gyc: MAFILM 3. Játékfilmstúdió,
sz: szí, ho: 2120 m, 79 perc,
b: 1965. december 23.
sze: Géczy István (a kisfiú), Kassai Tünde (Zizi), Keres Emil (apa), Halász Judit (tanítónő), Lontay Gábor (Dagi), Baranyai Rita (Rita), Mamusich Márta (anya), Patkós Irma (nagymama), Bánfalvi Dóra (manöken; maneken), Horváth Béla (nagybácsi), Bakó Márta, Tímár Éva, Ferencz László, Mészáros István, Mészáros György, Balogh Mihály, Erős Tamás, Hável László, km: a Lórántffy Zsuzsanna utcai ének-zene általánis iskola énekkara, vezényel: Sándor János
tartalom: Franciás hangulatú burleszk egy első osztályos kisfiú mozaikszerűen sorakozó kalandjairól. A fiú megismerkedik az idővel, majd apja kíséretében elindul, hogy eltöltse első napját az iskolában. Útközben találkozik Zizivel, barátok lesznek. A csínytevések jobban érdeklik, mint a betűvetés, de nincs egyedül ezzel. Fantáziája kiszínezi a valóságot. Átesik egy nagy betegségen, kalandozik az életben, ismerkedik a felnőttek világával. Börtönbe képzeli nagybátyját, akit nem szeret, és folyton menekül előle. Kistestvére születik, ami nagyobb öröm a kitűnő bizonyítványnál. Csak Zizit kell megvigasztalnia, mert a lány megbukott. De nincs baj, hisz megígéri neki, hogy feleségül fogja venni. Majd ha nagy lesz. VB
ének: Halász Judit,
díj(ak): 1966 - Tunisz: elismerő oklevél; 1967 - Moszkva (ifjúsági fesztivál): ezüst díj, az Iszkussztvo Kino különdíja; Teherán: Arany Fácán díj a legjobb ifjúsági filmnek; 1968 - Phon Pen: II. díj
ra: Kormos Gyula, animáció: Nepp József, oa: Lőrincz József,
év: 1965
gyc: MAFILM 3. Játékfilmstúdió,
sz: ff, ho: 2240 m, 83 perc,
b: 1967. október 22.
sze: Görbe János (Kovács Mihály), Horváth Teri (Annus), Koncz Gábor (Misi), Avar István (Gyula), őze Lajos (Józsi), Kállai Ferenc (Feri), Bánki Zsuzsa (Gyula felesége), Balogh Zsuzsa (Józsi felesége), Gurnik Ilona (Feri felesége), Tahi Tóth László (Laci), Kovács Kati (Takács Katalin), Szirtes Ádám , Tyll Attila (nyomozók), Mensáros László (bíró), Inke László, Halász Jutka, Bíró Ferenc, Fehér Pál, Csepeli György, Csőke Márton, Patkós Irma, Molnár Piroska, Odze György, Fúró Ferenc, Sasvári Lajos
tartalom:A nyugdíjas Mihály, kohász szakmunkás vasszigorral nevelte fiait: orvos, mérnök, tanár lett belőlük. Félárva unokáját, Misit azonban elkényeztette. A fiú a motoron kívül csak a bulizáshoz ért, többször keveredett már kétes ügyekbe. Életvitelét látva csak nő a keserűség a sok nélkülözést, meghurcoltatást megért öregben. A háború alatt jogtalanul vádolták árulással, és a felszabadulás után is félnie kellett: legjobb barátja is börtönbe került. Az évek múlásával egyre idegenebbül érzi magát a világban. Kedvetlenül beszél egy riporternek életéről, majd amikor Misit behívják katonának, néhány nap múlva meghal. FE
díj(ak): 1968 - Mannheim: különdíj a legjobb első filmért; Magyar Játékfilmszemle: a szakmai zsűri díja a legjobb férfi alakításért Görbe Jánosnak
év: 1967
gyc: MAFILM 3. Játékfilmstúdió,
sz: ff, ho: 2080 m, 78 perc.
b: 1970. január 8.
sze: Mensáros László (1. ellenőr), Kállai Ferenc (2. ellenőr), Szirtes Ádám (Lajos, üzletvezető; Lajos), Törőcsik Mari (Évike, Lajos felesége), Beata Tyszkiewicz (Piri, pénztárosnő; Piri, cashier), Kánya Kata (Kati), Gór Nagy Mária (Sári), Garas Dezső (Józsi), Madaras József (Gyula), őze Lajos (Géza, besúgó), Jancsó Gáspár (Kati vőlegénye), Bakó Márta (házmesterné), Horesnyi László (rendőr), Németh Piroska (tanulólány).
tartalom: A kriminális groteszk vígjáték egy közértben játszódik. Záróra előtt két kalapos ellenőr érkezik, és azonnal leltárt rendel el. A főnök először megpróbálja megvesztegetni őket, majd megsemmisíteni a bizonylatokat. A rutinos "kihallgatók" a besúgót és a személyzet félelmét kihasználva egymásnak ugrasztják a társaságot. Hamar kiderítik az egész társulat anyagi és szexuális bűnrészességét. Bár az üzletvezető profi felesége felismeri bennük a betörőt, de őt töltetlen pisztolyukkal húzzák be a csőbe, és végül a napi bevétellel távoznak. A személyzet saját bűnrészessége miatt csak betörést jelent be, és az üzletmenet zavartalanul folytatódik. FE
ra: Fazekas Lajos,
év: 1969
gyc: Budapest Játékfilmstúdió Vállalat,
sz: szí, ho: 2400 m, 89 perc.
b: 1973. január 11.
sze: Kovács Mihály (Petőfi Sándor), Kovács Nóra (Szendrey Júlia), Can Togay (Kossuth Lajos), Csizmadia Tibor (Vasvári Pál), Oszkay Csaba (Madarász László), Szuhay Péter (Görgey), Kőhalmi Attila (Jókai), Donik Miklós (Orlay Petrik Soma), Sváda Péter (Bem), Blaskó Péter (Klapka), Marosvölgyi János (Dembinszky), Fábián Zoltán (Damjanich), Kánya Kata, Fried Péter, km: az Illés Együttes, Tolcsvayék és a Trió
tartalom: A film Petőfi születésének 150. évfordulója alkalmából készült. A Pápai Petőfi Gimnázium és a budapesti Kölcsey, Móricz ésToldy gimnáziumok hatszáz tanulója "forradalmi passiójátékban" eleveníti fel Petőfi életének eseményeit. A farmernadrágos előadásban a diákok újraértelmezik Petőfi forradalmiságát, és vitákban tisztázzák saját, a forradalmisággal kapcsolatos fogalmaikat, jelenkori cselekvési lehetőségeiket, a társadalomhoz való viszonyukat. FE
díszlet folyt: Varga András,
díj(ak): 1973 - Magyar Játékfilmszemle: operatőri díj.
ra: Jeles András, Erdőss Pál.
év: 1972
gyc: Budapest Játékfilmstúdió Vállalat,
sz: szí, ho: 2113 m, 88 perc,
b: 1975. január 23.
sze: Djoko Rosic - Kristóf Tibor (Máriás kapitány), Dragomir Felba - Vadász Zoltán (Németi András), Bencze Ferenc (Lőkös Bálint), Ion Bog (Nagy Balázs), Oszkay Csaba (Németi Márk), Doyne Bird (Szappanos prédikátor), Juhász Jácint (Urbán), Frantisek Velecky (Mosolygó), Todor Todorov (Bolykó), Madaras József (Elek), Paszterkó Péter (Ropog), Mészáros András (Bujdosó), Újlaki Dénes (Bakos), Oszter Sándor (fogoly rabló), Orosz Lujza (Anya; Mother), Monori Lili (Lány I), Katja Paskaleva (Lány II), Avar István (török hídbiztos), Léka Géza (török tiszt), Szabó László (osztrák főtiszt), Patassy Tibor (osztrák tiszt), Ljubisa Samardzic.
tartalom: A 17. század elején játszódó kalandfilm a kelet-európai "eastern" műfajának első darabja. Bocskai István megbízza a szabad hajdúkat, hogy egy óriási marhagulyát hajtsanak át a három részre szakadt országon a dalmát tengerpartra, ahol az állatokért fegyvereket vásárolhatnak az osztrákok elleni harchoz. Az akció során a hajdúk szembekerülnek a pusztai rablókkal, törökök tizedelik meg a gulyát, túszúl ejtenek egy osztrák hadnagyot, míg végül egy nagyobb osztrák csapat menekülésre kényszeríti őket. Nekivezetik a gulyát a mocsárnak, ahonnan élve csak egy fiatal hajdú és Szappanos prédikátor jut ki. FE
év: 1974
gyc: Objektív Stúdió,
sz: szí, ho: 2454 m, 91 perc,
b: 1977. május 5.
sze: Halmágyi Sándor (Péter, a népművelő), Sinkovits Imre (igazgató), Eva Ras (Aranka, a titkárnő), őze Lajos (könyvtáros), Kari Györgyi (könyvtároslány), Lakos Denise (Éva), Andorai Péter (Seregi üzemmérnök), Szirtes Ádám (a gondnok), Hőgye Zsuzsa (a gondnok felesége), Madaras József (a darus), Monori Lili (Szankó Juli), Fekete András (a Vándormadár), Hegedűs Erzsi (Sári néni), Árpádhalmi Lajos (a portás), Kovács János, Szabó László, Soltis Lajos, Soós László (kórustagok), Bakody József (kéményseprő), Medgyesi Mária (szakácsnő), Éless Béla (szakszervezetis), Huszárik Zoltán (elkésett utas), Keresztes Pál, Rákosi Mária, Méhes Lórántné (utasok), Cseh Tamás, Méhes Lóránt (srácok), Kaposi Sándor (állomásfőnök), Folláth Tamás (az igazgató fia), Görcsi Ágoston (cigány hegedűs), Kéry Edit, Darás Léna, Kovács Györgyi, Gajácsi Zsuzsa, S. Tóth Zoltán, Szabó Viktória, Budai Ilona, Szűcs Ildikó, Bódis Irén, Ferenczi Vilmos, Bodai Imre, Pásztor András, Antoniewicz Roland, Paulik Ferenc, Ferenczi Vilmos, Mihályfi Tamás.
tartalom: A lírai, humorszikrákból álló filmszatíra címe maga a főhős: testéből formál ékezetet a sportpálya gyepén embertestekből kialakított ÉLJEN-re... A fiatal népművelő egy csomó könyvvel, friss diplomával, lelkesedéssel és energiával telve érkezik egy kisvárosi gyárba. Az igazgató ugyan nem tud az üzem népművelőt kereső hidetéséről, de legalább van, aki május elseje méltó ünneplésével foglalkozzon... A nyílt, álmodozó tekintetű fiú, szinte fölosztva magát az emberek között, humanizálja a gyár életét. A halakkal álmodó öreg portásnak Hemingwayt ad a kezébe, összehozza az alkoholista darust a kis rajzolólánnyal, az igazgatót a Tatjana-érzelmű, gátlásos titkárnővel, kitárulkozik előtte a gólyaváró gondnok és a kultúrigényeit kávéfőzésbe fojtó könyvtáros... De mikor a kultúrát termelőerővé akarja változtatni, utcaseprők vihetik bőröndjeit az állomásra. FE
ra: Erdőss Pál,
év: 1977
r: Kardos Ferenc, f: Kardos István, dr: Fakan Balázs, o: Kende János, v: Galamb Margit, z: Szörényi Levente, h: Pintér György, d: Najmányi László, k: Vicze Zsuzsa, gy: Gulyás Lajos, p: Nemeskürty István (stúdióvezető),
gyc: Budapest Stúdió,
sz: szí, ho: 2336 m, 87 perc,
b: 1978. november 16.
sze: Garas Dezső (Péter-Pál), Bencze Ferenc (Papa), Halász Judit (Sári, a szőke feleség), Pécsi Ildikó (Zsuzsi, a barna feleség; Zsuzsi, the brown wife), Papp Zoltán (Zolika, a kőművessegéd), Bánsági Ildikó (Terike), Fekete András (Terike férje), Sípos Jenő (a sírásó), Nyers László (az ács), Madaras József (a postás és a kocsmáros), Schütz Ila (Mariska), Bánfalvy Ágnes (Ági), Völgyi Erzsi (Rozi), Gábriel Erika, Rátky Zsuzsi (Péter gyerekei), Drahos Gábor, Szanda István, Balogh György (Pál gyerekei).
tartalom: ősi vándortémát, a kétlelkűség motívumát dolgozza fel ez a megrázó elemekkel is átszőtt burleszk-groteszk vígjáték. Papa annak idején fiúikreket szeretett volna, de felesége két háromkilós helyett egy hatkilós utóddal ajándékozta meg. Hiányérzetét úgy kompenzálja, hogy az egy kisfiút Péter és Pál néven külön anyakönyvezteti. Péter-Pál ugyanabban a faluban kettős életet él: itt szobafestő egy szőke filigrán asszony oldalán, ott kőműves egy bővérű barna feleséggel. Péter készséges és udvarias, Pál darabos és iszákos. A két figura minduntalan segíti egymást, mígnem életük menthetetlenül összekuszálódik, és Pál vízbefojtja Pétert. Ám elhagyott élete, a szép szőke özvegy és az árva kislányok ezer szállal húzzák vissza. FE
ra: Erdőss Pál.
év: 1978
gyc: Budapest Stúdió,
sz: szí, ho: 2307 m, 86 perc,
b: 1983. november 17.
sze: Fülöp Viktor (Zrinyi Miklós), Eva Ras (Zrinyiné; Mrs. Zrínyi), Páger Antal (Lippay György püspök), Zsótér Sándor (az Angyal), Djoko Rosic (Guzics kapitány), Cserhalmi György (Simonffy kapitány), Szacsvay László (Bethlen Miklós), Derzsi János (Radovics hadnagy), Pécsi Ildikó (Wesselényiné Széchy Mária), Bujtor István (Wesselényi Ferenc), Szabó Lajos, Dózsa László, Pásztor Erzsi, Képessy József, Medgyesi Mária, Sára Bernadett, Halmágyi Sándor.
tartalom: Zrínyi a vadászaton egy szárnyaszegett Angyalt talál. Isteni üzenetnek véli, várába viszi és ápolja. Az Angyal látására egymás után érkeznek Zrínyi udvarába a főurak és a főpapok. Az alkalom megfelelő arra, hogy a bán megnyerje őket tervének: most egyesítsék erőiket az ország függetlenségének visszaszerzésére. A széthúzás azonban változatlan. Az Angyal összetöri magát, amikor csodát akarnak látni tőle, az egykor vitéz kapitány a fogságból bolondként tér haza. Zrínyi belátja, hogy itt az isteni segítség nem elegendő, és elereszti az Angyalt. Ezután sebzi halálra egy vadkan. BE
év: 1983
gyc: Budapest Filmstúdió Vállalat, MOKÉP,
sz: szí, ho: 2560 m, 93 perc,
b: 1989. szeptember 14.
sze: Eperjes Károly (Csőrös tanár úr), Madarász Ákos (Sanyi), Kisfalussy Bálint (igazgató), Székely B. Miklós (Árvai), Csákányi Eszter (Árvainé), Bánsági Ildikó (orosz tanárnő), Maria Gladkowska - Földessy Margit (Edit), Pásztor Erzsi (takarítónő), Czikéli László (fűtő), Nagy-Kálózy Eszter (Csőrös felesége), Udvaros Dorottya (Sanyi édesanyja), Soós Edit, Szatler Renáta, Djoko Rosic.
tartalom: A vidéki nevelőotthonban a gyerekek is, a tanárok is a körülmények foglyai. A gyerekek közül kiválik Sanyi, aki nem tud beletörődni abba, hogy anyja nem szereti, és folyton utánaszökik. A tanárok közül Csőrös tanár úr válik ki, ő figyel legjobban a gyerekekre, ő keresi meg a szökötteket, hozzá Sanyi is vonzódik. Nyaranként a családjával egy folyóparton sátorozik, és aranyat mos. Sanyi anyja megrágalmazza Csőröst a gyerek előtt, ezért Sanyi bosszút áll: bedobja a férfi bőrszütyőbe gyűjtött aranyát a folyóba. Amikor kiderül, hogy a rágalom alaptalan volt, Sanyi is nekiáll aranyat mosni, hogy jóvátegye bűnét... BE
év: 1989
gyc: Budapest Filmstúdió,
sz: szí, ho: 2293 m, 85 perc,
sze: Udvaros Dorottya (anya), Temessy Hédi (grófnő), Foky Balázs (kisfiú), Djoko Rosic - Újlaki Dénes (József), Bódis Irén (Erzsike), Lukáts Andor (Pista, azaz Étienne, sofőr), Szvetlov Balázs, Kránitz Lajos, Tolnay Miklós, Nagy Mari, Bicskei Elíz, Galkó Balázs, Varga Tamás, Doszkocs András
tartalom: A beteg kisfiúnak levegőváltozást javasol az orvos, így kerül édesanyjával Zsófi nénihez, a grófnőhöz Franciaországba. Majd a grófnő látogat Magyarországra, és anya vele alapít egy kutyamenhelyet a család hajdanvolt mindenesének tanyáján. Gyakran kirándulnak hármasban a grófnő Citroënjén a kutyatelepre. A két asszony sokat vitatkozik, különösen a folyton nyomukban járó titkosrendőrök miatt, de alapjában jól megértik egymást. A kisfiú egy falánk osztálytársától tudja meg tíz krémesért, hogy édesapját felakasztották. Az anya ekkor kezd a tíz éve halott apáról mesélni. Elmondja, hogy a kegydíj, amit kapnak, az állami lelkiismeretfurdalás megnyilvánulása, ezért költik kutyamenhelyre. A grófnő politikust nevelne a kisfiúból, anyja a széltől is óvná. A magányos, frusztrált kisfiú egy lelencházból menekült gyerek ellen felhecceli a legvadabb kutyát, s az halálra marja Sanyikát. Az állat sem különb az embernél - állapítják meg az asszonyok, és többé nem látogatják a kutyamenhelyet. BE
év: 1997
