18 KByte	A nyolcvanas-kilencvenes évek fordulójától kezdődő változások erős megrázkódtatásként érték az ország legnagyobb animációsfilm gyártóját, a Pannónia Film Vállalatot is. A Hűvösvölgyi út jól ismert, sárga épületében működő cég széthullott, amikor az egyre nehezedő gazdasági körülmények miatt megvonták a műfajtól az állami támogatást. Ez persze nem egyik napról a másikra történt. "A tények hideg lehelleté"-ből számítani lehetett rá, hogy ez bekövetkezik, s a Pannónia belső rendszerében már korábban elkezdődött az izolálódás, az önállósodásra való törekvések. Elsőként Varga Csaba vált ki s alapított 1989-ben stúdiót, majd egyre több kisebb-nagyobb animációs műhely jött létre, s a Pannónia lassan elveszítette uralkodó szerepét, ami abban rejlett, hogy az alkotói erőket összefogta. Ez az egész persze többnyire szerkezeti átalakulás volt. Találóan írja Dizseri Eszter Kockáról kockára című, a Pannónia történetét összefoglaló könyvében a létrejött új stúdiókról - Gogol után szabadon -, hogy szinte valamennyien "a Pannónia köpenyéből bújtak elő". A Magyar Cartoon, amely 1992-ben az animációs filmgyártás megsegítésére, összefogására jött létre, 1995-ben úgy 10-12 stúdiót tartott számon cartoon-tagként. Azóta ezek egyike-másika ugyan eltűnt, de újak is alakultak. A Pannónia is megújult, Pannóniafilm Kft-ként kezdett új életet a III. kerületi Kerék utcában. A Kecskeméti filmstúdió Kft-vé alakulva, a háromévenként megrendezett, és időközben nemzetközivé fejlesztett Animációs Filmfesztiválok színvonalának emelésével tett (és remélhetőleg a jövőben is tesz erőfeszítéseket) a magyar animáció rangjának fönntartásáért. A hajdan elsőként önállósodott Varga stúdió pályája a legsikerorientáltabb: mára Varga Holding-ként működve, nemzetközileg a legkeresettebb animációs műhely Magyarországon. Ám a kisebb vagy újabb stúdiók is próbálnak erőre kapni, hallatni magukról. Ezek közé tartozik a Budakeszi út 55/D-ben, "a felhőkarcolók árnyékában" működő EXIST stúdió Kft is, amely jelenlegi státusát, stílusosan, a nevében is hordozza. A stúdió először 1999-ben, az 5. Kecskeméti Animációs Filmfesztiválon került a figyelem középpontjába, filmjei egytől-egyig fiatal művészek alkotásai voltak: egyedi munkák, többségük diplomafilm. A legutóbbi francia filmhéten bemutatott, Michel Ocelot rendezte díjnyertes francia animációs nagyjátékfilm, a Kiriku és a boszorkány készítői között is ott találjuk ezt a stúdiót. Ocelot filmje az elmúlt hetekben bekerült a magyar moziforgalmazásba is. Ebből az alkalomból jártam a négy panellakásból álló "művésztelepen", s kérdeztem a stúdióról, az ott folyó munkákról a stúdió vezetőjét, Morvay Gábort. Úgy tudom, ez a stúdió is "a Pannónia köpenyéből" bújt elő. Félig-meddig. 1978-tól magam is a Pannónia egyik műtermében dolgoztam gyártásvezetőként. 1994-ben jöttem el onnan. Az Exist stúdió Kft 1995 óta működik. Az 50-60 fős szakembergárdánk is részben a Pannónia Filmstúdióból verbuválódott az elején, de más rajzfilmstúdiókból is érkeztek alkotók. Jelenleg a fiatalok vannak többségben, de dolgoznak nálunk olyan kipróbált, neves művészek, mint Ternovszky Béla és Nepp József. Kezdetben csak bérmunkákat készítettünk, kizárólagosan a hagyományos, kétdimenziós rajzanimációval. ? Tehát nem számítógépes, nem papírkivágásos, nem gyurma vagy egyéb technikával - nagyon sokféle animációs megjelenítés van. Mi a klasszikus ceruza- vagy rajzanimációval foglalkozunk. Nem a tömeggyártás és a nagyon egyszerű animáció készítése a profilunk. Úgy gondolom, a magyar animációs alkotóknak ez az erőssége. A mívesebb, kézi rajzolású munkákban jeleskedtünk mindig, s mi a jövőben is ezt szeretnénk folytatni. 1999-ben a kecskeméti filmfesztiválon meglepetésszerűen, szinte ismeretlenül tűntek föl egy gazdag filmanyaggal. Ezek közül Kiss Andrea A hétfejű tündér című egyedi rövidfilmje a legjobb animációs munkáért járó díjat kapta. Az akkori filmfesztivál idejére jutottunk oda először, hogy saját filmeket is be tudtunk mutatni. Ezek főiskolás diplomafilmek valamint a stúdióban dolgozó fiatalok első szárnypróbálgatásai voltak. De sok mindent készítettünk még. A külföldi munkák mellett főként sorozatok, reklámok, egészestés filmek készítésében vettünk részt, és sok pilótafilmet csináltunk. A pilótafilm mit jelent? Az bemutató vagy bemutatkozó film, amivel próbálunk szponzorokat, finanszírozókat keresni. Inkább keresni, sajnos találni egyre ritkábban. Előfordul, hogy a pilótafilm az is marad, ami. Hová lehet ezeket "bevetni"? Pályázatokra. Itthon az ORTT-hez (Országos Rádió és Televízió Testület) vagy az MMKA-hoz (Magyar Mozgókép Közalapítvány). Pilótafilmként készítettük el Nepp József-Ternovszky Béla Vámpírok harca című, egészestés filmjének képes forgatókönyvét, továbbá Eszes Hajnal Karácsonyi meglepetés című egészestés filmjéhez egy 3 perces anyagot. Ide tartozik még Csipike az óriástörpe is, egy nagyon régi és közkedvelt mesekönyv. Ehhez is elkészült egy háromperces anyag, Tenkey Péter a rendezője. Lázár Ervin egyik meséjéből is szeretnénk sorozatot készíteni, ahhoz az idén pályázunk az MMKA-nál támogatásra egy pilótafilm elkészítéséhez. A kisfiú és az oroszlán félig bábfilm lenne, Kiss Andrea a rendezője. A pilótákon kívül a közelmúltban milyen filmek készültek még? Rövifilmjeink közül idén fejeződött be a Mesterlövész című 6 perces animációs film, amelynek újszerű, nagyon fiatalos elképzelésű grafikai világa van. Ez Hegedűs Márton diplomafilmje. Ezen kívül más diplomafilm is készült az elmúlt évben: Nyitrai Szilvia: Tükür a cica, Nagybákay M. Diána: Trilógia - avagy Csipkerózsika, Hófehérke és Hamupipőke rövid története. Nem diplomafilm a Macskamesék sorozat, amelynek elkészült az első epizódja, a Pussy-cat elrablása Ternovszky Béla és Nepp József rendezésében. Reményeink szerint lesz folytatása. Nem most, még 1998-ban készült a Kiriku és a boszorkány című 71 perces francia animációs rajzjátékfilm, amelyben, úgy tudom, 20 percnyi animációs munkája van a stúdió alkotóinak. Hogyan jött létre a munkakapcsolat a franciákkal? Egy nagyon kedves francia kolléga, Hoel Canussen, aki a Kecskemétfilmnél irányította egy francia-magyar rajzfilmsorozat munkálatait, ajánlott minket Michel Ocelot úrnak, aki fax útján megkereste a stúdiónkat. Informálódott a kapacitásunkról, a munkánk minősége felől. Ezen a faxon volt a kis Kirikuról egy rajz. Csak díszítésül, logóként szolgált, de annyira megtetszett a kisfiú formája, hogy reménykedni kezdtem az érdekek találkozásában, a közös munkában. Ezek után személyesen először Luxemburgban jöttünk össze Ocelot úrral, ugyanis a filmkészítés szervezési munkálatait onnan irányították. Az ottani szervezők szerződtették az animációs és a hátteres csapatot. Körülbelül fél éves előkészítés után indult meg a munka, amelyből összesen 20 percnyi vetítési idő az itteni alkotóktól származik. Ez nem kevés munkát jelent az animációban. Mennyi idő kellett ennek a megvalósításához, és hány ember dolgozott benne? A 20 perc úgy 40.000 darab rajz elkészítését jelenti. Egy éven keresztül dolgoztunk úgy 20-30 fővel. Varga Erika tervező animátor irányította a Kiriku animációs csoportját. Milyen munkafázisokban dolgoznak? Először az animációs tervek készülnek el, amelyek azt tartalmazzák, hogy milyen színészi játékot ""kell a figuráknak megvalósítaniuk". Tehát az animátor mintegy lejátszatja a figurák mozdulatsorait. Ezt követően a rajzolók megadják a figurák karakterét, letisztázzák az egészet. Az operatőri munka már számítógéppel történik, azt is mi csináltuk. Így most egyszerűnek tűnik az egész, de ez valójában nagyon aprólékos, koncentrált munkát jelent. A rajzfilmek rendezői vagy művészeti vezetői, akik a rendezői elképzelést hivatottak összefogni és megvalósítani, sokszor lehetetlen elvárások elé állítják a kivitelezőket. Ragaszkodnak ilyen vagy olyan stílusirányzathoz, agyon szekálják vele a szegény alkotó-kivitelezőt. Ez esetben hogyan tudtak alkalmazkodni egy nem magyar rendező elképzeléseihez, elvárásaihoz? Eleinte itt is nagyon nehéz volt az alkotóknak azonosulni azzal a grafikai stílussal, amelyet Michel Ocelot úr megkövetelt, akinek nagyon-nagyon tiszta elképzelései voltak arról, hogy mit akar. Ő az animációs látványra törekedett és nem a hagyományos cartoon-os mozgatásra. Ennél a filmnél a mozgás 90 %-ban balról jobbra, vagy fordítva történik a háttér előtt, csak nagyon ritkán más irányban. Ez a síkanimációs megoldás Ocelot úr előző filmjeinek hagyománya. A Kirikut megelőzően több papírkivágásos és árny-filmet készített. A síkanimáció a papírkivágásos animációhoz hasonlít. Hogyan dolgoztak együtt, milyennek ismerték meg Michel Ocelot-t? Ocelot úr először hozott néhány figurát, amelyekhez rajzokat kért tőlünk. Tesztelte a munkánkat, hogy az elmondása alapján hogyan tudunk megfelelni az elképzeléseinek. E tetszésindex szerint végül nálunk készült Karaba, a boszorkány figurája és a kis Kirikué is félig-meddig, valamint a tömegek figuráiból vagyis a háttérmunkából elég sok. A filmkészítés alatt az együttműködés szoros volt, Ocelot úr többször töltött itt rövidebb-hosszabb időt, hogy megnézzen (ellenőrizzen) minden egyes rajzot, s megbeszélje velünk a továbbiakat. Ezalatt azt tapasztalhattuk, hogy pizzát csak Olaszországban, Coca-Colát csak Amerikában hajlandó fogyasztani, Magyarországon pedig a magyar specialitásokat. Ez utóbbit szakmailag, tehát a munkánkban is hagyta érvényesülni, bizonyos fokig. Továbbá, azt is megtudtuk róla, hogy gyerekkorában a szüleivel Afrikában élt. A Kiriku afrikai mesék nyomán készült. Igen, az ottani hagyományokat próbálta a filmjébe belevinni. Az ott hallott meséket szőtte bele a film történetébe. Nagyon érdekes, ahogy az afrikai kultúrát az európai animációs kultúrával ötvözi a film képi világában. Bizonyára megéri külföldi produkciókban dolgozni. Sajnos elég sokat dolgozunk külföldi filmekben. Szívesebben csinálnánk saját filmeket, de ahhoz és a megélhetésünkhöz pénz kell. Azt pedig a külföldi produkciókban vállalt munkával teremtjük elő. Eddig úgy tudtam, a külföldiek azért jönnek ide, mert itt bérmunkában olcsón megússzák a produkció legmunkásabb részét. Nem mondhatom, hogy kifejezetten bérmunkának vállaljuk el, mert nagyon sok saját elemet teszünk bele a külföldi munkákba. Mint már mondtam, nagyon jók a magyar animációs szakemberek. Mívességük világszerte elismert. Az animáció drága műfaj, de nemcsak azért jönnek ide a külföldiek, mert itt olcsó az előállítása. Hangsúlyozom, a minőségért jönnek, s azért, mert a magyar alkotók tehetségesek, virtuózak. Könnyen tudnak azonosulni a különböző stílusokkal, így a nem magyar rendezők elvárásaival is. Megalázó a bérmunka szóhasználat? Pontosan mit jelent ez az animációs munkában? Azt jelenti, hogy semmiféle művészi plusz, egyéni dolog nem vihető bele a tervezésbe, rajzolásba, csak a szigorúan vett elvárások szerint kivitelezzük a munkát. A bérmunka kifejezést igen sértőnek találom. A vendégművészre sem mondják, hogy bérszínész. Az animációs munkában a külföldi megrendelés teljesítése olyan, mint egy vendégszereplés, és ez nem akármilyen feladat. Ennek meg kell tudni felelni. Itt kell elmondanom, hogy jelenleg is több külföldi megrendelővel állunk komoly kapcsolatban, tetszik nekik a munkánk, elégedettek velünk, és produkciós terveikben számítanak ránk, igényt tartanak a közreműködésünkre. Jelenleg egy német stúdió tervei a legkonkrétabbak, a berlini Cartoon-filmnek dolgozunk. Egy tizenháromszor félórás sorozat, A kis jegesmedve hét epizódját készítjük Hans de Beer grafikus könyve alapján a story board-tól egészen a kifestett anyagig. Ebben nagy önállóságot biztosítanak nekünk. A produkciónak egyik munkatársunk, Tenkey Péter, a Cartoon-film részéről pedig a tíz éve Magyarországon dolgozó Darko Beleusky az animációs vezetője. Ők ketten már-már rendezői feladatot látnak el ennél a munkánál. Természetesen dolgozunk magyar stúdióknak is. Jó a kapcsolatunk a Pannóniafilmmel, így részt vehettünk az amerikai érdekeltségű Borsószem királykisasszony című filmben effekt- és karakteranimációs munkával, és közreműködtünk Jankovics Marcell Rege a csodaszarvasról című filmjében, melybe 15 percnyi animációt készítettünk. Sokat dolgoztunk közösen a Kecskemétfilmmel is. A Verne című francia tévéfilm-sorozat egyik epizódját, az 50 perces Utazás a föld túlsó oldalára című részen együtt munkálkodtunk. Ennek Szilágyi Varga Zoltán volt a művészeti vezetője. Amire még büszkék vagyunk, dolgoztunk Joanna Quinn Famous Fred című egyedi filmjében, amelyet 1999-ben Oscar-díjra jelöltek. De mondhatom a Kirikut is, az szintén több díjat kapott. Úgy tudom, a Magyar Cartoon 1992-ben azzal a céllal jött létre, hogy a magyar animációt bekapcsolja az európai vérkeringésbe. Mennyire segíti ma ez a cég a stúdiók munkáját, és tagja-e a Cartoon-nak az Exist? A Magyar Cartoon véleményem szerint ma nem tölti be a neki szánt szerepét. Olyan, mintha aludna. Az Exist a megalakulása után kérte a fevételét, de választ sem kapott. Az Interpannónia milyen segítséget nyújt? Úgy tudom, produkciókban is részt vállal. Az ő profiljuk elsősorban az animációs filmek forgalmazása. Időnként ugyan részt vesznek produkciókban is, most például a Vuk folytatását szervezik, de valójában minden stúdió önállóan oldja meg a saját érvényesülését. A külföldi munkák pontosan azért fontosak, mert ezekből tud egy stúdió olyan minimális nyereséget összegyűjteni, amiből aztán a saját elképzeléseit megvalósíthatja. Természetesen ahhoz, hogy egy jó elképzelés napvilágot lásson, a Magyar Nemzeti Kulturális Alap és a Magyar Mozgókép Közalapítvány támogatása is hozzájön, de ez csak a költségek töredékére elég, a saját film elsősorban a stúdiónak jelent komoly anyagi terhet. Úgy tűnik, mintha visszatértünk volna a negyvenes évek elejére, amikor a kezdeti magyar animációs törekvések anyagi okokból elvetéltek. Akkor sem lehetett a hazai piac számára animációs filmet készíteni. Nem volt magyar befektető. Ma sem akad egyetlen magyar milliomos, aki a rajzfilm támogatására kapható lenne? A művészetbe csak akkor fektetnek pénzt, ha az gyorsan megtérülve hozza a hasznot. A rajzfilm nem ilyen befektetés. Egy egészestés film elkészítése jó esetben két-három év. A megtérülési ideje a sikertől függően 5-10 év. Az üzletember azt szeretné, ha 13 hónap alatt térülne meg a pénze. De mint mondtam, ilyen nincs. A nyolcvanas években a magyar rajzfilmgyártás a világ animációs filmgyártásának az élvonalába tartozott. Az irigylésre méltó ötödik helyet foglaltuk el az amerikai Walt Disney és Hanna-Barbera, a szovjet Szojuzmultfilm és a japán Toei után. Rajzfilm volt az első Oszkár-díjas magyar film is. Rofusz Ferenc kapta A légyért 1981-ben. Ma pedig a magyar rajzfilmnek nincs helye, ahol igazán láthatóvá válna. Kivéve a Kecskeméten háromévente megrendezett Magyar és Nemzetközi Animációs Filmfesztivált, vagy az idei, győri Mediawave-et, amelynek programjában ezúttal a sok külföldi animáció mellett néhány magyar is látható volt. Külföldön is van lehetőségük fesztiválokon bemutatkozni? Nagy öröm, ha egy külföldi fesztiválon megjelenhetünk. Magunk intézzük a részvételi pályázást. Itt vannak a polcon Kiss Andrea filmjének, A hétfejű tündérnek a díjai, ez az egyik olyan filmünk, amit eddig több fesztiválnevezésen elfogadtak, díjakat kapott. De említhetném még a Szelavi című filmünket vagy a Mesterlövészt. Ezek is részt vettek már különböző fesztiválokon. Külföldi mozikban van esély a megjelenésre? Az Exist az Interpannóniát keresi meg filmjei forgalmazásával. A mi stúdiónk kicsi ahhoz, hogy jelentős mennyiséget, azaz kereskedelmi mennyiséget piacra tudjon dobni. Ez minimum egy-két órás összeállításnál kezdődik. De például Nyugat-Európában a mozik nagyon szabályozva vannak, a nagy forgalmazók diktálnak nekik. Milyen a filmjeik propagandája, kik végzik ezt a munkát? Ez költséges munka, mi pedig kis stúdió vagyunk. Így a propagandamunkát is mi magunk oldjuk meg. Számunkra a televíziósugárzás is inkább a reklámot s kevésbé a hasznot hozó üzletet jelenti. Mekkora lehet ez a haszon itthon, mondjuk a tv-nél? Stúdiónk egyik filmjét, a tizenegy perces A hétfejű tündért hoznám példának, amely szilikon-bábtechnikával készült több millió forintért. Ennek sugárzási jogáért a tv2 22 ezer forintot fizet 7 évre. Tehát percenként 2 ezer ft-ért vették át. Ennek a filmnek az elkészítéséhez 400 ezer forintot adott a Magyar Mozgókép Közalapítvány, a többit nekünk kellett előteremteni. Mínusz a haszon, de öröm, hogy látható a film. Támogatják a fiatalokat, lehetőséget adnak, hogy diploma- vagy egyedi filmjeik itt készüljenek el. Ilyen gazdagok? Ezt a gyönyörű feladatot az utóbbi időben vállaltuk föl, mert szükség van az utánpótlásra. Pályázatok útján pedig némi pénzt is kapunk, mint említettem. Az idén például a Nepp József-Ternovszky Béla munkájának - Macskamesék - folytatásán kívül csupa fiatal alkotó tervével pályázunk. Ezek közül megemlítem Hegedűs Márton Átváltozó művész, Kiss Andrea-Szabó Zsuzsa A kisfiú és az oroszlán, Keresztes Dóra Lélegzet, Riedl Katalin Tündérkék című filmtervét. A diplomafilmjét készítő fiatal valójában ingyen dolgozik, mi a technikai lehetőséget adjuk meg neki. A magyar animációnak mi a jövője? Az animációs rövidfilm készítése ma Magyarországon semmiképp nem tekinthető üzleti vállalkozásnak. Magának a műnek a létrejötte a fontos, nem a vele járó kereskedelmi mutatók. Természetesen ezzel együtt az is fontos, hogy az elkészült alkotásokat az Art mozi hálózatban vagy máshol vetítsék. Például, hogy a tv-csatornákon az egész ország közönsége elé kerüljenek, fesztiválokra kijussanak, hogy fönnmaradjon a magyar animáció.
14 KByte
21 KByte
35 KByte
23 KByte
17 KByte
34 KByte
18 KByte
21 KByte
18 KByte
31 KByte