Európai Uniós támogatással kezdődött 2001 márciusában. A bolognai társarchívum javaslatára nemzetközi hírű filmfelújítási szakemberek és a közép-európai archívumok képviselői találkoztak Budapesten, hogy többnapos tudományos konferencián számoljanak be tapasztalataikról. A találkozó sikerének legbiztosabb jele a folytatás: 2002 márciusában már önerőből, illetve hazai és külföldi szponzorok bevonásával került sor a térség archívumi találkozójára, melyen az együttműködés lehetőségeinek megvitatásával bővült a témakör. Ennek jegyében a konferenciával párhuzamosan már nem csak felújított magyar filmeket láthatott a nagyközönség, hanem két nemrég restaurált külföldit is (a Bikaborjakat Fellinitől és a Jánosik című szlovák némafilmet), sőt a meghívott országok egy-egy új alkotását is.
Immár harmadik alkalommal megrendezett nemzetközi konferenciánk alkalmából pedig az Örökmozgó közönsége a térség filmtörténeti ritkaságaival ismerkedhet.
A kezdetekről tudósit a macedón filmarchívum tizenöt perces összeállítása az első balkáni filmeseknek tartott testvérpár, Janaki és Milton Manaki, 1905 és 1926 között készült opuszaiból: dokumentáris értékük vitathatatlan, naiv spontaneitásuk elbűvölő. A szerelmi melodráma máig divatos műfajának érdekes környezetbe helyezett, korai hazai változatával mutatkozik be három archívum is: a magyar (ld. külön), a cseh (Keleti nyelvek tanára, 1918) és a jugoszláv (Bányászszerencse, 1929).
Mások az állományukba került korai külföldi filmek – többnyire nemzetközi összefogással, Amszterdamban vagy Bolognában – felújított kópiáit hozzák Budapestre. A lengyel archívum egy 1917-es francia rajzfilmet, a szlovén egy Pathé produkciót és Franz Hofer jellegzetes német melodrámájának (Az öregség első jelei) töredékét mutatja be, valamint a Hollywoodban világhíressé lett Ernst Lubitsch teljes egészében fennmaradt, fergeteges német komédiáját (Amikor halott voltam), melyben a főszerepet is maga Lubitsch játssza. A román archívum egy olasz-román háborús koprodukcióval jelentkezik, melyet a maga korában igen elismert olasz mesterember, a Budapesten is dolgozó Carmine Gallone rendezett. A nemrég alakult macedón, illetve horvát archívum háború utáni nemzeti filmgyártásuk egy-egy kiemelkedő, de nálunk még nem ismert darabját mutatja be: a Miss Stone (1958) látványos, színes, cinemascope történelmi film a török uralom ellen harcoló macedónok közé keveredő amerikai misszionárius nő kalandjairól, a Szemtől szembe (1963) merész fekete-fehér társadalmi kamaradráma a jugoszláv munkásönkormányzat személyiségromboló ellentmondásairól.
A programban tapasztalható német túlsúly a konferencia két új részvevőjének köszönhető. A Müncheni Filmmúzeum igazgatója, Stefan Drössler a világhíres német származású francia rendező, Max Ophüls (1902-1957) legendás remekének, a Lola Monteznek felújított német verziójával kápráztatja el a filmet már csak megkopott kópiáról ismerő magyar közönséget. A müncheni gyűjteményből érkező két másik film (A prágai diák, Kobold) sajátos trilógiát alkot az osztrák filmarchívumban fellelt és holland laboratóriumban felújított némafilmmel (Város a látóhatáron), melyet osztrák kollégánk, Nikolaus Wostry mutat be. Mindhárom Henrik Galeen (1881-1949) német író-rendezőnek, a filmtörténet mindmáig igazságtalanul kevéssé ismert nagy egyéniségének az alkotása. Bár Ábel Péter filmlexikonában is a német expresszionizmus jeles képviselőjeként szerepel, kevesen tudják, hogy ő írta a Gólem (1920) és a Dracula (1922) forgatókönyvét és hogy az azóta is közönségkedvenc Koboldban ő formált vampot a Metropolisban feltűnt Brigitte Helmből (ld. A vamptól a szexbombáig című filmtörténeti sorozatot) és hogy sokáig elveszettnek hitt remeke, a Város a látóhatáron (1923) méltó előfutára Jean Vigo Atalante-jának. Mivel nálunk a finom iróniájáról és érzékeny nőábrázolásáról híres Max Ophüls életműve sem igazán ismert, a Galeen-retrospektív mellett az ő filmjeiből is levetítünk néhányat. Aki pedig szeretné megismerni a fent említett ismert és ismeretlen klasszikusok gyönyörűem felújított kópiáinak történetét is, azok számára ime a konferencia programja:
3. Filmfelújítási Konferencia előadásai
Budapest, 2003. március 20-22.
Örökmozgó Filmmúzeum (VII. Erzsébet körút 39.)(T: 342 21 67)
Március 20., csütörtök
10.00 Gyürey Vera, a Magyar Nemzeti Filmarchívum igazgatója megnyitja a konferenciát
10.15 Nikolaus Wostry (Filmarchiv Austria): A Város a látóhatáron (1922-23) restaurálása
10.45 Vladimir Angelov (Kinoteka na Makedonija): Rövid pillantás a Miss Stone (1958) és a Manaki fivérek filmjeiből összeállított válogatás (1905- 1926) felújítási folyamatára
11.30 Kávészünet
12.00 Beszélgetés az elhangzottakról
12.30 Manno Sándor (SZTAKI) és munkatársai : A zsugorodott filmek megmentése és hangfelújítás
13.30 Ebéd
14.15 Balogh Gyöngyi (MNFA) - Regéczi Viola (Kodak Laboratórium) - Varga Imre (Creator 4): Új szerzemények, új restaurálások a Magyar Nemzeti Filmarchívumban
15.00 Beszélgetés az elhangzottakról
Március 21., péntek
10.00 Aleksandar Sasa Erdeljanovic (Jugoslovenska Kinoteka): Bányászszerencse (1929) avagy Radován király kincsei - egy elfeledett szerb film
10.45 Pawel Smietanka (Smietanka és Fia): Pieds Nickeles kalandjai (1917) c. animációs film felújítása
11.30 Kávészünet
11.45 Beszélgetés az elhangzottakról
12.30 Thomas Bakels (Alpha-Omega Digital GmbH): Tapasztalatok a digitális felújításban a Metropolis kapcsán
13.30 Ebéd
14.15 Richard Billeaud: A digitális kép és hang alapjai II.
15.00 Beszélgetés
Március 22., szombat
10.00 Stefan Droessler (München Filmmuseum): A Lola Montč s (1955) felújítása
11.00 Mato Kukuljica (Hrvatska Kinoteka): Filmmegőrzés- és felújítás a horvát archívumban
11.30 Kávészünet
12.00 Brigitte Paulowitz (Oesterreichisches Filmmuseum): "Croceine Scarlet" - Egy archivátor, aki elveszett a filmlaboratóriumok világában
12.30 Beszélgetés
13.00 Ebéd
Köszönetnyílvánítás:
Archiva Nationala de Filme – Cineteca Romana (Bukarest), Arhiv Republike Slovenije (Ljubljana), Filmarchiv Austria (Bécs), Filmmuseum/Münchner Stadtmuseum (München), Filmoteka Narodowa (Varsó), Hrvatska Kinoteka (Zágráb), Jugoslovenska Kinoteka (Belgrád), Kinoteka na Makedonija (Skopje), Narodni Filmovy Archiv (Prága)