Traser Mária Oidipusz király munkásruhában
Jean Gabin

57 KByte

„Akaratom ellenére kezdtem el a színészi pályát. Az első filmjeimet lelkesedés és remény nélkül forgattam. És most itt állok, beleszerelmesedve a filmezésbe...” A harmincas évek végén nyilatkozta ezt Jean Gabin, karrierje első korszakának végén. Ekkor már több, mint színész, ő volt a francia film legnagyobb sztárja, mítosza.

1904. május 17-én született Párizsban. Szülei kávéházi kabaréban énekeltek, s a jóképű fiúkat is erre a pályára szánták. Jean Gabin nehéz szívvel teljesítette apja kívánságát, előtte többféle munkával próbálkozott. Dolgozott cementgyárban, áruházban, volt újságárus, kifutófiú, de tulajdonképpen csak a boksz iránt érzett elhivatottságot (mint oly sok leendő filmszínész, érdekes módon). Apja a Folies-Bergčre egyik műsorába jutatta be statisztának. Majd Mistinguett partnereként music-hallokban, operettszínházakban ért el sikereket.

1930-ban a hangosfilmgyártás színészeket keresett, s aki el tudott olvasni egy szöveget, énekelt és táncolt, az jó eséllyel próbálkozhatott a kamera előtt. Gabint azonnal szerződtették, és a filmes karrierje szerencsésen indult. Izgalmasabb jelenség volt, mint két riválisa: férfiasabb volt Pierre Richard-Wilmnél és érzékenyebb Albert Préjeannál. A kor legjobb rendezői - Duvivier, Renoir, Carné, Grémillon – sorra őt választották filmjük főszereplőjévé. Így 1936 és 1939 között ő játszotta el a lírai realizmus legszebb szerepeit. Elvarázsolta a rendezőket, a nézőket, a kritikusokat. Elég volt, hogy a sziluettje megjelenjen a vásznon, s megteremtődött egy sajátos légkör. Otthontalan, társadalmon kívüli, sorsüldözött hősöket játszott: idegenlégióst, csavargót, katonát, szökött rabot, vasutast, hajóskapitányt. Jobb sorsra érdemes, végzett sújtotta hősöket jelenített meg a reá jellemző, eszköztelen, természetes alakításban. Jean Gabin „a háború előtti francia film par excellence tragikus hőse. Magában hordozza korának minden reményét és bukását. Oidipusz király munkásruhában… „ írta róla André Bazin.

A háború az ő karrierjét is megtörte. 1941-ben Amerikába távozott, ahol két középszerű filmet forgatott. 1946-ban tért vissza Franciaországba. Semmi sem volt már a régi. A háború után az emberek életérzése, hangulata, hiedelme gyökeresen megváltozott. Semmit sem tudott ott folytatni, ahol abbahagyta. Véget ért az aranykor, a harmincas évek nagy rendezőinek a pályája is megroppant. Gabinnak sokáig kellett várnia, hogy megfelelő szerepet kapjon. Az Átkelés Párizson hozta meg számára egy új korszak első jelentős szerepét. Cinikus kalandort alakít a háború utáni zűrzavaros, hősietlen világban. Véget értek a kivételes sorú, karizmatikus munkás szerepek. Fizikailag is megváltozott, negyvenes, ötvenes éveire elveszítette az ideális férfi külsőt, megőszült, alakja elnehezült. A fiatal rendezők, az új hullámos alkotók nem vettek tudomást az élő legendáról, de a közönség lassan újra fölfedezte. Másodvonalbeli rendezők szórakoztatófilmjeinek tucatjaiban kapott szerepet. Jött Maigret, Jean Valjean és az elnökök, orvosok, ügyvédek, főfelügyelők, gyárigazgatók, nagypolgárok, pasák. Megunhatatlan volt, első számú sztár, akárcsak a háború előtt.

Ahogy Jean-Pierre Melville jellemezte ekkoriban: „Gabin egyéniség, jelenség és csodálatos alkotóművész. Érzelmi skálájának terjedelme óriási, de egész művészete arra épül, hogy csak a lényeget adja. Ő a mi egyetlen amerikai filmszínészünk.”

Jean Gabin felelősségtudata, lelkiismeretessége közmondásos volt. Ugyanakkor a színészi hivatást mindig „mesterségnek” tekintette, elvégzendő munkának, amin túl ott a tanyája, a lovai, a tenger és a családi élet. Kilencvenöt filmben játszott, s ahogy a rá annyira jellemző józansággal és öniróniával megjegyezte: „Úgy egy tucat ezekből elfogadható. A többi? Hát valamiből meg kellett élni nekem, meg a családomnak...”

Sikerének nem voltak nagy titkai, elég volt a jelenléte a vásznon. Ahogy Jacques Prévert mondta róla annak idején: „Jean Gabin nem játszik. Létezik.”

 

FILMOGRÁFIA

1928 OHÉ ! LES VALISES - LES LIONS.
1930 CHACUN SA CHANCE (Hans Steinhoff és René Pujol).
1931 MÉPHISTO (Henri Debain, Nick Winter és René Navarre)
PARIS BÉGUIN (Augusto Genina)
COEUR DE LILAS (Anatole Litvak)
TOUT ÇA NE VAUT PAS L'AMOUR (Jacques Tourneur)
COEURS JOYEUX (Hanns Schwarz és Max de Vaucorbeil).
1932 Mulat a század LES GAITÉS DE L'ESCADRON (Maurice Tourneur)
LA BELLE MARINIERE (Harry Lachman)
GLORIA (Hans Behrendt és Yvan Noé).
1933 POUR UN SOIR (ex-STELLA MARIS, 1931) (Jean Godard)
LA FOULE HURLE (Raoul Daumery és Howard Hawks)
L'ÉTOILE DE VALENCIA (Serge de Poligny)
ADIEU LES BEAUX JOURS (Johannes Meyer)
LE TUNNEL (Kurt Bernhardt)
DU HAUT EN BAS (Georg Wilhelm Pabst).
1934 ZOUZOU (Marc Allégret)
MARIA CHAPDELAINE (Julien Duvivier)
VARIÉTÉS (Nicolas Farkas).
1935 GOLGOTHA (Julien Duvivier)
A spanyol légió LA BANDERA (Julien Duvivier)
1936 Szajna parti szerelem LA BELLE ÉQUIPE (Julien Duvivier)
Éjjeli menedékhely LES BAS-FONDS (Jean Renoir)
Az alvilág királya PÉPÉ LE MOKO (Julien Duvivier)
1937 A nagy ábránd LA GRANDE ILLUSION (Jean Renoir)
LE MESSAGER (Raymond Rouleau)
GUEULE D'AMOUR (Jean Grémillon).
1938 Ködös utak LE QUAI DES BRUMES (Marcel Carné)
Állat az emberben LA BĘTE HUMAINE (Jean Renoir)
1939 LE RÉCIF DE CORAIL (Maurice Gleize)
Mire megvirrad LE JOUR SE LEVE (Marcel Carné).
1940 Vontatók REMORQUES (Jean Grémillon).
1942 LA PÉNICHE DE L'AMOUR (Moon tide, r: Archie Mayo).
1943 L'IMPOSTEUR (The Impostor, r: Julien Duvivier).
1946 Halálos ölelés MARTIN ROUMAGNAC (Georges Lacombe)
1947 MIROIR (Raymond Lamy)
1949 Feledés útján AU-DELA DES GRILLES (René Clément).
1950 POUR L'AMOUR DU CIEL (E piu facile che un cammello..., r: Luigi Zampa)
LA MARIE DU PORT (Marcel Carné).
1951 VICTOR (Claude Heymann)
LA NUIT EST MON ROYAUME (Georges Lacombe).
1952 A gyönyör / Az élet örömei LE PLAISIR ("La Maison Tellier", r: Max Ophuls)
LA VÉRITÉ SUR BÉBÉ DONGE (Henri Decoin)
LA MINUTE DE VÉRITÉ (Jean Delannoy)
FILLE DANGEREUSE (Bufere, Guido Brignone).
1953 LEUR DERNIERE NUIT (Georges Lacombe)
A Rajna szüze LA VIERGE DU RHIN (Gilles Grangier).
1954 Ne nyúlj a szajréhoz! TOUCHEZ PAS AU GRISBI! (Jacques Becker)
Párizs levegője L'AIR DE PARIS (Marcel Carné).
1955 Napóleon NAPOLÉON (Sacha Guitry)
LE PORT DU DÉSIR (Edmond T. Gréville)
Mulató a Montmartre-on FRENCH-CANCAN (Jean Renoir)
Kábítószer razzia RAZZIA SUR LA CHNOUF (Henri Decoin)
Gyermekbíróság CHIENS PERDUS SANS COLLIER (Jean Delannoy)
Gázolaj GAS-OIL (Gilles Grangier).
1956 Jelentéktelen emberek DES GENS SANS IMPORTANCE (Henri Verneuil)
Eljött a gyilkosok ideje VOICI LE TEMPS DES ASSASSINS (Julien Duvivier)
LE SANG A LA TĘTE (Gilles Grangier)
Átkelés Párizson LA TRAVERSÉE DE PARIS (Claude Autant-Lara)
Bűn és bűnhődés CRIME ET CHÂTIMENT (Georges Lampin).
1957 Fájdalom nélkül LE CAS DU DOCTEUR LAURENT (Jean-Paul Le Chanois)
LE ROUGE EST MIS (Gilles Grangier)
Nyomorultak LES MISÉRABLES (Jean-Paul Le Chanois)
1958 Maigret csapdát állít MAIGRET TEND UN PIEGE (Jean Delannoy)
Baj esetén EN CAS DE MALHEUR (Claude Autant-Lara)
LE DÉSORDRE ET LA NUIT (Gilles Grangier)
A nagy családok LES GRANDES FAMILLES (Denys de la Patelliere)
1959 Archimédesz, a csavargó ARCHIMEDE LE CLOCHARD (Gilles Grangier)
Maigret és a Saint-Fiacre ügy MAIGRET ET L'AFFAIRE SAINT-FIACRE (Jean Delannoy)
Az Eiffel torony árnyékában RUE DES PRAIRIES (Denys de la Patelliere)
1960 Báró a zsilipen LE BARON DE L ÉCLUSE (Jean Delannoy)
LES VIEUX DE LA VIEILLE (Gilles Grangier).
1961 Az elnök LE PRÉSIDENT (Henri Verneuil)
LE CAVE SE REBIFFE (Gilles Grangier).
1962 Majom a télben UN SINGE EN HIVER (Henri Verneuil)
Az epsomi úriember LE GENTLEMAN D'EPSOM (Gilles Grangier)
LES GRANDS SEIGNEURS (Gilles Grangier).
1963 Alvilági melódia MÉLODIE EN SOUS-SOL (Henri Verneuil)
MAIGRET VOIT ROUGE (Gilles Grangier).
1964 MONSIEUR (Jean-Paul Le Chanois)
L'ÂGE INGRAT (Gilles Grangier).
1965 Égi háború LE TONNERRE DE DIEU (Denys de la Patelličre).
1966 Egy kis bunyó Párizsban DU RIFIFI PANAME (Denys de la Patelličre)
LE JARDINIER D'ARGENTEUIL (Jean-Paul Le Chanois).
1967 LE SOLEIL DES VOYOUS (Jean Delannoy).
1968 A pasa LE PACHA (Georges Lautner)
A tetovált LE TATOUÉ (Denys de la Patelličre).
1969 A bika jegyében SOUS LE SIGNE DU TAUREAU (Gilles Grangier)
Szicíliaiak klánja LE CLAN DES SICILIENS (Henri Verneuil)
1970 A ló LA HORSE (Pierre Granier-Deferre).
1971 A macska LE CHAT (Pierre Granier-Deferre)
LE DRAPEAU NOIR FLOTTE SUR LA MARMITE (Michel Audiard).
1972 LE TUEUR (Denys de la Patelliere).
1973 A Dominici ügy L'AFFAIRE DOMINICI (Claude Bernard-Aubert)
Két férfi a városban DEUX HOMMES DANS LA VILLE (José Giovanni).
1974 Ítélet VERDICT (André Cayatte).
A szent év L'ANNÉE SAINTE (Jean Girault).

 

 
hírek hírek filmek filmek arcok arcok gondolatok gondolatok szemle szemle Örökmozgó Örökmozgó képtár képtár sőt sőt mozgóképtár filmspirál repertórium linkek FILMKULTÚRA '96-tól tartalom címlap kereső