Ozsda Erika Az évezred első magyar filmje
Molnár György: Egyszer élünk

Molnár György
Molnár György
35 KByte

A film díjai: 31. Magyar Filmszemle: Legjobb forgatókönyv
A zsűri különdíja Szarvas Józsefnek
Mikrofondíj Kovács György hangmérnöknek
Kamera Hungária: A televíziók által támogatott legjobb film
Az operatőr Kardos Sándor, díszlet- és jelmeztervező Dévényi Rita, a film zenéjét Dés László írta,

Milyen sikerrel játsszák az Egyszer élünk című filmedet a mozikban?

Molnár György: Nagyon jólesik, hogy a Művész moziba pótszékeket kell berakni. A mai magyar film sorsa, hogy csak két kópiával tud elindulni. A második kópiánk most valahol vidéken kószál, de ott is nézik. Azért is öröm, hogy nagyon szépen megy, mert nem mindenki erre számított. Egy 30 kópiával induló film akár százezreket is vonzhat, míg ha csak egy-két kópiát vetítenek, akkor tízezer néző is jelentős eredmény. De ma - s nemcsak azért mondom, mert én is a televízióban töltöttem az életemet - az igazi nézőközönséget a televízió jelenti. Ott beszélhetünk milliókról. Amikor az Anna filmje című munkám több kópiával ment, azt 70 ezren vagy talán még többen nézték meg. Ez akkor egy úgynevezett művészfilmnél nagy sikernek számított. Viszont amikor a Magyar Televízió leadta, akkor 2 millióan nézték meg. Az igazi nézőközönséghez a televízión és a videón keresztül jut el a film. Még az amerikai film is.

Mennyit nyom a latban, hogy a film eddig már 4 nagy díjat kapott?

Nagyon örülök a négy díjnak, és gondolom, a nézőket ez is motiválja, hogy megnézzék a filmet. Minden, ami felhívja a figyelmet egy munkára, jót tesz neki. Ma persze sokkal nehezebb egy filmre vagy bármilyen kulturális értékre felhívni a figyelmet, hiszen minden nap van a sajtóban valamilyen botrány.
Csinnadratta mostanában a politika, az üzlet vagy a média körül van. Ezekkel nagyon nehéz versengeni. Pár évvel ezelőtt az egyik filmem nagydíjat nyert a Palermói Fesztiválon. Ugyan írt róla valamennyi lap, mégis többen azt mondták, hogy nem tudtak róla. Aznap történt ugyanis az a nagy esemény, hogy Friderikusz Sándor átment az egyik televízióból a másikba. Ez ma nagyobb kulturális esemény, mert érdekesebb és nagyobbat csattan. Fontosak a díjak, de azért mosolygok egy kicsit, mert négy díj után elmondhatom, hogy az is hozzátartozik a film hírveréséhez, de az értékéhez nem feltétlenül. Volt olyan filmem, amelyik hat díjat kapott és volt olyan, hogy egyet se, de lehet, hogy a díjnélküli a jobb film. Most az jutott eszembe, hogy a könyveket sosem versenyeztetik.
Ha valami jó, akkor a 60-100 év múlva élőknek is mond valamit. És ez a fontos.

Hogy találtál rá Tar Sándorra, az íróra?

Vele egészen új keletű a kapcsolatom. Nem ismertem őt, csak az írásait olvastam. Aztán a film elkészülte előtt szűk egy esztendővel vettem a bátorságot, hogy megkérjem, írjon az írásaiból forgatókönyvet. Előtte azért nem mertem zavarni, mert úgy tudtam, hogy jó néhány kollégám tárgyal vele.

Az Egyszer élünk az első film, amely Tar Sándor írásaiból készült. Meglepően jól fogadott, sőt amire büszke vagyok, forgatókönyvet is hajlandó volt írni. Azt mondta, hogy látott a korábbi filmjeim közül néhányat és úgy gondolja, hogy van bennem annyi érzékenység, hogy az ő hőseit is megfelelően tudom filmre vinni. Hozzátartozik az igazsághoz, hogy aki pontosan Tar Sándor történeteit várja a filmtől, az bizony csalódni fog. Furcsa módon csak a magyar kritikánál érzékelem, hogy a filmrendezőn számon kérik az eredeti regényt. Emma Thompson Jane Austin-adaptációjánál, az Értelem és érzelemnél senki nem kérdezte meg, hogy mennyi maradt a filmben az eredeti műből. Ez nem volt kérdés Orson Welles Othellójánál sem, és még sorolhatnám. Nálunk mindenki, aki filmről ír, az eredeti művet kéri számon. Mindenki, csak maga az író nem, hiszen ő pontosan tudja, hogy mikor odaadja valakinek a művét, akkor az már nem az övé, hanem azoké, akik ebből filmet csinálnak. Mindazoké, akik hozzátesznek valamit. Persze én sem tudok kibújni a bőrömből, és azokat a motívumokat választottam ki, melyekhez közöm van és hozzá tudok szólni. Tar Sándor is így ábrázolta az egyes figurákat, írta át a jellemüket, néha mulatságosabbra, néha érzelgősebbre, néha csökkentve, néha növelve a jelentőségüket. A film mindig egy kicsit más, mint az írásmű - evvel persze nem mondok újat, csak azért ismétlem, mert sokan az eredeti élményt várják.

Mikor és miért változtatott az író a figurákon?

Belekerült a filmbe Hajdú Szabolcs és Szarvas József gyermekkora. Persze csak áttételesen. Ők is arról a környékről származnak, ahol a film játszódik. Szarvas József 14 éves koráig egy Debrecen környéki tanyán élt nagyon szegényen. Szinte ki se mozdult onnan, tehát élettapasztalata miatt a filmbeli emberek nem ismeretlenek számára. Szabolcs édesapja szintén Debrecen környékén élt, mesterséges megtermékenyítőként járt faluról-falura. Ez esetben persze tehenekről van szó. Szabolcs három tehénnel kószál végig a filmen. Ez természetesen csak a felszínes megközelítés, a valóság és a lényeg, a gyerekkori élmények, melyek kitörölhetetlenek az életünkből. Kosztolányi szerint, 20 éves korunkig minden fontos dolog megtörténik velünk. Annak ellenére, hogy ez egy vidéki történet, úgy gondolom, hogy nemcsak az ottaniak értik meg. Ha kinyitjuk a szemünket, akár Budapesten is láthatjuk, hogy nem minden fényes lakásokban és luxusautókban történik. Vannak pincelakók, kukagyűjtők, rendőrök, koldusok. Ezek az emberek is ugyanúgy éreznek, szeretnek.

Lehet, hogy valamelyiknél kikapcsolják a villanyt, mert nem tud fizetni, de annak a gyereke is úgy megy ki otthonról mobil telefonnal a kezében, mintha minden rendben lenne. Mindez látható és érzékelhető azok számára, akik nem csak felfelé barátkoznak, hanem - ha úgy tetszik, bár ez illetlenség - lefelé is. Tehát a szegényebbekkel. Ez a film a szegényekről szól. Sokan kifogásolták, hogy nem elég gusztustalanok, nem elég piszkosak. Én úgy gondolom, hogy a szegénység nem azt jelenti, hogy csúnyának is kell lenni, és nem azt jelenti, hogy az ő érzéseik nem nemesek. Ez egy állapot, amibe ezek az emberek belekerültek. Ugyanúgy szeretetre, szerelemre vágynak - vagy vágyunk -, az apa ugyanúgy el akarja tartani a családját, mint máshol. Az évezred első magyar filmje, amelyet nem rég mutattak be, a mai Magyarországról szól. Nem a vagyonosokról, nem a hatalmi elitről, hanem az elesettekről, a kisemberekről, az alkalmazkodni nem tudókról vagy nem akarókról. Most nagyon sok komoly dolgot mondtam erről a filmről, de nem ezért van tele a Művész Mozi, hanem mert közben nagyon sokat lehet nevetni, bár a film vége megrendítő. Sok szép szerelem és szeretnivaló figura van a filmben. Szarvas Józsefen és Hajdú Szabolcson kívül többek között Gáspár Sándor is játszik benne. Vele már rengeteget dolgoztam, most egy kisebb, ám igen fontos epizód az övé. Azt kértem, hogy vele kezdjük a forgatást, mert akkor az alaphang már megvan. Szinte minden filmemben játszott Csomós Mari, és Papp Zolival is sokat dolgoztunk már együtt. Börcsök Enikővel és Básti Julival most forgattunk először. Julival már régóta szerettem volna dolgozni, de csak most jött össze. Nagyon szerette az anya figuráját. Több erdélyi színész is jelentős szerepet játszik a filmben. Mindenek előtt Orosz Lujzát kell említenem, aki a kolozsvári színjátszásnak akkora alakja, mint nálunk Dajka Margit vagy Tolnay Klári. Egy nagyasszony, aki remek színész. Boldogan jött, sokat segített a fiataloknak is, és nagyon szép az alakítása. Játszik még két szatmárnémeti színész is a filmben, ugyanis 16 kilométerre forgattunk Szatmárnémetitől. Az egyikőjük Fülöp Zoltán, akit az erdélyi színjátszás Fülesként ismer, a másik, Czintos József. Ők az ottani színház oszlopos tagjai. A marosvásárhelyi főiskolás Nagy Alfréd is kapott egy kicsi szerepet.

A film főszereplője egy 12 éves fiú, Galgóczy Gáspár, akit közel ezer gyerekből választottunk ki. A két kamasz lány közül az egyik kisvárdai, a másik móri. Nem lehet azt mondani, hogy nem kerestük a szereplőket az egész országban.

Nagyon szeretném, ha minél többen megnéznék ezt a filmet, mert azt hiszem, hogy ez egy igaz és nézhető film. Én úgy látom, hogy az emberek szeretik a magyar filmet, hiszen rólunk, a mi problémáinkról, a mi életünkről szólnak.

Szarvas József
Szarvas József
15 KByte
Básti Juli és Szarvas József
Básti Juli és
Szarvas József
35 KByte

35 KByte
Molnár György és Szarvas József
Molnár György és
Szarvas József
51 KByte

 

hírek hírek filmek filmek arcok arcok gondolatok gondolatok szemle szemle Örökmozgó Örökmozgó képtár képtár sőt sőt mozgóképtár linkek repertórium levelek FILMKULTÚRA '96-'98 tartalom címlap kereső