Traser Mária

"Az álom második élet"

Hommage a André Delvaux


65 KByte

André Delvaux, a világszerte legismertebb belga filmrendező, az álmok, a képzelet és az ember belső titkainak “mágikus szürrealista rendezője” 1926-ban született egy flamand kisvárosban, frankofon nagypolgári családban. Belgium sajátos kétarcúságát, a francia és a flamand kultúra gyötrelmes egymás mellett élését gyermekkorától kezdve átélte. “Szeretem ezt a vidéket, ahol élek. Történelmünk olyan szakaszához érkeztünk, amikor nagyon hangosan kell kimondani, hogy szeretjük ezt az országot. Szeretek itt élni és szeretek itt dolgozni. Szeretem ennek a kulturális örökségnek a gazdagságát, szeretem a két kultúra összefonódását. A kultúrák keveredésének eszméjét kötelességünk megvédeni a hatalom hűbéreseinek szemléletével szemben, akik kulturális gettókat jelölnek ki a számunkra.”

Delvaux ifjúkorában a Brüsszeli Egyetemen német irodalmat és nyelvet, valamint jogot hallgatott, s párhuzamosan a Királyi Konzervatórium zongora- és zeneszerző szakát végezte. Nyelvtanárként helyezkedett el, közben a Cinématheque Royale vetítésein a némafilmeket kísérte zongorajátékával, rajongott a filmért, tanítványaival rövidfilmeket forgatott és játékfilmekhez komponált zenét. 1962-ben kezdett el a Brüsszeli Egyetemen filmelméletet tanítani, 1963-tól pedig a Színház és Filmművészeti Főiskolán nyelvészetet és filmrendezést is.

1966-ban rendezte első, önálló játékfilmjét, a Borotvált fejűt a flamand televízió anyagi segítségével. Első filmjével meghatározza filmi világának jellegzetes nyelvét és témáját. A szürrealista életszemlélet értékrendjének megfelelően az emberi élet dolgainak legfontosabb történései az "objektív véletlen" történések: a Szerelem és a Találkozás. André Bretonnak, a szürrealisták apostolának szavaival élve "A férfi idegen lény ezen a földön, s meghonosulni csak a Nő által tud." Delvaux első filmjében az "egyetlen, az egyedüli, az őrült szerelmet" hirdeti. A szerelem természetesen az objektív véletlen útján érkezik, s a valóságban (ébrenlétben) megszülető vágy a képzeletben (álomban) teljesedik be. Delvaux hősei számára a szerelem kegyelmi állapot, az egyetlen boldogító, üdvözítő és felszabadító érzés. Életrajzi írásaiban utal rá, hogy sajátos Álom-felfogásához nem csupán a freudi elméletből merített, hanem nagy hatással voltak rá a XIX. századi látomásos költő, Gérard Nerval gondolkodásbeli fordulópontnak tekinthető gondolatai, valamint a XVI. századi németalföldi festők mágikus realizmusa, akárcsak René Magritte neoszürrealista víziói. "Az álom második élet" -írta Nerval, s Delvaux álmokat rendez. Egy-egy művének fő sajátossága, hogy a történetben abszurd helyzetet teremt, s a többi esemény abból logikus pontossággal következik. A titokzatos események és helyzetek ellenére is a valóságos belga világot mutatja be, az álombeliségnek valóságfeltáró erőt adva.

Második filmjében, az Egy este, egy vonatban elmélyíti alaptémáját és esztétikáját: a film főhőse utazik valahová, mintegy időn és téren kívül, valóság és álom mezsgyéjén, s elveszíti a nőt, akivel eddig élt, akit talán soha nem ismert meg igazán, s aki hirtelen mindennél drágább lenne számára a világon. Mintha zenei művet komponált volna a kifinomult dialógusok és zajok ritmusára. A vonat ablakából feltáruló gyönyörű és titokzatos flamand táj párhuzamosan sejlik fel a főhős erkölcsi és kulturális identitását kereső gondolataival.

Következő műve, a Találkozás Brayban ismét irodalmi adaptáció, romantikus, nosztalgikus álom-fantázia, a szürrealizmus elvét követve, míves, szimbolikus stílussal, festői és zenei módon hat. A szürrealizmust mint a felfedezés és a kaland művészetét ismét a tudatalatti és az álom árnyalt alkalmazásával valósítja meg. A téma ezúttal a múlt és a jelen határán egyensúlyoz, s a zene minden eddiginél nagyobb szerepet kap. (A főhős - akárcsak az ifjú Delvaux annak idején - némafilmeket kísér zongorán a brüsszeli filmarchívumban).

Belle című filmjében összegzi életműve esztétikai elveit. A téma is önmagáért beszél: főhőse, az író, emberek közt él magányosan a szépséges és veszedelmes, vad flamand vidéken, s véletlenül találkozik egy titokzatos lánnyal, akinek nem érti a beszédét. Ez az álomszerű teremtmény, akibe végzetesen beleszeret, ad értelmet az életének. Ez a képtelen, őrült szerelem, mint egy másik élet, mint a lehetséges emberi boldogság költözik az életébe. Pedig a lány talán nem is létezik, talán csak a férfi vágyainak és képzeletének szüleménye.

A Nő szürkületben című filmjében Delvaux ezegyszer Belgium egyik súlyos történelmi problémájával foglalkozik. A második világháború idején a flamand egyházi vezetők egy része arra bíztatta híveit, hogy álljanak a németek oldalára, akik inkább szolgálják a flamand ügyet, mint a frankofon belgák. A belga történelemnek ezt a sokáig elhallgatott, máig vitatott kérdését Delvaux aprólékos realizmussal, a korabeli belga élet érzékletes, hű bemutatásával ábrázolja, de nem szakad el valóságfeletti vízióitól.

Delvaux egy magányos erdei házban él a feleségével és a leányával, valamint a macskáival, kutyájával, zongorájával és a könyveivel. Nagyon szereti Belgiumot, ritkán utazik. Magyarországon még nem járt. A magyar közönség nem láthatta eddig mágikus szürrealista műveit.

Minden filmjében elmondja, hogy a boldogságot talán csak az álmainkban éljük át, de nem ez számít, fő hogy az embernek megvan rá a képessége, képzelőereje, vágya.

André Delvaux
André Delvaux

80 KByte
André Delvaux: Un soir, un train (1968)
André Delvaux:
Un soir, un train (1968)

91 KByte
André Delvaux: Belle (1973)
André Delvaux:
Belle (1973)

86 KByte
André Delvaux: Avec Dieric Bouts (1975)
André Delvaux:
Avec Dieric Bouts (1975)

85 KByte
André Delvaux: Femme entre chien et loup (1979)
André Delvaux:
Femme entre chien et loup (1979)

80 KByte
André Delvaux: Babel Opéra (1985)
André Delvaux:
Babel Opéra (1985)

53 KByte

Tartalom Filmek Arcok Gondolatok Kopia Kopia Szemle Mozgokeptar Hirek Levelek Index Filmek Arcok Gondolatok Kopia Oktatas Szemle Mozgokeptar Hirek Levelek