Báthory Erzsi A 38. Magyar Filmszemle életműdíjasai
Máthé Erzsi színművész, Czigány Tamás dokumentumfilmrendező, Fakan Balázs dramaturg, forgatókönyvíró, rendező, színész

44 KByte
Máthé Erzsi
színművész


Született 1928-ban, nevelkedett többgyermekes családban egy budafoki pincelakásban. Olyan képzelőerő munkált benne már gyermekkorában, amely a nyomort is szépséggel ruházta fel. Kereskedelmi iskolát végzett, gyárban kezdett dolgozni. 1945-ben a gyári ünnepségen a Sasfiókból adtak elő néhányan egy részletet, s az előadás után az igazgató azt javasolta a fiatal lánynak, lépjen színészi pályára. A Színiakadémiára 1945-ben nem sikerült a felvételi vizsgája, de nem adta fel, felvételizett az Országos Színészegyesület Színiiskolájába. Ott sajátította el a szakmát. A vizsgaelőadást Gobbi Hilda rendezésében az Éjjeli menedékhelyből tartották a Nemzeti Színházban, Máthé Erzsi Násztya alakításával hívta fel magára a figyelmet. Így került hamarosan a Vígszínházhoz, majd a színházak államosítása után a pécsi Nemzeti Színházhoz „osztották” Szendrő József - későbbi férje - társulatához. Pécsett a Liliomfiban Kamillát, az Úri muriban Esztert játszotta, s mintha „beskatulyázódott” volna: a karakterszerepek végigkísérték az életét. Ő azonban a karakterszerepekben is hozta a teljes embert. 1955-ben a Katona József Színházban Karinthy Ferenc Ezer évében (rendező Major Tamás) felfigyelnek Szabó Júlia megjelenítésére: egyszerre „megdöbbentően őszinte és közönséges” írta róla kritikusa a korabeli sajtóban. A Gázolás (1955, r: Gertler Viktor) című filmben szerepelt először (újságárusnő), majd sokáig un. névtelen szerepeket, főleg munkáslányokat, asszonyokat alakított. Lassan érő típus – mondta róla pályája elején Várkonyi Zoltán. Erőteljes, búgó mély hang, széles hangskála, szenvedélyes odaadás jellemzi játékát. Egyik legemlékezetesebb filmszerepe Marjákné a Fekete városban (1972): a gazdáján féltő szeretettel csüngő, de vele-érte örökké perlekedő, a meleg, érzelmes lelket érdes külső mögé rejtő asszonyság. Vagy az életteli Mina néni a Nem élhetek muzsikaszó nélkül (1978), a gyorsétterem harcias, nagyszájú vezetőnője a Mielőtt befejezi röptét a denevér (1988) című filmekben. Legutóbb Pacskovszky József Lopott képek (2006) című filmjében Magdika, az anya szerepében nyújtja sokoldalúságának fényes bizonyítékát. Az öreg hölgy beszűkült magányában a fiatalságát idézi vissza – vagy inkább annak elmaradt örömeit pótolja – a hirtelen támadt, szertelen szereplésvággyal: felnőtt lánya, veje várása közben, lecsófőzés mellett szintetizátoron játszik, énekel és táncol (így éri a halál). Kardos Sándor érzékeny kamerája képes megláttatni arcának csak közelről látható, sugárzó belső szépségét: elmaradt főhős-, sztárszerepekért, mesevilágokért kárpótolja magát a maga örömére. Képes örökké boldog lenni!
Kitüntetései: Jászai Mari-díj: 1956, 1971, Érdemes művész: 1976, Kiváló művész: 1981, Kossuth díj: 1985, a Magyar Köztársaság Érdemrend Középkeresztje polgári tagozat: 1997, A Nemzet Színésze: 2000


Czigány Tamás
dokumentumfilmrendező

1928-ban született Budapesten.1950-ben végzett a budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskolán, majd 1955-ben a moszkvai VGIK-en szerzett diplomát. A Mafilm II. telepén (HDS, majd NTOS) készítette oktató és tudományos ismeretterjesztő dokumentumfilmjeit. Az 1961-ben készített, Csontváry Kosztka Tivadar festményeinek világát megjelenítő filmjével Kromerizben díjat nyert. A szövegnélküli ismeretterjesztő film olyan bravúr volt, hogy itthoni kortársai fel sem fogták jelentőségét. Majd 1964-ben – e téren szokatlanul – erőteljes hangú cikk jelenik meg az Élet és Irodalomban: miért nem látható az a Csontváry-film, amely szöveg nélkül, csak zenekísérettel mutatja be az egyik legsajátosabb képi világot teremtő festőnk műveit úgy, hogy mintegy megtanítja a nézőket a látás és a befogadás művészetére. Czigány Tamás Csontváry mellett Mednyászky Lászlóról, Fényes Adolfról, Derkovits Gyuláról, Rembrandt világáról készített hasonló módszerrel filmet. Egyes művészeti stílusokról vagy korszakokról úgy nyújtott átfogó képet mind ismeretterjesztő, mind oktató szándékkal - A magyar szecesszió (1978), Magyar romantika (1982) -, hogy egyúttal a kor történelmét, társadalmi légkörét, irodalmát is megidézte. A hetvenes években a Tudományos Ismeretterjesztő Társaságnak (röviden a TIT-nek) köszönhetően a magyar nézők igényes része gyakran láthatott dokumentumfilmeket az un. szerzői esteken. Czigány Tamás is több ilyen esten bizonyíthatta elkötelezettségét a dokumentumfilmezés iránt, valamint sokoldalúságát e műfajban. Számos filmje foglalkozik a természettel, az állat- és növényvilággal, s természetesen a környezetvédelemmel (Harmónia, 1973, Korszerű olajtüzelés (1966), Vizek és veszélyek, 1982). Oktatófilmjei közül különösen kiemelkedők a felsőoktatás számára készült, szakmailag rendkívül igényesen elkészített filmjei, mint az Agykéreg érző és mozgató működése (1972), a Gyógyuló sebek (1976): a visontai külszíni fejtés következtében feldúlt egykori termőtáj helyreállításáról, a Magyar Tudományos Akadémia Izotóp Kutatóintézetéről (1974) készült, vagy a Mikroelektródák a neurobiológiában (1976) című filmje. Sok díjat is kapott filmjeiért (Részletek J. S. Bach Máté passiójából, 1966: Oberhausen különdíj, Oscar-díjra jelölve, Derkovits Gyula, 1966, Krakkó: diploma, Növényi kártevők előrejelzése, 1966, Pleven, Mezőgazdasági Filmfesztivál: II. díj). A dokumentumfilm óriási jelentősége nemcsak abban áll, hogy adott korszak aktuális témáiról közérthető és befogadható módon közöl szóban-képben, szakmai szempontból megbízható ismereteket, hanem szó szerint dokumentum is egyúttal az utókor számára egy-egy korszak emberének tudásáról, világképéről, kulturális szintjéről, érdeklődéséről. Nézzünk nagy tisztelettel készítőikre!
Kitüntetései: Balázs Béla-díj, 1972, Érdemes művész, 1986


Fakan Balázs
dramaturg, forgatókönyvíró, rendező, színész


1933-ban született Budapesten a nagykőrösi, köztiszteletnek örvendő, ötgyermekes kereskedő-família elsőszülöttjeként. Két döntő kamaszkori élménye volt, az egyik Pudovkin A film technikája című könyve, a másik, hogy statisztálhatott a Nagykőrösön forgatott Forró mezők című Apáthy-filmben (1948). A kereskedelmi középiskola után egy Toldi-forgatókönyvvel jelentkezett a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahol 1957-ben végzett dramaturgia szakon. Tanára volt többek között Mészöly Dezső, Háy Gyula, Gyárfás Miklós, Bodor Tibor. A Budapest Filmstúdióban dramaturg munkakörben 1957-től 1993-ig 48 játékfilmben dolgozott forgatókönyvíróként vagy dramaturgként a Razziától kezdve a Veréb is madár, a Kakuk Marci, az Amerikai cigaretta, A pogány Madonna, a Napló gyermekeimnek vagy a Hajnali háztetők című filmeken át A Valencia-rejtélyig a legkülönbözőbb műfajú játék- és tévéfilmekben, legtöbbször Révész György, Várkonyi Zoltán, Dömölky János, Hintsch György, Fejér Tamás, Banovich Tamás és Mészáros Gyula mellett. Több mint ötven dokumentumfilm szellemi arculatát szabta meg. Köztük olyan értékes kulturális emlékeinket bemutató munkákét, mint a Megtartó Kalotaszeg vagy a Kolozsmonostori kálváriatemplom. Emlékezetesek az általa gondozott, Szakács Sára rendezte portréfilmek, például Pilinszky Jánosról, Galgóczy Erzsébetről, Rácz Valiról, Halász Péterről. Korunk izgalmas témáit - különböző módszerekkel - Kisfaludy András rendezővel dolgozta fel a Ludovikásokról, a KEX együttesről, az Ivánka Csabáról, a Juhász Sándorról és a Kovásznay Györgyról forgatott dokumentumfilmekben. Együtt folytattak történelmi oknyomozást a Dialógusok Perjés Géza történésszel című filmben vagy a Gyömrői gyilkosságokban. Sokszor tett barátai és általa is lehetetlennek tartott kísérletet Ottlik Géza zseniális főművének, az Iskola a határonnak filmes megközelítésére. Az Egyszer volt, sosem volt című forgatókönyve alapján készült táncjáték évekig szerepelt a Pécsi Balett műsorán. Ír és rendez oktató-, referencia- idegenforgalmi és reklámfilmeket. Eddig 19 filmben szerepelt, sőt alakított személyére szabott kis karakterszerepeket: ő a Shakespeare-t magyarázó Schmidt tanár úr a Suli-buliban, vagy a kis kalapos nyilas a Könyörtelen időkben. Nagyszerű humorú, rendkívüli tudású, kifogyhatatlan életkedvű személyiség.
Kitüntetése: Aranyszarvas-díj, 2006

 


312 KByte

312 KByte

 
hírek hírek filmek filmek arcok arcok gondolatok gondolatok szemle szemle Örökmozgó Örökmozgó képtár képtár sőt sőt mozgóképtár filmspirál repertórium linkek FILMKULTÚRA '96-tól tartalom címlap kereső