Maria Rotaru Néhány adalék a román filmgyártás jelenéhez

 

 

A nemzeti filmgyártás mindig is hű tükre annak az országnak, amelyben születik. Ez alól nem jelent kivételt a román film sem. Azok a nehézségek, amikkel küzd, részei a román társadalom állapotának és fejlődési stádiumának - mint ahogy az a kevés siker is az.

Az 1989-es decemberi forradalomban az első kivívott szabadságjog a szólásé s ugyanakkor a filmképé is volt. De feltámadt a mindenfajta pártfogó és obstruáló atyáskodástól való szabadulás szükségletének igénye, a függetlenség vágya is: a filmesek zöme (elsősorban a középnemzedék) határozottan kérte, hogy a filmet vonják ki a Művelődési Minisztérium hatásköréből. Ez 1990-ben, amikor Andrei Plesu volt a miniszter, ez demokratikus szellemben meg is történt. Létrejött a filmgyártás mini-minisztériumaként, a miniszterelnök alá rendelve a Filmművészet Országos Tanácsa, azaz a CNC, külön költségvetési támogatással. Első elnöke Dan Pita filmrendező lett. Ezzel párhuzamosan a Művelődési Minisztérium alakított egy saját filmstúdiót játék- és dokumentumfilm gyártás céljából, s ennek vezetőjéül a Franciaországból akkor hazatért Lucian Pintiliét kérték fel, amit ő el is vállalt. A stúdió Pintilie vezetése alatt azóta is működik.

A CNC-nek számos nehézséggel kellett megküzdenie, zömében gazdaságiakkal, ami érthető egy átmeneti korszakban, egy éppen decentralizálódó társadalomban, melynek gazdasága a piacgazdaság kezdeti stádiumában leledzik. A CNC átvette a játékfilmgyártást (kezdetnek létrehozott néhány stúdiót) és a dokumentumfilm gyártást az Al. Sahia Stúdióval. Ugyanakkor decentralizálta a forgalmazást és a gépparkot (Romania Film), valamint az animációs filmkészítő stúdiót (Animafilm). Az évek múlásával azonban a CNC anyagi és szervezői gondjai csak növekedtek, a kilencvenes évek végén évente maximum 3 film készült. A kilencvenes évtizedben a kulturális élet kiemelkedő személyiségei vezették: Dan Pita 1990-1994, Mircea Daneliuc 1994-1995, Petre Salcudeanu 1995-1996, Decebal Mitulescu, majd Stere Gulea 1996-1998. 1998 után a CNC létszáma lényegesen lecsökkent, tevékenységét a Film Országos Hivatala (ONC) néven folytatta, melynek élén két elnök állt, Radu Gabrea és Stere Gulea, de működésük nem volt eredményes.

1994-95-ben megjelentek az első magánstúdiók. Igaz, ezek is ugyanazokkal a nehézségekkel küzdöttek, amikkel a román gazdaság többi szereplője. Legtöbbjük a menedzserek kitartásának és terveik változatosságának köszönhetően maradt fent. Tevékenységük, amely az utóbbi időben némileg eredményesebb, a berendezés, a géppark feljavításából, valamint a játék- és reklámfilmgyártáshoz nyújtott különböző szolgáltatásokból, s a külföldi filmek szinkronizálásából állt/áll. Említésre méltó a Castel Film, az Atlantis, az Atlantica, az Ager-film, a Filmex, a Fadet, az MDV és a Total Professionally Records.

A legszélesebb körű tevékenységet jelenleg a Media Pro fejti ki, főként a szolgáltatások terén. Náluk filmezte többek között 2000-2001-ben Costa Gavras az Eye Witness-t és Franco Zeffirelli a Callas Forever-t. A Media Pro társasághoz tartozik a volt Buftea Filmstúdió, a román film több évtizedes fellegvára, amely a maga idejében a Defa-Berlin és a Moszfilm mintájára igen jól felszerelt filmgyártó műhely és műterem volt kiváló technikai lehetőségekkel. Még az ötvenes években építették, itt gyártották a román filmek túlnyomó többségét, de 1995-re hatalmas, kongó épület-együttessé vált. Minimális kihasználtsága, ráfizetésessége miatt képtelenség volt költségvetési pénzekből fenntartani. Ekkor a stúdió teljes egészében átment - megosztva - Buftea város és az Állami Vagyonalap tulajdonába, majd 1997-1998-ban elárverezték. Így került a Media Pro tulajdonába, s lett Media Pro Studios a neve.

A román film gondjai nem állnak meg a gyártásnál, ugyanezek a nehézségek jelentkeznek a forgalmazásnál - ugyancsak gazdasági és menedzselési okok miatt. Művészi sikerei ellenére a román film még nem hatolt be az európai piacra (talán Nae Caranfilt kivéve). Hasonlóképpen hiányzik évek óta egy filmművészeti szaklap is.

A filmrendezők is rádöbbentek, hogy a vágyott és megszerzett önkifejezési szabadság sok pénzbe és sok szervezési nehézségbe kerül. Alkalmazkodniuk kellett az új helyzethez, túlnyomó részt nekik kellett megszerezniük filmjükhöz a pénzt (sokszor teljes egészében). Márpedig az első befektetők Romániában is a biztos és gyors hasznot ígérő ágazatokra figyeltek, például a szórakoztató iparra lés a futballra, s nem a filmre, a színházra vagy a könyvkiadásra. Az új befektetők szempontja elsősorban kereskedelmi, azaz az eladásból származó azonnali haszon.

Ahhoz képest, hogy milyen nehéz összeszedni a pénzt egy román játékfilmhez, a filmgyártás végül túlélte a nehéz időket. Álljon itt az elkészült filmek tematikájából egy kis ízelítő.

Antikommunista (általában antitotalitárius) ellenállás realista vagy metaforikus ábrázolásban:

A tölgy (Balanta), 1990, r: Lucian Pintilie; A tizenegyedik parancsolat (A 11-a porunca) , 1990, r: Mircea Daneliuc; Valahol keleten (Undeva in est), 1990, r: Nicolae Margineanu; A legszeretettebb földi (Cel mai iubit dintre paminteni), 1992, r: Serban Marinescu; Luxus szálló (Hotel de Lux), 1992, r: Dan Pita (a velencei Ezüst Oroszlán díjával); A sziget álma (Somnul insulei), 1994, r: Mircea Veroiu (Franciaországból tért haza, sajnos már nincs az élők sorában).

A XX. századi román történelem meghatározó pillanatai történelmi filmekben:

A tükör - az igazság kezdete (Oglinda - inceputul adevarului), 1990, r: Sergiu Nicolaescu; Nulla pont (Punctul zero), 1995, r: Sergiu Nicolaescu;, A nagy háború (Marele razboi), 1997, r: Sergiu Nicolaescu.

Irodalmi adaptációk:

Felejthetetlen nyár (O vara de neuitat - Un été inoubliable), 1993, r: Lucian Pintilie; Régi urak (Craii de Curtea veche), 1995, r: Mircea Veroiu; A pirosruhás hölgy (Femeia in rosu), 1996, r: Mircea Veroiu.

A jelen ábrázolása:

A legtöbb film a jelenről szól. Fő jellemzőjük, hogy radikális változást hoztak a román filmezésben, témáik ugyanis "mellbevágóak": a társadalom söpredékének, az üzleti vagy a régi/új politikusi garnitúra, a korrupciók, a tisztátalan ügyek és gyilkosságok világát célozzák meg. A témát keményen kezelik, általában cinizmussal, sőt maró gúnnyal. A filmekben nyomasztó a világ, látszólag kiúttalan, a hétköznapi embert, a normálisat eltiporja a gépezet. Ha mégis olykor-olykor megjelenik bennük némi fény, reménysugár, az nagyon törékeny, mindig várható, hogy a világ újból elkomorodik. Hitvesi ágy (Patul conjugal), 1992, r: Mircea Daneliuc, Ez az undor (Aceasta lehamite), 1993, r: Mircea Daneliuc, Csigák szenátora (Senatorul melcilor), 1994, r: Dan Pita, Pepe és Fifi (Pepe si Fifi), 1993, r: Dan Pita, A nap embere (Omul zilei), 1998, r: Dan Pita, Vadász róka (Vulpe vinator), 1993, r: Stere Gulea, Tényállás (Stare de fapt), 1995, r: Stere Gulea, Aszfalttangó (Asphalt Tango), 1995, r: Nae Caranfil, Túl késő (Pre tarziu - Trop tard), 1996, r: Lucian Pintilie, A híres Paparazzo (Faimosul Paparazzo), 1998, r: Nicolaes Margineanu.

Ezekhez sorolhatunk néhány olyan filmet is, amelyek engedményeket tettek a kommersznek, és volt is közönségsikerük: Kőkereszt (Crucea de piatr), 1993, r: Andrei Blaier, Terente, a mocsár királya (Terente - regele barbatilor), 1995, r: Andrei Blaier, Miss Litoral, 1990, r: Mircea Muresan, Konstantinápoly második eleste, I-II (A doua cadere a Constantinopolului), 1990-1999, r: Mircea Muresan.

A két kategória közé elhelyezhető filmek nem születtek. Hiányzanak az un. mid-kult filmek - a realista, lírai, keményebb vagy romantikusabb ábrázolás, a vígjáték vagy a zenés darab - ez lenne az a széles paletta, amelyen teljessé lenne a nemzeti filmgyártás. Bizonyára azért hiányoznak e műfajok, mert a film a társadalmat, annak állapotát, a valóságot adja vissza.

Ilyen körülmények között nehezen jut munkához a fiatal rendező gárda, pedig a bukaresti főiskolán (U.A.T.C.) évente kb. tíz tehetséges fiatal végez, s a bukarestin kívül még van néhány főiskola az országban, és magánegyetemek is vannak. Néhány személyiség a román filmgyártásból:

Radu Mihaileanu Franciaországból tért haza. Trahir (Árulás) című filmje 1992-ben és a Train de vie (Életvonat) 1997-ben francia közreműködéssel készült. Nicolae Caranfil szintén Franciaországból tért haza, legutóbbi filmje a Filantropica, 2001. Cristi Puiu (Lóvé és szajré - Marfa si banii című, 2000-ben készített filmje 2001-ben Thessalonikiben elsődíjat nyert) meghívott konzultáns volt Lucian Pintilie legutóbbi filmjében, az Egy hóhér délutánjában (Dupa amiaza unui tortionar) (2001), amely pintilie-i gesztus a stafétabot szimbolikus átadását jelenti.

Jelentős filmek: Nyugat (Occident), 2001, r: Cristian Mungiu, Bukarest-Bécs (Bucuresti - Viena, rövidfilm), 2001, r: Catalin Mitulescu, utóbbi szerepelt a cannes-i fesztiválon 2001-ben.

A legyőzhetetlennek látszó nehézségek és az ONC sikertelen működése következményeként 2001 tavaszán a kormány ismét a Művelődési Minisztérium (a jelenlegi művelődési miniszter, Razvan Theodorescu) hatáskörébe utalta a román filmgyártást. Ma ismét régi nevével - CNC - és körülbelül 25 alkalmazottal, Decebal Mitulescu elnökletével működik. A CNC mint minisztériumi főigazgatóság céljául tűzte ki az eredményes nemzeti filmgyártást, szem előtt tartva a művészi érték kritériumát is. Ezért tervezték, hogy évente pályázatot írnak ki forgatókönyvre, a döntésre pedig a szakma elismert személyiségeit kérik fel. Az első 4-5 nyertes forgatókönyv esetében a produkció 50 %-os állami költségvetési támogatásra számíthat, az összeg másik felét a rendezőnek, forgatókönyvírónak s a többieknek kell előteremteniük. Ezen kívül biztosítanak egy külön díjat kezdő fiatal rendezőknek, forgatókönyvíróknak is. Az első pályamunkákat 2001 nyarán értékelték, melynek következményeként néhány film már az előkészítés különböző fázisában van: Andrei Blaier A halál szaunája (Dulcea sauna a mortii), Nicolae Margineanu Börtön, légy áldott (Binecuantata fii inchisoare) és Dan Pita Second Hand című filmjei. Előkészítés alatt áll továbbá Ioan Carmazan Jelentés a nemzet állapotáról (Raport despre starea natiunii), Serban Marinescu A pisai torony (Turnul din Pisa), Malvina Ursianu Micsoda derűs világ (Ce lume vesel). Ugyancsak az előkészítési fázisnál tart két fiatal debütáns, Calin Netzer (Maria) és Catalin Saizescu (Cleopatra titka - Secretul reginei Cleopatra) filmje is. Elkezdődnek egy Cristi Puiu-film munkálatai is, s ezzel le is zárul a 2001. év.

(Fordította: Kántor Erzsébet)

 

hírek hírek filmek filmek arcok arcok gondolatok gondolatok szemle szemle Örökmozgó Örökmozgó képtár képtár sőt sőt mozgóképtár linkek repertórium levelek FILMKULTÚRA '96-tól tartalom címlap kereső