|
104 KByte |
Az első mozielőadást Sziklai Arnold - jelenleg párisi lakos - mutatta be az Andrássy úton, a 41. sz. alatt, ott ahol ma Eisler és Vértes kályhakereskedése van. Ez 1896-ban volt, a kiállítás évében. A rendőrség aktáiból nem derül ki ez, még pedig azért, mert 1896-ról nem vezettek pontos könyveket, mint amilyeneket ma vezet a fáradhatatlan, kitűnő Császár kapitány és így nem tudtunk ráakadni a pontos aktaszerű nyomra. De, hogy ez 1896-ban, a millennium évében volt, egy adat támogatja. Akkoriban, az ezredéves kiállítás alkalmával mutatták be Pesten a Munkácsy-féle Ecco homo képet. Ezt a képet megtekintette ő felsége a király. És erről a látogatásról Sziklai Arnold kinematográf felvételt készített. Az első kinematográf-előadás és az első kinematográf-felvétel tehát ekkor történt Budapesten. Megjegyzendő, hogy Sziklai Arnolddal úgyszólván egyidőben egy francia ember is jött Budapestre, aki Sziklai után néhány héttel a mai Royal-kávéház helyén kezdte meg előadásait. Sziklai Arnold vállalkozása néhány hónapig állott fenn, a vállalkozó 18 ezer koronát fizetett rá a vállalkozásra. Az Erzsébet-köruti mozi még hamarabb becsukta kapuit. Ezek a kinematográf első nyomai Budapesten. 1897 november 22-én kapott Lévy Adolf budapesti nagydiófa-utcai lakós 2537/97. sz. alatt engedélyt arra, hogy mint a Lumiere testvérek lyoni cég itteni megbízottja Kerepesi-út 11. szám alatt a Reyner-féle sörház udvari termében mozgófényképeket mutathasson be. Ez a helyiség 120 ember befogadóképes volt és 3-tól 8-ig tartott az engedélyokmány szerint előadásokat. A Lévy-féle vállalkozás két hónapig működött, 1898 január 30-án a rendőrségen bejelentette megszűnését. De már 3-4 hét múlva feltámadt haló poraiból: mert 1898 évi február 27-én Herbst Samu budapesti lakos engedélyt nyer arra, hogy Kerepesi-ut 11 szám alatt mozgófényképeket mutathasson be. Az engedélyokmányban a vállalat tulajdonosaként Herbst Samu, üzletvezetőjeként Lévy Adolf szerepelnek. Ez a vállalkozás pont két hónapig tartott: április 27-ike a megszűnésének dátuma. 1898 május 14-én 1261-98 iktatószám alatt kér és kap engedélyt Décsi Gyula - Ősbudavára igazgatója, hogy Kosmograph néven Ősbudavára területén mozgófényképeket mutathasson be - ez a vállalkozás is csak egy szezont élt meg. 1899 évben a Dob-utcában a Kohn-féle kávéházban mutattak be mozgófényképeket, itt látta meg Ungerleider Mór, és a tulajdonost, Engel Miksát gépestül szerződtette a Velence kávéház számára. 1899 dec. 9-én kapott engedélyt Neumann és Ungerleider arra, hogy a Velence kávéházban mozgófényképeket mutathasson be. Ettől kezdve - több kávéház mutatott be mozgófényképeket. Az első önálló kizárólagos mozgószínház özv. Fényes Mártonnéé volt, aki 1902 április 5-én kezdte meg a Városligetben előadásait. Röviddel ezután jött Narten, aki 1902 december 11-én ütötte fel a Teleki-téren mozisátorát. 1903 július 5-én a Városligetben megnyílik Fischné mozgószínháza. 1904-ben már hét önálló mozi is működik - a több kávéházi mozielőadás mellett.- Narten a Pacsirtamező-utcában állította fel sátorát és ott működött két hónapig, míg Ősbuda május 14-én kezdte meg a mozgóelőadásokat és augusztus 11-ig folytatta. Mindezen üzletek - úgy Narten 1905. évi Teleki-téri üzlete is - valamint 1906. évi Dohány-utcai vállalkozása is - nem voltak állandó jellegűek, hanem csak úgynevezett szezonvállalkozások. Az első állandó kizárólagos mozgószínház, amely egyébként még ma is fennáll, 1906 február 20-án nyílott meg Budapesten az Erzsébet-körút 27 sz. alatt. - Neumann és Ungerleider voltak ennek az első állandó mozgószínháznak az igazgatótulajdonosai. Ettől kezdve azután gomba módra szaporodtak a mozgószínházak Budapesten, de e fejlődés története alapjában véve már nem a mozi története. Ez már a pesti üzleti pszikologiához tartozik. Az első állandó mozik fenomenálisan mentek, amire persze nálunk, ahol az emberekben a követés ösztöne bámulatosan kifejlődött, gomba módra szaporodtak a mozik, és ma ott tartunk, hogy maholnap több mozi lesz Pesten - mint mozilátogató.
| 116 KByte
| 109 KByte |