Mozgóképes történelem – Rendszerváltás Magyarországon és Kelet-Európában 1988-1990. címmel jelent meg nemrégiben DVD. A Fekete Doboz Alapítvány archívumából és a Magyar Televízió egyes híreiből vagy tudósításaiból összeállított anyag a 20. század végének legjelentősebb magyar eseményét, előzményeit és körülményeit mutatja be. Az Elbert Márta által összeállított, Bozóki András és Révész Béla szakértők közreműködésével létrehozott műsoros dokumentumanyag politikatörténeti ismeretek szempontjából is hiánypótló szerepet tölthet be.
A közel százhúsz perces film két részben tárja a néző elé, öt-tíz perces bejátszásokkal a magyar rendszerváltást és körülményeit, az ellenzéki megmozdulásoktól a köztársasági elnök megválasztásáig. A felvillantott előzmények jól vázolják azokat az okokat, amik végül a fordulathoz vezettek. 1956, Nagy Imre bírósági pere, az 1980-as lengyel események, Monor, az MSZMP agóniája és Mihail Gorbacsov felbukkanása elmaradhatatlanok egy magát „mozgóképes történelemnek” aposztrofáló kiadványról. A narrátorszöveg már itt jól érzékelhetően igyekszik vezetni és minél több háttér információhoz juttatni a nézőt.
A történések részletes ismertetése 1988 márciusától, az olvadás hónapjától indul el a rendszerváltás felé. A március 15-ék és a június 16-ák egyértelműen a legfontosabb időpontjai voltak az ellenzéki megmozdulásoknak. A későbbi liberális és konzervatív oldal politikusai egymás után bukkannak fel a képsorokon, amint ’56 és Nagy Imre szellemisége mellett állnak ki. Kis Jánossal az élen a Beszélő, a szamizdat már-már elfelejtett személyiségei mellett Fodor Gábort, Orbán Viktort, Mécs Imrét és Tamás Gáspár Miklóst emeli ki leginkább a lemez. A tereken együtt a demokráciáért, ez volt a legfontosabb összetartó erő. A kemény rendőri fellépések utáni időszakot a politikai egyeztetések felé terelődés oldja. A DVD két része – az 1989-es év közepétől - kitűnően válik el egymástól. Az ellenzéki, utcán való demonstrálásos képsorok után a második szakaszban a „tárgyalásos forradalom” néha unalmas, de fontos jeleneteiből láthatunk képeket. Ma már jól látható a kontraszt Kádár János, Grósz Károly, Pozsgai Imre, Szűrös Mátyás és más kommunisták kiútkeresése a később vezető szerepet betöltő Antall József, Sólyom László, Tölgyessy Péter, Szabad György és a többi, akkor ellenzéki szószólóval szemben. Az Ellenzéki Kerekasztal vitái, az MSZMP reformereinek és ortodoxainak megnyilvánulásai rádöbbentik az embert, hogy mennyire más volt minden 1990 előtt.
A pártállam utolsó időszakának ellentmondásai és a végső harcig kitartó álláspontjának elolvadása, nemcsak azt modellezi, hogy a tárgyalásos rendszerváltásnak mindkét oldalon megvoltak a partnerei, hanem azt is, miként döbbent rá a legpuhább diktatúra saját, árulással nyert hatalmának erőtlenségére. Grósz ijesztgetése a fehérterrorr rémével, majd meghátrálása szépen követhető utat jár be előttünk a DVD-n, amíg végül a pártvezér is kénytelen lesz beismerni és talán felismerni is, hogy Nagy Imre koncepciós per, politikai gyilkosság áldozata lett. Ugyanezt a folyamatot kísérhetjük végig az 1988-ban még a hatalma és részben ereje teljében lévő Kádár kapcsán is. A felfelé buktatott, majd az eseményekből kiiktatott kommunista vezető halála végeredményben inkább sorszerűen megrázó, mint felszabadító.
Kitűnő kontrasztot ad a lemez megtekintése során, hogy a pártállami eseményeket a Magyar Televízió, míg az ellenzék megnyilvánulásait elsősorban a Fekete Doboz felvételeiről ismerhetjük meg. A képanyag, a tudósítás szövegei illetve a megszólalók erre egyértelműen rávilágítják a nézők figyelmét. Pikáns szelete ez a hazai tömegtájékoztatásnak, hiszen sem akkor, sem manapság nincs igazán egyezség a két médium között. Mindenesetre - ettől a háttérben lévő feszültségtől eltekintve - egységes szellemiségű, jól felépített, korszakalkotó, illetve- bemutató multimédiát kaptunk.
Az viszont igen jól látható, hogy elsősorban a későbbiekben, tehát manapság is közismert politikusok arcai villannak fel a DVD-n. Egyértelműen érzékelhető, hogy elsősorban azok a személyek válnak ki, akik a közelmúltig felszínen tudtak maradni. Nagy előnye, hogy ha rövid időre is, megelevenednek előttünk kevésbé ismert vagy már elfeledett jelenetek. Furcsa érzések törhetnek elő a nézőből, amint az ideiglenesen hazánkban tartózkodó szovjet hadsereg zenekarának ünnepi rendezvényén, a részleges csapatkivonáskor egy tányérsapkás tiszt erős akcentussal előadja a Hazám, hazám nagyáriáját Erkel Ferenc: Bánk bán című operájából. Déjá vu élményt teremt Medgyessy Péter akkori miniszterelnök-helyettes, amint 1989-es interjúja közben az asztalt bámulva, kissé akadozva közli a legújabb kormányhatározatot. Remek érzékkel válogatták a jelentek közé azt, amikor Sólyom László akkurátusan felolvassa az Ellenzéki Kerekasztal követeléseit: az Alkotmánybíróság intézményének felállításáról illetve a köztársasági elnök jogkörének megállapításáról. Máig a 301-es parcelláról felvett képsorok a legdöbbenetesebbek, amelyeken a mártír-miniszterelnök arccal lefelé gödörbe dobott, mésszel leöntött és dróttal összekötözött holttestét exhumálják.
Nyilván nem Elberték hibája, hogy néhány politikai esemény és szereplő kimaradt, akik és amik részben meghatározták a későbbi közélet és többpártrendszer sorsát. A kommunista politikusokon kívül érthetően a Fidesz és az SZDSZ vezetői tűnnek fel a legtöbbször a képsorokon. Később megjelennek az MDF, az FKgP és a KDNP személyiségei is, de a civil szervezetek gyakorlatilag kimaradtak. Az első szabad szakszervezetről, és a többi ellenzéki mozgalomról semmit sem láthatunk. Csupán a feledés homályába veszett Duna Kör, vagy a Független Jogász Fórum jelentőségét - utóbbit Kónya Imre révén - sikerült kiemelni. Az 1990-es választás bemutatásakor ismét hiányérzetünk lehet, ha még emlékszünk rá, hogy mennyire változatos és színes pártok bukkantak fel akkoriban. Ennek szemléltetése helyett csak egy rövid kampányfilmes összefoglalót kapunk.
Azt viszont mindenképpen túlzásnak érzem, hogy „Kelet-Európa” is szerepel a DVD elnevezésében. Attól, hogy mellékszálon felvillan Prága, Bukarest, Berlin vagy Ceausescu, Gorbacsov, Walesa, az összeállítás még nem szól a „szovjetblokk” átalakulásáról. Az NDK-s menekültek átengedése legalább annyira bel-, mint külpolitikai esemény. Ez az enyhülés itthon is kézzelfogható jele, hisz ettől kezdve indult meg a fridzsider-turizmus. Csak azért, mert néhány „Panorámás” archív-tudósítás felbukkan, ez gyakorlatilag a hazai fordulat időszakának a médiadokumentum-gyűjteménye.
A filmblokkok megtekintése után, ha még maradt energiánk, akkor az extrák megnézésével tölthetjük „politikai időutazásra” szánt szabadidőnket. Ami kimaradt címmel klipet vágtak össze a készítők. A politikai bulvársajtó nyomdokain, a kánkán zenéjére felbukkanó, majd eltűnő közéleti arcok és fontos helyszínek mixelése a ’90-es évek elejének hangulatát adják vissza. Kéri Kálmán grimasza, Csurka István mosolya, Csoóri Sándor két kezes integetése, Torgyán József beszéd közben, mind egy-egy jellegzetes, most már viccesnek ható mozaikdarab. A Portrék című fotógyűjteményben a számos karakteres arc között kimondatlanul is Orbán Viktor felvillanásai lettek a legjellegzetesebbek, amint egyszer szakállasan, majd borotváltan, aztán szinte kopaszon láthatjuk a későbbi miniszterelnököt. Az utolsó menüpont alatt találjuk a Fekete doboz működéséről szóló megfigyelési dosszié eredeti iratait, amelyek az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárából származnak. Ezek is az országunkat időről időre felkavaró ügynökbotrányok közé tartoznak, s jól példázzák, hogy a kimúló hatalom még az utolsó óráiban is mennyire tartott és félt mindentől, „ami nem tőle eredeztethető”.
Összegezve a benyomásokat, a kiadvány egyértelműen jó alapanyagul szolgálhat iskolai prezentációk elkészítéséhez. Az alapfokú intézményektől az egyetemekig remekül használható segédanyag lehet belőle. Ám mindenképpen a tankönyv alapos ismerete mellett ajánlatos használni. Viszont nem csupán a fiataloknak ajánlott a műsoros retró-DVD megtekintése, hanem azoknak is, akik már kezdik elfelejteni, hogy mit is akart a kommunista diktatúra felbomlását követően az ország. Talán ez a „felvilágosító anyag” - amit a Szomszédok teleregénnyel lenne igazán érdemes fogyasztani - rádöbbenthet néhányakat arra, hogy merre is indult el jelenkori demokráciánk, és milyen fontosak is azok a nehezen kiharcolt alapvető állampolgári, politikai és emberi jogok, amelyekért annak idején még egységesen léptek fel a mostanság csak merev frontvonalak mögül társalgó közéleti személyiségek.
Mozgóképes történelem – Rendszerváltás Magyarországon és Kelet-Európában 1988-1990.(DVD), magyar dokumentumfilm, rendezte: Elbert Márta, kiadta a Mokép, 2006-ban.
(2006-11-23)
