Pier Paolo Pasolini, Rudolf Hrušinský-évforduló, Philippe Leroy-évforduló, Bibi Andersson, Buńuel-filmklub, Alain Delon-retrospektív, Elke Sommers-évforduló, venezuelai filmek, Wenders-retrospektív, a második világháború, Anne Crawford-évforduló, Leos Carax-évforduló, Diafilm-összeállítás

November 1. kedd, 16.30: Lány a seprűnyélen
(Dívka na koštěti), csehszlovák, 1971, r: Václav Vorlíček, f: Miloš Macourek, Václav Vorlíček, o: Vladimír Novotný, z: Angelo Michajlov, sz: Petra Černocká (Saxana), Jan Hrušínský (Honza), Jan Kraus (Miky), Vlástimil Zavřel (Adámek), mf/cseh hang, 85 perc
Saxana nevelhetetlen boszorkány. Unalmasnak tartott életében egyik csínyt követi el a másik után, s ráadásul emberek közé vágyik. Egyszer rá is talál a titkos varázsszerre, mely két napra a homo sapiensek világába röpíti. De itt sincs könnyű dolga egy boszorkánynak…
[Rudolf Hrušinský-évforduló]

18.30: Reneszánsz
magyar rövidfilm, 2005, r: Vámos Zoltán, o: Szobrász András, z: Major Róbert, sz: Györgyi Anna, Ellinger Edina, Gyurkó Henrik, Csomós Mari, mb, 11 perc
A film felnőttkori visszatekintésben értelmezi át a fiatalkori lázadásokat, boncolja az apához fűződő vonzások-taszítások hálóját. A filmnek sajátos hangulatot kölcsönöz, hogy szereplőit a Bábszínház világába helyezi…
Férjes asszony
(Une femme mariée), francia, 1964, r, f: Jean-Luc Godard, o: Raoul Coutard, sz: Macha Meril (a feleség), Philippe Leroy (a férj), Bernard Noel (a szerető), Roger Leenhardt (az író), Jean-Luc Godard (a narrátor), mf/F, 95 perc
Godard jellegzetes esszéfilmje fejezetekre, témakörökre bontja egy párizsi nő másfél napját, életmódját, problémáit, viselkedését. Férj-feleség-szerető háromszögtörténet – természetesen elmesélhető történet nélkül. A film külön érdekessége, hogy az író-szociográfus figuráját az a Roger Leenhardt játssza, aki Az utolsó vakáció rendezőjeként az új hullámos generáció előfutára lett.
[Philippe Leroy-évforduló]

20.30: Oblomov néhány napja
(Nyeszkolko dnyej iz zsiznyi I. I. Oblomova), szovjet, 1979, r: Nyikita Mihalkov, f: Alekszandr Adabasjan, Nyikita Mihalkov (Ivan Goncsarov regényéből), o: Pavel Lebesev, z: Eduard Artyemjev, sz: Oleg Tabakov (Ilja Iljics Oblomov), Jurij Bogatirjov (Andrej Ivanovics Stoltz), Jelena Szolovej (Olga), Andrej Popov (Zakhar), hb/R, 140 perc
„Mihalkov, mint mindig, az Oblomovban is a hangulatteremtés mesterének mutatkozik. Az álomjelenetek fátyolos párájából kibontakozó alakok vagy az Oblomov-ház sötétbarna tónusú szobáinak hagyományos sarkai, meglebbenő függönyei egyszersmind operatőri remeklések. (...) A kompozíció azonban mindenestül Mihalkové. Mint ahogy a csehovi Etűdökben, itt is összesűríti az epikusan terjengős történést. Oblomov néhány napját látjuk csakugyan, inkább állapotrajzot, mint történetet.” (Koltai Tamás, Filmkultúra)
[Nyikita Mihalkov-évforduló]

november 2. szerda, 16.30: A hét aranyember
(Sette uomini d'oro), olasz–francia–spanyol, 1965, r, f: Mario Vicario, o: Ennio Guarnieri, z: Armando Trovajoli, sz: Rosanna Podesta (Giorgia), Philippe Leroy (Albert), Gastone Moschin (Adolf), Gabriele Tinti (Aldo), mf/F, 93 perc
Albert, a „professzor” egy zseniális tervet dolgoz ki az egyik genfi bank aranykészletének megszerzésére. A korszerűen felszerelt betörőbanda tagjai – mélyépítőnek álcázva magukat – a genfiek szeme láttára rabolják ki a város bankjának páncélszekrényeit. A hatalmas kincs elszállítása azonban váratlan nehézségekbe ütközik.
[Philippe Leroy-évforduló]

18.30: Tiltott játékok
(Jeux interdits), francia, 1951, r: René Clément, f: Jean Aurenche, Pierre Bost, René Clément (François Boyer regényéből), o: Robert Juillard, z: Narciso Yepes, sz: Brigitte Fossey (Paulette), Georges Poujouly (Michel Dolle), Amédée (Francis Gouard), Laurence Badie (Berthe Dolle), mf/F, 90 perc
Az 50-es évek elejére a francia film vibráló érzékenységével, hasonlíthatatlan költőiségével kiemelkedő rangot képvisel a világ filmművészetében. René Clément jelentősen hozzájárul ehhez a dicsőséghez. Az alkotókat ezekben az években érthető módon még mindig a II. világháború iszonyatai foglalkoztatják, René Clément sem tud tőle elszakadni. Filmje előtt és után is ritkán fordult elő, hogy a háború pusztító utóhatásait ilyen megrázó nyíltsággal ábrázolták volna. A történet egy kislányról szól, aki a német légitámadás során elveszítette szüleit, s egy vidéki parasztcsalád neveli. Összebarátkozik a helybeli gyerekekkel, és a körülöttük dúló borzalmakat velük együtt ártatlanul belevonja játékaikba. Az elárvult kislány öntudatlan cselekedetei felkavaró könyörtelenséggel utalnak a felnőttek hátborzongató világára. A film 1953-ban Oscar-díjat kapott, és a velencei fesztivál nagydíját is elnyerte.

20.30: Dekameron
(Il Decameron), olasz–francia–német, 1970 r, f: Pier Paolo Pasolini (Giovanni Boccaccio művéből), o: Tonino Delli Colli, z: Ennio Morricone, sz: Franco Citti (Ciapoletto), Ninetto Davoli (Andreuccio), Silvana Mangano (Szűz Mária), Pier Paolo Pasolini (Giotto), mf/I, 110 perc
A rendező „élet-trilógiájának” első fejezetében – Giovanni Boccaccio ismert novellái nyomán – az érzékiség összes megnyilvánulási formája szerepet kap, a legkülönbözőbb élethelyzetekben. Az 1384-es pestis idején két nő és három férfi elhagyja Firenzét, és vidéken húzódnak meg a járvány elől. Mindennap megadott témára történeteket mesélnek egymásnak. Boccaccio 100 novellájából 10 elevenedik meg a vásznon. Pasolini szinte csupa amatőr szereplővel dolgozik, akik csúnya férfiak és kevésbé szép nők. Velük idézi fel a kort, egy barokkosan gazdag világot.
[Pier Paolo Pasolini]

november 3. csütörtök,16.30: A színész
(The Comedy Man), angol, 1963, r: Alvin Rakoff, f: Peter Yeldham (Douglas Hayes regényéből), o: Ken Hodges, z: Bill McGuffie, sz: Kenneth More (Chick Byrd), Cecil Parker (Rutherford), Dennis Price (Tommy Morris), Billie Whitelaw (Judy), mf/E, 80 perc
A melodráma főhősét, a negyvenéves Chick Byrd vidéki színészt elbocsátják állásából, mert kikezdett a producer feleségével. Londonba megy, hogy ifjúkori álmait valóra váltsa, és híres színész legyen. Ám a show-biznisz világában nem könnyű boldogulni: válogatásról válogatásra jár, de nem kap szerepet. Önérzete és büszkesége megakadályozza abban, hogy elvállalja az egyetlen elérhető munkát egy TV-reklámban. Sok csalódás után végül mégis igent mond a szerepre, és mint Mr. Honeybreath jelentős pénzre és hírnévre tesz szert. Chick azonban nem tudja elfelejteni, hogy a pénz és a hírnév kedvéért tehetségét és álmait áldozta fel. Vissza sem pillantva elhagyja Londont, hogy ismét színész legyen belőle.

18.30: Arc
(Ansiktet), svéd, 1958, r, f: Ingmar Bergman, o: Gunnar Fischer, z: Erik Nordgren, sz: Max von Sydow (Vogler), Ingrid Thulin (Manda-Aman), Grunnar Björnstrand (dr. Vergerus), Naima Wifstrand (nagymama), Bengt Ekerot (Spegel), Bibi Andersson (Sara), hb/svéd hang, 105 perc
with English subtitles
A film, melynek témája Bergman Rítus című művében bukkan fel újra, az 1840-es évek közepén játszódik Svédországban. Főszereplője dr. Vogler, a varázslóművész, a hipnotizőr, aki társulatával az egész országot beutazza, az akkoriban Európában divatos Franz Messmer-féle magnetizmust, és az ehhez kapcsolódó varázstrükköket bemutatva. Társulatának tagjai rajta kívül: férfiruhában fellépő felesége, boszorkánykinézetű anyósa és egy fiatal, gondtalan csavargófiú.
[Bibi Andersson]

20.30: Canterbury mesék
(I racconti di Canterbury), olasz–francia, 1971, r, f: Pier Paolo Pasolini (Geoffrey Chaucer művéből), o: Tonino Delli Colli, z: Ennio Morricone, sz: Laura Betti (a feleség), Hugh Griffith (Sir January), Ninetto Davoli (Peterkin), Franco Citti (Devil), Pier Paolo Pasolini (Geoffrey Chaucer), Josephine Chaplin (May), mf/I, 110 perc
Az „élet-trilógia” középső epizódja ugyancsak középkori mesegyűjteményre épül, s bár ennek a műnek is megvan a maga sötét oldala, a trilógia másik két darabjához hasonlóan ez a film is az öröm és az ártatlan szexualitás elveszett világát ünnepli. Canterburybe tartó zarándokok különböző pikáns és komor történetekkel szórakoztatják egymást a hosszú út során. A megelevenedett történetek tükrözik a kor társadalmi, erkölcsi és szexuális szokásait.
[Pier Paolo Pasolini]

november 4. péntek,16.30: Egy férj fellázad
(Out of the Blue), amerikai, 1947, r: Leigh Jason, f: Walter Bullock, Edward Eliscu, Vera Caspary (saját elbeszéléséből), o: Jackson Rose, z: Carmen Dragon, sz: George Brent (Arthur Earthleigh), Virginia Mayo (Deborah Tyler), Turhan Bey (David Gelleo), Ann Dvorak (Olive Jensen), mf/E, 84 perc
Az Earthleigh házaspár megszokott ritmusban zajló életét egyedül a szomszéd festő, Gelleo „gyanús alakja” és kutyája zavarja. Végül találnak ürügyet – ami nem más, mint a kutya által az udvarban elkapart csontdarab –, hogy feljelentést tegyenek a festő ellen. A bonyodalmak akkor kezdődnek, amikor a „családfő”, vagyis a feleség elutazik otthonról, és Arthur, a férj átlépve a megengedhető határokat, „veszélyes” helyzetekbe kerül. Ő is érzi, hogy „tilos vizeken evez”, menekülni is próbál az Olive személyében jelentkező kísértés elől, de csak még jobban összebogozza a szálakat.

18.30: Persona
svéd, 1966, r, f: Ingmar Bergman, o: Sven Nykvist, z: Lars Johan Werle, sz: Liv Ullmann (Elisabet Vogler), Bibi Andersson (Alma nővér), Margarethe Krook (orvosnő), Gunnar Björnstrand (Vogler), Jörgen Lindström (kisfiú), mf/svéd hang, 80 perc
Liv Ullmann és Bibi Andersson 1962-ben ismerkedtek meg és lettek barátnők, mikor egy észak-norvégiai filmforgatás alkalmával szobatársak voltak. Bibi egy alkalommal bemutatta Bergmannak új barátnőjét. A rendezőt meglepte a két színésznő hasonlósága, és új filmötletet adott számára. Így született meg a Persona, amely ugyanarról szól, mint a Trilógiától kezdve egész életműve: a pillanatról, amikor Isten csendje összeroppantja a személyiséget. Elisabet, a híres színésznő egy előadás közben elnémul, és többé nem szólal meg. Almát, az egyszerű ápolónőt bízzák meg ápolásával egy magányos tengerparti villában. A színésznő hallgat, az ápolónő beszél. Alma maszkja fokozatosan lefoszlik, megzavarodik, kiesik a szerepéből, gyűlölködő, agresszív, majd megalázkodó lesz ápoltjával szemben. Elisabet is hasonló változáson megy át, és a pszichológiai fejlődésvonal végére a két főhős személyiséget cserél. Sven Nykvist képei a kettőzés, szétválás és egybeolvadás témáját váltogatják, akárcsak a beállítások és a dialógusok.
[Bibi Andersson]

20.30: Az Ezeregyéjszaka virágai
(Il fiore delle mille e una notte), olasz, 1974, r: Pier Paolo Pasolini, f: Pier Paolo Pasolini, Dacia Maraini (15. századi elbeszélésgyűjtemény nyomán), o: Guiseppe Ruzzolini, z: Ennio Morricone, sz: Ines Pellegrina (Zumurud), Ninetto Davoli (Aziz), Franco Citti (a démon), Tessa Bouche (Aziza), mf/E, 130 perc
Az „élet-trilógia” utolsó része a középkor keleti elbeszélésgyűjteményei alapján készült. A több forrásból írásba foglalt Ezeregyéjszaka meséi-nek a történeteit a mohamedán böjthónap, a Ramadán éjjelein mesélték, hogy a koplalást feledtessék. Az Ezeregyéjszaka a keresztes hadjáratok révén számtalan európai szerzőre is hatott, sőt valószínűleg ez adta a Dekameron ötletét is. Így a trilógia három filmjének egysége még szorosabbnak mondható. Az erotikus történetekben Zumurud és Aziz szerelme és sorsa elevenedik meg.
[Pier Paolo Pasolini]

november 5. szombat, 16.30: Óriás
(Giant), amerikai, 1956, r: George Stevens, f: Fred Guiol, Ivan Moffat (Edna Ferber regényéből), o: William C. Mellor, z: Dimitri Tiomkin, sz: James Dean (Jett Rink), Elizabeth Taylor (Leslie), Rock Hudson (Jordan Benedict), Denis Hopper (Jordan Benedict Jr.), mf/E, 195 perc
A film bemutatójára már azután került sor, hogy 1955. szeptember 30-án Dean az új Porsche Spyderjével belerohant egy Fordba, és a kórházba szállítás során belehalt sérüléseibe. „A sebességet önmagáért szeretem, csak száguldás közben érzem egésznek magamat” – mondta állítólag. Mítosza nagyobb lett, mint Valentinóé, Monroe-é, vagy éppen Elvis Presleyé. „Azt hittem, hogy Dean legenda. Tévedtem: vallás” – mondta Jack Warner. Stevens a szakma Oscar-díjas nagy öregje, mikor hozzálát e texasi családtörténet elkészítéséhez. Dean halála után tucatszám kapta a fenyegető leveleket, hogy ki ne merjen hagyni a filmjéből egyetlen egy olyan jelenetet sem, amelyben Dean látható. Jordan Benedict, egy elképesztően gazdag texasi farmer azért megy Ardmore-ba, hogy megvegyen egy versenylovat, de a pompás paripával együtt hazaviszi vendéglátói lányát is – feleségeként. Nem sokkal később meghal Jordan húga, aki a végrendeletében a birtokból egy kis parcellát Jett Rinkre, a farm furcsán viselkedő mindenesére hagy. Rink nem adja el Jordannek kis tulajdonát, hanem fúrni kezd rajta, míg nem egy szép napon olajat talál...

19.30: A túró
(La ricotta), r: Pier Paolo Pasolini, o: Luciano Trasatti, Tonino Delli Colli, Jean Rabier, Mario Bernardo, z: Carlo Rustichelli, sz: Orson Welles (a rendező), Mario Cipriani (Giovanni, a statiszta), Laura Betti (a sztár), Ugo Tognazzi, Rosna Schiaffino, mf/I, 20 perc
A négy epizódból álló Rogopag Pasolini rendezte darabja egy nagyszabású történelmi film forgatására kalauzol. A történet hőse Giovanni, a szegény munkanélküli. Nagy öröm éri, amikor statisztának alkalmazzák a filmben az egyik lator szerepére. A fizetségül kapott kenyeret hazaviszi a családjának, majd ügyesen szerez még egy darabot, de azt meg a sztár kutyája eszi meg. Az éhség leleményessé teszi, sikerül ellopnia és eladnia a kutyát, s az árából túrót vesz. A hosszú éhezés után végre jóllakik – és meghal a kereszten.

Máté evangéliuma
(Il vangelo secondo Matteo), olasz, 1964, r, f: Pier Paolo Pasolini, o: Tonino Delli Colli, z: Luis Enríquez Bacalov, Carlo Rustichelli, sz: Enrique Irazoqui (Krisztus), Margherita Caruso (a fiatal Mária), Susanna Pasolini (az idős Mária), Marcello Morante (József), hb/I, 130 perc
Pasolini Máté evangéliuma alapján meséli el Jézus életének történetét születésétől feltámadásáig. Szigorúan követi az evangélium szövegét, de az Olaszország szegény vidékein forgatott filmjének központi kérdése az evangélium szociális elemeinek bemutatása.
[Pier Paolo Pasolini]

november 6. vasárnap: 16.30: Makrancos hölgy
(The Taming of the Shrew/La bisbetica domata), amerikai–olasz, 1966, r: Franco Zeffirelli, f: Paul Dehn, Suso Cecchi D'Amico, Franco Zeffirelli, (William Shakespeare vígjátékából), o: Luciano Trasatti, Oswald Morris, z: Nino Rota, sz: Elizabeth Taylor (Kata), Richard Burton (Petruchio), Michael York (Luchensio), Cyril Cusack (Grumio), hb/E, 122 perc
Zeffirellinek egy opera- és egy dokumentumfilm után ez az első játékfilmje. A tudós magyar kritikusok 1968-ban azon csámcsogtak, hogy hozzátesz-e valami pluszt a rendező az alapműhöz. Nyugaton a pletykalapok sztártémájának számító Burton–Taylor kapcsolat és a film között keresett párhuzamokat a közönség. Mára nem maradt más, mint hátradőlni a székben, és hagyni, hogy magával ragadjon két kiváló színész fergeteges komédiázása...

18.30: Nővérem, szerelmem
(Synkonbadd), svéd, 1966, r, f: Vilgot Sjöman, o: Lasse Björne, Lasse Johnsson, z: Ulf Björlin, Johan Helmich Roman, Christoph Willibald Gluck, sz: Jarl Kulle (Alsmeden báró), Bibi Andersson (Charlotte), Per Oscarsson (Jakob), Gunnar Björnstrand (Schwartz gróf), Tina Hedström (Ebba) hb/svéd hang, 90 perc
1782 nyarán Jacob, a fiatal nemes külföldi egyetemi tanulmányai után visszatér sörmlandi birtokukra. Szülei időközben meghaltak, nővére III. Gusztáv bizalmi emberének, Alsmeden bárónak lett a menyasszonya. A viszontlátás a testvéri szeretetnél gyengédebb érzelmeket vált ki Jacobból és Charlotte-ból, aki néhány hónap múlva szörnyű titkot rejteget: gyermeket vár az öccsétől. Sjöman – a megbotránkoztatás mestere – ebben a filmben tőle szokatlan líraisággal oldotta meg a „kényes jeleneteket”. Nálunk sokáig csak filmklubokban volt látható az alkotása. 1972-ben be akarta mutatni a Filmmúzeum, de témája miatt az utolsó percben levették a műsorról.
[Bibi Andersson]

20.30: Reneszánsz
magyar rövidfilm, 2005, r: Vámos Zoltán, o: Szobrász András, z: Major Róbert, sz: Györgyi Anna, Ellinger Edina, Gyurkó Henrik, Csomós Mari, mb, 11 perc
A film felnőttkori visszatekintésben értelmezi át a fiatalkori lázadásokat, boncolja az apához fűződő vonzások-taszítások hálóját. A filmnek sajátos hangulatot kölcsönöz, hogy szereplőit a Bábszínház világába helyezi…

Teorema
olasz, 1968, r, f: Pier Paolo Pasolini, o: Giuseppe Ruzzolini, z: Ennio Morricone, Wolfgang Amadeus Mozart, sz: Silvana Mangano (Lucia, az anya), Massimo Girotti (Paolo, az apa), Terence Stamp (vendég), Laura Betti (szolgálólány), Ninetto Davoli (hírnök), mf/I, 95 perc
A milánói nagypolgári család életét felbolygatja egy titokzatos látogató, akibe a család minden tagja beleszeret, olyannyira, hogy a fiatal férfi erotikus vonzerejétől már egyikük sem tud szabadulni. A szolgálólány megvilágosodik a vendég hatására, szakít eddigi életével, és csodagyógyítóvá válik. A gyártulajdonos és családja szintén változásokon megy át, de kitörési kísérleteik kétségbeesésbe és szexuális kicsapongásba torkollanak.
[Pier Paolo Pasolini]

november 7. hétfő: 16.30: A svéd asszony
(Cselovek sz drugoj sztoroni – Mannen frĺn andra sidan), szovjet–svéd, 1971, r: Jurij Jegorov, f: Vaszilij Szolovjov, Emil Braginszkij, Jurij Jegorov, Vlagyimir Szemicsov, Vologya Szemicsov, o: Mihail Jakovics, Ĺke Dahlqvist, z: Mark Fradkin, Ralph Lundsten, Johann Strauss, ifj., sz: Bibi Andersson (Britt Stagnelius), Vjacseszlav Tyihonov (Viktor Krimov), Patrick Wymark (Christian Holm), Igor Jaszulovics (Mihail Zabotyin), Per-Axel Arosenius (Dr. Gunnar Hemlin), mb, 95 perc
A polgárháború első időszakában Szovjet-Oroszország ezer mozdonyt rendel Svédországtól. Az európai gazdasági válság arra kényszeríti a svédeket, hogy teljesítsék a megrendelést. A fehér emigránsok a hír hallatán összeesküvést és diverziót készítenek elő Svédországban. Az állami megrendelés teljesítésére Krimovot, a szovjet mérnököt jelölik ki. Az új diplomata a „túlsó oldalon” egy szép asszonnyal is megismerkedik... Történelem és szerelem, valóság és romantika ötvöződik egybe az első szovjet–svéd koprodukciós filmben, két nagyszerű színész: Bibi Andersson és Vjacseszlav Tyihonov főszereplésével.
[Bibi Andersson]

18.30: Egy szobalány naplója
(Le journal d'une femme de chambre), francia–olasz, 1964, r: Luis Buńuel, f: Jean-Claude Carričre, Luis Buńuel (Octavio Mirbeau regényéből), o: Roger Fellous, sz: Jeanne Moreau (Célestine), Michel Piccoli (Montiel úr), Georges Géret (Joseph), mf/F, 96 perc
Buńuel – valószínűleg a zseniális Truffaut-mozi – a Jules és Jim alapján választotta ki a főszerepre Jeanne Moreau-t. A film történetét a fasizálódás időszakára tette, amely párhuzamos volt Az aranykor botrányával és betiltásával. A gunyoros sztori arról szól, hogy egy természetes intelligenciával, különleges erotikus vonzerővel rendelkező szobalány a különböző szexuális perverziókat (fetisizmus, szadizmus stb.) látensen vagy nyíltan kiélő urak és szolgáik társadalmában hogyan kapaszkodik fel a „csúcsra”, ágyból-ágyba haladva.
A vetítés utáni elemzést vezeti: Perlaki Tamás.
[Buńuel-filmklub]

20.30: Madarak és madárkák
(Uccellacci e uccellini), olasz, 1965–66, r, f: Pier Paolo Pasolini, sz: Totň (az apa/Ciccilo páter), Ninetto Davoli (a fiú/Ninetto páter), Femi Benussi (Luna, a prostituált), Pietro Davoli (a kegyetlen barát), Rosina Moroni (parasztlány), hb/I, 95 perc
with English subtitles
Valahol Olaszországban két szerzetes, apa és fia vándorol időn és téren át. Nem tudni, honnan jöttek, merre tartanak. Apa és fia, csak mennek, mennek, és közben kíséretükbe szegődik egy holló. Hőseink hallgatják a holló meséit életről, halálról, az emberi lét örök problémáiról. Végül megunják a dolgot, kitekerik a holló nyakát, és megeszik a madarat. Azután folytatják útjukat…
[Pier Paolo Pasolini]

november 8. kedd, 16.30: Eső
(Regen), holland, 1929, r: Joris Ivens, Mannus Franken, z: Lou Lichtveld, inzert nélkül, 15 perc
A vihar előtti csend, az eső eleredésének és az ég kiderülésének költői etűdje egy holland kikötővárosban.

Éjszakai posta
(Night Mail), angol, 1936, r, f: Basil Wright, Harry Watt, o: J. Jones, H. E. Fowle, z: Benjamin Britten, mf/E, 24 perc
Ez a W. H. Auden versét felhasználó „filmköltemény”, melyhez a hanghatásokat Alberto Cavalcanti szerkesztette, a postavonat útját mutatja be Londonból Glasgow-ba, és a brit dokumentumfilm-iskola talán legjobb és mindmáig leghatásosabb darabja.

Heringhalászok
(Drifters), angol dokumentumfilm, 1929, r, f: John Grierson, o: Basil Emmott, magyar inzert, 40 perc
Egy északi-tengeri heringhalászhajón folyó munkát realistán bemutató, nagy hatású dokumentumfilm akkor készült, mikor a brit filmeket műteremben forgatták. Grierson, aki később Flahertyt Angliába hívta dolgozni, azt hangoztatta, hogy célja a hétköznapok dramatizálása és szembeállítása az akkoriban divatos és uralkodó tendenciával, a rendkívülinek a dramatizálásával.

18.30: A nap vége
(Smultronstallet), svéd, 1957, r, f: Ingmar Bergman, o: Gunnar Fischer, z: Erik Nordgren, sz: Victor Sjöström (Isac Borg professzor), Ingrid Thulin (Marianne), Gunnar Björnstrand (Evald), Bibi Andersson (Sara), Naima Wilfstrand (mama), mf/svéd hang, 95 perc
Bergman talán legszebb filmje tanulmány az egyedüllétről, a szeretet hiányáról, az elmúlás miatt érzett szorongásról. A hetvennyolc éves Isac Borg orvosprofesszor menyével együtt autón indul Lundba, a dél-svédországi egyetemi városba, doktorrá avatásának ötvenéves jubileumára. Útja során álom- és emlékképekben szembesül ifjúkora egyes részleteivel, és a nap végére ráébred élete idáig nem firtatott értelmére. A filmben Strindberg Álomjátékához hasonlóan olvad össze múlt és jelen, és látható egy képbe komponálva olyan különös együttesben, mint Alf Sjöberg hat évvel korábban készült Júlia kisasszony adaptációjában. A professzor szerepére a neves némafilmrendezőt, Victor Sjöströmöt kérte fel Bergman, evvel is kifejezve tiszteletét a rá legnagyobb hatást tett hazai filmművész-elődnek.
[Bibi Andersson]

20.30: Ragyogó napfény
(Plein soleil), francia, 1960, r: René Clément, f: Paul Gegauff, René Clément (Patricia Highsmith regényéből), o: Henri Decaë, z: Nino Rota, sz: Alain Delon (Tom Ripley), Maurice Ronet (Philip), Marie Laforęt (Marge Duval), Elvire Popesco (Popova asszony), hb/F, 120 perc
Tom Ripley, a fiatal, vonzó éhenkórász kecsegtető ajánlatot kap egy gazdag amerikai gyárostól. Eszerint ha Olaszországból vissza tudja csábítani Philipet, a fiát, akkor gazdagon megjutalmazza. Tom kötélnek áll, és Philip nyomába ered. Olaszországban Tomot lenyűgözi és megbabonázza Philip magától értetődő gazdagsága, luxuséletvitele, egész életének a minősége. Aprólékosan kidolgozza, hogyan ölje meg Philipet, és tervét tökéletesen sikerül is végrehajtania. Majd bankokban, luxusszállókban, barátok és szülők, sőt Philip szerelme előtt is átvállalja a meggyilkolt szerepét, hamisítja a leveleit, az aláírását, átveszi a viselkedését, öltözködését…
[Alain Delon-retrospektív]

november 9. szerda: 16.30: Fekete tulipán
(La tulipe noire), francia, 1963, r: Christian-Jaque, f: Paul Andréota, Christian-Jaque, Henri Jeanson (Alexandre Dumas regényéből), o: Henri Decaë, z: Gérard Calvi, sz: Alain Delon (Julien), Virna Lisi (Caro), Dawn Adams (márkiné), Akim Tamiroff (márki), mb, 110 perc /videokivetítővel/
A cinikus Guillaume gróf kettős életet él, amelynek sötét oldalát kalandorkodás és rablás tölti ki. Midőn egyik sebesülése leleplezné, felhozatja vidékről ikertestvérét, hogy a gyógyulás idejére a világ előtt helyettesítse. Julien boldogan vállalja a szerepet, mert azt hiszi, bátyja is osztozik az ő eszméiben, és az igazságért harcol. A tiszta lelkű, nemes ifjút keserves csalódás éri, amikor rádöbben, hogy gonosz testvére csak a saját élvezeteire gondol.
[Alain Delon-retrospektív]

18.30: A hetedik pecsét
(Det sjunde inseglet), svéd, 1956, r, f: Ingmar Bergman, o: Gunnar Fischer, z: Erik Nordgren, sz: Max von Sydow (Antonius Bloch lovag), Gunnar Björdnstrand (Björns, a fegyverhordozója), Bengt Ekerot (Halál), Nils Poppe (Jof, a színész), Bibi Andersson (Mia, a felesége), mf/svéd hang, 100 perc
Az Ingmar Bergman művészetében formai és tartalmi szempontból is újításnak számító allegorikus filmdráma a 14. században játszódik a pestis sújtotta svéd tengerparti vidéken. Egy keresztes hadjáratból visszatérő lovag és fegyverhordozója, valamint egy fiatal komédiás házaspár állnak a történet középpontjában. A középkori templomi falfestmények stílusát felelevenítő látomás az ember örökös istenkereséséről szól, és szembesülésével az egyedüli bizonyosságot jelentő halállal.
[Bibi Andersson]

20.30: Salo, avagy Sodoma 120 napja
(Salo o le centiventi giornate di Sodoma), olasz-francia, 1976, r: Pier Paolo Pasolini, f: Sergio Citti, Pier Paolo Pasolini (De Sade márki regényéből), o: Tonino Delli Colli, z: Ennio Morricone, sz: Paolo Bonacelli (herceg), Caterina Boratto (Castelli), Sonia Saviange (virtuóz), Giorgio Cataldi (a püspök), mf/I, 117 perc
Az utolsó Pasolini-film De Sade márki regénye nyomán készült. A cselekmény 1944–45 fasiszta Olaszországába helyeződött át. Az utcáról fiatalkorúakat fogdosnak össze, és egy villába hurcolják őket. Ott négy nemes úr egy orgia céljaira nyolc ifjút és lányt választ ki közülük. A fiatalok számára gyötrelmes és perverz rituálé kezdődik, amely a szexuális megaláztatástól saját ürülékük megevéséig terjed. Mindennek végén a perverz urak halálra kínozzák őket.
[Pier Paolo Pasolini]

november 10. csütörtök, 16.30: Szívek szimfóniája
(Zwei Herzen im ž Takt), német, 1930, r: Bolváry Géza, f: Franz Schulz, Walter Reisch, o: Willy Goldberger, z: Robert Stolz, sz: Walter Janssen (Toni Hofer), Oskar Karlweis (Nicky Mahler), Willi Forst (Wicky Mahler), Gretl Theimer (Hedi), Irene Eisinger (Annie Lohmeier), Szőke Szakall (színházigazgató), Paul Morgan (Novotny), Paul Hörbiger (Ferdinand), mf/G, 89 perc
Toni Hofer, a zeneszerző csaknem elkészült új operettjével, azonban hiányzik a darabban fontos szerepet játszó keringő. Vidéki magányban várja az ihletet, amikor meglátogatja a librettó szerzőpárosának húga, Hedi. A zeneszerző beleszeret a lányba – már meg is van az inspiráció a keringőhöz. Azonban a lány eltűnik, és a szerző elfelejti a dallamot. A premier katasztrófával fenyeget, de az utolsó pillanatban megjelenik az ihlető, és kisegíti a karmestert. Bolváry Géza a német filmgyártásban futott be nagy karriert, elsősorban az operett, a zenés vígjáték mestere volt, mint azt ez a film is bizonyítja.
18.30: Disznóól

(Porcile), olasz–francia, 1968–69, r, f: Pier Paolo Pasolini, o: Tonino Deli Colli, Armando Nannuzzi, Giuseppe Ruzzolini, z: Benedetto Ghiglia, sz: I. rész: Pierre Clémenti (első kannibál), Franco Citti (második kannibál), II. rész: Jean-Pierre Léaud (Julian), Anne Wiazemsky (Ida), Alberto Lionello (Kolz, az apa), Ugo Tognazzi (Herdhitze), Marco Ferreri (Hans Günther), hb/I, 103 perc
Ereje fogytán lévő fiatal férfi kóborol a sivatagban, az éhhalállal küszködve. A szegény vándor találkozik egy katonával, akivel halálos verekedésbe keveredik. Legyőzi szerencsétlen ellenfelét, s kiéhezett állapotában fel is falja. Közben egy hasonló korú gazdag férfit ismerünk meg, aki tobzódik a testi, lelki, szellemi örömökben. A ragyogó ifjúba szerelmes egy bájos fiatal lány, s fel is ajánlkozik a fiúnak. Hősünk azonban szörnyű titkot takargat, ő csak a disznók iránt érez érzelmi és érzéki szenvedélyt. Apja, aki mindig is féltékeny volt a fiára, rájön a titkára, de nem meri leleplezni, hiszen neki is van mit rejtegetnie…
[Pier Paolo Pasolini]

20.30: Armaguedon
francia, 1977, r, f: Alain Jessua (David Lippincott regényéből), o: Jacques Robin, z: Astor Piazzolla, sz: Alain Delon (Dr. Ambrose), Jean Yanne (Carrier), Renato Salvatori (Albert), Michel Duchaussoy (Vivien felügyelő), hb/F, 95 perc
Sokévi nélkülözés után Carrier, egy egyszerű karbantartómunkás rengeteg pénzt örököl bátyja balesete következtében. Immár gazdagon úgy dönt, itt az ideje, hogy bármi áron is, fölhívja magára a figyelmet. Rögeszméje lassan elhatalmasodik rajta, gyilkos támadásaival félelemben tartja a rendőrséget, a kormányt, és „armageddonnal”, totális pusztulással fenyegeti az országot. A veszélyes pszichopatával szemben a rendőrség tehetetlennek bizonyul. Egyedül doktor Ambrose, a megkeseredett pszichiáter férkőzhet az őrült férfi közelébe. Carrier egy teltházas színházi előadás nézőit szándékozik éppen ördögi kegyetlenséggel lemészárolni, amikor Ambrose közbelép…
[Alain Delon-retrospektív]

november 11. péntek, 16.30: Haragban a világgal
(Rebel Without a Cause), amerikai, 1955, r: Nicholas Ray, f: Stewart Stern, Irving Schulman (Nicholas Ray történetéből), o: Ernest Haller, z: Leonard Rosenman, sz: James Dean (Jim), Natalie Wood (Judy), Sal Mineo (Plato), Dennis Hopper (Goon), mf/E, 110 perc
Új fiú érkezik egy kaliforniai gimnáziumba, ahol egyből beleköt az iskolát uraló rockerbanda vezére: késpárbajra, majd katasztrófával végződő autóversenyre hívja ki. Jim – rossz házasságban élő, jól szituált középosztálybeliek egyetlen gyermeke – végül a bandavezér volt barátnőjében, Judyban és egy dúsgazdag árva gyerekben, Platóban talál némi támaszt a felnőttek és kortársai egyaránt erőszakos világával szemben. Ezt a maga korában iskolát teremtő melodrámát az „ok nélküli lázadó” prototípusát megtestesítő James Dean játéka teszi felejthetetlenné.

18.30: Egy zsaru bőréért
(Pour la peau d'un flic), francia, 1981, r: Alain Delon, f: Christopher Frank, Alain Delon (Jean-Pierre Manchette regényéből), o: Jean Tournier, z: Oscar Benton, sz: Alain Delon (Choucas), Anne Parillaud (Charlotte), Michel Auclair (Haymann), Daniel Ceccaldi (Coccioli), mb, 110 perc
Alain Delon szellemes, profi munkájának eredetisége abban rejlik, hogy már-már parodizálja kedvenc műfaját, a gengsztertörténetet, és önmagát mint színészemlékművet. Choucas, a magándetektívként dolgozó egykori rendőrfelügyelő látszólag ártalmatlan megbízást kap: egy idős hölgy felkéri, kutassa fel eltűnt unokahúgát. Amikor a vak kislány után nyomozva szembesül volt kollégái – mai nagyhatalmú rendőrök – bűntetteivel, menekülne a kínos feladat elől, de már nincs visszaút. Fel kell göngyölítenie a nagyszabású bűntényt, hiszen a becsületéről és az életéről van szó...
[Alain Delon-retrospektív]

20.30: Mamma Roma
olasz, 1962, r, f: Pier Paolo Pasolini, o: Tonino Delli Colli, z: Cesare A. Bixio, Cherubini Bruno, Antonio Vivaldi, Gaetano Donizetti, sz: Anna Magnani (Mamma Roma), Ettore Garofolo (Ettore), Franco Citti (Carmine), Silvana Corsini (Bruna), Paolo Volponi (pap), mf/I, 110 perc
A Mamma Romának becézett prostituált minden erejét és bátorságát összeszedve, kétségbeesésében önálló vállalkozásba kezd, hogy tarthatatlanná váló helyzetéből kiutat találjon, és fiával, Ettoréval tisztességes életet alakíthasson ki. Régi stricije azonban nem engedi a függetlenedését, és foglalkozása folytatására kényszeríti. Amint Ettore ezt megtudja, elkeseredésében bűnözésre adja a fejét…
[Pier Paolo Pasolini]

november 12. szombat, 16.30: Felügyelő életveszélyben
(A Shot in the Dark), amerikai, 1964, r: Blake Edwards, f: William Peter Blatty, Blake Edwards (Marcel Achard, Harry Kurnitz darabjából), o: Christopher Challis, z: Henry Mancini, sz: Peter Sellers (Clouseau felügyelő), Elke Sommers (Maria Gambrelli), George Sanders (Ballon), Herbert Lom (Charles Dreyfus), Graham Stark (Hercule), hb/E, 100 perc
Ebben a filmben tűnik fel először Clouseau felügyelő alakjában Peter Sellers, hogy aztán a Rózsaszín párduc-sorozatban folytassa kimeríthetetlen komédiázását. Clouseau a burleszkhősök egyenes ági leszármazottja, azoké, akik csetlés-botlásukkal nem jelképeznek semmit, tréfáikban nincs mélyréteg – egyszerűen csak rettentő mulatságosak…
[Elke Sommers-évforduló]

18.30: A csóró
(Accattone), olasz, 1961, r: Pier Paolo Pasolini, f: Sergio Citti, Pier Paolo Pasolini, o: Tonino Delli Colli, z: Carlo Rustichelli, sz: Franco Citti (a csóró), Franca Pasut (Stella), Silvana Corsini (Maddalena), Paola Giudi (Ascenza), mf/I, 115 perc
Pasolini első filmje a római külvárosok reménytelen, lepusztult világában játszódik. Főszereplője Franco, egy cinikus és eldurvult fiatal éhenkórász, aki dolgozni nem hajlandó, egy prostituálton élősködik. Amikor beleszeret egy lányba, egész addigi életszemlélete megváltozik. Azonban a társadalom alján élő fiatal számára nincs kitörési lehetőség, a megváltást kizárólag a halál jelentheti…
[Pier Paolo Pasolini]

20.30: Napfogyatkozás
(L'Eclisse), olasz–francia, 1962, r: Michelangelo Antonioni, f: Tonino Guerra, Elio Bartolini, A. Ottiri, Michelangelo Antonioni, o: Gianni di Veranzo, z: Giovanni Fusco, sz: Monica Vitti (Vittoria), Alain Delon (Piero), Francisco Raba (Riccardo), Louis Seigner (Ercoli), mf/I, 120 perc
„Szeretnélek nem szeretni, vagy sokkal jobban szeretni” – mondja a film hősnője, Vittoria partnerének, a tőzsdeügynök Pierónak. Az érzések napfogyatkozásáról szól ez a római tőzsde, illetve a modern élet mindennapi környezetében játszódó film. Bár látszólag minden megvan – anyagi jólét, kölcsönös vonzalom, közös érdeklődés, szexuális affinitás – valójában mindez felszínes csupán, mert az elidegenedett hős nem képes igazi mély emberi-szerelmi kapcsolatra. S ez nemcsak őt magát, hanem egész társadalmi rétegét, sőt a kort is jellemzi, sugallja Antonioni, aki egy szakítástól a következő kapcsolat elhalásáig követi nyomon hősnője életét.
[Alain Delon-retrospektív]

november 13. vasárnap, 16.30: Becket
angol, 1964, r: Peter Glenville, f: Edward Anhalt (Jean Anouilh színművéből), o: Geoffrey Unsworth, z: Laurence Rosenthal, sz: Richard Burton (Becket), Peter O’Toole (II. Henrik), John Gielgud (VII. Lajos), Paolo Stoppa (III. Sándor pápa), mf/E, 155 perc
II. Henrik és Becket Tamás canterbury érsek barátságának, majd gyilkosságba torkolló viszályának története több filmrendezőt ihletett meg. Peter Glenville 1964-es filmje Jean Anouilh színdarabja alapján készült a korszak két legnagyobb brit színésze, Richard Burton és Peter O’Toole főszereplésével. 12. század, Anglia. II. Henrik király ellentétbe kerül az egyházzal. A canterbury érsek halála után a megüresedett posztra régi ivócimboráját, Becket Tamást nevezi ki. Úgy véli, Becket engedelmes, irányítható bábja lesz a királyi hatalomnak. Canterbury új érseke azonban komolyan veszi feladatát, és elődjénél még erőteljesebben lép fel az egyház függetlenségét és szabadságát csorbító királyi szándék ellen… A filmet 1965-ben tizenkét Oscar-díjra jelölték, melyből egyet - a legjobb adaptált forgatókönyvért járót (Edward Anhalt) - meg is kapott.

19.00: Lány a motoron
(The Girl on a Motorcycle), angol–francia, 1968, r, o: Jack Cardiff, f: Ronald Duncan, Gillian Freeman, Jack Cardiff (André Pieyre de Mandiargues regényéből), z: Les Reed, sz: Marianne Faithfull (Rebecca), Alain Delon (Daniel), Roger Mutton (Raymond), Marius Goring (Rebecca apja), hb/E, 90 perc
Rebecca már két hónapja felesége a megbízható és kiszámítható életet élő történelemtanárnak, Raymondnak. Férje szereti, és biztonságot ad neki. Ám Rebecca nem tudja kiverni fejéből korábbi szeretőjét, a Heidelbergben élő Danielt, aki teljesen más, mint Raymond: határozottabb, férfiasabb, szenvedélyes. Egy nap hajnaltájt Rebecca felébred, lassan kikel az ágyából alvó férje mellől, meztelen testére húzza szoros bőrruháját, felpattan csillogó, fekete motorjára, és élvezve annak mámorító sebességét, elszáguld Heidelberg irányába. Száguldása közben megelevenednek emlékezetében Daniellel való találkozásának eseményei, miért és hogyan választotta férjéül inkább Raymondot, a motor története, melyet Danieltől kapott annak idején szenvedélyes imádata jeléül, esküvői ajándékként…
[Alain Delon-retrospektív]

20.30: Reneszánsz
magyar rövidfilm, 2005, r: Vámos Zoltán, o: Szobrász András, z: Major Róbert, sz: Györgyi Anna, Ellinger Edina, Gyurkó Henrik, Csomós Mari, mb, 11 perc
A film felnőttkori visszatekintésben értelmezi át a fiatalkori lázadásokat, boncolja az apához fűződő vonzások-taszítások hálóját. A filmnek sajátos hangulatot kölcsönöz, hogy szereplőit a Bábszínház világába helyezi…
Oidipusz király
(Edipo re), olasz, 1967, r: Pier Paolo Pasolini, f: Luigi Scaccianoce (Szophoklész művéből), o: Giuseppe Ruzzolini, Pier Paolo Pasolini, z: Pier Paolo Pasolini, sz: Franco Citti (Oidipusz), Silvana Mangano (Locasté), Alida Valli (Meropé), Carmelo Bene (Kreón), Julian Beck (Theresziász), hb/I, 105 perc
Sajátos módon vitte filmvászonra Szophoklész drámáját Pasolini. A cselekmény két szálon fut. A 20. században játszódó történet főhőse egy katonatiszt fia, akire az apja már az első perctől féltékeny. Az ókori legendában pedig a kis Oidipuszt egy jóslat miatt halálra szánják, távol családjától nevelődik fel. A mű a Szophoklész-tragédia egyik legösszetettebb filmes változata, sajátos epilógussal, illetve prológussal.
[Pier Paolo Pasolini]

november 14. hétfő, 16.30: Tengeri farkas
(The Sea Wolf), amerikai, 1941, r: Michael Curtiz, f: Robert Rossen (Jack London regényéből), o: Sol Polito, z: Erich Wolfgang Korngold, sz: Edward G. Robinson (Wolf Larsen), Barry Fitzgerald (Cooky), Ida Lupino (Ruth Brewster), John Garfield (George Leach), Alexander Knox (H. V. Weyden), mf/E, 87 perc
A cinikus és rosszindulatú kapitány, Wolf Larsen könyörtelenül terrorizálja hajója legénységét. Különösen hevesen támadja azt a fiatal írót, akit mint hajótöröttet mentett ki a tengerből, és most fogva tartja a hajóján. Bár a két figura teljesen eltérő társadalmi rétegekből származik, gyermekkori élményeiket mégis megosztják egymással. Leach társaival arra készül, hogy mentőcsónakon elhagyja a hajót. A nyílt tengeren azonban újabb kalandok várnak rájuk.

18.30: A nap szépe
(Belle de jour), francia–olasz, 1967, r: Luis Buńuel, f: Jean-Claude Carričre, Luis Buńuel (Joseph Kessel regényéből), o: Sacha Vierny, sz: Catherine Deneuve (Séverine), Jean Sorel (Pierre), Michel Piccoli (Henri), Francisco Rabal (Hyppolite), mf/F, 96 perc
A mindenkori – nem lelki-testi szerelemből kötött – polgári házasság „sátáni kacajú” szatírája. A korban hozzá illő, jó megjelenésű tisztes polgár orvos-férj oldalán a világ egyik legszebb és legkívánatosabb színésznője, Catherine Deneuve szűznek tűnik, magyarul frigid.  Vágyteljesítő álmai egy kielégítetlen nő legtitkosabb fantáziái (ironikus hommage: Sigmund Freud). Először férje vezényletével szolgák korbácsolják és erőszakolják meg (hódolat Sade márkinak). Majd vágyai egy párizsi luxuskuplerájba viszik, ahol a mindenkori néző számára meglehetősen taszító figurák perverzióit a legnagyobb örömmel elégíti ki. Itt találkozik a nagy szerelemmel (?) is...
A vetítés utáni elemzést vezeti: Perlaki Tamás.
[Buńuel-filmklub]

Zártkörű előadás

november 15. kedd, 16.30: Dühöngő ifjúság
(Look Back in Anger), angol, 1959, r: Tony Richardson, f: Nigel Kneale (John Osborne azonos című színdarabjából), o: Oswald Morris, z: Chris Barber, sz: Richard Burton (Jimmy Porter), Mary Ure (Alison), Claire Bloom (Helene), Gary Raymond (Cliff), mf/E, 95 perc
Az egyetemet végzett, de piaci árusként dolgozó 25 éves Jimmy Porter minden dühét a trombitáján és feleségén, Alisonon vezeti le, aki egy Indiában szolgált katonatiszt lánya. Amikor barátnője, Helene rábeszélésére Alison terhesen elköltözik, hiába alakul ki szenvedélyes viszony Jimmy és Helene között. Mivel továbbra sincs igazi tevékenységi lehetősége a piszkos, szürke új Angliában, ez az örökké lappangó düh átszövi Jimmy egész életét.

18.30: Alvilági melódia
(Melodie en sous-sol), francia, 1963, r: Henri Verneuil, f: Albert Simonin (John Trinian regényéből), o: Louis Page, z: Michel Magne, sz: Jean Gabin (Charles), Alain Delon (Francis), Viviane Romance (Ginette), Carla Marlier (Ginette), Georges Wilson (Walther), hb/F, 120 perc
Charles, a sokat megélt öreg bűnöző épphogy kijött a börtönből, régi haverja, Mario máris nagy melót szállít neki. A cannes-i kaszinót kell kifosztania Francis-szal, Mario unokaöccsével, egy kezdő, ám ambiciózus fiatalemberrel. A két férfi Cannes-ba költözik, és Charles megszervezi, előkészíti a betörést. Francis feladata lesz, hogy a szellőzőn keresztül macskaügyességgel bemásszon a széfhez. Ám a fiú szerelmes lesz egy szép táncosnőbe, nem tudja megállni, hogy a betörés estéjén ne mutatkozzon a játékteremben.
[Alain Delon-retrospektív]

20.30: Az arkangyal tolla
(La pluma del arcángel), venezuelai, 2002, r: Luis Manzo, f: Juan Carlos Gené, César Sierra (Arturo Uslar Pietri történetéből), o: Cezary Jaworski, z: Aquiles Báez, sz: Iván Tamayo (Gabriel Vilano), Roque Valero (Lazarillo), Elaiza Gil (Fina), Alejo Felipe (ezredes), Julio Mota (Hilario), Martha Pabón (Flora), hb/Sp, 92 perc
with English subtitles
A mágikus realizmus hatásától sem mentes film egy Isten háta mögötti, hegyekkel körülzárt latin-amerikai faluba kalauzol, valamikor a 30-as években. Egy lelkes, fiatal távírász elhatározza, hogy kommunikációs eszközével bekapcsolja a települést a külvilág vérkeringésébe, és ezzel véget vet a helyi ezredes diktátorságának és azoknak a megaláztatásoknak, melyeket a falu asszonyainak kell elszenvedniük az ezredes fiától. A történet színpadon is sikert aratott Venezuelában a Grupo Actoral 80 előadásában. A film rendezője, Luis Manzo klipeket és tévésorozatokat (például az Intim göncök /Trapos íntimos/ címűt) készített korábban. Ez a filmes opera primája. „Filmem szorosan kötődik a hazámhoz, ahol mindig egy megmentőre, messiásra várunk, aki majd megoldja a problémáinkat… A mai Venezuelát a filmben Finita képviseli, aki szembefordul az őt ért megalázásokkal, édesanyja viszont a múltbeli Venezuelát reprezentálja, annyira alázatos, meghunyászkodó” – nyilatkozta egy fesztiválon a rendező.
[venezuelai filmek]

november 16. szerda, 16.30: Taxi úr
(Monsieur Taxi), francia, 1972, r: André Hunebelle, f: Jean Halain, o: Paul Cotteret, z: Jean Marion, sz: Michel Simon (Pierre), Jane Marken (Lily), Jean Brochard (Georges), mf/F, 85 perc
Pierre, a lelkiismeretes párizsi taxisofőr tele van gondokkal. Fia egy bárénekesnőnek udvarol. Pierre egy nap az egyik női utas távozása után óriási pénzösszeget talál a taxi hátsó ülésén…

18.30: Meztelenül narancsokkal
(Desnudo con naranjas), venezuelai, 1994, r: Luis Alberto Lamata, f: Laura Goldberg, César Miguel Rondón, Luis Alberto Lamata, o: Andrés Agustí, z: Francisco Cabrujas, sz: Lourdes Valera (Margarita), Daniel Alvarado (százados), hb/Sp, 110 perc
with English subtitles
A kitűnően fényképezett film az 1800-as években játszódik a venezuelai szövetségi forradalom alatt. A szövetségi hadsereg egyik indián származású századosa egy elhagyott településre érkezik a katonáival. Az éjszakára berendezkedő katonák egyike egy néma, fehér asszonyra bukkan. Természetesen azonnal megerőszakolná, de a százados megállítja. Másnap egy kemény ütközet után csak a százados marad életben. Ahogy visszafelé botorkál, észreveszi, hogy a néma nő követi… Margarita egy arisztokrata család leszármazottja, és egy trauma következtében vesztette el a hangját. A századost gyerekkora óta katonának nevelték. Ahogy mondja, „a pokol sem lehet rosszabb, mint az én életem”. És most ez a két ember egymásra marad. A filmben szerepet kap egy bilongo nevű mágikus talizmán. Szerencsét hoz, amennyiben a tulajdonos alacsonyabb áron tud rajta túladni, mint amennyiért vette. Ellenkező esetben csak bajt hoz. A százados öt pezót fizetett érte, ennél olcsóbban pedig gyakorlatilag lehetetlen eladni… A tévérendezőként indult Luis Alberto Lamatát jól ismerhetik a magyar sorozatkedvelők is, mert Calypso című teleregénye nálunk is látható volt. A film címe egy festményre utal. A kerettörténet szerint ugyanis egy művészettörténész felkeres egy idős hölgyet, hogy megszerezze tőle a Kék szűz című festményt. De a kép már régen elpusztult. De a történetét dońa Matilde elmeséli. Innen indul az indián százados meséje…
[venezuelai filmek]

20.30: Kívül tágasabb
(Don’t Come Knocking), német–amerikai, 2005, r: Wim Wenders, f: Sam Shepard, o: Franz Lustig, z: T-Bone Burnett, sz: Sam Shepard (Howard), Jessica Lange (Doreen), Tim Roth (Sutter), Gabriel Mann (Earl), mf/E, 122 perc
Howard Spence fiatalon westernfilmek sztárjaként élte az életét. Most hatvanévesen drogokkal, alkohollal és fiatal lányok szerelmével táplálja lankadó életkedvét, hogy elmeneküljön a fájdalmas valóság elől: már csak ócska kis mellékszerepek maradtak számára. Meglép egy forgatásról, ahol kitör a káosz. Rendezetlen biztosítási ügyei miatt egy magándetektív is nyomoz utána. Útja az édesanyjához vezet, aki elmeséli fiának, hogy húsz évvel ezelőtt egy fiatal nő érdeklődött holléte felől. Valószínűleg azért próbálta felvenni Howarddal a kapcsolatot, mert teherbe esett tőle…
Premier előtti vetítés!
[Wenders-retrospektív]

november 17. csütörtök, 16.30: Égő pajták
(Les granges brulées), francia, 1973, r: Jean Chapot, f: Jean Chapot, Sebastian Roulet (Frantz-André Burguet novellájából), o: Sacha Vierny, z: Jean-Michel Jarre, sz: Alain Delon (vizsgálóbíró), Simone Signoret (Rose), Paul Crauchet (Pierre, a férje), Catherine Allégret (Françoise), mb, 100 perc
Rose teljhatalmú matrónaként uralkodik udvarháza, férje és gyerekei fölött a francia Jurában. Egy napon brutális késszúrásokkal meggyilkolt ismeretlen fiatal lány holttestét találják meg a birtok területén. Elkeseredett harc alakul ki az ügy kiderítésére Párizsból érkezett Larcher vizsgálóbíró és Rose között, aki megpróbálja védeni gyanúba keveredett családját.
[Alain Delon-retrospektív]

18.30: Édentől keletre
(East of Eden), amerikai, 1955, r: Elia Kazan, f: Paul Osborn (John Steinbeck regényéből), o: Ted McCord, z: Leonard Roseman, sz: James Dean (Cal) Julie Harris (Abra), Raymond Massey (Adam Trask), Jo Van Fleet (Kate) Richard Davalos (Aron), mf/E, 110 perc
„...nincs ember a világon, aki ne érezte volna a visszautasítás gyötrelmét. A mellőzés haragot szül, és a harag valami bűnt a mellőzés megbosszulására, a bűn pedig bűntudattal jár.” Kazan Steinbeck ezen gondolatára építi fel – sokak szerint legjobb – filmjét. Az 1952-ben íródott regény három generáció életét felölelő rengetegéből a befejező részt állítja a filmje középpontjába, mely az ősi bibliai történetet, Ábel és Káin tragikus végű vetélkedését helyezi át az első világháborúbeli Amerikába. A két ikertestvér, Aron és Cal (nevük kezdőbetűje az ószövetségi elődökre utal) a Jó és a Rossz szimbolikus megtestesítői, de Kazannál ezek a szélsőséges fogalmak elvesztik ijesztő egyértelműségüket: nemcsak Ábel az áldozat, de Káin talán még inkább az. Ennek szívszorítóan drámai kifejezője James Dean modern Káinja.

20.30: A természet ereje
(Aire libre), venezuela, 1996, r: Luis Armando Roche, f: Jacques Espagne, Luis Armando Roche, o: Vitelbo Vázquez, z: Federico Ruiz, sz: Roy Dupuis (Aime Bonpland), Christian Vadim (a fiatal Alexander von Humboldt), Carlos Cruz (Pedro Montanar), Wolgang Preiss (az idős Alexander von Humboldt), Dora Mazzone (Ana Villahermosa), hb/Sp, 96 perc
with English subtitles
A 18–19. század fordulóján két fiatal európai természetkutató járja a dél-amerikai dzsungelt. A mitikus Casiquiare folyót keresik. Tele vannak idealista elképzelésekkel a modern ökológiáról, korabeli haladó eszméket vallanak. Ám a természet, amit megismernek, másmilyen. Gyönyörű és kegyetlen. Tele halállal, élettel. A film bizonyos jelenetei Herzog Aguirréjét vagy Fitzcarraldóját idézik. A fiatal tudósok, akik a racionalitás hívei, döbbenten csodálkoznak rá a misztikus és szürreális természetre. A film ugyanakkor szembeszáll a Dél-Amerika egzotikumát övező romantikus idealizmussal is. A film egy megtörtént utazást dolgoz fel. A benne szereplő Christian Vadim Catherine Deneuve és Roger Vadim fia. A több mint hatvan éve pályán levő rendező, Luis Armando Roche Párizsban tanult rendezést. A tévének készített dokumentumfilmeket, és alapító tagja a venezuelai filmintézetnek.
[venezuelai filmek]

november 18. péntek, 16.30: Elmaradt vallomás
(La costanza della ragione), francia–olasz, 1964, r, f: Pasquale Festa Campanile (Vasco Pratolini regényéből), o: Ennio Guarnieri, sz: Sami Frey (Bruno), Catherine Deneuve (Lori), Norma Bengell (Bruno anyja), mb, 110 perc
A történet a második világháborút követő években játszódik a lassan fejlődésnek induló Firenzében. Főhőse Bruno, aki szeretné kivonni magát erős egyéniségű anyja hatása alól, és szeretne kitörni a nyomorúságos proletársorsból. Önmagára találásához szerelmesének tragikus halála adja meg a végső lökést.

18.30: A háború előjátéka
(Prelude to War / Why We Fight 1), amerikai, 1943, r: Frank Capra, Anatole Litvak, f: Julius J. Epstein, Philip G. Epstein, o: Robert J. Flaherty, sz: a korszak történelmi személyei, hb/E, 53 perc
Az Egyesült Államok Hadügyminisztériumának felkérésére készült propaganda-filmsorozat első és egyben legismertebb darabja. A propagandasorozat elsődleges célja az amerikai hadsereg felkészítése volt – Miért harcolunk? –, s csak később került az összeállítás a filmszínházakba. A hét epizódból álló sorozat első darabját 1943-ban Oscar-díjjal tüntették ki. A film végigköveti a második világháborút megelőző eseményeket.

A nácik támadnak
(The Nazis Strike / Why We Fight 2), amerikai, 1943, r: Frank Capra, Anatole Litvak, f: Julius J. Epstein, Philip G. Epstein (Adolf Hitler Mein Kampfjának felhasználásával), sz: a korszak történelmi személyei, hb/E, 41 perc
A második epizódban Frank Capra a nácik propagandafegyverét felhasználva készítőik ellen fordítja, oly módon, hogy a filmhíradóikat új kísérőszöveggel és zenével látja el, hogy ezáltal leplezze le a náci horrort a maga valóságában.
[a második világháború]

20.30: Az arkangyal tolla
(La pluma del arcángel), venezuelai, 2002, r: Luis Manzo, f: Juan Carlos Gené, César Sierra (Arturo Uslar Pietri történetéből), o: Cezary Jaworski, z: Aquiles Báez, sz: Iván Tamayo (Gabriel Vilano), Roque Valero (Lazarillo), Elaiza Gil (Fina), Alejo Felipe (ezredes), Julio Mota (Hilario), Martha Pabón (Flora), hb/Sp, 92 perc
with English subtitles
A mágikus realizmus hatásától sem mentes film egy Isten háta mögötti, hegyekkel körülzárt latin-amerikai faluba kalauzol, valamikor a 30-as években. Egy lelkes, fiatal távírász elhatározza, hogy kommunikációs eszközével bekapcsolja a települést a külvilág vérkeringésébe, és ezzel véget vet a helyi ezredes diktátorságának és azoknak a megaláztatásoknak, melyeket a falu asszonyainak kell elszenvedniük az ezredes fiától. A történet színpadon is sikert aratott Venezuelában a Grupo Actoral 80 előadásában. A film rendezője, Luis Manzo klipeket és tévésorozatokat (például az Intim göncök /Trapos íntimos/ címűt) készített korábban. Ez a filmes opera primája. „Filmem szorosan kötődik a hazámhoz, ahol mindig egy megmentőre, messiásra várunk, aki majd megoldja a problémáinkat… A mai Venezuelát a filmben Finita képviseli, aki szembefordul az őt ért megalázásokkal, édesanyja viszont a múltbeli Venezuelát reprezentálja, annyira alázatos, meghunyászkodó” – nyilatkozta egy fesztiválon a rendező.
[venezuelai filmek]

november 19. szombat, 16.30: Borsalino
francia–olasz, 1970, r: Jacques Deray, f: Jean Cau, Jean-Claude Carričre, Claude Sautet, Jacques Deray (Eugčne Saccomano regényéből), o: Jean-Jacques Tarbčs, z: Claude Bolling, sz: Jean-Paul Belmondo (Capella), Alain Delon (Siffredi), Catherine Rouvel (Lola), Michel Bouquet (Rinaldi), mf/F, 126 perc
Belmondo és Delon, a francia közönségfilm két tündökletes sztárja látványos, izgalmas és érzelmes bűnügyi komédiában vállalkoztak közös főszerepre. Két ágrólszakadt gazembert játszanak, akiket a véletlen tett szövetségessé, hogy szembeszálljanak a Marseille városát uraló bandavezérekkel. A két bohém és nőtisztelő gengszter, akiknek még számítanak az alvilág törvényei, harcba hívja a humortalan és véresen kegyetlen klánfőnököket.
[Alain Delon-retrospektív]

18.30: Európa lángokban
(Divide and Conquer / Why We Fight 3), amerikai, 1943, r: Frank Capra, Anatole Litvak, f: Julius J. Epstein, Philip G. Epstein, z: Dimitri Tiomkin, sz: a korszak történelmi személyei, hb/E, 57 perc
Frank Capra a korabeli dokumentumok közül Leni Riefenstahl Az akarat diadala című propagandamunkáját is felhasználja ebben az epizódban. Az eseményeket Franciaország megszállásáig követi. Választ kapunk arra a kérdésre, hogy az innovatív német hadvezetés és az országonkénti belső árulók milyen összjátéka eredményezte Európa nagy részének lerohanását.
[a második világháború]

20.30: Reneszánsz
magyar rövidfilm, 2005, r: Vámos Zoltán, o: Szobrász András, z: Major Róbert, sz: Györgyi Anna, Ellinger Edina, Gyurkó Henrik, Csomós Mari, mb, 11 perc
A film felnőttkori visszatekintésben értelmezi át a fiatalkori lázadásokat, boncolja az apához fűződő vonzások-taszítások hálóját. A filmnek sajátos hangulatot kölcsönöz, hogy szereplőit a Bábszínház világába helyezi…

Meztelenül narancsokkal
(Desnudo con naranjas), venezuelai, 1994, r: Luis Alberto Lamata, f: Laura Goldberg, César Miguel Rondón, Luis Alberto Lamata, o: Andrés Agustí, z: Francisco Cabrujas, sz: Lourdes Valera (Margarita), Daniel Alvarado (százados), hb/Sp, 110 perc
with English subtitles
A kitűnően fényképezett film az 1800-as években játszódik a venezuelai szövetségi forradalom alatt. A szövetségi hadsereg egyik indián származású századosa egy elhagyott településre érkezik a katonáival. Az éjszakára berendezkedő katonák egyike egy néma, fehér asszonyra bukkan. Természetesen azonnal megerőszakolná, de a százados megállítja. Másnap egy kemény ütközet után csak a százados marad életben. Ahogy visszafelé botorkál, észreveszi, hogy a néma nő követi… Margarita egy arisztokrata család leszármazottja, és egy trauma következtében vesztette el a hangját. A századost gyerekkora óta katonának nevelték. Ahogy mondja, „a pokol sem lehet rosszabb, mint az én életem”. És most ez a két ember egymásra marad.
[venezuelai filmek]

november 20. vasárnap, 16.30: Kalandorok
(Les aventuriers), francia, 1967, r: Robert Enrico, f: José Giovanni, Pierre Pélegri, Robert Enrico (José Giovanni regényéből), o: Jean Boffety, z: François de Roubaix, sz: Alain Delon (Manu), Lino Ventura (Roland), Joanna Shimkus (Laetitia), Serge Reggiani (pilóta), mf/F, 120 perc
Enrico mindmáig emlékezetes közönségfilmje a műfaj egyik francia csúcsteljesítménye. Roland, a repüléstől eltiltott levegő ördöge, Manu, a motorkísérleteivel felsült sebességmániás motoros és egy roncs autók karosszériáiból műalkotásokat hegesztő, meg nem értett fiatal lány tengerre szállnak, hogy eltűnt kincset kutassanak föl. A két bohém férfi és a vadóc lány őszinte barátsággal és titkolt szerelemmel szeretik egymást, kedves outsiderek, de triójuk nyomában kegyetlen, gyilkos kincsvadászok járnak, s így ez a kaland már nem az ő műfajuk...
[Alain Delon-retrospektív]

18.30: Berlin felett az ég
(Der Himmel über Berlin), nyugatnémet–francia, 1986, r: Wim Wenders, f: Richard Reitinger, Peter Handke, Wim Wenders, o: Henri Alekan, z: Nick Cave, Laurie Anderson, Jürgen Knieper, Laurent Peteitgand, sz: Bruno Ganz (Damiel), Solveig Dommartin (Marion), Otto Sander (Cassiel), Peter Falk (filmcsillag), mf/G, 130 perc
Két angyalt, Damielt és Cassielt büntetésből a Földre küldi az Úr. A Berlinben alászálló két copfos, télikabátos, szelíden empatikus lény kihallgatja az emberek gondolatait, segítenek a magányosoknak, a reményvesztetteknek; míg őket csak a gyerekek látják. Amikor Damiel beleszeret egy Marion nevű artistalányba, hatalmába keríti a vágy, hogy maga is emberré váljon. Elhatározásában bátorítja Peter Falk, az önmagát játszó amerikai színész, aki valaha szintén angyal volt, de lemondott a halhatatlanságról…
[Wenders-retrospektív]

20.30: A természet ereje
(Aire libre), venezuelai, 1996, r: Luis Armando Roche, f: Jacques Espagne, Luis Armando Roche, o: Vitelbo Vázquez, z: Federico Ruiz, sz: Roy Dupuis (Aime Bonpland), Christian Vadim (a fiatal Alexander von Humboldt), Carlos Cruz (Pedro Montanar), Wolgang Preiss (az idős Alexander von Humboldt), Dora Mazzone (Ana Villahermosa), hb/Sp, 96 perc
with English subtitles
A 18–19. század fordulóján két fiatal európai természetkutató járja a dél-amerikai dzsungelt. A mitikus Casiquiare folyót keresik. Tele vannak idealista elképzelésekkel a modern ökológiáról, korabeli haladó eszméket vallanak. Ám a természet, amit megismernek, másmilyen. Gyönyörű és kegyetlen. Tele halállal, élettel. A film bizonyos jelenetei Herzog Aguirréjét vagy Fitzcarraldóját idézik. A fiatal tudósok, akik a racionalitás hívei döbbenten csodálkoznak rá a misztikus és szürreális természetre. A film ugyanakkor szembeszáll a Dél-Amerika egzotikumát övező romantikus idealizmussal is. A film egy megtörtént utazást dolgoz fel. A benne szereplő Christian Vadim Catherine Deneuve és Roger Vadim fia. A több mint hatvan éve pályán levő rendező, Luis Armando Roche Párizsban tanult rendezést. A tévének készített dokumentumfilmeket, és alapító tagja a venezuelai filmintézetnek.
[venezuelai filmek]

november 21. hétfő, 16.30: Karaván
(Caravan), angol, 1946, r: Arthur Crabtree, f: Roland Pertwee (Lady Eleanor Smith regényéből), o: Stephen Dade, sz: Stewart Granger (Richard Darell), Anne Crawford (Oriana), Dennis Price (Francis), Jean Kent (Rosala), Robert Helpmann (Wycroft), mf/E, 120 perc
Ebben a kalandos-romantikus filmben, ahol a jó és a rossz áll szemben egymással, szerelmi háromszög tárul a néző elé: a szegény Richard szerelmes a gazdag Orianába, akárcsak a szomszéd földbirtokos fia, Francis. Az írónak készülő szegény fiú becsületessége és őszinte szerelme legyőzi a Francis és pribékje, Wycroft képviselte gonosz erők aljasságát. Kalandos utazáson, gyilkosságon és a szerelmes cigánylány, Rosala halálán át vezet Richard útja a boldogság, vagyis Oriana felé...
[Anne Crawford-évforduló]

18.30: Tristana
spanyol–olasz–francia, 1969, r: Luis Buńuel, f: Julio Alejandro, Luis Buńuel (Benito Pérez Galdós regényéből), o: Jose F. Aguayo, sz: Catherine Deneuve (Tristana), Fernando Rey (Don Lope), Franco Nero (Horacio), Lola Gaos (Saturna), mf/E, 95 perc
Buńuel egyik kedvenc témája a nagy korkülönbségű férfi-nő kapcsolat, amelyet már Az aranykor vége felé is megpendített a nagypapa korú karmester és a fiatal női főszereplő szenvedélyesnek tűnő csókjában. A Tristanában Buńuel személyes jó barátja és sok szempontból alteregója, Fernando Rey játssza azt az egyébként férfiasan vonzó, szabadelvű, öregedő nagybácsit, aki fiatal, ártatlan unokahúgát (ki játszhatná más mint ismét Catherine Deneuve) megrontja. De a társadalmi konvenció alapján feleségül is veszi. És ezek után jön a nagy buńueli csavar...
A vetítés utáni elemzést vezeti: Perlaki Tamás.
[Buńuel-filmklub]

20.30: Párizs, Texas
(Paris, Texas), nyugatnémet–francia, 1984, r: Wim Wenders, f: Sam Shepard, L. M. Kit Carson, o: Robby Müller, z: Ry Cooder, sz: Harry Dean Stanton (Travis), Dean Stockwell (Walt), Nastassja Kinski (Jane), Aurore Clément (Anne), mb, 150 perc
Dél-Texas kietlen vidékén bolyong egy férfi. Sovány, szakállas, elkínzott arcú, maradék erejével víz után kutat az ócska, lerobbant benzinkút környékén. Múltját, emlékeit szeretné megtalálni, sikertelenül. Öccse érte megy, visszahozza őt a civilizációba, a kisfiához. Bár négy éve nem látták egymást, hamar összemelegednek a gyerekkel. Együtt indulnak el, hogy megkeressék a férfi feleségét, a gyerek anyját. Houstonban lelnek rá, egy peep-show-ban... Az Amerikában – Wenders saját produkciójában – forgatott film egy road movie-ba oltott melodráma, amely korábbi filmjeihez hasonlóan az otthonkeresésről, a vándorlásról szól. Eddigi életművében a legnagyobb nemzetközi közönségsikert aratott alkotása.
[Wenders-retrospektív]

november 22. kedd, 16.30: Az ördög és a tízparancsolat
(Le diable et les dix commandements), francia, 1962, r: Julien Duvivier, f: Julien Duvivier, René Barjavel, Maurice Bessy, Henri Jeanson, Michel Audiard, o: Roger Fellous, z: Georges Garvarentz, Guy Magneta, Michel Magera, sz: Fernandel (Jóisten), Alain Delon (Pierre), Michel Simon (portás), Mel Ferrer (Philip), Louis de Funčs (Vaillant), Danielle Darrieux (Clarisse Ardan), Charles Aznavour (Denis), mf/F, 125 perc
A francia filmművészet nagymestere kitűnő forgatókönyvírókkal, világhírű színészekkel szövetkezve olyan filmet alkotott, mely megértő mosollyal, epizódok láncolatán át mutatja be az emberi gyengeségeket. Az egyházi kerettörténetbe helyezett, kedvesen szentségtörő mesék mindegyike humorral és sziporkázó ötletekkel példázza, hogy „az ördög nem alszik”. Fernandel a harmadik epizódban alakítja magát a „Jóistent”, s toppan be megváltóként egy szegény parasztcsaládhoz. A nyomorúságos körülmények közt élő emberek mindegyike panaszkodik nehéz sorsára, de a jóságos látogató bebizonyítja nekik, hogy senki sem cserélné el a saját életét. A történet csattanója meglepő fordulattal zárja le a különös találkozást.
[Alain Delon-retrospektív]

19.00: Oroszországi háború
(The Battle of Russia / Why We Fight 4), amerikai, 1943, r: Frank Capra, Anatole Litvak, f: Julius J. Epstein, Philip G. Epstein, Robert Heller, Anatole Litvak, Anthony Veiller (Adolph Hitler Mein Kampfjának felhasználásával), z: Dimitri Tiomkin, sz: a korszak történelmi személyei, hb/E, 83 perc
Az epizód bemutatja az orosz front eseményeit. Látjuk Oroszország hősi ellenállását a régmúltban, s az egykori erények életre hívását a mostani invázióval szemben. Megtudunk valamit az orosz állhatatosságról, szívósságról, győzelemre hivatottságról – még egy legyőzhetetlennek látszó erővel szemben is, minden idők talán legvéresebb háborús küzdelmében.
[a második világháború]

20.30: Rossz vér
(Mauvais sang), francia, 1986, r, f: Leos Carax, o: Jean-Yves Escoffier, z: Charles Aznavour, Serge Reggiani, sz: Michel Piccoli (Marc), Juliette Binoche (Anna), Denis Lavant (Alex), Hans Meyer (Hans), Julie Delpy (Lise), Serge Reggiani (Charles), hb/F, 125 perc
A történet 1986-ban játszódik, amikor a Halley-üstökös és az AIDS-vírus tartotta rettegésben a világot. Két rivális gengszterbanda küzd egymással Párizs valamelyik kísérteties falanszter negyedében. Alex az egyik bandavezér feleségének, Annának a segítségével megpróbálja megkaparintani a világot fenyegető vírus ellenszerét egy titkos laboratóriumból. Alex és Anna között tiszta, romantikus, égi szerelem szövődik, amelynek különös fénye beragyogja az izgalmas és tragikus történetet.
[Leos Carax-évforduló]

november 23. szerda, 16.30: Rocco és fivérei
(Rocco e i suoi fratelli), olasz–francia, 1960, r: Luchino Visconti, f: Vasco Pratolini, Suso Cecchi D' Amico, Pasquale Festa Campanile, Massimo Franciosa, Enrico Medioli, Luchino Visconti, o: Giuseppe Rotunno, z: Nino Rota, sz: Katina Paxinou (Rosaria, az anya), Annie Girardot (Nadia), Alain Delon (Rocco), Renato Salvatori (Simone), Spiros Focas (Vincenzo), Max Cartier (Ciro), Rocco Vidolazzi (Luca), mb, 180 perc
Az 50-es évek közepén egy déli család érkezik a többi emigránssal együtt az ipari csoda központjába, Milánóba. Az öt testvér, Vincenzo, Simone, Luca, Ciro és Rocco valamennyien másképp reagálnak erre a gyökeres változásra, amely kétségessé teszi mindazokat az értékeket, amelyek között felnőttek. Az öt fiú tragédiája fokozatosan bontakozik ki előttünk, és csak lassanként válik világossá az édesanyjuk számára is, aki egyedül már nem képes a család széthullását megakadályozni. Az öt fiú sorsán keresztül a szegénynegyedből kiutat kereső fiatalok egy-egy típusát jeleníti meg Visconti, középpontban egy tragikus-szenvedélyes szerelmiháromszög-történettel: a bokszolóként befutott Simone és a tiszta lelkű Rocco ugyanabba a prostituáltba, Nadiába szeret bele...
[Alain Delon-retrospektív]

20.00: Távol és mégis közel
(In weiter Ferne, so Nah!), német, 1993, r: Wim Wenders, f: Ulrich Zieger, Richard Reitinger, Wim Wenders, o: Jürgen Jürges, z: Laurent Petitgrand, Lou Reed, David Darling, Graeme Revell, sz: Otto Sander (Cassiel), Peter Falk (Peter Falk), Horst Buchholz (Tony Baker), Nastassja Kinski (Raphaela), Bruno Ganz (Damiel), Willem Dafoe (Emit Flesti), mf/E, G, F, 144 perc
A Berlin felett az ég főszereplője Damiel volt, a film folytatásában, a Távol és mégis közelben barátjának, a másik őrangyalnak: Cassielnek a további sorsát követjük nyomon. Cassiel, a „könnyek angyala” partnernőjével, Raphaelával a mai Berlinben tevékenykedik. Egy szép napon Cassiel feladja a halhatatlanságát, és emberré változik, hogy megmentse egy kislány életét. Megpróbál hétköznapi életet élni barátja, Damiel segítségével, aki időközben feleségül vette szerelmét, Mariont. Úgy tűnik, jó élet virrad Cassielre, amikor megismeri a gazdag Tony Bakert. Nemsokára azonban világos lesz számára, hogy egy fegyverkereskedő segítője lett. Egyetlen kiút marad számára...
[Wenders-retrospektív]

november 24. csütörtök, 17.00: A szisztéma
(The System), angol, 1963, r: Michael Winner, f: Peter Draper, o: Nicolas Roeg, z: Stanley Black, sz: Oliver Reed (Tinker), Jane Merrow (Nicola), Barbara Ferris (Suzy), Julia Foster (Lorna), Harry Andrews (Larsey), mf/E, 80 perc
A csendes kis tengerparti üdülőhely, Roxham fiataljainak eseménytelen életébe csak a nyüzsgő nyári szezon hoz némi változatosságot. A fényképész Tinker és barátai ezért igyekeznek azt minél jobban kihasználni. Tökéletesített módszerük, a „szisztéma” segítségével lajstromba veszik az ott üdülő csinos, fiatal lányokat, hogy aztán becserkésszék őket. Meghatározott sorrendjük van, s aki éppen soros, annak elsőbbségi joga van, hogy kiválassza a neki tetsző lányt. A nyár már a végéhez közeledik, amikor Tinker megismeri a szép, fiatal Nicolát, aki dúsgazdag apjával, Philippel jött üdülni elegáns tengerparti villájukba. Nicola könnyedén kacérkodik Tinkerrel, és a rutinos kalandvadász azon kapja magát, hogy beleszeretett a lányba…

18.30: A zsaru szava
(Parole de flic), francia, 1985, r: Jose Pinheiro, f: Philippe Setbon, o: Jean-Jacques Tarbes, z: Pino Marchese, sz: Alain Delon (Daniel Pratt), Jacques Perrin (Reiner felügyelő), Fiona Gélin (Sabine Clement), Vincent Lindon (Dax őrmester), Jean-François Stévenin (Sylvain Dubor), hb/F, 98 perc
Daniel Pratt megkeseredett, magányos, egykori szuperzsaru évek óta egy afrikai kis faluban él idilli, békés életet. Mikor megtudja, hogy lányát meggyilkolták, Lyonba utazik, hogy maga kerítse kézre a gyilkost. A rendőrség részéről régi kollégájának fiatal beosztottja, a bájos Sabine segíti, akit apránként lenyűgöz Pratt szakmai profizmusa és férfiúi vonzereje. A megszállott zsaru a lány segítségével rettenetes bűntény szálait kezdi felfejteni…
[Alain Delon-retrospektív]

20.30: Pola X
francia, 1999, r: Leos Carax, f: Jean-Pol Fargeau, Lauren Sedofsky, Leos Carax (Herman Melville regényéből), o: Eric Gautier, z: Scott Walker, sz: Guillaume Depardieu (Pierre), Catherine Deneuve (Marie), Jekatyerina Golubjova (Isabelle), Delphine Chuillot (Lucie), mf/F, 134 perc
Pierre Normandiában él anyjával, Marie-val egy kastélyban. Szépek, gazdagok és gondtalanok. Szeretik egymást. Pierre minden reggel átmegy menyasszonyához, a szőke és elragadó Lucie-hez. Szeretik egymást. Egy éjjel Marie bejelenti fiának, hogy döntött az esküvője napjáról Lucie-vel. Pierre motorra pattan, hogy megvigye a hírt szerelmesének. Útközben, egy sötét erdő szélén, reflektorának fénykörében megpillant egy gyászos szépségű tüneményt... A felkavaró találkozás gyökeresen megváltoztatja az életét. Szakít fényűző életvitelével, és a poklok poklát járja meg, hogy megismerje önmagát és életének értelmét.
[Leos Carax-évforduló]

november 25. péntek, 16.30: Harminc év mosolya
(30 Years of Fun), amerikai, 1963, r: Robert Youngson, f: Robert Youngson, sz: Charles Chaplin, Buster Keaton, Stan Laurel, Oliver Hardy, mf/E, 85 perc
Összeállítás a burleszk klasszikusaiból. A némafilmkorszak nagy nevettetőinek jelenetei – kiegészítve korabeli dokumentumfelvételekkel.

18.30: Az amerikai barát
(Der amerikanische Freund), nyugatnémet–francia, 1977, r, f: Wim Wenders (Patricia Highsmith regényéből), o: Robby Müller, z: Jürgen Knieper, sz: Bruno Ganz (Jonathan), Dennis Hopper (Tom Ripley), Lisa Kreuzer (Marianne), Gérard Blain (Raoul), Nicholas Ray (Derwatt), hb/G, 120 perc
with English subtitles
A kétes üzletekből élő amerikai Tom Ripley megvalósítja ördögi tervét: egy svájci származású, Hamburgban élő képkeretezőt és restaurátort rávesz arra, hogy meggyilkoljon egy számára ismeretlen embert. Olyan összeget ígér a leukémiában szenvedő Jonathan Zimmermannak, amely fedezné párizsi gyógykezelését a világ legjobb klinikáján. A gyilkosság megtörténik, Ripley azonban fennakad sátáni terve finoman szőtt hálóján. További – közösen végrehajtott – gyilkosságaik elkerülhetetlenek. A szinte forgatókönyv nélkül keletkezett Az idő sodrában után Wendersnek egy jó irodalmi adaptációra támadt kedve, és ezt legfrissebb irodalmi élményében, Patricia Highsmith bűnügyi regényében találta meg.
[Wenders-retrospektív]

20.30: Reneszánsz
magyar rövidfilm, 2005, r: Vámos Zoltán, o: Szobrász András, z: Major Róbert, sz: Györgyi Anna, Ellinger Edina, Gyurkó Henrik, Csomós Mari, mb, 11 perc
A film felnőttkori visszatekintésben értelmezi át a fiatalkori lázadásokat, boncolja az apához fűződő vonzások-taszítások hálóját. A filmnek sajátos hangulatot kölcsönöz, hogy szereplőit a Bábszínház világába helyezi…
Klein úr
(Monsieur Klein), francia, 1977, r: Joseph Losey, f: Franco Solinas, Fernando Morandi, o: Gerry Fisher, z: Egisto Macchi, Pierre Porte, sz: Alain Delon (Robert Klein), Jeanne Moreau (Florence), Suzanne Flon (házmesternő), Michael Londsdale (Pierre), Juliet Berto (Janine), hb/F, 122 perc
Az 1942-es párizsi zsidóelhurcolás időszakában játszódik a történet. Robert Klein, jómódú párizsi műkereskedő a zsidóüldözések kezdetétől szép hasznot húz a zsidók nyomorúságából, amikor olcsón fölvásárolja javaikat. Egyszer azonban rájön, hogy őt összetévesztik egy azonos nevű zsidó férfival. A titokzatos hasonmás kutatása saját énjének föltárásához vezet. A végén tudatosan vállalja a sorsközösséget az üldözöttekkel, s a nácik őt is deportálják.
Bevezetőt mond: Alain Fourgeaux, a Francia Intézet igh., kulturális attasé 
[Alain Delon-retrospektív]

november 26. szombat, 16.30: Itt a vége? Fuss el véle?
Diafilm-összeállítás
Petyka és Piroska
szovjet rajzfilm, 1958
Az összeállítás első darabjában Petyka, az úttörő minden követ megmozgat, hogy Piroska ne találkozhasson össze a farkassal.

Piroska és a farkas
Piroska újabb kalandjai a farkassal
magyar diafilmek, 1957–1959
Úgy tűnt, hogy a gonosz farkast a gyomrába varrt sok nehéz kő lehúzta a patak fenekére, és onnan ki se jött többé. De nem így történt, mert nagy üggyel-bajjal kimászott a vízből, és bosszút fogadott, de az erdő állatai minden cselvetését megakadályozták. A diameséket Enyvvár Herbert és Macskássy Dezső rajzolta, az eredeti mese feldolgozását és folytatását Ruzicska Józsefné írta.

Hófehérke
Hét kis törpe egyedül
magyar diafilmek, 1955–1962
Hófehérke története 1955-ben jelent meg diafilmen F. Győrffy Anna rajzaival és Ruzicska Józsefné szövegével. A mesefeldolgozásból az elmúlt ötven év alatt több mint hárommillió tekercs talált gazdára. B. Radó Lili forgatókönyve alapján elkészült a mese folytatása. A szépséges és jóságos Hófehérke a varázstükör segítségével pillant be a törpék életébe, mely siralmas képet fest kis barátai mindennapjairól. Elhatározza, hogy újra gondjaiba veszi őket…

Jancsi és Juliska
Jancsi és Juliska mézeskalács-házikója
magyar, 1957–1960
A klasszikus Grimm-mesét és annak folytatását a hazai rajzfilmgyártás két klasszikus mestere, Dargay Attila és Macskássy Gyula illusztrálta. A diafilmek szövegét Rónai Éva és Ruzicska Józsefné készítette. Az eredeti mese rémségeit a vidám rajzok és a verses szöveg ellenpontozzák, a folytatás pedig egy bohókás úttörőtábor történetét meséli el kirándulással, táskarádiózással és nótázással arról, hogy „Nincsen többé boszorka, / Éljen Jancsi, Juliska, / és a kedves gyerekek,/ hosszan soká éljenek!”

A teknősbéka és a nyúl
magyar diafilm, 1962
„A bölcs Esoposnak és másoknak fabulái” alapján készült az a diafilm, amelyik nem túl leplezetlenül az azonos című Walt Disney-rajzfilm diaváltozata. A rajzokat az impresszum szerint „az eredeti figurák felhasználásával Tedesco Anna készítette”, szövegét Felkai Ferenc írta. Nem ez volt az egyetlen Disney-diafeldolgozás a 60-as évek elején.
A délutánt egy meglepetésrajzfilm zárja a mozilátogatók nem kis örömére.

18.30: Angliai háború
(The Battle of Britain / Why We Fight 5), amerikai, 1943, r: Frank Capra, Anthony Veiller, f: Julius J. Epstein, Philip G. Epstein, sz: a korszak történelmi személyei, hb/E, 54 perc
Az epizód bemutatja Nagy-Britannia lakóinak bátor kiállását a német légitámadásokkal szemben, küzdelmüket, hogy fenntartsák a légtér ellenőrzését a brit szigetek felett, s megerősítsék önmagukban a hitet, hogy az invázió elhárítható.

Az újoncok
(The New Lot) angol, 1943, r: Carol Reed, f: Eric Ambler, Peter Ustinov, o: Peter Newbrook, sz: Bernard Lee (kérdező tiszt), Stewart Rome (tiszt), hb/E, 43 perc
Különböző társadalmi hátterű civilek, akik vonakodva vállalják a besorozást a brit seregbe, a II. világháború idején.
[a második világháború]

20.30: Téves mozdulat
(Falsche Bewegung), nyugatnémet, 1975, r: Wim Wenders, f: Peter Handke (Johann Wolfgang von Goethe regényéből), o: Robby Müller, Martin Schäfer, z: Jürgen Knieper, sz: Rüdiger Vogler (Wilhelm), Hanna Schygulla (Therese Farner), Hans Christian Blech (Laertes), Peter Kern (Bernhard), Nastassja Kinski (Mignon), hb/G, 103 perc
Goethe Wilhelm Meister tanulóévei című regényének napjainkba helyezett, szabadon adaptált változata. Főhőse, Wilhelm elhivatottságot érez az írói pálya iránt, ehhez azonban egy fontos tulajdonság hiányzik belőle: nem érdeklik az emberek. Az anyja tanácsára felfedező- és tanulóútra indul, amelynek során három különleges emberrel ismerkedik meg. A Mignont alakító tizennégy éves Nastassja Kinskit, akit egy diszkóban fedezett fel Wenders, legelső filmszerepében láthatjuk.
[Wenders-retrospektív]

november 27. vasárnap, 16.30: Tánc életre-halálra
(Dancing Machine), francia, 1990, r: Gilles Behat, f: Jean-Marc Cerrone, Paul-Loup Sulitzer, Loup Durand, o: José-Luis Alcaine, z: Jean-Marc Cerrone, Prokofjev, sz: Alain Delon (Alan Wolf), Claude Brasseur (Eparvier felügyelő), Patrick Dupond (Chico), Tonya Kinzinger (Daphné), hb/F, 100 perc
Alan Wolf, az egykor világhírű balettművész a balesete után megkeseredett, magányos ember lett, csak a balettintézete érdekli, amit könyörtelen maximalizmussal irányít Párizs szívében. Az utóbbi időben különös dolgok történnek a nagyhírű intézményben: három növendék hal meg egymás után, rejtélyes körülmények között…
[Alain Delon-retrospektív]

18.30: Lisszaboni történet
(Lisbon Story), német–angol–portugál, 1995, r, f: Wim Wenders, o: Lisa Rinzler, z: Jürgen Knieper, sz: Rüdiger Vogler (Phillip Winter), Patrick Bauchau (Friedrich Monroe), Vasco Sequeira (sofőr), Ricardo Colares (Ricardo), Joel Cunha Farreira (Zé), Sofia Bénard da Costa (Sofia), hb/G, 100 perc
A történet egy titokzatos segélykérő képeslappal kezdődik, melyet Phillip Winter hangmérnök kap barátjától, Friedrich Monroe rendezőtől, aki Lisszabonban forgat filmet. Winter útnak indul rozzant Citroënjével, a hangfelszerelésével együtt, de túl későn érkezik: Friedrich közben eltűnt. Phillip üres óvárosi lakásában csak egy régi „kurblis” kamerát talál, a vágóasztalon pedig egy befejezetlen, hang nélküli filmet. Elhatározza, hogy megvárja barátját, s addig is mikrofonnal a kezében kószál a lisszaboni utcákon, hogy megfelelő hangot találjon a néma képekhez...
[Wenders-retrospektív]

20.30: 48 óra
(Went the Day Well?), angol, 1942, r: Alberto Cavalcanti, f: Angus MacPhail, John Dighton, Diana Morgan (Graham Greene történetéből), o: Wilkie Cooper, z: William Walton, sz: Leslie Banks (Oliver Wilsford), Elizabeth Allan (Peggy), Frank Lawton (Tom Sturry), Basil Sidney (Hammond polgármester), Marie Lohr (Mrs. Fraser), mf/E, 82 perc
Alberto de Almeida-Cavalcanti, a világjáró brazil író-rendező-producer-díszlettervező svájci jogi és építészeti tanulmányai után díszlettervezőként, majd rendezőként lett a francia avantgárd mozgalom jeles képviselője a 20-as években. 1934-ben az angol dokumentumfilmes iskolához csatlakozott, 1949-től pedig hazája filmművészetét próbálta fellendíteni, de három év után kirúgták, s ezután főleg Európában dolgozott. A sokszor szatirikus-társadalomkritikus apró megfigyelések mestere, aki ebben az első játékfilmjében szorongató hitelességgel és Graham Greene írói közreműködésével jeleníti meg a szigetország háború alatti rettegését a német inváziótól. Egy tengerparti angol kisvárost angol egyenruhás német különítmény foglal el, hogy 48 óra alatt előkészítsék övéik partraszállását. A túszul ejtett lakosság minden módon védekezni próbál...
[a második világháború]

november 28. hétfő, 16.30: Mrs. Miniver
(Mrs. Miniver), amerikai, 1942, r: William Wyler, f: Arthur Wimperis, George Froeschel, James Hilton, Claudine West (Jan Struther regényéből), o: Joseph Ruttenberg, z: Herbert Stothart, sz: Greer Garson (Mrs. Miniver), Walter Pidgeon (Clem), Teresa Wright (Carol), Dame May Whitty (Lady Beldon), Richard Ney (Vin), Henry Travers (Ballard), mf/E, 120 perc
Mrs. Miniver és családja a középosztálybeliek boldog és kiegyensúlyozott életét éli a második világháború előtti Angliában. A hadiállapot bejelentése azonban felforgatja valamennyiük békés mindennapjait. A legidősebb fiú, Vin bevonul a légierőhöz, az apja, Clem motorcsónakokat gyűjt össze, hogy a csatornán visszavonuló hajók segítségére siessenek. Az asszony pedig véletlenül szemtől szembe kerül egy régóta keresett, hetek óta a környéken bujkáló német ejtőernyőssel…
[a második világháború]

18.30: Tejút
(La voie lactée), francia, 1969, r: Luis Buńuel, f: Jean-Claude Carričre, Luis Buńuel, o: Christian Matras, z: Luis Buńuel, sz: Paul Frankenur (Pierre), Michel Piccoli (de Sade), Laurent Terzieff (Jean), mf/F, 101 perc
Ismét egy „szentségtörő” vállalkozás! Két ember – csavargók? zarándokok? – útja Párizsból Spanyolországba. A vándorlás folyamán egy sor bizarr alakkal találkoznak. Misztikus, erotikus, néha természetfeletti kalandokba keverednek. A tér és az idő megszűnik: egymást váltják a helyszínek és a századok. Részt vesznek egy 4. századi eretnek szekta misztikus orgiáján. Egy fogadóban Jézus Krisztussal találkoznak. Egy tomboló vihar közepette Istennel is szembesülnek. Majd de Sade márkit látjuk, aki fáradhatatlanul folytatja istenkáromló és kegyetlen üzelmeit...
A vetítés utáni elemzést vezeti: Perlaki Tamás.
[Buńuel-filmklub]

20.30: Ne ébreszd fel az alvó zsarut!
(Ne réveillez pas un flic qui dort), francia, 1988, r: José Pinheiro, f: Frédéric H. Fajardie (saját regényéből), o: Raoul Coutard, z: Pino Marchese, sz: Alain Delon (Grindel felügyelő), Michel Serrault (Scatti), Patrick Catafilo (Péret felügyelő), Xavier Deluc (Lutz), hb/F, 93 perc
Grindel felügyelő nehéz problémával találja magát szemben: fel kell göngyölítenie a rendőrségen belül megalakult titkos szervezetet, amely kegyetlen módon kivégez minden olyan bűnözőt, akik kisiklottak az igazságszolgáltatás kezéből. A „Hűség a rendőrséghez” fedőnevű halálbrigád hamar rájön Grindel küldetésére, és előbb legközelebbi munkatársait teszi el láb alól, majd magát Grindelt veszi célba. Grindel élete kockáztatásával folytatja a nyomozást, s kénytelen szembesülni a ténnyel, hogy nagyra becsült, köztiszteletnek örvendő főnöke mozgatja a kegyetlen leszámolásokat végző szervezetet…
[Alain Delon-retrospektív]

november 29. kedd, 16.30
Este hatkor háború után
(V seszt csaszov vecsera poszle vojni), szovjet, 1944, r: Ivan Pirjev, f: V. M. Guszev, o: Valentin Pavlov, z: Tyihon Hrenyikov, sz: Marina Ladinyina (Varja Pankova), Jevgenyij Szamoljov (Kudrjasov hadnagy), Ivan Ljubeznov (Gyemidov hadnagy), mf/R, 90 perc
Kis csomag érkezik a fronton küzdő szovjet tüzérségi csapathoz, amely éppen most vert vissza egy náci támadást. A hős hadnagy és barátja bonthatja ki a csomagot, melyből egy moszkvai óvoda ajándékai kerülnek elő. Köztük egy fénykép a gyerekekről és csinos óvónőjükről. Egy levél lapul a csomagban: ebben az óvodások meghívják a csomag kibontóját, hogy ha szabadságra engedik, látogasson el hozzájuk. A két fiatal tiszt eleget tesz a meghívásnak. A szép szőke óvónő és Kudrjasov hadnagy egymásba szeretnek. De a katonáknak vissza kell térniük a frontra. Kudrjasov elveszti a fél lábát, és arra kéri bajtársát, mondja azt Varjának, elesett a fronton. A lány azonban rájön az igazságra…
[a második világháború]

18.30: Kínai háború
(The Battle of China / Why We Fight 6), amerikai, 1944, r: Frank Capra, Anatole Litvak, f: Julius J. Epstein, Philip G. Epstein (Konfuciusz könyvének felhasználásával), z: Dimitri Tiomkin, sz: a korszak történelmi személyei, hb/E, 65 perc
Ebben az epizódban megismerkedünk Kínával és népével. Rövid történelmi áttekintés során megértjük, Japán miért akarta meghódítani, és miért volt biztos a sikerben. A kínaiak azonban minden erőforrásukat összpontosították, hogy ellenálljanak az agressziónak.
[a második világháború]

20.30: Rossz vér
(Mauvais sang), 1986, r, f: Leos Carax, o: Jean-Yves Escoffier, z: Charles Aznavour, Serge Reggiani, sz: Michel Piccoli (Marc), Juliette Binoche (Anna), Denis Lavant (Alex), Hans Meyer (Hans), Julie Delpy (Lise), Serge Reggiani (Charles), hb/F, 125 perc
A történet 1986-ban játszódik, amikor a Halley-üstökös és az AIDS-vírus tartotta rettegésben a világot. Két rivális gengszterbanda küzd egymással Párizs valamelyik kísérteties falanszter negyedében. Alex az egyik bandavezér feleségének, Annának segítségével megpróbálja megkaparintani a világot fenyegető vírus ellenszerét egy titkos laboratóriumból. Alex és Anna között tiszta, romantikus, égi szerelem szövődik, amelynek különös fénye beragyogja az izgalmas és tragikus történetet.
[Leos Carax-évforduló]

november 30. szerda: 16.30: Kegyetlen tenger
(The Cruel Sea), angol, 1953, r: Charles Frend, f: Eric Ambler (Nicholas Monsarrat regényéből), o: Gordon Dines, z: Alan Rawsthorne, sz: Jack Hawkins (Ericson kapitány), Donald Sinden (Lockhart hadnagy), John Stratton (Ferraby), Denholm Elliott (Morell alhadnagy), John Warner (Baker), Stanley Baker (Bennett), mf/E, 126 perc
A rendező a háborús dokumentumfilmek legjobb vonásait mentette át azzal, hogy a dokumentarizmust nem az eseményekre, hanem az emberekre koncentrálta. A hadihajó háborús hétköznapjait bemutató képsorok leszámolnak az angol tengerészmítosz minden hamis legendájával, ugyanakkor emléket állítanak a háborúban szokatlan feladatokra kényszerülő civil kisembernek.
[a második világháború]

18.30: A háború eléri Amerikát
(War Comes to America / Why We Fight 7), amerikai, 1945, r: Frank Capra, Anatole Litvak, f: Julius J. Epstein, Philip G. Epstein, Anatole Litvak, Anthony Veiller (Adolf Hitler Mein Kampfjának felhasználásával), z: Dimitri Tiomkin, sz: a korszak történelmi személyei, hb/E, 70 perc
Az utolsó epizód összegzi azokat a történelmi és ideológiai információkat, melyeket a korábbi részek nagyobb részletességgel tárgyaltak. A film foglalkozik Amerika történelmével, s azzal, hogy miért volt szükségszerű hadbalépése a szövetségesek oldalán.
[a második világháború]

20.30: Klein úr
(Monsieur Klein), francia, 1977, r: Joseph Losey, f: Franco Solinas, Fernando Morandi, o: Gerry Fisher, z: Egisto Macchi, Pierre Porte, sz: Alain Delon (Robert Klein), Jeanne Moreau (Florence), Suzanne Flon (házmesternő), Michael Londsdale (Pierre), Juliet Berto (Janine), hb/F, 122 perc
Az 1942-es párizsi zsidóelhurcolás időszakában játszódik a történet. Robert Klein, jómódú párizsi műkereskedő a zsidóüldözések kezdetétől szép hasznot húz a zsidók nyomorúságából, amikor olcsón fölvásárolja javaikat. Egyszer azonban rájön, hogy őt összetévesztik egy azonos nevű zsidó férfival. A titokzatos hasonmás kutatása saját énjének föltárásához vezet. A végén tudatosan vállalja a sorsközösséget az üldözöttekkel, s a nácik őt is deportálják.
[Alain Delon-retrospektív]