Ozsda Erika Villámfények
Janó, az ötvössegéd: Soós Attila

144 KByte

Mispál Attila A fény ösvényei című filmjében Cserhalmi György partnereként, az ötvös segéd, Janó szerepére Soós Attilát választotta.

 

A film honlapján a főszereplőktől, - Cseh Annamáriától, Cserhalmi Györgytől, Kovács Lajostól és tőled – olvasható néhány mondat. Ezek a Ti benyomásaitok, gondolataitok a forgatásról és a többiekről.

Cserhalmi azt írja: „ …mert egy Fiatalembernek tettem egy könnyelmű ígéretet. - Gyere fel délután!- Jó, hozd a gyereket is! Szóval ketten jönnek.”

A Fiatalember Mispál Attila, a rendező. A gyerek pedig Te vagy. Mi történt, amikor felmentetek hozzá és együtt főztetek?

Soós Attila: Hogy mi volt? … nyugalom volt. Gyuri nagyon természetesen viselkedett, én viszont görcsös voltam Húst is sütött. Az még jól is esett, hogy nem sikerült, mert abban már volt valami közösségi. Sajnos, nem tudtam igazán felszabadultan viselkedni.
Cserhalmi : „…Most jön a fiatal filmrendező a felfedezettjével, valami veszprémi izével, aki a másik jelentős szerepet játssza. Igazán rájuk eshetne egy felhő.”
Főzés közben nekem kellett Gyurinak segíteni. Attila pedig az egészet felvette videóra.

Kiválasztott egy jelenetet a filmbeli ötvös és a segédje között ?

Nem. Mispál arra volt kíváncsi, hogy tudok-e ellentmondani Gyurinak, ugyanis én folyamatosan csak ráhagyatkoztam. Jó, akkor sót, igen adom, …akkor ezt ide, igen… Attila azt kérte, hogy mondjak ellent: „ Mondd már neki, hogy nem!”

Sikerült?

Nem tudom, mert nem láttam a felvett anyagot.
Cserhalmi : „…Aztán megszólalt a kaputelefon, Ezek most fel fognak ide jönni! És örökre itt maradnak.”
Szerintem Cserhalminak nagyon jó írói vénája van!

Te ezt írtad róla:

„ Cserhalmi Gyuri reggelekből éjszakákba hagyta szabadon mozogni bennem a törékenységet. Karakterem remegését, múltjának nehéz anyagát elképzeléseim szerint hagyta megmutatkozni és folyamatosan bátorított ötleteim zaboláihoz.„

Miben segített neked?

Mindenben! De nem segített, egyszerűen csak ott volt. Nem tanított, hanem szabadságot adott. De gondolj bele: hogyan tudsz szabad lenni? Az nagyon precíz munkát kíván. Alapos tájékozottságot jelent, hogy ki tudd jelenteni, hogy szabadon mozogsz. Ennek az alapja: a tisztelet.
Cserhalmi : „Az utolsó forgatási nap óta nem találkoztunk. De egyszer láttam. A Ráday utca kávéházai közt menetelt. Így is lehet. Leült egy teraszon. Rendelt. Meg kellett állapítanom, hogy felnőtt lett. Így aztán szó nélkül odébb álltam. Arra gondoltam, jövő lett a múlt. Telik az idő.”
Az nagy szívfájdalmam, hogy nem jött oda. Ugyanakkor megértem.

De hát már felnőttél…

Mindenesetre van egy apás ragaszkodásom hozzá, mert nagyon megfogott Gyuri függetlensége. Ami kivívott, tartalmas, bölcs függetlenség. Egy vadlovas függetlensége. Úgy látszik, ha ő elengedett, akkor mennem kell. Megyek is! Lehet, hogy ő ezt előbb vette észre, mint én?

Mindenki nagy szeretettel írt a másikról és a munkáról. Te így kezdted:

„Mispál Attilával egy előadás kapcsán találkoztam. Érdekes szerencsével, hiszen az afrikai utazásból küszöb alá könyörgött lakáskulcs és három csendszoba maradt. Hazautaztam a forgatókönyvvel. Nincsenek sarkok egy olvasatban: a tűz öntörvényűen lobbant fel a kicsi, roskadt Bakonyban.”
Nem tudtam, hogyan írjak reflexiókat a filmről. Arra gondoltam, hogy kicsit poétikus leszek, ezért választottam ezeket a szavakat. Villámfényeket írtam. Egyébként a nagynéném utazott el Afrikába, nem én.

Ma hogyan emlékszel vissza az első találkozásra Attilával? Te a kulisszák mögött üldögéltél. Észrevetted, hogy néz téged?

Igen, de hát…mindenki néz mindenkit. Nem foglalkoztam vele, nézzen!

Te akkor nem játszottál a színházban, csak...

Nem, én csak hátul vártam valakire.

Mit szóltál ahhoz, hogy Mispál Attila felkért egy szerepre?

Az ember először meglepődik, mert alapvetően bizalmatlan. Mindig van bennem egy lassító szándék, hogy ne rögtön kelljen kimondanom a végleges választ. Attilából viszont kedvesség és nyugodtság áradt. Én úgy mondom, csillagszeműséggel jött. Nem láttam benne semmilyen rossz szándékot.

Tudtad, hogy ki ő?

Nem. Csak az Altamira című filmjét láttam.

A próbafelvételen mi volt a feladatod?

Fura arcú kölköt kerestek, akinek a feje csak bevillan egy pillanatra. Erre az apró jelenetre hívtak be. Kérdezték, hogy elvállalom-e. Persze. Mikor benyitottam az Eurofilm Stúdióba, Attila mellett megláttam Kovács Lajost egy szövegkönyvvel. Először megdöbbentem, majd woyczeck-es görcs jött rám, hogy mi történik itt velem?! Lajost és a munkáit végtelenül tisztelem. Megragadó személyiség. Megcsináltunk ketten egy jelenetet, nem azt, amire behívtak, teljesen mást. Én nem mondtam, hogy nem erről volt szó, hanem megpróbáltam a helyzetet természetesen kezelni.

Mi volt a legnehezebb számodra?

A forgatás első napjának első három jelenete. A leghosszabb szöveg persze az elsőben volt. Nagyon megnyugodott mindenki, amikor felvettük! Én is.
Soós Attila : „Bután akadozott a kíváncsiság: vajon a test, a hang hogyan formál olyan alakot, melyet nem kezdett ki az árvaság fekete kutyája? Nagyon féltem, hogy akár az elgondolt, akár ösztönös tekintet és mozdulat a celluloidon tükrözi, vagy torzítja kibontott érzelmeket.”

Nem volt igazán sok szöveged a filmben, csak néhány mondat.

Nem is kell elsőre sok szöveg!

Érdekes, hogy most más a hangod, mint a filmben. Mintha mélyebb és bársonyosabb lenne.

Rosszul képeztem a hangomat, nem tudtam használni a filmben. Utólag már nagyon sajnálom. A lámpaláz rögtön a hangszalagjaimra ment rá és cincogó hangom lett. Csak utána jöttem rá, hogy honnan lehetne elindulni.

Tudtál bármiben segíteni nekik, vagy teljesen rájuk hagyatkoztál?

Jó érzéssel hagyatkoztam egy olyan csodálatos operatőrre, mint Nagy Andris és egy olyan finom rendezőre, mint Attila. A partneremre meg végképp nyugodt szívvel hagyatkozhattam! Cserhalmi Gyuri mindent tud a színészetről és a filmezésről.
Soós Attila: „Nagy Andris fényei és képei, mint a hüllők szívós fegyelemmel harapták le a fölös mozgást és színeket. Kört körre rajzolt ez a drága ember,- alku és magyarázkodás nélkül. Kicsi, tündöklő párduclány: Cseh Annamari. Elvarázsolt szorgalma és szépsége. Kovács Lajossal madarak, lovak, színes kereplők és problémáktól tarka sorompók voltunk. Úgy járkáltunk az erős feketékkel, mint Krúdy csendes bolondjai.”

Mi tetszett, mi ragadott meg a forgatáson?

A profizmus. Mikor a rendező azt mondja, hogy ezt így és így szeretném és egy óra múlva megcsinálják! Vagy amikor az operatőr szekció olyan fényeket varázsol, hogy az hihetetlen. Nagyon tetszett az összetartás. Nincs olyan, hogy nincs! Elvileg 12 órát lehet dolgozni, és télen délután négyig van csak használható fény. Ez van, csináljad.

Az nagyon össze tudja rántani a stábot, ha a megfelelő ember bekiabálja, hogy három perc múlva lemegy a Nap!

Igen, vagy ha valamit pótlással kell fölvenni. Ilyen volt a „forgalmas út” jelenet. A novemberi jelenetet júniusban forgattuk. Jó meleg volt.

Miről beszélsz szívesen a film kapcsán?

Az egyszerűség…és a képek íze. Aztán Kovács Lajosnak egy tekintetére is szívesen emlékszem. Bekopog hozzánk az ötvösműhelybe és én azt mondom neki, hogy mi nem vállalunk javítást. Az a tekintet, ahogy rám nézett!

Mikor megnézted a filmet, azt …

Óh, rettenetesen dobogott a szívem saját magam miatt, hogy tudok-e olyat csinálni, ami elfogadható.
Cserhalmi: „Attila tulajdonképpen se múlt, se jövő. Csak jelen. Jelen pillanatban : költő. Ebben a pillanatban: bölcsész. Pillanatnyilag: dobos. Per pillanat: színész(kedik). Kreatilla.”

Na, nézzük ezeket sorjában! A film előtt mivel foglalkoztál?

Magyar szakos egyetemista voltam.

Befejezted az egyetemet?

Nem! Pedig jó tanáraim voltak. De ez nem egy ostoba döntés volt, hanem tudatos.

Meddig voltál egyetemista?

Egy évig. Azért hagytam ott, mert kézművességet szeretnék tanulni.

Melyiket?

Olyan kézművességet szeretnék tanulni, ahol az elmélet is fontos, de nem az elméletben van gyakorlatod, hanem a gyakorlatban van gyakorlatod. Ez megvalósulhat például a színházban. A kézművességet úgy értem, hogy az ember a testével és a lelkével dolgozik.

Játszol színházban?

Játszottam Mundruczó Kornél Zérus című darabjában, amit a Trafóban rendezett. Darabban? Inkább verses kísérletnek mondanám. Sinead Morrisey költőnő verseit használta fel. Sajnos, csak egy előadás volt, de októberben megy tovább.

A Mundruczó féle munkát Janó szerepe hozta?

Nem. A Trafóval szemközti étteremben kávéztam és egy barátomra vártam, mikor szóltak, hogy Kornél asszisztense a színházban szereplőket keres. 18 fiút. Elmondták, hogy miről lenne szó, én meg elvállaltam. Örültem, hogy Kornéllal dolgozhattam együtt.

Mispál és Mundruczó között ég és föld a különbség.

Azt nem tudom, Kornél hogy rendez filmet. A színházban egy hét próbaidőszak volt, utána meg egy előadás. Kornél azt mondta, hogy mindenki fogja fel úgy, mintha ez egy 7 napos forgatás lenne. Neki már minen a fejében volt. Most Illés Edit rendezőnővel próbálunk egy darabot, mely József Attila utolsó időszakáról szól, pontosabban Flóra és az ő kapcsolatáról. Flóra Kovács Ági lesz, aki a Tamara című filmben játszott , én pedig a fiatal József Attila.

Hasonlítasz rá.

Szerintem meg nem.

Ebből több előadás is lesz?

Nagyon remélem.

Január 7-én, Gödöllőn részt vettél a Virrasztáson, amelyet József Attila emlékére rendeztek. Ez országos meditáció volt a Nemzet Árvájáért.

Van egy nagyon kedves barátom, Oláh Olivér, ő szervezte a Virrasztást. Előtte felhívogatott Attilákat, köztük engem is. Először Olivérnél el kellett mondanom egy verset. Elkezdtem ülve a József Attila, hidd el, hogy nagyon szeretlek címűt, de lámpalázas lettem, ezért felálltam és mászkáltam közöttük. A végén, az értékelésnél Olivér azt mondta, hogy „jó, akkor lesz egy szabad verses őrült rész, ami a tied”.

Dobolni hol tanultál?

A Veszprémi Színházban alakítottak egy színészzenekart, Abszolút Kezdők néven. Kérdezték, hogy „nem akarsz dobolni?” – „De, de! Éljen a közösség!” Elkezdtem dobolni, amit nagyon élveztem, csak tudtam, hogy még sokat kell gyakorolni. Egyébként a dobolás nagyon megnyugtatja az idegeket, sok embernek ki kellene próbálnia. Koncentráció és ritmusgyakorlat. Tartsd be az egyeket! Lassú tempónál is. Kiegyensúlyozottá tesz. Kicsúszik közben az emberből a tüske, a rossz gondolat, az önsajnálat. Van egy falu, ahova egy barátommal minden nyáron lejárunk dobolni. Ez semmi másról nem szól csak rólunk, a pihenésről és a tehenekről. Három nap. Csodálatos.

Mundruczó után lesz az előadás József Attiláról, és aztán…?

Fogalmam sincs.

Nem cél egy kötet kiadása?

Nem.

De írsz verseket.

Most nem írok. Sokkal jobban esik rajzolgatni.

Ha valaki ennyi mindenhez ért…

Nem értek annyi mindenhez! Csak annyit mondtam, hogy sokkal jobban esik rajzolni.

Magadnak rajzolsz?

Nem. Legszívesebben az összes barátom falát…most mindegyik kórusban sikítana, ha ezt hallaná,…de az összes barátom falát telerajzolnám. Hú, de nagyképű volt ez! Egyes falrészeket telerajzolnék. Feketével. Ezt szívesen csinálnám.

Jól látom, hogy nincs …öö…olyan munka vagy cél, amivel pénzt is lehet keresni.

Dehogynem! Kinek nincs?! Már tartanak a József Attila darab próbái. Június 4-én munkabemutató! Engem most ez érdekel. És kapok érte színházi gázsit! Most novellákat írok. A képi világom indokoltabb és kifejezőbb prózában. Ezenkívül a közeljövőben Rutkai Borival szeretnénk csinálni egy szomorkodó Varietét. A szövegkönyv már készen van.

A film és a szereplés nagy változást hozott az életedben?

Sok görcs és merev hozzáállás eltűnt belőlem, melyek felvettek voltak. Ezektől már azelőtt is rosszul voltam és nem tudtam, hogyan kell eltűntetni őket.

Mondhatjuk, hogy neked bejött ez a film?

Bejött? … Tudod, hogy mi az : minden és semmi?

… hát, én nem vagyok költő…

Én sem! Ezt Mispál Attila mondja rólam, ez az ő finomsága, nem az enyém.

Vannak verseid…

Vannak, de kinek nincsenek?

Nekem. …. Felolvasol egyet a tieid közül?

Hát…általában képi dolgokat írok … akkor olvasom, jó?

…Herceg fehér ingben
Mögöttem csoszogó esőben
Súlyos, foltos kőlánc körben
Betontömbök, kört a körre
Tökfedelű házak, tömbök,
Huzat, rések, repedések,
Lehetetlen kerek sarkok,
Fekete- és vérharangok,
Ládák, lángok, halgerincek,
Törött, arany mérlegnyelvek,
A napok,
Kegyetlenül, a napok
Most egyszerre iszonyú erővel
Kört a körre
Kőlánc körbe…

Hm…? … akkor… mondjuk ezt?

…A menyegző
A süket csillárok a bálteremben.
A bordó kürt és a selyem.
A harmonikás kalapja szürke.
Mögötte sirályok és sárga tulipánok.
Egy keszkenő.
Egy dívány.
A képek előtt hallgatag kereskedők.
A menyegző fényes kis málnaliget.
Az eskető talpa alatt érzelmes szőlőszemek…

Nagyon szép vers.

Köszönöm. Ezek játékok!
Cserhalmi : „Az Attilák a XX. századra törékenyek lettek. A XXI-ben Attilának lenni szinte anakronisztikus. Egyenlő a bukással. És mégis. A mi filmünkben Attila megtalálta magát. Erőt szerzett. És nevet is…”

2005-05-25

 


121 KByte

120 KByte

64 KByte

 
hírek hírek filmek filmek arcok arcok gondolatok gondolatok szemle szemle Örökmozgó Örökmozgó képtár képtár sőt sőt mozgóképtár filmspirál repertórium linkek FILMKULTÚRA '96-tól tartalom címlap kereső