Fazekas Eszter

Az újjávarázsolt Psyché

PSYCHÉ I-III. (Psyché és Nárcisz, Nárcisz és Psyché) 1980

r: Bódy Gábor, í: Weöres Sándor, f: Bódy Gábor, Csaplár Vilmos, o: Hildebrand István, z: Vidovszky László, d: Bacmann Gábor, k: Mialkovszky Erzsébet, Koppány Gizella. sz: Patricia Adriani /Psyché - Lónyai Erzsébet/, Udo Kier /Nárcisz -Ungvárnémeti Tóth László/, Cserhalmi György /Maximilian von Zedlitz báró/, Hunnia Filmstúdió, szi, mb, 310 perc.



272 KByte
A Weöres Sándor Psyché címû verses regénye alapján készült film "fantasztikus", romantikus szerelmi vízió. Weöres irodalmi leleménye, hogy a 18. század végére, 19. század elejére álmodott felvilágosult költõ cigány-grófnõ Lónyai Erzsébet képzeletbeli történetét a 19. században valóban élt, töredékes életmûvû, tragikus sorsú, rövid életû tudós, költõ és drá ;maíró, Ungvárnémeti Tóth László alakjához kapcsolja. Kettejük szenvedélyes, beteljesületlen szerelme, a nõi öntudatra ébredés, énkeresés, lázadás mentén a mû több mint száz éven ível át. A vérbajos Ungvárnémeti-Nárcisz testi és lelki nyomorúsága dekadens mûvészetbe torkollik, a nimfomán Lónyai-Psyché élete - a fantaszta Zedlitz báró oldalán - az "elcserélt fejek", a meg-nem értettség drámája.

Bódy a mitologikus tematikájú és idejû történetet sajátos dramaturgiával, különleges viziókba ágyazva meséli el. Hõsei nem öregszenek, a másfél évszázad érintetlenül hagyja õket. A képi világ ezt a szellemtörténeti "fantasztikumot" stilizálja: az elszínezett jelenetek, az expresszionistán túlrajzolt díszletek látványként próbálják megidézni a Történelem és a Lélek szellemét, küzdelmét.

A PSYCHÉ, a magyar film e felejthetetlen remekmûve nemcsak grandiozitásában, a posztmodern kultúra indító enciklopédiájaként szimbolizálja korát, hanem sorsában, utóéletében is. A szovjet film szent ereklyéjén, a Bódy Gábor példaképeként idézett Andrej Tarkovszkij Sztalkerén kívül nincs még példa mû és élet ilyen szoros összefonódására.

A Psyché 120 éven átívelõ szerelmi történetében végigéljük, hogyan válik pokoli varázslattá az énszeretõ nárcizmus vérbajos szenvedélyében a tiszta idea, a kutató szellem, hogyan tiportatik el az önmagát ösztönösen megvalósítani akaró szabadság-elv a történelem, a politika és a magánélet mindent leigázni, birtokolni akaró realitásától...

Bódy, a "tüzes angyal" hosszan futott ki a filmbõl, a " gyorsan égõ papírra írt életbõl" a sötét éjszakába utolsó nagy filmjében, a véletlent diabolikus törvénnyé emelõ Kutya éji dalában.

Abban a tudatban halt meg immár 11 éve, hogy élete legnagyobb mûvét, az élet és halál, test és szellem, szabadság és realitás konfliktusait hatalmas, háromrészes mitíkus freskóvá szervezõ Psychét a Jaruzelski-szükségállapottal szolidáris magyar "reformkommunista" kultúrkormányzat eltüntette. A weöresi tündéri idõ-utazást a rokokótól az elsõ világháború végéig kitágít& oacute; film középsõ része - melyet Bódy eredetileg is a tévé számára forgatott - a magyar reformkor és szabadságharc idején játszódik. A pozsonyi országgyûlés hívei kiállnak a lengyel szabadság és függetlenség ügyének megsegítése mellett... - A Magyar Televízióban talán a történelmi analógia miatt nem találták 10 évig az egyetlen teljes Psyché-kópiát. Aztán hirtelen, 1990 decemberében, a forgatókönyvíró, Csaplár Vilmos elkeseredett hadakozása következtében, néhány perc alatt meglett. Bódy Gábor eredeti elképzelése ekkor került elõször a nyilvánosság elé.

De a leglátványosabb magyar film reprodukálhatósága így is csorbát szenvedett a négyórás belföldi és a kétórás export-változatok széria-gyártásakor. A külföldre szánt legrövidebb változathoz magát az eredeti negatívot vágták össze az ügybuzgó szakemberek, s így megsemmisült az eredeti kellék több mint kétharmada.

Most, hogy a Magyar Filmintézetnek a Magyar Film Múltja és Jövõje Alapítvány, a Bódy Gábor összes mûve felújítását szorgalmazó Kép-Árnyék, a KODAK, s a MOKÉP jóvoltából lehetõsége nyílt Bódy eredeti álmának restaurálására, tökéletes eredeti élességében, látvány-pompájában csak a "lengyel verziónak" titulált, annak idején kicenzurázott második rész lett rekonstruálható. A film elsõ és harmadik része, tehát a forgalmazott moziváltozat lágyabb, szemcsésebb lett, hiszen a MOKÉP dubnegatívjáról készült. Regéczy Violának, a restauráló fénymegadónak és Beke Évának, az intézet technikai vezetõjének komoly küzdelmet kellett vívnia a heterogén anyaggal. Lila fátyol ült az amúgy is kékes színvilágú elsõ változaton. A kezek, arcok közelije bíbor, míg mögöttük a fû sárgán zöldell... A munka ott volt könnyebb, ahol a lila-sárga-infra-színes celofán szemüvegen át tárul elénk Bódy Gábor, Hildebrand István és Bachmann Gábor "hiperfikcionálisnak", "bioradikálisnak" nevezett design-világa. A felújítás eredményeképpen ¨láthatóvá", teljes szépségükben élvezhetõvé váltak a megfakult, az eredetileg szintén leheletnyi negatívra kopírozott jelenetek is: a polip-operálás kórházának sötét-fedett-üvegkékje, a Zedlitz báró és Psyché holografikus technikával felvett történelmi szeretkezésébe montírozott éjszakai csata-jelenetek, a csillagos égboltra vetített akváriumzöld ágy, a galaktika középpontját megcélzó spermiumokkal...

A különbözõ változatok tartalmi illeszkedését, átfedéseit Báthory Erzsi, a film archivátora térképszerûen örökítette meg, miután nagyítóval böngészve a negatív tekercsek elejét és végét, összerakta a MOKÉP-tõl kölcsönkapott doublét és az eredeti anyagot...

Fogadják szeretettel a visszavarázsolt, teljes Psychét, mely 16 éve új vizuális nyelvet teremtett, melyet százezrek csodáltak a magyar mozikban is, mert meg tudta valósítani a szinte lehetetlent: a kommerciális igényeknek megfelelõ mitikus toposzokból építkezô szerelmi háromszögtörténet a látványelvûség szempontjait érvényesítve experimentális és kultúrfilózófiai bölcselet is lett egyúttal. E szívbemarkolóan tökéletes, sokat támadott "Gesamkunstwerk", összmûvészeti opera nélkül ma már nem lenne érthetõ a posztmodern kultúra eklektikája, többek között Peter Greenaway érzékien intellektuális konceptualitása, Enyedi Ildikó idõ-játéka, vagy éppen Wim Wenders Párizs-Texasának heroikus-önironikus érzelmessége...


165 KByte

225 KByte

197 KByte

234 KByte

Szóváry Gyula fotói


KÖNYVBEMUTATÓ

1996. október 28-án, délután 4 órakor az Irók Könyvesboltjában Beke László mutatja be a Pesti szalon kiadónál megjelenõ

"VÉGTELEN KÉP" - BÓDY GÁBOR ÍRÁSAI - c. könyvet.

A kötet szerkesztõje: Peternák Miklós.

Tartalom Filmek Arcok Gondolatok Kopia Kopia Szemle Mozgokeptar Hirek Levelek Index Filmek Arcok Gondolatok Kopia Oktatas Szemle Mozgokeptar Hirek Levelek