarországi bemutató: 2008. február 28.)
Javier Bardem (Ethan Coen – Joel Coen: No Country for Old Men / Nem vénnek való vidék; magyarországi bemutató: 2008. március 6.)
Philip Seymour Hoffman (Mike Nichols: Charlie Wilson háborúja / Charlie Wilson’s War; magyarországi bemutató: 2008. február 7.)
Hal Holbrook (Sean Penn: Út a vadonba / Into the Wild)
Tom Wilkinson (Tony Gilroy: Michael Clayton)

a legjobb operatőr
Roger Deakins (Andrew Dominik: Jesse James meggyilkolása a tettes a gyáva Robert Ford / The Assassination of Jesse James by the Coward Robert Ford)
Seamus McGarvey (Joe Wright: Vágy és vezeklés / Atonement)
Janusz Kaminski (Julian Schnabel: Szkafander és pillangó / Le Scaphandre et le papillon / The Diving Bell and the Butterfly)
Roger Deakins (Ethan Coen – Joel Coen: No Country for Old Men / Nem vénnek való vidék)
Robert Elswit (Paul Thomas Anderson: Vérző olaj / There Will Be Blood)

a legjobb nem angol nyelvű film
Joseph Cedar: Beaufort (izraeli)
Stefan Ruzowitzky: Pénzhamisítók / Die Fälscher / The Counterfeiters (osztrák)
Andrzej Wajda: Katyń / Katyn (lengyel)
Szergej Bodrov: Mongol (német-kazah-orosz-mongol)
Nyikita Mihalkov: 12 (orosz)

a legjobb egészestés animációs film
Brad Bird – Jan Pinkava: L’ecsó / Ratatouille (magyarországi bemutató: 2007. augusztus 2.)
Marjane Satrapi – Vincent Paronnaud: Persepolis (magyarországi bemutató: 2007. december 6.)
Chris Buck – Ash Brannon: Vigyázz, kész, szörf! / Surf’s Up (magyarországi bemutató: 2007. augusztus 16.)

a legjobb eredeti forgatókönyv írója
Diablo Cody (Jason Reitman: Juno)
Nancy Oliver (Craig Gillespie: Plasztik szerelem / Lars and the Real Girl; magyarországi bemutató: 2008. január 3.)
Tony Gilroy (Tony Gilroy: Michael Clayton)
Brad Bird – Jan Pinkava, Jim Capobianco, Brad Bird ötletéből (Brad Bird – Jan Pinkava: L’ecsó / Ratatouille)
Tamara Jenkins (Tamara Jenkins: The Savages)

a legjobb adaptált forgatókönyv írója
Christopher Hampton (Joe Wright: Vágy és vezeklés / Atonement)
Sarah Polley (Sarah Polley: Egyre távolabb / Away From Her; magyarországi bemutató: 2007. június 28.)
Ronald Harwood (Julian Schnabel: Szkafander és pillangó / Le Scaphandre et le papillon / The Diving Bell and the Butterfly)
Ethan Coen és Joel Coen (Ethan Coen – Joel Coen: No Country for Old Men / Nem vénnek való vidék)
Paul Thomas Anderson (Paul Thomas Anderson: There Will Be Blood)

a legjobb látvány (látványtervező – díszlettervező)
Arthur Max – Beth A. Rubino (Ridley Scott: Amerikai gengszter / American Gangster)
Sarah Greenwood – Katie Spencer (Joe Wright: Vágy és vezeklés / Atonement)
Dennis Gassner – Anna Pinnock (Chris Weitz: Az arany iránytű / His Dark Materials: The Golden Compass; magyarországi bemutató: 2007. december 13.)
Dante Ferretti – Francesca Lo Schiavo (Tim Burton: Sweeney Todd – A Fleet Street Démoni Borbélya / Sweeney Todd: The Demon Barber of Fleet Street)
Jack Fisk – Jim Erickson (Paul Thomas Anderson: Vérző olaj / There Will Be Blood)

a legjobb jelmeztervező
Albert Wolsky (Julie Taymor: Accross The Universe)
Jacqueline Durran (Joe Wright: Vágy és vezeklés / Atonement)
Alexandra Byrne (Shekhar Kapur: Elizabeth: Az aranykor / The Golden Age)
Marit Allen (Olivier Dahan: Piaf / La Môme)
Coleen Atwood (Tim Burton: Sweeney Todd – A Fleet Street Démoni Borbélya / Sweeney Todd: The Demon Barber of Fleet Street)

a legjobb maszkmester (makeup)
Didier Lavergne – Jan Archibald (Olivier Dahan: Piaf / La Môme / La Vie en Rose)
Rick Baker – Kazuhiro Tsuji (Brian Robbins: Norbit; magyarországi bemutató: 2007. április 12.)
Ve Neill – Martin Samuel (Gore Verbinski: A Karib-tenger kalózai – A világ végén / Pirates of the Caribbean: At Worlds End; magyarországi bemutató: 2007. május 24.)

a legjobb vágó
Christopher Rouse (Paul Greengrass: A Bourne-ultimátum / The Bourne Ultimatum; magyarországi bemutató: 2007. október 25.)
Juliette Welfling (Julian Schnabel: Szkafander és pillangó / Le Scaphandre et le papillon / The Diving Bell and the Butterfly)
Jay Cassidy (Sean Penn: Út a vadonba / Into the Wild)
Roderick Jaynes (Ethan Coen – Joel Coen: No Country for Old Men / Nem vénnek való vidék)
Dylan Tichenor (Paul Thomas Anderson: Vérző olaj / There Will Be Blood)

a legjobb vizuális effektusok
Michael Fink – Bill Westenhofer – Ben Morris – Trevor Wood (Chris Weitz: Az arany iránytű / His Dark Materials: The Golden Compass)
John Knoll – Hal Hickel – Charles Gibson – John Frazier (Gore Verbinski: A Karib-tenger kalózai – A világ végén / Pirates of the Caribbean: At Worlds End)
Scott Farrar – Scott Benza – Russell Earl – John Frazier (Michael Bay: Transformers)

a legjobb eredeti filmzene szerzője
Dario Marianelli (Joe Wright: Vágy és vezeklés / Atonement)
Alberto Iglesias (Marc Forster: Papírsárkányok / The Kite Runner; magyarországi bemutató: 2008. február 21.)
James Newton Howard (Tony Gilroy: Michael Clayton)
Michael Giacchino (Brad Bird – Jan Pinkava: L’ecsó / Ratatouille)
Marco Beltrami (James Mangold: 3:10 to Yuma)

a legjobb eredeti filmdal
Falling Slowly – zene és szöveg Glen Hansard és Marketa Irglova (John Carney: Once)
Happy Working Song – zene: Alan Menken, szöveg: Stephen Schwartz (Kevin Lima: Bűbáj / Enchanted; magyarországi bemutató: 2007. december 6.)
Raise It Up – a jelöltek meghatározás alatt (Kirsten Sheridan: August Rush)
So Close – zene: Alan Menken, szöveg: Stephen Schwartz (Kevin Lima: Bűbáj / Enchanted)
That’s How You Know – zene: Alan Menken, szöveg: Stephen Schwartz (Kevin Lima: Bűbáj / Enchanted)

a legjobb hangvágás
Karen Baker Landers – Per Hallberg (Paul Greengrass: A Bourne-ultimátum / The Bourne Ultimatum)
Skip Lievsay (Ethan Coen – Joel Coen: No Country for Old Men / Nem vénnek való vidék)
Randy Thom – Michael Silvers (Brad Bird – Jan Pinkava: L’ecsó / Ratatouille)
Christopher Scarabosio – Matthew Wood (Paul Thomas Anderson: Vérző olaj / There Will Be Blood)
Ethan Van der Ryn – Mike Hopkins (Michael Bay: Transformers; magyarországi bemutató: 2007. július 3.)

a legjobb hangkeverés
Scott Millan – David Parker – Kirk Francis (Paul Greengrass: A Bourne-ultimátum / The Bourne Ultimatum)
Skip Lievsay – Craig Berkey – Greg Orloff – Peter Kurland (Ethan Coen – Joel Coen: No Country for Old Men / Nem vénnek való vidék)
Randy Thom – Michael Semanick – Doc Kane (Brad Bird – Jan Pinkava: L’ecsó / Ratatouille)
Paul Massey – David Giammarco – Jim Stuebe (James Mangold: 3:10 to Yuma)
Kevin O’Connell – Greg P. Russell – Peter J. Devlin (Michael Bay: Transformers)

a legjobb egészestés dokumentumfilm
Charles Ferguson: No End in Sight
Richard E. Robbins: Operation Homecoming: Writing the Wartime Experience
Michael Moore: Sicko
Alex Gibney: Taxi to the Dark Side
Andrea Nix Fine – Sean Fine: War/Dance

a legjobb rövid dokumentumfilm
Cynthia Wade: Freeheld
Amanda Micheli – Isabel Vega: La Corona (The Crown)
Tim Sternberg: Salim Baba
James Longley Sari’s Mother

a legjobb rövid animációs film
Josh Raskin: I Met the Walrus
Chris Lavis – Maciek Szczerbowski: Madame Tutli-Putli
Samuel Tourneux – Simon Vanesse: Même Les Pigeons Vont au Paradis / Even Pigeons Go to Heaven
Alexander Petrov: Moja Ljubov / My Love
Suzie Templeton – Hugh Welchman: Peter & the Wolf

a legjobb rövidfilm
Christian E. Christiansen – Louise Vesth: At Night
Andrea Jublin: Il Supplente / The Substitute
Philippe Pollet-Villard: Le Mozart des Pickpockets / The Mozart of Pickpockets
Guido Thys – Anja Daelemans: Tanghi Argentini
Daniel Barber – Matthew Brown: The Tonto Woman
Kapcsolódó honlap: www.oscars.org

82 éves korában hosszú betegség után 2008. január 7-én elhunyt Onódi György gyártásvezető. A 36. Magyar Filmszemle Életműdíjasának temetését 2008. február 6-án 11 órától tartják a Kozma utcai Újköztemetőben.

Életének 81. esztendejében elhunyt Körmendi János színművész, író – tudatta a család közlése alapján az Oktatási és Kulturális Minisztérium a Távirati Irodával. A Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművészt türelemmel viselt hosszú betegség után január 6-án, vasárnap szeretettei körében érte a halál. Körmendi Jánost a tárca saját halottjának tekinti. Temetéséről később intézkednek. A népszerű színész, aki hatvan évet töltött a színpadon, több mint egy éve küzdött súlyos betegséggel. Művészi munkáját 1963-ban Jászai Mari-díjjal ismerték el, 1978-ban lett Érdemes Művész, 1989-ben Kiváló Művész. 2002-ben megkapta a Köztársasági Elnök Érdemérme kitüntetést.
Körmendi János Szegeden született 1927-ben, a Színház- és Filmművészeti Főiskolát 1946 és 1951 között végezte. A háború utáni első nagy színésznemzedék tagja, népi kollégista volt, főiskolai osztálytársa Sinkovits Imrének, Márkus Lászlónak, Gyurkovics Zsuzsának. 1951-ben, friss diplomával a zsebében lett a Madách Színház tagja, a körúti társulathoz harmincöt éven keresztül hűséges volt. 1987-ben a Mikroszkóp Színpad társulatához szerződött, ezen kívül fellépett a Thália Színházban, a Radnóti Színpadon, az Operettszínházban, sőt az Operaházban is.
Több kabarétréfát és tv-bohózatot is írt, a legnevezetesebb közülük Csehov Három nővérének paródiája, amelyet Márkus Lászlóval és Haumann Péterrel adtak elő a Magyar Televízió egyik szilveszteri műsorában. A fergeteges sikerű átirat ma is gyakran szerepel a kívánságműsorokban.
Több évtizedes pályája során elsősorban epizódszerepeket kapott, s gyakran néhány mondatban kellett felhívnia magára a figyelmet. Kiváló komikus volt, művésze a rögtönzéseknek. Játszotta Próbakőt (Shakespeare: Ahogy tetszik), Holofernest (Shakespeare: Lóvá tett lovagok), Miskát (Kálmán Imre: A csárdáskirálynő), Sylvestert (Moliére: Scapin furfangjai) Novotnyt (Shubert: Három a kislány). Filmekben is láthatta a közönség (Patyolat-akció, Krebsz, az Isten, Te rongyos élet). Levelek az urológiáról című kötete 1974-ben, az Életrajz két felvonásban 1987-ben, a Nyakig a színházban 1990-ben jelent meg.

Több mint 200 000 nézőt és 200 000 000 Ft (bruttó) bevételt hozott a Macskafogó2 – A sátán macskája január 6-ig. Ternovszky Béla rendezését december 20-ától 47 kópiával vetítik az országban.
A legnagyobb nézőszámot közvetlenül karácsony után, december 27-én érték el Grabowskiék: ezen az egyetlen napon csaknem 20 ezren nézték meg az animált egerek és macskák újabb kalandjait.
A Macskafogó2 – A sátán macskája nemzetközi premierjét az 58. Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon (2008. február 7-17.) tartják.
Kapcsolódó site, a film hivatalos honlapja: www.macskafogo.net

Aki Kaurismäki A múlt nélküli emberét megformáló Markku Peltola, Finnország egyik legnevesebb színésze 2007. december 31-én, hosszas betegség után, végleg lehunyta a szemét.
Markku Peltola 1956-ban született Helsinkiben, egy taxisofőr fiaként. 1980-ban mutatkozott be először a moziközönségnek Mikael Wahlforss The War We Left Behind című alkotásában. Több mint harminc filmben vagy tévés produkcióban tűnt fel „jellegzetesen jellegtelen alakja”, köztük Kaurismaki Gomolygó felhők és Juha című filmjében. Peltola a színészkedés mellett egy étterem társtulajdonosaként is ismert volt hazájában, a tizenkét éve létrehozott Telakkában mutatták be 2007 októberében Activist című színházi darabját. Gitárjátékával a Motelli Skronkle nevű együttessel tágította a rockzene határait.
Markku Peltola utolsó filmjét (Ma olin siin / Itt jártam) ősszel fejezte be. Az észt produkcióban egy kamasz drogdíler apját alakítja.

Egész alakos Kaszás Attila köztéri bronzszoborra szerveztek gyűjtést Komáromban.
Az alkotást Gáspár Péter Pozsonyban élő szobrászművész készíti és budapesti iparművészeti lektorátus zsűrizi. A szobrot várhatóan 2008 március végén leplezik le a Komáromi Jókai Színház előtti téren.
A költségeket fedező összeget február végéig gyűjtik.
Kapcsolódó honlapok: www.56cseppver.hu, www.grantfilm.hu és www.jokai.sk

Az Oscar-díjhoz vezető út utolsó állomásaként számon tartott elismerést a Hollywood Foreign Press Association (HFPA – Hollywoodi Külföldi Tudósítók Szövetsége) 90 tagja adományozza évente az általuk legjobbnak ítélt mozis és televíziós alkotásoknak. A 65. Golden Globe-díj átadó gálát január 13-án tartják.
A MOZIFILM KATEGÓRIÁK JELÖLTJEI

a legjobb filmdráma
Ridley Scott: Amerikai gengszter / American Gangster (magyarországi bemutató: 2008. január 17.)
Joe Wright: Vágy és vezeklés / Atonement (magyarországi bemutató: 2008. január 24.)
David Cronenberg: Eastern Promises
Denzel Washington: The Great Debaters
Tony Gilroy: Michael Clayton (magyarországi bemutató: 2008. február 21.)
Ethan Coen – Joel Coen: No Country for Old Men / Nem vénnek való vidék
Paul Thomas Anderson: There Will Be Blood

a legjobb drámai színésznő
Cate Blanchett (Shekhar Kapur: Elizabeth: Az aranykor / The Golden Age; magyarországi bemutató: 2007. november 22.)
Julie Christie (Sarah Polley: Egyre távolabb / Away From Her; magyarországi bemutató: 2007. június 28.)
Jodie Foster (Neil Jordan: A másik én / The Brave One; magyarországi bemutató: 2007. október 18.)
Angelina Jolie (Michael Winterbottom: Hatalmas szív / A Mighty Heart)
Keira Knightley (Joe Wright: Vágy és vezeklés / Atonement)

a legjobb drámai színész
George Clooney (Tony Gilroy: Michael Clayton)
Daniel Day-Lewis (Paul Thomas Anderson: There Will Be Blood)
James McAvoy (Joe Wright: Vágy és vezeklés / Atonement)
Viggo Mortensen (David Cronenberg: Eastern Promises)
Denzel Washington (Ridley Scott: Amerikai gengszter / American Gangster)

a legjobb vígjáték vagy musical
Julie Taymor: Accross The Universe
Mike Nichols: Charlie Wilson háborúja / Charlie Wilson’s War (magyarországi bemutató: 2008. február 7.)
Adam Shankman: Hajlakk / Hairspray (magyarországi bemutató: 2007. augusztus 30.)
Jason Reitman: Juno
Tim Burton: Sweeney Todd – A Fleet Street Démoni Borbélya / Sweeney Todd: The Demon Barber of Fleet Street (magyarországi bemutató: 2008. január 24.)

a legjobb vígjáték- vagy musical-színésző
Amy Adams (Kevin Lima: Bűbáj / Enchanted; magyarországi bemutató: 2007. december 6.)
Nikki Blonsky (Adam Shankman: Hajlakk / Hairspray)
Helena Bonham Carter (Tim Burton: Sweeney Todd – A Fleet Street Démoni Borbélya / Sweeney Todd: The Demon Barber of Fleet Street)
Marion Cotillard (Olivier Dahan: Piaf / La Môme; magyarországi bemutató: 2007. június 21.)
Ellen Page (Jason Reitman: Juno)

a legjobb vígjáték- vagy musical-színész
Johnny Depp (Tim Burton: Sweeney Todd – A Fleet Street Démoni Borbélya / Sweeney Todd: The Demon Barber of Fleet Street)
Ryan Gosling (Craig Gillespie: Plasztik szerelem / Lars and the Real Girl; magyarországi bemutató: 2008. január 3.)
Tom Hanks (Mike Nichols: Charlie Wilson háborúja / Charlie Wilson’s War)
Philip Seymour Hoffman (Tamara Jenkins: The Savages)
John Reilly (Jake Kasdan: Walk Hard: The Dewey Cox Story)

a legjobb animációsfilm
Steve Hickner – Simon J. Smith: Mézengúz / Bee Movie (magyarországi bemutató: 2007. december 6.)
Brad Bird – Jan Pinkava: L’ecsó / Ratatouille (magyarországi bemutató: 2007. augusztus 2.)
David Silverman: A Simpson család – A film / The Simpsons Movie (magyarországi bemutató: 2007. augusztus 9.)

a legjobb nem angol nyelvű film
Cristian Mungiu: 4 hónap, 3 hét, 2 nap / 4 luni, 3 saptamani si 2 zile / 4 Months, 3 Weeks and 2 Days (román); magyarországi bemutató: 2008. január 10.
Julian Schnabel: Le Scaphandre et le papillon / The Diving Bell and the Butterfly (francia–amerikai)
Marc Forster: Papírsárkányok / The Kite Runner (amerikai; angol–dari–pastu–urdu–orosz nyelveken); magyarországi bemutató: 2008. február 21.
Ang Lee: Se, jie / Lust, Caution (amerikai–kínai–tajvani–hongkongi; mandarin kínai–japán–shanghaji kínai–angol nyelveken)
Marjane Satrapi – Vincent Paronnaud: Persepolis (francia–amerikai animációsfilm)

a legjobb epizódszínésznő
Cate Blanchett (Todd Haynes: I’m Not There; magyarországi bemutató: 2008. február 28.)
Julia Roberts (Mike Nichols: Charlie Wilson háborúja / Charlie Wilson’s War)
Saoirse Ronan (Joe Wright: Vágy és vezeklés / Atonement)
Amy Ryan (Ben Affleck: Hideg nyomon / Gone Baby Gone; magyarországi bemutató: 2008. január 10.)
Tilda Swinton (Tony Gilroy: Michael Clayton)

a legjobb epizódszínész
Casey Affleck (Andrew Dominik: The Assassination of Jesse James by the Coward Robert Ford)
Javier Bardem (Ethan Coen – Joel Coen: No Country for Old Men / Nem vénnek való vidék)
Philip Seymour Hoffman (Mike Nichols: Charlie Wilson háborúja / Charlie Wilson’s War)
John Travolta (Adam Shankman: Hajlakk / Hairspray)
Tom Wilkinson (Tony Gilroy: Michael Clayton)

a legjobb rendező
Tim Burton (Sweeney Todd – A Fleet Street Démoni Borbélya / Sweeney Todd: The Demon Barber of Fleet Street)
Ethan Coen és Joel Coen (No Country for Old Men / Nem vénnek való vidék)
Julian Schnabel (Le Scaphandre et le papillon / The Diving Bell and the Butterfly)
Ridley Scott (Amerikai gengszter / American Gangster)
Joe Wright (Vágy és vezeklés / Atonement)

a legjobb forgatókönyvíró
Diablo Cody (Jason Reitman: Juno)
Ethan Coen és Joel Coen (Ethan Coen – Joel Coen: No Country for Old Men / Nem vénnek való vidék)
Christopher Hampton (Joe Wright: Vágy és vezeklés / Atonement)
Ronald Harwood (Julian Schnabel: Le Scaphandre et le papillon / The Diving Bell and the Butterfly)
Aaron Sorkin (Mike Nichols: Charlie Wilson háborúja / Charlie Wilson’s War)

a legjobb eredeti filmzene
Michael Brook–Kaki King–Eddie Vedder (Sean Penn: Út a vadonba / Into the Wild)
Clint Eastwood (James C. Strouse: Grace is Gone)
Alberto Iglesias (Marc Forster: Papírsárkányok / The Kite Runner)
Dario Marianelli (Joe Wright: Vágy és vezeklés / Atonement)
Howard Shore (David Cronenberg: Eastern Promises)

Cecile B. DeMille-díj
Steven Spielberg

Kapcsolódó honlap: www.hfpa.org

Alföldi Róbert lesz a Nemzeti Színház főigazgatója – adta hírül az MTI Hiller István oktatási és kulturális miniszter bejelentését a vezetői tisztségre kiírt pályázat eredményéről. A bírálóbizottság javaslata alapján és a Nemzeti Vagyonkezelő Tanács jóváhagyásával Alföldi Róbertet nevezi ki a Nemzeti Színház Zrt. vezérigazgatójának 2008. július 1-jétől – közölte Hiller István.
Az új vezető megbízása a színház tervezett szervezeti átalakításáig, de legfeljebb 2013. július 31-ig tart. Jordán Tamás jelenlegi igazgató kinevezését korábban 2008. június 30-ig meghosszabbították, így a két vezető az évad végéig együtt dolgozik.
Alföldi Róbert színész-rendező jelenleg a Bárka Színház igazgatója.

A fél országot bemutató első két sorozat, Másfélmillió lépés Magyarországon (1979), …és még egymillió lépés (1986) sikere után elhatároztuk, hogy egy kerékpáros és egy gyalogos útvonal végigjárásával „bezárjuk a kört”, visszatérünk a Kéktúra kiinduló pontjára, a Nagy-Milicre. A csapat ugyanaz, mint a két korábbi filmsorozatban, de immár, sajnos, Rockenbauer Pál nélkül.
Kerekek és lépések I.
színes, magyar ismeretterjesztő film, 1990-1991., DVD9, 210 perc.
Dunától a Tiszáig (6x35 perc) Kerékpáron és gyalog: Szekszárd – Sárospatak – Nagy-Milic
1. rész: Indulás a Sárközbe
2. rész: Sárköz és Bátaszék
3. rész: Dunamellék
4. rész: Dél-Alföldi szőlővidék
5. rész: A Kiskunságban
6. rész: Tiszán innen, Tiszán túl
Extrák: DVD ajánló: Másfélmillió lépés Magyarországon I-III., …és még egymillió lépés I-V.
Írta és rendezte: Gyenes Károly
peratőrök: Stenszky Gyula, Szabados Tamás, Pápay Zsolt
Narrátor: Sinkó László
Hangmérnök: Faludi Sándor
Gyártásvezető: Péterfay Attila
Vágó: Ilosvay Katalin
Technikus: Széll Gábor
Szakértők:
zene: Alföldy-Boruss István
művészettörténet: Dercsényi Balázs
geológia: Juhász Árpád
növénytan: Milkovits István
néprajz: Paládi-Kovács Attila
A kiadvány a Magyar Televízió Zrt. archívumának felvételeiből készült.
Hang: magyar 2.0
Képarány: 4:3
Ajánlott fogyasztói ára bruttó 950 Ft/db.

A Spanyol Filmművészeti Akadémia megszünteti a legjobb európai film kategóriát, mert a kitüntettek közül egyetlen egy sem jelentkezett a Goya-díj átvételére az elmúlt néhány esztendőben.
A legjobb európai filmért járó Goya-díjjal a következő filmeket tüntették ki az elmúlt években: A királynő (2007, angol, rendező: Stephen Frears), Match Point (2006, angol-amerikai, rendező: Woody Allen), Fallal szemben (2005, német, rendező: Fatih Akin), Good bye, Lenin (2004, német, rendező: Wolfgang Becker).
Spanyol filmszínészek és rendezők bírálták a Filmművészeti Akadémia döntését. Enrique Urbizu, a Filmművészeti Akadémia alelnöke ezzel szemben kijelentette: „nem mi fordítottunk hátat az európai filmnek. Sokkal inkább az európai filmgyártás az, amely semmit nem akar tudni a Spanyol Filmművészeti Akadémiáról.”
A 2008. évi Goya-díjak kitüntetettjeit február 3-án hozzák nyilvánosságra Madridban.

A 2007. november 5-től sztrájkoló hollywoodi forgatókönyvírók bojkottálják a 2008-as Golden Globe- és Oscar-díjkiosztót. A filmstúdiókkal bértárgyalásokat folytató írók képviseleti szervezete, az Amerikai Forgatókönyvírók Céhe (WGA) elutasította a Hollywoodi Külföldi Tudósítók Szövetsége (HFPA), valamint a Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia (AMPAS) azon kérését, hogy az írók függesszék fel a munkabeszüntetést az amerikai filmvilág két legrangosabb eseményének idejére.
A Golden Globe-díjakról a HFPA, míg az Oscar-szobrocskákról az AMPAS tagjai döntenek. Az írók sem a január 13-án megrendezendő Golden Globe-ünnepségre, sem a február 24-i Oscar-díjkiosztóra nem dolgozhatnak a két gála producereinek.

Új magyar taggal bővült az Európai Filmakadémia Igazgató Tanácsa: Kántor László filmproducer is részt vesz ezentúl a testület munkájában. Szabó Istvánt, aki a Filmakadémia alapító tagja, újraválasztották.
Az Igazgató Tanács tagjait az egyes régiók EFA tagjai, azaz a térség jelentős filmrendezői, producerei és egyéb filmalkotói szavazati alapján választják.
A Wim Wenders által elnökölt EFA igazgatóság további tagjai: Yves Marmion, Nik Powell, Volker Schlöndorff, Pierre-Henri Deleau, Per Holst, Mike Downey, Francesco Ranieri Martinotti és Antonio Saura.
Kapcsolódó interjúink Kántor Lászlóval, korábbi évfolyamainkban:
Ozsda Erika: Változtatni kell (2000)
Ozsda Erika: Álombányászok – Beszélgetés Kántor Lászlóval és Csiki Lászlóval (1998)
Kapcsolódó honlap: www.europeanfilmacademy.org

Hatvanhárom ország nevezte be egy-egy produkcióját a 2008-as legjobb külföldi film Oscar-díjért folyó versenybe – adta hírül az MTI Online. Első ízben küldött jelöltet a válogatásra Azerbajdzsán és Írország. A kaukázusi országot Farid Gumbatov Caucasia című filmje, az íreket pedig Tom Collins Kings című drámája képviseli. Magyarország Pálfi György Taxidermia című, több nemzetközi fesztiválon bizonyított, a 37. Magyar Filmszemlén fődíjat nyert filmjét küldte az Amerikai Filmakadémia megmérettetésére. A 80. Oscar-díjkiosztó jelöltjeit 2008. január 22-én hozzák nyilvánosságra.
A jubileumi díjátadó ceremóniát február 24-én tartják a hollywoodi Kodak Színházban. Az ABC televíziós társaság által közvetített Oscar-show házigazdája Jon Stewart színész-producer, aki 2006-ban is a gála műsorvezetője volt.
Kapcsolódó honlapok: www.taxidermia.hu, www.oscar.com és www.oscars.org