Dr. Kiss Gabriella Ötven éve a szakmában
Beszélgetés Dimény Tibor gyártásvezetővel, a 35. Magyar Filmszemle életműdíjasával

Dimény Tibor gyártásvezető
Dimény Tibor gyártásvezető
33 Kbyte

Mikor került a filmszakmába? 

A második évfolyamos egyetemi vizsgáim befejezése után 1954 június elején, néhány nappal a futball VB-döntő után. Azért ez az esemény köti az emlékezésemet, mert én gyakorló labdarúgó is voltam, és már nem is tudom, hogy a felvételem iránti örömöm, vagy az elvesztett VB utáni bánatom volt-e nagyobb. Egyébként Badal János operatőr többszöri személyes közbenjárása kellett ahhoz, hogy világosítói munkakörben alkalmazzanak. Régebben a filmszakmának ilyen vonzása volt, sokan vártak akkoriban felvételre, de csak keveset vettek fel. Nekem azért volt szerencsém, mert 1953-ban jelentkeztem az akkori Színház-és Filmművészeti Főiskola operatőri szakára, de nem vettek fel, viszont Badal János emlékezett a filmszakmai eltökéltségemre.

Hogyan alakult a szakmai előmenetele, milyen lépcsőfokokat járt végig, amíg gyártásvezető lett? 

Nagyon lassan. 1954-1964-ig világosítóként dolgoztam Örsi Béla fővilágosító csoportjában. Igaz, 1956 májusában Herczenik Miklós fiatal operatőr kikért segédoperatőr gyakornoknak a Pusztai ítélet című film forgatási idejére. Előkelő társaságban forgattunk, az azóta Oscar-díjas Zsigmond Vilivel voltam segédoperatőr. De a karrierem nem ezen az úton folytatódott, mert az 56-os forradalmi események más irányba terelték. A forradalom után a filmgyártás az 50-es évek első feléhez viszonyítva mind tematikusan, mind mennyiségileg egyre gyorsuló ütemben fejlődött, a gyártási szakembergárda viszont egyre inkább öregedett. Hiány keletkezett fiatal gyártási szakemberekben, ezért több invitálást kaptam gyártási munkakör betöltésére.  Nem teljesen véletlenül történtek ezek az "invitálások". 1957 elején ugyanis az új rendszer kulturális irányítói és a korabeli filmművészek ismerkedését célzó úgynevezett "Hunnia-bál" megszervezésében eredményes szervezési munkát végeztem - olyannyira, hogy a bálon kitűnően mulató Aczél György is megjegyezte a nevemet. "Perspektivikus kádernek" tekintett és "kiemelésre" javasolt a Hunnia Filmstúdió Nemzeti Vállalat Pártbizottságánál. Ajánlását igyekeztek teljesíteni, és annak ellenére, hogy az "ellenforradalom" szimpatizánsaként tartottak számon - még államvédelmis vizsgálat alá is vetettek - megbíztak felvételvezetői gyakornoki feladattal.1964 kora tavaszán a Legenda a vonaton című filmnél lettem először felvételvezető-gyakornok Óvári Lajos gyártási csapatánál, velük még három filmben - Tücsök, Isten őszi csillaga és Germinál - dolgoztam. Valószínűleg jól, mert más gyártási csoportokhoz, így Győrffy József, Sivó György illetve Hranitzky Tibor gyártásvezetők mellé is meghívtak, először felvételvezető II-ként, majd I-ként.
Megalakulása óta részt vettem a Balázs Béla Stúdió produkcióiban.  Összebarátkoztam több fiatal és nagy jövő előtt álló fiatal rendezővel, és filmjeik gyártásvezetője lettem.
Először 1967-ben, Sándor Pál első játékfilmjében, a Bohóc a falonban dolgoztam BBS-es rendezővel. Ezt megelőzően is előfordult már, hogy mint felvételvezető - átvéve a betegség miatt távolmaradni kényszerülő gyártásvezető feladatkörét - megbízott gyártásvezetőként én fejeztem be a film teljes gyártási munkálatait, gyakran már a forgatás félidejétől. Ilyen volt a Gyerekbetegségek (r: Kardos Ferenc, Rózsa János) vagy az Apa (r: Szabó István).
Az első gyártásvezetésemet több mint 50 nagyjátékfilm megbízás követte. A filmgyári átszervezések úgy alakultak, hogy az anyavállalat, MAFILM a tapasztaltabb gyártásvezetők közül főgyártásvezetőket nevezett ki először a stúdióvállalatokhoz, majd a stúdiókhoz. Ekkor kerültem a Budapest Filmstúdióhoz 1984-ben, majd a stúdiók önállósodásakor a Budapesttől a Mozgókép Innovációs Stúdió Vállalathoz úgy, hogy a produkciós irodám mindvégig az akkori Lumumba, ma újra Róna utcában volt.

1990 hozott-e változást?

1992-ig aktív főgyártásvezetőként és ténylegesen is gyártó gyártásvezetőként dolgoztam. Majd kényszervállalkozóként a Division Filmgyártó Bt. beltagjaként néhány dokumentumfilmet gyártottam. Igaz, a Duna Tv-beli ötévnyi főgyártásvezetőségem sem távolított el teljesen a mozgóképgyártás szervezési munkáitól, de az egy teljes film létrehozásában való közreműködés öröme többé már nem adatott meg nekem. Más dolog egy műsoridőt kitölteni, és más valamilyen önálló alkotás létrehozásában tevékenyen közreműködni. 1993-2002 szeptemberéig voltam a Magyar Történelmi Film Alapítvány irodaigazgatója, de egy maradandó beszédhibával járó betegség következményeként közös megegyezéssel már csak szaktanácsadói munkát végzek náluk.

Kikkel dolgozott együtt?

A már említetteken kívül elsősorban Kósa Ferenccel - Ítélet, Nincs idő, Hószakadás, Küldetés, Mérkőzés, dr.Béres József sorozat - Sára Sándorral, akivel operatőrként és rendezőként is dolgoztam különböző filmekben, így Nyolcvan huszár I-II, Könyörtelen idők, Vigyázók című játékfilmekben, valamint a Pergőtűz I-V, Magyar nők a Gulagon I-III, Aki magyar velünk tart I-II, Bábolna I-III. dokumentumfilmekben. Lugossy László Azonosítás, Köszönöm, megvagyunk, Szirmok, virágok, koszorúk, Dárday István-Szalai Györgyi: Filmregény I-II, de Sándor Pál és Szomjas György több játék-és dokumentumfilmjét is gyártottam, pl. a Rosszembereket. Elnézést, ha valakit kihagytam, mint pl. Simó Sándort a Szemüvegesekkel, Szabó István Szerelmesfilmjét, a Tűzoltó utca 25-öt, Hintsch György A veréb is madár című filmjét, amely a Mágnás Miska után a legtöbb nézőt vonzotta a magyar mozikba. Említenék több felvételvezetőt, ma már gyártásvezetőt is, akik akkor még tanítványként beosztottjaim voltak, mint pl. Martosi Mórocz Sándor (MMKA) Budai Attila (Duna Tv), Sarudi Gábor (Quality Pictures), Balázs Gábor.

Voltak-e szakmai példaképei, kitől tanulta a legtöbbet?

Kimondottan szakmai példaképem nem volt. Néhány kollégámnak voltak olyan tulajdonságai, amelyeket irigyeltem, és szívesen vettem volna, ha nekem is volnának ilyen tulajdonságaim, de azért nem estem kétségbe hiányuktól. Kifejezetten mesterem nem volt, de legtöbbet Óvári Lajostól, Győrffy Józseftől és Bajusz Józseftől tanultam. Utólag őket tartom mestereimnek.

Milyen volt a filmgyári fizetés, mi alapján kaptak prémiumot? Volt-e pénz filmekre?

Minden filmgyári munkakörömben a világosítótól a főgyártásvezetőig havi alapfizetést és különböző nagyságrendű prémiumot kaptam. Én a pechesebb gyártásvezetők közé tartoztam, akinek az ún. hosszabb átfutási idejű, munkaigényesebb filmek jutottak, ezért nem tartoztam a jól kereső gyártásvezetők közé. A hiedelmektől eltérően nemcsak nekem, de másoknak sem volt magas alapfizetése. Én pl. gyártásvezetőként 3.500 Ft. alapfizetéssel  kezdtem, és az utolsó MAFILM-es gyártásvezetőségem idején is csak 6.500 Ft-ot kaptam. Ha gyors átfutású, gazdasági megtakarítást eredményező filmet kapott a stáb, akkor magas prémiumot kaszáltak egyesek. Olyan filmnél például, amelyben egy új betonút megépítésének betervezését is elfogadtatták, majd kerestek egy meglevő betonút szakaszt és elszámolták megtakarításként. Ha a rendezőnek sikerült politikailag elfogadtatnia a forgatókönyvét a filmfőigazgatóval, aki néhány esetben az MSZMP kultúr-atyaistenétől, Aczél Györgytől kapta a végső felhatalmazást, és nem volt irreálisan költséges a produkció, akkor megkaptuk a pénzt, sőt néha még a túllépést is finanszírozták. Szerencsére velem ez csak néhány esetben fordult elő  - pl. Bors V-X, Szerelmesfilm, valamint Fehér Gyuri Szürkület című filmjével. Az általam gyártott több mint ötven játékfilm esetében nem is rossz arány.

Ma nehezebb-e filmet készíteni?

A filmkészítésre fordítható pénz mennyisége miatt régebben könnyebb volt! Igaz, hogy akkor több szükségtelen kötöttség akadályozta a gyorsan reagáló gyártásszervezési munkát, de legalább lehetett tudni, hogy pénzhiány miatt nem áll le a produkció. Ma viszont többször is előfordul ilyesmi.

Melyek voltak a legemlékezetesebb munkái?

Nem a művészi érték, hanem a sikeres szervezési és gazdasági tevékenységem alapján rangsorolnék. Legnagyobb kedvvel Szabó István Apa című filmjében dolgoztam. Felvételvezetőként kezdtem, majd a forgatás utolsó harmadától a teljes befejezésig már gyártásvezetőként dolgoztam. Úgy érzem, ebben a filmben nyújtottam a legeredményesebb munkát, amely még a művészi eredményen is meglátszott. De nagyon nehéz feladat volt az Ítélet magyar-román-csehszlovák koprodukciós film gyártásának levezetése az 1968-as csehszlovákiai események és a mindig nagyon feszült magyar-román államközi viszony közepette. Ennél a filmnél külügyi munkatársnak éreztem magam, mert a román koprodukciós partner örökös akadékoskodása folytán 67 jegyzéket váltottunk. Biztos vagyok benne, hogy ez volt a legnehezebb, legtöbb diplomáciai érzéket igénylő munkám.

Hány filmben vett részt eddig?

Nem készítettem pontos kimutatást. 1995-ben a Duna Tv-hez kerültem főgyártásvezetőnek. Akkor az ottani humánpolitikai osztály kérésére hozzávetőleges összeállítást készítettünk. Eszerint gyártásvezetőként több mint 50 nagyjátékfilmet, 25-nél több televíziós sorozatot, mint pl. Keménykalap  és krumpliorr I-V, Krónika I-XX, Bors Máté V-X, Bábolna I-III, Magyar nők a Gulágon, I-III, Aki magyar velünk tart I-II. készítettem. Ezen felül jó néhány kisjátékfilmet és dokumentumfilmet is gyártottam.

Ön választhatta meg, hogy mely filmeket szeretné gyártani, vagy megkeresték?

Nem én választottam, majd" minden esetben engem választottak. Legtöbbször a film rendezője beszélte meg a főnökeimmel - kezdetben a gyártási főosztály vezetőjével, később a stúdió vezetőjével és a főgyártásvezetővel. Ez általában kedvező volt, mert kezdettől kialakult a kölcsönös egyetértés. Szinte mindig olyan filmet gyártottam, amelyet én is akartam, de volt olyan felkérés is, amelyet korábbi elígérkezés miatt le kellett mondanom. Előfordult olyan eset is, hogy valakivel nagyon szerettem volna dolgozni (pl. Gál Istvánnal), de sehogyan sem sikerült összeegyeztetni. Emlékezetem szerint csak egyetlen felkérést hárítottam el, amelyet - ismerve a megvalósítás körülményeit - utólag már nem is bánok.

Voltak olyan rendezők, akikkel mindig együtt dolgozott?

Több rendezővel is ismétlődött a munkakapcsolatom. Így Szabó Istvánnal, Kósa  Ferenccel, Sára Sándorral, akikkel egyénenként is háromnál több filmet gyártottam, és elsősorban egyeztetési nehézségek miatt nem folytatódott a közös munkakapcsolat.

Mit érez legnagyobb szakmai sikerének?

Az Ítélet magyar-csehszlovák-román koprodukciós film lebonyolítását a feszült politikai helyzet miatt. Ennek a filmnek nem a leforgatása okozott sok fejtörést, hanem a forgatás utáni rengeteg utómunka lebonyolítása úgy, hogy az eredeti költségvetésen belül maradjunk - és mindezt azért, mert politikai okokból állandóan változtatni kellett. Nagyon nehéz feladatnak éreztem a Nyolcvan huszár és a Szirmok, virágok, koszorúk lebonyolítását is.

Mesélne valami érdekes forgatási sztorit?

Jobban szeretem, ha a történeteket a filmek tartalmazták, nem pedig a gyártásvezető adja elő, de azért mondok magának egyet. Az Isten őszi csillaga című filmet forgattuk Karcagon és környékén. Óvári Lajos gyártásvezető átküldött Túrkevére, a következő forgatási helyszín előkészítésére. Bementem a tanácsházára és bejelentettem, hogy jövő héttől itt folytatjuk a forgatást. A tanácsi dolgozók tátott szájjal hallgattak, majd az elnök megkérdezte, hogy mennyi nyers húsra lesz szükségünk, mert a vágóhíd kapacitása kicsi, nem biztos, hogy el tudnak látni bennünket. Látva értetlenségemet, mesélték, hogy a múlt hónapban járt a faluban egy vándorcirkusz és az állataik minden döghúst megettek, sajnálják, de döghúsra ne számítsunk. Nagyon meglepett, hogy a filmkészítőket összekeverik az állatidomárokkal, és ez teljesen lerombolta bennem az illúziót filmművészetünk ismertségéről.
A másik érdekesség az Ítélet című koprodukciós film bukaresti előkészítő tárgyalásán fordult elő. Még akkor is, ha váratlanul érkeztünk Bukarestbe, Kósa Ferenc filmrendező, Csoóri Sándor író, és én, mint gyártásvezető, mindig az Ambassador szálló ugyanazon szobáit kaptuk. Egyik este Kósa Feri szobájában arról beszélgettünk, hogy az akkori román filmfőigazgató milyen szimpatikusan viselkedik a tárgyalás során, már-már a mi delegációnk tagja is lehetne, olyan szépen védi a magyar érdekeket. Milyen érdekes, még azon a héten leváltották, nemcsak a tárgyaló delegációból, hanem filmfőigazgatói beosztásából is.  "Hála" a Securitate aktivitásának, akaratlanul is befolyásoltuk a román filmművészet irányítását.

Mit jelentett régebben a filmszakmában dolgozni? Rangot, elismerést, előnyöket?

Ha csupán a túrkevei előkészítő munkámra emlékeznék, amikor állatszelídítőkkel azonosították a filmeseket, azt mondhatnám, lealacsonyítást váltott ki, de ebben nem lenne igazam. Csak utazóügynökként lehetett volna annyit utazni, annyi embert megismerni, olyan sok élményt szerezni. Biztos, hogy előnyt jelentett más, helyhez kötött szakmákhoz képest. Igaz, hogy nem volt előre tervezhető szabad hétvégém, vagy ünnepnapom, és soha nem voltam nyáron szabadságon a családommal, de a szabadságérzet jelentette számomra azt a pluszt, amiért szerettem ezt a szakmát. Úgy gondolom, csak itt volt lehetőségem végigjárni szinte az egész történelmi Magyarországot. De mint filmes jutottam el Kubába, Kazahsztánba, Szovjetunióba, még az Uralon túli területekre vagy Közép- és Nyugat- Európába is. Úgy érzem, kifejezetten szerencsés voltam, hogy ennél a szakmánál maradtam.

Ha most lenne pályakezdő, ugyanezt az utat választaná?

Mindenképpen a filmszakmát, pontosabban a mozgókép szakmát választanám, de nem tartom valószínűnek, hogy megint a gyártási illetve gazdasági munkakört. Sokkal inkább az operatőrit, amihez mindmáig nagyobb érdeklődést tanúsítok. Kár, hogy ez a foglalkozás is legalább olyan bizonytalan, mint a gyártásvezetői, esetleges a megbízáshoz jutás. Gyártásvezetés iránt egyáltalán nem érdeklődnék, sokkal inkább a producerség iránt, amelyhez régen is, de most már egyre inkább vonzalmat érzek. Ezt a tevékenységet azonban beszédhibásan biztosan nem lehet eredményesen végezni, nem is beszélve a pénzbeli háttér hiányáról.

 

 
hírek hírek filmek filmek arcok arcok gondolatok gondolatok szemle szemle Örökmozgó Örökmozgó képtár képtár sőt sőt mozgóképtár filmspirál repertórium linkek FILMKULTÚRA '96-tól tartalom címlap kereső