Budapest, a túlélők városa

Szabó pályakezdése óta egyre költőibb metaforákban látta Budapestet. Filmjeiben a város maga is emlék, a múlt darabja, s a városlakók úgy változnak, akár a történelmi fordulópontokkal az utcanévtáblák. A városlakók túlélők: mindig a pillanatnyi érvényesülés, a biztonságérzet irányítja őket. A város az emlékezéshez hasonló súllyal jelenik meg a hetvenes években hatalmas formai átalakuláson átmenő filmjeiben.

A korai Szabó-filmek városrészei az összefogás, a tenni akarás, a közösségi élet jelen idejű agórái (Koncert, Te), a múltfeltáró történetekben pedig a szorongás expresszív kifejezőeszközei (Apa, Szerelmesfilm). Már a Szerelmesfilm (1970) szubjektív történelmi flashbackjein átüt egyfajta jelképiség. Az 1956-ban elszakadt szerelmespárt mindenhová elkíséri a gyerekkori szerelem, az együttes félelmek színhelye, a Tűzoltó utca, ahol 1944-ben az óvóhelyre mentek, a tank, mely '56-ban befordult az utcasarkon, és véget vetett szerelmüknek. Szabó városfilmjeiben (Budapest, amiért szeretem, 1971, Tűzoltó utca 25., 1973, Budapesti mesék, 1976) a ház és a villamos a feldolgozatlan múlt metaforája lesz. A tragédiák sorát őrző régi háztól, az öreg tárgyaktól ugyanolyan nehéz megszabadulni, mint a közösen átélt szenvedésektől.

Pályájának leglátványosabb fordulata, az "én és a mi" emlékező-filmjei után forgatott első "ők"-film, a Bizalom (1979). A '44 telén összezárt két menekült életben maradásának feltétele a teljes amnézia. Feladják nevüket, elégetik fényképeiket, még ruhájuk sem a sajátjuk. Ennek megfelelően a film városképe is fordított: üres villamos rója a kihalt, ólomszürke utcákat. A városból csak a bizalmatlanság légköre szűrődik be a menekültek szobájába. Szabó az ötvenes évek politikai diktatúráját történelmi nézőpontból ábrázoló kurrens filmek divatja idején lélektani oldalról deheroizálja a korszakot. A kórosan bizalmatlan baloldali ellenálló, Bíró János alakjában azt ábrázolja, milyen karakterekre épített a háborút követő kommunista diktatúra.

A Közép-Európa túlélőit bemutató filmjeiben formailag járta be azt az utat, amelyet a szerzői film a hatvanas évektől a nyolcvanas évekig megtett. A Bizalom berlini Ezüst Medve-díja és az Oscar-jelölés is azt mutatta, hogy megtette a Mephisto felé vezető lépést, amellyel a nyolcvanas években létrejövő művész-közönségfilm egyik világszínvonalú képviselője lett.

 
hírek hírek filmek filmek arcok arcok gondolatok gondolatok szemle szemle Örökmozgó Örökmozgó képtár képtár sőt sőt mozgóképtár filmspirál repertórium linkek FILMKULTÚRA '96-tól tartalom címlap kereső