Báthory Erzsi - Fazekas Eszter

Ártándtól nyugatra és keletre

Az első román-magyar kulturális hét


26 KByte
Ha egy tősgyökeres magyarországi magyar legalább egyszer látott román színházi előadást, olvasott valamit Caragiale, Creangă, Camil Petrescu, Constantin Toiu tollából, ismeri Lucian Pintilie filmjeit, attól kezdve nagy tisztelettel adózik a román kultúrának. De ilyen magyar kevés van. Fordítva más a helyzet. A román értelmiség túlnyomórészt járatos a kurrens magyar irodalom és kultúra berkeiben is. Jó lenne ezen változtatni a kultúrdiplomácia, az oktatás és a népművelés minden szintjén. E kultúrmisszió erős hátszelet kaphat az utóbbi év igen pozitív politikai változásaitól, a megélénkülő kapcsolatoktól.

Ennek az örvendetes folyamatnak a jele, hogy hosszú idő után először kerül sor a magyar kultúra reprezentatív, átfogó seregszemléjére Bukarestben. Jóllehet a két ország filmes intézményei közti együttműködésnek megvannak a maga hagyományai. 1993-ban magyar filmhetet rendezett a Román Filmarchívum. E tíznapos rendezvény az utóbbi évtized magyar filmjeiből nyújtott gazdag válogatást. A budapesti Európa Filmhét műsorában majdnem minden évben bemutatnak egy kortárs román filmet, a Magyar Filmintézet Örökmozgó Filmmúzeumában pedig évente többször is megtekinthető a román filmtörténet egy-egy kuriózum jellegű darabja.

A román filmes szaksajtó rendszeresen tudósítja közönségét a magyar film külföldi szerepléséről, a filmgyártás helyzetéről. Ezen a mostani, átfogó kulturális héten Bukarestben megjelenő magyar filmek nemcsak az utóbbi tíz év gazdasági-társadalmi változásairól, az emberek közérzetéről tudósítanak, hanem a film mint nyelvi kifejezésmód útkeresését is reprezentálják.

A magyar közönség - a többi kelet-európai országhoz hasonlóan - az utóbbi hat-nyolc évben kezdte a filmet a shopping mall kultúra részeként fogyasztani. A hazai filmeknek a nyolcvanas évek eleje óta egyébként is egyre csökkent a nézettsége. A nézőt ma már nem vonzza a hatvanas-hetvenes évek hagyománya, az allegorikus virágnyelvbe burkolt társadalombírálat, amit annak idején a néző is, a politika is értett. A nyolcvanas évektől kezdve a magyar filmnek figyelembe kellett vennie a közönség befogadói igényeit, szórakozásvágyát. A művészet és a műfajfilmek hadállásai ma sem különülnek el élesen. Bereményi Géza Eldorádó című filmje akár szimbóluma is lehetne annak az értékes törekvésnek, mely a populáris igényeket és a művészi kísérletezést, alkotói szuverenitást sikerrel ötvözi össze. (Régebben is kiemelkedő darabjai születtek ennek az irányzatnak: Szabó István, Makk Károly, Sándor Pál és mások filmjei, Bódy Gábor Psychéje.)

A szocialista rendszer "boldog békeidejét", a hatvanas éveket idézi vissza önironikus nosztalgiával Tímár Péter filmnyelvi játékokban tobzódó Csinibabája, mely az 1997. évi filmszemle legnagyobb közönségsikere volt, nézettsége félmilliónál tart. Amerikában is nagy siker volt, s Oscar-díjra is versenyeztették az egyik legismertebb kabaréhős, a kiváló kaposvári színész: Koltai Róbert fergeteges vígjátékát, a Sose halunk meg című filmet. Az ötvenes-hatvanas évek fordulóján játszódó történet egy csapodár vállfaárus és félszeg unokaöccse kalandjait, a tipikus kisember minden akadályon felülemelkedő életörömét ábrázolja. A vállfaárus figurája Koltai gyermekkori emlékeiből lép elénk. A Kabos Gyuláéhoz hasonló legenda született az ő humoros, önironikus alakjában.

A nézőknek nemcsak önfeledt kikapcsolódást szeretnénk biztosítani, hanem a válogatásban helyt adtunk a súlyosabb, komorabb témáknak is. A Witman fiúk a századelőn, egy felvidéki kisvárosban, a Senkiföldje a második világháború és a Holocaust idején egy erdélyi városka polgári negyedében, Gothár Péter A részlege pedig Bodor Ádám novellája alapján a végét járó Ceausescu-korszakban Bukarestben és a havasok senkiföldjén játszódik. Ami összeköti őket: mindhárom periférikus, a nagypolitika magasából nem érzékelhető kamaradráma. Tragédia, melyben fiatalok, kamaszok válnak kiszolgáltatott játékszerként a körülmények áldozataivá. Reakciójuk a század, valamint régiónk és az egész emberiség legtragikusabb kérdéseire adott háromféle válasz. A részleg főhősét, Weisz Gizellát méltósága, töretlen hite élteti, a Senkiföldje zsidó bakfishőse számára az utolsó fogódzót a képzelőerejével teremtett társ, Copperfield Dávid - és ezen keresztül a naplóírás - jelenti, a két, érzelmi számkivetettségben élő Witman fiú azonban átengedi magát az agresszió kegyetlen gyönyörének.

Enyedi Ildikó Az én XX. századom című filmje mitikus-humánus összefoglalása a század történetének. Elhibázott, önfelszámoló civilizációnkat és kultúránkat Edisontól eredezteti. Tündérmesei időgépe ezért visszafelé halad a múltban, és megértő, megbocsátó mesei stílusban perli vissza annak a lehetőségét, hogy legközelebb a megfelelő útelágazásokat találjuk meg.

E válogatás valamennyi filmjében különböző népek, kultúrák találkoznak. Ütköznek, ölelkeznek. A történetek ugyanúgy érthetők és átélhetők Ártándtól nyugatra, mint keletre.


17 KByte


Az én XX. századom
53 KByte
AZ ÉN XX. SZÁZADOM, 1988
r: Enyedi Ildikó, f: Enyedi Ildikó, o: Máthé Tibor, v: Rigó Mária, z: Vidovszky László, d: Lábas Zoltán, k: Gyarmathy Ágnes, gyc: Budapest Filmstúdió Vállalat, Friedländer Filmproduktion GmbH (Signet), sz: ff, ho: 98 perc, sze: Dorotha Segda - Eszenyi Enikő, Nagy-Kálózy Eszter (Dóra, Lili, anya;), Oleg Jankovszkij - Reviczky Gábor (Z. úr), Paulus Manker - Ács János (Otto Weininger), Andorai Péter (Edison), Máté Gábor (X.úr, Kéri Gyula (ékszerész), Andrej Schwartz (segéd), Téry Sándor (huszár), Cvetkó Sándor (anarchista fiú), Koronczi Endre (liftboy), Kovács Ágnes, Kovács Eszter (ikerlányok).

1899 szilveszterén a XX. századdal egyszerre érkezik Magyarországra az Orient expresszen Dóra és Lili, az egymástól csecsemőkoruk óta elszakított, s azóta is külön utakon járó ikerpár. Dóra könnyelmű kis szélhámosnő, Lili anarchista. Egyszerre szállnak le a vonatról, de továbbra sem találkoznak. Z. úr különös arisztokrata, az új század tudományának, technikai találmányainak, eszméinek rabja. Külön-külön ismeri meg a két lányt, akik számára eggyé olvadva a Tökéletes Nőt jelentik. A tükörlabirintusban rájön, hogy az egy: kettő, és így már nem is fontosak neki. Z. úr egyedül marad. Az idő visszafelé pereg, Edison feladja táviratát: csodálatos a világ.

Eldorádó
50 KByte
ELDORÁDÓ, 1988
r, f: Bereményi Géza, o: Kardos Sándor, z: Darvas Ferenc, d, k: Pauer Gyula, gyc: Hunnia Stúdió, sz: szí, ho: 2853 m, 104 perc, sze: Eperjes Károly (Monori Sándor), Pogány Judit Monoriné), Eszenyi Enikő (Marika, a lányuk), Andorai Péter (Berci), Balkay Géza (Temesvári Miklós), Tóth Barnabás és Papcsik András - Petrik Béla (Valkó Imike), Pauer Gyula (id. Gombacsik), Pauer Henrik (ifj. Gombacsik), Haumann Péter (nyomozó), Ferenczi Gábor (Gida), Gothár Péter (sofőr).

1945, Teleki tér. Monori, a piac királya újrakezdi tevékenységét. Életelve: akinek aranya van, annak mindene van. Neki van. Lánya hazatér Bécsből, és fiút szül. Monori két marék ékszer árán megszabadul a vejétől, az unokát ezentúl ő neveli a feleségével. 1950. A piac vegetál, Monori szotyolát árul, és kivár. Imi megkapja a diftériát, nagyapja egy rúd arannyal megmenti az életét. Marika újra férjhez megy, és zsarolással visszaszerzi a fiát. 1956. Monori szeretné külföldre menteni lánya családját az aranyakkal. Intézkedés közben vakbélgörcsök törnek rá. Imire bíz egy aranyrudat, szerezzen orvost. Imi nem tud bánni az arannyal, és Monori meghal.

Eldorádó
78 KByte

Sose halunk meg
100 KByte
SOSE HALUNK MEG, 1992
r: Koltai Róbert, f: Nógrádi Gábor, Koltai Róbert, o: Halász Gábor, z: Dés László, ének: Presser Gábor, l: Pauer Stúdió, dsz: Bereményi Géza, ének: Presser Gábor, gyc: Hunnia Stúdió, Magic Média, sz: szí, ho: 2565 m, 95 perc, sze: Koltai Róbert (Gyuszi bácsi), Szabados Mihály (Imi), Máté Gábor (Imre), Kathleen Gáti (Nusika), Jordán Tamás (Boldi, a könyvügynök), Csákányi László (Deutsch bácsi), Lukáts Andor (pap).

Tordai Imre színész munkája végeztével rohan az ügetőre. Szokás szerint veszít, de hirtelen felidéződik benne a kamaszkora, amikor Gyuszi bácsival egyszer rengeteg pénzt nyertek. Vásározó vállfaárus nagybátyja vitte először lóversenyre, vidékre, vásárba, ő ismertette meg vele a szabadság, a nők, az élet ízeit néhány szertelen, furcsa nap alatt a hatvanas évek elején. A lóverseny volt Gyuszi bácsi számára a legfontosabb — a kötetlenség és a nők mellett —, de életének ezt az utolsó, nagy nyereményt hozó lóversenyét nem élte túl. Mégis: sose hal meg az, akire így emlékeznek.

Sose halunk meg
90 KByte

Senkiföldje
74 KByte
SENKIFÖLDJE, 1993
r, f: Jeles András, o: Máthé Tibor, z: F. Schubert, W.A. Mozart, R.Wagner, Melis László, k: Epopée Bt, Pártényi Zsuzsa, gyc: Globe Film, Dialóg Filmstúdió, AB Films, Dom Filmowe, sz: szí, ho: 2872 m, 105 perc, b: 1993. október 22. sze: Cora Fischer (Éva), Láng Éva (nagymama), Sós Elemér (nagyapa), Halász Péter (Béla), Kathleen Gati (Ági mama), Gulyás Lőrinc (Copperfield Dávid), Kari Györgyi (cselédlány), Szőke András (katona), Fábry Sándor (Vitéz Szepesvári, magyar katonatiszt).

1944, Erdély, kisváros. Éva tizenhárom éves, és naplót vezet élete fontos eseményeiről. Egy esztendeje, hogy a születésnapi zsúrról elhurcolták a csendőrök az unokatestvérét, a Münzer Mártát, szép piros biciklije azóta is ott van a kapu alatt. A nagyapa patikáját Vitéz Szepesvári kapja, a nagymamának már nem köszön a jegyző. Tanyasi ismerőseik, akikhez a disznóvágás alkalmából szoktak kilátogatni, nem vállalják, hogy bárkit is elbújtassanak. Éva Copperfield Dáviddal tölti napjait, a képzeletében életrekeltett, hasonló sorsú kisfiú az egyetlen társa. Egymás után viszik el a városból a zsidó polgárokat, míg nekik is indulniuk kell. Otthonukba beköltözik egy csendőr.

A részleg
72 KByte
A RÉSZLEG, 1994
r: Gothár Péter, í: Bodor Ádám (A részleg, novella), f: Bodor Ádám, Gothár Péter, o: Vivi Dragan Vasile, z: Selmeczi György, Orbán György, d: Khell Zsolt, Cristian Niculescu, k: Breckl János, gyc: Hunnia Filmstúdió, Magyar Televízió Drámai Stúdiója, sz: szí, ho: 2295 m, 85 perc, sze: Nagy Mari (Weisz Gizella), Szarvas József (Öcsi vagy Petya), Valentin Teodosiu, Misu Dimvale, Andrei Finti, Tóth Géza, Alexandru Bindea, Stefan Silenau, Marcu Marcel, Gheorghe Visu, Radu Nicoara, Monica Ghiuta, M. Bikoveanu, Karácsony Sándor, Ovidiu Ghinita, Marin Scarlat, Dengyel Iván, Törőcsik Mari (narrátor).

Weisz Gizellával közli az igazgató, hogy pályázatát elfogadták, jó munkája és franciaországi tanulmányútja eredményeként kinevezik a részlegbe. Azonnal indulnia kell, kísérőt is kap. Terepjáróval, vonattal majd autóbusszal utaznak, végül hegyi hajtányon és gyalog. Útközben az egyes állomásokon Gizitől mindent elvesznek, ami a civilizációra emlékeztet, és felveheti a lágerélet kellékeit. Mire megérkezik a havasi faházba Öcsi (vagy Petya ?) mellé, már tudja, hogy ez száműzetés. Méltósággal veszi tudomásul a helyzetet és a játékszabályokat.

Csinibaba
84 KByte
CSINIBABA, 1997
r: Tímár Péter, í: Márton Gyula (Bambi szalmaszállal, filmnovella), f: Márton Gyula, Tímár Péter, o: Szatmári Péter, z: Nádas György, Bágya András, Fényes Szabolcs, Majláth Júlia, Deák Tamás, d: Vavrinyec Zsuzsa, k: Pártényi Zsuzsa, tr: Tímár Péter, dsz: Szenes Iván, G.Dénes György, Hajnal István, ifj. Kalmár Tibor, gyc: Objektív Filmstúdió, sz: szí, ho: 2727 m, 101 perc, b: 1997. február 20. sze: Gálvölgyi János (Simon bá), Almási Sándor (Attila), Tóth Anita (Angéla), Reviczky Gábor (Cézár), Igó Éva (Margit), Tóth Ildikó (Olga), Németh Kristóf (Félix), Nagy Natália (Manci), Andorai Péter (Purábl Kúnó) , Pogány Judit (Terike), Lázár Kati (Ernesztin), Cseh Tamás (Angéla apja), km: Kispál és a borz

1962. augusztus 28. Ezen a szombat reggelen is ellátja Simon bá hírekkel, tanácsokkal és zenével a háztömbrádión keresztül a rábízott állampolgárokat. Élete párjával megállapítják, hogy e napon sem történik semmi, és talán még harminc évig nem is fog. Valami mégis történik: a KISZ meghirdeti a Ki-mit-tud-ot, amelynek győztesei kimehetnek a Helsinki VIT-re, és a mozik az Édes életet játsszák Anita Ekberggel. Bánki Attila betanított munkás tánczenekart szervez, hogy a Ki-mit-tud révén négy éve Kanadában élő szerelméhez kijuthasson, miközben a szomszédjában élő Angéla szerelmét észre sem veszi. Sokan szeretnének még kijutni nyugatra a Ki-mit-tuddal. A kerületi döntőn Attiláék véletlenül megtudják, hogy a győzteseket már korábban kiválasztották, a formaruhák is elkészültek méretre. Beletörődnek: itt kell élni egy ideig. Majd énekelik addig: "imádok élni..."

Witman fiúk
57 KByte
WITMAN FIÚK
r: Szász János, í: Csáth Géza (novellák), f: Szász János, dr: Szeredás András, o: Máthé Tibor, v: Kornis Anna, z: Miklós Miklósné, h: Sipos István, d: Romvári József, k: Jodál Ágnes, tr: Creator 4. Kft konz: Podhorányi Zsolt (írói), Janisch Attila (rendezői), gy: Gulyás Zoltán, Újházy Gábor, Viera Reznickova, p: Kardos Ferenc, Tolvaly Ferenc, Jean Paul Dekiss, Jacek Moczydlowsky, gyc: Budapest Filmstúdió Kft, MTM Kommunikációs Rt, Studio Filmowe Zebra, Drefa ATELIER GMBH, 74 éme Parelelle, Magyar Televízió Rt, MAFILM Rt, sz: szí, ho: 2600 m, 95 perc. sze: Fogarasi Alpár (Witman János), Gergely Szabolcs (Witman Ernő), Maia Morgenstern - Nagy-Kálózy Eszter (Witmanné), Kovács Lajos (Witman), Holl István (Szladek Mihály), Dominka Ostalowska (Irén), Andorai Péter (Tálay), Sándor Juli (Eszti).

A két Witman fiú hirtelen elveszíti édesapját. Anyjukat saját problémái, nőiségének bizonyítása köti le. A kamaszfiúk érzelmi számkivetettségben, hidegségben élnek. Nem látnak mintát, amit követhetnének. Állatkínzással ízlelik meg azt a kegyetlen gyönyört, mely a fájdalom okozásából fakad. Sivár világuk magukszabta törvények szerint épül. Anyapótlékként egy kivert utcalányt szeretnek. A gyönyörű, vöröshajú Irén ajándékot kér tőlük is. Éjjel megkísérlik kilopni anyjuk ékszereit a vitrinből, s mikor Witmanné fölriad, beledöfik a bonckést. Még aznap hajnalban beterítik Irén meztelen hátát az ékszerekkel.

Tartalom Filmek Arcok Gondolatok Kopia Kopia Szemle Mozgokeptar Hirek Levelek Index Filmek Arcok Gondolatok Kopia Oktatas Szemle Mozgokeptar Hirek Levelek