Kritikák
Karácsonyi mozi (Sejtjeink)
Élet és Irodalom, 2002.12.13.Stőhr Lóránt
... a látvány csodája ez, hogy hirtelen bekukkanthatunk a tudomány vegykonyhájába és megérezhetjük a természet teremtőerejét...
... Almási Tamás a dokumentum-felvételeket játékfilmes dramaturgia szerint rendezi el, és jó érzékkel az eredményhirdetéseket teszi meg a történet érzelmi csúcspontjainak...
...kellő tapintattal vesz részt az éles szituációkban, de nem szemérmeskedik megmutatni az altatás után ébredező nő álomittas bizakodását és a kudarc utáni összeomlást...
... nagyfokú empátiával érez rá arra, hogy mikor kell hagynia maguktól kibontakozniuk a szereplőket, és mikor kell kicsit rásegítenie, hogy feltörjön belőlük az elfojtott érzelem. A baráti hang, a nem tolakodó kíváncsiság, az őszinte emberi együttérzés feloldja a gátlásokat...
x
Teremtéstörténetek (Sejtjeink)
Filmvilág, 2002/december, Báron György
... Hatuk történetét követi végig Almási Tamás türelmes, érzékeny kamerája két és fél éven át. Kényes téma ez, könnyen válhat belőle intimpistáskodás, könnyfakasztó szociogiccs. Almási – nem először a pályáján – különös érzékkel találja meg azt a finom egyensúlyt, amivel elkerüli e csapdákat. A Sejtjeink olyan, akár egy görög sorstragédia...
... legnagyobb érdeme, hogy a szürke felszín mögött felfedezi ezt a rejtőzködő szépséget. Megnyílnak előtte a sorsok, talán azért, mert van türelme várni, elnyerni a hősei bizalmát, talán azért, mert szenvedélyesen érdekli az, akivel szemben ül a kamerájával...
... a dokumentumfilmek többsége azért fiaskó, mert két alkotója közül a Teremtő a markánsabb tehetség: társa, a filmkészítő nem bír fölnőni a sztorijához . Nos, a legtöbb, ami Almásiról elmondható, hogy bírja a tempót: egészen összeillő szerzőpáros ők így ketten.
x
Gyermekáldás
Sejtjeink
Népszabadság, 2002.12.06. Veress József
...a portrék pszichológiailag árnyaltak, de ne higgyük, hogy nincs jelen az ábrázolásban a hátország, a társadalom többféle konvencionális felfogása és makacs előítélete... A Sejtjeink az áldozathozatal értelmét hangsúlyozza, a végsőkig kitartani hitét plántálja a szemlélőbe – meggyőzően bizonyítva: a próbatételre akkor is érdemes vállalkozni, ha az út tövisekkel telített, s a meghitt kötelékeket szétzilálhatják a sokkoló kudarcok...
... hosszasan méltathatnánk a film hangulatainak közvetlenségét, megkapó póztalanságát, mikrorealizmusának tartalmasságát.
x
Világváltók (Aranyváros)
Filmvilág, 2002/december, Varga Balázs
... a képzelet szabadsága és az eszközök visszafogottsága sajátos feszültséget teremt: egyszerre otthonos és idegen, gyanúsan ismerős és egzotikus távoli...
... melankolikus-játékos víziót fogalmaz meg ezredvégi, hétköznapi tereinkről és elvágyódó reflexeinkről, és mindezt látszólag a tudatfilm, illetve a minimál sci-fi motívumaival keresztezi. Jóllehet markáns a hangulat és finom a hálózat, ami felépül, a sztori nem bírja erővel, a cselekmény a film végére kicsúszik a képek alól...
x
Aranyváros
Kritika, 2002/december, Tóth Péter Pál
...egyebek között Wim Wenders, Kieslowski, Tykwer köszön vissza, invenciótlanul lebutított formában. Legjobb benne a zene. A divatos Yonderboi és Membran puttyogásait ugyan nem hallgatnám egy percig se rádióban, de kétségtelenül sokkal hallgathatóbb, mint pl. Lagzi Lajcsi vagy Koltai Gergely munkássága...
...a vágás dicséretes. Van ritmusa. Czakó Judit próbálja valahogy palástolni a film elgondolásának, fölvételének eljátszásának hiányosságait. Képi világa azonban nincs a produktumnak... a rendező által jegyzett sztori a saját szabályait is áthágja, figyelmetlenségből, felületességből. A színészek vergődnek...
... a világból ugyan nem, a moziból viszont hanyatt-homlok menekültem volna, ha nem kell ezt a cikket megírnom.
x
A vándor és a bujdosók (Fény hull arcodra)
Filmvilág, 2002/december, Korcsog Balázs
... a látásnak és a látszásnak (meg a láttatásnak), az elrejt(őz)ésnek és a megmutat(koz)ásnak ez az egyidejűsége és összetettsége – mint minden művészi filmalkotásnak és szerzői filmnek – Gulyás Gyula filmjének is az egyik kulcsproblémája...
... a Fény hull arcodra is a "balladák filmje"...
x
Emlékőrzők találkája (Fény hull arcodra)
Filmtett, 2002-2003/december-január, Virginás Andrea
... alakjuk így válik bármelyik lovas, utazó archetípikus filmi nyomatává, a bergmani vándorlók ismétlődései ők, erdélyi tájban és elhagyott faluban...
... a cselekmény azon a határvidéken mozog, ahol a visszaadhatatlan bonyolultság a semmitmondó egymondatokkal érintkezik...
... akinek kenyere, csemegézhet a bravúros látószögváltásokon...
... mintha túl sok lenne a korhűség és a történelmi pillanat fontosságának a jelzése ahhoz, hogy elmenjünk mellette, ahhoz viszont mégsem elegendő, hogy koherens értelmezési hálót szőjünk belőle. Ennek hiányában egy szépen fényképezett, plasztikusan eljátszott, enigmatikus magyar történelmi filmet nézünk, és a feladvány nem akar oldódni: kik ők, akiknek arcára fény fog hullani?
x
Élni ugyanazokkal kell – másként
Mozgó-kép – Simó Sándor-emlékfilm (r: Fekete Ibolya)
Magyar Hírlap, 2002.11.29. Stark R. László
... egész élete folytonos keresés volt, vegyészmérnökként és filmrendezőként is. Kereste a kapcsolatot fikció és valóság között, kereste a kompromisszum lehetőségét művészetszervezőként a filmes szekértáborok között. Mint integráló, az alkotómunka nyugodt feltételeit megteremtő személyiség, hiányzik a szakmának...
...megszólaló tanítványainak Pálfi Györgynek, Erdélyi Dánielnek, Groó Dianának és Miklauzic Bencének hiányzik biztonságot adó jelenléte, ironikus szemlélete. De a legfájdalmasabb, hogy apai szemmel már nem láthatja, hogy a legtöbbüknek elkészült saját filmje, és mindegyikben ott van Simó Sándor szellemisége és embersége.
x
Téboly a romokon
Tolnai Szabolcs: Arccal a földnek
Magyar Narancs, 2002.11.21. Turcsányi Sándor
...Tolnainak még egy olyan záróképre is tellett, amit ha akarom, akár optimistának is tekinthetek. Te jó isten, miben bízik ez az ember? Már hogyne bizakodna, hisz most csinált egy filmet, nem is akármilyet...
... ahogy színészeit mozgatja, vezeti, az már mindenképpen sajátlagos érdem... Nézzék meg Tolnai Szabolcs filmjét! Már csak a filmhez tartás végett!
x
Razglednicák a hátországból
Arccal a földnek
Filmvilág, 2003/január, Stőhr Lóránt
...a tétova életvágy és a torz halálfélelem, a groteszk valóság és a szürreális látomás egységes filmmé olvad Tolnai Szabolcs rendezésében. A hangulati és gondolati egység nem kis teljesítmény Tolnai esetében, aki a tér- és időbeli kapcsolatokat nagyvonalúan kezelve minden jelenetet improvizációk önálló egységeként formál meg. A jelenetek színvonala kissé hullámzó: a másodfilmes rendezőnek jobban sikerült elkapnia a középkorú és öreg emberek életének zsákutcáit, a nemzedékek közötti ál-kommunikációt, mint generációja tagjainak ötletszerű kóborlásait...
... a többi fiatal rendező mindeddig elkerülte az apákkal való szembenézést, Tolnai egyszerűen rájuk borította az asztalt. A nyers realizmus és lebegő költőiség vajdasági ízekkel megfűszerezett kettőssége nyelvet adott a rendezőnek ahhoz, hogy generációs élményeit szélesebb kontextusban is hitelesen és eredeti módon fogalmazza meg...
x
Hukkle
Kritika, 2002/december, Bikácsy Gergely
...hatalmas öröm beszéd nélküli filmet látni... Felszín és mély felesel ebben a filmben. Bukolikus nyugalom, és bűntől terhes rejtelmek...
..."majdnem-remekműnek" nem vélném, azt másra tartogatom – de nagyon, erősen tehetséges munkának látom, és örülök ennek az új színnek, örülök a tehetségnek... nem a bizarr történet visz előre, hanem a képek finoman ravasz lendülete élteti a történetet.
x
Előre!
Kritika, 2002/december, Mátyás Győző
...ebben a filmben minden trükköt, dupla fenekű formálási eljárást nélkülözve egyszerűen ilyen bántóan együgyű a matéria. Ennél azért akkoriban a való világ (na, igen) sokkal, de sokkal összetettebb és árnyaltabb volt...
...hősei annyira egydimenziós, egyéni jellemvonásokat szinte nélkülöző figurák, olyannyira egy-egy rosszul elgondolt típus kényszeredett megtestesítői, hogy nem nagyon tudnak életet lehelni a film alapkonfliktusába se...
... opusz filmnek gyenge, forrásmunkának meg használhatatlan. Azoknak legalábbis bizonyosan, akik átélték a nevezetes 1984-es esztendőt.
x
A bűnös vadász
Az ifjúság megnyugtat
Filmvilág, 2003/január, Palotai János
... nem trendi film. Nem szokványos film. S nem egy film, legalább kettő vagy három. Van benne rajzfilm, tárgyanimáció és egy vagy két natúrfilm, a bűnös vadászé, az állomásfőnöké, a csábítófotósé. Mindez 72 percbe zsúfolva túl sok, nem bírja el a mű íve, az érthetőség rovására megy...
x
Papsajt
Filmvilág, 2003/január, Ágfalvi Attila
... első ránézésre a Papsajt nem is tűnik többnek, mint azon tétel fényes igazolásának, miszerint legalább egy jó filmet minden tehetséges ember biztosan tudna csinálni, ha olyan témáról szól, amit nagyon jól ismer – adott esetben saját magáról...
...kiválóan sikerült az amatőr stílusban "önmagukat alakító" szereplők és a profik játékának összehangolása, például ... Kulka János mentős-alakítása minden rájátszás nélkül jelentősen fokozza a jelenet mulatságosságát...
Interjúk
Időutazás ceruzával és ecsettel
Gyulai Líviusz grafikusművész, rendező a múltról, az animációs film helyzetéről és terveiről
Magyar Nemzet, 2002.12.20. Nedrál Miklós
... mindegyik műfaj teljes embert kíván, s ha például filmeztem, sokkal kevesebb időm maradt a grafikai munkákra. Tapasztalataim szerint egyre több képzőművész kezd el animációs filmeket készíteni a világ minden pontján, ami a műfaj esztétikai fejlődése szempontjából igen fontos tényező. Ennek eredményességét bizonyítja a hazai sikerünk, Péterffy Zsófia velencei elismerése is, akivel lényegében munkatársak vagyunk a Grácia Alkotócsoportban. Sajnálatos azonban, hogy a televíziók mostanában nem igénylik az igényes animációs filmeket... A franciák ezt példaszerűen megoldották...
... az ötlet még a nyáron született meg, hogy kellene egy olyan katalógus, amely összefogja eddigi munkásságomat. A támogatásoknak köszönhetően nem egy gazdagon illusztrált kötetet tudtunk létrehozni, családi vállalkozásban... az első részben a grafikai munkák: a könyvillusztrációk, egyedi grafikák kaptak helyet, a másik, nagyobb részben a filmes pályafutásom ismerhető meg.
x
Régi idők házimozija
Prokopp Dóra vezérigazgató a Filmmúzeum megváltozó műsorstruktúrájáról
Magyar Nemzet, 2002.12.17. Pósa Zoltán
... kaptunk egy levelet, amelyben a Magyar Televízió közölte, hogy jövő évtől kezdve az eddigi hat- nyolcszáz dolláros sugárzási díj helyett már csak 23 ezer dolláros óradíjért kaphatunk műsorokat... Előállt az a képtelen helyzet, hogy Magyarországon létezik egy kulturális tévécsatorna, amely Laurence Olivier, Ingrid Bergman vagy Ingmar Bergman filmjeihez könnyebben hozzájuthat ezentúl, mint egy MTV által rögzített színházi előadáshoz vagy magyar tévéjátékhoz...
... a tervek szerint magam kilencven Aranykor-interjút készítek a jövő évben, amit úgy érzem, a szakma is, a közönség is szeretettel fogad, bár a tempó már néha meghaladja az erőmet. Legutóbb Ferrari Violettával beszélgettem, korábban a magyar rajzfilmgyártás két nagy szaktekintélyével, Dargay Attilával és Gémes Józseffel, akiket az elmúlt években senki sem kérdezett meg semmiről ... Nagyon kevés munkatárssal, kis pénzből gazdálkodunk...
x
"Ahány film, annyi új élet"
Beszélgetés Almási Tamással
Kritika, 2002/december, Gervai András
... az (ózdi) filmsorozat zömét hárman-négyen készítettük, ha az utómunkában részt vevőket nem számoljuk. Kénytelenek voltunk spórolni, hogy a mind kevesebb pénzből többet forgathassunk. Gyakran magam fényképeztem a filmet. Ettől intimebb lett a szereplőkkel való kapcsolatom, ezáltal a film is. Az igazsághoz tartozik: nem lehetett megkívánni, főleg megfizetni kitűnő munkatársak évekig tartó készenlétét, ami a folyamat-filmezés velejárója...
... 300-400 órát (vettem fel). Ennek körülbelül az egyharmadát takarékossági okok miatt le kellett törölni, mert a gyártó Budapest Stúdió választás elé állított: vagy kifizetik a MOVI-nak a kazetták további kölcsönzési díját – akkoriban nem vettük, hanem kölcsönöztük a kazettákat- vagy letöröljük a felvételeket, és visszaadunk néhány százat, s akkor marad még pénz további forgatásokra is...
Kerekasztal-beszélgetés
Doktor Bubó jellemrajza
Kerekasztal-beszélgetés az animációsfilm-művészetről (Mikulás Ferenccel, a Kecskemétfilm Kft. vezetőjével, Péterffy Zsófia, Tóth Pál animációs rendezőkkel, M.Tóth Gézával és Kecskeméti Kálmán festőművésszel, a MMK animációs szakkuratóriumának tagjaival)
Magyar Nemzet, 2002.12.14. Lőcsei Gabriella
Mikulás Ferenc: ... mintha friss szellő fújná át a magyar animációsfilm-művészetet – annyi új talentumnak, mint amennyi a legutóbbi animációsfilm-szemlén jelen volt, vétek nem biztosítani a munkát, a pénzt, az életteret. Szinte már közhely elmondani, hogy közülük hányan aratnak sikert külföldön...
M.Tóth Géza: ...egyik-másik filmünk egy, két, három évig készül, aztán legfeljebb néhány fesztivál szakmai közönsége látja. A legfeljebb az alanyi költészethez mérhető egyedi animációs filmalkotások képtelenek a piaci viszonyok között érvényesülni...
Kecskeméti Kálmán: ... Nemhogy válságban volna az animációsfilm-művészet Magyarországon, de reneszánszát éli... Megoldatlan az animációsfilm-művészet finanszírozása: hiába van a mozgókép-közalapítványon belül szakkuratóriuma ennek a filmművészeti ágnak, az a központi keret, amellyel rendelkezhetnek-rendelkezhetünk, évi negyven-ötven millió forint – ritka esetben, mint az idén is, ez az összeg húsz-huszonöt milliós költségvetési pénzzel egészíthető ki -, egy olcsó játékfilmre szánt összegnek a felét sem éri el... A Pannónia Filmstúdió, az "anyaintézmény" a tönk szélén áll... megoldatlan a hazai animációs filmek forgalmazása is. A magyar nyelvű televíziók úgyszólván teljesen kivonultak az animációsfilm-művészet, az animációs ismeretterjesztő filmek támogatásából...
Tóth Pál: ...Húsz-huszonöt éve az animációs film művészeinek nem volt más dolguk, mint alkotni... Tíz évvel ezelőtt a percenkénti sugárzási díj körülbelül 4500-5000 forint volt, a mai viszonyok között ennek legalább a tízszeresét illene kérni, de nemhogy ennyit, a tíz évvel ezelőtti árat sem hajlandó értük kifizetni senki sem...
Péterffy Zsófia: ... a televízióknak kötelességük volna meghatározott műsorsávban színvonalas animációs filmeket vetíteniük, sok-sok ismétléssel, hogy visszaszoktassák a nézők villogásokkal tönkretett szemét az igényes mozgóképvilághoz...
x
A film végül állókép marad
Beszélgetés filmes festőkkel (fe Lugossy László, Wahorn András, Szirtes János, ef Zámbó István)
Filmvilág, 2003/ január, Palotai János
FeLugossy:... a nyolcvanas években Zámbó Öcsinek volt már videókamerája, amellyel dokumentumokat készítettünk...
EfZámbó: ... az életformát dokumentáltuk ironikusan, önironikusan. Ezekben a cselekedetekben volt egy adag önirónia, a puszta létünk feletti irónia... A pillanatot avattuk szentté azzal, hogy nyomatékot adtunk a dolgoknak. Magunkat is szórakoztattuk ezzel...
Szirtes: ... Nekünk és a mi generációnknak az volt a fontos, hogy a spontaneitás eredetiséggel párosuljon... A gesztus legyen hiteles – hogy ez miképpen nyilvánul meg, mennyire cizellált, az kevésbé érdekes...
EfZámbó: ... A Lacáék filmjében a performansz-dokumentumokon kívül is komoly, erős betétek vannak... A Tiszta lap a legösszetettebb filmjük...
Riportok
Az elmúlt esztendő filmjei
Harry Potter, James Bond, Jégkorszak – Visszapillantás 2002 emlékezetes bemutatóira
Magyar Nemzet, 2003.01.03. Takács István
... az év szuperprodukciója a Hídember. Pénz, látvány, díszlet, jelmez, színészi játék, hírverés, felvezetés, előzetesek nálunk szokatlanul nagy tömegben voltak jelen ennél a filmnél. Amint a körülötte kitört sajtóvihar sem gyakori. Pró és kontra mindenki szükségesnek tartotta elmondani róla a véleményét. Nem is ezzel volt baj, hanem azzal, hogy a vélemények jó része nem a filmről, hanem a köré keríthető politikai háttérről szólt. Valamint arról, hogy mekkora volt a költségvetése...
... nem kapott értékéhez igazán illő visszhangot – csak díjakat – Fekete Ibolya Chico, Herendi Gábor nagyon mai, nagyon nekünk szóló filmje, a Valami Amerika sem igazán érte el az értékeihez illő sikert. És így járt Dettre Gábor filmje, a Felhő a Gangesz felett is meg Miklauzic Bence filmje, az Ébrenjárók...
x
Magyaré az ifjú "európai Oscar"
Pálfi György a legjobb fiatal rendező
Népszabadság, 2002.12.09. Pogár Demeter
... úgy látszik, sikerült más módon megközelíteni a mozit, amiért hálásak az emberek... szerintem a magyar film nagyon fejlődőképes, nagyon kitett magáért és nagyon tehetséges emberek művelik nagyon-nagyon nehéz körülmények között. Minden filmben ott a dac, hogy az alkotó megmutassa: bár meg akarnak fojtani, azért is élek!...
x
"Beharcolt" forgatási pénzek
Bérmunkából is megteremthető a korszerű filmgyár?
Népszabadság, 2002.11.30. V.Gy.
... teljes jogú tagként 2000-ben nyertünk felvételt a filmbizottságok nemzetközi szervezetébe, elsőként a régióból. És 1999 óta 22,5 millió dollár értékű bérmunkát harcoltunk be Magyarországra – említi Návai... a kelet-közép-európai régióban ma már csak Budapesten nincs korszerű és megfelelő méretű filmstúdió...
... a Mafilm vezérigazgatói széke 1999 óta négyszer cserélt gazdát, de egyik vezető sem tudta elérni, hogy a filmgyár végre hozzájusson a szükséges állami beruházáshoz. Ehelyett azzal kellett foglalatoskodniok, hogy elhárítsák a Mafilm teljes privatizációjára irányuló kísérleteket...
x
Nagyjelenet
Készül a filmtörvény
Magyar narancs, 2002.11.21. Szőnyei Tamás
... a Mokép jelenének, jövőjének egyik kérdése az 1948 és 1987 között, százszázalékosan állami pénzből készült magyar filmek körül forog: ezek tulajdonjogát egy kultuszminiszteri utasítás a nemzeti filmkincs védelme érdekében a Magyar Filmintézethez (mai nevén a Magyar Nemzeti Filmarchívumhoz) telepítette... forgalmazási joguk viszont a gyártásukat anno finanszírozó Moképnél van...
...azért kell filmtörvény, hogy rögzítve legyen az állami szerepvállalás módja és mértéke, és megteremtődjön a mozgóképipar életképes működéséhez szükséges gazdasági környezet...
...Tóth Erzsébet, a MMK főtitkára miniszteri biztosként látott neki az előkészítésnek... amikor váratlanul bekavart Várhegyi Attila ... a Filmközpont Rt. ötletével...
...a filmesek kivédték a kézi vezérlés rémképét keltő Filmközpont ötletét, s ezzel vállalták, hogy elesnek az elfogadása esetére érvényes, kb. 3 milliárd Ft-os támogatási többlettől...
... forintosítva15,62 milliárd lenne a csekk követel oldalán. Ennyi szerepel a mozgóképtörvény koncepciójában, melyet a Filmszakmai Kerekasztal... hosszú egyeztetés után, szeptemberben a két említett miniszter kezébe nyomott azzal, hogy másnap akár vihetnék is a kormány elé..
x
Összefogás a Sorstalanság-filmért
Magyar művészek EU-tagállamokban, európai kiválóságok Magyarországon
Népszabadság, 2002.12.10. V.Gy.
... a Kertész-életmű a magyar történelmi tudat hiányaira is felhívja a figyelmet, amelynek pótlásában a kulturális tárcának is feladatai vannak – mondja Kocsi László, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának politikai államtitkára...
Filmszakmai események, hírek
Meseillusztrációk a budai Várban
Magyar Nemzet, 2002.12.23. (K.E.)
Jankovics Marcell munkáiból nyílt kiállítás...
x
Rost Andrea a Bánk bán-filmről
Heti Válasz, 2002.12.20.
..."... mindössze egy napig vetítették Magyarországon, amit mind a stáb, mint az énekesek felháborítónak tartanak. Az intézkedés a jelenlegi kormány reakciója, amiért a film utómunkálataiba sem szólhatott bele."
x
Eurimages-pénz magyar filmre
Magyar Hírlap, 2002.12.06. (MTI)
... Böszörményi Zsuzsa Mélyen őrzött pillanatok című, magyar-finn-osztrák koprodukcióban készülő filmje 200 ezer euró támogatást kapott...
Forgatnak
Parasztbiblia és félálombrigád
Magyar Hírlap, 2002.12.03. Tölgyesi Gábor
... Jeles András ... most a József és testvéreit viszi filmre, ami egészen rendhagyó vállalkozásnak ígérkezik.
....A Berlinale már érdeklődött a különleges, a Thomas Mann által is feldolgozott, bibliai történet filmadaptációja után...
x
A magyar "Bonnie és Clyde"
Deák Krisztina filmet forgat a bűnözőpárról
Magyar Hírlap, 2002.12.09. (MTI/MH
..."Törekszem arra, hogy fikciót és ne dokumentumfilmet készítsek" – mondta a rendező, hozzátéve, szinte gyerekekről szóló filmjében sem hősöket, sem bűnözőket nem kíván kreálni...
x
Terézvárosi telitalálat
A szerencsés totózó 1956. október 23-án veszi át a főnyereményt
Népszabadság, 2002.12.11. Csákvári Géza
Noha csak pár hete jelent meg Szabó Illés Telitalálat című regénye, az 1956-os történetből már film is készül a író és az operatőr: Kardos Sándor társrendezésében....
... ebédidőben jutott még idő egy kis extra csevelyre a direktorpárossal, így kifaggattam őket, mit is jelent esetükben a társrendezés... keserédes történet, egy darab élet, két elsőfilmes rendezőtől....
