Pócsik Andrea Akár 1 %-os nézettséget is el lehetne érni, ami Magyarországon igen nagy szám
Hartyándi Jenő, a fesztivál főszervezője a 13. MEDIAWAVE után

Hartyándi Jenő
Hartyándi Jenő
53 Kbyte

A Fényírók Fesztiválja Győrben nagyjából egyidős a rendszerváltással. Azóta "sok víz lefolyt a Rábán", a MEDIAWAVE-nek voltak gyengébb és erősebb évei; az idei - a programot, a szervezést tekintve - az utóbbiak közé sorolható. A filmes, zenei, színházi, fotó-, tánc és képzőművészeti bemutatókban egyaránt rendkívül gazdag rendezvény méltán vívott ki magának rangos helyet a világ hasonló eseményei között. Mégsem ez a lényege, hanem egyrészt még mindig az a - Magyarországon szinte egyedülálló - szellemiség, amit kezdetektől fogva képvisel, valamint az a személyes vagy inkább baráti hangulat, amelynek megteremtéséhez a helyszínek, a szervezők, a segítők és a résztvevők "kisugárzása" egyaránt hozzájárul. Valószínűleg ez vonzza ide Győrbe a régi és új látogatókat is; pedig a méretek növekedésével nehéz lehet ezeket az értékeket megőrizni. Hartyándi Jenővel, a MEDIAWAVE főszervezőjével a megnyitó előtt beszélgettünk.

Idén a 13. MEDIAWAVE-et sikerült megrendeznetek. Kialakult-e ennyi idő alatt egy állandónak mondható szervezőgárda, vagy folyamatosan változik az összetétele az évek során? Alkalmaztok-e "profikat" vagy hasonlóan a kezdetekhez, most is olyan barátok, ismerősök végzik a munkát, akik fontosnak tartják a fesztivál sikerét?

Abból a társaságból, akikkel együtt kezdtük el a MEDIAWAVE-et, csak néhányan dolgoznak már velünk. Viszont két-három éve kialakult egy olyan, stabilnak mondható - úgy tíz főből álló - csapat, akikkel együtt végezzük a szervezést. Ez részben azokból a frissen végzett egyetemistákból áll, akik korábban ideszoktak és mostanra mondhatni "beértek". Ők sem "profik" természetesen, hanem kicsit csúnyán fogalmazva - amolyan "ügyszerető" emberek. Közülük senki nem dolgozik főállásban, a szervezést alkalmi munkaként végzik, amit "vidéki áron" bár, de meg tudunk fizetni. Év közben úgy tízen intézzük rendszeresen a fesztivál ügyeit, a rendezvény alatt pedig kb. száz főt foglalkoztatunk.

Mennyi időt töltöttetek a MEDIAWAVE ügyeivel, mikor kezdődik az érdemi munka?

Azt lehet mondani, egész évben van tennivaló; a szervezést már szeptemberben elkezdjük: attól kezdve kisebb-nagyobb intenzitással dolgozunk. Természetesen közvetlenül a fesztivál előtt és alatt van a legtöbb munka. Utána pedig két-három hónapig is eltart, amíg rendet teszünk. Szó szerint nekünk kell eltakarítanunk mindent: ugyanis a fesztivál idején mindig rengeteg barátunk van, akik aztán hirtelen eltűnnek. A másik dolog, hogy év közben igen sok energiát felemészt a kapcsolattartás más, főleg külföldi rendezvényekkel. (, A MEDIAWAVE - Magyarországon ezt kevesen tudják - nemzetközileg elismert fesztivállá nőtte ki magát, és ezzel együtt jár az állandó kontaktus fenntartása.) Erre a munkára akár egy főállást lehetne építeni. Azonkívül sok más hozadéka van a fesztiválnak, gyakran hívnak különböző rendezvényekre itthon is, hogy vetítsük az összeállításainkat.

Neked marad még időd mellette filmezésre?

Szinte egyáltalán nem, de remélem ez hamarosan változik, épp azáltal, hogy több segítségre számíthatok az új munkatársaktól.

Hogyan alakulnak az anyagi feltételek; a tavalyi "szűkös év" után idén hogyan sikerült összeállítani a költségvetést?

A választások éve mindig "szűkösnek" bizonyult eddig, de nem különben a kormányváltás utáni első évek. (A MEDIAWAVE időpontja sem szerencsés a pályázás szempontjából.) Az idén például egyedül a Nemzeti Kulturális Alap volt stabil támogatónk, máshol mindenhol egészen új pályázati rendszereket dolgoztak ki. A Magyar Mozgókép Közalapítvány két héttel a fesztivál kezdete előtt ítélte ide a kért támogatást, ami azt jelenti, hogy két hete még a költségvetés 20 %-ával rendelkeztünk. Így gyakorlatilag fedezet nélkül kellett felkérnünk előadókat. Akik ismerik az itteni viszonyokat, azok megértik ezt, de ezzel alapvetően a dolog komolysága kerül veszélybe.

Miért tartjátok akkor fontosnak, hogy évről-évre terjeszkedjen a fesztivál, újabb helyszínek kapcsolódjanak be? Nem terheli ez még jobban a költségvetést?

Ez nem tudatos terjeszkedés: ezek a helységek maguk ajánlkoznak, hogy ők is szeretnének a fesztivál programjaiból részesedni. Ők önálló pénzügyi egységet alkotnak, nem a mi költségvetésünkből táplálkoznak. Csak a propagandaanyagunk közös, nekünk annyi a dolgunk, hogy többet készítünk belőle - számukra is. A legjobb példa erre Szabadka. Újvidékkel a fesztivál kezdete óta szorosak a művészeti kapcsolataink. Tolnai Ottó a zsűri tagja volt korábban is, és sok vendégelőadó, filmes járt át hozzánk tőlük. Most nyílt rá lehetőség, hogy a MEDIAWAVE-et elvigyék Szabadkára: a város vezetésében bekövetkezett váltás során ugyanis egy fiatal, a kultúrát támogató "kultuszminisztert" kaptak.

Engem kifejezetten meglepett a budapesti helyszínek feltűnése. Nem csökkenhet ezzel a győri fesztivál látogatottsága?

Nem valószínű, mert ha valaki eljön ide, az egészen mást kap, a fesztivál hangulata is nagyon fontos. Budapesten egyébként a mi táborainkból kikerült fiatalok alapították a Műhelyt két hete, tehát egészen új kezdeményezés, szintén ők kérték, hogy bekapcsolódhassanak.

Hogy érzed, hol tart a fesztivál a kezdeti elképzelésekhez képest? Mi változik jó vagy rossz irányba?

Az elején még - azt lehet mondani - mindent befogadtunk, de mostanra letisztultak az elképzeléseink. Évről évre megvannak az állandó és új elemek a programban. Igyekszünk megőrizni - bár ez sokaknak nem tetszik - a "népies" és "urbánus" kultúra kettősségét, párhuzamos jelenlétét, egyfajta billegést hol az egyik, hol a másik javára. Ezt tartjuk a legfontosabbnak. De az is nyilvánvaló lett, hogy a kezdetekhez viszonyítva egyfajta beszűkülés figyelhető meg, ami nem vonalasságot jelent, hanem egyszerűen kihullanak azok a dolgok, amiket nem látunk annyira szívesen vagy nehéz vagy lehetetlen megfelelő színvonalon megrendezni. Az "összművészeti" jellegből sem akarunk feladni, bár a nagyobb hangsúly mindig a filmre és a zenére esik, de idén is számos tánc- és színi előadást, fotó- és képzőművészeti kiállítást szerveztünk. Jövő évtől a koncertek helyszínével leszünk gondban, mert a zsinagógát felújítás miatt három évre bezárják, és Győrben nincs másik olyan hiteles hely, amely ennyire megfelelne erre a célra.

Szeretném, ha mesélnél még a fesztivál "utóéletéről". Mi történik az itt bemutatott filmekkel, van-e mód az archiválásukra?

Természetesen. Már a kezdetektől fogva archiválunk: jelenleg úgy nyolc-tízezer filmmel rendelkezünk. Ez egy döbbenetes "lenyomata" a világnak (hiszen a rossz film is az). Van számítógépes adatbázisunk róluk, és most készülünk, hogy egy helyen helyezzük el a kazettákat. Valószínűleg jön hozzánk dolgozni egy évre egy polgári szolgálatos bölcsészhallgató, aki rendszerezi anyagot, főleg az utóbbi évekét. Most azon is gondolkozunk, hogyan lehetne ezt közgyűjteménnyé tenni, mert jelenleg csak kis összegeket kapunk a fenntartására.

Mi a helyzet a jogokkal, hogyan lehet használni ezeket a filmeket?

A nevezési lapon szerepelnek a felhasználás jogára vonatkozó kérdések, a szerzők tehát beleegyeznek abba, hogy archiváljuk a filmjeiket: ún. bemutató kópiákat őrizünk. Ezek nyilvánosan nem vetíthetők, de kutatásra vagy részleteikben felhasználhatóak. Ez nem biztos, hogy jogtiszta dolog, de Magyarországon óriási a kavarodás a filmjog tekintetében. Én a DVD megjelenésében látom a kiutat. Az utóbbi két évben a jobb filmekre szerzünk DVD jogot. Természetesen, mi nem több ezer, hanem csak kb. tíz példányt készítünk, amelyeket filmklubokban, művészmozikban lehet használni. A gond ott van, hogy Magyarországon DVD-re csak home jogot lehet kapni, mozijogot nem. Pedig az lenne a cél, hogy nyilvánosan vetíthetővé váljon.

A másik fontos kezdeményezésetek a Mediawave televízió beindítása a győri kábeltévé csatornáján. Hogyan alakult az első év?*

A győri adások nézettségéről nem készülnek felmérések, így arról nincsenek adataink. Elkészítettünk már kb. ötven adást, ebből a Duna TV vásárolt meg egy tizenöt műsorból álló csomagot. Az országos lefedettség tervéből semmi nem lett egyelőre: egyik munkatársunk két hónapig dolgozott azon, hogy helyi kábeltévék képviselőivel próbálta felvenni a kapcsolatot. Az anyagaink azonban még "ingyen" sem kellenek (ha egy órás műsorért öt-hatezer forintos gyártási árat számolunk, ami nevetséges összeg, még akkor sem). A minta CD-inket sem nézték meg, ami engem igazából nem lepett meg. Ezek általában hírtévék, helyben készült adásokat sugároznak, ha pedig marad hely, azt inkább kitöltik az olcsó filmekkel. Nem igazán kultúraközpontúak. Szerintem nagyobb az esélye annak, hogy olyan nagyobb csatornákon, mint a Duna TV, jelen leszünk, akár magazinszerűen. Hiszen nyilvánvalóan van olyan réteg, amelyik kíváncsi ezekre a műsorokra, el lehetne érni akár 1 %-os nézettséget is, ami Magyarországon igen nagy szám.

 


240 Kbyte

109 Kbyte

55 Kbyte

131 Kbyte

125 Kbyte

106 Kbyte

 
hírek hírek filmek filmek arcok arcok gondolatok gondolatok szemle szemle Örökmozgó Örökmozgó képtár képtár sőt sőt mozgóképtár filmspirál repertórium linkek FILMKULTÚRA '96-tól tartalom címlap kereső