DOKTOR MINORKA VIDOR NAGY NAPJA

r: Sólyom András, í: Békés Pál (Doktor Minorka Vidor nagy napja, kisregény), f: Békés Pál, dr: Kertész Ákos, o: Mertz Lóránd, v: Sellő Hajnal, z: Mártha István, h: Oláh Ottó, d: Gyürky András, k: Mialkovszky Erzsébet, tr: Rák József, Tímár Péter, konz: Lázár Ervin, Kertész Ákos, gy: Hábermann Jenő, p: Köllő Miklós (stúdióvezető).

gyc: Hunnia Stúdió

sz: szí, ho: 2246 m, 82 perc,

b: 1987. október 8.

sze: Boldoghy Bori (Dorka), Margitai Ági (Teréz), Tábori Nóra (Gumó Ida), Újlaki Dénes (Szaft úr), Hollósi Frigyes (Filé Barna), Csákányi Eszter (Emilia), Koltai Róbert (Kvaszta Simi), Haumann Péter (Dr. Minorka hangja), Gera Zoltán (Tyúkárus), Baranyi László (Mortadella), Kádár Flóra (rakodó kofa), Haraszin Tibor (Broccoli árus), Hornung Gábor (Csóka Elek), Bata János (hentes), Horineczky Erika (kofa).

tartalom: A mesefilm egyik főszereplője, Dorka egy szép napon a nagynénjével kimegy a piacra. Vesznek egy nagy, levesbe való tyúkot. A nagynéni meglát egy régen áhított fehér tollseprőt, ám ezt az árus nem akarja eladni, mire a harcias nagynéni kikapja a kezéből és meglóbálja... Megtörik a varázslat, amely eddig a piac békéjét biztosította, és újra dúl az ősi háborúság kofák, hentesek és halasok között. Sem a tyúknak álcázott bölcsészdoktor, Minorka Vidor, sem az idegbeteg jótündér, Emília nem képes visszaállítani a rendet, míg a nagynéni újra meg nem lóbálja azt a bizonyos tollseprűt.

gyártási év: 1986

SZEGÉNY DZSONI ÉS ÁRNIKA

címváltozat: Kacsakaland

r: Sólyom András, í: Lázár Ervin (Szegény Dzsoni és Árnika, mese), f: Sólyom András, dr: Mészáros Katalin, o: Mertz Lóránd, v: Szécsényi Ferencné, z: Mártha István, h: Sipos István, d: Gyürky András, k: Mialkovszky Erzsébet, gy: Rózsási György, p: Nemeskürty István (stúdióvezető).

gyc: Budapest Stúdió

sz: szí, ho: 2170 m, 90 perc,

b: 1983. június 9.

sze: Nyertes Zsuzsa (Árnika), Puskás Tamás (Dzsoni), Törőcsik Mari (a Százarcú és a fiatal boszorka), Bujtor István (Östör király), Balázsovits Lajos, Bánhidy László, Fakan Balázs, Galkó Balázs, Harkányi János, Hollósi Frigyes, Kari Györgyi, Kádár Flóra, Szurdi Miklós.

tartalom: Dzsoni, a szegény, életvidám fickó elvetődik a folyton mérges, aranyszívű Östör király udvarába. Árnika, a szépséges királykisasszony és Dzsoni megszeretik egymást, de a Százarcú gonosz boszorka útjába áll boldogságuknak. Kacsává varázsolja hol az egyiket, hol a másikat, de sohasem egyszerre mindkettőt. Világgá mennek tehát a felemásságuk miatt boldogtalan szerelmesek, hogy megkeressék a boszorkát, és feloldják a varázslatot. Mesei útjuk végén visszanyerik emberi-mesei alakjukat, és a boldogságot.

díj(ak): 1984 - Figueira da Foz: I. díj; 1985 - Bécs: a gyermek zsűri I. díja, a felnőtt zsűri II. díja

gyártási év: 1983

ÉRZÉKEK ISKOLÁJA

r: Sólyom András, í: Esterházy Péter (Csokonai Lili: Tizenhét hattyúk, regény), f: Sólyom András, dr: Kopper Judit, Hársing Hilda, o: Máthé Tibor, v: Sólyom András, z: Másik János, Nikola Parov, Presser Gábor, Ando Drom együttes, Claudio Monteverdi, Cserepes Károly, h: Oláh Ottó, k: Manier Stúdió, Németh Anikó, Légrádi Ágnes, gy: Ozorai András, p: Kardos István, Schultze Éva, Kristina Gmuer, Jan Kidawa-Blonski.

gyc: Hétfői Műhely Stúdió Alapítvány, Magyar Televízió Drámai Osztály, Neuro IT Ltd., ITMI Tourism, Neuropa Film Kft.

sz: szí, ho: 2430 m, 90 perc,

b: 1996. szeptember 26.

sze: Gryllus Dorka (Csokonai Lili), Udvaros Dorottya (Szépasszony), Kaszás Attila (Kéri Márton), Kovács Lajos (Naxos), Nyertes Zsuzsa (Kéri Márton felesége), Nagy Kriszta (Mari), Lázár Kati (narrátor), Kiss Zaida (a gyermek Lili), Krámer György (Lili édesapja), Elek Ferenc (vőlegény), Botos Éva (menyasszony), Váradi Juli, Albert Györgyi (riporterek), Kreisz Andrea (nő a vonaton), Sugár János (férfi a vonaton), Bakos Gábor (Mari új barátja), Peter Iháza (fekete férfi), Hámori Szilvia (szépség a lakodalmon)

tartalom: Napló-jellegű, felidézett emlékképekből építkező mai szerelmi történet, a főszereplőnő archaikus nyelvezetű kommentárjaival. Lili életében először szerelmes. A férfit, a sikeres vállalkozót magával ragadja a lány erotikus sugárzása, szépsége, tapasztalatlansága, de a lánnyal ellentétben kapcsolatukat múló kalandnak tekinti, sőt lassan kezd terhessé válni számára Lili szertelen ragaszkodása. Vad összeveszésük autóbalesethez vezet, Lili lábát amputálni kell. Tolószékbe kényszerítve, segítségre szorultan él egy panellakásban, napjai azzal telnek, hogy felidézi az emlékeket. Amikor rájön, hogy feltétel nélküli, szenvedélyes odaadása semmit sem jelentett Kéri Márton számára, agyonlövi a férfit.

A filmet az EURIMAGES támogatta.

A főcímen a gyártási gyártási év: 1996.

gyártási év: 1995

PANNON TÖREDÉK

r: Sólyom András, í: Mészöly Miklós (kisregény), Ratkó József (önéletrajz), f: Sólyom András, o: Sólyom András, Pohárnok Gergely, z: Márta István, h: Perger István, Sipos István, konz: Nagy András (írói), p: Sólyom András.

gyc: HBO, Mokép, Duna TV, Duna Műhely

sz: szí és ff, ho: 85 perc

sze: Marozsán Erika (Léna), Almási Sándor fh (Siraki Péter), Nagy Viktor fh (Nikola), Lázár Kati (anya), Jordán Tamás (apa), Hollósi Frigyes (kihallgató tiszt), Horváth József (idős főtiszt), Kari Györgyi (gépírónő), Elek Ferenc fh (fiatal fegyőr), Reich Péter (amerikai újságíró), Déri Miklós (fotós), közreműködik: Sebestyén Márta (ének), Eredics Gábor (harmonika)

tartalom: 1956 november: Péter értelmiségi szülei elhagyni készülnek az országot. Péter megigéri, hogy követi őket, mihelyt rá tudja venni szerelmét, a bolgár ösztöndíjas egyemistát, hogy együtt menjenek. Léna azonban hazakészül Nikolával, hogy Szófiában folytassák azt, ami Budapesten elkezdődött. Felmegy Péterhez elbúcsúzni, s a szerelmes együttlét után távozik... 1957. Folyik Péter kihallgatása az ÁVH-n a lefoglalt napló alapján. A tiszt együttműködésre szólítja fel a fiút. Péter konokul hallgat, csak azt szeretné tudni, mi történt Lénával. A falhoz láncolt fiút nemileg nyomorékká teszi az ÁVH gépírónője. Dokumentumok: Péter nyilatkozata 1963-ból, hogy ami vele történt, az államtitoknak minősül, egy tájékoztatás Szófiából, miszerint a Budapestről eltávolított egyemistákon az ítéletet gyorsított eljárással végrehajtották.

A filmben szereplő képeket Gerlóczy Sári festette, a szobor Pohárnok Iván munkája.

Felhasználva: a Magyar Rádió hangarchívumának anyaga, Gulyás János: Semmisnek kell tekinteni c. filmjének motívumai.

gyártási év: 1997 Tartalom Filmek Arcok Gondolatok Kopia Kopia Szemle Mozgokeptar Hirek Levelek Index Filmek Arcok Gondolatok Kopia Oktatas Szemle Mozgokeptar Hirek Levelek