Az Örökmozgó Filmmúzeum júliusi programja
(Az előadások egy része csak tagságival látogatható)

A Filmkultúra Filmklubjában: július 21-én fél 7-kor: Louis Malle: Viva Maria

francia–olasz, 1965, r: Louis Malle, f: Louis Malle, Jean-Claude Carriere, o: Henri Decaë, z: Georges Delerue, sz: Jeanne Moreau (Maria I.), Brigitte Bardot (Maria II.), George Hamilton (Flores), Paulette Dubost (Mme Diogene), mf/E, 120 perc

Habkönnyű, bájos vígjáték egy ír anarchista lányáról, aki a századfordulón Mexikóban beáll egy vándorcirkuszhoz, ahol az ugyancsak Maria nevű táncosnővel „feltalálják” a sztriptízt, majd bekapcsolódnak a forradalomba. Tiszteletlen tisztelgés Buńuelnek, aki szerepel is a filmben; hol szatírába hajlik, hol melodrámába, s tele van ötletes gegekkel. Az egyház, a diktatúra, a militarizmus kigúnyolása közben az önmagát parodizáló Bardot elementáris forradalmár figurája szinte háttérbe szorítja Moreau egysíkúbb táncosnőjét, akivel korábbi közös sikerfilmjük, a Szeretők nagy szerelmi jelenetét próbálta karikíroztatni a rendező.

 

Amerika 1974 július 1-30. – Lalik Sándor Muszter-beli cikkéhez

A keselyű három napja (Three Days of the Condor), amerikai, 1975, r: Sidney Pollack
A Parallax-terv (The Parallax View), amerikai, 1974, r: Alan J. Pakula
A Richard Nixon-merénylet (The Assassination of Richard Nixon), amerikai–mexikói, 2004, r: Niels Mueller
A Sakál napja (The Day of the Jackal), angol–francia, 1973, r: Fred Zinnemann
Akció az elnök ellen (Executive Action), amerikai, 1973, r: David Miller
Éjféli cowboy (Midnight Cowboy), amerikai, 1969, r: John Schlesinger
Magánbeszélgetés (The Conversation), amerikai, 1974, r, f: Francis Ford Coppola
Taxisofőr (Taxi Driver), amerikai, 1976, r: Martin Scorsese

Ez Amerika – Fikció és valóság - június 9. – július 6.

A leghosszabb nap (The Longest Day), amerikai, 1962, r: Ken Annakin
Amerika éjjel (America di notte), olasz–francia–brazil–argentin dokumentumfilm, 1961, r: Giuseppe Maria Scotese
Pearl Harbor – Égi Háború (Pearl Harbor), amerikai, 2001, r: Michael Bay


Henry Decaë 90 - július 1–27.

„Henri Decaë kamerája találta fel a nouvelle vague írásmódját.” - állítja Jean Collet francia filmtörténész, a francia új hullám szakértője. Decaë a modern francia filmművészet egyik legismertebb operatőre. Pályafutását rövidfilmekkel kezdte. Az első általa fényképezett játékfilm 1948-ban A tenger csendje, egy Jean-Pierre Melville irodalmi adaptáció. Melville ezután több filmjének vezető operatőrévé tette meg Decaë-t. Hamarosan Malle, Truffaut, Chabrol is felfedezte. A fiatal rendezők új elképzeléseinek megvalósításához Decaë új technikát dolgozott ki: a gyors, mindenhová behatoló, felszabadítóan friss kameramozgást. Sohasem öncélúan, formai bravúrok sorozataként alkalmazta a mozgó, „kísérő” kamerát, hanem önálló, titkos tanúvá tette, amely észrevétlenül vezeti a néző szemét. A hetvenes években Amerikába hívták dolgozni, elsősorban Sydney Polack filmjeiben aratott sikert. Franciaországban a hetvenes évektől nagyszabású, látványos tömegfilmek vezető operatőre lett ez az érzékletes stílusú, egyéni látásmódú, az újszerű beállításokat kedvelő művész. 1987-ben halt meg Párizsban. Idén lenne 90 éves.

A szép Serge (Le beau Serge), francia, 1959, r, f: Claude Chabrol
Szicíliaiak klánja (Le clan des Siciliens), francia, 1968, r: Henri Verneuil
Az asszony és az elítélt (Droit d’aimer), francia, 1972, r: Eric Le Hung
Felvonó a vérpadra (Ascenseur pour l’echafaud), francia, 1957, r: Louis Malle
Jákob rabbi kalandjai (Les aventures de rabbi Jacob), francia, 1973, r: Gérard Oury
Két nap az élet (Week-end á Zuydcoote), francia, 1964, r: Henri Verneuil
Magánélet (La vie privée), francia, 1962, r: Louis Malle
Négyszáz csapás (Les quatre cents coups), francia, 1959, r, f: Fraçois Truffaut
Szeretők (Les amants), francia, 1958, r: Louis Malle
Unokafivérek (Les Cousins), francia, 1959, r, f: Claude Chabrol
Viva Maria!, francia–olasz, 1965, r: Louis Malle

Robert Hirsch 80 július 24-31.

A francia színész 1927-ben született Adam szigetén. Táncolni tanult és az operaház balettkarának tagja lett, énektanulmányokat folytatott és a konzervatóriumot is elvégezte. 1946-ban Shakespeare-vígjátékban lépett először színpadra Párizsban. Majd egész sor Moliere, Racine, Giraudoux darabban bizonyította tehetségét. 1948 óta a Comédie Française tagja. Kiváló komikus, eredeti jellemábrázoló. 1951 óta filmez. Sajátos humorával és sokoldalúságával egyéni hangot képvisel a francia vígjátékokban. 80 évesen, napjainkban is aktívan dolgozik.

A nagymenő (Les craks), francia, 1968, r: Alex Joffé
A párizsi Notre Dame (Notre Dame de Paris), francia–olasz–amerikai, 1956, r: Jean Delannoy
A veszedelmes szerep (Martin soldat), francia, 1966, r: Michel Deville
Adieu, Philippine, francia, 1962, r: Jacques Rozier
Minden nő bolondul érte (Toutes folles de lui), francia, 1967, r: Norbert Carbonnaux

In memoriam Jankovits Márta (1922-2005) - július 1-30.

„Mostantól már valószínűleg egy bárányfelhőn ül, keze ügyében négy-öt égi telefonnal, körülötte egy-két ugrásra készen várakozó égi taxival, hihetetlen mennyiségű telefonregiszterrel, forgatókönyvvel, feljegyzéssel és csodálkozó angyalokkal körülvéve, s a tőle megszokott módón egyszerre beszél és telefonál – azaz, mindent elsöprő és mindenkit megmozgató energiával szervezi az éppen esedékes égi mozi gyártását.

Élő legenda volt, a magyar gyártásvezetők egyik legnagyobbika, s bár utolsó éveit súlyos betegsége miatt a szakmától és a világtól is elzártan töltötte hihetetlen és felfoghatatlan, hogy elment. Életműve, filmjei, történetei itt maradnak közöttünk.” (Lencsó László) - A teljes cikk a júliusi Muszterben olvasható.

A piacere, magyar, 1976, r: Huszárik Zoltán
Húsvéthétfő Galgamácsán, magyar, 1974, r: Rényi Tamás
Kilencedik emelet, magyar, 1977, r: Gyarmathy Lívia
Lakodalom Ecseren, magyar, 1974, r: Rényi Tamás
Tüzikovácsok, magyar, 1968, r: Zsombolyai János
Várostérkép Budapest, magyar, 1977, r: Szabó István

 

július 1. péntek
16.30
...és hamarosan a sötétség

(And Soon the Darkness), angol, 1970, r: Robert Fuest, f: Brian Clemens, Terry Nation, o: Ian Wilson, sz: Pamela Franklin (Jane), Michele Dotrice (Cathy), Sándor Éles (Paul), John Nettleton (csendőr), mf/E, 100 perc

Hátborzongató krimi, amely a pszichothriller műfaji keretein belül minden eszközt felhasznál, hogy a közönséget mindvégig feszültségben tartsa. A két fiatal angol lány, Jane és Cathy a nyári vakációjukon Franciaországba indulnak kerékpártúrára. Az egyik vendéglőben Cathynak megtetszik egy fiatal férfi, aki eleinte közömbösen viseltetik a lányokkal szemben. Mikor továbbindulnak, észreveszik, hogy a férfi a motorján követi őket. Cathy mindenáron meg akarja várni a jóképű motorost, míg Jane ellenzi az ötletet. A lányok végül összevesznek és szétválnak, ám mikor sötétedni kezd, Jane visszafordul barátnőjéért. Hiába keresi, Cathynek csak néhány holmijára bukkan, melyek szanaszét hevernek a fűben. Jane valami nagyon rosszat kezd sejteni...

18.30
Négyszáz csapás

(Les quatre cents coups), francia, 1959, r, f: Fraçois Truffaut, o: Henri Decaë, z: Jean Constantin, sz: Jean-Pierre Léaud (Antoine), Claire Maurier (anya), Albert Rémy (apa), Patrick Auffay (René), mf/F, 90 perc

Antoine 13 éves boldogtalan kamasz fiú, akit környezete problémás gyereknek tart. Amikor intőt kap az iskolában, nem meri aláíratni a szüleivel, inkább elcsavarog otthonról, s eközben véletlenül rájön, hogy anyjának szeretője van. Újabb iskolai és családi botrányok után végleg el akar szökni otthonról. Hogy „új életet kezdhessen valahol”, írógépet lop, de végül visszaviszi. Rajtakapják, és szülei javítóintézetbe záratják. Innen is megszökik, és a tengerpartra fut. Furcsa, tempós, végtelennek tetsző futásának nincs célja és végpontja…
[Henri Decaë]

20.30
Várostérkép Budapest
magyar, 1977, r: Szabó István, mb, 17 perc

A Richard Nixon-merénylet
(The Assassination of Richard Nixon), amerikai–mexikói, 2004, r: Niels Mueller, f: Niels Mueller, Kevin Kennedy, o: Emmanuel Lubezki, z: Steven M. Stern, sz: Sean Penn (Samuel Bicke), Naomi Watts (Marie Bicke), Don Cheadle (Bonny Simmons), Jack Thompson (Jack Jones), mf/E, 95 perc

Samuel Bicke kisember, de szeretne hinni a Nagy Amerikai Álomban. 1974-et írunk, s hősünket egyik kudarc éri a másik után. Élete szép lassan összeomlani látszik. Amikor hitelkérelmére sem kap pozitív választ, ez a közönséges, hétköznapi ember késztetve érzi magát arra, hogy valami rendkívülit hajtson végre. Maradék valóságérzékét is elveszítve fegyvert rejt egy ortopéd lábszármerevítőbe, hogy eltérítsen, majd a Fehér Háznak irányítson egy repülőgépet. A valóságos eseményeken alapuló történet – Niels Mueller rendezői debütálásában – olyan 70-es évekbeli kulcsfilmek hatását tükrözi, mint a Taxisofőr vagy a Magánbeszélgetés.
[Muszter-vetítés – Amerika, 1974]

július 2. szombat
16.30
Égő pajták

(Les granges brulées), francia, 1973, r: Jean Chapot, f: Jean Chapot, Sebastian Roulet (Frantz-André Burguet novellájából), o: Sacha Vierny, z: Jean-Michel Jarre, sz: Alain Delon (a vizsgálóbíró), Simone Signoret (Rose), Paul Crauchet (Pierre, a férje), Catherine Allégret (Françoise), mb, 100 perc

Rose teljhatalmú matrónaként uralkodik udvarháza, férje és gyerekei fölött a francia Jurában. Egy napon brutális késszúrásokkal meggyilkolt ismeretlen fiatal lány holttestét találják meg a birtok területén. Elkeseredett harc alakul ki az ügy kiderítésére Párizsból érkezett Larcher vizsgálóbíró és Rose között, aki megpróbálja védeni gyanúba keveredett családját. A vizsgálóbíró győzelmével Rose-nak is fel kell ismernie, hogy családja nemigen érdemli meg azt az áldozatot, amit értük hoz. A rendkívül izgalmas bűnügyi történet külön érdekessége a francia filmművészet két szent szörnyetegének, Signoret-nak és Delonnak feledhetetlen játéka.

18.30
Pearl Harbor – Égi háború

(Pearl Harbor), amerikai, 2000, r: Michael Bay, f: Randall Wallace, o: John Schwartzman, z: Hans Zimmer, sz: Ben Affleck (Rafe McCawley), Josh Hartnett (Danny Walker), Kate Beckinsale (Evelyn), Cuba Gooding, Jr. (Doris Miller), Alec Baldwin (Doolittle ezredes), Jon Voight (Roosevelt elnök), mf/E, 185 perc

Rafe McCawley és Danny Walker az Egyesült Államok légierejének pilótái. A két fiú együtt töltötte gyermekkorát, és együtt szereztek repülős gyakorlatot mezőgazdasági pilótaként. Rafe hamarosan önkéntesként jelentkezik az angol légierőhöz. Mindent megtesz, hogy látásbeli fogyatékossága ne derüljön ki, s közben beleszeret a szépséges ápolónőbe, Evelynbe. Szerelmük azonban nem teljesülhet be, Rafe-et átvezénylik Londonba. Halálhírét barátja, Danny hozza a fiatal lánynak. Danny és Evelyn között kölcsönös vonzalom ébred. Ám néhány hónappal később megjelenik a halottnak vélt Rafe. Döbbenten tapasztalja, hogy megcsalták. A Pearl Harbor elleni váratlan és hadüzenet nélküli japán légitámadás (1941. december 7.) ismét összehozza a két barátot a közös cél érdekében. Felszállnak repülőikkel, és hősi küzdelemben hét japán gépet leszednek (amiért később előléptetik őket). A pusztulás óriási, több mint háromezer amerikai halott. A válaszcsapás megszervezésére Doolittle ezredest jelölik ki…
[Ez is Amerika…]

július 3. vasárnap
16.30
A papírsárkány

(Le cerf-volant du bout du monde), francia–kínai, 1958, r, f: Roger Pigaut, Wang Kia-Yi, o: Henri Alekan, z: Louis Bessieres, Tuan Se-Csuang, sz: Patrick de Bardine (Pierrot), Sylviane Rozenberg (Nicole), Gérard Szymanski (Bébert), Cseng Min-Cseng, mb, 82 perc

A Montmartre tetején iskolás gyerekek játszanak egy ragyogó nyári napon. Az egyik fa lombjai közt csodálatos papírsárkányt pillantanak meg, s nagy nehezen meg is szerzik a tündökletes játékot. A sárkányban egy kínai nyelven írt levelet rejtettek el. Idős kínai barátjuk lefordítja, s kiderül, hogy egy tizenéves pekingi kisfiú levele, aki párizsi barátokat keres. Pierrot éjszaka csodás álmot lát, barátaival Pekingbe utazik a papírsárkány hátán, és fölfedezi a varázslatos kínai várost…

18.30
Felvonó a vérpadra

(Ascenseur pour l’echafaud), francia, 1957, r: Louis Malle, f: Roger Nimier, Louis Malle, o: Henri Decaë, z: Miles Davis, sz: Jeanne Moreau, Maurice Ronnet, Georges Poujouly, Lino Ventura, mf/F, 82 perc

„Felvonó a sikerhez” – írta a korabeli francia sajtó erről a Delluc-díjjal jutalmazott elsőfilmről, melynek új hullámos rendezője ismerte fel Jeanne Moreau valódi egyéniségét. Modern hangvételű, briliánsan felépített krimibe – egy „tökéletes bűntény” meghiúsulásának fordulatos történetébe – ágyazva mutat be egy nyomasztóan kiszámíthatatlan világot, ahol a szerelem az egyetlen kapaszkodó. Ezért öleti meg férjét a szeretőjével a gazdag polgárasszony, akinek szenvedélyét úgy jeleníti meg Moreau, hogy a film során egyszer sem találkozik szerelmével. Nem csoda, hogy a Ventura alakította felügyelő gyanút fog...
[Henri Decaë]

20.30
Magánbeszélgetés

(The Conversation), amerikai, 1974, r, f: Francis Ford Coppola, o: Bill Butler, z: David Shire, sz: Gene Hackman (Harry Caul), John Cazale (Stan), Allen Garfield (Bernie), Cindy Williams (Ann), hb/E, 120 perc

Ez a Cannes-i nagydíjas film a magányosan élő, negyvennégy éves Harry Caul drámáját mutatja be, aki a lehallgatás császára, de egy jól fizető, rendkívül profin kivitelezett munka során fokozatosan ráébred saját kiszolgáltatottságára. „Amikor a forgatókönyvet írtam, még fogalmam sem lehetett a későbbi Watergate-ügyről és az azóta ismeretessé vált más hasonló dokumentumokról” – nyilatkozta a ma 60 éves rendező, aki eredetileg egy lélektani horrorfilmet akart készíteni egy különös foglalkozású ember magányáról, de végül a felelősség kérdése került a középpontba. Mit tegyen, mit tehet egy hivatalból pártatlan lehallgató, ha az ifjú feleségét még a parkban is figyeltető cégigazgató netán bűntényre készül?
[Muszter-vetítés – Amerika, 1974]

július 4. hétfő
16.30
A kalandor

(Les arrivistes), francia–keletnémet, 1960, r, f: Louis Daquin (Honoré de Balzac regényéből), o: Eugene Klagemann, z: Hanns Eisler, sz: Jean-Claude Pascal (Philippe), Madeleine Robinson (Flore), Clara Gansard (Mariette), Gerhard Mener (Jean-Jacques), mb, 115 perc

Philippe Bridau, Napóleon egykori tisztje a restauráció évei alatt újságíróként tengeti életét. Szenvedélyes szerelmi viszonya egy táncosnővel sok pénzébe kerül, sokat veszít a kártyán is, ezért kifosztja, majd halálba kergeti jóságos nagynénjét. A táncosnő elhagyja, a rendőrség pedig letartóztatja monarchiaellenes megnyilatkozásaiért. Gondolkodás nélkül árulja el volt barátait, hogy mentse a helyzetét. Végül mindössze házi őrizetre ítélik egyik távoli, gazdag nagybátyja rezidenciájára. Philippe gyorsan átlátja házigazdája életét, s nem késlekedik kiépíteni egy merész tervet a kifosztására…

19.00
Kilencedik emelet
magyar, 1977, r: Gyarmathy Lívia, mb, 38 perc

A leghosszabb nap
(The Longest Day), amerikai, 1962, r: Andrew Marton, Bernhard Wicki, Ken Annakin, Darryl F. Zanuck, f: Cornelius Ryan, Romain Gary, James Jones, David Pursall, Jack Seddon, o: Jean Bourgoin, Walter Wottitz, z: Maurice Jarre, sz: Eddie Albert (Thompson ezredes), Paul Anka (sorozó), Jean-Louis Barrault (Roulland atya), Bourvil (polgármester), Richard Burton (Campbell), Sean Connery (Flanagan), Mel Ferrer (Haines tábornok), Henry Fonda (Roosevelt), Robert Mitchum (Cota tábornok), Rod Steiger (robbantási parancsnok), John Wayne (Vandervoort ezredes), John Crawford (Caffey ezredes), hb/E, F, G, 180 perc


1944 júniusának első napjaiban a szövetségesek európai partraszállását a kedvezőtlen időjárás késlelteti. Az Angliában gyülekező inváziós csapatok tisztjei és legénysége türelmetlenül, feszülten várja az indulás pillanatát. Végül Eisenhower tábornok június 6-ára tűzi ki a hadművelet megkezdését. Közben Normandia partvidékén az emberek élik mindennapi életüket. Franciaországban csak az ellenállás vezetői tudják, hogy a partraszállás küszöbön áll, mivel a rádió közölte a titkos üzenetet. A németek a rossz idő miatt egyelőre elképzelhetetlennek tartják az inváziót. Felfüggesztik a légvédelmi készültséget, a fontosabb tisztek többsége egy hadijátékra utazik a Bretagne-félszigetre. Június 6-án 0 óra 15 perckor a szövetségesek válogatott ejtőernyősei leereszkednek a normandiai partokra, hogy kijelöljék az inváziós övezetet. Hajnalban a francia partok előtt felsorakozik az ötezres flotta, hogy a légierővel kiegészülve reggel fél hétkor olyan támadást zúdítson a német hadseregre, mely fordulópontot hoz a második világháború kimenetelében.
[Ez is Amerika…]

július 5. kedd
16.30
A kacsa fél 8-kor csenget

(Die Ente klingelt um ˝ 8), NSZK-olasz, 1968, r: Rolf Thiele, f: Roy Evans, Paul Hengge, Riccardo Ghione, o: Wolf Wirth, z: Martin Böttcher, sz: Heinz Rühmann (Dr. Alexander), Hertha Feiler (Adela), Graziella Granata (docensnő), Charles Regnier (professzor), 90 perc

Dr. Alexander minden tekintetben racionális, precíz mérnökember. Amikor egy közúti ellenőrzésnél a rendőröknek fennen hangoztatja, hogy az előbb egy elefánttal ütközött, hamarosan egy bolondokházában találja magát. Mindamellett igazat mond. Az éles eszű és száraz humorú tudós alaposan felbolygatja a kórház nyugalmát.

18.30
Csillagot az égről

(Unhook the Stars), amerikai, 1996, r: Nick Cassavetes, f: Helen Caldwell, Nick Cassavetes, o: Phedon Papamichael, z: Steven Hufsteter, sz: Gena Rowlands (Mildred), Marisa Tomei (Monica), Gérard Depardieu (Tommy), mf/E, 104 perc

A kertvárosban kényelmes özvegységben élő Mildred, mikor felnőtt lánya elköltözik, elvállalja a zűrös életű fiatal szomszédnő kisfiának felügyeletét. Kialakuló barátságukból merít erőt az önállósodáshoz, hogy a kínálkozó sablonmegoldásokat (nagymamaszerep, kései szerelem stb.) mérlegelve a legeredetibb módon értelmezze át életét. A főszerepre saját anyját kérte fel a debütáló rendező. „Nemcsak azért, mert ő a világ legjobb színésznője, hanem mert a szerep rá van szabva. A filmben nemcsak az én életem, de az övé is benne van.”

20.30
Freud: a titkos szenvedély

(Freud: The Secret Passion), amerikai, 1962, r: John Huston, f: Charles Kaufman, Wolfgang Reinhardt, o: Douglas Slocombe, z: Jerry Goldsmith, sz: Montgomery Clift (Sigmund Freud), Susannah York (Cecily Koertner), Larry Parks (Dr. Joseph Breuer), Susan Kohner (Martha Freud), hb/E, 120 perc

Rendhagyó életrajzi film, amelynek forgatókönyvét eredetileg Jean-Paul Sartre írta. Hétórás lett volna a film, ha nem szűkítik le a történetet Freud pályafutásának arra a szakaszára, amikor egy bécsi klinika fiatal idegorvosaként a hipnózis és a hisztéria kapcsán megfogan benne az a néhány ötlet, amelyből később kifejlődött a pszichoanalízis tudománya. A címszerepet a magukba forduló, zavart hősöket lélektanilag mindig igen árnyaltan alakító Montgomery Clift (1920–1966) játssza kitűnően, noha a forgatás alatt mindkét szemét meg kellett operálni hályoggal.

július 6. szerda
16.30
A Sárkányvár asszonya

(Dragonwyck), amerikai, 1946, r, f: Joseph L. Mankiewicz (Anya Seton regényéből), o: Arthur Miller, z: Alfred Newman, sz: Gene Tierney (Miranda Wells), Walter Huston (Ephraim Wells), Vincent Price (Nicholas), Glenn Langan (Dr. Turner), Anne Revere (Abigail Wells), mf/E, 100 perc

Ódon kastély, mániákus várúr, szenvedő asszonyok és fiatal szerelmes. A várúr lassan beleőrül abba a gondolatba, hogy nem lesz fiúörököse, és a családi vagyon a kastéllyal együtt idegenekre száll. A lányát is idegennek tekinti, mert nem az ő nevén fogja élni az életét. Feleségét rejtélyes módon megöli. Helyébe a nevelőnőt, távoli rokonát, az istenfélő leánykát emeli. Azonban amikor az új asszony életképtelen fiút hoz a világra, újra gyilkosságra készül. Ekkor azonban közbelép a fiatalasszony hódolója.

18.30
Amerika éjjel

(America di notte), olasz–francia–brazil–argentin dokumentumfilm, 1961, r: Giuseppe Maria Scotese, f: Max Favalelli, Ernesto Guida, Giuseppe Maria Scotese, o: Alessandro D’Eva, Massimo Dallamano, Rino Filippini, Hélio Silva, z: Marcello Giombini, sz: Elizeth Cardoso, Ellen de Lima, Lionel Hampton, Carlos Machado, Angela Maria, Jean Morais, Mariano Mores, Miriam Rony, Silveira Sampaio, Marly Tavares, Nathália Timberg, mb, 100 perc

A kabarék, a mulatók, a zenés szórakozóhelyek vérpezsdítő éjszakai világa – az amerikai kontinensen. A zenei stílusok sokféleségén, a kiváló előadókon túlmenően a film fénypontjaiként említhetők: a „börleszk-színházak” San Franciscóban, a harlemi jazzbandák, táncosok Rióban és szólózók a Basin Streeten. Ez az „utazó varietéshow” kellemes mozidarab a nosztalgiára hajlamos nézőknek.
[Ez is Amerika…]

20.30
Manhattan

amerikai, 1979, r: Woody Allen, f: Woody Allen, Marshall Brickman, o: Gordon Willis, z: George Gershwin, sz: Woody Allen (Isaac Davis), Diane Keaton (Mary), Mariel Hemingway (Tracey), Meryl Streep (Jill), mb,100 perc

Woody Allen szerelmet vall állandó lakhelyének, a piszokban és nyüzsgésben is légiesen elegáns Manhattannek. A lírai szerelmi sokszögtörténet hőse a kopaszodó negyvenes TV-író, Isaac. Leszbikussá lett exfelesége, Jill agresszivitása, a 17 éves diáklány, Tracey megejtő ragaszkodása és nős barátjának szeretője, egy kékharisnya újságírónő, Mary neurotikus vonzereje között téblábol. A Tracey-t alakító Mariel Hemingway nem csak névrokona a neves írónak, aki negyven éve vetett véget életének…

július 7. csütörtök
16.30
Játék a gyilkossággal

(Jeu de massacre), francia, 1967, r, f: Alain Jessua, o: Jacques Robin, z: Jacques Loussier, sz: Jean-Pierre Cassel (Pierre), Claudine Auger (Jacqueline), Michel Duchaussoy (Bob), Eléonore Hirt (Genevieve), mf/F, 90 perc

Pierre Meyrand és a felesége, Jacqueline közkedvelt képregényszerzők, de mostanában anyagi gondokkal küszködnek. Egyik nap meglátogatja őket egy lelkes rajongójuk, egy bizonyos Bob, aki azzal dicsekszik el, hogy minden kalandot átél, amit a házaspár a képregényekben ábrázol. Pierre-ék hamarosan rájönnek, hogy Bob beteges hazudozó. Bob, hogy kibékítse a házaspárt, meghívja őket svájci luxuskastélyába egy felejthetetlen hétvégére. Jacqueline-t egyre jobban nyomasztja különc házigazdájuk viselkedése, Pierre-t viszont inspirálja ez a rejtélyes férfi. Elhatározza, hogy új képregényük hőse sorozatgyilkos lesz, s Bobról fogja mintázni…

18.30
zártkörű előadás

20.30
A keselyű három napja

(Three Days of the Condor), amerikai, 1975, r: Sidney Pollack, f: Lorenzo Semple Jr., David Rayfiel (James Grady regényéből), f: Owen Roizman, z: Dave Grusin, sz: Robert Redford (Jeo Turner), Faye Dunaway (Kathy), Max von Sydow (Joubert), Cliff Robertson (Higgins), hb/E, 118 perc

1974-ben Richard Nixon egy tévébeszédében bejelenti lemondását. Mindennek hátterében egy 1972-es lehallgatási ügy áll, melynek kivizsgálása során egyre többen keverednek gyanúba: CIA- és FBI-ügynökök, míg végül maga az elnök is. Ebben a légkörben készült Pollack politikai thrillerje. Joe Turner a CIA alkalmazottja: munkatársaival kalandregényeket és mindenféle újságokat olvasnak. A trükköket és cseleket betáplálják egy komputerbe, mely összeveti ezeket a CIA-tervekkel – így keresnek új ötleteket. Egy nap Turner leugrik a sarki étterembe ebédért, ám mire visszatér, az összes kollégáját lemészárolva találja... A politikai kiábrándultság eme első darabja egész sorozatot indított el (Az elnök emberei, A szenzáció áldozata, Eltűntnek nyilvánítva stb). De a dezillúzió mellett természetesen mítoszt is épít Pollack: a magányos hős mítoszát, melynek fényében egy korrupt szervezet bukása már nem is olyan tragikus.
[Muszter-vetítés – Amerika, 1974]

július 8. péntek
16.30
A félkegyelmű

(L’Idiot), francia, 1946, r: Georges Lampin, f: Charles Spaak (Dosztojevszkij regényéből), o: Christian Matras, z: Maurice Thiriet, sz: Gérard Philipe (Miskin herceg), Edwige Feuillere (Natasa), Lucien Coedel (Rogozsin), mf/F, 80 perc

Az orosz származású rendező az akkor még ismeretlen Philipe-et választotta főszereplőül, aki ragyogó Miskin-alakítással hálálta meg a lehetőséget...

18.00
A Parallax-terv

(The Parallax View), amerikai, 1974, r: Alan J. Pakula, f: David Giler, Lorenzo Semple Jr. (Loren Singer regényéből), o: Gordon Willis, z: Michael Small, sz: Warren Beatty (Joseph), Hume Cronyn (Edgar), William Daniels (Tucker), hb/E, 100 perc

A népszerű szenátorral egy pincér golyója végez Seattle-ben. Három évvel később az egyik szemtanú, Lee sírva keresi fel újságíró barátját, mert veszélyben érzi az életét, ugyanis a gyilkosság szemtanúi egymás után halnak meg gyanús körülmények között. Frady nyugtatgatja a lányt, ám amikor pár nap múlva megtudja, hogy a hivatalos jelentés szerint barátnője öngyilkosságot követett el, nyomozni kezd. Életét többször is kockáztatva a Parallax Companyhoz jut el, ahol döbbenetes módszerekkel „toboroznak” embereket döbbenetes feladatok ellátására…
[Muszter-vetítés – Amerika, 1974]

20.00
Excalibur

amerikai, 1981, r: John Boorman, f: Rospo Pallenberg, John Boorman (Thomas Malory regényéből), o: Alex Thomson, z: Trevor Jones, sz: Nigel Terry (Arthur király), Nicol Williamson (Merlin), Helen Mirren (Morgana), Nicolas Clay (Lancelot), hb/E, 152 perc

John Boorman ritka képzőművészeti, szellemtörténeti tudással és szakmai, technikai bravúrral, fantasztikus tárgyi és képvilággal idézi meg az európai kultúrkincs egyik legizgalmasabb legendáját, a kelta mondakör csodálatos meséjét: Arthur király és a Kerekasztal lovagjainak szépséges históriáját. Merlin, a varázsló előbb Pendragonnak, majd fiának, Arthurnak ajándékozza azt a csodálatos, hatalmat jelképező kardot, az excaliburt, mely az erők egyesítésére hivatott. Vajon a királyok méltónak bizonyulnak-e a nemes fegyverhez, vagy örökös viszálykodás, háborúskodás lesz a sorsuk?

július 9. szombat
16.30
A törvény bal keze

(The Wrong Arm of the Law), angol, 1963, r: Cliff Owen, f: Len Heath, John Warren, John Antrobus, Ray Galton, Alan Simpson (Ivor Jay és William Whistance Smith történetéből), o: Ernest Steward, z: Richard Rodney Bennett, sz: Peter Sellers (Gates), Lionel Jeffries (Parker felügyelő), Nanette Newman (Valerie), Bill Kerr (Jack), mb, 94 perc

Pearly Gates egy divatüzlet menedzsere, másodállásban egy rablóbanda vezére. S most még a Scotland Yard ügynökévé is válik, mert London „kiegyensúlyozott” bűnügyi életét felborítja egy gentleman-szabályokra fittyet hányó, ismeretlen banda. Az úriember gengszterek és a rendőrség összefognak a közös ellenség legyűrésére…

18.30
Csapda

(The Trap), kanadai–angol, 1966, r: Sidney Hayers, f: David Osborn, o: Robert Krasker, z: Ron Goodwin, sz: Rita Tushingham (Eve), Oliver Reed (Jean La Bete), Rex Sevenoaks (a kereskedő), Barbara Chilcott (a felesége), Linda Goranson (Sarah, a lányuk), mf/E, 105 perc

A romantikus, kalandos történet a 19. század közepén Kanada zord, északi tájain játszódik. Eve-et, a néma lányt gazdái eladják Jean La Bete-nek, a robosztus, legendás hírű prémvadásznak. A férfi bőrszíjon rángatja magával a vadonba, patkányoktól hemzsegő kunyhójába. A félénk lány irtózik a durva, iszákos férfi közeledésétől, és késsel tartja távol magától. Azonban az egymásrautaltság és a természettel folytatott közös küzdelem végül közelebb hozza őket egymáshoz.

20.30
Nem félünk a farkastól

(Who's Afraid of Virginia Wolf?), amerikai, 1966, r: Mike Nichols, f: Ernest Lehman (Edward Albee színművéből), o: Haskell Wexler, z: Alex North, sz: Elizabeth Taylor (Martha), Richard Burton (Georges), George Segal (Nick), Sandy Dannis (Honey), hb/E, 131 perc

A Lee Strasberg stúdiójába is járó Nicholsnak játékfilmrendezőként nem akármilyen debütálást jelentett ez a produkció: tíz Oscar-jelölés, melyek közül kettőt, a női fő- és mellékszereplő kategóriában, meg is kapott a film. Vasárnap hajnali két óra van. Egy középkorú házaspár valami partiról tér haza, és unalomból civódni kezdenek. Egy fiatal házaspárt várnak, akiket a papa kérésére kellene elszórakoztatniuk... A kibontakozó dráma csak részben szól a „házassági börtönről”, legalább ugyanannyira két ember összetartozásáról, de éppen ettől lesz tanmese helyett elgondolkoztató darab. Taylorékat állítólag több színészházaspár figyelmeztette – olyanok, akik már játszották együtt színpadon a darabot –, hogy nem tesz jót a házasságnak ez a házaspárszerep, de Taylor és Burton amúgy is viharos kapcsolatának meg sem kottyant, sőt olyan jó kedvre derültek tőle, hogy a következő évben végigmókáztak egy Shakespeare-vígjátékot.

július 10. vasárnap
16.30
Macskafogó

magyar–nyugatnémet–kanadai rajzfilm, 1986, r: Ternovszky Béla, f: Gémes József, Maros Zoltán, Ternovszky Béla, o: Neményi Mária, Nagy Csaba, Varga György, z: Deák Tamás, Jimmy Giuffre, mb, 90 perc

Az egerek lakta bolygót uraló macskamaffia végső leszámolásra készül. Fushimisi professzor azonban feltalálja a macskafogó nevű szerkezetet, amely képes „megjavítani” a macskákat. A macskák 007-esének, Nick Grabowskinak kell ellopnia a terveket…

18.30
Éjféli cowboy

(Midnight Cowboy), amerikai, 1969, r: John Schlesinger, f: Waldo Salt (James Leo Herlihy regényéből), o: Adam Hollender, z: John Barry, sz: Jon Voight (Joe), Dustin Hoffman (Ricco), Brenda Vaccaro, Sylvia Miles, mf/E, 110 perc

Schlesinger három Oscar-díjjal jutalmazott filmjében a cowboy nem westernhős, hanem egy naiv és korlátolt texasi mosogatófiú, Joe, aki New Yorkba utazik azzal az elgondolással, hogy ott idősödő hölgyek szexuális kielégítéséből fog remekül élni. De New York nem olyan, amilyennek elképzelte. Végül a csavargó Ricco lesz segítségére a valóság megismerésében, és nemcsak képzelgéseitől, hanem erkölcsi gátlásaitól is megszabadítja.
[Muszter-vetítés – Amerika, 1974]

20.30
Közelebb!

(Closer), amerikai, 2004, r: Mike Nichols, f: Patrick Marber (saját színdarabjából), o: Stephen Goldblatt, z: Steven Patrick Morrissey, sz: Natalie Portman (Alice), Jude Law (Dan), Julia Roberts (Anna), Clive Owen (Larry), mf/E, 100 perc

A film alapjául szolgáló színdarab az elmúlt években London és New York egyik legnagyobb és legbotrányosabb sikere. A filmváltozatot az emberi kapcsolatok bonyolultságának ábrázolásában jártas Oscar-díjas rendező, Mike Nichols (Nem félünk a farkastól, Diploma előtt, Madárfészek) készítette csupa szupersztár főszereplésével. Két férfi és két nő keresi az élet legfontosabb dolgait: szeretetet, bizalmat, őszinteséget. Amit találnak helyette: szerelem, vágy, hazugság és kaland. Mindannyian olyasmiket ígérnek, amikről tudják, úgysem fogják betartani.

július 11. hétfő
16.30
A titokzatos bőrönd

(One New York Night), 1935, amerikai, r: Jack Conway, f: Frank Davis, o: Oliver T. Marsh, sz: Franchot Tone (Ridgeway), Una Merkel (Phoebe), Harvey Stephens (Collis), Duna Steffi (Louis grófnő), mf/E, 70 perc

A fordulatokban, izgalmakban bővelkedő krimikomédiában Ridgeway azért jön New Yorkba, hogy fekete hajú feleséget találjon magának. Így kezdetben rá se hederít a szőke szállodai telefonoskisasszonyra, Phoebe-re, ám egy nap hullát talál egy bőröndben az ágya alatt, aki nem más, mint Louis orosz grófnő bankár szeretője...

18.30
A piacere
magyar, 1976, r: Huszárik Zoltán, mb, 20 perc

Bűnös vagy áldozat?

(Quai des Orfévres), francia, 1947, r, f: Henri-Georges Clouzot, o: Armand Thirard, z: Francis Lopez, sz: Louis Jouvet (a felügyelő), Bernard Blier (Maurice), Suzy Delair (Jenny), Simone Renant (Dora), mf/F, 95 perc

A kispolgári feleség minden álma, hogy végre érvényesülhessen. Így keveredik gyilkossági ügybe férjével együtt. Az áldozat egy dúsgazdag, púpos, kéjenc gyáros. A férj azt hiszi, hogy a felesége a gyilkos, a feleség, hogy a férj…

20.30
Hidegvérrel

(In Cold Blood), amerikai, 1967, r, f: Richard Brooks (Truman Capote regényéből), o: Conrad L. Hall, z: Quincy Jones, sz: Robert Blake (Perry), Scott Wilson (Dick), Paul Stewart (riporter), Jeff Corey (Hickock úr), hb/E, 130 perc

Brooks még kéziratban olvasta Capote dokumentumregényét, és két, a nagyközönség számára ismeretlen színésszel, eredeti helyszíneken azonnal megkezdte a film forgatását: „Ugyanabban a házban, amelyikben a Clutter család élt, ugyanabban a kansasi vegyeskereskedésben, amelyben a gyilkosok a kötelet vásárolták. És azt akartuk, hogy ugyanazok a benzinkutak, motelek és utcák kerüljenek a néző elé, melyekben a két gyilkos megfordult.” (Capote). A gyilkosság, melynek dokumentumaiból a bestseller regény készült, 1959 novemberében történt. Holcombban, egy Kansas City melletti farmon két fiatal srác lemészárolt egy négytagú családot. A film koncepciója abban tér el a regényétől, hogy míg Capote nem törekszik a gyilkosok motivációinak megértésére, addig Brooks megpróbál magyarázatot találni a két fiú tettére...

július 12. kedd
16.30
Ratataplan

olasz, 1979, r, f: Maurizio Nichetti, o: Mario Battistoni, z: Mariano Detto, sz: Maurizio Nichetti (Colombo), Angela Fiocchiaro (lány), Edy Angelillo (balerina), Umberto Gallone (tánctanár), Lidia Biondi (terhes asszony), Roland Topor (főnök), mf/I, 90 perc

1979-ben, miután a filmet bemutatták a velencei filmfesztiválon, a Corriere della Sera kritikusa az alábbi címet adta a filmről szóló írásának: „Azonnal álljunk sorba jegyért!”. Nichetti a Ratataplanban a burleszk gyökereihez tér vissza. Humora alapvetően vizuális jellegű, gyakran a mozgásokból és a szituációkból fakad. Olyan ritka film ez, amelyet az első perctől az utolsóig végignevetünk.

18.30
Andalúziai kutya

(Un Chien Andalou), francia, 1928, r: Luis Buńuel, f: Luis Buńuel, Salvador Dalí, o: Albert Dubergen, sz: Simone Mareuil, Pierre Batcheff, Jaime Miravilles, Salvador Dalí, szöveg nélkül, 15 perc

Olyan szép, mint egy esernyő és egy varrógép találkozása a boncasztalon…

A költő vére
(Le sang d'un poéte), francia, 1930, r, f: Jean Cocteau, o: Georges Périnal, z: Georges Auric, sz: Enrique Rivero (a költő), Lee Miller (a szobor), Féral Benga (a fekete angyal), Pauline Carton (az anya), mf/F, 49 perc

A költő átugrik egy varázstükrön, találkozik mozgó szobrokkal és egy anyával, aki gyermekét éppen repülni tanítja. Ez Cocteau első filmje: középpontjában a költő bolyongását látjuk a tudat különböző szintjein, amelyet egy összeroskadó gyárkémény fog keretbe. A trükktechnikailag tökéletes film az 1920–30-as évek francia filmes avantgardjának legjobb művei közé tartozik.

20.00
A Sakál napja

(The Day of the Jackal), angol–francia, 1973, r: Fred Zinnemann, f: Kenneth Ross (Frederick Forsyth regényéből), o: Jean Tournier, z: Georges Delerue, sz: Edward Fox (Sakál), Michel Lonsdale (Lebel), Adrien Cayla-Legrand (de Gaulle), Terence Alexander (Lloyd), Denis Carey (Casson), hb/E, 140 perc

A magyarul is megjelent bestseller nagy sikerű filmváltozatában a szakma kiválóságának számító nemzetközi bérgyilkos, Sakál rendkívül precízen készül fel soron következő munkájára: az OAS megbízásából meg kell ölnie de Gaulle elnököt. Akkor sem mond le feladata teljesítéséről, amikor az ügyben együttműködő brit és francia elhárítás tudomást szerez a készülő merényletről, sőt személyleírását is megkapja. Már maga a politikai háttér is érdekessé teszi ezt a profi módon elkészített thrillert, a merénylő és üldözői között kialakuló versenyfutás pedig nemcsak izgalmas fordulatokban bővelkedik, hanem fokozatosan olyan megszállott párviadallá válik, amelyre mindkét fél szinte az életét teszi fel.
[Muszter-vetítés – Amerika, 1974]

július 13. szerda
16.30
Méltatlan öreg hölgy

(La vieille dame indigne), francia, 1965, r, f: René Allio (Bertolt Brecht novellájából), o: Denys Clerval, z: Jean Ferrat, sz: Sylvie (Madame Berthe), Victor Lanoux (Pierre), Malka Ribowska (Rosalie), Jean Bouise (Alphonse), mf/F, 94 perc

Madame Berthe 70 évesen megözvegyül. Nem marad egyedül, hiszen öt felnőtt gyermeke számít a segítségére. Madame Berthe azonban elhatározza, hogy kilép addigi árnyékéletéből és felfedezi a világot. Utazgatni kezd, vendéglőbe jár, barátságot köt egy könnyű erkölcsű pincérlánnyal. Ehhez az életvitelhez sok pénz kell, s a gyerekei megijednek, hogy elkölti az örökségüket. Albert, a legnagyobb fia megkéri Pierre-t, az egyik unokát, hogy próbálja megszerezni az öregasszony pénzét. Pierre azonban megérti nagyanyját, pártolja boldogságkeresését, sőt vele tart kiruccanásaira, és beleszeret a kedves pincérlányba…

18.30
A nagy álom

(The Big Sleep), amerikai, 1978, r, f: Michael Winner (Raymond Chandler regényéből), o: Robert Paynter, z: Jerry Fielding, sz: Robert Mitchum (Marlowe), James Stewart (Sternwood tábornok), Sarah Miles (Charlotte), Oliver Reed (Eddie), mb, 99 perc

Az 1946-os A nagy álom remake-jével kapcsolatban leginkább azon fanyalogtak a kritikusok, hogy míg a korábbi változat a háborús évek bizonytalan korhangulatát, sajátos életérzését is tükrözte, addig az új feldolgozás „csupán” egy ügyesen megcsinált krimi. Nem pszichologizál, csak krimi-rejtvényt állít elénk, vagyis olyan, mint amilyennek egy kriminek lennie kell: nem katartikus, csak izgalmas és szórakoztató. Az Angliában élő, amerikai Stenwood tábornok felbérli a magándetektív-szakma öreg rókáját, Marlow-t, hogy derítse ki, ki áll azok mögött a zsaroló levelek mögött, amelyeket mostanában kap. Marlow nekilát a megbízás teljesítésének, máris hullanak az emberek, robbannak az autók körülötte, és hamar kiderül, hogy az ügy jóval bonyolultabb egy szimpla zsarolásnál…

20.30
Egy amerikai feleség titkos élete

(The Secret Life of an American Wife), amerikai, 1968, r, f: George Axelrod, o: Leon Shamroy, z: Billy May, sz: Walter Matthau (mozicsillag), Anne Jackson (Victoria Layton), Patrick O’Neal (Tom Layton), Edy Williams (Susie), hb/E, 90 perc

Bohózat a monoton mindennapjai unalmát felismerő amerikai háziasszony/feleség lázadás-kísérletéről. Victoria életében az izgalmat, a kalandot az a néhány perc jelenti, amit reggelenként, a család ébresztése előtt álmodozással tölt. Visszaidézi egykori életének retusálódott emlékképeit. De ezen a napon a kaland utáni vágy, megmaradt vonzerejének felmérése erősebb benne, s nem engedi vissza a sablon-hétköznapokba. Felhívja telefonon az ország elsőszámú ünnepelt sztárját, akinek egyik menedzsere éppen Tom, a férje, és randevút kér tőle.

július 14. csütörtök
16.30
Két nap az élet

(Week-end á Zuydcoote), francia, 1964, r: Henri Verneuil, f: François Boyer, Henri Verneuil, Robert Merle (saját regényéből), o: Henri Decaë, z: Maurice Jarre, sz: Jean-Paul Belmondo (Maillat), Catherine Spaak (Jeanne), Pierre Mondy (Dhéry), Marie Dubois (Helene), mb, 125 perc

Merle a dunkerque-i csata végakkordjait örökítette meg egzisztencialista színezetű regényében, s Verneuil nem változtatott a történeten. Négy, csapatától elszakadt francia katona próbál megmenekülni a halál elől. A film tökéletesen adja vissza az értelmesnek hitt világrend szétrobbanását, a tébolynak kiszolgáltatott ember illúzióinak végső szétfoszlását.
[Henri Decaë]

18.30
Ecce homo, Homolka

csehszlovák, 1969, r, f: Jaroslav Papoušek, o: Jozef Ort-Šnep, z: Karel Mareš, sz: Josef Šebánek (nagyapa), Marie Motlová (nagyanya), František Husák (Ludva), Helena Růžieková (Heduš), mb, 80 perc

Vasárnap van. A Homolka-család közös lakásban élő három generációja kirándulni indul. Miután a természet lágy ölén rejtélyes hangok zavarják meg őket, a tényállás kiderítésének felelőssége elől inkább hazamenekülnek, ahol a TV elromlása okoz újabb családi problémákat. „Íme a kispolgár” – mondja ironikus pátosszal a fiatal cseh rendező, aki a homolkaizmus keletkezését egy napba sűrítve mutatja be „a jellemek és a helyzetek végsőkig élezett, egyszerre ellenállhatatlanul mulatságos és megrendítően keserű, groteszk tragikomédiájában.

20.30
Brancaleone ármádiája

(L’armata Brancaleone), olasz–spanyol–francia, 1970, r: Mario Monicelli, f: Age, Scarpelli, Mario Monicelli, o: Carlo Di Palma, z: Carlo Rustichelli, sz: Vittorio Gassman (Brancaleone), Catherine Spaak (Mathilde), Gian Maria Volonte (Théophilas), mf/I, 120 perc

A kosztümös szatírában a küzdelmet, a kalandot naturalista vérfürdővé, a szerelmet perverzióvá, a morált vallási fanatizmussá torzítják az alkotók. A frank birodalom határán egymást öldösik a rablók. Az egyik banda tagjai legutóbbi áldozatuknál egy kutyabőrt találnak csupán, melyről kiderül, hogy tulajdonosa birtokba vehet egy bizonyos várat. A legkevésbé sem bizalomgerjesztő Brancaleone vállalja, hogy eljátssza a lemészárolt lovag szerepét…

július 15. péntek
16.30
Akció az elnök ellen

(Executive Action), amerikai, 1973, r: David Miller, f: Dalton Trumbo (Donald Freed ötlete és Mark Lane könyvéből), o: Robert Steadman, z: Randy Edelman, sz: Burt Lancaster (Farrington), Robert Ryan (Foster), mb, 90 perc

1963. november 22-én Dallasban meggyilkolják az Egyesült Államok elnökét, John F. Kennedyt. Az ügy kivizsgálásával hivatalosan megbízott Warren-bizottság jelentésében megfogalmazza a „magányos gyilkos” elméletét, miszerint Lee Harvey Oswald maga dolgozta ki és követte el a gyilkosságot. Nem sokkal később Mark Lane, Oswald ügyvédje megírta bestsellerré vált könyvét, az Elsietett ítéletet, melyben több ponton szembeszáll a Warren-bizottság megállapításaival. Nem csoda, hogy a könyv ihlette film összeesküvés-verziója eltér mind a hivatalos jelentésben foglaltaktól, mind Oliver Stone későbbi elméletétől…
[Muszter-vetítés – Amerika, 1974]

18.30
Lány a motoron

(The Girl on a Motorcycle), angol–francia, 1968, r, o: Jack Cardiff, f: Ronald Duncan, Gillian Freeman, Jack Cardiff (André Pieyre de Mandiargues regényéből), z: Les Reed, sz: Marianne Faithfull (Rebecca), Alain Delon (Daniel), Roger Mutton (Raymond), Marius Goring (Rebecca apja), hb/E, 90 perc

Rebecca már két hónapja felesége a megbízható és kiszámítható életet élő történelemtanárnak, Raymondnak. Férje szereti, és biztonságot ad neki. Ám Rebecca nem tudja kiverni fejéből korábbi szeretőjét, a Heidelbergben élő Danielt, aki teljesen más, mint Raymond: határozottabb, férfiasabb, szenvedélyes. Egy nap hajnaltájt Rebecca felébred, lassan kikel ágyából alvó férje mellől, meztelen testére húzza szoros bőrruháját, felpattan csillogó, fekete motorjára, és élvezve annak mámorító sebességét, elszáguld Heidelberg irányába. Száguldása közben megelevenednek emlékezetében Daniellel való találkozásának eseményei, miért és hogyan választotta férjéül inkább Raymondot, a motor története, melyet Danieltől kapott annak idején szenvedélyes imádata jeléül, esküvői ajándékként…

20.30
Egy előre bejelentett gyilkosság krónikája

(Crónica de una muerte anunciada), olasz–francia, 1987, r: Francesco Rosi, f: Tonino Guerra, Francesco Rosi (Gabriel García Márquez novellájából), o: Pasqualino de Santis, z: Piero Piccioni, sz: Ornella Mutti (Angela), Gian Maria Volonté (idős Santiago), Irene Papas (anya), Anthony Delon (Santiago), mb, 120 perc

„A becsületbeli ügy szent terület, ahová csak a dráma hőseinek szabad belépni” – tartják az emberek, és nem avatkoznak közbe, amikor Angela két bátyja halálra keresi húguk állítólagos megrontóját, Santiagót. És csak a film végén derül ki, hogy a szerelem sokkal szövevényesebb és misztikusabb hálót fon az emberek köré, mint amennyire misztikus és különös a becsületbeli bosszú „intézménye”...

július 16. szombat
16.30
Professzor a sztár

(Speak Easily), amerikai, 1932, r: Edward Sedgwick, f: Ralph Spence, Laurence E. Johnson (Clarence Budington Kelland elbeszéléséből), o: Harold Wenstrom, sz: Buster Keaton (Post professzor), Jimmy Durante (James), Ruth Selwyn (Pansy), Thelma Todd (Eleanor), mf/E, 80 perc

Post professzor nagyon magányos ember, és éppen arról elmélkedik, az életnek mennyi szépségét mulasztotta el az anyagiak hiánya miatt, amikor egy levélből megtudja, hogy közel egymillió dollárt örökölt. Az örömteli meglepetés lázában elhatározza, hogy beutazza a világot. Már a vonaton megismerkedik egy nagyon csinos kis táncosnővel, Pansyvel, aki egy félig-meddig lerobbant revütársulattal utazik. A tanár úr elhatározza, hogy segít a társulaton. A Broadway-n hamar híre terjed a nagyvonalú mecénásnak. Eleanor Espere, egy veszedelmesen csinos és mindenre elszánt táncosnő elhatározza, hogy meghódítja a milliomost. A premier előkészületei közben tudja meg Post ügyvédje, hogy az örökség csak tréfa volt, a tanár úr nem örökölt egy centet sem. A hitelezők meg egyre hevesebben ostromolják az ügyvédet. De az előadásnak mennie kell. Ráadásul Post véletlenül a színpad kellős közepén találja magát, és a legképtelenebb dolgokat csinálja. A közönség frenetikus ünnepléssel reagál – egy új, őstehetségű komédiás született a revüszínpadon.

18.30
A családapa

(Il padre di famiglia), olasz, 1969, r: Nanni Loy, f: Nanni Loy, Ruggero Maccari (Giorgio Arlorio ötlete nyomán), o: Armando Nannuzzi, z: Bruno Nicolai, Carlo Rustichelli, sz: Nino Manfredi (Marco), Leslie Caron (Paola), Ugo Tognazzi (Romeo), Elsa Vazzoler (Carla), mf/I, 110 perc

Marco a háború utáni lázas napokban ismerkedett meg Paolával. Mindketten építésznek tanultak, mindkettőjüket fűtötte a politikai szenvedély. Összeházasodtak, és megállapodtak, hogy gyermekük csak akkor lesz, ha a körülmények megengedik. Azután minden másként történt. Gyors egymásutánban született négy gyermekük. A körülmények megkövetelték, hogy Paola hagyjon föl a munkájával, és csak a családjának éljen. A gyorsan öregedő, elhanyagolt, örökké zaklatott Paolától Marco lassan elhidegül, és egy kedves fiatal lányért elhagyja a családját. Paola összeroppan a történtek hatására, s szanatóriumba kerül. A felépülés ideje alatt Marco vigyáz a gyerekekre, s módja nyílik rá, hogy átgondolja a döntéseit…

20.30
Az amerikai barát

(Der amerikanische Freund), német–francia, 1977, r, f: Wim Wenders (Patricia Highsmith regényéből), o: Robby Müller, z: Jürgen Knieper, sz: Bruno Ganz (Jonathan), Dennis Hopper (Tom Ripley), Lisa Kreuzer (Marianne), Gérard Blain (Raoul), Nicholas Ray (Derwatt), hb/G, 120 perc

with English subtitles

A kétes üzletekből élő amerikai Tom Ripley megvalósítja ördögi tervét: egy svájci származású, Hamburgban élő képkeretezőt és restaurátort rávesz arra, hogy meggyilkoljon egy számára ismeretlen embert. Olyan összeget ígér a leukémiában szenvedő Jonathan Zimmermannak, amely fedezné párizsi gyógykezelését a világ legjobb klinikáján. A gyilkosság megtörténik, Ripley azonban fennakad sátáni terve finoman szőtt hálóján. További – közösen végrehajtott – gyilkosságaik elkerülhetetlenek.

július 17. vasárnap
16.30
Délutáni szerelem

(Love in the Afternoon), amerikai, 1957, r: Billy Wilder, f: I. A. L. Diamond, Billy Wilder, o: William Mellor, z: Franz Waxman, sz: Audrey Hepburn (Ariane), Gary Cooper (Frank), Maurice Chevalier (Claude Chavasse), hb/E, 120 perc

A tizennyolc éves, tehetséges Ariane Chavasse, egy házasságtörésekkel foglalkozó magándetektív egyetlen lánya a párizsi konzervatóriumban tanul csellózni. Amikor kihallgatja apja egyik ügyfelét, aki azzal fenyegetőzik, hogy megöli feleségét és annak szeretőjét, a párocska légyottjainak helyszínére, a Hotel Ritzbe rohan, hogy megakadályozza a véres drámát. A végén azonban ő maga esik csapdába, mivel beleszeret az ügyben szereplő férfiba, egy híres-hírhedt amerikai multimilliomos playboyba.

18.30
Az asszony és az elítélt

(Droit d’aimer), francia, 1972, r: Eric Le Hung, f: Eric le Hung, Jean-Claude Carriere, o: Henri Decaë, z: Philippe Sarde, sz: Florinda Bolkan (Helena), Omar Sharif (Pierre), Gilles Ségal (Marc), Jacques Dhéry (hadnagy), mf/F, 100 perc

A férfit politikai tevékenysége miatt egy börtönszigetre száműzik kényszermunkára. A feleségének évekig egyetlen célja, hogy a látogatásra engedélyt szerezzen. Amikor végre létrejön a találkozás, minden másként történik, mint ahogy éveken át álmaikban elképzelték. A férfi már nem a régi. Mindössze néhány szót váltanak, s szinte idegenként válnak el egymástól. Alig száll hajóra az asszony, a férj öntudatlanul lépked utána a parton, s az őrt, aki megállítja, leüti. A rabnak, aki őrét megtámadja, halál a büntetése…
[Henri Decaë]

20.30
Érzékek birodalma

(Ai no corrida), japán, 1976, r, f: Nagisa Oshima, o: Hideo Ito, z: Minoru Miki, sz: Eiko Matsuda (Sada Abe), Tatsuya Fuji (Kichizo Ishida), Aoi Nakajima (Toku), Yasuko Matsui (fogadós), mf/J, 105 perc

Kicsizo gésaház-tulajdonos beleszeret egy fiatal örömlányba, és otthagyja miatta a családját. A prostituált Szada iránti szexuális vágya mindent elsöprő szenvedélyévé válik...

július 18. hétfő
16.30
Szeretők

(Les amants), francia, 1958, r: Louis Malle, f: Louise de Vilmorin, Louis Malle (Dominique Vivant regényéből), o: Henri Decaë, z: Johannes Brahms, sz: Jeanne Moreau (Jeanne), Alain Cuny (Henri), José-Luis de Villalonga (Raoul), Jean-Marc Bory (Bernard), mf/F, 90 perc

„A filmtörténet első szerelmes éjszakája” – lelkesedett Truffaut ezért a velencei fesztiválon díjat nyert és óriási botrányt kavart filmért, amely egy 18. századi libertinus történetet helyez át a mai francia pénzburzsoázia világába. A feleség, akinek párizsi szeretőjét vidéki hétvégére hívta meg a férj, egy szegény fiatalember kocsiján érkezik, ugyanis sajátja útközben lerobbant. A szatirikusnak induló film romantikus álomvilággá alakul át, amikor a feleséget és a fiút hatalmába keríti a szerelem.
[Henri Decaë]

18.30
Rémület a színpadon

(Stage Fright) angol, 1949, r: Alfred Hitchock, f: Whitfield Cook (Selwyn Jepson regényéből), o: Wilkie Cooper, z: Leighton Lucas, sz: Marlene Dietrich (Charlotte Inwood), Jane Wyman (Eve Gill), Michael Wilding (Smith), Richard Todd (Jonathan), mf/E, 110 perc

Charlotte Inwood, az ünnepelt revüsztár, véres ruhában és feldúltan állít be táncos kollégája, Jonathan legénylakására, és közli vele, hogy megölte a férjét. Jonathan – akit korábban gyengéd szálak fűztek Charlotte-hoz – megígéri neki, hogy segít eltüntetni a nyomokat. Hitchcock, a borzongás nagymestere a színházi világ mindig érdekes atmoszféráját tölti meg a bűnügyi történet izgalmával. A filmjeiben különös jelentőséggel felruházott tárgyak közül itt a színházi vasfüggöny kap nagy szerepet. Marlene Dietrich nemcsak vonzó és érdekes egyéniségével, hanem a szerepformálás sokrétűségével is kiemelkedik a közreműködők közül.

20.30
Sebek

(Rane), jugoszláv, 1998, r, f: Srdjan Dragojević, o: Dušan Joksimović, z: Aleksandar Habić, sz: Dušan Pekić (Pinki), Milan Marić (Sváb), Dragan Bjelogrlić (Tökös bá’), Vesna Trivalić (Lidia), mf/szerb hang, 110 perc

Pinki és Sváb kiüresedett, jéghideg ölőgépek. Sráckorukban Tökös bá’, a feketéző piti gengszter nyúlt a hónuk alá. Bevezette őket a szex rejtelmeibe, megtanította nekik, hogyan bánjanak a fegyverrel, és hogy miként győzzék le magukban a fájdalmat és a félelmet. Csak egy dolog fogott ki a kilencvenes évek Szerbiájának mocskos arcú angyalain – a kábítószer…

július 19. kedd
16.30
Az oroszlán télen

(The Lion in Winter), angol, 1968, r: Anthony Harvey, f: James Goldman (saját azonos című darabjából), o: Douglas Slocombe, z: John Barry, sz: Peter O'Toole (II. Henrik), Katharine Hepburn (Eleanor), Jane Merrow (Alais), Anthony Hopkins (Richard), mb, 145 perc

Elmésen bölcselkedő párbeszédekre épül a 12. század Angliájában játszódó izgalmas és szórakoztató történelmi film, melynek középpontjában egyetlen kérdés áll: ki örökli a trónt, kié lesz a birodalom? A hatalomért folyó küzdelem mögött ellentétes érdekek és mély érzelmek feszülnek, bonyolult kölcsönkapcsolatokat teremtve. Amikor Peter O'Toole, a film főszereplője elolvasta a forgatókönyvet, kijelentette, hogy Eleanor szerepét csakis Katharine Hepburn játszhatja. Az energikus, harcias, elveihez makacsul ragaszkodó királynő alakja tökéletesen ráillett az erős egyéniségű színésznőre. A filmet telt házzal játszották a mozik, a kritikák dicshimnuszokat zengtek, az Akadémia pedig – immár harmadízben – Katharine Hepburnnek ítélte a legjobb női főszereplőnek járó Oscar-díjat.

19.00
Húsvéthétfő Galgamácsán
magyar, 1974, r: Rényi Tamás, mb, 15 perc

Óriás

(Giant), amerikai, 1956, r: George Stevens, f: Fred Guiol, Ivan Moffat (Edna Ferber regényéből), o: William C. Mellor, z: Dimitri Tiomkin, sz: James Dean (Jett Rink), Elizabeth Taylor (Leslie), Rock Hudson (Jordan Benedict), Denis Hopper (Jordan Benedict Jr.), mf/E, 195 perc

Jordan Benedict, egy elképesztően gazdag texasi farmer azért megy Ardmore-ba, hogy megvegyen egy versenylovat, de a pompás paripával együtt hazaviszi vendéglátói lányát is – feleségeként. Nem sokkal később meghal Jordan húga, aki a végrendeletében a birtokból egy kis parcellát Jett Rinkre, a farm furcsán viselkedő mindenesére hagy. Rink nem adja el Jordannak kis tulajdonát, hanem fúrni kezd rajta, mígnem egy szép napon olajat talál...

július 20. szerda
16.30
Nyári bolondságok

(Frenesia dell’estate), olasz–francia, 1967, r: Luigi Zampa, f: Luigi Zampa, Raffaello Pacini, Folco Provencale, o: Marcello Gatti, z: Gianni Ferrio, sz: Vittorio Gassman (Nardoni), Sandra Milo (Yvonne), Michele Mercier (Gigi), Philipe Leroy (Manolo), Lea Padovani (Alba), mb, 100 perc

Egy bolondos nyár eseményeit meséli el a film. A sokszálú történet hősei egy viareggiói család tagjai és barátaik: ki könnyű pénzszerzési lehetőséget, ki szerelemet, ki kalandot vár a nyártól. Manolo, a vállalkozó szellemű kedves csirkefogó, Marcello, az öregedő férfi manöken, Gigi, aki nő létére nőimitátorként lép föl és kínosan visszás érzéseket kelt a férfiasságában megrendült Nardoni kapitányban, akárcsak a bővérű Yvonne, aki süteményt árul a strandon… Mindnyájan a boldogságot keresik.

 

18.30
Viva María!

francia–olasz, 1965, r: Louis Malle, f: Louis Malle, Jean-Claude Carriere, o: Henri Decaë, z: Georges Delerue, sz: Jeanne Moreau (Maria I.), Brigitte Bardot (Maria II.), George Hamilton (Flores), Paulette Dubost (Mme Diogene), mf/E, 120 perc

Habkönnyű, bájos vígjáték egy ír anarchista lányáról, aki a századfordulón Mexikóban beáll egy vándorcirkuszhoz, ahol az ugyancsak Maria nevű táncosnővel „feltalálják” a sztriptízt, majd bekapcsolódnak a forradalomba. Tiszteletlen tisztelgés Buńuelnek, aki szerepel is a filmben; hol szatírába hajlik, hol melodrámába, s tele van ötletes gegekkel. Az egyház, a diktatúra, a militarizmus kigúnyolása közben az önmagát parodizáló Bardot elementáris forradalmár figurája szinte háttérbe szorítja Moreau egysíkúbb táncosnőjét, akivel korábbi közös sikerfilmjük, a Szeretők nagy szerelmi jelenetét próbálta karikíroztatni a rendező.
[Henri Decaë] Filmkultúra filmklub

20.30
A bosszú

(La vieux fusil), francia–nyugatnémet, 1975, r: Robert Enrico, f: Pascal Jardin, Robert Enrico, o: Etienne Becker, z: François de Roubaix, sz: Philippe Noiret (Julien), Romy Schneider (Clara), Jean Bouise (François), mf/F, 100 perc

Egy francia kisváros ismert sebésze, a békés természetű, családszerető Julien 1944 júniusában az ősi családi kastélyba menekíti a háború borzalmai elől kamaszlányát és szép fiatal feleségét, Clarát. Amikor szerettei mégis áldozatul esnek egy csapat német katona kegyetlenkedésének, kétségbeesett fájdalmában könyörtelenül találékony, magányos bosszúállóvá alakul át, miközben állandóan kísértik békés életének idilli emlékképei.

július 21. csütörtök
17.00
A kasztíliai Sólyom

(El Halcón de Castilla), spanyol, 1966, r: José María Elorrieta, f: José Luis Navarro, José María Elorrieta, o: Alfonso Nieva, z: Fernando Garcia-Morcillo, sz: Germán Cobos (Diego), Mari Luz Real (María), Nuria Torray (Margarita), Mariano Vidal (kormányzó), Ángel Terr (Juan), Félix Dafauce (Gonzalo), mf/Sp, 90 perc

Diego de Carvajal már jó ideje elhagyta a szülőföldjét, de most hazafelé lovagol. Útközben apja egyik barátjától megtudja, hogy otthon alaposan megváltoztak a viszonyok. Gazdag édesapja halála után Toledo kormányzója, Guzmán úr mindenéből kiforgatta a de Carvajal-családot. Ezért Diego kieszel egy tervet. Álnéven érkezik haza. Gazdag indiánnak adja ki magát, aki feleséget keresni jött erre a vidékre. Ugyanakkor kis csapatot szervez, és rajtaüt a kormányzó aranyszállítmányain. A nagy kavarodásban valóban beleszeret egy helybéli lányba, Maríába…

18.30
Jákob rabbi kalandjai

(Les aventures de rabbi Jacob), francia, 1973, r: Gérard Oury, f: Roberto De Leonardis, Josy Eisenberg, Daniele Thompson, o: Henri Decaë, z: Vladimir Cosma, sz: Louis De Funes (Victor), Miou-Miou (a lánya), Suzy Delair (a felesége), Claude Giraud (Zeiligman rabbi), Renzo Montagnani (Fares), hb/F, 95 perc

Victor Pivert „nem az előítéletek embere”. Legyen valaki színes bőrű, zsidó vagy arab, a francia gyárost mindez nem zavarja – egészen addig, amíg mindenki marad a saját hazájában. A sors azonban úgy hozza, hogy Victor, útban lánya esküvőjére, számtalan olyan kalandba keveredik, amelyek megkérdőjelezik megrögzött előítéleteit. Először is megtudja, hogy hűséges öreg sofőrje, Salamon zsidó származású. Majd őt nézik négernek, amikor arca véletlenül bekormozódik. Mindezek tetejébe balesetet szenvednek, és amikor segítséget próbál szerezni, egy arab fickóval hozza össze a sors, aki terroristák elől menekül. Egy hirtelen jött ötlettől vezérelve mindketten rabbinak öltöznek, s nem sokkal később egy zsidó családi ünnep kellős közepén találják magukat...
[Henri Decaë]

20.30
Napsugár fiúk

(The Sunshine Boys), amerikai, 1975, r: Herbert Ross, f: Neil Simon (saját színművéből), o: David M. Walsh, sz: Walter Matthau (Willy Clark), George Burns (Al Lewis), Richard Benjamin (Ben Clark), hb/E, 110 perc

Két, egykor ünnepelt, és közös fellépéseik sikerében az évtizedek folyamán valósággal összenőtt varietészínész együtt is öregszik ki a színpadról. Az összeszokottság és az egymásrautaltság kitermelte bennük egymással és egymás szokásaival szemben a gyűlöletet és a dühös utálatot. Egyikük, Willy még őrzi magában a szenilitással kombinált aktivitásvágy illúziói közt a sztárallűröket, pedig valójában már nem kell senkinek. Partnere, Al viszont már visszavonult, és alig gondol a régi ragyogásra. Megcsillan mégis újra a lehetőség egy múltidéző közös tévéfellépésre, ha sikerül legyőzni viszolygásukat.

július 22. péntek
16.30
A félelem órái

(The Desperate Hours), amerikai, 1955, r: William Wyler, f: Joseph Hayes (saját regényéből és színdarabjából), o: Lee Garmes, z: Gail Kubik, sz: Humphrey Bogart (Glenn Griffin), Fredric March (Hilliard), Martha Scott, Arthur Kennedy, mf/E, 110 perc

„...menekülő gengszterek megszállnak egy helyet, átmeneti menedéket keresve (itt egy polgári otthont) és terrorizálják az ottlévőket. A gengszterek várnak valamire (itt egy nőre, aki pénzt hoz), s az a tervük, hogy amint megérkezik, indulnak tovább. Bogart ismét, ezúttal utoljára gengszterszerepben jelenik meg, Glenn Griffinnek kölcsönözve idősödő, fáradt, megkeseredett és intelligens arcát, semmit sem veszítve korábbi gengszteralakításainak vadságából, dinamizmusából...” (Balogh Gyöngyi)

18.30
Levelek Marusiából

(Actas de Marusia), chilei–mexikói, 1975, r, f: Miguel Littin (Patricio Manz ötletéből), o: Jorge Stahl, z: Mikisz Teodorakisz, sz: Gian Maria Volonte (Gregorio), Arturo Beristáin (Arturo), Diana Brancho (Luisa), mf/Sp, 110 perc

Pinochet hatalomátvétele ellen nemzetközi összefogást sürgető film drámai képsorokkal a világ által magára hagyott nemzet szenvedéséről.

20.30
Édes álmok

(Skagerrak), dán–svéd–angol–spanyol–norvég–német–francia, 2003, r: Sřren Kragh-Jacobsen, f: Anders Thomas Jenesen, Sřren Kragh-Jacobsen, o: Eric Kress, z: Jacob Groth, sz: Iben Hjelje (Marie), Bronagh Gallagher (Sophie), Martin Henderson (Ian/Ken), Ewen Bremner (Gabriel), Gary Lewis (Willy), mf/E, 104 perc

Két jó barátnő elindul szerencsét próbálni valahova Angliába. Marie-nek egy milliomos család felajánl egy csomó pénzt, ha kihordja az örökös gyerekét. A lány egyből teherbe esik. Ekkor viszont a barátnője, Sophie autóbalesetben meghal, ráadásul úgy, hogy Marie vezetett, és ő volt a hibás. Marie kiakad, elszökik a milliomosoktól, és elhatározza, hogy megkeresi azt a fiút, akibe Sophie halálosan szerelmes volt. A fickó időközben meghalt, viszont három pasinak tartozott elég sokkal. Milliomosék Marie után küldik a jóképű lovászfiút, aki megismerkedik a három pasival. Amikor Marie megjön, és rájönnek, hogy tele van a milliomosoktól kapott pénzzel, a lovászfiút rábeszélik, hogy adja ki magát a meghalt fickónak…

július 23. szombat
16.30
Gumi Tarzan

(Gummi-Tarzan), dán, 1981, r: Sřren Kragh-Jacobsen, f: Hans Hansen, Sřren Kragh-Jacobsen (Ole Lund Kirkegaard regényéből), o: Dan Laustsen, z: Kenneth Knudsen, sz: Alex Svanbjerg (Ivan Olsen), Otto Brandenburg (Ole, darukezelő), Peter Schrřder (apa), Susanne Heinrich (anya), Jens Okking (tornatanár), mb, 90 perc

A kedves és szórakoztató gyerekfilm Ivánról szól, aki némiképpen más, mint a többiek. A betűk ugrálnak a szeme előtt, ha olvasni kellene, de a sportokban sem jó. Ezért a környékbeli srácok folyton kiszúrnak vele. Az apja is állandóan piszkálja ügyetlensége miatt, és el is nevezi gumi Tarzannak. Ivan már teljesen beletörődik, hogy ő csupán egy elrontott példánya az emberiségnek, amikor összebarátkozik egy darukezelővel a kikötőben. A férfi segítségével Ivan megtalálja a helyét a világban…

18.30
A szakasz

(Platoon), amerikai, 1986, r, f: Oliver Stone, o: Robert Richardson, z: Georges Delerue, sz: Charlie Sheen (Chris Taylor), Tom Berenger (Barnes), Willem Dafoe (Elias), Forest Whitaker (Big Harold), Kevin Dillon (Bunny), Francesco Quinn (Rhah), mb, 115 perc

Az egyetemista Chris Taylor önkéntesként jelentkezik a vietnami háborúba. Egy kulturálisan sokszínű szakaszba kerül. Barnes őrmester sebhelyes arca eredendő erőszakosságát tükrözi, míg Elias őrmester egyfajta Zen-hűvösséggel, de személyes és morális bátorsággal vesz részt a harcokban, habár már nem hisz a háborúban. Taylornak néhány hét az ország belsejében elegendő ahhoz, hogy kezdje átértékelni háborús nézeteit. Különösen az ellenséges egységek utáni hajtóvadászat során, ami sorozatos, értelmetlen gyilkolásba és erőszakoskodásba torkollik. Ellentétben a Vietnam-témájú filmek első hollywoodi hullámával (A szarvasvadász, Apokalipszis, most, Hazatérés), A szakasz nyílt, kendőzetlen pillantás Amerika mocskos háborújára...
[Ez is Amerika…]

20.30
Suttogások, sikolyok

(Viskningar och rop), svéd, 1972, r, f: Ingmar Bergman, o: Sven Nykvist, z: Frédéric Chopin, Johann Sebastian Bach, sz: Ingrid Thulin (Karin), Harriet Andersson (Agnes), Liv Ullmann (Maria), Kari Sylvan (Anna), Erland Josephson (orvos), mf/svéd hang, 95 perc

„Évek óta látok magam előtt egy tágas szobát, hajnali négy óra van, kicsit beszűrődik a pirkadat fénye. A falak bordós-pirosak, és három asszony ül a szobában. Az egyik a tűzzel foglalatoskodik, a másik köt, a harmadik könyvet olvas” – mondta operatőrének, Sven Nykvistnek Bergman, akinek egyik legjelentősebb filmje bontakozott ki később ebből a képből. A Suttogások, sikolyok három nővér és házvezetőnőjük lelki konfliktusokkal teli életét mutatja be a századelőn egy gyönyörű parkkal körülvett nagy házban. S eközben felvonultatja a korábbi Bergman-filmek legnagyobb színésznőit: a haldokló Agnes és a csupa nőiesség Maria mellett az erőt a közös ügyeket intéző, férjezett Karin képviseli, mígnem egy hátborzongató jelenetben feltárul kemény szigorral leplezett iszonyatos boldogtalansága és kiszolgáltatottsága...

július 24. vasárnap
16.30
A generális

(The General), amerikai, 1926, r: Buster Keaton, C. Bruckman, f: Albert Boasberg, Charles Smith, o: J. D. Jennings, Bert Haines, sz: Buster Keaton (Johnny Gray), Glenn Cavander (Anderson kapitány), Jim Farley (Thatcher tábornok), Marion Mack (Annabelle), magyar inzert, 80 perc

Buster Keaton klasszikus, zenésített némafilmjének főhőse Johnny Gray, a mozdonyvezető, aki mindenáron katona szeretne lenni. Aztán – természetesen szándéka és tudta nélkül – az amerikai Észak-Dél háború körülrajongott hősévé és a hadsereg megbecsült tisztjévé válik. Leleplezi az ellenség haditervét, visszaszerzi elrabolt mozdonyát, és a végén menyasszonya karjaiban a boldogságot is megtalálja.

18.00
Minden nő bolondul érte

(Toutes folles de lui), francia, 1967, r: Norbert Carbonnaux, f: Michel Audiard, Robert Carbonnaux, o: Edmond Séchan, z: Serge Gainsbourg, Georges Garvarentz, sz: Robert Hirsch (Mathieu), Sophie Desmartes (Hélene), Maria Latour (Lily), Jacqueline Coué (Mélina), Julien Guomar (Antoine), mf/F, 100 perc

Mathieu kissé hóbortos agglegény, aki csak az üzleti életnek és a jógának él. Amikor a szívét elrabolja végül egy bájos, szolid úrilány, elhatározza, hogy megnősül. Apósa, a szép vagyonnal rendelkező, disztingvált úr az esküvő után váratlanul megbetegszik, s hamarosan meghal. Amikor Mathieu megörökli az elhunyt vállalatát, rá kell jönnie, hogy bordélyházak tulajdonosa lett. Mathieu derekasan helyt áll új munkaterületén, távol-keleti filozófiájával és a munkamániájával hamarosan az örömlányok kedvence lesz…
[Robert Hirsch]

20.00
Júlia és a szellemek

(Giulietta degli spiriti), olasz, 1965, r: Federico Fellini, f: Federico Fellini, Ennio Flaiano, Tullio Pinelli, Brunello Rondi, o: Gianni Di Venanzo, z: Nino Rota, sz: Giulietta Masina (Giulietta Boldrini), Sandra Milo (Suzy/Iris/Fanny), Mario Pisu (Giorgio, Giulietta férje), Valentina Cortese (Valentina), mf/I, 148 perc

„Azért kell a nőről beszélnünk, hogy megszabadítsuk attól a hamis képtől, melyet a férfi alkotott magának róla, hogy megadjuk neki a lehetőséget az intellektuális fejlődésre. Ahhoz, hogy a férfi szabad maradjon, szabad nőre van szüksége...” – nyilatkozta Fellini a nőkről általában. E megállapítás csak némiképpen vonatkozik Júliára, a film főszereplőjére, aki valóban naiv hittel imádja férjét, de csak addig, míg rá nem jön, hogy az hazudik neki. Miközben keresi a kiutat az életét körülvevő művilágból, az elromlott házasságából, mindvégig képes megőrizni belső értékrendjét. Folyamatosan ébred öntudatra, és a film végére szinkronba kerül önmagával. Elhagyja hűtlen férjét, és tudja már, hogy mit kezdjen az életével.

július 25. hétfő
16.30
Terueli szerelmesek

(Les amants de Teruel), francia, 1962, r, f: Raymond Rouleau, o: Claude Renoir, z: Mikis Theodorakis, sz: Ludmilla Tcherina (Isa), René-Louis Laforgue (Diego), Milko Sparemblek (Escobar), mf/F, 90 perc

Az 1962-es cannes-i filmfesztiválon nagydíjjal jutalmazott Terueli szerelmesek meghökkentően más, mint amit addig filmvásznon láthattak a nézők. Az intellektuális drámák korában Rouleau az ősi indulatokat elemi erejű tombolással idézi meg: féltékenység és szerelem, vágyakozás és bosszú forr hőseiben. A tragikus szerelmi történetet táncban meséli el, felhasználva a zene, a festészet és a szélesvásznú film korszakos vívmányait is, s mindez a valóság és a művészeti világ bonyolult kölcsönhatásának szinte vallomásszerű bemutatását eredményezi. A régi spanyol legendát vándorcigányok társulata adja elő a vásári színjáték modorában. A tragikus história kibontakozása közben új tragédia körvonalai rajzolódnak ki a nézők előtt, s lassan eggyé olvad a régi és az új szerelmi dráma...

18.30
Lakodalom Ecseren
magyar, 1974, r: Rényi Tamás, mb, 23 perc

A szép Serge

(Le beau Serge), francia, 1959, r, f: Claude Chabrol, o: Henri Decaë, Jean Rabier, z: Émile Delpierre, sz: Gérard Blain (Serge), Jean-Claude Brialy (François), Bernadette Lafont (Marie), Michele Méritz (Yvonne), hb/F, 93 perc

Claude Chabrol első filmje, egyben a francia új hullám bemutatkozása új fejlődési irányt, új játékstílusú színészgenerációt indít el. A Chabrolra oly jellemző hiteles, idillmentes környezetben játszódó történet hőse tulajdonképpen nem a „szép Serge", hanem barátja, François, a Párizsból szülőfalujába visszatérő naiv fiatalember. François rádöbben, hogy gyerekkori barátja alkoholista lett, a magánélete tönkrement, a házassága boldogtalan. Ezért, merő jóakaratból, nagypolgári öntudatától és lelkiismeretétől vezérelve, beleavatkozik Serge életébe, s nem veszi észre, mennyi bajt és bánatot okoz...
[Henri Decaë]

20.30
Tom Jones

angol, 1963, r: Tony Richardson, f: John Osborne (Henry Fielding regényéből), o: Walter Lassally, Manny Wynn, z: John Addison, sz: Albert Finney (Tom Jones), Susannah York (Sophie), Hugh Griffith (Western), Joan Greenwood (Lady Bellaston), mb, 120 perc

A „dühöngő ifjúságnak” nevezett csoporthoz tartozó Richardson legnagyobb közönségsikerét négy Oscar-díjjal jutalmazták. A nemesi nevelőapja lányába, Sophie-ba beleszerető és ezért kiebrudalt lelenc, Tom Jones vérbő humorral előadott kalandjai a 18. századi Anglia szellemi-erkölcsi körképét adják. Istennek ebbe az örök állatkertjébe robban be a kétes származású és még kétesebb magatartású Tom, akitől szinte mindenki meg akar szabadulni, kivéve persze a nőket, hiszen hősünk lázadó útja éppen az ő ágyaikon keresztül vezet előbb a börtön, majd a váratlan felemelkedés felé...

július 26. kedd
16.30
A nagymenő

(Les craks), francia, 1968, r: Alex Joffé, f: Gabriel Arout, Pierre Levy-Corti, Jean-Bernard Luc, Alex Joffé, o: Jean Bourgoin, z: Georges Delerue, sz: Bourvil (Duroc), Robert Hirsch (Mulot), Monique Tarbes (Delphine), Michel de Re (de Lion), mf/F, 110 perc

A látványos, fordulatos történet a századelőn játszódik. Duroc, a méltatlanul háttérbe szorított feltaláló önműködő biciklijét próbálja ki éppen, amikor akaratán kívül belecsöppen az egész országot izgalomban tartó Párizs–San Remo kerékpárversenybe. Őt követve, ugyanilyen véletlenül sodródik a versenyzők közé egy postás, a felesége és egy bandita is. Egymást üldözve, egymás elől menekülve, egyre gyorsabb iramot diktálva vesznek részt a nagy versenyben. A filmművészet lényegéből fakadó és csak a mozgóképen megörökíthető humor felszabadító szelleme hatja át a kitűnő színészi alakításokat felvonultató vígjátékot.
[Robert Hirsch]

18.30
Élektra

görög, 1961, r, f: Michael Kakoyannisz (Euripidész nyomán), o: Walter Lassaly, z: Mikisz Teodorakisz, sz: Irene Papas (Élektra), Oresztész (Yanis Fertis), Aleka Catseli (Klütaimnésztra), Takis Emmanouil (Püladész), Élektra férje (Notis Peryalis), mf/görög hang, 113 perc

Az antik tragédia döbbenetes erejű filmes adaptációja, amely főleg vizuális eszközökkel jeleníti meg a történetet, és amely 1962-ben Cannes-ban el is nyerte a legjobb adaptáció díját. Ehhez persze a merész és invenciózus rendezői és operatőri munkán túl kivételes színészi teljesítményre is szükség volt, főleg a főszereplőtől, Irene Papastól, aki voltaképpen ezzel a játékával robbant be a filmes köztudatba. Jórészt szavak nélkül látjuk, miként gyilkolja meg Aigiszthosz és Klütaimnésztra Agamemnónt, majd azt, hogy pár évvel később egy szegény földműveshez kényszerítik Agamemnón addig börtönben tartott lányát, Élektrát. Ahogy a szekéren zötykölődő, bosszútól égő arcú Élektrára közelít a kamera, a kórust halljuk: „van bűn, mi égre kiált, van vér, melyet nem isz be a föld”…

20.30
Most és mindörökké

(From Here to Eternity), amerikai, 1953, r: Fred Zinnemann, f: Daniel Taradash (James Jones regényéből), o: Burnett Guffey, z: George Duning, sz: Burt Lancaster (Milton), Deborah Kerr (Karen), Frank Sinatra (Angelo), Montgomery Clift (Robert), mb, 120 perc

Hét – többek közt egy rendezői – Oscar-díjjal jutalmazott sztárparádé: lebilincselő profizmussal tárul elénk a neves amerikai író magyarul is megjelent művének fojtott-feszült világa. A történet 1941-ben, a Pearl Harbort ért japán támadás előestéjén játszódik Honoluluban, egy amerikai támaszponton. Hőse egy kürtös közlegény, Robert, aki bár kiváló bokszoló, egy korábbi baleset miatt nem hajlandó az új helyén mérkőzésekben részt venni, holott a százados és az őrmester éppen sporteredményekkel próbálnak maguknak kitüntetést és előléptetést szerezni...

július 27. szerda
16.30
Magánélet

(La vie privée), francia, 1962, r: Louis Malle, f: Louis Malle, Jean Ferry, Jean Paul Rappeneua, o: Henri Decaë, z: Fiorenzo Carpi, sz: Brigitte Bardot (Jill), Marcello Mastroianni (Fabio), Ursula Kubler (Carla), Dirk Sanders (Dick), Louis Malle (újságíró), mf/F, 95 perc

Jillt, a szuper fotómodellt felfedezi a filmipar, s merész filmszerepeivel feljut a filmistennők Olümposzára. Hamarosan megcsömörlik azonban ettől a felajzott élettől, valamint a közönség és a riporterek állandó ostromától. Egy orvosi kúrát követően mégis megkísérli a visszatérést, majd zaklatottsága és a sajtófotósok hibájából meghal... A filmben Brigitte Bardot szinte a saját életét játszotta el, és a széles nyilvánosság előtt mutatta meg igazi önmagát, átváltozását az imádott bálványból tönkretett áldozattá.
[Henri Decaë]

18.30
Adieu, Philippine

francia, 1962, r: Jacques Rozier, f: Michele O’Glor, Jacques Rozier, o: René Mathelin, z: Maxime Saury, Jacques Denjean, Paul Mattei, sz: Jean Claude Aimini (Michel), Yveline Cléry (Liliane), Stefania Sabatini (Juliette), Vittorio Caprioli (Pachala), Robert Hirsch (tévékomédiás), mf/F, 110 perc

A film a francia új hullámmal megegyező törekvések jegyében készült. A fiatal főhőst, aki technikus a rádiónál, behívták katonának, s az 50-es évek végén ez azt jelentette, hogy részt fog venni az algériai háborúban. A film persze csak közvetve szól a háborúról mint bizonytalan körvonalú fenyegetésről: ráveti árnyékát a fiatalember – feltehetőleg utolsó – felhőtlen vakációjára, amelyet két lánnyal tölt el Korzika szigetén. Két évig tartottak a film utómunkálatai: a „töltőtollkamerával” felvett képsorokból vaskövetkezetességgel és bátorsággal teremtett a rendező poén- és közhelymentes „új” filmet.
[Robert Hirsch]

20.30
Dekameron

(Il Decameron), olasz–francia–német, 1970, r, f: Pier Paolo Pasolini, o: Tonino Delli Colli, z: Ennio Morricone, sz: Franco Citti (Ciapoletto), Ninetto Davoli (Andreuccio), Silvana Mangano (Szűz Mária), Pier Paolo Pasolini (Giotto), mf/I, 110 perc

„Trilógiám az Életnek tett szerelmi vallomás... Voltaképpen ugyanarról a műről van szó: a Dekameron, a Canterbury mesék és Az ezeregyéjszaka – egyazon film három fejezete” – nyilatkozta a rendező, aki az úti élményeit műalkotássá tudatosító festőt alakítja az Élet-trilógia első fejezetében, amelyben – Giovanni Boccaccio (1313–1621) ismert novellái nyomán – az érzékiség összes megnyilvánulási formája szerepet kap, a legkülönbözőbb helyzetekben.

július 28. csütörtök
16.30
Gilda

amerikai, 1945, r: Charles Vidor, f: Marion Parsonnet, Jo Eisinger (E. A. Ellington elbeszéléséből), o: Máté Rudolf, z: Hugo Friedhofer, sz: Rita Hayworth (Gilda), Glenn Ford (Johnny Farrell), George Macready (kaszinótulajdonos), Steve Geray (Po bácsi), mf/E, 100 perc

„A leglátványosabb női sex appeal egyeduralkodója a második világháború alatt és a rá következő években Rita Hayworth volt. Legnagyobb sikerét egy közepes filmben, a Gildában aratta: valami szándékos szexuális jelentőséget nyert az, ahogyan Rita lassan lehúzta híressé vált hosszú, fekete kesztyűjét. Akkoriban minden tengerentúlra irányított amerikai katona csomagjában megtalálható volt Rita arcképe. Ezt a fényképet 1946-ban szimbolikusan még egy atombombára is felragasztották.” (G. C. Castello: Az isteni sztárok) Gilda énekesnőként lép fel férje kétes hírű dél-amerikai kaszinójában. Ide vetődik egykori rajongója, egy fiatal szerencselovag, aki dolgozni kezd a férjnek. Nem veszélytelen vállalkozás, különösen, ha még ég a régi tűz...

18.30
Hannah és nővérei

(Hannah and Her Sisters), amerikai, 1986, r, f: Woody Allen, o: Carlo Di Palma, sz: Mia Farrow (Hannah), Michael Caine (Elliot), Barbara Hershey (Lee), Dianne West (Holly), Woody Allen (Mickey), mb, 105 perc

Mit tehet egy tekintélyes biztosítási ügynök, ha beleszeret már-már ellenszenvesen tökéletes feleségének húgába, aki ráadásul viszonozza is a férfi „vad” szenvedélyét? És mit tehet egy neurotikus tévéproducer, akinek egy nap csöngeni kezd a füle, s az orvosok nem tudják kizárni az agytumor lehetőségét sem? Woody Allen Manhattanre aktualizált, Csehov Három nővérét is megidéző forgatókönyvéért Oscart kapott.

20.30
Landru

francia, 1962, r: Claude Chabrol, f: Françoise Sagan, Claude Chabrol, o: Jean Rabier, z: Pierre Jansen, sz: Charles Denner (Landru), Danielle Darrieux (Berthe), Michele Morgan (Celestine), Juliette Mmayniel (Anna), hb/E, 108 perc

Henri-Desire Landru, a francia kriminológia egyik leghirhedtebb sorozatgyilkosa, tíz asszony ölt meg az 1910-es években. Házassági hirdetés alapján került kapcsolatba későbbi áldozataival. Ötven év körüli, gazdag, szép, magányos nőket keresett fel. Intelligens, finom viselkedésével, kifogástalan modorával és kivételes vonzerejével csábította el a nőket. Az érzelmeiknek kiszolgáltatottá vált asszonyok mind ráiratták vagyonukat. Landru ezután megölte, feldarabolta és elásta kedveseit.

július 29. péntek
16.30
A párizsi Notre Dame

(Notre Dame de Paris), francia–olasz–amerikai, 1956, r: Jean Delannoy, f: Jean Aurenche és Jacques Prévert (Victor Hugo regényéből), o: Michel Kelber, z: Georges Auric, sz: Gina Lollobrigida (Esmeralda), Antony Quinn (Quasimodo), Jean Danet (Phoebus), Alain Cuny (Frollo), Robert Hirsch (Gringoire), mb, 125 perc

Esmeralda és Quasimodo, Phoebus és Frollo, a festői középkori Párizsban játszódó történet és a végletes, forró szenvedélyek viharos sodrása rendre elbűvöli a filmrendezőket. Delannoy feldolgozásának pergő fordulatai, lebilincselő meseszövése, színes áradása a korszak kiemelkedő közönségsikerévé tette a filmet. A grandiózus siker fő oka azonban mégiscsak az „isteni Gina”, aki olyan Esmeralda, amilyenről Victor Hugo álmodhatott.
[Robert Hirsch]

18.30
A vad

(The Wild One), amerikai, 1952, r: Laszlo Benedek, f: John Paxton, o: Hal Mohr, z: Leith Stevens, sz: Marlon Brando (Johnny), Mary Murphy (Kathie), Robert Keith (Harry, a rendőr), Lee Marvin (a másik banda vezetője), mf/E, 79 perc

Megtörtént esetet dolgoz fel a magyar származású és Berlinből 1933-ban Hollywodba került rendező. Ez az első olyan munka, amely a motoros bandákkal, a fiatalok körében felbukkanó vad magatartással és ennek társadalmi okaival foglalkozik. Ugyanakkor árnyaltan mutatja be azt is, hogy e társadalomból kiváló csoportokkal szemben nem erényes emberi közösség áll, hanem egy intoleráns, a kispolgári konvencióktól eltérő viselkedést gyűlölő társadalom. „A motorosok bohóckodóan szellemes provokáló erőszakossága igazi brutális erőszakot szabadít fel a polgárokban.” (Berkes Ildikó: Marlon Brando)

20.30
Szicíliaiak klánja

(Le clan des Siciliens), francia, 1968, r: Henri Verneuil, f: Henri Verneuil, José Giovanni (Auguste Le Breton regényéből), o: Henri Decaë, z: Ennio Morricone, sz: Jean Gabin (Vittorio), Alain Delon (Roger), Lino Ventura (a felügyelő), Irina Demick (Jeanne), hb/F, 130 perc

Ventura – ismét felügyelőszerepben – a nyolcvanötödik filmszerepét játszó Jean Gabin partnere. A jubileumi játék mellett szerepelnek még a filmben más sztárok, a gyönyörű szépségében pompázó olasz tengerpart, lélegzetelállító luxusvillák, repülőgép-eltérítés, feszült hajsza, egy kis meztelenség, szerelem, no meg a szicíliaiakból álló gengszterbanda. Óriási kritikai és közönségsiker lett.
[Henri Decaë]

július 30. szombat
16.30
Unokafivérek

(Les Cousins), francia, 1959, r, f: Claude Chabrol (Paul Gégauff regényéből), o: Henri Decaë, z: Paul Misraki, Mozart, Wagner, sz: Gérard Blain (Charles), Jean-Claude Brialy (Paul), Juliette Mayniel (Florence), Stéphane Audran (Françoise), mf/F, 110 perc

Charles vidékről kerül fel Párizsba az egyetemre, s ott unokatestvére, Paul veszi a szárnyai alá, hogy a félszeg, kötelességtudó fiút bevezesse a züllött, könnyelmű diákéletbe. Mindketten ugyanabba a lányba lesznek szerelmesek, de az természetesen a jó fej Pault választja. Charles a tanulásba menekül, a vizsgát mégis a magabiztos fellépésű Paul teszi le sikerrel. Az unokatestvérek között a tragédia elkerülhetetlen.
[Henri Decaë]

18.30
Tüzikovácsok
magyar, 1968, r: Zsombolyai János, mb, 17 perc

Falak

magyar, 1968, r, f: Kovács András, o: Illés György z: Mikisz Teodorakisz, sz: Latinovics Zoltán (Ambrus László), Gábor Miklós (Benkő Béla), Mensáros László (Ferenczi), Philippe March (Lendvay), mb, 95 perc

with English translation

Ambrus mérnököt felfüggesztik állásából, mert egy exportra szánt cikk konstrukciós hibáira nyíltan felhívta a vásárló fél figyelmét. Közvetlen főnöke, Benkő párizsi kiküldetése alatt értesül Ambrus ügyéről. Beszélgetése egykori barátjával, az emigrált Lendvayval és francia feleségével sok mindent más színben láttat Benkővel. Hazatérve elhatározza, hogy felesége és az idős, tapasztalt igazgató lebeszélése ellenére kiáll Ambrusért a főigazgató Ferenczivel szemben. Ez a Magyar Filmkritikusok nagydíjával jutalmazott film „tarolt” az 1968-as Magyar Filmszemlén: elnyerte a legjobb forgatókönyv díját, a társadalmi zsűri fődíját és a közönség díját.

20.30
Taxisofőr

(Taxi Driver), amerikai, 1976, r: Martin Scorsese, f: Paul Schrader, o: Michael Chapman, z: Bernard Herrmann, sz: Robert De Niro (Travis), Cybill Shepherd (Betsy), Jodie Foster (Iris), Harvey Keitel (Sport), mf/E, 110 perc

A Vietnámot megjárt veterán, Travis nem találja a helyét New Yorkban. Hiába próbál közel kerülni egy szép, politikai aktivista lányhoz, hiába győzködi a vidékről felkerült, kiskorú prostituáltat, hogy térjen jó útra, és hiába próbál beszélni a polgármesterjelölttel, hogy tisztítsa meg az utcákat a szeméttől. Úgy érzi, neki kell cselekednie: leborotváltatja a haját, fegyvert vásárol, kigyúrja a testét, és nekivág, hogy rendet tegyen…
[Muszter-vetítés – Amerika, 1974]

július 31. vasárnap
16.30
A veszedelmes szerep

(Martin soldat), francia, 1966, r: Michel Deville, f: Maurice Rheims, Michel Deville, Nina Companeez, o: Claude Lecomte, z: Maurice Le Roux, sz: Robert Hirsch (Martin), Véronique Vendell (Zouzou), Walter Rilla (német tábornok), Marlene Jobert, mf/F, 105 perc

A film alaphelyzete ismerős: egy jelentéktelen színész a hasonlóság révén nagy történelmi események részese lesz, ráébred arra, hogy elérkezett a nagy szerep lehetősége, és az életben játssza el azt, amit a színpadon nem tudott. Vállalja a ráosztott szerepet, és hős lesz. Jellegzetes vígjátéki szituáció ez, és a második világháború ironikus elmesélésének egyik bevált módja. A filmet a korabeli néző számára az a tény is izgalmassá tette, hogy a műkedvelő vidéki ripacs szerepének eljátszását arra a Robert Hirschre bízták, aki akkoriban a Comédie Française híres romantikus hőse, első számú férfi színésze volt.
[Robert Hirsch]

18.30
Lola Montez

(Lola Montes), francia, 1955, r: Max Ophüls, f: Franz Geiger, Annette Wachemant és Max Ophüls (Cecil Saint-Laurent regényéből), o: Christian Matras, z: Georges Auric, sz: Martine Carol (Lola Montes), Peter Ustinov (Loyal úr), Oskar Werner (diák), Anton Walbrock (bajor király), mf/F, 120 perc

Lola Montez, a hajdan lélegzetelállítóan szép táncosnő új cirkuszi produkciója a híres-hirhedt szépség múltjára vonatkozó, amolyan kérdezz-felelek játék. Ennek keretében a táncosnő beszámol a közönségnek nehéz házasságáról, Liszt Ferenccel, a bajor királlyal és egy diákkal való szerelmi kalandjairól... Max Ophüls e gazdag kiállítású, színpompás, utolsó filmjében rendkívül leleményes módon él a színes, szélesvásznú eljárás kínálta lehetőségekkel.

20.30
Ostromállapot

(État de siége), francia–olasz–nyugatnémet, 1973, r: Costa-Gavras, f: Franco Solinas, Costa-Gavras, o: Pierre William Glenn, z: Mikisz Teodorakisz, sz: Yves Montand (Santore), Renato Salvatori (Lopez), Jacques Weber (Ducas), Jean-Luc Bideau (Este), mb, 120 perc

Egy valóban megtörtént emberrablást dolgoz fel a film, melyre az uruguayi Montevideóban került sor 1970 nyarán. A tupakamaró emberei összehangolt munkával elrabolják a három kiszemelt áldozatot: a brazil konzult, a szövetségi másodtitkárt és egy látszólag nem túl jelentős pozíciót betöltő amerikait. A kihallgatások során feltárul a múlt, ezzel együtt az USA Latin-Amerikát is behálózó titkosszolgálatának működési mechanizmusa, valamint a tupakamarók elkeseredett küzdelme az igazságért, ami terrorista mivoltukból adódóan eleve ellentmondásos.

 

hírek hírek filmek filmek arcok arcok gondolatok gondolatok szemle szemle Örökmozgó Örökmozgó képtár képtár sőt sőt mozgóképtár filmspirál repertórium linkek FILMKULTÚRA '96-tól tartalom címlap kereső