A Magyar Filmintézetben az intézmény megalakulása óta rendszeres filmográfiai munka folyik. Első átfogó játékfilmes kiadványunk, a Magyar Filmográfia hat kötete az 1901 és 1961 között készült filmek főcímadatait tartalmazza. Nem szerepelnek benne a gyártással, forgalmazással kapcsolatos adatok, nem közli a szereposztást, csak a filmben szereplő színészek nevét, nem ismerteti a filmek tartalmát, és mivel 1962-ben jelent meg, ma már a nagyközönség számára hozzáférhetetlen. Folytatása, a Magyar Filmográfia Játékfilmek 1945-1969 már igyekszik a fenti kötetek hiányosságait pótolni. Közli a gyártás, a bemutatás adatait, a részletes szereposztást, valamint a filmek tartalmát, sőt a címek és a tartalmak angol fordítását is. Sajnos a közönség számára ez a kötet is nehezen elérhető, mivel 1973-ban elég kis példányszámban jelent meg. Folytatásaként a Magyar Filmográfia sorozatban a következő kötetek készültek el: Játékfilmek 1970-1974, Játékfilmek 1975-1979, Játékfilmek 1980-1984, Játékfilmek 1985-1989.
Mivel a fenti kötetek ma már részben hozzáférhetetlenek és feldolgozási módszerük eltérő, a különböző szempontok szerint készült kötetekben még akkor is nagyon lassú és nehézkes az adatkeresés, ha valamennyi kötet rendelkezésre áll. Ezért egyre inkább szükségét éreztük annak, hogy egy egységes szempontrendszerű, a filmek legfontosabb alkotóit, szereposztását, a gyártási és bemutatási adatokat, valamint magyar és angol nyelvű tartalomismertetést magában foglaló, a teljes magyar hangosfilmgyártást felölelő filmográfiát készítsünk, amely az 1931 és 1997 között készült játékfilmek, függelékként pedig a Magyar Filmintézet állományában megtalálható némafilmek adatait tartalmazza. (A teljes némafilmgyártás feldolgozására azért nem vállalkoztunk, mivel a Magyarországon készült mintegy 600 némafilm 95%-a elveszett, s ezekről a filmekről nagyon hiányosak az adataink. A filmek nagy részének nem ismerjük a tartalmát, utólag már lehetetlen kideríteni a szereposztást, pontatlanok a gyártási és bemutatási adatok.)
Két évvel ezelőtt az Intézet magyar játékfilmmel foglalkozó munkatársai hozzákezdtek a magyar játékfilmek adatainak új szempontú gyűjtéséhez, rendszerezéséhez. Ennek a munkának az eredményét tartalmazza ez a kötet.
Reméljük, hogy a filmtörténészek, kezdő kutatók, tanárok, egyszóval mindazok, akik a magyar filmtörténettel foglalkoznak, jól tudják majd használni a filmográfiát. Külön örömünkre szolgálna, ha ennek a kötetnek a hatására még többen érdeklődnének a magyar filmtörténet iránt.
Kötetünk tehát az 1931 és 1997 között magyar produkcióban készült játékfilmeket tartalmazza, függetlenül attól, hogy már csak töredékként, vagy egyáltalán nem maradtak fenn. A filmek a gyártási év alapján, időrendben, az adott éven belül pedig alfabetikus sorrendben szerepelnek. A némafilmek címei mellett szereplő * jelzi, hogy a film eredeti címét nem sikerült megállapítani, és adott címről van szó. A gyártási év megállapításához - éppúgy, mint minden más adathoz - ahol lehetett, a filmek főcímét vettük alapul. A kötetben koprodukciós filmek is szerepelnek - abban az esetben, ha az adott filmből magyar verzió is készült, s Magyarországon be is mutatták. Benne vannak a cenzúra által betiltott filmek, de kimaradtak a befejezetlen művek.
Nem vettük be a filmográfiába a rövidjátékfilmeket. Az 1945 előtti filmek esetében a 60 percnél, az 1945 utáni filmek esetében a 70 percnél hosszabb, a játékfilm műfaji sajátosságainak megfelelő filmek kaptak helyet a kötetben - függetlenül attól, hogy 16 mm-es, 35 mm-es filmszalag, esetleg (néhány esetben) videó a hordozó. A játékfilm műfaji jegyeinek elméleti, egzakt meghatározása, a filmek műfaj szerinti elkülönítése már a korábbi filmek esetében sem mindig egyértelmű, a kortárs alkotások esetében pedig igencsak vitatható, mert a filmtípusok keveredése miatt a tiszta játékfilm fogalma kevéssé létezik. A kötetben szerepelnek azok a játékfilmek is, amelyeket nem széles moziforgalmazásban mutattak be. Így kaptak helyet a Balázs Béla Stúdióban készült játékfilmek, mint például az Agitátorok, Álommásolatok, Ex-kódex, Jégkrémbalett, Lenz, Prés, Segesvár, amelyek hiányoztak a korábbi filmográfiákból. (A korabeli megfogalmazás szerint ezek a művek nem estek a "bemutatási kötelezettség" alá.)
Nem szerepelnek a filmográfiában a tisztán televíziós produkciók, amelyeket csak a televízióban, és esetleg a Filmszemlén vagy külföldi fesztiválokon mutattak be, így például Az aranykesztyű lovagjai vagy az Álommenedzser. Kihagytuk a Magyarországon külföldi produkcióban készült filmeket - Le Roi des Palaces, Es flüstert die Liebe, Brigitta, Sztriptíztáncosnő, Jobb szépnek és gazdagnak lenni, Rúzs stb. A Vasisten gyermekei ebből a szempontból határesetet jelentett - a gyártásban a Hunnia Stúdió is részt vett, a külföldi fesztiválokon magyar filmként szerepelt, a Filmszemlén is díjat nyert - ezért szerepel a kötetben.
Kihagytuk azokat a koprodukciós filmeket, amelyek csak idegen nyelvű verzióban készültek és amelyeket Magyarországon soha nem forgalmaztak (például: Ein auto und kein Geld, Pacsirta, Alles für Veronika, Bál a Savoyban). Nem szerepelnek a kötetben az esztrádműsorokat megörökítő filmek sem (a két Magyar kívánsághangverseny és a Díszelőadás), mivel ezek inkább dokumentumfilmnek tekinthetők.
A kötet függelékének első része tartalmazza a Magyar Filmintézet gyűjteményében megtalálható magyar néma játékfilmeket, játékfilmtöredékeket, valamint a Kék bálványt - a legelső magyar hangosfilmet - megelőző átmeneti korszak első hangos játékfilm próbálkozásait, függetlenül ezek terjedelmétől, s függetlenül attól, hogy fennmaradtak-e vagy sem. A függelék második része a (Játék)Filmszemlék díjlistáit és a Magyar Filmkritikusok Díja adatsorait tartalmazza.
Bár alapvetőn a filmek főcím-leírásaira támaszkodtunk, a harmincas évek játékfilmjeiről meglehetősen kevés adat áll a rendelkezésünkre, s különösen az elveszett főcímű filmek, de még inkább a töredékek és az elveszett, megsemmisült művek esetében gyakran hiányosak az adataink. Ilyenkor a korabeli sajtóban található információkra építettünk, vagy ha fennmaradt a film forgatókönyve, az nyújtott számunkra segítséget. Sajnos nem mindig lehetett rekonstruálni a film szereposztását, és néha még a film tartalmáról sem volt elegendő információnk.
A munka során az egyik legkomolyabb gondot a nevek helyesírása és a különféle névváltozatok okozták. Számos alkotó és színész neve pályája különböző korszakaiban eltérő helyesírással szerepel. Mivel mind a főcímek, mind pedig a filmek törzslapjainak adatai bizonytalanok, hiányosak - olykor a főcímre, máskor a törzslapra vagy a produkciós anyagokra, esetleg a levéltári dokumentumokra kellett volna támaszkodni - igencsak zavaró lett volna, ha mondjuk egy színész neve ugyanabban az évben több filmben többféle változatban is szerepel. Ezért a névváltozatokat az egész kötetben egységesítettük. Az egységesítés alapja színészek esetében a Színművészeti Lexikonban, írók esetében az Új Magyar Irodalmi Lexikonban, a többi személy esetében a Magyar Életrajzi Lexikonban, illetve adott esetben a Ki kicsodában szereplő névváltozat volt. Kivételt képeznek azok az esetek, amikor az adott alkotó vagy színész a pályája során nevet változtatott. Ezekben az esetekben = jelzi a későbbi változatot. (Így például a rendező Szabó Ildikó színészként Szabó Gabriellaként, Monory M. András korábban Mész András néven, Jancsó Nyika ifj. Jancsó Miklós néven, Szepes Mária pedig a házassága előtt Orsi Mária néven szerepelt.)
Több olyan (magyar-szovjet és -bolgár) koprodukcióban készült filmünk is van, ahol sem a főcím, sem pedig az egyéb források nem tüntetik fel a külföldi alkotók, szereplők, közreműködők keresztnevét, ezért ezekben az esetekben csak a rövidítéseket közöljük.
A személynevek mind a szerepkörök, mind pedig a tartalomleírások angol fordításaiban a magyar rend szerint szerepelnek, azaz a családnév megelőzi a keresztnevet.
Az írók rovatban adaptációk esetén igyekeztünk feltüntetni az eredeti irodalmi mű címét és műnemét is, ebben a rovatban azonban nem csak az adaptáció alapjául szolgáló művek szerzői szerepelnek. Abban az esetben, ha a forgatókönyvet megelőző forrás (például filmnovella) is született, úgy annak a szerzőjét szintén itt tüntettük fel.
Az asszisztenseket csak abban az esetben jeleztük, ha az adott személy később is fontos szerepet játszott.
A korábbi filmográfiákban nem szerepeltek a stúdióvezetők. Jelen kötetben az 1945 előtti filmek esetében - már ahol tudható volt - a producereket szerepeltetjük. A koalíciós korszak (1945-1948) filmjeinél pusztán a gyártásvezetőket tüntettük fel, ugyanúgy, mint az 1948 és 1963 között készült filmek esetében. E tizenöt évben meglehetősen centralizált volt a filmgyártás szerkezete, ezért a gyártásvezető mellett a filmgyár (a Magyar Nemzeti Filmgyártó Vállalat - és névváltozatai -, majd a Hunnia és a Budapest Filmstúdiók) vezetőit nem tüntettük fel. A határpontot 1964 jelenti. Ebben az évben jött létre a MAFILM-en belül a négy stúdiócsoport, ettől kezdve ennek a négy filmkészítő műhelynek az eltérő arculata, különbözősége indokolja, hogy a filmek adatsorában a stúdióvezető nevét is feltüntessük. A koprodukciók esetében lehetőség szerint a külföldi fél stúdióvezetője - vagy értelemszerűen a producere - szerepel. A rendszerváltás óta azonban korántsem következetes a magyar filmszakmában, hogy a filmkészítő műhelyek vezetőjét adott esetben stúdióvezetőként vagy producerként szerepeltetik. Ezeknek a filmeknek az adatait ebből a szempontból legalább az egyes műhelyek, stúdiók esetében igyekeztünk egységesíteni.
Összefügg ezzel a gyártó cégek megnevezésének problémája is. 1945 után a filmgyártás szervezetét több alkalommal is átalakították, az átmeneti év(ek) esetében ezért a főcímek információit vettük alapul.
A filmek hosszának feltüntetésekor az eredeti hossz (időtartam) feltüntetésére törekedtünk. Meg kell azonban jegyezni, hogy a Magyar Filmintézetben található kópia számos film esetében rövidebb, olykor jóval rövidebb az eredetinél. Főként az 1945 előtti filmek esetében jellemző, hogy több film csak töredékben maradt fenn. A film hosszát ilyenkor - amennyiben nem sikerült megbízható forrásból megtudni - inkább ismeretlennek tüntettük fel.
A bemutató időpontja úgyszintén több esetben bizonytalan. Amennyiben csak az évet vagy a hónapot tudtuk, csillaggal jeleztük a hiányt. A Balázs Béla Stúdióban készült és csak szűkebb körben forgalmazott filmeknél a mozibemutatóknál nem a dátumot (az bizonytalan, vagy nem is tudható), hanem a szűk körű forgalmazás tényét tüntettük fel. (Kivétel természetesen itt is akad: az Amerikai anzix vagy a Családi tűzfészek a nyilvános moziforgalmazásban szerepelt.) Az elmúlt év(ek)ben készült, ám (még) nem forgalmazott filmeknél ezt az információt adtuk meg.
A díjrovatban a (Játék)Filmszemlék díjainál a Magyar Film- és Tévéművészek Szövetsége, a Magyar Filmkritikusok Díjánál a Magyar Újságírók Országos Szövetsége, a külföldi díjak esetében pedig a Magyar Filmunió regisztereit, listáit, a Magyar Filmintézet adatárát és a Filmévkönyvek anyagát vettük alapul. Ezúton szeretnénk megköszönni ezen intézmények segítségét.
Angol címként lehetőség szerint a külföldi forgalmazási, illetve fesztivál-bemutató címe szerepel (itt a Hungarofilm listáját és a Filmévkönyveket használtuk). Az 1945 előtti filmek esetében az Egyesült Államokban élő magyarok körében tartott vetítéseken használt angol címeket adjuk meg.
A tartalmi leírásoknál az 1945 előtti filmeknél néhány alkalommal felhasználtuk a Magyar Filmintézet kiadásában megjelent Mozgóképtár CD-ROM filmleírásait is.
A filmek listáját az 1997-es Filmszemle bemutatóival fejeztük be, az adatgyűjtést 1997. július 31-én zártuk.
Reméljük, hogy ez a filmográfia, mely a magyar hangosfilmgyártás kezdeteitől napjainkig kalauzolhatja használóját, egységes mutatóival gyors és megbízható adatkeresést biztosít, és nemcsak a szakma, hanem a nagyközönség számára is fontos kézikönyvvé válik.
