Kurutz Márton Zsüti mesélt

Bacsó Péter: Hamvadó cigarettavég

Karády Katalin: Nagykálózy Eszter
Karády Katalin:
Nagykálózy Eszter
46 Kbyte

Bacsó Péter karácsonykor bemutatott Karády-filmje csalódást okozott számomra. A film azért indult hendikeppel, mert a legendáshírű színésznő és Újszászy István tábornok között szövődő románc históriája néhány évvel ezelőtt már debütált, a Magyar Rádióban. A többrészes rádiójátéknak 1998-ban sokadmagammal fültanúja voltam. A politikatörténeti adatokba alaposan beágyazott, valójában izgalmas és érdekes történet (Vámos György rendezése) kissé naivnak hatott hangszórón keresztül, s a hangjáték dramaturgiája sem sikeredett túlságosan meggyőzőre... A Hamvadó cigarettavég története azonban még ennél is régebbre nyúlik vissza: 1998-ban, a Könyvhétre jelent meg Benedek István Gábor Ez lett a vesztünk, mind a kettőnk veszte című regénye, nem kevesebb, mint kétesztendei levéltári kutatómunka gyümölcse, amely a film történetének lényegesen hitelesebb, mondhatni történelmi hitelességű krónikája (ebből készült a fent említett hangjáték).

Bacsó filmjének kritikáira vadászva s az Internetet "lapozgatva" döbbentem rá, mennyi legendára, pletykára épített tévedés él az emberek emlékezetében Karády Katalin magyarországi pályafutásával kapcsolatban. Egy interjúból (1) kiderül, hogy még maga a rendező sem tudja pontosan Karády disszidálásának időpontját. Az 1949-es esztendő, ki tudja miért, sokak emlékezetében él - tévesen, annak ellenére, hogy újságcikkek, fényképes riportok és a régi rádióújság műsora egyértelműen bizonyítják, Karády Katalin 1951 elején hagyta el Magyarországot. Természetesen a távozás körülményeiről is megszámlálhatatlan mendemonda kering évtizedek óta. Nem csoda hát, hogy a színésznőre hivatkozva egyesek azt állítják, Karády Vas Zoltán kocsiján hagyta el az országot, míg mások, például Bacsó is a már említett interjúban úgy tudja, hogy "lefizetett orosz katonák segítették Bécsbe". Köztudott, hogy Karády már a maga korában is legendának számított. Greta Garbóhoz hasonlóan, ügyesen gondoskodott róla, hogy önként vállalt emigrációjában is az maradjon. Ennek köszönhetően nem is igen szivárogtak haza róla hírek, legfeljebb csak 1978-ban, váratlan "feltámadásának" kapcsán lehetett valami keveset hallani New York-i magányáról, no meg a titokzatos kalapszalonról, amelynek hátsó helyiségéből sosem jött elő, ha magyar szót hallott. Amerikai éveiről csupán néhány, ott kiadott hanglemez és fakult fénykép tanúskodik. Nagy ritkán vállalt csak fellépéseket, azokat is leginkább a nyugati parton vagy Kanadában. Mi, idehaza ekkorra már szinte teljesen elfelejtettük őt és filmjeit. Legfeljebb csak a Szabad Európa Rádió Slágerpatikájának gurgulázó adásaiban hallhattuk régi dalait, s néha szavait, üzenetét is, amikor Vajda Alberttel beszélgetett telefonon. Sokszor ígérte, hogy hazatér. A rendszerváltás idején néha-néha már Magyarországról is felhívták őt telefonon, egy-egy televízió-, vagy rádióműsor kedvéért. Még Zsütinek is megígérte egyszer, egyenes adásban, hogy "ami késik, nem múlik...". Karády azonban jól tudta, hogy sosem fog már hazatérni. Pontosabban szólva: úgy soha, ahogyan rajongó közönsége várja...

Ennek a jól felépített legendának a szelét próbálta meglovagolni Bacsó, amikor (vélhetőleg) Benedek István Gábor kutatásait felhasználva "összeállította" forgatókönyvét. A film sajtóban megjelent méltatásait böngészgetve nem volt nehéz észrevennem, hogy szinte valamennyi kritikus csalódottan ragadott tollat. Legnagyobb igyekezetüket arra fordították, hogy legalább a film műfaját meghatározzák. Bevallom, e tekintetben magam is zavarban vagyok. Nem is próbálkozom meg a színészvezetést, a vágó munkáját, a rendezői koncepciót elemezni. Számomra mindig inkább az apróságok érdekesek, a parányi hibák, tárgyi tévedések. Jól tudom, a Hamvadó cigarettavég története fikciós, nem követi hűen a valóságot. Csak félig. És talán ez zavar a leginkább. E zavaró kettősségről nem csupán az író-filmrendező tehet. Valószínűleg hazárdjáték áldozata, ellenfele rafináltabb, ügyesebb kezű volt. Ez az ellenfél pedig nem más, mint filmjének főszereplője, a legendás, mindig vidám és slampos, mindenkiről minden intimitást tudó pesti slemil, a magát "költőkirályként" bemutató Süti, akarom mondani Zsüti, azaz a posztumusz Kossuth-díjas G. Dénes György, dalszövegíró.

Zsüti eredeti neve Guttmann Dénes volt, amit népszerűsége első perceiben felcserélt a Dénes György művésznévvel. A jelzésértékű "G" betűt csak kicsivel később ragasztotta újdonsült nevéhez, az azonos nevű, kitűnő jellemszínész iránti tiszteletből. Mindenki által használt beceneve, a "Zsüti" eredeti nevének franciás kiejtéséből származik, s tegyük gyorsan hozzá, "keresztanyja" nem volt más, mint maga a nagy Karády, aki mellett a harmincesztendős Zsüti ekkor már rendszeresen ott legyeskedett, mint ifjú poéta. 1945-öt írtunk ekkor. Az ország örömmámorban úszott, a romos utcákon szovjet és amerikai katonák sétáltak, a rádióból pedig felváltva szóltak Miljutyin és Irving Berlin magyarított slágerszámai. A fiatalok nappal romokat talicskáztak, esténként pedig önfeledten táncoltak a rohammunkával fogadóképessé tett szórakozóhelyeken, ahol a zenekarok egymás után húzták a legújabb külföldi slágerszámokat. A nagyközönségnek persze fogalma sem volt arról, hogy nem magyar tánczenékre bokázza a foxtrottot, hiszen Pártos Jenő és G. Dénes György olyan tökéletesen magyarította e külföldi számokat, hogy az mindenkit megtévesztett. Ennek egyszerű oka volt: Zsüti zsenialitása és angol nyelvismerete. Hihetetlenül termékeny szerző volt. 1945-ben csak a Durium-Pátria hanglemeztársaságnál 12 szerzeményét adták ki, 1946-ban 8-at, míg 1947-ben 26-ot! Érdemes megjegyeznünk, hogy e 46 szerzemény közül mindössze 5 volt olyan, amelyet Karády Katalin énekelt viaszkorongra. S még egy adalék: e három esztendő alatt (45-48), különböző szerzőktől összesen 48 hanglemezfelvétel készült Karádyval a Durium-Pátria stúdiójában. Ezek után úgy gondolom, a Hamvadó cigarettavég azon "állítása", mely szerint G. Dénes György Karády Katalin háziszerzője lett volna, erősen megkérdőjelezhető. Ezen adatok ismeretében, valamint ama tények bizonyosságában, hogy Karádynak 1942 és 1944 között olyan poéták írtak szólósláger- és operett szövegeket(!), mint Polgár Tibor, Békeffy István, Füredi Imre, Mihály István, vagy a ma Szepes Mária néven ismert Orsy Mária, kissé komikusan hat, hogy a sztárként bálványozott színésznő egy csonka verssor miatt még a munkatáborba is elzarándokol, hogy segítséget kérjen munkaszolgálatra bevonult szerzőjétől.

Ez azonban csak egy, a sok kedves, ám végtelenül naiv jelenet közül. Sajnos az egész filmre jellemző ez a meseszerű naivitás, ez a szentimentális infantilizmus, amit néha egy-egy rosszul megírt végszó vagy csattanó kíván a humor pezsgésével feloldani. Nem ártott volna a forgatókönyvön kicsit tovább, többet dolgozni, és - bizton állítom - az is csak javára vált volna a filmnek, ha a történelmi kitekintéseket egy történész is átnézi a forgatás előtt. Ez esetben talán nem csúszott volna be a történetbe az a szarvashiba sem, melyet a nyilas hatalomátvétel napján játszódó rádiófelvétel jelenetében érhetünk tetten. Az egyik korábbi, 1942-ben, a Magyar Nemzet szerkesztőségében játszódó jelentben ugyanis a főszerkesztőné (Fehér Anna) beszámol arról, hogy Karádyt (Nagy-Kálózy Eszter) aznap esti koncertjén a nyilasok, mint "zsidóbérenc kurvát," kifütyülik. Ebből logikusan következik, hogy a hatalomátvétel napjaiban ő lesz majd az egyik első sztár, akit likvidálni fognak. (Nem beszélve arról, hogy a filmcsillagok között szép számmal akadtak olyan, a hungarizmus mellett elkötelezettek is, akik akár még ingyen is vállalták a "fellépést".) A valóságban tényleg eltávolították Karádyt, a filmen azonban nem így történt. Bacsó Karádyja lila foltokkal a szeme alatt még mikrofonba búg egy körülbelül egy esztendővel később született slágert (2) két, diszkréten ringatózó nyilastestvérrel az oldalán, majd váratlanul véget is ér a film, éppen a legérdekesebb pillanatokban...

Az egymást sokhelyütt irracionálisan követő jelenetek mellett sajnos a párbeszédek is gyengécskére sikeredtek. Talán csak a néhány, epizódszerepben feltűnő ismerős arc jelzi, hogy mégis moziban ülünk. Ilyen például a törzsőrmester szerepében Paudits Béla, akiről köztudott, hogy a nyolcvanas években éppen Karády dalaival vált országosan ismertté, s ma is könnyen azonosítják e korszak sanzonjaival, életérzésével. Kedves meglepetés volt a "városvédő" Ráday Mihály szerepeltetése is, aki a szerkesztőségi szobában felállított szovjet térkép előtt, szeretett városáért aggódva ecseteli a legfrissebb hadijelentéseket. Ugyancsak jóleső érzés volt viszontlátni a filmgyári jelenetben Illés György operatőrt, aki ugyan sosem fotografálta Karádyt, mégis figyelmes jelzés volt a rendező részéről, hogy a "magyar operatőrök doyenjét" felkérte e kétmondatos szerepre. De ha ezt megtette, miért nem örökítette meg e méltó helyen egyúttal Makay Árpádot is, aki egykoron tényleg fényképésze volt Karádynak! Olyannyira az volt, hogy Karády első filmjét, a Halálos tavaszt is ő fotografálta.

Bacsó Péter filmjének kárára vált, hogy túlságosan is épített G. Dénes György visszaemlékezéseire. Zsüti végtelenül kedves ember volt, a régi Pest talán egyik utolsó mohikánja, s éppen ezért köztudott volt róla, hogy élénk színeket és vastag pemzlit használ történetei ecseteléséhez. Mindenki szerette őt és ő is szeretett mindenkit. Jómagam huszonévesen találkoztam vele először a Fészek klubban, és olyan szeretettel fogadott bizalmába egy szempillantás alatt, mintha legalábbis egy priccsen feküdtünk volna Ukrajnában. Ahogy megjegyezték róla nekrológírói, valóban nagy túlélő volt, s ebben leginkább szerencséje és persze életvidám jókedve segítette. Példaértékű ez a hozzáállás az élet viszontagságaihoz! Szerencsésen megúszta a háborút, végigkacagta az ötvenes éveket, és vidáman, boldogan élt 86 éves koráig. Magas kort ért meg, s mire utolsó évtizedét taposta, már szinte minden fontosabb pályatársa kihalt mellőle. Egyedül maradt. Ekkor fogott igazán csak a mesélésbe. Sokszor, sokhelyütt mondta el nagyszerű történeteit - hol így, hol úgy. Senki sem szólt közbe, senki sem szólhatott már közbe, "hogy az nem úgy volt!". De voltaképpen nem is érdekes a színtiszta igazság, mert a történet talán a lényegét veszítené el. Zsüti egyes meséinek igazságmagvát kideríteni persze ma már szinte lehetetlen feladatnak látszik, s talán nem is érdemes. Itt van mindjárt az a mozzanat, amely szerint Újszászy a keleti frontra külön harckocsit küldött Zsütiért. Sajnos ez a történet nem így igaz. Nem mellékes tudnunk Újszászy jobb megismerése érdekében, hogy a tábornok nem csak Zsütit, hanem hét másik zsidó munkaszolgálatos életét is megmentette ezzel a harckocsival (3). A film meséjének szempontjából persze ez lényegtelen, talán csak az igazság szempontjából fontos. És talán az az "aprócska füllentés" is ártalmatlannak minősíthető, hogy Bacsó filmjének címadó dalát, a "Hamvadó cigarettavég" című slágert nem is Zsüti írta. Mert bizony nem! Az 1942-es esztendő egyik legnagyobb slágere volt ez a dal, egy 29 esztendős fiatal újságíró, Hegedűs Tamás szerzeménye. Hegedűs szinte egyidős volt G. Dénessel, 1913-ban született Budapesten. A Nemzeti Zenede hallgatójaként zeneszerzést tanult, és szólóslágereit már a harmincas évek elején játszották. Sőt, két komplett revüműsorhoz írott muzsikája ment ezekben az években estéről estére a Nagymező utcai Moulin Rouge-ban. (4) Hanglemezei is szép számmal jelentek meg a negyvenes években, de az igazi sikert a "Hamvadó cigarettavég" hozta meg számára, amely 1942 tavaszán és nyarán egyszerre három lemezkiadónál is megjelent. (5) Mint a mellékelt cikkből (6) kiderül, ennek sikerén felbuzdulva fogott hozzá egy operett megkomponálásához, ami ugyancsak szép sikert hozott számára. Ez volt a Kitty-Kati-Katinka, amit követett még kettő: az 1944 januárjában bemutatott Patyolatkisasszony, és a nagysikerű Ballépés jobbra, melyeknek dalszövegeit is ő jegyezte. S e helyütt jegyezzük is meg gyorsan: Karády Katalin a már említett Durium-Pátria cégénél 1942 és 1948 között összesen 8 Hegedűs Tamás-szerzeményt énekelt lemezre. Hegedűs Tamás utolsó, lemezen megjelent szerzeménye 1948-as keltezésű. Életének és pályájának további alakulása a jazzkutatók előtt ismeretlen. Annyi bizonyos még, hogy Zsütivel két közös szerzeményük volt: 1945-ben a "Félpár gyűrött kesztyű" és két évvel később a "Téged látlak én" című számok.

Bacsó filmjének azonban nem csupán címadó dala, más betétszámai is zavarosan helyezkednek el az időben és térben. A "Próbáljuk meg újra," amely a filmmese szerint 1942-ben, a munkaszolgálat idején, az autó tetején születik meg, a valóságban hat évvel később, 1948-ban keletkezett Horváth Jenő zeneszerző Rákosi János szövegére írt dallamaként. Zsütinek tehát ehhez a kompozícióhoz sem volt sok köze. A filmgyári jelenetben elhangzó "Hiába menekülsz" kezdetű régi Karády-slágert filmen soha senki nem énekelte. Malcsiner Béla saját szövegére írt szerzeménye hanglemezen jelent meg csupán, Karády előadásában, 1942 novemberében. De nem is érdemes folytatni a sort! A számok itt is magukért beszélnek: a film tíz betétdala közül mindösszesen kettő íródott Zsüti szövegére. Nem is igazán érthető, hogy az egyébként tehetséges poéta miért ékeskedett a halála előtti években idegen tollakkal... Nem volt rá ugyanis semmi szüksége. Zsenijét mindenki egyformán elismerte. Nevét olyan slágerek tették halhatatlanná, mint a "Csinibaba," a "Megáll az idő," vagy a "Járom az utam."

Van egy olasz mondás, mely szerint nem az a fontos egy történetben, hogy igaz-e, vagy sem, a lényeg az, hogy jól legyen kitalálva. Zsüti, mint afféle "gyógyíthatatlanul" életvidám, mediterrán lény, ezt a receptet követte. "One man show"-ja valóban pótolhatatlan és egyedülálló érték volt. Olyannyira, hogy még Kossuth-díját is ezért, a "Zsüti-műfaj" megteremtéséért kapta (7). Többen próbálták már filmre vinni Rejtő Jenő regényeit és bizony beletörött a bicskájuk. Rejtő stílusa nem filmre termett, mint ahogyan Zsütié meséi sem. Az ő történeteit csak ő tudta elmesélni, és a hallgatóságából mindenki maga döntötte el, hogy mennyit hisz el belőle.

Jegyzetek

1 Magyar Hírlap, 2000. március 27
2 Jó éjt - dal (Bródy Tamás - G. Dénes György)
3 Az információ Benedek István Gábor kutatásaiban található.
4 A Magyar Muzsika Könyve, Szerk: Molnár Imre Dr. Budapest, 1936. Kiadó:Havas Ödön p:393
5 Pátria B 991 [Durium-Pátria D 10.012] Karády Katalin énekével, Radiola RB 371 Keresztessy Mária énekével, RB 373, Odeon A 198076 Kalmár Pál énekével
6 Film Színház Irodalom, szerk: Egyed Zoltán, 1942. 19. Szám
7 2001. március 15. Kossuth-díj G. Dénes György dalszövegírónak, a pesti polgár életérzésének megragadásáért, a hétköznapi és kávéházi hangulatok utánozhatatlan megidézéséért, lírai erejű, páratlan nyelvi leleménnyel megírt, egyedülálló slágerszövegeiért és fordításaiért, a "Zsüti"-műfaj megteremtéséért;
http://www.kancellaria.gov.hu/hivatal/felepites/kituntetesek/01-marc15-kossuth.htm

 

A Hamvadó cigarettavég című filmben elhangzó dalok és eredeti szerzőik:

HAMVADÓ CIGARETTAVÉG - slow
Zene és vers: Hegedűs Tamás

MINDIG AZ A PERC - lassú fox
Zene: Fényes Szabolcs
Vers: Mihály István

PRÓBÁLJUK MEG ÚJRA - keringő
Zene: Horváth Jenő
Vers: Rákosi János

HIÁBA MENEKÜLSZ - lassú fox
Zene és vers: Malcsiner Béla

EZT A NAGY SZERELMET - lassú fox
Zene és vers: Orlay Chappy [E. O. Chappy, Obendorfer Jenő]

VALAHOL OROSZORSZÁGBAN - lassú fox
Zene: de Fries Károly
Vers: Kovách Kálmán

HALÁLOS TAVASZ - angol keringő
Zene: Polgár Tibor
Vers: Nadányi Zoltán

EZ MINDEN IDŐK - slowfox
Zene: Zerinváry Andor
Vers: G. Dénes György

TÁBORI LEVELEZŐLAP (Jó éjt, drága kis hadnagyom) - indulófox
Zene: Fényes Szabolcs
Vers: Fényes Lóránt

JÓ ÉJT - dal
Zene: Bródy Tamás
Vers: G. Dénes György

Karády Katalin: Nagykálózy Eszter
Karády Katalin:
Nagykálózy Eszter
59 Kbyte

60 Kbyte
Rudolf Péter, Nagykálózy Eszter és Cserhalmi György
Rudolf Péter,
Nagykálózy Eszter és
Cserhalmi György
64 Kbyte
Rudolf Péter
Rudolf Péter
73 Kbyte
Hegedűs Tamás - ld. 6-os jegyzet
Hegedűs Tamás -
ld. 6-os jegyzet
111 Kbyte
A címadó dal kottája
A címadó dal kottája
89 Kbyte

 

hírek hírek filmek filmek arcok arcok gondolatok gondolatok szemle szemle Örökmozgó Örökmozgó képtár képtár sőt sőt mozgóképtár linkek repertórium levelek FILMKULTÚRA '96-tól tartalom címlap kereső