Filmes rendezvények, programok

(2007. 1. 11.)

Van Gogh a mozivásznon

A budapesti Szépművészeti Múzeum Van Gogh kiállítása (2006. december 1. – 2007. március 20.) alkalmából keddenként játék- és dokumentumfilmeket a Budapesti Francia Intézetben.
A PROGRAM
január 9.
19.00 Vincente Minnelli és George Cukor: A Nap Szerelmese / Lust for life (amerikai, 1956, 122 perc) fsz.: Kirk Douglas és Anthony Quinn. A híres festő mozgalmas élete Irving Stone életrajzi regénye alapján.
január 16.
19.00 Alain Jaubert: A magasfényű sárga tónus – Van Gogh szobája Arles-ban (francia, 26 perc) 1888 októbere: Van Gogh nyolc hónapja él Arles-ban, amikor megfesti lakószobáját. Egy évre rá, mikor kényszerkezelésre van internálva a Saint-Rémy mellett lévő Saint-Paul de Mausole kórházban, e képet, amit annyira szeret, két példányban is megfesse másolatban. Lakószobája az 1945-ös bombázások során megsemmisült...
André S. Labarthe: Van Gogh Párizsban – terepszemle (francia, 1988, 20 perc) A Musée d’Orsay-ban rendezett kiállítás alkalmából André S. Labarthe esszét forgatott Vincent Van Gogh-ról, amelyben szembeállítja a művész alkotásait a festő kedvenc helyszíneinek ma látható képével. A filmen a napjaink Párizsáról készült látképek, Antonin Artaud szövegrészletei, Max Roach zenéje és Grünewald Krisztus-képe folytat párbeszédet a holland festő festményeivel.
január 23.
19.00 Maurice Pialat: Van Gogh (1991, 158’) fsz.: Jacques Dutronc, Alexandra London, Bernard Le Coq. A Saint-Rémy-de-Provence-i elmegyógyintézetbe való internálását követően Vincent Van Gogh Auvers-sur-Oise-ba utazik Gachet doktorhoz, a művészetkedvelő és művészpártoló orvoshoz, akinek figyelmébe fivére, Theo ajánlotta a festőt. Van Gogh megfesti a falu bolondját, valamint vendéglátójának lányát, Margueritet is, aki nincs megelégedve a róla készült festménnyel. Van Gogh ekkor csak harminchét éves.
január 30.
19.00 Alain Resnais: Van Gogh (1948, 20’) zene: Jacques Besse. A Szerelmem, Hiroshima rendezője úgy filmezi Van Gogh festményeit, mintha azok a festő saját életének illusztrálására szolgálnának. A festményeket belülről kifelé, kereteik nélkül veszi olyan kameraállással ami kiszakítja őket eredeti kontextusukból.
Paul Cox: Vincent: Vincent Van Gogh élete és halála (ausztrál, 1987, 99’) fsz.: John Hurt és Marika Rivera. Van Gogh története saját szavaival elmesélve. Vincent-nak Theó fivéréhez írt, és a filmben felolvasott leveleit vázlatok, rajz- és festményrészletek, különféle híres festmények rekonstruált fiktív jelenetei illusztrálják. Filozófia és Művészet összemontírozásával a rendező, Paul Cox izgalmas utazást kínál számunkra Van Gogh életén át, melyen a színész, John Hurt hangja kísér minket végig.
február 6.
19.00 Van Gogh Füle – Vincent Van Gogh emlékére; előadja a For the Romantic Century együttes; a leveleket felolvassa Simon Fortin. Rendezte Vanessa James. A New York-i Florence Gould Hall színházi előadása : Vincent Van Gogh és fivére, Theo Van Gogh egymáshoz írt leveleinek felolvasása, a festő kedves zeneszerzőinek: Fauré, Debussy, Franck és Chausson zenéjének kíséretében.
február 13.
19.00 Robert Altman: Vincent és Theó (brit, 1990, 135’) fsz.: Tim Roth, Paul Rhys és Jip Wijngaarden. Annak ellenére hogy fivére, Theó mindent elkövet az ügy érdekében, Vincent Van Gogh életműve nem válik ismertté a festő életében. A rendező ösztönös megközelítése lehetővé teszi, hogy minden közhelytől megfosztva mutathasson be néha utálatossá váló alakokat: Theót, aki a művészet és a kereskedelem kérdései között gyötrődik, és Vincent-t, aki depresszióba süllyed és akinek elméje elborul.
Kapcsolódó honlapok: www.szepmuveszeti.hu és www.franciaintezet.hu

 

(2007. 1. 11.)

Orson Welles, az Aranypolgár – tematikus sorozat a Duna Televízióban

„Mindig szintézisre törekszem: csak egyfajta munka iránt érzek szenvedélyt, mert kötelességemnek tartom, hogy őszinte legyek ahhoz az emberhez, aki vagyok: a kísérletező emberhez. Önmagam szemében csupán egyetlen értékem van: az, hogy nem mondok ki törvényeket, az hogy kísérletező ember vagyok: csak a kísérletezés lelkesít, semmi más. Nem érdekelnek a műalkotások, az utókor, a hírnév, csak az az öröm érdekel, amelyet maga a kísérletezés nyújt, ez az egyetlen terület, ahol igazán becsületesnek és őszintének érzem magam.”
Orson Wellesről és életművéből januárban és februárban öt játékfilm és egy dokumentumfilmet tűz műsorára a Duna Televízió. A sort január 31-én 20 órakor Az aranypolgár nyitja, de látható lesz még az Othello, avagy a velencei mór tragédiája (1952), A sanghaji asszony (1948) valamint A gonosz érintése (1958) című filmje is. Michael Epstein és Thomas Lennon archív anyagokban gazdag, lebilincselő dramaturgiájú dokumentumfilmjéből (Az aranypolgárok csatája, 1996) pedig képet kapunk Az aranypolgár hátteréről és a Charles Foster Kane mintájául szolgáló nagyhatalmú sajtómágnásról, William Randolph Hearstről, s egy letűnt világról.
Kapcsolódó cikkeink:
Jure Mikuľ: A tükör és a film (1999)
„A brüsszeli 12” – Útmutató a klasszikus filmek világában: Orson Welles: Az aranypolgár (Citizen Kane), 1940

 

(2007. 1. 11.)

Szakíts ha tudsz – Marozsán Erika koncertje a Művészetek Palotájában

Szakíts ha tudsz – Marozsán Erika koncertje a Művészetek Palotájában

Marozsán Erika énekével, a Gramofon-díjas dzsesszgitáros Juhász Gábor zenéjével és a költő Jónás Tamás dalszövegeivel jelent meg a koncert alapjául szolgáló album,. A Szakíts, ha tudsz! sanzonos-dzsesszes motívumokkal átszőtt, kimondottan lírai felvételei az elhagyott nő szemszögéből mutatja be egy szakítás történetét, s veszik olykor a bátorságot ahhoz, hogy a nő azért reménykedjen még... – írja a Művészetek Palotája honlapja.
A koncert mostani vizuális koncepciójához új dramaturgiát alakítottak ki. A hangulatképek felvételében, a színpadi világítás megtervezésében Erdély Mátyás operatőr segített.
A koncerten a lemezen lévő 12 dal szerepel, mellettük instrumentális számok hallhatók, amelyeket a zenészek kisebb-nagyobb formációkban adnak elő, és Jónás Tamás, a dalszövegek írója néhány versét olvassa fel. A zenekar tagjai között Juhász Gábor gitáron, Papesch Péter basszusgitáron, Borlai Gergő dobon, Rubik Ernő Zoltán zongorán játszik. A koncerten két vendégzenész is fellép: Lantos Zoltán (hegedű) és Bacsó Kristóf (szaxofon). Az énekesnő a Use-Unused fiatal divattervezőinek ruháiban lép fel.
Szakíts, ha tudsz!
2007. január 13. szombat 19:30
Fesztivál Színház
Marozsán Erika - ének, Juhász Gábor - gitár, Papesch Péter - basszusgitár, Rubik Ernő - zongora, Borlai Gergő – dob
Kapcsolódó cikkünk: beszélgetés Marozsán Erikával (Leállíthatatlan vágy – földrög-hajigálás)
Kapcsolódó honlapok: www.szakitshatudsz.hu és www.mupa.hu

 

(2007. 1. 8.)

Hommage à Robert Altman a Filmkultúra filmklubjában

A 2006. november 20-án elhunyt Robert Altmanra emlékezünk a Filmkultúra Filmklubjában, a Mester Prèt à porter / Divatdiktátorok című filmjének vetítésével 2007 január 25-én, csütörtökön 18.30 órakor. Az Örökmozgó Filmmúzeumban vendégünk egy divatszakember és egy jelmeztervező. Mindenkit szeretettel várunk!

 

(2007. 1. 8.)

Az Örökmozgó Filmmúzeum januári tematikus programjából

20. század a filmen: Forradalom a filmen – a film forradalma (január 1-31.)
A filmekkel a tízes éveket idézik, amikor kialakultak azok a filmnyelvi megoldások, amelyek később a játékfilmkészítés alapjaivá váltak. Amikor a moziba járás az egyik legkedveltebb szabadidő eltöltési forma lett. Amikor az avantgárd-mozgalmakba meghatározó módon kapcsolódott be a mozgókép. Amikor nemcsak vizuális forradalom zajlott, de alapvetően alakult át a kultúra és a társadalom. Olyan korszak volt ez, amikor a „film forradalmárai” a társadalmi földcsuszamlásokban is részt vettek, azokat alapvetően befolyásolták az új „vizuális fegyverrel”. Ekkor született meg az első modern értelemben vett tömegmédium.
Orosz filmhónap
Közel tízéves januári hagyomány az Örökmozgóban, hogy a moszkvai Filmfejlesztési Alap közreműködésével műsorral ünnepelik meg az orosz karácsonyt (január 7.) és újévet (január 13.). Idén 13 olyan filmet hoznak el gyűjteményükből, amelyek most először láthatóak Magyarországon.
Szlovák filmhét (január 13-20.)
A berlini fal leomlása és a gyors politikai változások nemcsak gazdasági-politikai átrendeződést, hanem kedvezőtlen kulturális változásokat vontak maguk után Szlovákiában. Megszűntek az ideológiai korlátok, helyükbe más, gazdasági természetű akadályok léptek. Egyebek között ezért távoztak fokozatosan külföldre a szlovák tehetségek, legtöbben a nyelvileg és kulturálisan rokon Csehországba, ahol a hasonló problémák ellenére sem omlott össze a nemzeti filmgyártás. A kedvezőtlen folyamatok ellenére néhány korábban sikeres rendező, Martin ©ulík és Miloslav Luther meg tudták őrizni a szlovák film folytonosságát. Új jelenség, hogy a filmek egyharmadát női rendezők készítik. Feljövőben van egy új, elsősorban dokumentumfilmes alkotógeneráció is, akiknek művei a hazai népszerűség mellett nemzetközi sikereket érnek el (többek között Peter Kerekes, Jaroslav Vojtek, Marko ©kop). Az utóbbi időben nőtt a mozilátogatók száma, a Csend című filmet például félmillió szlovákiai néző látta a televízióban.
A filmhéten Karlovy Varyban, San Sebastianban, Moszkvában és más fesztiválokon díjat nyert, 2000-2006 között forgatott szlovák és koprodukciós filmeket mutatnak be.
Kiállítás: Régi fényképek – valódi sztárok (január 11-19.)
Az MNFA Fotó- és Plakáttárában világhírű magyar filmesek, valódi filmsztárok portréit is őrzik, akik a saját korukban tehetségük, tudásuk alapján lettek sztárok és nemcsak itthon vívták ki százezrek rajongását, hanem a nagyvilágban is. Stílust és divatot teremtettek, maradandó értéket hoztak létre, munkásságuk a filmtörténet szerves részévé vált. Legtöbbjük neve manapság is ismerősen cseng, a fénykép és a filmszalag kortalanul őrizte meg arcukat, játékukat. Kertész Mihály (Michael Curtiz) az amerikai, míg kortársa, Korda Sándor (Sir Alexander Korda) az angol filmgyártás gyakran emlegetett „alapító atyja”; a többszörös Oscar-díjas Rózsa Miklós nélkül nincs filmzene; máig nem került vászonra népszerűbb Drakula Lugosi Bélánál. Rökk Marika ma is a német operettszínházak és zenés filmek koronázatlan királynője, mint ahogy lehetetlen filmtörténetről beszélni Fejős Pál vagy a bécsi operettfilm műfaját megteremtő Bolváry Géza említése nélkül. Putty Lia (Lia de Putty) vagy Eggerth Márta fényképeit levelezőlapokon ma is megvásárolhatjuk a Berlinben, s akkor még nem ejtettünk szót Gaál Franciskáról (akinek filmjeit a legendák szerint amerikai sztár létére maga Sztálin is szerette), Ilona Masseyről (Hajmássy Ilona) vagy Sacy von Blondelről (Megyery Sári). Mindannyian valódi sztárok voltak – és bár fizikai valóságukban már nincsenek közöttünk – valódi sztárok ma is. A róluk készült sztárfotók koridéző relikviák, filmtörténeti emlékek. A fotók némelyike törött szélű, karcos felületű, megviselte őket az idő. Különböző utakon, különböző helyekről – filmgyári dokumentáció, újságszerkesztőség, magángyűjtemény, hagyaték – kerültek gyűjteményünkbe, sok kézen mentek keresztül – s ez a mai gondos őrzés ellenére meg is látszik némelyiken. Vannak köztük egyedi darabok éppúgy, mint sorozatban forgalmazottak, autogramosak és dedikáltak, hátoldalukon feljegyzéseket hordozók. A kiállításon ezeket a részleteket is bemutatják. A kiállítás február 1-ig tekinthető meg. A fényképeket Aponyi Magda válogatta.
Vanessa Redgrave 70
Londonban született, különleges színészcsaládban. Neves angol színházaknál már megalapozta hírnevét, amikor filmezni kezdett a hatvanas években. Erős lökést adott ennek Tony Richardsonnal való házassága (1962-67). Együtt készítették a Gibraltár tengerészét (1967), A könnyűlovasság támadását (1968). Fontos vagy vezető szerepet kapott ismert rendezők munkáiban: Antonioni – Nagyítás (1966), Zinnemann – Egy ember az örökkévalóságnak (1966), Karel Reisz – Isadora (1968), Attenborough – Ó, az a csodálatos háború (1969), Cacoyannis – A trójai nők (1971), Ken Russell – Ördögök (1971). Ezekkel a művekkel a hatvanas-hetvenes évek fordulójának egyik legnépszerűbb filmművésze lett. Egy különleges, érzéki szépségű színésznő, akinek személyisége – akárcsak a színpadot – betöltötte a vásznat is. Aki sokoldalú jellemábrázoló képességével legtöbbször erős, határozott egyéniségű, független gondolkodású nőket jelenített meg. Gyakran vállalkozott baloldali közéleti állásfoglalásra. A hetvenes években további filmeket építettek népszerűségére és személyiségére (Gyilkosság az Orient expresszen, 1974; Júlia, 1977; Agatha, 1979). A Wetherby (1985) című filmben együtt játszott leányával, Joely Richardsonnal, aki a play-back jelenetekben fiatalkori mását alakította. A Szellem a házban (1992) című Forster-adaptációban partnere a brit film új sztárjelöltje, Emma Thompson. 1994-ben Redgrave főszereplésével készült Észak-Olaszországban az Egy hónap a tónál, John Irvin rendezésében. Erről írta Roger Ebert kritikus: „Redgrave a fizikai és mentális tökéletesség csúcsán áll”. A kilencvenes évek második felében olyan eltérő műfajú filmeket fémjelzett művészi tehetsége, mint az Oscar Wilde szerelmei (1997), Mrs. Dalloway (1997), A hó hatalma (1997), Deep Impact (1998), Broadway 39. utca (1999), Az ígéret megszállottja (2001).
Dino Risi 90
Dino Risi 1916. december 23-án született Milánóban, és idén ünnepli 90. születésnapját. Pszichiáternek készült, aztán a filmrendezésnél kötött ki. Kedvenc időtöltése volt az emberek viselkedésének és mániáinak megfigyelése a kávézók teraszáról, ez sok filmjéhez adott inspirációt. Így sorakoznak például a Szörnyetegek című szkeccsfilmben az emberi állatkert eleven panoptikumának miniportréi Ugo Tognazzi és Vittorio Gassman segítségével. Risi a hatvanas években teljesedett ki, megteremtve a „a komédia olasz módra” irányzat egyik sajátos változatát. Éles megfigyelőkészségét kamatoztatta az emberi gyengeségek, torzulások, fonákságok, a társadalmi deformációk felmutatása során. Tragikomédiáiban görbe tükröt tartott kortársainak. Meggyőződéssel vallja, hogy a humor és a nevetés a legjobb eszköz a társadalmi valóság ábrázolására. 2002-ben Velencében megkapta a Mostra életműdíjat. A fesztivál igazgatója így méltatta: „Filmjei egyszerre egyedi portrék és társadalomrajzok. Ez a harmónia Dino Risi művészetének a lényege. Nem szabad elfelejtenünk, hogyan nőtt és teljesedett ki ez a művészet egyre jobban, mély és bölcs melankóliával.”
Neorealista barátaink – filmklub
A huszadik század egyik leghaladóbb, leghumanistább irodalmi és filmművészeti irányzata a neorealizmus. Olyan neoavantgárd mozgalom, amely különböző származású és világnézetű írókat, költőket, képzőművészeket, zenészeket és filmeseket hozott össze. A neorealista filmekre jellemző, hogy olyan témákat dolgoznak fel, melyek a nézők szociális érzékenységét fejlesztik. Minden előadás két részből áll: Egy rövid bevezetővel kezdődik, majd a film vetítése után közös filmelemzés és baráti filmvita az Örökmozgó galériáján. Az előadások havonta egyszer, 18.30-kor kezdődnek. Sorozatszerkesztő-vitavezető: Csejk Miklós
Perlaki Tamás filmklubja
A vetítés után filmelemzés és vita. Előadó és vitavezető: Perlaki Tamás
Japán Filmklub
A Japán Alapítvány budapesti irodája havi két vetítéssel filmklubot indított a mai japán film és a japán kultúra iránt érdeklődők számára. A filmeket angol felirattal, magyar szinkrontolmácsolással vetítik. A belépés ingyenes.
Bővebb információ és a filmvetítések időpontjai a Magyar Nemzeti Filmarchívum honlapján találhatóak: www.filmintezet.hu

 

(2006. 12. 28.)

A 38. Magyar Filmszemle (2007. január 30 – február 6.) verseny- és információs programja

Az előzsűrik döntései alapján 18 nagyjátékfilm, 40 dokumentumfilm, 30 kísérleti- és kisjátékfilm, valamint 9 tudományos-ismeretterjesztő film került a szemle versenyprogramjába.
A 38. Magyar Filmszemle 2007. január 30-tól február 6-ig tart, helyszínei – az előző évekhez hasonlóan – a Jövő Háza Központ, a Palace Mammut és az Uránia Nemzeti Filmszínház.
A szemlére játékfilm kategóriában a verseny- és versenyen kívüli szekcióba összesen 47 darab 35 mm-es filmre és elektronikára készített alkotást, valamint 14 tévéfilmet neveztek a határidő lejártáig, valamint 144 dokumentumfilm, 119 kísérleti- és kisjátékfilm, valamint 29 tudományos-ismeretterjesztő film nevezése futott be.
A nevezett filmek magas száma miatt – a filmszemle színvonalának megőrzése érdekében – minden kategóriában előzsűri tett javaslatot a versenyprogram kialakítására.
A játékfilmes előzsűri tagjai: Kocsis Ágnes rendező, Heller Gábor forgatókönyvíró, Hirsch Tibor filmesztéta, Kálmán András médiaszakember és Politzer Péter rendező-vágó.
A dokumentumfilmes előzsűri tagjai: Tamás Amaryllis újságíró-fotográfus, Csillag Ádám rendező, Csukás Sándor operatőr, Moharos Attila rendező, Petrovszki Zoltán filmszerkesztő és Pölöskey István filmszerkesztő.
A kísérleti és kisjátékfilmes előzsűri tagjai: Hartai László rendező, Stőhr Lóránt filmkritikus és Varró Attila filmkritikus.
A tudományos-ismeretterjesztő filmes előzsűri tagjai: Rák József rendező-operatőr, Réz András filmesztéta és Mosonyi Szabolcs rendező.
Az előzsűrik döntése alapján 18 játékfilm, 40 dokumentumfilm, 30 kísérleti- és kisjátékfilm, valamint 9 tudományos-ismeretterjesztő film került a szemle versenyprogramjába.
A szemlét Sándor Pál Noé bárkája című filmjével nyitják meg január 30-án a Budapest Kongresszusi Központban. Az ünnepség keretében az Életmű-díjakat és a Magyar Mozgókép Mestere címet is kiosztják.
VERSENYFILMEK
Játékfilm
Bogdán Árpád: Boldog új élet
Bollók Csaba: Iszka utazása
Dettre Gábor: Romazsaru (munkacím)
Elek Judit: A hét nyolcadik napja
Erdőss Pál: Budakeszi srácok
Esztergályos Károly: Férfiakt
Herendi Gábor: Lora
Igor és Iván Buharov: Lassú tükör
Kamondi Zoltán: Dolina (Az érsek látogatása)
Maár Gyula: Töredék
Mészáros Péter: Kythera
Rohonyi Gábor: Konyec
Sas Tamás: SOS szerelem!
Szalai Györgyi-Dárday István: Az emigráns
Szász János: Ópium – Egy elmebeteg nő naplója
Szilágyi Andor: Mansfeld
Szőke András: Hasutasok
Vecsernyés János: Emelet
Kisjátékfilm
Borsos Miklós: Vége
Cantu Benjamin: Spark
Csáki László: A hangya és a tücsök
Declan Hannigan: Csapás
Dobos-Nagy: Öreg fa
Dombrovszky Linda: Határvidék
Horváth Lili: Vakáció
Kardos Sándor: Végjáték
Máthé Tibor: Vasárnap
Mátyássy Áron: Mínusz
Nagy Dénes: Együtt
Nemes Jeles László: Türelem
Réthelyi András: Kommersz
Schwechtje Mihály: Alma
Sebő Ferenc: Alterego
Simonyi Balázs: Original Lager
Szirmai Márton: Szalontüdő
Tóth-Simonyi: Egy szavazat
Zomborácz Virág: A macska szerepe a francia irodalomban
Tóth Tamás: Farkas (Solius)
Kísérleti film
Balázs István: Az én városom
Demeter Márton: Horizon
Érsek-Obadovics: Elröppent illúziók
Kostil Danila: én és Én
Kostil Danila: in Memoriam
Kotnyek István: Elhagyott árnyék
Lakos Nóra: Coming soon
Lichter Péter: 77 év deja vu
Nemes Gyula: Fúga
Nicolaus Myslicki: Álszent
Dokumentumfilm
Almási Tamás: A mi kis Európánk
Bódis Kriszta: Falusi románc
Bollók Csaba: Hordozható haza
Edvy Boglárka – Silló Sándor: Naplófilm – 12 voltam 56-ban
El Eini Sonia: Csendesfilm
Forgács Péter: Miss Universe 1929 – Lisl Goldarbeiter – a Szépség útja
Gellér-Varga Zsuzsanna: Zsinagógát vegyenek!
Gulyás Gyula: Itt az idő
Gulyás János: Az a dolgom, hogy csináljam
Ivacs Gabriella: Rátok hagyom mindenem
Jakab Ervin: Költözés
Janisch Vera: …hát, kösz…
Jung Lídia: Nellike
Katona Zsuzsa: Az Árvai Művek
Kecskeméti Kálmán: Áruló ezüstnitrát
Kékesi Attila: A forradalom arca – Egy pesti lány nyomában
Kincses Réka: Balkán bajnok
Kőszegi Edit – Szuhay Péter: Menekülés a szerelembe
Kőszegi Gyula: Kéz-keringő
Mácsai János – Pálos György: Rév Lívia zongorista
Mohi Sándor: Jel a világ számára
Mónika Csángó: Örökké a tied
Muhi András Pires: Magyarfutball, a 91. perc
Muhi Klára: Koreszmék és táborok
Nordin Eszter: 7 év
Novák Tamás: Elsodort falvak (Almásháza – betelepülők)
Novobáczky Sándor: Óriások voltunk
Páskándiné Sebők Anna: A vélt szabadság ára
Pigniczky Réka: Hazatérés: egy szabadságharcos története
Sós Ági: Akartam volna mutatni
Szakály István: Gömöri cigányok
Szalay Péter: Mai módi
Szegezdy János: Mekkora a szülőföld határa
Szobolits Béla: Miért? Egy tragikus szerelem története
Szöllösy Gábriel: Sztálinvárosi kantáta
Vági Barbara: Elboronálva
Varga Ágota: Szemünk fénye
Vészi János: Adásunkat megszakítjuk – 1956 Magyar Rádió – Rádiósok emlékei
Zelki János: A vagon
Zsigmond Dezső: Élik az életüket – kárpátaljai szilánkok
Tudományos-ismeretterjesztő filmek
Duló Károly: Betájolt öröklét
Dér András: A hét főbűn (Bűnök ezek?)
Elek Ottó: Ködbe vesző emlékezet
Kóthy Judit – Topits Judit: Forró ősz a hidegháborúban – Magyarország 1956-ban
Kútvölgyi Katalin: Mesterművek a századforduló magyar építészetéből (Városházak)
Ocsenás Tamás: A zsidónegyed – Pest zsidó arca – A három templom
Szádvári Lídia: A kalaposmester
Tóth Zsolt Marcell: Budapesti vadon
Vékás Péter: Veress Ferenc
Kiemelt információba javasolt filmek
B. Révész László: Nádudvari krónika 2005
Elbert Márta: Mozgóképes történelem
Ember Judit: Hangoskönyv
Izing Róbert – Janzsó Viktor: Tibet, a száműzött ország
Kármán Irén: Tito partizánjai
Mátis Lilla: Esti szürkületben… – Dr. Ferdinánd István
Medgyesi Gabriella: Három pokol
Mispál Attila: Prágai utazás – Cserhalmi György portré (2006 január 27-28)
Papp Bojána: Generáció L
Rist Lilla: Nórák
Simonyi Piroska: Dankó utca 16.
Sipos András: Komorok
Sipos József: Leonárdo
Sólyom András: Poggyászunk, Kádár János
Szekeres Csaba: Karácsond – Az ígéret földje
Szobolits Béla: 104 avagy… de könyörgöm, tisztelettel!
Tölgyesi Ágnes: Szerelemtelevízió
Varga Ágota: A csolnoki rabtábor
Villi Hermann: Pédra, Egy riporter határok nélkül
A versenyen kívül bemutatandó filmek alkotóit kérik, hogy 2007. január 3-án szíveskedjenek megerősíteni vetítési szándékukat e-mailben (mail@cinemafilm.hu) vagy telefonon (252-0078) és január első hetében adják le a betakazettákat vagy a 35mm-es filmet a Cinemafilmnél (1145 Bp. Gyarmat u. 36.), személyesen Nedeczky Istvánnak a program összeállítása miatt. A megfelelő minőségű kópiák biztosításának hiányában a mulasztásban lévő produkció nem kerül a programba. Az előzsűrizésre leadott anyagok minőségi okok miatt nem kerülnek vetítésre!
Kapcsolódó honlap: www.mmka.hu

 

(2006. 12. 28.)

Filmklub: Luis Bunuel perzselő tekintete

A Cervantes Intézetben filmklubot szentelnek Luis Bunuelnek, eredeti spanyol nyelvű alkotásaival, fordítás nélkül. A vetítések 18 órakor kezdődnek.
A PROGRAM
december 5., kedd
Az andalúziai kutya / Oszlopos Simeon
december 7., csütörtök
Bunuelről
december 12., kedd
Föld kenyér nélkül / Üvöltő szelek
december 14., csütörtök
Az öldöklő angyal
december 19., kedd
Az andalúziai kutya / A nap szépe
december 21., csütörtök
Archibald de la Cruz bűnös élete
január 2., kedd
Föld kenyér nélkül / Nagy kaszinó
január 4., csütörtök
A fiatal lány
január 9., kedd
Oszlopos Simeon / Az elhagyottak
január 11., csütörtök
Tristana
január 16., kedd
Az andalúziai kutya / Viridiana
A férőhelyek száma korlátozott, a belépés ingyenes, helyfoglalás érkezési sorrendben.
Kapcsolódó honlap: www.cervantes.hu

 

(2006. 11. 11.)

(M)érték – világhírű magyar fotográfusok kiállítása az Ernst Múzeumban

Brassaď, Robert Capa, André Kertész, Moholy-Nagy László és Martin Munkácsi gyűjteményes kiállítás látható az Ernst Múzeumban (M)érték – világhírű magyar fotográfusok címen 2006 november 16-a és 2007 január 17-e között, a Fotóhónap 2006 keretében.
A mintegy 250 felvételt eddig még soha nem látott összeállításban tárják a közönség elé.
A kiállításhoz kapcsolódó filmvetítések:
2006. november 29., szerda
18.00 Radó Gyula: Fény-kép, Hommage ŕ Moholy-Nagy László (dokumentumjáték, 35 perc, forgatókönyvíró: Kocsor Erika)
2007. január 10., szerda
18.00 Haris László és Kardos Sándor: Dokumentumfilm a fotográfia helyzetéről (munkacím; dokumentumfilm, 50 perc)

 

(2006. 11. 11.)

Hol volt, hol nem volt – Szyksznián Wanda tárlata Szentendrén

A Skanzen Galéria ez évi utolsó kiállításaként december 15-ig látható a többszörös nívódíjas, Ferenczy Noémi-díjas Szyksznián Wanda grafikus művész, grafikai szakértő, a magyar plakát tervező művészetének megújítója, számos kiadvány, könyv, lemezborító tervezője Hol volt, hol nem volt című tárlata a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban.
Szyksznián Wanda a ’80-as évek óta a figuratív és az absztrakt határán járó festészettel, grafikával is foglalkozik. Az elmúlt években a grafikáját ötvözte a számítógép jelentette technikával. A kiállításon az elmúlt néhány esztendő alkotásaiból készített válogatást tárják a látogatók elé.
Helyszín: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2000 Szentendre, Sztaravodai út, Igazgatási Épület
Belépőjegy: 300,-Ft/fő vagy múzeumi belépőjegy
nyitva: kedd-vasárnapig 9 és 17 óra között
További információk a Skanzen honlapján.

 

(2006. 10. 29.)

„Műanyag-filmek” a Néprajzi Múzeumban

A Celluloid Filmklub a Néprajzi Múzeum Műanyag című, időszaki kiállításához kapcsolódóan öt előadásból álló filmvetítést rendez október 25-től 2007 január 31-ig.
A PROGRAM
október 25.
18.00 Stanley Kubrick 2001: Űrodüsszea
november 8.
18.00 Giuseppe Tornatore: Cinema Paradiso
november 22.
18.00 Peter Bogdanovich: Az utolsó mozielőadás
január 17.
18.00 Federico Fellini: Amarcord
január 31.
18.00 Norman Jewison: Rollerball
A programok mindig a műanyagokról szóló tárlatvezetéssel indulnak. A vetítések utána a Pataki Tamás elemző által vezetett vitába lehet bekapcsolódni.
Kapcsolódó honlap: www.neprajz.hu