Az Örökmozgó Filmmúzeum szeptemberi programja
(Az előadások egy része csak tagságival látogatható)

Filmemlékezet fesztivál *** Dusan Makavejev *** Greta Garbo *** Claudette Colbert *** a nagy háború - az első világháború *** John Cassavetes *** Zsidó Nyári Fesztivál

szeptember 1. csütörtök, 16.30

Csak a tied

(La contessa Castiglione), olasz, 1942, r: Flavio Calzavara, f: Pino Accame, Mario Beltrami, Flavio Calzavara, o: Pogány Gábor, z: Virgilio Doplicher, sz: Doris Duranti (Virginia), Andrea Checci (Baldo), Renato Cialente (Constantino), Enzo Biliotti (III. Napoleon), Annibale Betrone (Haussmann báró), mf/I, 125 perc

Virginia Oldoini Lamporecchi a 19. századi Itália egyik híres szépsége volt, aki a kor több kiemelkedő férfiúját ejtette rabul lényének démoni bűbájával, buja érzékiségével, elbűvölő intelligenciájával. Firenzében született, tizenöt évesen ment férjhez Castiglione herceghez, aki mellett mindvégig szeretőket tartott. Legtovább III. Napóleon barátnője volt, a film az ő viharos szerelmük történetét meséli el…

18.30

A test ördöge

(Le diable au corps), francia, 1947, r: Claude Autant-Lara, f: Jean Aurenche és Pierre Boch (Raymond Radiguet regényéből), o: Michel Kelber, z: Cloerec, sz: Gérard Philipe (François), Micheline Presle (Marthe), Jean Deboucourt (a férj), Denise Grey, mf/F, 120 perc

A 23 éves korában elhunyt Radiguet önéletrajzi regénye közvetlenül az I. világháború végén játszódik. 1947-ben tragikusan aktuális volt a két szerencsétlen sorsú fiatal története, akiknek szerelmét a háború zúzta szét. Autant-Lara merész formai és tartalmi újításokkal alkotta meg élete főművét a szerelem elsőbbségéről: a visszaemlékező főhős jelenből múltba s onnan visszatérő gondolatait követi.

[a nagy háború]

20.30

A rendőr

(Ha-shoter Azulai), izraeli, 1970, r, f: Ephraim Kishon, o: David Gurfinkel, z: Nurit Hirsch, sz: Shaike Ophir (Azulai), Zaharira Harifai (Betty), Avner Hiziyahu (Lefkowitch rendőrkapitány), Joseph Shiloach (Amar), hb/héber hang, 87 perc

with English subtitles

Azulait, a jószívű, de kétbalkezes jaffai rendőrt főnöke idő előtt nyugdíjazni akarja. A jaffai bűnözők azonban nem szívesen látnának egy új, keménykezű rendőrt a környékükön, ezért mindent elkövetnek, hogy Azulai főnökeit meggyőzzék a rendőr kivételes éberségéről és szigoráról.

[Zsidó Nyári Fesztivál]

szeptember 2. péntek, 16.30

Krisztina királynő

(Queen Christina), amerikai, 1933, r: Rouben Mamoulian, f: Salka Steuermann-Viertel, H. M. Harwood, S. N. Behrman, o: William H. Daniels, z: Herbert Stothart, sz: Greta Garbo (Krisztina királynő), John Gilbert (Antonio), Ian Keith (Magnus), Lewis Stone (Oxenstierna), mf/E, 95 perc

Greta Garbo egyik legjelentősebb és legkedveltebb hangosfilmszerepe volt a legendás svéd királynő megformálása. Krisztina a 17. századi Európa legműveltebb asszonya volt, ellenezte a háborút, és nem akart utódot adni hazájának. Svédország azonban ekkor állt európai politikai és katonai hatalma csúcspontján, ezért az udvari körök lemondásra kényszerítették a királynőt. Salka Viertel osztrák írónő forgatókönyve a közönségnek íródott: álruha, spanyol szerető, svéd hómezők, udvari intrikák, párbajok színesítik a cselekményt.

[Greta Garbo-centenárium]

18.30

Csillagot az égről

(Unhook the Stars), amerikai, 1996, r: Nick Cassavetes, f: Helen Cadwell, Nick Cassavetes, o: Phedon Papamichael, sz: Gena Rowlands (Mildred), Marisa Tomei (Monica), Gérard Depardieu (Big Tommy), mf/E, 104 perc

A független filmes John Cassavetes és Gena Rowlands fiának ez az első rendezése. „Az anyák a társadalom alapkövei” – mondja Cassavetes – „de miután egyértelmű anyai funkciójukat beteljesítették, gyakran magukra hagyják őket”. A kertvárosban, kényelmes özvegységben élő Mildred, mikor felnőtt lánya elköltözik, elvállalja a zűrös életű fiatal szomszédnő kisfiának felügyeletét. Kialakuló barátságukból merít erőt az önállósodáshoz, hogy a kínálkozó sablonmegoldásokat (nagymamaszerep, kései szerelem stb.) mérlegelve a legeredetibb módon értelmezze át életét. A főszerepre saját anyját kérte fel a debütáló rendező. „Nemcsak azért, mert ő a világ legjobb színésznője, hanem mert a szerep rá van szabva. A filmben nemcsak az én életem, de az övé is benne van.”

20.30

Sallah Shabati

izraeli, 1963, r, f: Ephraim Kishon, o: Floyd Crosby, Nissim Leon, z: Yohanan Zaray, sz: Topol (Sallah Shabati), Geula Noni (Habbubah), Gila Almagor (Bathsheva), Arik Einstein (Ziggi), Shraga Friedman (Neuman), Zaharira Harifai (Frieda), hb/héber hang, 105 perc

with English subtitles

Ezzel a világhírű filmmel a nyolcvanéves korában idén elhunyt Ephraim Kishonra (Kishont Ferenc) emlékezünk. Kishon filmjei közül a Sallah Shabati vált legismertebbé többek között a főszereplő Chaim Topol kimagasló játéka miatt. A film azt az időszakot idézi fel, amikor száz és százezrek vándoroltak Izraelbe az ígéret földjének megalapítása után.

[Zsidó Nyári Fesztivál]

szeptember 3. szombat, 16.30

Svejk, a derék katona

(Dobrý voják Svejk), csehszlovák, 1956, r: Karel Steklý, f: Jan Halek (Jaroslav Hasek regényéből), o: Rodolf Stahl (I. rész), Jan Roth (II. rész), sz: Rudulf Hrusinský (Svejk), Svatopluk Benes (Lukas hadnagy), Josef Hlinomaz (Palivec), Milos Kopecký (Katz), mb, 202 perc

Pocakos ember mászik elő a romok közül, és a fülét piszkálgatva méltatlankodik, ide ne lőjenek, itt emberek vannak. Ő Svejk. Másnak nyilván másik vicc, poén, geg jut róla és a filmről eszébe. Most itt van mind, teljes egészében, gyönyörű színesben…

[a nagy háború]

20.30

Sallah Shabati

izraeli, 1963, r: Ephraim Kishon, hb/héber hang, 105 perc

with English subtitles

l. 2-án

[Zsidó Nyári Fesztivál]

szeptember 4. vasárnap, 16.30

Walewska grófnő

(Conquest), amerikai, 1937, r: Clarence Brown, f: Samuel Hoffenstein, Salka Viertel, S. N. Behrman, o: Karl Freund, z: Herbert Stothart, sz: Greta Garbo (Marie Walewska), Charles Boyer (Napóleon), Reginald Owen (Talleyrand), Alan Marshall (Captain O'Ornano) mf/E, 110 perc

Napóleon csodálója, majd szeretője, élettársa, végül egyetlen híve és segítője az Elba-szigeti magányban a lengyel Walewska grófnő, aki egyszerre volt a nagy ember áldozata és megleckéztetője. Walewska embersége, sokszínűsége jól kiegyensúlyozta Napóleon egyre erősödő zsarnoki természetét. A történelem azonban csak ürügy a rendező számára ahhoz, hogy ábrázolja a szükségszerűen végzetükbe rohanó főszereplők sorsát, szenvedélyes szerelmét. Garbo és Boyer játéka nemcsak a közönség, hanem az amerikai Akadémia elismerését is kivívta – olyannyira, hogy Napóleon megformálásáért Boyert Oscar-díjra jelölték.

[Greta Garbo-centenárium]

18.30

A kopár sziget

(Hadaka no shima), japán, 1960, r, f: Shindo Kaneto, o: Kuroda Kiyoshi, z: Hikaru Hayashi, sz: Otowa Nobuko (anya), Tonoyama Taiji (apa), Tanaka Shinji (idősebb fiú), Horimoto Masanori (fiatalabb fiú), szöveg nélkül, 97 perc

„A kopár sziget címe a víz hiányára utal csupán, mert egyébként a sziget nem kopár – legalábbis az a kis része nem, amelyet egy kétgyermekes házaspár művel. A növények öntözéséhez a vizet csónakkal hozzák a szárazföldről, és ez kegyetlenül nehéz munka. A kopár sziget a terméketlen lázadás filmje. A bekerített ember lázad itt, olyan helyzetben, amelyből lehetetlen kitörni.” (Berkes Ildikó – Nemes Károly: A japán film világa)

20.30

Tel-avivi gödör

(Te’alat Blaumilch), izraeli, 1970, r, f: Ephraim Kishon, o: Manny Winn, z: Noram Sheriff, sz: Bomba Tzur (Blaumilch), Nissim Azigri (Ziegler), Sharag Friedman (Dr. Avigdor), Ephraim Kishon (sofőr), Gideon Singer (Lvkowicz), hb/héber hang, 89 perc

with English subtitles

Kishon vígjátéka élesen bírálja a bürokráciát és az ostobaságot, amely áthatja Izrael mindennapjait. A középpontban az elmegyógyintézetből megszökött Blaumilch áll, aki lopott fúrógépével hatalmas lyukat fúr Tel-Aviv központjában, s ezzel őrületbe kergeti az arrafelé közlekedőket. Munkája során senki nem kérdezi meg, hogy miért fúr, sőt, a hivatal lelkesen segíti „közérdekű” tevékenységét…

[Zsidó Nyári Fesztivál]

szeptember 5. hétfő, 16.30

Kísért a múlt

(L’entraineuse), francia, 1940, r: Albert Valentin, f: Charles Spaak, o: Günther Rittau, z: Georges Van Parys, sz. Michčle Morgan (Suzanne), Gilbert Gil (Pierre), Gisčlle Preville (Lucienne), Arthur Devčre (Raymond), mf/F, 70 perc

Suzy konzumnőként dolgozik egy éjszakai mulatóban. Pihenésként néhány napot a Côte d'Azuron tölt, és megismeri az igazi nagy szerelmet. Mivel mélyen tisztességes és becsületes lány, sokat vívódik, hogyan fedje fel igazi foglalkozását. Egy párizsi vendég felismeri őt és leleplezi. Suzy megalázottan távozik, azzal a fájdalmas érzéssel, hogy le kell mondania szerelemről és a polgári társadalom szemében elfogadott életről.

18.30

Fekete-fehér színesben

(La victoire en chantant), francia, 1976, r: Jean-Jacques Annaud, f: Georges Conchon, Jean-Jacques Annaud, o: Claude Agostini, z: Pierre Bachelet, sz: Jean Carmet (Bosselet), Jacques Dufilho (Paul), Catherine Rouvel (Marinette), Jacques Spiesser (Hubert), Dora Doll (Maryvonne), hb/F, 95 perc

1915 januárjában a kameruni francia kolónián a kihelyezett diplomaták élik mindennapi életüket, szerelmeskednek, abszintot isznak, unatkoznak, és mit sem tudnak arról, hogy Európában kitört a háború. A németek is fönntartanak egy posztot a telephelyen, három katona képviseli Németországot. Egy szép napon megérkeznek a hírek az otthoni konfliktusokról. A kezdeti közös piknikezés, izgalom, találgatások után egyre többen érzik úgy, hogy itt Afrikában is képviselniük kell a nemzeti érdekeket. Apránként hatalmába keríti őket valami elvakult nacionalizmus, ami odáig fajul, hogy a francia kolónia feketéit harcba küldik a német kolónia feketéi ellen…

[a nagy háború]

20.30

Rosemary gyermeke

(Rosemary’s Baby), amerikai, 1968, r, f: Roman Polanski (Ira Levin regényéből), o: William Fraker, z: Krzysztof Komeda, sz: Mia Farrow (Rosemary), John Cassavetes (Guy), Ruth Gordon (Minnie), Sidney Blackner (Roman), mf/E, 135 perc

A rendező pszichohorror-trilógiájának középső darabja kitűnő filmváltozata az első olyan „természetfölöttiségről” szóló regénynek, amely felkerült az év (1967) legkelendőbb tíz könyvének listájára. Rosemary nem éppen sikeres színész férjével, Guy-vel beköltözött egy lenyűgözően rejtélyes New York-i bérház rossz hírű lakásába. Szomszédjukban egy rámenősen kedves idős házaspár. A háztartásbeli Rosemary számára egyre fenyegetőbbé válik az élet a maga mindennapiságában. Nehezen viselt terhessége alatt szörnyű gyanú ébred benne: hátha a sátán gyermekét hordja a szíve alatt.

szeptember 6. kedd, 16.30

Grand Hotel

amerikai, 1932, r: Edmund Goulding, f: Balázs Béla (Vicky Baum darabjából), o: William H. Daniels, z: William Axt, Charles Maxwell, sz: Greta Garbo (Grusinszkaja), John Barrymore (Felix von Geigern báró), Joan Crawford (Flaemmchen), mf/E, 112 perc

Ne higgyünk doktor Otternschlangnak, aki a film elején azt állítja: „…itt az emberek jönnek-mennek. Sosem történik semmi”. A hotel vendégeinek élete ugyanis egyszer csak összegabalyodik. Grusinszkaja, a balerina attól fél, hogy karrierje a végpontjához ért. Egy lyukas zsebű báró éppen őt akarja kirabolni, de az értékes nyaklánc helyett a hölgy szívét szerzi meg…

[Greta Garbo-centenárium]

18.30

Vádolok!

(J’accuse), francia, 1919, r, f: Abel Gance (Henri Barbusse regényéből), o: Léone Henri Burel, Marc Bujard, Maurice Forster, sz: Rom Valdjoubé (Jean), Severin Mars (François), Marise Dauvray (Edith), magyar inzert, 85 perc

A megrázó háborús melodrámában egy fiatal francia nőnek mind a férje, mind a szerelme Verdunnél harcol a fronton. Eközben egy német tiszt megerőszakolja, és teherbe ejti. A férj a fronton tudja meg, hogy feleségének a háború előtt viszonya volt valakivel, de megbocsát az asszonynak és a szeretőnek is. Egy ütközetben elesik, a szerető pedig nyomorékká válva biceg hazafelé…

[a nagy háború]

20.00

Premier

(Opening Night), amerikai, 1978, r, f: John Cassavetes, o: Al Ruban, Frederick Elmes, z: Bo Harwood, sz: Gena Rowlands (Myrtle Gordon), Ben Gazzara (Manny), John Cassavetes (Maurice), Joan Blondell (Sarah), mf/E, 140 perc

Mesterségbeli tudását John Cassavetes színházi rendezőként is többször bizonyította. Filmjében az általa jól ismert teátrum világát mutatja be egy rendkívül személyes hangvételű történet keretében. Myrtle, a híres színésznő egy színdarab próbái közben súlyos lelki válságba kerül. Megöregedett, elhagyták az emberek, s amikor egy szerencsétlenségnek is tanúja lesz, ereje végképp elhagyja. A premierre ittasan érkezik, s rögtönözni kezd: játéka döbbenetes erővel sodorja magával nézőit. A pszichés problémákkal küzdő színésznőt a rendező felesége, Gena Rowlands alakítja, aki több színdarabjában, illetve filmjében szerepelt. Ez alkalommal is mély átéléssel, elementáris erővel játssza szerepét.

[Muszter/Cassavetes]

szeptember 7. szerda

16.30

Nyugaton a helyzet változatlan

(All Quiet on the Western Front), amerikai, 1930, r: Lewis Milestone, f: Del Andrews, George Abbott (E. M. Remarque regényéből), o: Arthur Edeson, z: David Broekman, sz: Lew Ayres (Paul Baumer), Louis Wolheim (Katczinsky), Slim Summerville (Tjaden), John Wray (Himmelstoss), mf/E, 105 perc

A világhírű német regényíró, Erich Maria Remarque önként jelentkezett katonának az I. világháborúba, és ott szerzett – egész életét meghatározó – élményeit a Nyugaton a helyzet változatlan címmel 1929-ben megjelent és világsikert aratott regényében foglalta össze: a gimnáziumból épphogy kikerülő fiatal nemzedék szemszögéből mutatja be a háború nyomorúságát és az emberekre gyakorolt iszonyú hatását. Hazafias lelkesedéssel vonul az iskolapadból a csatatérre a megtévesztett német ifjúság, hogy aztán rádöbbenjen, mennyire nincs köze az értelmetlen öldöklésnek az eszményekhez. A lövészárok-háború mindmáig egyik leghitelesebb és legmegrázóbb ábrázolását Eizenstein „kitűnő doktori munkának” nevezte, s Oscar-díjjal jutalmazták. Azóta is filmtörténeti klasszikus ez a mesteri korai hangosfilm.

[a nagy háború]

18.30

Egy kínai bukméker meggyilkolása

(The Killing of a Chinese Bookie), amerikai, 1976, r, f: John Cassavetes, o: Fred Elmes, Mikes Ferris, z: Bo Harwood, sz: Ben Gazzara (Cosmo Vittelli), Seymour Cassel (Mort Weil), Robert Phillips (Phil), Soto Joe Hugh (Ling), mf/E, 113 perc

Cassavetes, a nagy lélekbúvár ezúttal rendhagyó gengszterfilmet készített. Ez a rendkívül hatásos műfaj újabb lehetőséget adott számára, hogy bemutassa az emberi függőséget és kiszolgáltatottságot. Cosmo Vittelli, egy night-club vezetője huszonháromezer dollárt veszít kártyán. Mort Weil hajlandó hitelt biztosítani neki, de az ideiglenes kölcsönt feltételhez köti: Vittelli tegye el láb alól az alvilág befolyásos alakját, a kínai bukmékert, Linget. Cosmo nem hajlandó elvállalni a piszkos munkát, de Mort és bandája sarokba szorítja...

[Muszter/Cassavetes]

20.30

Hosszú jegyesség

(Un long dimanche de fiançailles), francia, 2004, r: Jean-Pierre Jeunet, f: Jean-Pierre Jeunet, Guillaume Laurant (Sébastien Japrisot regényéből), o: Bruno Delbonnel, z: Angelo Badalmenti, Camille Saint-Saëns, Giuseppe Verdi, sz: Audrey Tautou (Mathilde), Gaspar Ulliel (Manech), Jean-Pierre Becker (Esperanza hadnagy), Dominique Bettenfeld (Ange), mf/F, 134 perc

Öt végsőkig elcsigázott francia katona az I. világháborúban elhagyja őrhelyét a somme-i lövészárokból. A hadbíróság halálra ítéli őket: a szökevényeket a két frontvonal közötti senki földjére viszik, hogy a kereszttűzben pusztuljanak el. Amikor az egymással szembenálló seregek rohamra indulnak, mindannyian meghalnak. Vagy talán mégsem? Az egyik elítélt menyasszonya azt hallja, vőlegénye megmenekült. A mindenre elszánt fiatal lány – aki egyébként gyermekkora óta mozgássérült – elindul, hogy megkeresse szerelmesét. Az út hosszú, és rettenetes kínokkal teli…

[a nagy háború]

szeptember 8. csütörtök, 16.30

A kétarcú nő

(Two-Faced Woman), amerikai, 1941, r: George Cukor, f: S. N. Behrman, Salka Viertel, George Oppenheimer (Ludwig Fulda darabjából), o: Joseph Ruttenberg, z: Bronislau Kaper, sz: Greta Garbo (Katherine Blake), Melwyn Douglas (Lawrence), Constance Bennett (Griselda), Roland Young (O. O. Miller), Robert Sterling (Dick), mf/E, 87 perc

Ludwig Fulda színdarabjának helyzetkomikumokra épített feldolgozása Garbo pályájának utolsó állomása. A művésznő megrettent a későbbi kockázatoktól, a bukás lehetőségétől. „Jobb otthagyni valamit, amikor még szeretik a visszavonulót” – nyilatkozta. Karin, a magányt és a havasi alpesi tájat kedvelő, szögletes mozgású sítanárnő vissza akarja hódítani a mondén életet kedvelő, kissé lusta újságíró férjét. Elutazik New Yorkba, frivol öltözéket ölt, s a hozzá lelkesen közeledő Larryvel elhiteti, hogy ő Karinnak, a zord jellemű sítanárnőnek az ikertestvére, Katrin…

[Greta Garbo-centenárium]

18.30

A gorilla délben fürdik

(Gorila se kupa u podne), jugoszláv–német, 1992, r, f: Dušan Makavejev, o: Miodrag Milošević, z: Brynnor Llewelyn Yone, sz: Svetozar Cvetković (Viktor), Anita Mančić (Miki Miki – Lenin), Alexandra Rohmig (német lány), Petar Božović (Trandafil), mf/szerb hang, 83 perc

„Főhőse egy szovjet katonatiszt, aki nem akar szembenézni a ténnyel, hogy egyik napról a másikra eltűnt a berlini fal, s vele együtt megszűnt a Nagy Feladat. (…) Eddig volt megbízatása: Berlin keleti felében őrizte a békét. Most pedig itt áll savanyú, sápadt, citromba harapott képpel, fehér bugyival a fején, mint egy féleszű, s téblábol a nagyváros utcáin és háztetőin. Otthon sem várja senki, s itt sem érdekel senkit. Árnyékemberré változott. A lenini nagyhatalom hajdani tisztjének csupán a dicsőség emléke maradt, mely mára abszurditássá transzformálódott. (…) A szovjet katonatisztet megkörnyékezi egy bűnöző: embert kellene ölnie, busás összeg fejében. Viktor Boroszovics nem érzi alkalmasnak magát erre a feladatra. És így indokolja döntését: »Engem nem képeztek ki erre. Hogy sok embert öljek meg arra igen, de nem egyenként.«” (Muszter, 2005. augusztus)

[Dušan Makavejev]

20.30

Arcok

(Faces), amerikai, 1968, r, f: John Cassavetes, o: Al Ruban, z: Jack Ackerman, sz: Gena Rowlands (Jeanny), John Marley (Richard), Lynn Carlin (Maria), Seymour Cassel (Chet), mf/E, 130 perc

John Cassavetes a 60-as években egymás után készíti sajátos hangvételű, az amerikai átlagcsaládot bemutató filmjeit, s a kritikusok az egekig magasztalják a kliséktől és hagyományoktól eltávolodva egyénit alkotó rendezőt. Bizonyságul szolgál, hogy ez a film elnyerte a legjobb férfi szereplőnek járó Arany Oroszlánt a velencei fesztiválon és a legjobb forgatókönyv Oscar-díját. Az Arcok a házasság intézményét vizsgálja nagyító alatt, Richard és Maria sorsán keresztül. Mindketten ráuntak a másik félre, de a kisebb-nagyobb kalandok sem hoznak számukra boldogságot. A kiutat elsősorban önmagukban kell keresniük, csak ezután képesek egymással tisztázni érzéseiket.

[Muszter/Cassavetes]

szeptember 9. péntek, 16.30

York őrmester

(Sergeant York), amerikai, 1941, r: Howard Hawks, f: Abem Finkel, Harry Chandler, Howard Koch, John Huston, o: Sol Polito, z: Max Steiner, sz: Gary Cooper (Alvin C. York), Joan Leslie (Gracie), Walter Brennan (Pastor), George Tobias (Ross), mf/E, 120 perc

Hogyan lesz egy csak a mának élő, verekedős falusi fenegyerekből az amerikai hadsereg legendás hős őrmestere az I. világháborúban? Ezt mutatja be sok humorral, sőt némi iróniával ez a maga korában igen jelentős és nagy sikerű realista film, amely – Amerika hadba lépését követően – aligha lehetett mentes a hazafias-háborús propagandától. Maga Huston 1942-ben vonult be, s őrnagyként, kitüntetéssel szerelt le.

[a nagy háború]

18.30

New York árnyai

(Shadows), amerikai, 1959, r: John Cassavetes, o: Erich Kollmar, z: Charles Mingus, sz: Leila Goldoni (Leila), Ben Carruthers (Ben), Hugh Hurd (Hugh), Anthony Ray (Tony), Rupert Crosse (Rupe), Tom Allen (Tom) mf/E, 80 perc

Három afroamerikai testvér közül a legidősebb, Hugh, énekes, aki nehezen érvényesül a szakmában. Harmadrangú lokálokban konferál be. Öccse, Ben, zenésznek készül, de valójában semmit sem csinál, csak teng-leng az utcákon, verekedésekbe keveredik. Huguk, Leila sem dolgozik, bárokban udvaroltat magának. Hugh fekete bőrű, Bent és Leilát viszont senki sem nézné afroamerikainak. Leila megismerkedik egy fehér bőrű fiúval, megtetszenek egymásnak. Tony nem tudja eltitkolni meghökkenését, rémületét, amikor megismeri Leila családját… Cassavetes első filmje különleges improvizáció. Forgatókönyv nélkül készült, a színészek nem előre megírt szöveget mondanak, hanem rögtönöznek.

[Muszter/Cassavetes]

20.30

Sweet Movie

kanadai–francia, 1974, r, f: Dušan Makavejev, o: Pierre Lhomme, z: Manos Hadjidakis, sz: Carole Laure (Világszépe'84), Pierre Clémenti (Patyomkin matróz), John Vernon (tőkés), mf/E, 99 perc

„A film dionüszoszi, diogenészi jellegével, szélsőséges erotikájával, faunizmusával ingerel. Műfaji tekintetben is összetett, játszik a nézővel: allegorikus filmdráma, performance, burleszkre stilizált elemek keresztezése, ötvözete. Makavejev a fogyasztói piac világot keresztül-kasul szövő agresszivitását, mindenevő, csillapíthatatlan, önpusztító éhségét mutatja be játékossággal, határtalan cinizmussal, felforgató technikával szürreális víziójában. Ez a társadalom nem pusztán javakat, hanem emberi ideákat, forradalmi és reakciós eszméket, illúziókat, vágyakat, érzéseket, szépséget egyaránt bekebelez. (…) Makavejev brutális, obszcén képekkel sokkol, filmje az önámítás és az álszentség ellen indított hadjárat. A játékosság a komolysággal, drámaisággal keveredik. A figurák elrajzoltak, s ez ironikus, groteszk színezetbe burkolja a szereplőket, történéseket.

Filmjében a képzőművészeti jelleg és a zeneiség hangsúlyozottan jelen van.” (Muszter, 2005. augusztus)

[Dušan Makavejev]

szeptember 10. szombat, 16.30

Színes fátyol

(The Paitned Veil), amerikai, 1934, r: Richard Boleslawski, f: Edith Fitzgerald, Salka Viertel, John Meehan (Somerset Maugham regényéből), o: William H. Daniels, z: Herbert Stromberg, sz: Greta Garbo (Katrin), Herbert Marshall (Walter), George Brent (Jack), mf/E, 80 perc

Katrin a nővére esküvője után egyedül marad. A magány elől menekülve elfogadja apja barátjának házassági ajánlatát. Walter és Katrin hamarosan Kínába utaznak, ahol a férjet teljesen leköti orvosi kutatómunkája. A magányos asszony viszonyt kezd az angol követség egyik alkalmazottjával. Kapcsolatuk azonban kitudódik…

[Greta Garbo-centenárium]

18.30

A gamma-sugarak hatása a százszorszépekre

(The Effect of Gamma Rays on Man-in-the-Moon Marigolds), amerikai, 1972, r: Paul Newman, f: Alvin Sargent (Paul Zindel Pulitzer-díjas színművéből), o: Adam Holender, z: Maurice Jarre, sz: Joanne Woodward (Beatrice), Roberta Wallach (Ruth), Nell Potts (Matilda), hb/E, 100 perc

Döbbenetessé a színészi alakítások teszik Newman második rendezését. Beatrice, a negyvenes éveiben járó háziasszony a férje halála után egyedül neveli két lányát egy amerikai külvárosban. Naphosszat apróhirdetéseket olvas, melyek kapcsán különböző álmokat sző. Mindent és mindenkit leszól maga körül, zsidózik, zsörtölődik naphosszat, és egy álomvilágot épít fel magának a gyerekkoráról. Nagyobbik lánya, az epilepsziás Ruth egy iskolai színielőadás háziasszonyszerepében anyját gúnyolja ki, ugyanakkor Ruth kitűnően érzékelteti, miként jelennek meg a lányon anyja viselkedésformái. Ruth húga, Matilda (akit egyébként Newman lánya játszik) a biológia szerelmese: gamma-sugárral kezelt virágmagokat nevel...

20.30

Manifesto

amerikai, 1988, r, f: Dušan Makavejev (Emile Zola történetéből), o: Tomislav Pinter, z: Nicola Piovani, sz: Camilla Sřeberg (Svetlana), Alfred Molina (a titkosrendőrség vezetője), Simon Callow (Hunt rendőrfőnök), Eric Stoltz (Christopher), Svetozar Cvetković (Rudi), hb/E, 96 perc

A fekete komédia és a politikai szatíra elemei keverednek Makavejevnek ebben a munkájában. Egy nagy ország királya úgy dönt, hogy néhány nyugodt napot tölt el egy kis kelet-európai országban, Waldheimben, ahol béke és nyugalom honol. Titkosrendőrsége meg is érkezik a kis faluba, és kiderül, hogy az a legkevésbé sem biztonságos hely. Éppen szexuális forradalom van kitörőben, és bizonyos gyanús elemek politikai gyilkosságra készülnek.

[Dušan Makavejev]

szeptember 11. vasárnap, 16.30

Ez történt egy éjszaka

(It Happened One Night), amerikai, 1934, r: Frank Capra, f: Robert Riskin (Samuel Hopkins Adams regényéből), o: Joseph Walker, z: Louis Silvers, sz: Clark Gable (Peter Warne), Claudette Colbert (Ellie Andrews), Walter Connoly (Ellie apja) Roscoe Karns (Shapely), mf/E, 110 perc

Ellie, az elkényeztetett milliomos lány megszökik otthonról, hogy házasságot kössön az apja által ellenzett férfival. A Miamiból New Yorkba tartó autóbuszon megismerkedik Peterrel, az elbocsátott újságíróval, aki annak fejében, hogy riportsorozatot írhat róla, hajlandó neki segíteni. Kalandos útjuk során fokozatosan egymásba szeretnek…

[Claudette Colbert-évforduló]

18.30

Az ember nem madár

(Čovek nije tica), jugoszláv, 1965, r, f: Dušan Makavejev, o: Aleksandar Petković, z: Petar Bergamo, sz: Milena Dravić (Rajka), Janez Vrhovec (Jan), Stojan Aranđelović (Barbulović), mf/szerb hang, 88 perc

„A történet két pár kapcsolata köré fonódik. A kamera Jant követi, egy gépészmérnököt, aki egy rézgyárban dolgozik valahol Szerbiában. Egy szobát bérel Raika fodrászlány szüleitől, akivel szerelmi románcba keveredik. A másik szálon egy szerelmi háromszög bontakozik ki. A kétkezi munkás felesége beleszeret egy másik férfibe. Az asszony ráeszmél, hogy a basáskodó férj csupán hipnotizőre volt. Az igazságtalanság érzése fellázítja a sorsa ellen, amelyben ő is vétkes volt, hiszen meghunyászkodva végül is mindig engedett az elnyomásnak, behódolt a férj által kiépített rendszerbe. (…) Most már vége a hipnózisnak, mondja a feleség a barátnőjének. S ha vége a hipnózisnak, az már egy új valóság kezdete. De lehetséges, hogy csupán egy másik hipnózisé. (…) »Te munkás vagy, nem madár!« – mondja Jan az egyik munkásnak, aki az állványzaton felelőtlenül hintázik, himbálózik, próbálgatja nem létező szárnyait. Ha fizikailag nem is, de a gondolkodás révén talán kitörhetünk a kalitkába zárt létünkből.” (Muszter, 2005. augusztus)

[Dušan Makavejev]

20.00

Szeretetáradat

(Love Streams), amerikai, 1984, r: John Cassavetes, f: Ted Alan, John Cassavetes, o: Al Ruban, z: Bo Harwood, sz: Gena Rowlands (Sarah), John Cassavetes (Robert), Diahne Abbot (Susan), Seymour Cassel (Jack), mf/E, 138 perc

A sikeres író, Robert egyedülálló nőkről és házassági problémáikról írja regényeit. De neki magának is hiányzik a család. Futó szerelmi kalandokba bonyolódik. Egyre inkább az alkoholban keresi a vigaszt. Húga, Sarah a válása után súlyos válságot él át, és testvérénél keres lelki támaszt. A két, bizonytalan lelkiállapotú ember megpróbál egymásnak segíteni, de ez nem igazán sikerül... John Cassavetes, aki színésznek, rendezőnek egyaránt kiemelkedő volt, első ízben játszott együtt főszerepet a feleségével, Gena Rowlandsszal.

[Muszter/Cassavetes]

szeptember 12. hétfő, 16.30

Flotta a víz alatt

(Submarine Patrol), amerikai, 1938, r: John Ford, f: Darrell Ware, Rian James, Jack Yellen (Ray Millholland regényéből), o: Arthur C. Miller, z: Arthur Lange, Charles Maxwell, sz: Richard Greene (Perry Townsend), Nancy Kelly (Susan), Preston Foster (Drake), George Bancroft (Leeds), mf/E, 95 perc

Kitört az I. világháború. Perry Townsend gazdag úri fiú, akit hajómérnöknek osztanak be az SC 599-es hajóra, fölényesen és magabiztosan bánik leendő katonatársaival és a nőkkel egyaránt. Leeds kapitány lányának, Susannak kezd udvarolni, de ezt a papa nem nézi jó szemmel, sőt kidobja őt a hajójáról…

[a nagy háború]

18.30

Karenina Anna

(Anna Karenina), amerikai, 1935, r: Clarence Brown, f: Clemence Dane, Salka Viertel (Lev Tolsztoj regényéből), o: William Daniels, z: Herbert Stothart, sz: Greta Garbo (Anna), Fredric March (Vronszkij), Basil Rathbone (Karenin), Maureen O’Sullivan (Kitty), hb/G, cseh inzert, 90 perc

A szerelméért mindent feláldozó tragikus sorsú szentpétervári úriasszony szerepében Garbo messze túllépett egykori sablonos vamp-szerepkörén. Ráadásul magánéletében is nagy szenvedély fűzte a Vronszkijt alakító John Gilbert-hez, sokak szerint ennek köszönhető közös jeleneteik érzéki izzása...

[Greta Garbo-centenárium]

20.30

W. R. – Az organizmus misztériuma

(W. R. Misterije organizma), jugoszláv–nyugatnémet, 1971, r, f: Dušan Makavejev, o: Predrag Popović, Aleksandar Petković, sz: Milena Dravić (Milena) Jagoda Kaloper (Jagoda), Ivica Vidović (Vlagyimir Iljics), Zoran Radmilović (Radmilovć), mf/szerb hang, 86 perc

„A címbeli monogram Wilhelm Reich (1897–1957) vitatott filozófus, pszihoanalitikus, kultúrakutató nevét jelzi. Reich nézete szerint a civilizációt bomlás fenyegeti a szexualitás elfojtása miatt, amely az egészséges személyiség, a »genitális karakter« »karakter-neurózisát« eredményezi. Összefüggést látott az elfojtott szexuális biológiai energiák, valamint a szadizmus és az agresszió kialakulása között, beleértve az erőszakos tömegmozgalmakat is. (…) A filmben fényképek, idézetek, dokumentumrészletek, interjúk és fikció keverednek. Makavejev vizuális őrülete a világnak tartott görbe tükör. Persze diadaléneke a filozófushoz nem mentes a szatirikus színezettől. Makavejev nem válik a reichi elmélet megszállottjává. (…) A film története a párthű Radmilović és a Reich tanaiért rajongó, lelkesedő Milena és a szobatársnője, Jagoda köré szövődik. Milena a kommunista Jugoszlávia szexuális felszabadulásáért küzd: »Elvtárs-szeretők, az egészségetek kedvéért, basszatok szabadon!« Hiszen »a kommunizmus szabad szerelem nélkül temető«, mert a szeretkezés vibrálás, elektromosság, az egymásba forrt testek kékes fénye az életenergia kisugárzása. A tökéletes orgazmusok Miléna lefejezésével zárulnak. A gyilkos fegyver ezúttal egy nikkelezett korcsolya, s a nő tovább folytatja a reichiánus szentbeszédet a kis tepsiben is, melyen a lenyisszantott feje ül.” (Muszter, 2005. augusztus)

[Dušan Makavejev]

szeptember 13. kedd, 16.30

Olajváros

(Boom Town), amerikai, 1940, r: Jack Conway, f: John Lee Mahin (James Edward Grant nyomán), o: Harold Rosson, z: Franz Waxman, sz: Clark Gable (Big John), Spencer Tracy (Jonathan Sand), Claudette Colbert (Betsy Bartlett), Hedy Lamarr (Karen Vanmeer), mf/E, 120 perc

1918: a texasi kisváros nyüzsög a szerencselovagoktól, akiket az olajszag vonzott ide. Mintha az egykori aranyásók életét idézné meg a film, melyben a két jó barát minden ügyességét igyekszik latba vetni, hogy hasznot húzzanak a texasi olajmezők kincséből, és a hőn áhított mesés vagyonnal végre megvalósíthassák álmaikat. A célhoz vezető úton azonban sok próbát kell kiállniuk, mert nemcsak az üzleti, hanem a szerelmi vetélkedés is árnyékot vet barátságukra. A fordulatokban gazdag történet meglepetést okozó befejezése külön izgalmat ígér.

[Claudette Colbert-évforduló]

18.30

Szerelmi ügy, avagy egy postáskisasszony tragédiája

(Ljubavni slučaj ili tragedija službenice PTT), jugoszláv, 1967, r, f: Dušan Makavajev, o: Aleksandar Petković, sz: Eva Ras (Izabella), Slobodan Aligrudić (Ahmed), dr. Aleksandar Kostić (szexológus), dr. Živojin Aleksić (kriminológus), mf/szerb hang, 70 perc

„A kisasszony Izabella, aki a barátnőjével, Ruzával néha szexről társalog, egy nap találkozik egy érzékeny férfival, Ahmeddel, a patkányirtóval. Egymásba szeretnek. Majd furcsa, fekete foltok ékelődnek a történetbe. Az otthoni jelenet után egy fekete kutat látunk, ahonnan egy lány tetemét emelik ki. A kriminológus gyilkos fegyvereket mutat be és más hátborzongató felszerelést. Ekkor még nem egészen világos, ki az a lány, aztán a film visszakapcsol a románcra, mely Izabella és Ahmed között szövődik. Makavejev összefűzi szabad asszociációként Lenin képét, a Romanovok elestét, és ahogyan a szerelmesek próbálják megismerni egymást. Egy újabb réteg a város köznapjainak beszűrődő történései: május elseje, felvonulási készülődések. A múlt beékelése: a templomokról leveszik a kereszteket, s zászlókat tűznek a helyükre. Egy másik átváltás: a halottasház, hullakamra, hullaszemle boncolással, a halott lány Izabella, akinek méhében embrió volt.” (Muszter, 2005. augusztus)

[Dušan Makavejev]

20.00

Egy hatás alatt álló nő

(A Woman Under the Influence), amerikai, 1974, r, f: John Cassavetes, o: Mitch Breit, Caleb Deschanel, z: Bo Harwood, sz: Peter Falk (Nick), Gena Rowlands (Mabel), Matthew Cassel (Tony), Katherine Cassavetes (Nick anyja), mf/E, 150 perc

Az elhanyagolt nőprobléma női szempontú vizsgálatát az író-rendező eredetileg színházi tour de force-nak szánta színésznő felesége, Rowlands számára, de film lett belőle, melyben Gena talán legjobb alakítását nyújtja az ugyancsak kitűnő ex-Columbo oldalán, aki a felesége, Mabel excentrikusságával sehogy se boldoguló munkásférjet alakítja. Végül anyja tanácsára intézetbe viteti Mabelt, aki a film végén tér haza... „Kétségtelenül ez Cassavetes legösszetettebb vizsgálata a családról, és következtetései távolról sem egyértelműek” (Diane Jacobs: Hollywood Renaissance).

[Muszter/Cassavetes]

szeptember 14. szerda, 16.30

Kékszakáll nyolcadik felesége

(Bluebeard's Eight Wife), amerikai, 1938, r: Ernst Lubitsch, f: Charles Brackett, Billy Wilder (Alfred Savoir darabjából), o: Leo Tover, z: Frederick Hollander, Werner R. Heymann, sz: Claudette Colbert (Nicole de Loiselle), Gary Cooper (Michael Brandon), David Niven (Albert de Regnier), mf/E, 80 perc

Vérpezsdítő lubitschi komédia egy hűvös amerikai multimilliomos és egy áruházi eladóként dolgozó, de francia nemesi családból származó tűzről pattant lány között némi fordított Makrancos hölgy-reminesszenciával. Itt ugyanis nem a leendő feleség, hanem a férj szorul megleckéztetésre. Kékszakállunk ugyanis úgy vásárolgatta korábbi feleségeit, mint a luxusautókat. Új jövendőbelije – aki egy pizsamavásárlás alkalmával nézte ki magának a jóképű, ám kimért férfit – megmutatja neki, hogy mi a különbség egy értékcikk és a női szív között.

[Claudette Colbert-évforduló]

18.00

Férjek

(Husbands), amerikai, 1970, r, f: John Cassavetes, o: Victor Kemper, sz: Ben Gazzara (Harry), Peter Falk (Archie), John Cassavetes (Gus), Jenny Runance (Mary), Jenny Lee Wright (Pearl), mf/E, 140 perc

Akárcsak az esetleg halálos leletét váró Cléo Párizsban, a halál fenyegető jelenlétével szembesül hozzájuk hasonlóan középkorú barátjuk temetésén három családos jó barát Amerikában. Tipikus kertvárosi-középosztályi létük szorításából többnapos mulatozással próbálnak kitörni, majd hirtelen ötlettel átruccannak Londonba – csajozni. A hol vidám, hol szomorkás pillanatok váltogatását a film szerkezeti ritmusa hűen követi, gyorsabb és lassúbb tempóval érzékeltetve a hangulati hullámzásokat. A vidámnak ígérkező kiruccanás mégsem váltja be a hozzá fűzött reményeket.

[Muszter/Cassavetes]

20.30

Montenegro

svéd–angol, 1981, r: Dušan Makavejev, f: Branko Vučićević, Dušan Makavejev, o: Tomislav Pinter, z: Kovács Kornél, sz: Susan Anspach (Marilyn), Erland Josephson (Martin), Svetozar Cvetković (Montenegro), mf/svéd hang, 97 perc

„Makavejev leleplezi a tisztaság, a sótlanság, a törvények és az ember kultuszát bálványozó jóléti demokratikus államok többszörösen átoperált művilágát Svédország példáján keresztül, melynek felszíni csillogása, nyugalma közönyt, unottságot, tehetetlenséget, az életerő elapadását takarja. Ahol a láz kihűlt, ahol az emberek végtelenül »normálisak« lettek. (…) Egy rendkívül csinos svéd családanya egy napon megeszi az összes bécsi szeletet, és férjének egy darabot sem hagy belőle. Majd egy éjszaka cigarettájával felgyújtja az ágyneműt a hitvesi hálószobában, éppen szundikáló férje mellett. A szép lábú hölgy az ütött-kopott Zanzi Bár illegális szeszfőzdéjébe költözik unalomból. Lesz itt démoni dühkitörés, verekedés, vad ösztönök, fiatal szerb szerető, jugoszláv táncos lányok stb. Otthon: férj, gyerekek, nősülni készülődő 84 éves nagypapa, zebrabőr...” (Muszter, 2005. augusztus)

[Dušan Makavejev]

szeptember 15. csütörtök, 16.30

A boldogság ára

(Baccara), francia, 1936, r, f: Yves Mirande, o: Michel Kelber, Philippe Agostini, Louis Née, z: Jean Lenoir, sz: Jules Berry (André), Lucien Barroux (Charles), Marcelle Chantal (Elsa), Marcel André (ügyvéd), Claude Marti (felügyelő), mf/F, 80 perc

Elsa Barienzi több éve él letelepedési engedély nélkül Párizsban, egy gazdag skandináv üzletember szeretőjeként. Amikor az üzletember spekulációs botrányba keveredik, és el kell hagynia a lányt, Elsát ki akarják toloncolni az országból. A lány egy ismerős ügyvédhez fordul segítségért, aki szerelmes belé, és mindent megtesz érte. Az ügyvéd megkéri egyik barátját, a lezüllött André Leclercet, hogy formálisan vegye feleségül Elsát. A férfi pénzért mindenre hajlandó. Jegyesét az esküvő alkalmával pillantja meg először, villámcsapásként éri a lány szépsége, kedvessége, s azonnal beleszeret. Azonban a rendőrség résen áll, leleplezi az álházasságot, és bíróság elé citálja Elsát. André azonban, akit az I. világháború borzalmai tettek megkeseredetté és cinikussá, most újra értelmet lát maga előtt a küzdelemre, a lány megmentésére…

[a nagy háború]

18.30

Lángba borult világ

(The Big Parade), amerikai, 1925, r: King Vidor, f: Harry Behn (Laurence Stallings elbeszéléséből), o: John Arnold, sz: John Gilbert (James Apperson), Renée Adorée (Melisande), Hobart Bosworth (Mr. Apperson), Claire McDowell (Mrs. Apperson), hb/cseh inzert, 141 perc

Egy gazdag üzletember semmittevő fia – menyasszonya biztatására – csatlakozik a hadsereghez, amikor az USA belép az I. világháborúba. Franciaországba vezénylik, ahol barátságot köt két egyszerű katonával. Az egység állomáshelyén megismerkedik egy gyönyörű francia nővel. De el kell hagynia őt, amikor a frontra indulnak. Egy géppuskafészek megtámadása közben Jim barátai elesnek, ő maga pedig megsebesül. Jim visszatér Amerikába a családjához. De ekkorra menyasszonya már elhagyta…

[a nagy háború]

20.30

Védtelen ártatlanság

(Nevinost bez zaštite) jugoszláv, 1968, r, f: Dušan Makavejev, o: Branko Perak, sz: Dragoljub Aleksić (Aleksić akrobata), Ana Milosavljević (lány), Vera Jovanović (asszony), Bratoljub Gligorijević (Petrović), mf/szerb hang, 78 perc

„A film remake. Előképét a német megszállás idején (1942-ben) Dragoljub Aleksić lakatos és akrobata készítette. Ez volt az első szerb nyelvű fikciós film. Egy mostohaanya, aki gyűlöli nevelt lányát, feleségül akarja adni egy gazdag férfihez, akit a lány nem szeret. A lány az erős és izmos Aleksić-be szerelmes. Makavejev élénk fantáziával átformálja az eredeti anyagot. Az új fim szemelvényekből áll: a régi filmből kivágott jelenetekből, melyek kézzel festett apró részletekkel egészülnek ki, Aleksić magyarázataiból, a színészekkel készített interjúkból és régi filmhíradók részleteiből. A rendező feltupírozza az akrobata hőst, s így karikatúrává transzformálja a hiú Aleksić-et. Hosszú közeliket készít Aleksić izmairól, s mi, nézők tanulmányozhatjuk, vizsgálgathatjuk a körbeforgó testet, élő szobrot. (…) Ő az önimádat, önszeretet zászlaja.” (Muszter, 2005. augusztus)

[Dušan Makavejev]

szeptember 16. péntek, 16.30

A kaméliás hölgy

(Camille), amerikai, 1936, r: George Cukor, f: Zoe Akins, Frances Marion, James Hilton (ifj. Alexandre Dumas regényéből), o: William Daniels, Karl Freund, z: Herbert Stothart, sz: Greta Garbo (Marguerite Gautier), Robert Taylor (Armand Duval), Lionel Barrymore (Monsieur Duval), Elizabeth Allan (Nichette), mf/E, 110 perc

A prostituáltként is tisztább, emberibb asszony az érzelmeiben magasodik környezete álszent polgári erkölcsökhöz ragaszkodó tagjai fölé. A számtalan filmváltozat közül Garbo kaméliás hölgye hangsúlyozza leginkább a kiszolgáltatottság elleni lázongás motívumait.

[Greta Garbo-centenárium]

18.30

A Coca-Cola kölyök

(The Coca-Cola Kid), ausztrál, 1985, r: Dušan Makavejev, f: Frank Moorhouse, o: Dean Semler, z: William Motzing, sz: Eric Roberts (Becker), Greta Scacchi (Terri), Bill Kerr (McDowell), Chris Haywood (Kim), Kris McQuade (Juliana), mf/E, 94 perc

A Coca-Cola cég egy igazi marketinggurut (Beckert) küld Ausztráliába, hogy szélesítse az üdítőital piacát. Kiderül, hogy Ausztrália egy bizonyos részén egyáltalában nem isszák a kólát, mert az embereket egy helyi öregúr látja el saját gyártású italával. A feladatot bonyolítja, hogy Becker beleszeret a mellé rendelt titkárnőbe, a gyönyörű Terribe, akit viszont szoros szálak fűznek a helyi üdítőital-forgalmazókhoz...

[Dušan Makavejev]

20.30

A titkok kulcsa

(The Skeleton Key), amerikai, 2005, r: Iain Softley, f: Ehren Kruger, o: Daniel Mindel, z: Ed Shearmur, sz: Kate Hudson (Caroline Ellis), Gena Rowlands (Violet Devereaux), John Hurt (Ben Devereaux), Peter Sarsgaard (Luke), mf/E, 104 perc

Különös hiedelmek élnek Dél-Louisiana mocsaras vidékén. Babonák? Szokások? Varázslatok? Jót, vagy rosszat ígérnek? A rejtelmes, misztikus történetek felkeltették Ehren Kruger, valamint A kör írójának és a K-Pax – A titkos bolygó rendezőjének érdeklődését. A New Orleans-i erdőségnek a világtól távol eső, baljós hangulatú területére, a Louisiana torkolatvidékére érkezik Caroline, hogy ott egy magányosan álló ódon házban egy idősödő asszony beteg férjét ápolja. A lányt érdekelni kezdik a rejtélyes pár titokzatos dolgai és a roskatag ház, így felfedező utakra indul az épületben. A mindent nyitó álkulccsal felfegyverkezve ráakad egy eldugott szobára a padláson, mely halálos, rémisztő titkot rejt.

szeptember 17. szombat, 16.30

420-as urak

(Shri 420), indiai, 1955, r: Raj Kapoor, f: Khwaja Ahmad Abbas, o: Radhu Karmakar, z: Shankarsinh Raghuwanshi, Jaikishan Dayabhai Pankal, sz: Raj Kapoor (Ranbir Raj), Nargis (Vidya), Nadira (Maya), Nemo (Sonachand Dharmanand), Lilatia Pawar (Ganga Mai), mf/hindi hang, 170 perc

A csavargó figuráját fejleszti tovább Raj Kapoor Rajban, aki vidékről jön Bombaybe szerencsét próbálni. A jólelkű szegény hajléktalanok befogadják, s beleszeret egy béna apjával élő szegény tanítónőbe, Vidyába. Maya, a végzet asszonya azonban átcsábítja a bűn – a hazárdjáték, a bártáncosnők és a korrupt spekulánsok – világába, ahol Maya barátja, a könyörtelen kapitalista Sonachand Dharmanand bábjává válik. Amikor azonban egykori barátai átverésére használják fel, Raj fellázad… Ez a kitűnő dalokkal és táncszámokkal teli társadalomkritikus mese annak idején a magyar mozikban is óriási sikert aratott.

[Filmemlékezet Fesztivál]

20.00

Átkozott háború

(Maudite soit la guerre), belga, 1914, r, f: Alfred Machin, o: Jacques Bizeuil, Paul Flon, sz: Baert (Adolphe Hardeff), Suzanne Berni (Lidia Modzel), Albert Hendrickx (Sigismond Modzel), Henri Goidsen (Maxim hadnagy), hb/holland inzert, 42 perc

A belga származású francia Alfred Machin (1877–1929), aki sajtófotósból lett 1905-ben a Pathé stúdió operatőre, a filmtörténet egyik érdemtelenül elfeledett úttörője. A holland és a belga filmgyártás alapítójának tartják, mivel 1911-ben ő hozta létre Amszterdamban a Pathé leányvállalataként a Hollandische-Filmet, ahol egy tucat látványos drámát forgatott, majd 1912-ben a Belge-Cinéma Filmet, ahol 1912 és 1914 között huszonkét filmet rendezett. Közülük a leghíresebb a világháború borzalmait megjósoló pacifista Átkozott háború, amelynek egy korabeli technikával színezett nitrokópiája 1990-ben került elő a holland archívumban.

Eső

(Regen), holland, 1929, r: Joris Ivens, Mannus Franken z: Lou Lichtveld, inzert nélkül, 15 perc

A vihar előtti csend, az eső eleredésének és az ég kiderülésének költői etűdje egy holland kikötővárosban.

A kagyló és a lelkész

(La coquille et le clergyman), francia, 1927, r: Germaine Dulac, f: Antonin Artaud, o: Paul Parguel, sz: Alex Allin, Genica Athanasiou, Lucien Bataille, inzert nélkül, 24 perc

A szürrealista történet bizarr és álomszerű: egy gátlásos fiatal papról szól, aki egy kitüntetésekkel teleaggatott tábornokkal vetekedik egy szép hölgy kegyeiért. Egyházellenes támadások olvadnak egybe freudi álomszimbólumokkal és szürrealista asszociációkkal.

[Filmemlékezet Fesztivál]

szeptember 18. vasárnap, 16.30

Ninocska

(Ninotchka), amerikai, 1939, r: Ernst Lubitsch, f: Charles Brackett, Billy Wilder, Walter Reisch (Lengyel Menyhért történetéből), o: William Daniels, z: Werner Heymann, sz: Greta Garbo (Ninocska), Melvyn Douglas (Leo), Ina Claire (Swana), Felix Bressart (Buljanoff), mf/E, 115 perc

Garbo nevet! – hirdették a titokzatosan komoly svéd szépség első hollywoodi vígjátékát a reklámok. Ninocskának az orosz katonaékszerek eladását kell ellenőriznie Párizsban. A komisszárnő történetét „szovjetellenessége” miatt sokáig nem vetítették nálunk. De ahogy a francia bonviván udvarlásának hatására enged a hősnő dogmatikus ideológiai szigora, úgy szelídül mára filmtörténeti érdekességgé a film politikai pikantériája.

[Greta Garbo-centenárium]

18.30

A leányasszony

magyar, 1919, r: Deésy Alfréd, f: Pakots József, sz: Margittay Gyula (a fennmaradt változatban: Redwitz gróf, a korabeli sajtó szerint: Tamássy László földbirtokos), Hollay Kamilla (Veronika, a leánya), Pantol Denise (özvegy Rajk bárónő), Timár Margit (Evelin, a fiatalabb lánya), Gaál Annie (Leonie, az idősebb lánya), Richard Tobbe (Dernegg gróf), hb/holland inzert, 69 perc

A kártyaszenvedélye miatt elszegényedett, Amerikába kivándorolt Redwitz földbirtokos leányát, Veronikát a szomszéd Rajk bárónő neveli fel az anyai örökségként rámaradt családi ékszerekből. Miután elfogynak az ékszerek, lehetetlenné teszik a lányt, és elűzik a háztól. A kétségbeesett Veronika hozzámegy egy tehetséges, de szegény fiatal zeneszerzőhöz, George Tischlerhez, aki a túlfeszített munka miatt megbetegszik. Kezelését Rajk bárónő fedezi azzal a feltétellel, ha Veronika visszatér hozzájuk, és Amerikából gazdagon hazatérő apja előtt eltitkolja házasságát és gyermekét. Veronika megteszi ezt, előbb férje gyógyulása érdekében, később azért, mert megtetszik neki a gazdagság, a pompa, mellyel apja körülveszi. Családja elhagyásáért, kacérságáért gyermeke halálával kell fizetnie.

[Filmemlékezet Fesztivál]

20.30

Matrózfeleségek

(Zeemansvrouwen), holland, 1930, r: Hans Kleinman, f: Lodewijk de Boer (Herman Bouber színdarabjából), o: Andor von Barsy, z: Henny Vrienten, sz: Harry Boda (Willem Broerse), Josephine Schetser (Mooie Leen), Raas Luijben (Lau), Jos Pasch (Leen apja), hb/holland hang, 85 perc

with English subtitles

A Hollandia első hangosfilmjének szánt, de technikai problémák miatt az utolsó holland némafilmnek bizonyuló Matrózfeleségek közelmúltban felújított kópiáját a közönség és a kritikusok egyöntetű lelkesedéssel fogadták. Ez a kitűnően fényképezett, remek zenével ellátott, ma is szórakoztató film egy matrózfeleség sorsán keresztül ad bepillantást a két háború közti holland társadalom kevéssé ismert életébe. A szép Leen, akit teherbe ejtett a közben börtönbe került Lau, feleségül megy a gyerek apaságát vállaló Willemhez. Boldogságuknak azonban vége szakad, mihelyt kiengedik Laut: ő ugyanis mindenáron vissza akarja szerezni asszonyát…

[Filmemlékezet Fesztivál]

szeptember 19. hétfő, 16.30

A királyért és hazáért

(King and Country), angol, 1964, r: Joseph Losey, f: Evan Jones (John Wilson, James Landsdale Hodson színdarabjából), o: Denys Coop, z: Larry Adler, sz: Dirk Bogarde (Hargreavas kapitány), Tom Courtenay (Hamp közlegény), Barry Foster (Webb hadnagy), James Willers (Midgley kapitány), mb, 90 perc

Nincs abszurdabb, gonoszabb dolog a világon, mint a háború, és az ember igen sok mindent tudomásul vehet életében, kivéve azt, ha az élet értéke a nulla alá süllyed – sugallja a film. Csak egyetlen tragédiát ragad ki a háborúból, egyetlen ember sorsában sűríti össze az I. világháború összes borzalmát. A rendező és az operatőr a naturalizmus eszközeihez nyúlva idézi fel a hajdan volt lövészárkok világát.

[a nagy háború]

18.30

A züllés útján

(Afgrunden), dán, 1910, r, f: Urban Gad, o: Alfred Lind, sz: Asta Nielsen (Magda Vang), Hans Neergaard (Páter Svane), Robert Dinesen (Knud Svane, a fia), Poul Reumert (Rudolph Stern), Emilie Sannom (Lilly d'Estrelle, varieté-énekesnő), Oscar Stribolt (pincér), hb/dán inzert, 30 perc

Magda, a húszéves koppenhágai zongorista szenvedélyesen beleszeret egy vándorcirkusz szélhámos cowboy sztárjába, Rudolph-ba, s elhagyja érte a mérnök Knudot, lelkészcsaládból származó vőlegényét. Együtt lépnek fel szeretőjével, de mikor Magda féltékenységében nekimegy a színpadon az énekesnő Lillynek, mindkettőjüket kirúgják. Végül Magda tartja el szeretőjét: egy fogadóban zongorázik. Knud felbukkanása és számos megaláztatás után sem lesz hűtlen Rudolph-hoz, aki – hogy számláit kifizethesse – prostitúcióra akarja kényszeríteni...

Dr. Caligari

(Das Kabinet des Doktor Caligari), német, 1920, r: Robert Wiene, f: Carl Mayer, Hans Janowitz, o: Willi Hameister, sz: Werner Krauss (Dr. Caligari), Conrad Veidt (Cesare), Lil Dagover, (Jane Olsen), Rudolf Lettinger, (apa), Friedrich Feher (Francis), Hans Heinrich von Twardowski (Alan), hb/G inzert, 65 perc

A forgatókönyvírók eredeti szándéka szerint Caligari, az őrült hipnotizőr és médiumának kapcsolata a hatalomra törő, irracionálisan gonosz zsarnok és a kiszolgáltatott kisember viszonyát testesítette volna meg. Az eredeti cselekményhez utólag hozzákapcsolt kerettörténet tompította a társadalomkritikát, és lélektani síkra emelte a konfliktust. A filmben kizárólag festett díszleteket alkalmaztak, amelyeket három expresszionista festő, a Sturm csoport tagjai készítettek. A kísérteties, látomásszerű kisvárosban az utcák hegyesszögben torkollnak egymásba, a düledező kockaházak tetején a kémények ferdén meredeznek. A torz perspektívájú, hatásosan megvilágított díszletek között a szereplők árnyakként suhannak.

[Filmemlékezet Fesztivál]

20.30

A harag napja

(Vredens Dag), dán, 1943, r: Carl Th. Dreyer, f: Poul Knudsen, Carl Th. Dreyer, (Anne Pedersdotter novellájából), o: Karl Andersson, z: Poul Schriebeck, sz: Thorkild Roose (Pedersson), Lisbeth Dovin (Anne Pedersdotter), Sigrid Niiendam (Meret), Preben Lerdorff Rye (Martin), hb/dán hang, 105 perc

A filmet a náci megszállás allegóriájaként tartják számon a filmművészetben. A dán faluban játszódó 17. századi történet a félelem, az árulás és a vallási túlkapások légkörét idézi meg. Hősnője Anne, akit boszorkánysággal vádolnak bűnös szerelme miatt.

[Filmemlékezet Fesztivál]

szeptember 20. kedd, 16.30

Angyalok a tűzvonalban

(So Proudly We Hail!), amerikai, 1943, r: Mark Sandrich, f: Allan Scott, o: Charles Lang, z: Edward Heyman, Miklós Rózsa, sz: Claudette Colbert (Janet Davidson hadnagy), Paulette Goddard (Joan O’Doul hadnagy), Veronika Lake (Olivia D’Arcy hadnagy), Mimi Doyle (ápolónő), George Reeves (John Summers hadnagy), mf/E, 126 perc

Egy egészségügyi egységet indítanak útnak 1941 decemberében az Egyesült Államokból Hawaiira. Ám a Pearl Harbor elleni támadás miatt úti céljukat megváltoztatják, Bataanba vezénylik őket, és a tapasztalatlan ápolónők hamarosan a tűzvonalban találják magukat. Rengeteg sebesültet kell ellátniuk, és naponta ki vannak téve a leghevesebb japán bombatámadásoknak. De a szerelem még ilyen mostoha körülmények között sem kerüli el az embereket…

[Claudette Colbert-évforduló]

18.30

Az út dala

(Pather Panchali), indiai, 1955, r, f: Satyajit Ray (Bibhutibhusan Bannerjee regényéből), o: Subrata Mitra, z: Ravi Shankar, sz: Subir Bannerjee (Apu), Runki Bannerjee (Durga, a nővére), Kanu Bannerjee (Apu apja), Karuna Bahnerjee (Sarbojaya), hb/bengáli hang, 110 perc

with English subtitles

A tehetős értelmiségi családban született s mindmáig legismertebb indiai író-rendező, Satyajit Ray úgy robbant be a köztudatba az úgynevezett Apu-trilógia eme első darabjával, mint öt évvel korábban Kuroszawa A vihar kapujában című művével. Az 1956-os cannes-i fesztiválon a zsűri különdíjával jutalmazott film az 1910-es években játszódik egy bengáliai faluban. Ősei düledező házában tengődik Harihar Ray és családja: Sarbojaya, a feleség, Durga, a féktelen életkedvű kamaszlány és Apu, az életre rácsodálkozó kisfiú, no meg egy ősöreg, távoli nagynéni, Indir. Apu szemével látjuk a napi veszekedések, kis megaláztatások és ritka örömök költőien emberi világát, ahol „a hatalmas füves síkságon fütyülve, sípolva átrobogó vonat egyszerre jelenti egy újfajta élet kezdetét és egy régi pusztulását, amely láttán engem is, akárcsak a fűben derékig álló kisfiút, aki életében először lát vonatot, egyszerre önt el az öröm és a szorongás” (Elek Judit). Míg az apa a városban keres kenyeret a családnak, az anya egyedül szembesül betegséggel-halállal...

[Apu-trilógia, Filmemlékezet Fesztivál]

20.30

Keresztutak

(Jujiro), japán, 1928, r, f: Teinosuke Kinugasa, o: Kôhey Sugiyama, sz: Junosuke Bando (Rikiya), Akiko Chihaya (Okiku), Yukiko Ogawa (O-ume), Ippei Sohma (álrendőr), hb/francia inzert, 78 perc

A klasszikusnak számító japán némafilm története a 18. században Tokió prostituáltnegyedében, Yoshiwarában játszódik. Főhőse, Rikiya szenvedélyesen szereti O-umét, a gésát, aki miatt egy nap összetűzésbe keveredik szerelmi vetélytársával. Rikiya megöli a férfit, és maga is súlyosan megsebesül. Húgához, Okikuhoz menekül, aki odaadóan ápolja őt. Egy álrendőr azonban megfenyegeti a lányt: ha nem lesz az övé, letartóztatja fivérét. Okiku önvédelemből megöli az erőszakoskodó férfit. Közben a láztól delíriumos Rikiya ráébred, hogy vetélytársa nem halt meg, sőt O-umével múlatja az időt. Ekkor a lelki megrázkódtatás és az addigi vérveszteség végez vele. Húga egy keresztútnál hiába vár rá.

[Filmemlékezet Fesztivál]

szeptember 21. szerda, 16.30

Kettőnk titka

(Premier mai), francia, 1958, r, f: Luis Saslavsky, o: Marcel Girgnon, z: Michel Emer, sz: Nicole Bergele (Annie), Yves Montand (Jean), Yves Noël (François), mb, 90 perc

Az üde, tavaszi vígjátékban Yves Montand annyi vagány hős után egy kisembert alakít, aki feleségével együtt boldogan várja második gyermeke megszületését. A család nagy gondja, hogy hogyan világosítsák fel kisfiúkat a testvérke érkezéséről, hiszen a gyerek úgy tudja, a madarak és a méhecskék hozzák az újszülöttet a házba. Az apa hosszú sétákat tesz a gyönyörű tavaszi réten fiacskájával, s megpróbál mint „férfi a férfival” „őszintén” beszélni vele az élet alapkérdéseiről...

18.30

A szurámi vár legendája

(Legenda o szuramszkoj kreposztyi), szovjet, 1984, r: Szergej Paradzsanov, Dodo Abasidze, f: Vazsa Gigasvili, o: Jurij Klimenko, z: Dzsanszug Kahidze, sz: Veriko Andzsaparidze (az öreg jósnő), Dodo Abasidze (Oszman-aga és a dudás), Szofiko Csiaureli (Vardo), hb/grúz hang, 88 perc

Grúz rege a csodálatos ifjúról, aki önként befalaztatja magát a szurámi vár falába, hogy így álljon ellent, és tartsa távol az ellenséget...

[Filmemlékezet Fesztivál]

20.30

A beszédes múzsa

(Den talende muse), dán dokumentumfilm, 2003, r, f, o: Torben Skjřdt Jensen, z: Povl Kristian, sz: Marcel de Sade (önmaga), Jřrgen Iversen (önmaga), Morten Grunwald (önmaga), Poul Malmkjćr (önmaga), mb, 100 perc

A hallgatag múzsa címmel jelentette meg visszaemlékezéseit a filmművészet első igazi nemzetközi sztárja, a dán Asta Nielsen (1881–1972), aki 1910 és 1932 között hetvennégy filmet forgatott, majd – kényszerűségből – visszavonult a filmezéstől. Élete egy nehéz szakaszában, már idősen, bizalmába fogadott egy fantáziadús bohém fiatalembert, Frede Smith-t, akivel éjszakánként sokszor órákon át beszélgetett telefonon – múltjáról, jelenéről meg mindenféléről. Frede – a színésznő tudta nélkül – magnóra vette beszélgetéseiket, s erre a több mint nyolcvanórás hanganyagra építi rendhagyó portréfilmjét a neves dán dokumentumfilm-rendező. A beszédes múzsa sok új információval gazdagítja ismereteinket e vonzó egyéniségű művész fordulatos életrajzáról.

[Filmemlékezet Fesztivál]

szeptember 22. csütörtök, 17.00

Senkiföldje

(Niemandsland), német, 1931, r, f: Viktor Trivas, o: Alexander Lagoric, Georg Stilianudis, z: Hanns Eisler, Kurt Schröder, sz: Emil Köhler (Ernst Busch), Renée Stobrawa (felesége), Hugh Stephens Douglas (angol), Georges Peclet (francia), Louis Douglas (fekete), Wladimir Sokoloff (zsidó szabó), Elisabeth Lennartz (felesége), mf/G, 80 perc

1914, a „boldog békeidők” Európája. Senki sem sejti, hogy rövidesen vége a nyugodt hétköznapoknak: sem a berlini asztalos, aki barátai társaságában tölti a hétvégét, sem a párizsi szerelő, aki a szép lányok után jár, sem az angol munkás, akinek családjában nagy a boldogság, hiszen éppen gyerek született, sem a szegényes otthonában élő zsidó szabómester. Kitör a háború, megkezdődik a mozgósítás. A négy különböző nemzetiségű ember a „senkiföldjén”, egy romba dőlt ház pincéjében, sebesülten kerül össze. Ötödikként csatlakozik hozzájuk egy fekete bőrű katona, aki korábban táncosként egész Európát bejárta, így mindannyiuk nyelvét érti. Miután együtt élnek túl egy gáztámadást, mindannyiuknak közös a vágyuk: véget vetni az öldöklésnek...

[a nagy háború]

18.30

Bánatos utca

(Die freudlose Gasse), német, 1925, r: Georg Wilhelm Pabst, f: Willy Hass, o: Guido Seeber, sz: Greta Garbo (Greta), Asta Nielsen (Maria), Einar Hansson (tiszt), Henry Stuart (Egon), Ágnes Eszterházy (Regina), hb/G inzert, 115 perc

Pabst korai filmje Bécsben játszódik az I. világháborút követő infláció idején. A szociális problémák feltárásának igényével állítja szembe az erőszakos profithajhászókat és a nyomorgó hivatalnokokat, fényárban úszó drága éttermeket és éhezéstől sújtott, rosszul világított otthonokat, zajos, vidám pezsgést és hallgatag visszahúzódást a szomorúságba. A főszereplő polgári család elnyomorodását, megromlását olyan realizmussal ábrázolta a rendező, hogy Angliában betiltották a filmet, több országban pedig jelentősen megcsonkították. A két híres skandináv filmcsillagot: az üstökösként feltűnő Greta Garbót és a lassan kihunyófélben lévő Asta Nielsent egyetlen közös filmjükben láthatjuk, melyet eredeti hosszában és szépségében restaurált – nemzetközi összefogással – a müncheni filmarchívum.

[Greta Garbo-centenárium, Filmemlékezet Fesztivál]

20.30

A legyőzhetetlen

(Aparajito), indiai, 1956, r, f: Satyajit Ray (Bhibuti Bashan Bannerje regényéből), o: Subrata Mitra, z: Ravi Shankar, sz: Smaran Ghosal (Apu), Karuna Bannerjee (Sarbojaya), Kanu Bannerjee (Harihar Ray), Subodh Ganguly (iskolaigazgató), hb/bengáli hang, 116 perc

Apu családja – a tragédia után – beköltözik Benares városába, ahol apja azzal tartja el őket, hogy szent hindu szövegeket olvas fel a Gangesz partján. 1920-at írunk, Apu tízéves, amikor elveszíti apját. A film édesanyja halálával zárul. Addigra az iskolai jó teljesítménye miatt kiemelt Apu már Kalkuttában tanul, és egyre ritkábban látogat haza, pedig az áldozatos munkába lassan beleroppanó Sarbojaya egyre várja...

[Apu-trilógia, Filmemlékezet Fesztivál]

szeptember 23. péntek, 16.30

A nagy ábránd

(La grande illusion), francia, 1937, r: Jean Renoir, f: Jean Renoir, Charles Spaak, o: Christian Matras, z: Joseph Kosma, sz: Pierre Fresnay (Boeldieu kapitány), Erich von Stroheim (Rauffenstein parancsnok), Jean Gabin (Maréchal), Dalio (Rosenthal), mf/F, 113 perc

Az I. világháború alatt, egy német fogolytáborban együtt készül a szökésre három francia katona: Boeldieu márki, Rosenthal bankár és Maréchal gépész. Váratlanul átszállítják őket egy másik börtönbe, melynek parancsnoka Von Rauffenstein lovag. Az arisztokrata parancsnok a márkival megtalálja a közös hangot, de ellene fordul, amikor Boeldieu fedezi Maréchal és Rosenthal szökését. A két szökevény egy német parasztasszonynak köszönhetően menekül át Svájcba. A filmet 1996-ban restaurálták, a Goszfilmofondtól kapott eredeti negatív alapján, a legújabb digitális technika segítségével.

[a nagy háború]

18.30

„IV. Károly király és Zita királyné őfelségeik megkoronázása Budapesten 1916. évi deczember 30-án”

2005-ben restaurált film, magyar inzertekkel, 35 perc

Az utolsó magyar király 1916-os budavári koronázási ünnepén két magyar filmgyár, az Uher és a Kino-Riport közösen forgatott. A királyi pár négy napot töltött fővárosunkban, a film erről a négy napról tudósít, természetesen a december 30-i koronázási ceremóniát hangsúlyozva. A Mátyás-templombeli szertartás kivételével az operatőrök felvételeket készítettek szinte minden helyszínen, megörökítették a jelentős társadalmi esemény nagy pillanatait és részleteit egyaránt. A képsorokon megelevenednek múltunk történelmi alakjai, a királyi család mellett láthatjuk egykori uralkodó osztályunk máskor filmre nem vett neves személyiségeit.

Vihar után

magyar némafilm, 1918, r: Sugár Pál, f: Forró Pál, sz: Szatmáryné (Saárdyné), Elga Beck (Hedda), Halmy Gusztáv (András), Gaál Annus (Alice), hb/G inzert, 46 perc

Hedda, a fény és pompa után sóvárgó varrólány elhagyja vőlegényét, a jóravaló asztaloslegényt, s a gróf szeretője lesz. Boldogsága azonban nem tart sokáig, mert a grófot visszahódítja előző kedvese, Alice.

[Filmemlékezet Fesztivál]

20.30

Asik-Kerib

szovjet, 1988, r: Szergej Paradzsanov, Dodo Abasidze, f: Gija Badridze (Mihail Lermontov Démon című művének motívumaira), o: Albert Javurjan, z: Dzsavansir Kulijev, sz: Jurij Mgojan (Asik-Kerib), Veronika Metonidze (a menyasszony), Ramaz Cshikvadze (Ali-aga), Szofiko Csiaureli, hb/grúz hang, 78 perc

Az orosz romantikus eposz szabad feldolgozása, középpontjában az ősi kaukázusi népi motívummal a nászéjszakáról... „Moszkva megtiltotta, hogy Démon legyen a címe. Túl szabadon bánok Lermontovval, a klasszikussal. És tényleg nem a Démonról szól, hanem a démonológiáról. Csak a beteg Tamara látja, a néző soha. A nép csak egy beteg asszonyt lát.” (Paradzsanov)

[Filmemlékezet Fesztivál]

szeptember 24. szombat, 16.30

Az aranyember

(The Golden Man), magyar, 1918, r: Korda Sándor, f: Vajda László (Jókai Mór regényéből), o: Kovács Gusztáv, Márkus László, sz: Beregi Oszkár (Timár Mihály), Rajnay Gábor (Krisztyán Tódor), Szöreghy Gyula (Ali Csorbadzsi), Makay Margit (Timea, a leánya), S. Fáy Szeréna (Teréza mama), R. Lenkeffy Ica (Noémi), Horváth Jenő (Brazovicz Atanáz), hb/G inzert, 70 perc

A bátor, tehetséges dunai hajós, Tímár Mihály a dúsgazdag Ali Csorbadzsi basa kincseihez jut, majd elveszi a lányát, Tímeát, de házassága boldogtalan. Sikeres vállalkozásai, folyton növekvő gazdagsága nem elégítik ki. A Duna egyik rejtett kis szigetén ismeri meg a boldogságot egy társadalmon kívül élő fiatalasszony, Noémi mellett, aki egy gyermekkel is megajándékozza…

[Filmemlékezet Fesztivál]

18.00

Zsiványszimfónia

(The Robber Symphony), angol, 1936, r: Friedrich Feher, f: Anton Kuhl, Friedrich Feher, o: Ernő Metzner, Eugen Schüfftan, z: Friedrich Feher, sz: Hans Feher (Giannino), George Graves (nagypapa), Magda Sonja (anya), Jim Gérald (Charcoal Burner), Alexandre Rignault (Black Devil), hb/E, 136 perc

A kedves és tanulságos mese rendezője a 20-as évek egyik sokat foglalkoztatott művésze volt Bécsben. A kevés dialógusra és annál több zenei betétre épülő filmet a filmtörténet „szimfonikus filmmesterműként” emlegeti. A zsiványszimfónia a kis Giannino története, aki ügyességével megmenti ártatlanul lopással megvádolt rokonait a börtönből, és leleplezi az igazi gonosztevőket.

[Filmemlékezet Fesztivál]

20.30

Hasonmás

(Als twee druppels water), holland, 1963, r, f: Fons Rademakers (Willem Frederik Hermans könyvéből), o: Raoul Coutard, sz: Lex Schoorel (Ducker/Dorbeck), Nan Los (Marianne), Van Doude (Wierdeman felügyelő), Guus Verstraete (Ebernuss), hb/holland hang, 116 perc

with English subtitles

Ezzel az izgalmas lélektani thrillerrel hívta fel magára a figyelmet az 1963-as cannes-i fesztiválon a holland film legismertebb klasszikusa, Fons Rademakers. Az 1920-ban született rendező a 40-es években színházban dolgozott, majd olyan rendezők asszisztenseként tanulta meg a filmkészítés fortélyait, mint Jean Renoir, De Sica és Charles Crichton, és végül Oscar-díjat kapott (Merénylet /De Aanslag/, 1986). A II. világháborúban játszódó történet hőse Ducker, a gyáva szivarkereskedő, aki az ellenállási mozgalom hős brit ügynöke, Dorbeck személyében mintha saját hasonmásával akadna össze. Külsőre olyan egyformák, mint két tojás (vagy mint – a film eredeti címében emlegetett – két vízcsepp), és ahogy Dorbeck kezdi kihasználni az őt bálványozó Duckert, lényük is összemosódik. Mindez egyre bizarrabb fordulatokat eredményez…

[Filmemlékezet Fesztivál]

szeptember 25. vasárnap, 16.30

Az asszony és az ördög

(Flesh and the Devil), amerikai, 1926, r: Clarence Brown, f: Benjamin Glazer (Hermann Sudermann regényéből), o: William Daniels, sz: Greta Garbo (Felicitas), John Gilbert (Leo von Harden), Lars Hanson (Ulrich von Eltz), hb/E inzert, 90 perc

„Fiam, amikor az ördög nem tud elérni a szellemeden keresztül, olyan gyönyörű nőt teremt, hogy a testeden át férkőzhessen hozzád!” A bölcs öreg intő szava a csapodár Felicitasra vonatkozik, aki nemcsak férjét csalja meg, hanem kijátssza egymás ellen a két gyerekkori jó barátot, Leót és Ulrichot is. Ulrich azonban sokáig nem sejti az igazságot…

[Greta Garbo-centenárium]

18.30

Out Yonder

amerikai, 1919, r: Ralph Ince, f: Edward J. Montagne (Pauline Phelps és Marion Short színdarabjából), o: Harold S. Sintzenich, sz: Olive Thomas (Flotsam), Huntley Gordon (Edward Elmer), Marie Coverdale (Mrs. Elmer), hb/holland inzert, 56 perc

Flotsam, a pajkos lány apja a világítótorony-őr, akinek sötét titka van: megölt egy embert. Legalábbis asszisztense ezt állítja róla. Egyik éjszaka Flotsam megment egy gazdag asszonyt, amikor a jachtja felborul. Az asszony fia, Edward beleszeret a lányba. Amikor kiderül, hogy a meggyilkolt ember Edward apja volt, a világítótorony-őr ragaszkodik ahhoz, hogy ő valójában nem Flotsam apja, így nem is állhat a pár útjába…

Olive Thomas: Everybody’s Sweetheart

amerikai dokumentumfilm, 2003, r: Andie Hicks, f: Sarah J. Baker, Andie Hicks, z: Dimitar Pentchev, sz: Rosanna Arquette (narrátor), Olive Thomas (archív felvételről), Allison Anders, Doris Eaton, Nora Erhardt, Patricia Erhardt, Eve Golden, Daniel Selznick, Marc Wanamaker, Richard Ziegfeld, hb/E, 58 perc

Olive Thomas némafilmsztár – Jack Pickford felesége és korábbi Ziegfeld-revücsillag – élettörténete. A színésznőt a maga korában mint a világ egyik legszebb asszonyát ünnepelték. Felfelé ívelő filmkarrierjét huszonöt éves korában bekövetkező tragikus, máig részben tisztázatlan halála törte meg.

[Filmemlékezet Fesztivál]

20.30

Dübörgő élet

(The Crowd), amerikai, 1928, r: King Vidor, f: John V. A. Weaver, King Vidor, o: Henry Sharp, sz: Eleanor Boardman (Mary), James Murray (John Sims), Bert Roach (Bert), Estelle Clark (Jane), Daniel G. Tomlinson (Jim), Dell Henderson (Dick), hb/E inzert, 104 perc

1900. július 4-én születni megelőlegezi a jövendő nagyságot, gondolja meggyőződéssel John Sims. Ezzel szemben huszonhét év múltán John pusztán egy ember az arctalan tömegből, egy alulfizetett hivatalnok egy hatalmas New York-i irodaépületben. Találkozik Maryvel, egy kedves, de nem túl vonzó fiatal hölggyel. Összeházasodnak, majd felnevelnek két gyereket apró New York-i bérleményükben. Amint John dicsőségről szőtt álmai szertefoszlanak, egyre keserűbb és ingerlékenyebb lesz, míg Mary idő előtt kezd megöregedni. És amikor John ötezer dollárt nyer egy szlogenversenyen, váratlan tragédia történik: a kisebbik gyerek meghal közlekedési balesetben…

[Filmemlékezet Fesztivál]

szeptember 26. hétfő, 16.30

Tűz a Monte Fiorón

(Uomini contro), olasz–jugoszláv, 1970, r: Francesco Rosi, f: Tonino Guerra, Raffaele La Capria, Francesco Rosi (Emilio Lussu könyvéből), o: Pasqualino De Santis, z: Piero Piccioni, sz: Mark Frechette (Sassu főhadnagy), Alain Cuny (Leone tábornok), Gian Maria Volonte (Ottolenghi főhadnagy), mf/I, 100 perc

Hányféleképpen viszonyultak a katonák a háború értelmetlenségéhez 1916-ban? Többféle válasz elevenedik meg: a megszállottan háborúpárti Leone tábornoké, a szocialista Ottolenghi főhadnagyé, a halálmegvető közönnyel engedelmeskedő Santini főhadnagyé, a jó katonából lázadóvá váló Sassu főhadnagyé és a közkatonáké is, akik hazavágynak, ezért ösztönösen fellázadnak, dezertálnak, vagy szerencsétlenségükre elpusztulnak.

[a nagy háború]

18.30

A balett-táncosnő

(Ballettdanserinden), dán, 1911, r: August Blom, f: Alfred Kjerulf, o: Axel Graatkjaer, sz: Asta Nielsen (Camille), Valdemar Psilander (festő), Johannes Poulsen (Jean), hb/R inzert, 35 perc

A melodrámában Camille beugrik a váratlanul megbetegedett primadonna helyett egy darabba, s belevetné magát a szerző karjaiba is, de az mással flörtöl. Az elkeseredett Camille-t egy festő veszi gondjaiba...

Hamlet

német, 1921, r: Sven Gade, Heinz Schall f: Erwin Gepard (a Vining professzor által megtalált Hamlet-mondából), o: Curt Courant, Axel Graatkjaer, sz: Asta Nielsen (Hamlet), Mathilde Brand (Gertrud királyné), Eduard von Winterstern (Claudius), Heinz Stieda (Horatio), Lilly Jacobsson (Ophelia), magyar inzert, 73 perc

A legendás némafilmszínésznő, Asta Nielsen egyik legkülönösebb szerepe Hamlet megformálása volt. Egy amerikai Shakespeare-kutató a század elején, egy általa felfedezett – máig kétes hitelességű – ónorvég legenda alapján ugyanis arra a megállapításra jutott, hogy Hamlet dán királyfi valójában lánynak született, de anyja trónutódlási okokból titkolta női mivoltát. A kislányt fiúként nevelte, akiből azért előbb-utóbb kibukkant női természete. Ophelia ily módon még reménytelenebbül epekedik Hamletért, aki viszont Horatio iránt érez jóval többet a barátságnál.

[Filmemlékezet Fesztivál]

20.30

Florida, a paradicsom

(Stranger than Paradise), amerikai–német, 1984, r, f: Jim Jarmusch, o: Tom DiCillo, z: John Lurie, Aaron Picht, sz: John Lurie (Béla Molnár „Willie”), Bálint Eszter (Éva), Richard Edson (Eddie), Cecilia Stark (Lottie néni), hb/E, 90 perc

Milyen a mai Amerika a lehetőségek hazájaként? A Budapestről 1982-ben Amerikába érkező Évát ott élő nagynénje csak dolgoztatja és zsarnokoskodik felette. De amikor az unokabátyja, Willie és annak társa, Eddie, némi kártyanyereséggel a zsebükben elviszik Floridába, az olcsó motelszobából kinézve sem derűsebb a világ. [Filmemlékezet Fesztivál]

szeptember 27. kedd, 16.30

Kétágyas hálószoba

(Twin Beds), amerikai, 1942, r: Tim Whelan, f: Curtis Kenyon, Kenneth Earl, E. Edwin Moran (Margaret Mayo és Salisbury Field színművéből), o: Hal Mohr, z: Dimitri Tiomkin, sz: Joan Bennett (Julie), George Brent (Mike), Mischa Auer (Nicolai), Una Merkel (Lydia), Glenda Farrell (Szonya), mf/E, 85 perc

Az újházas Mike Abbot éppen egy csendes, meghitt estét szeretne eltölteni otthon a feleségével, amikor váratlanul és hívatlanul beállítanak barátaik, köztük a harsány orosz zenész, Nicolai és felesége, Szonya, valamint Julia ismerőse, Larkin és felesége, Lydia. A menekülés útját keresve a jó szándékú, de tolakodó haverok elől: pikáns fordulatok és félreértések sorozata következik – de csak addig a határig, ameddig a prűd korszak ábrázolási kódexe ezt megengedte.

18.30

Néma háború

(De Overval), holland, 1962, r: Paul Rotha, f: Lou de Jong, Paul Rotha, o: Prosper Dekeukelaire, sz: Rob de Vries (Piet Kramer), Kees Brusse (Bakker), Yoka Berretty (Mies), Piet Römer (Eppie Bultsma), hb/holland hang, 100 perc

with English subtitles

A legendás brit dokumentumfilmes és filmtörténész Paul Rotha 1962-ben készített filmje a II. világháború alatt működő holland ellenállási mozgalom egy vakmerő akcióját eleveníti fel dokumentarista eszközökkel. 1944. december 8-án holland ellenállók egy csoportja ötven, a német megszállók által bebörtönzött honfitársát szabadította ki a leeuwardeni börtönből egyetlen pisztolylövés nélkül. Akciójuk emlékét a börtönépület falán emléktábla őrzi. A nagyszerűen fényképezett fekete-fehér filmet a Holland Filmmúzeum 2001-ben restaurálta.

[Filmemlékezet Fesztivál]

20.30

Mystery Train

amerikai, 1989, r, f: Jim Jarmusch, o: Robby Müller, z: John Lurie, sz: Yuki Kudoh (Mitsuko), Masatoshi Nagase (Jun), Screamin’Jay Hawkins ( night Clerk), Cinqué Lee (Bellboy), Nicoletta Braschi (Luisa), Steve Buscemi (Charlie), mf/E, 110 perc

Jarmusch első színes filmje 24 óra alatt játszódik Elvis Presley városában, Memphisben. Középpontban egy lerobbant szálloda áll, ahol az éjszakát töltik – egymásról nem is tudva – a három epizód szereplői: egy Elvis-rajongó fiatal japán pár; egy halott férje hazaszállítását intéző olasz fiatalasszony és a lökött angol barátjával szakított amerikai lány; és végül ez utóbbi fivére és annak néger haverja, a részeg bánatában bűnözővé lett angollal. Reggel aztán mindenki indul tovább.

[Filmemlékezet Fesztivál]

szeptember 28. szerda, 16.30

Múlnak az évek

(The Years Between), angol, 1946, r: Compton Bennett, f: Muriel Box, Sydney Box (Daphne du Maurier színművéből), o: Reginald H. Wyer, Bert Mason, z: Benjamin Frankel, sz: Michael Redgrave (Michael Wentworth), Valerie Hobson (Diana Wentworth), Flora Robson (Nanny), James McKechnie (Richard Llewellyn), Felix Aylmer (Sir Ernest Foster), mf/E, 88 perc

Diana Wentworth hadiözvegy úgy határoz, hogy folytatja férje munkáját. Sikeres üzletasszony lesz, sőt képviselőként még a parlamentbe is bekerül. Újraházasodni készül, amikor az esküvő előtti estén váratlanul beállít halottnak vélt férje, Michael. Az indulatosan és érzéketlenül viselkedő férfi megjelenésével Diana nehéz döntés elé kerül…

18.30

Apu világa

(Apur Sansar), indiai, 1959, r, f: Satyajit Ray (Bhibuti Bashan Bannerje regényéből), o: Subrata Mitra, z: Ravi Shankar, sz: Soumitra Chatterjee (Apu), Sharmila Tagore (Aparna), Swapan Mukherjee (Pulu), Aloke Chakravarty (Kajal), hb/bengáli hang, 112 perc

with English subtitles

Kalkutta, 1930. Pénzszűkében Apu kénytelen abbahagyni tanulmányait. Munkát ugyan hiába keres, de megjelenik egy írása. Szülőfalujába hazalátogatva feleségül veszi Aparnát, akit kis híján egy bolondhoz adtak hozzá. Boldogan élnek Kalkuttában, míg fiuk nem születik: Aparna gyermekágyi lázban meghal, és Apu fájdalmában világgá megy. Mire regénye kéziratával hazatér, fia már ötéves. Most látják egymást először...

[Apu-trilógia, Filmemlékezet Fesztivál]

20.30

Hervadó virágok

(Broken Flowers), amerikai, 2005, r, f: Jim Jarmusch, o: Frederic Elmes, sz: Bill Murray (Don), Jessica Lange (Frances), Sharon Stone (Tilda), Jeffrey Wright (Winston), Julie Delpy (Sherry), mf/E, 105 perc

A megrögzött agglegényt, Dont épp lapátra tette legutóbbi szeretője. Váratlanul e-mailt kap. Feladója egy névtelenségbe burkolódzó exszerető, aki tudatja, hogy Donnak van egy 19 éves fia. Don legjobb barátja, Winston, a szomszédban lakó családapa, aki szabadidejében magánnyomozó, arra buzdítja barátját, hogy derítsen fényt a titokra. Don sokat rágódik, aztán rászánja magát egy országjáró körútra, hogy felvegye a fonalat elhagyott szeretői nyomán…

[Filmemlékezet Fesztivál]

szeptember 29. csütörtök, 16.30

Mindent érted

(Una storia d’amore), olasz, 1942, r: Mario Camerini, f: Gaspare Cataldo, Mario Camerini (Mary M. Axelson regényéből), o: Arturo Gallea, z: Fernando Previtali, sz: Assia Noris (Anna), Piero Lulli (Gianni), Carlo Campanini (Agostino), Guido Notari (Ferreri), mf/I, 88 perc

Gianni, a fiatal és szorgalmas gyári munkás egyik este arra lesz figyelmes, hogy egy csinos lány bujkál a lépcsőházban. Meghívja magához a megrettent teremtést, s kiderül, hogy Anna a rendőrség elől menekült be a házba, egyébként anyagi gondjai vannak, és nincs munkája. Gianni kimenti szorult helyzetéből a szép lányt. A két fiatal egyre többet találkozik, s bár a fiú megtudja, hogy Anna múltjában van egy sötét folt, halálosan beleszeret, s hamarosan összeházasodnak. Anna egyik nap Gianni elé megy a gyárba, ahol az igazgató fia kikezd vele. Gianni közbelép, és leüti a fiatalembert. Azonnali hatállyal elbocsátják, s ezentúl a fiatalokra nehéz napok várnak, annál is inkább, mert Anna kisbabát vár …

18.30

A tűzön nincs átkelés

(V ognye broda nyet), szovjet–orosz, 1968, r: Gleb Panfliov, f: Jevgenyij Gabrilovics, Gleb Panfilov, o: D. Dolinyin, z: V. Bibergan, sz: Inna Csurikova (Tánya Tyotkina), Alekszej Szolinyicin (Jevsztrukov komisszár), Maja Bulgakova (Marija), Mihail Kononov (Aljosa), Mihail Gluzszkij (Fokics parancsnok), mb, 90 perc

A fiatal Panfilov diplomafilmje nagy feltűnést keltett. 1969-ben elnyerte a locarnói fesztivál nagydíját és a legjobb női alakítás díját, egy polgárháborús kórházvonat lakóinak mindennapi életét mutatja be egy festői őstehetséggel megáldott szanitéclány, Tánya sorsán keresztül, „akinél csúnyább, elesettebb női hőssel filmen még nem nagyon lehetett találkozni. (Giulietta Masina játszott valami hasonlót az Országútonban.) Senki nem veszi nőszámba – legnagyobb bánatára –, mindenki butának tartja – nem egészen jogtalanul –, s ez az ijesztő pszichológiai képlet a szemünk láttára változik át varázslatosan vonzó emberi lénnyé... Éppen attól nagyszerű ez a film, hogy az emberi szépség születését ábrázolja a legsivárabb körülmények között.” (Bernáth László)

20.30

A Romanovok – Egy cári család

(Romanovi – Vencenosznaja Szemja), orosz, 2000, r: Gleb Panfilov, f: Gleb Panfilov, Inna Csurikova, Ivan Panfilov, o: Mihail Agranovics, z: Vagyim Bibergan, sz: Alekszandr Galibin, Linda Bellingheim, Julija Novikova, Kszenyija Kacsalina, Olga Vasziljeva, Olga Bugyina, Vlagyimir Gracsov, Andrej Haritonov, Oleg Baszilasvili, hb/R, 135 perc

„Egy olyan filmet szerettünk volna készíteni a nézőknek, amely egy konkrét történelmi háttér lehető legpontosabb tárgyi megjelenítésével szól a szeretetről. A cselekmény 1917 februárja és 1918 júliusa között játszódik. Azzal foglalkoztunk, hogy feltárjuk, milyen jelleme volt az uralkodónak, feleségének, gyerekeinek. A nézők bizonyára jól tudják, mi történt az orosz cári családdal, de emberi arcukat annál kevésbé vagy egyáltalán nem ismeri. Reméljük, hogy a film megtekintése után az emberek megértik a történelmi folyamat minden dimenzióját.” (Gleb Panfilov)

[a nagy háború]

szeptember 30. péntek, 16.30

A dicsőség ösvényén

(Paths of Glory), amerikai, 1957, r: Stanley Kubrick, f: Stanley Kubrick, Calder Willingham, Jim Thompson (Humphrey Cobb regényéből), o: George Krause, sz: Kirk Douglas (Dax ezredes), Ralph Meeker (Paris), Adolphe Menjou (Broulard tábornok), Susanne Christian (német lány), mf/E, 90 perc

Stanley Kubricknak ebben a korai filmjében Kirk Douglas egy álszent felettesei önzően ostoba parancsai és beosztottjai elemi érdekei között őrlődő katonatisztet alakít, aki hosszas lelki tusa után – három szökött katona elrettentésül szánt kivégzése kapcsán – jut el a meddő lázadáshoz. A még kezdő rendező aprólékosan realista, megrendítő filmje a francia–német határon játszódik 1916-ban, és keserűen bírálja a saját előléptetésük érdekében csapataikat értelmetlen halálba küldő vezérkari tiszteket. A filmet Franciaországban be is tiltották...

[a nagy háború]

18.30

Éjszaka a Földön

(Night on Earth), amerikai, 1992, r, f: Jim Jarmusch, o: Frederick Elmes, z: Tom Waits, Kathleen Brennan, sz: Gena Rowlands (Victori Snelling), Winona Ryder (Corky), Armin Mueller-Stahl (Helmut Grokenberger), Roberto Benigni (római sofőr), Matti Pellenpää (Mika), mf/E, 125 perc

Öt egyidejű, de eltérő időzónákban, kontinenseken és nyelveken lejátszódó komédia. Mindegyik rész arra a rövid kapcsolatra koncentrál, amely kialakul a taxisofőr és utasa(i) között, mialatt a kocsi zárt terében együtt utaznak céljukig. A kritikusok szerint a rendező „a megszokott magas szakmai színvonalon, sajátos humorral, s emellett nagy szeretettel ábrázolja hőseit, akik hétköznapi emberek, s valami miatt mégis igen különlegesek...

[Filmemlékezet Fesztivál]

20.30

A látogató

(Agantuk), indiai–francia, 1991, r, f, z: Satyajit Ray, o: Barun Raha, sz: Utpal Dutt (Manomohan Mitra), Dipankar Dey (Sudhindra Bose), Mamta Shankar (Anila Bose), Bikram Bhattacharji (Sudhindra Bose), mf/bengáli hang, 120 perc

A nyugaton mindmáig legismertebb indiai rendező utolsó filmje ez a klasszikus egyszerűségű és ezért szinte időtlennek ható filozofikus kamaradráma, amelynek központi kérdése, hogy közönséges szélhámos-e vagy valóban a feleség közel negyven éve külföldön élő anyai nagybátyja az a megfáradt idős ember, aki átutazóban egy hétre megszáll a tehetős calcuttai polgárcsaládnál – és alaposan meglepi őket és a nézőt. Aligha belemagyarázás a látogatót a szívbaja miatt a külső forgatástól is eltiltott Ray alteregojának tekinteni, akinek hattyúdala végrendeletszerű üzenet az emberiségnek a bizalomról és az élet értelméről.

 

hírek hírek filmek filmek arcok arcok gondolatok gondolatok szemle szemle Örökmozgó Örökmozgó képtár képtár sőt sőt mozgóképtár filmspirál repertórium linkek FILMKULTÚRA '96-tól tartalom címlap kereső