Réz András három évtizede elismert filmkritikus. Rengeteg televíziós és rádióműsorban szerepelt már ebben a minőségében, egyetemen is tanít sok szemeszter óta, számtalan könyvben és folyóiratban írt már filmes témákról és megjelent néhány saját könyve is az elmúlt években. Ezért meglepő, hogy ez az első teljesen filmes témájú saját könyve. Rögtön megpróbál hidat verni a távirati stílusú filmlexikonok és az amit látnod kell kiadványok, valamint a komoly felkészültséget és alapos elmélyülést igénylő szakmai könyvek közé. A hídverés a lent említett korlátokkal sikerült, és remélhetőleg utat nyit több ilyen hézagpótló kiadvány számára, hiszen könyvkiadásunknak ebben a szegmensében talán még nagyobb a hiány, mint a specifikus, kisebb részterületeket lefedő mozgóképes szakkönyvek terén.
A könyvet szórakoztató stílusban, rövid, tömör mondatokban írta meg Réz András, ami végig jó olvashatóságot eredményez. A „pörgős, kattintós nemzedék” is bátran kézbe veheti és végigolvashatja, de a szövegek a szerző internetes oldalairól is letölthetők. Sok gondolat- és vitaébresztő kijelentést, eszmefuttatást találhatunk itt, amiket családi, baráti körben, vagy éppen egy-egy filmklubban is tovább lehet tárgyalni.
A Mozibubus cím a moziguru tréfás, könnyed változata lehet, de eszünkbe jut róla Sergio Corbucci ...és megint dühbe jövünk, című 1978-as piff-puff remeke is, ahol Terence Hill komédiázik a Zsugabubus becenevű clown szerepében – a bohócok nem véletlenül kapnak nagy teret a könyvben is. A népművelőként fellépő szerző a filmtörténetet közérthető formában ismertető, a filmes fogalmainkat boncolgató és a filmgyártás gyakorlati oldalát leíró fejezetek közé olyan rövid írásokat fűzött, amik A gyűrűk urán, vagy Lara Croft kalandjain, és amerikai televíziós sorozatokon nevelkedett (ifjú) nézők érdeklődését is felkeltik, sőt már a számítógépes játékok és az internetezési szokások is helyet kapnak a Mozibubusban. Olyan örökzöld témák is csalogatják az olvasót, mint a James Bond sorozat, a háborús- és katasztrófafilmek rövid története és műfajelemzése, sőt a vampok és a gépemberek mozis tündöklése. Mindezeken túl őszinte és tanulságos vallomások teszik a könyvet még izgalmasabbá.
A Kész cirkusz című nyitófejezet a filmtörténet első mozielőadásával indul, aminek leírása a szervezési és technikai háttér teljes elhagyásával kizárólag a siker financiális elemeit részletezi, ezért kissé hiányosnak érezzük. A következő bekezdésben a ponyva és a cirkusz betörése az elegáns kávéházakba már szellemesen bomlik ki, bár a terjedelemből adódóan kissé szűkszavúan. Példaadó, ahogy Réz András már a 10. oldalon hitet tesz az igazi mozi mellett: „A kollektív befogadás élménye maradt mind a mai napig a mozi egyik meghatározó erőssége.” A könyvben folyamatosan visszatérő vezérgondolat lesz ez, amit frissen és könnyedén, de határozottan sző a szövegbe újra és újra a szerző. A korai filmtrükkök tárgyalása után visszaugrunk az időben egészen Muybridge munkásságához, majd ott vagyunk az első filmes műfajok kialakulásánál, amikor a lefilmezett színházzal szemben a burleszk lett az első igazán új és tartalmas filmes zsáner. Ennek eredeti angol nevét, a slapstick comedy-t, is megadja a szerző, de sajnos nem oldja fel a kifejezést és nem tudjuk meg azt sem, hogy a burlesque angolul bohózatot jelent, tévedésből állandósult nálunk a piff-paff filmek, illetve a helyzetkomikumra épülő mozidarabok műfajnevévé, eltüntetve így a Commedia dell'arte eredetet az elnevezésből.
Az örökbecsű Megöntözött öntözőtől gyorsan elindulunk a film első évszázadának sok-sok bohóca felé. A hosszú úton Chaplin magától értetődően nagy teret kap, példaképeivel és követőivel együtt. A korai hangosfilmek mozgáskorlátozó hatásának és a cirkusz témájú filmek elterjedésének az összefüggéseit felderítve cirkuszba megyünk ezután a filmtörténettel együtt. A válogatás kellemesen változatos, a csoportosítás és fejlődéstörténet érdekes olvasmány.
A háborúk és a filmtörténet összefüggéseivel és a háborús filmek gazdag tárából való rövid válogatással, a műfaj fejlődésének felvázolásával folytatódik a könyv. A cirkuszos fejezetben elindított filmtörténeti szál most visszatér az 1910-es évekbe, és alternatívan folytatódik. Olvashatunk az MPPC-botrányról, Griffith, Raoul Walsh, King Vidor és Kertész Mihály filmjei mellett tucatnyi alkotásról – röviden és velősen. A háborús filmek működésének logikája is terítékre kerül, majd a vietnami háborúról szóló, Orosz rulett alcímű rész következik; aki látta A szarvasvadászt az érti ezt a duplafenekű utalást. Kár hogy Oliver Stone és Michael Moore bárgyú darabjaival zárja a szerző ezt a fejezetet, még ha megfelelően kemény kritikát is gyakorol: „minden porcikájában pocsék”…
Ian Fleming híres 007-es ügynökeként pózol Réz András már a címlapon, így nem meglepő, hogy a harmadik fejezet a James Bond filmekről szól. Mostanában a téma ismét aktuális, hiszen a legutolsó darab, a Casino Royale 2006. végén jelent meg és már készül a legújabb is, a Bond 22 munkacímű, amit 2008. novemberétől láthat majd a közönség. A Casino Royale újra a 60-as években készült darabok színvonalára emelte a sorozatot, így a következő Mozibubus kiadásban bizonyára a róla szóló rész fogja majd megkoronázni a mostani 10 oldalt, amely 7 alfejezetben meséli el a 007-es ügynökről szóló filmek majd fél évszázados történetét. Már az elején jelzi a szerző: „mozgóképes népmesével” állunk szemben, amely már 1954-ben eljutott a TV-be, és mozifilm formában is 1962-ben – a Dr. No-val – debütált, de Magyarországon csak a rendszerváltás után forgalmazták. Apró hiba, hogy a 39. oldalon 18 (+3), a 40. oldalon pedig 20 (+ 3) Bond filmről beszél. A kisebb számot érdemes elfogadnunk pontosnak, hiszen a készülő új film a címe szerint a 22. és a Casino Royale így stílszerűen volt a 21. Érdemes lenne talán beszúrni a 46. oldalon, hogy Peter Sellers az 1967-es Casino Royale című paródiában alakította James Bondot, a „szabályos” 1967-es filmben (You Only Live Twice) természetesen Sean Connery a 007-es ügynök.
A következő írás a vámpírok szorgos filmes tevékenykedése nyomán kialakuló vampokról és femme fatale-okról megint rövid ugyan, de ez is fölöttébb kellemes olvasmány. Theda Bara mellett találkozunk itt Mauritz Stillerrel és Asta Nielsennel is, sőt a végére a Lilith-mítosz is megérkezik. Tovább lapozva apró kirándulást tehetünk a filmforgatási helyszínek, stúdiók és díszletek érdekesen manipulált világába, majd az adaptációkról, a műfajok keveredéséről, mai és régi identitás-bizonytalanságokról, valamint a filmvásznon egyre otthonosabban mozgó gépemberekről és embergépekről olvashatunk rövid kis cikkekben, amiket talán érdemes lenne bővebben is kibontani, hiszen így mire belemélyednénk a témába, már vége is a fejezetnek. A katasztrófafilmek népes családjába nyerhetünk ezután betekintést egy alapos és rendszerezett anyagban, ahol még a műfaji filmes besorolások kialakulásáról és az ilyen osztályozás törvényszerű korlátairól is olvashatunk. A katasztrófafilmek törékeny definícióján, történetén és csoportosításán kívül a nézői motivációkat is áttekintjük itt a szerzővel.
A könyv vitathatatlanul legjobb része a Táncórák haladóknak című fejezet, amely bátran felvállalt személyes filmnézői fejlődéstörténet, filmtörténeti ismertetés a tánc változatos filmes megjelenéseiről, fejtegetés a befogadói szubjektivitásról és népművelői magyarázatok olyan remek keveréke, aminek hatására az az olvasó is kedvet kap a filmek elemzéséhez, aki még soha sem maradt ott egy filmklubban beszélgetni a vetítés után. Olvasás közben szinte látjuk magunk előtt a szerzőt: az asztalon ül, a lábát lógázza, a kezével „félkilós” aranyláncán matat, és közben csillogó szemekkel mesél a szavaira éhes közönségnek.
A korhatár és a cenzúra filmes és televíziós történetének és mozgatórugóinak a számbavétele után az egyenes következmény a tini-filmek sajnálatos térhódítása és a felnőtt közönség mozitól való eltávolodása kerül sorra. Lenin és Walt Disney éppúgy teret kap, mint a szerző régi és új televíziós élményei, amiket a média fejlődésének aláfestéseként tálal nekünk, nem rejtve véka alá a véleményét, miszerint manapság a televízió sokszor érdekesebb műsorokat (sorozatokat) kínál, mint a mozi. A végére marad az úgynevezett történelmi film (ami mint olyan nem létezik, de jobb híján gyakran használt kategória a szerző alaposan alátámasztott érvelése alapján), valamint a műfajok mai keveredése és mutációja, ami a leginkább a pénzügyi háttér, az egymással randevúzó különböző kulturális hagyományok és az óriási filmbőség okán alakulhat így, ahogy. A mozi jövőjét firtató zárófejezetben Réz András ismét nem vállalkozik jóslásra, hanem inkább áttekinti a mai audiovizuális technikai eszközöket és szemre veszi azok használóit, a közönséget és végül arról biztosít bennünket: a televízióban, a zenés klubokban, a mobiltelefonokon és az Interneten fogyasztott filmek helyett ő inkább megmarad mozibubusnak, hiszen nem csak a film a fontos, hanem a közös nézői élmény is!
Kérdésünk: mikor várható a javított és bővített kiadás (alapos irodalomjegyzékkel), amit már a 2007-es karácsony előtt is hiába kerestünk.
2008-01-23
Seres Sándor
Sajtóhibák és hiányzó/téves magyar címek:
9. oldal
boulevard des Capucines -> Boulevard des Capucines
december 28-ikán -> december 28-án
20. oldal
One from the Heart -> Szívbéli
22. oldal
A fehér tenyér -> Fehér tenyér
30. oldal
A pokol angyalai (Howard Hughes) az európai filmek közé került
Bajtársak 1918 -> A nyugati front 1918, (a Bajtársak (Kameradschaft) 1931-ből való)
Nagy ábránd -> A nagy ábránd
A nyugati fronton minden csendes -> Nyugaton a helyzet változatlan
rajszögezett -> rajzszögezett
31. oldal.
Kelly háborúja -> Kelly hősei (van Murphy háborúja, Murphy's War, r. Peter Yates, 1971)
33. oldal
Sidney J. Fury -> Sidney J. Furie
Szarvasvadász -> A szarvasvadász
Apokalipszis, most -> Apokalipszis most
34. oldal
Courage Under Fire, Three Kings, Collateral Damage -> A bátrak igazsága, Sivatagi cápák, Az igazság nevében
35. oldal
Windtalker -> Windtalkers -> A fegyverek szava
Ellenség a kapuk előtt -> Ellenség a kapuknál (Enemy at the Gates)
61. oldal
Fekete álom -> A fekete álom
Veszedelmes asszony (A Fool There He Was) -> A veszedelmes asszony (A Fool There Was)
Maurice Stiller -> Mauritz Stiller
64. oldal
Madam Mistery -> Madame Mystery
85. oldal
vogon építészflotta -> Vogon Építész Flotta
112. oldal
Kína szindróma -> Kína-szindróma
Deep Blue Sea -> Háborgó mélység
114. oldal
A Poseidon hajó katasztrófája -> A Poseidon katasztrófa
A pokoli torony -> Pokoli torony
117.oldal
Csápok -> A szörny (The Beast)
127. oldal
Rashevski tangó -> A Rashevski tangó
127, 129. oldal
Az utolsó tangó Párizsban -> Utolsó tangó Párizsban
128. oldal
Egy makulátlan elme -> Egy makulátlan elme örök ragyogása
Shop Stop -> Shop-Stop
151, 181. oldal
Passió ->A Passió
152. oldal
Vadbarmok -> Jackass - A vadbarmok támadása
154. oldal
Hófehérke -> Hófehérke és a hét törpe
157. oldal
Karib-tenger kalózai – A Karib-tenger kalózai
167. oldal
Bérgyilkosnő -> A bérgyilkosnő
176. oldal
Nagy Sándor –> Nagy Sándor, a hódító
178. oldal
A halál ötven órája -> A halál 50 órája
182, 188. oldal
A jégmezők lovagja -> Jégmezők lovagja
183. oldal
Mefisztó -> Mephisto
190. oldal
Gyalog-galopp -> Gyalog galopp
Tanú -> A tanú
212. oldal
Hyppolit, a lakáj -> Hyppolit a lakáj
215. oldal
Ördögűző -> Az ördögűző
