2008 karácsonyán kerülhet a mozikba a nagysikerű vígjáték második része. Az alkotók titokban tartják a történetet.
Herendi Gábor és stábja 2008 februárjától készítik elő a májusi forgatást – addig a forgatókönyvet „csiszolják”. A színészek ugyanazok, mint az első részben. A Valami Amerika 2. költségvetése 300-320 millió forint.
Kapcsolódó cikkeink a korábbi évfolyamainkban:
Forgács Iván: Ritmusos újmagyar hétköznapok – Herendi Gábor: Valami Amerika (2002)
Ozsda Erika: Magyar vándorút – Beszélgetés Herendi Gáborral, a Valami Amerika és a Magyar vándor című filmek rendező-producerével (2004)
Ozsda Erika: Szerintem minden alkotó érzékeny. Vagy nem? – Herendi Gábor (2007)
Kapcsolódó honlap: www.valamiamerika.hu

Várhatóan 2008 őszén kezdik forgatni a Puskás Ferenc életéről szóló játékfilmet; a tervek szerint Spanyolországban, Angliában, Németországban és Ausztriában is készülnek majd felvételek – mondta Neményi Ádám producer az MTI-nek.
A Puskás, a csodacsatár balladája munkacímet viselő film forgatókönyvének fejlesztésére eddig négymillió forintot nyertek pályázaton a Magyar Mozgókép Közalapítványtól. A filmjogokra és az előkészületekre már 10 millió forintot költöttek. Neményi Ádám közölte: terveik szerint a film két milliárd forintból készülhetne el, ezzel a Puskás Ferencről szóló mozgókép az egyik legdrágább költségvetésű magyar film lehet.
A rendezői székben Rudolf Péter. Neményi a filmhunak azzal indokolta a döntést, hogy a neves színész-rendező „ismeri és szereti a futballöltözők közegét, és sokat jelent neki Puskás Ferenc személye.” Az ifiként a Vasas csapatában játszott, ígéretes tehetségnek tartott Rudolf mellé lehet, hogy pályaedzőt (értsd: társrendezőt) is szerződtetnek külföldről.
Az alkotók a bemutatót 2009-re ígérik.

A sorozat története
1998-ban a Budapest Egyesítési emlékbizottság és a Magyar Filmintézet támogatásával elkészült a Budapest retró – Életképek a 60-as 70-es évekből, amely kizárólag archív híradók és propagandafilmek felhasználásával igyekezett felidézni néhány momentumot a Kádár-korszak hétköznapjainak hangulatából. Nem a történelmet, politikát, nem a várostörténetet, hanem azt mutatja be a film, hogy hogyan éltek az emberek ebben a húsz évben, hogyan közlekedtek, miket ettek, hová jártak szórakozni. A film öt, egyenként 15-20 perces részből áll: A pesti utca, A pesti lakás, A pesti divat, A pesti autó, A pesti bisztró.
Papp Gábor Zsigmond a jó fogadtatáson felbuzdulva 2003-ban egy újabb négyrészes filmet készített, a Budapest retró 2-t (A pesti üzlet, A pesti ünnep, A pesti nő és A pesti vasárnap).
Balaton retró – a sorozat harmadik része
Budapest mellett Magyarország másik fő turisztikai nevezetessége a Balaton, amely szintén gyakran szerepel a ’60-as, ’70-es évek dokumentumfilmjeiben, reklámjaiban és – főleg a nyári – filmhíradóiban. A balatoni úttörőtáborok, a nyugati és szocialista (főként NSZK és NDK) turisták áradata, a balatoni vitorlás- és horgászversenyek, a füredi Anna-bál és a szépségkirálynő-választás és a badacsonyi szüret minden évben slágertémái voltak a tudósításoknak. A politikai vezetés presztízs okokból is kiemelt jelentőséget tulajdonított a magyar tengernek, hiszen a kapitalista országokból érkező turisták nemcsak a devizabevételeket növelték, hanem az amúgy kissé viharvert Magyarország-képnek is jót tettek. A Balaton típusfigurákat is teremtett, hiszen a „balatoni fagylaltárus”, a „balatoni halsütő” és a „balatoni lángossütő” a kései Kádár-korszak pre-kapitalista éveinek gyorsan meggazdagodó, irigyelt, de kissé lenézett első magánvállalkozói voltak.
A Balaton retró öt fejezetben mutatja be a balatoni nyaralást a Kádár-korban, továbbá a nemzedéki nosztalgiát a gyerekkori balatoni nyaralások után és azok jellegzetes képeit: az egyforintos csoki-vaníliák, a megragasztható piros-kék gumimatracok, az utasellátó büfék ablakaiban izzadó szalámis és sajtos zsömlék, a tábori zászlófelvonások, a szabadszombatok, a zötykölődés Trabanttal a régi hetesen, a subaszőnyeg a nyaraló falán és a színes műanyagcsíkokból álló konyhafüggöny.
Kapcsolódó link a Filmkultúra korábbi évfolyamából:
Papp Gábor Zsigmond: Budapest-retró – Életképek a ’60-as, ’70-es évekből (1998)