|
82 KByte |
Csokoládé (Chocolat), 2000, 120 perc A történet az ötvenes évek vége felé játszódik egy francia kisvárosban,
amelyet bilincsbe vertek a hagyományok. Az ódon házacskák lakóinak életét szigorú
szabályok uralták. A hagyományok legfőbb védelmezője Reynaud grófja, a történész
professzor polgármester (Alfred Molina). Éberen felügyeli a városka lakóinak
erkölcseit, sőt a fital papot is ellenőrzi: rendszeresen átírja a prédikációk
szövegét. Aztán egy viharos éjszakán megérkezik a városba Vianne Rocher (Juliette
Binoche) a kislányával, és minden megváltozik. A fiatal nő édességboltot nyit a
főtéren, épp a nagyböjt alatt. Nem a legjobb időzítés. A forró csokoládé ebben a
filmben szinte orvosságként, varázslatként hat az emberekre. A cukrászati
különlegességek titkos receptjeit ismerő asszonyban a polgármester azonnal a város
békés polgárainak megrontóját látja. Szemében a nyalánkságok az érzéki
csábítást, a cukrásznő pedig a szabadosság szellemét jelképezik. A városka
lakóinak kisebbik része enged a csábításnak, behódol a finomságok élvezetének, a
többiek Reynaud buzgó hadjárata következtében az ördög kísértésének tartják az
édességboltot. Lasse Hallström (Az árvák hercege Oscar-díjas rendezője)
ínycsiklandó, vidám mesét készített, nagyszerű színészek közreműködésével (Johnny
Depp, Carrie-Anne Moss, Peter Stormare). Malena,
2000, 106 perc A film egy szicíliai kisvárosban élő kiskamasz felnőtté érésének időszakát
eleveníti fel a második világháború idején. Renato Amoroso (Giuseppe Sulfaro)
megkapja élete első biciklijét, és ugyanazon a napon meglátja élete első
szerelmét, Malenát (Monica Bellucci). A rendkívül vonzó, fiatal nő férjét
behívják katonának, ő pedig lesütött szemmel suhan az utcákon, ahol bámuló
férfitekintetek és irigy, rosszindulatú női megjegyzések kísérik. Renato azon túl,
hogy tiszta szerelemmel szereti a lányt, úgy érzi, az egész város ellen meg kell őt
védenie. Árnyékként követi mindenhova, szinte mindent megtud róla. Akkor is néma
tanúként van jelen, amikor Malenát bíróság elé citálják azzal a váddal, hogy
elcsábította a nős fogorvost. Az asszonyt felmentik, de a helyzete mind
elviselhetetlenebbé válik. Gyűlölet veszi körül, s egyszer csak azt a hírt kapja
férjéről, hogy elesett az afrikai fronton. Az obszcén vágyakozás és a női
irigység megalázó vesszőfutássá teszi Maléna életét. A film operatőre
Koltai Lajos, akit a Malenáért
idén Oscar-díjra is jelöltek. Férfi Laramie-ből (The Man from Laramie), 1955, 98 perc Anthony Mann korábban már két filmet is forgatott James Stewart főszereplésével (A
73-as winchester,1950 és A folyó mentén 1951). Ez a western utolsó közös
munkájuk. Az 50-es évek többi amerikai filmjéhez hasonlóan a hős itt sem olyan
pozitív alak, akivel a néző azonosulni tudna. Inkább elvakult és hajthatatlan,
semmivel sem emberségesebb, mint a gonosztevők, akiket hajszol. Rio Bravo (Rio Bravo), 1959, 136 perc Howard Hawks filmjét sokan úgy tekintik, mint az 1952-ben forgatott Délidőre
adott választ. A Délidőről úgyanis több kritikus is azt állította, hogy a
film nem több, mint egy öregedő cowboy utolsó pisztolylövése. A Rio Bravóban
ezzel szemben Hawks azt kívánja bemutatni, hogy miképpen viselkedne szerinte egy
a dolgához igazán értő hős, és mit jelent, ha bátor férfiak összefognak egy jó
cél érdekében. A seriffnek (John Wayne) sikerül letartóztatnia egy gyilkost,
azonban hamarosan összeütközésbe kerül annak fivérével és gengszterbandájával,
amikor a gyilkost egy másik városba akarja átszállítani. Egy alkoholista (Dean
Martin), egy kölyök és egy öreg csodabogár segítségével azonban sikerül
megszabadulnia ellenfeleitől. Butch Cassidy és a Sundance kölyök (Butch Cassidy and the Sundance Kid), 1969,
105 perc (Speciális kiadás/ Két rokonszenves csirkefogó - mindketten valóban létező vadnyugati hősök
voltak - Butch Cassidy (Paul Newman) és a Sundance kölyök (Robert Redford)
egy rablóbanda vezérei. A nagyszabású vonatrablás után üldözőik kis híján a
halálba hajszolják őket. A pénzzel Dél-Amerikába szöknek, ahol ismét bankot
rabolnak. Mexikóban végül csak egy fél hadseregnek sikerül lemészárolni őket. Az
izgalmas kalandfilm, Newman és Redford pompás humorának köszönhetően, új színt hoz
a western műfajába. Felejthetetlen jelenet, amikor Butch Sundance barátnőjével (Katharine
Ross) próbálja ki a technika új csodáját, a biciklit - Burt Bacharach
Oscar-díjas filmdalára. Macska a forró bádogtetőn (Cat On A Hot Tin Roof), 1958, 104 perc Tennessee Williams színműve alapján készült a film, kitűnő szereposztással. A
nagybeteg Big Daddy (Burl Ives) 65. születésnapjára összegyűlik a család, többek
között eljön hozzá fia, Brick (Paul Newman) is a feleségével, Maggie-vel (Elizabeth
Taylor). Brick nincs kibékülve sorsával, az alkoholban keres menedéket és
feleségétől is elhidegült. A családban rendszeresek a heves viták, amelyek
felkorbácsolják a szenvedélyeket. Az egyik ilyen összeszólalkozásban Brick az apja
szemére veti, hogy sohasem kapott tőle igazi szeretetet. Ezután apa és fia újra
egymásra talál, s ez kihat Brick és Maggie házasságára is. Paul Newmant ezért az
alakításáért Oscar-díjra jelölték. A szenzáció áldozata (Absence Of Malice), 1981, 112 perc A rendőrség hiába keres egy eltűnt szakszervezeti vezetőt, ezért egy FBI-ügynök
hamis információkkal lát el egy újságírónőt egy bűntény lehetséges
gyanúsítottjáról. A riporternő (Sally Field) élete nagy lehetőségét látja a
sztori felgöngyölítésében, s így a teljes csőd szélére sodor egy ártatlan
üzletembert (Paul Newman), akinek társa kétségbeesésében öngyilkos lesz. Az
üzletembernek csak nehezen sikerül meggyőznie ártatlanságáról az újságírónőt,
aki szenzációhajhászásával jóvátehetetlen károkat okozott. A média manipuláló
hatása és a személyes felelősség kérdése ritkán vetődik fel ilyen élesen
mozifilmben, mint Sydney Pollacknak (Ilyenek voltunk, Aranyoskám) ebben a
rendkívüli atmoszférát teremtő, meggyőző színészi alakításaival vádiratnak is
beillő alkotásában. Amerikai
szépség (American Beauty), 1999, 120 perc Lester Burnham (Kevin Spacey) annak a rétegnek a képviselője, amit
Amerikában felső középosztálynak neveznek. Van háza, felesége, 4000 dollárt érő
kanapéja. Ám az otthona valójában koporsó, az asszonyt a javak és a status utáni
hajsza élősködői rágták szét, a 4000 dolláros kanapén pedig nem lehet sörfoltot
ejteni - egyéb foltokról már nem is beszélve. Ez a fekete komédia olyan emberekről
szól, akik megpróbálják családi életük szépnek tetsző homlokzatát megtartani,
holott mögötte már minden romokban hever. Lester felesége (Annette Bening) egy
gusztustalan ingatlanügynök karjaiba veti magát. Lánya szerelmes egy drogkereskedőbe.
A családfő számára sincs más kiút, mint a szerelem. Lánya iskolatársa, a szőke
Angela (Mena Suvari) ifjúkori erőket szabadít fel a korosodó férfiben.
Kiszáll a családi mókuskerékből: munkahelyén felmond, főnökéből még kivasal egy
kis végkielégítést, kábítózik, gyúr, ifjúsága rockzenéjét hallgatja, és vesz
magának egy 1975-ös piros sportkocsit, amire már kisfiúkora óta vágyott. A nagy Lebowski (The Big Lebowski), 1997, 127 perc Jeff Lebowski (Jeff Bridges) igazi naplopó. Szófukar, szeretetreméltó
különc, kevéssel is beéri: hagyják békén, legyen meg a mindennapi füves cigije és
a vodkakoktélja, no meg egy kis bowlingparti a haverokkal. A Coen-testvérek filmjében
azonban Jeff pillanatok alatt bajba kerül. Összecserélik dúsgazdag névrokonával,
emberrablási kalandba keveredik, oda a nyugalma, a perzsaszőnyege és kis híján még a
farka is. A film ereje nem a történetben rejlik, hanem a szereplők találó és
élethű jellemzésében. Csak úgy nyüzsögnek a kitűnő figurák, olyan színészek
megformálásában, mint John Goodman, Julianne Moore, John Turturro (Hollywoodi
lidércnyomás), vagy Steve Buscemi (Fargo). Betty
nővér (Nurse Betty), 2000, 109 perc Betty (Renée Zellweger) egy kisváros büféjében pincérkedik, és csendben
tűri férje, a bunkó autókereskedő (Aaron Eckhart) durvaságait. A jólelkű
pincérnő egyetlen öröme egy szappanopera, amelynek főhősébe (Greg Kinnear)
szerelmes. Amikor szemtanúja lesz, amint férjét két bérgyilkos (Morgan Freeman
és Chris Rock) brutális kegyetlenséggel megöli, az átélt sokk hatására
kedvenc kórházsorozatát hiszi a valóságnak, a realitás pedig megszűnik létezni
számára. Felkerekedik hát megkeresni a főszereplőt, a jóképű sebészt -
nyomában a két bérgyilkossal... A kanadai rendező, Neil LaBute eddig kis
költségvetésű, független produkciókat forgatott (Gyerekcsere, Férfitársaságban).
Ezek legnagyobb erénye a merész témaválasztásban, a szokatlan nézőpontú
ábrázolásban, és nem utolsósorban az ismeretlen, de roppant tehetséges szereplőkben
rejlett. LaBute ezután Hollywoodba ment, ahol a Betty nővér
forgatókönyvét kínálták fel neki. Bebizonyította, hogy idegen terepen is megállja
a helyét. A könnyed, fordulatos vígjáték persze nemcsak az ő jóvoltából olyan
szórakoztató, a kitűnő szereposztás is sokat nyom a latba. Truman-show (The Truman Show), 1998, 99 perc A nézők és a kritikusok egyaránt el voltak ragadtatva attól, ahogy Jim Carrey
megformálta a gyanútlan Truman Burbanket ebben a csodálatos filmben, amelyet Peter Weir
(A kis szemtanú, Holt költők társasága) rendezett egy olyan emberről,
akinek az élete egy véget nem érő tévé show. Truman nem is sejti, hogy békés
szülővárosa egy óriási stúdió, amelyet egy élénk fantáziájú producer-rendező
eszelt ki és vezet. A városkában élő és dolgozó emberek egytől egyig hollywoodi
színészek, még Truman szüntelenül csacsogó felesége is szerződtetett
színjátszó. Ám a férfi lassan, apró jelekből rájön, hogy valami nincs rendben
körülötte. Egyre többet tud meg. És egyre többen lesznek a show nézői között is
olyanok, akik azon izgulnak, hogy kiderüljön az igazság - azaz, hogy Truman élete
nem más, mint egy nagy átvágás. Ember a
Holdon (Man On The Moon), 1999, 113 perc Különcökről szóló életrajzi sorozatában Milos Forman egyaránt otthonosan mozog
a tűzoltók, a hippik és a szexlapkészítők számunkra kissé furcsának tűnő
világában. Ebben a filmjében a hetvenes-nyolcvanas évek Amerikájába, a színpadi
komikusok világába kalauzolja nézőit. Andy Kaufman (Jim Carrey/ a ma már
klasszikusnak számító Saturday Night Live Show, valamint a Taxi című
minisorozat oszlopos tagjaként vált híressé. A rendező hűen követi a kultikonná
vált Kaufman életének fontosabb eseményeit. Rutinos kézzel építi fel Andy
hullámvölgyekkel tarkított, bizarr karriertörténetét, a végeredmény mégis több,
mint precízen kivitelezett rutinmunka, és ez főként Jim Carrey remek alakításának
köszönhető. Életvonat
(Train de Vie), 1998, 103 perc 1941-ben járunk. A nácik sorra deportálják Kelet-Európában a zsidólakta
falvakat. Az egyik község a menekülés különös útját választja. A falu
bolondjának (Lionel Abelanski) kezdeményezésére “áldeportálást”
szerveznek. Náci egyenruhákat varrnak, mozdonyt és vagonokat vásárolnak. Egy napon,
mint Noé bárkája egykoron, a falu összes lakójával elindul a vonat… A film
1998-ban a Sundance filmfesztivál közönségdíját, a velencei filmfesztiválon pedig a
kritikusok díját nyerte el. Macskajaj
(Chat noir, chat blanc), 1997, 130 perc Kusturica filmje tökéletesen illeszkedik A cigányok idejéhez, e tarka
cigányeposzhoz, amely lenyűgözően ábrázolta a jugoszláviai romák életét. A Macskajajban
a rendező egymásba fonodó, összetett képekkel festi le egy babonás cigány család
életét, álmait, kötelékeit. Matko (Bajram Severdzan), a tönkrement
feketepiaci kereskedő a roma keresztapától szerez pénzt merész tervéhez, a
tehervonatrabláshoz. Az akció azonban balul üt ki, a férfi hamarosan egy hétpróbás
gengszter markába kerül. A gengszter arra akarja kényszeríteni Matkót, hogy fia, Zare
(Florijan Ajdini) vegye feleségül a bandita szép nevű (Ladybird), de bűnronda
lányát. Zare azonban egy másik lányba szerelmes. Thierry Arbogast operatőr (Ötödik
elem) jóvoltából különös képi világú jeleneteket láthatunk, ahol többek
között egy sorompó végére akadt, esernyővel kalimpáló hivatalnok és egy
kiszuperált trabantból nagyokat harapó disznó is megjelenik. Az emlékmás - Total Recall, 1990, 113 perc A DVD-n kitűnő képminőségben látható film 2084-ben játszódik. Doug Quaid
(Arnold Schwarzenegger) építőmunkást éjszakánként rémálmok kínozzák. A férfi
minden éjjel a Marsról álmodik és egy ismeretlen nőről. Egy napon elhatározza, hogy
ha a valóságban nincs is lehetősége eljutni a vörös bolygóra, legalább az új,
virtuális utazási iroda segítségével megajándékozza magát egy marsi vakáció
mesterséges emlékével. Az emlékek beültetésénél valami hiba csúszik az orvosi
beavatkozásba. Quaid rádöbben, hogy ő voltaképpen nem az, akinek hiszi magát.
Valójában egy szuperügynök a Marsról, aki titkos tudás birtokában volt, melyet
agymosással távolítottak el a memóriájából. Távoli bolygókra vezető útja során
aztán véres harcban szembekerül volt főnökével, aki egyúttal az összeesküvés
kiagyalója. A bárányok hallgatnak (Silence of the Lambs), 1991, 114 perc /2 DVD/ A fiatal FBI-ügynöknő, Claire Sterling (Jodie Foster) bekapcsolódik egy
gyilkosságsorozattal kapcsolatos nyomozásba. A gyilkos kiléte ismeretlen, csak annyit
tudnak róla, hogy “Buffalo Bill” megnyúzza női áldozatait, akiknek megcsonkított
testét a folyóba dobja. A kegyetlen gyilkos csalija Clarice lesz, aki először még nem
a gyilkosságsorozat elkövetőjével, hanem az egykori pszichiáter, majd később
tömeggyilkos dr. Hannibal Lecterrel (Anthony Hopkins) találkozik egy igen jól
őrzött börtönben. Lecter mint egy bábjátékos tartja kezében a szálakat, és
vezeti Clarice-t a helyes nyomra, mivel terápiás gyakorlatából felismeri a gyilkos
egyéniségét, tetteinek motívumait és várható újabb cselekedeit. Hasznosnak
bizonyuló tanácsai segítségével Clarice-nek sikerül a gyilkost lelepleznie, de
Lecter megszökik, és ezzel folytatódik a rémtörténet… Az Oscarok történetében
ez az első film a horror műfajából, amelyet e díjjal jutalmaztak, mégpedig a
legfontosabb kategóriákban. Elemi ösztön (Basic Instinct), 1992, 123 perc A holland rendező, Paul Verhoeven harmadik amerikai munkája, az 1992-es év
legnagyobb siker- és egyben botrányfilmje lett. Nick (Michael Douglas)
boldogtalan detektív, aki San Franciscóban egy gátlástalan sorozatgyilkos után
nyomoz. Egy ismeretlen női tettes szeretkezés közben meggyilkolja partnereit. A gyanú
két nőre terelődik. Az egyik gyanúsított a titokzatos írónő, Catherine (Sharon
Stone), akinek legújabb regényében a legapróbb részletekig megtalálható a
gyilkosság leírása, a másik egy rendőrségi pszichológusnő, Beth (Jeanne
Tripplehorn). A nyomozó egyre inkább Catherine hatása alá kerül, sőt rá kell,
jöjjön, hogy a szálak - mint annyi jó krimiben - itt is a múltba, a látszólag
magabiztos Beth és Catherine védtelen és sebezhető ifjúságába vezetnek. Valami
történt egyszer az egyetemen a két okos, ambiciózus pszichológushallgató között. A
múlt kiszámíthatatlan következményei azonban ott kísértenek az immár sikeresnek
mondható hölgyek életében. (Nem a filmet, hanem a DVD kivitelét és technikai minőségét jelöli az
értékelés.) |