Filmkultúra: Szemle: Lapszemle: 2000.02.26-2000.03.30.

Báthory Erzsi	Lapszemle: 2000.02.26-2000.03.30.
Bemutatók - kritikák Kritikák Interjúk Riportok Eszmefuttatás Filmszakmai hírek, események

Bemutatók - kritikák

A mi szerelmünk
magyar-lengyel, 1999, Hunnia Filmstúdió-Gambit Production
r,f: Pacskovszky József, o: Gózon Francisco, z: J.S. Bach, Mendelssohn, v: Szentandrási Éva, d: Estan Monica, Hujber Balázs, k: Jodál Ágnes, h: Juhász Róbert, gyv: Kormos Andrea
producer: Simó Sándor, Jan Kidawa-Blonski
sz: Major Melinda (Emmi), Bertók Lajos (Légoza László), Erik Desfosses (Alex), Jan Kidawa-Blonski (Grund)
színes, 100 perc, 35 mm, magyar-francia-lengyel hang, magyar felirat
b: 2000. március 02. Budapest Film

uristen@menny.hu
magyar, 1999, MAFSZ, Inforg Stúdió
r,f: Stefanovics Angéla, Kálmánchelyi Zoltán, Végh Zsolt, o: Dobóczy Balázs, z: Vígh Roland, v: Politzer Péter, Szabó Ferenc, d: Pataki Gábor, k: Szűcs Edit, h: Várhegyi Rudolf, gyv: Balika Gergő
producer: Győri Csilla, Muhi András
sz: Végh Zsolt (Úristen), Dióssy Gábor (Mózes), Scherer Péter (Szent Péter), Kalmár Tamás, Lecső Péter, Csányi Sándor, Kálmánchelyi Zoltán, Hernádi Csaba, Stefanovics Angéla
színes, 22 perc, videó
b: 2000. március 02. Inforg Stúdió és Budapest Film

Jadviga párnája
magyar, 1999, Mafilm Rt.
r,f: Deák Krisztina, í: Závada Pál, f: Deák Krisztina, Závada Pál, o: Balogh Gábor, z: Selmeczi György, v: Csákány Zsuzsa, d: Romvári József, k: Szakács Györgyi, h: Sipos István, gyv: Tímár László
producer: Marosi György
sz: Tóth Ildikó (Jadviga), Bodó Viktor (Ondris), Roman Luknar (Franci), Csomós Mari (Ondris anyja), Ónodi Eszter (Jadviga barátnője)
színes, 130 perc, 35 mm
b: 2000. március 30. Budapest Film

... a dolgozat hol vérszegény jeleneteken és dialógusokon, hol a dramaturgia hiteltelen fordulatain bicsaklik meg. A legszebb valóban az, amikor Emmi hirtelen átvált az addig gyengéden dédelgetett vőlegényéről, Alexről az egészen addig benne láthatóan semmit meg nem mozgató Légozára, ez egy tetőpont, katarzis viszont a fasorban sincs, csak bosszankodhatunk kedvünkre...
... Hogy eljön vagy sem: rejtve marad, s minket ez ekkor már nem is igazán érdekel.

Hiábavaló keresés
Pacskovszky József: A mi szerelmünk
MaNcs, 2000.03.23. - greff -

... a fiatalember a történet reális (populáris?) szintjén egy nő után szalad. A szerelmet keresi egy hús-vér nő konkrétságában. A szóban forgó nő viszont már a szerelem elvont ideálját keresi, amit belerejtettek egy filmtekercsbe. Ennek az ideának viszont ideje van, mégpedig múltideje, hősnőnk tehát a gyökereit keresi. A gyökerek persze csak sült-realista szinten a nő gyökerei, mivel, ha a nő maga a szerelem, a szerelmet pedig a férfi keresi, a parallaxis-játék a film végére elfogadtathatja velünk, hogy a nő attól és úgy létezik, ahogy a férfi látja. Tehát övé a nő múltja is, vagyis minden, amit ebben a filmben keresni és megtalálni lehet. Összefoglalva: adva van a létezés titka, szerelembe csomagolva, a gyökerek titka, szerelembe csomagolva, és a szerelem titka- ugyancsak szerelembe csomagolva. Bántóan kategorikus kimondani: ez így együtt - sok ...
... szerethetjük egy viszonylag fiatal, de már nem naiv ember optimizmusát. Aki úgy látja, ilyen lesz a XXI. század. Ilyen is lehet. Szerelem és mozgókép férnének meg benne majd békésen. Együtt élnek majd, a szép és komoly Európában, melyet addigra - nyilván hamar - tényleg meg lehet majd határozni egy Párizs-Gdansk-Budapest háromszöggel. Szenvedélyes és kulturált lesz ez a Pacskovszky-féle Európa. És nagyon szerelmes ...

Keresd a nőt, aki keres!
A mi szerelmünk
Filmvilág, 2000/március - Hirsch Tibor

... nem a magyar irodalom, hanem a családi legendárium egyik ékkövét választotta filmje alapjául ...
... A történetek párhuzamosságának játéka A mi szerelmünk című film vágástechnikájában is megmutatkozik. A rendező többször eljátszik azzal a speciális megoldással, hogy két azonos helyzetet vagy helyszínt úgy helyez egymás mellé, mintha ugyannak a jelenetnek egy következő beállítását látná a néző, de a következő pillanatban kiderül, hogy más szereplőkkel folytatódik ugyanaz, más helyszínen vagy más időpontban. Például Légoza és menyasszonya szerelmi évődésének eleje után Emmi és Alex szerelmi együttlétének vége következik ...
... Emmi felgöngyölítette nagymamájának szerelmi történetét, megtalálta nagyapja, Antoni Paczkowski sírját, és rádöbbent, hogy a nyomozás maga volt a történet ...

Szőttes szerelmi szálakból
Napi Magyarország, 2000.03.02. Péczely Dóra

... fontos, kivel tér ide vissza, kivel lép a centrumba. Hiszen a szerelem lényege is ez: valakivel egy új középpontot találni, ami mégis ősidőktől fogva van. László a kijelölt napon elmegy a kőhöz, ráül. Vár. A helyzet persze nem egyszerű. Emmi egy másik férfival jár, aki épp válófélben van (itt beugrott egy szójáték: válogat). Lászlónak meg talán menyasszonya van. Ezért, hogy Emmi nem látja meg az igazságot. Hezitál, gondolkodik. Billeg a közép és a szélek között. László ül a kövön. Vár. Ezzel a várakozással ér véget a film. Jegyezzük meg ezt a képet. Csak ez a várakozás van.

Az élet köldöke
(A mi szerelmünk)
Magyar Demokrata, 2000/9. Végh Attila

... A forgatókönyvíró-rendező duplafenekű játékot eszelt ki: Emmi, Alex és Légoza tulajdonképpen a több évtizeddel ezelőttihez hasonló, félrelépéses szerelmi háromszög történetbe keverednek ...
... Pacskovszky a pszichológiai hitelességről a sorsdöntő pillanatban (is) könnyen megfeledkezik. Emmi egészen addig, míg Légoza a francia kisváros szállodájában fel nem bukkan, semmi jelét sem adta, hogy érdekelné őt a szemtelen és erőszakos fiatalember, hogy valamennyire is vonzódna hozzá. Ezért is meglepő, hogy a férfi rajongásától elgyengülve (?) vagy egyszerűen csak kíváncsiságból, hirtelen felindulásában (?) odaadja magát, s szenvedélyesen szeretkezik vele. Utána meg úgy viselkedik, mintha semmi sem történt volna ...
... A filmmel az a baj, hogy a cselekménye érdektelen, tét nélküli ...
... Még azok a film jobban sikerült részei, amikor a helyzet- vagy jellemkomikum kicsit felpörgeti a játékot ...

Vonzások és választások
A mi szerelmünk
Magyar Hírlap, 2000.03.02. Gervai András

... Furcsa paradoxon: az impresszionisztikus snittek és melankolikus hangulatok izgalmasabbak Emmi sztorijainál, melyben egymásra torlódnak a közhelyek. Pacskovszky éppen azzal maradt adós, ami Kosztolányi-interpretációját hangulatossá tette: a celluloid "rímes, furcsa játékával", a költői emelkedettséggel, a cizellált formanyelv leleményeivel ...
... ahelyett, hogy közüggyé vált volna, eredetiség híján szépelgés, belterjes magánügy maradt az intellektuális kaland a vásznon ...

Párhuzamos szerelmek (A mi szerelmünk)
Népszabadság, 2000.03.03. Veress József

... Rendezőként szakmai biztonsága vitathatatlan, filmíróként érdekes ötletei vannak, figurateremtésben, helyzetek és viszonyok árnyalt kidolgozásában azonban messze alatta marad egy érzékeny, tehetséges rendező igényeinek. Ide érzékeny írói tehetség kellene ...
... a néző hoppon marad. Csak egy történetet lát, ami belső energiák nélkül már nem is olyan különös ...

Szerelmek és gyilkosságok (A mi szerelmünk ...)
Népszava, 2000.03.02. Bársony Éva

... az a kiindulópontja, hogy ma is vállalható ez az elbeszélői magatartás, mégpedig azért, mert létezik és elmesélésre méltó a mindent elsöprő, szenvedélyes és szentimentális szerelem. A giccses képek, a fals szerelmi jelenetek és a jóindulatú hazugságok iránt igen nagy megértést tanúsító néző talán el tudná fogadni a film végén is az efféle szerelem tételezését, ha nem húzódna óriási hasadék a szavakban kimondott és képekben felmutatott szerelemideál és a történet hőseinek magatartása között ...
... mindenki, még a rendező is komolyan veszi ezt a léha lányt, pedig pontosan az hiányzik belőle, amivel megbabonázhatná a férfiakat: a csábítás ereje. Major Melinda rendkívül mereven, feszengve, kimódolt kedvességgel játssza végig Emmi szerepét, nyoma sincs benne a mozi megannyi nagyasszonya, Dietrich, Ekberg vagy Jeanne Moreau erotikus bájának, amellyel a legléhább női hősöket is be tudták lopni a nézők szívébe ...
... a szellemes jelenetek megkérdőjelezik, hogy Pacskovszky egyébként tényleg komolyan tudja-e venni romantikus hőseit és lírai képeit. Isten tudja, én jobb szeretném azt hinni, hogy egy nagy blöff az egész film. Aki áhítatosan néz, az is kacsinthatna néha.

Ki beszél itt szerelemről? (A mi szerelmünk)
Élet és Irodalom, 2000.03.31. Stőhr Lóránt

... Az uristen@menny.hu nem művészfilm, inkább olyan, mint egy vásári komédia, vidám, egyszerű, pergős, didaktikus és tanulságos. A filmezéshez nem is különösebben értő három alkotó - Stefanovics Angéla színész szakos a főiskolán, Végh Zsolt kiesett onnan a harmadik rostavizsgán, és most segédszínész Kaposváron, Kálmánchelyi Zoltánt pedig hatodszorra sem vették fel - a konvenciókkal mit sem törődve filmezni akart, és ez a hazai viszonyok ellenére már harmadszor sikerült nekik ...

uristen@menny.hu
Ahogy tetszik
Magyar Hírlap, 2000.02.26. Bi.L.

... Ez a film több mint ígéretes munka. Művészkedésektől mentes, kacagtató szatíra. Hősei inkább típusok, mint egyéniségek, de éppen ettől válik a film olyan mulatságossá, a figurák olyan borzongatóan ismerőssé ... A húszéves Stefanovics egészen kivételes tehetség, komolyabb szerepet is elbírna a vállán. Ezért is szurkolok a csapatnak, hogy új tervük, egy nagyjátékfilm, megvalósulhasson ...

Peti, Óz és az Úristen (uristen@menny.hu)
Népszabadság, 2000.03.10. Dóka Péter

... Az uristen@menny.hu társaság istenének azonban már nem kell ezeken a káprázatos, de mégiscsak kényelmetlen dialektikus folyamatokon általesnie. Ez egy barátságos, alkalmi isten, akiről nem tudnám garantálni teljes bizonyossággal, hogy ő a mi teremtőnk, vagy akárcsak társszerzőnk ...

Érvek, vélemények
Népszabadság, 2000. 02.29. Forgács Zsuzsa

... Nem gondoltam volna, hogy ez a napló, a regény szerkezetének rendjét elhagyva, lábjegyzeteitől megfosztva, lineárissá téve a sztorit, flash blackek nélkül, tehát leegyszerűsítve is jó rendezői koncepció lehet. Igaz, a filmből így szintén klasszikus film lett. Kicsit sem formabontó, és nem jelent újat a regényhez képest, csupán annak egyik jól kézzelfogható, a sárkánylelkű nőről szóló legmarkánsabb szálát ragadta meg ...
... sikerült beletrafálnia Ondris és Jadviga különös érzékenységű párkapcsolatába, és érdekessé, sőt ismerőssé tennie a néző számára ...

Pár(na)kapcsolat
Deák Krisztina: Jadviga párnája
MaNcs, 2000.03.16. - sisso-

Kritikák

... a magyar mozgóképtörténet egyik legbizarrabb filmje. Márpedig e történet bővelkedik különös kinematográfiákban: Moholy-Nagy fénykompozícióitól Erdély, Tóth János, Jeles vagy Bódy munkáiig. Ám utóbbiak mindig iskolákhoz, stílusokhoz voltak kapcsolhatók: a leggyakrabban az experimentalizmus változó irányzataihoz. Bollók Csaba szikrázóan tehetséges munkája ezzel szemben a magány filmje; nem pusztán azért, mert hősei magányosan, számkivetetten kóborolnak térben és időben, hanem azért, mert a mű maga társtalan: nem tudni, honnan hajtott - épp itt - ki, s hová nyúlnak a gyökerei ...

Az akkumulátor feltöltésének folyamata (Észak, Észak)
Élet és Irodalom, 2000/9. Báron György

... és látjuk, hogy a szabadság vak. Ragasztódik neki majd szem - uhu-szerű, narancssárga - , de csak hogy megborzongjunk: a bronznő éles, komor tekintetébe nincs bejárat, kifelé figyel, mint aki nincs ...
... Hogy a posztmodern széttöredezettségbe-vetettségen túl nem nagyon jutunk, az baja ennek az egyébként jó filmnek ...
... Transzcendálás híján a szürrealizmus törvényszerűen magába fordul, és kiderül, hogy a "minden megtörténhet" és a "semmi nincs" egy és ugyanaz. Mély, vak immanencia trónol a történeten, trónol az életen, a filmen ...

A sötétség trombitája
(Anyád! a szúnyogok)
Magyar Demokrata, 2000/8. Végh Attila

... bő három évtized alatt az álmodozások korából alámerültünk a káromkodások korába, amelyben - ismét Jancsót idézve - "azon kívül, hogy hányingerem van, csak röhögni tudok" (Filmvilág, 2000/1.) ...
... Aki üzenget, az valamit komolyan vesz, ám Jancsó immár nem üzen semmit: beint hatalmasat, ezt nektek, évtizedekig hülyítettetek mindenfélével, lám, még néhány éve is, reménytelen, seggfejek vagytok, balfaszok és gazemberek, mással szórakozzatok. Ám egy dolgot mégiscsak komolyan - halálos komolyan - vesz: a múló időt, az öregedést, az elmúlás szépségét és tragikumát, azt, amihez nem érnek föl a hamis próféciák ...
... a szimbolikus beszédmódnak vége szakadt, s vele együtt a hosszú beállításoknak, a belső vágásos szerkesztésnek, a koreografált mozgásoknak, a szigorú menetrendet követő kocsizásoknak; helyüket játék, humor, virtuóz vágások, közelik és szuperközelik, rögtönzött dialógusok, színészi-operatőri improvizáció foglalták el ...
... Ehhez képest az új film világa egysíkúbb, olyan, akár a címben megelőlegezett vaskos káromkodás. Nem csak Jancsó megrendítő személyes jelenléte hiányzik a képekről, hanem azok a virtuóz és követhetetlen szerepváltások is, amelyek a Lámpás ..-ban mindenki számára felismerhetően mutatták az utóbbi időszak szerep- és identitás-váltásait ...
... ugyanabból az öntörvényű, szabad művészi attitűdből fakadnak, amiből a remeklései. Hogy nem akar megfelelni a múló divatoknak, a "hazugságpiacon" (Brecht) ágaskodni a rézfillérekért, hanem rendületlenül mondja a magáét, most épp vadul, káromkodva, mert csalódott és tele van a töke ...
... nem tartozik az életmű legjobb darabjai közé, ám belőle ugyanez az ethosz sugárzik - s vélhetően ebben kell keresnünk a nyolcvanhoz közeledő rendező váratlan művészi megújulásának titkát is.

Káromkodások kora
Anyád! a szúnyogok
Filmvilág, 2000/3, Báron György

... A mű centrumában az identitását kereső középnemzedék áll, amely az egyik oldalról hiányos műveltséget örököl, a másik oldal felé pedig élelmességgel, durvasággal, üzletiességgel próbál - rosszul - alkalmazkodni. A hihetetlen mennyiségű beszéd az ő identitáskeresésük lenyomata. Úgy kapják le a levegőből a fordulatokat és idézeteket, mint a Lámpásban a Kapa a sört. Megforgatják, megízlelik, egymásnak dobják, anélkül, hogy kezdeni tudnának vele valamit, akár Rosencrantz és Guildenstern, a két örök mellékszereplő Tom Stoppard darabjában. Az Anyád egyedülállósága az elsősorban Kapa és Pepe körül hullámzó rendkívül heterogén szöveg(elés) tengerben mutatkozik ...
... nincs mögöttük semmi, mint ahogy az idézetek is teljesen üresek immár. Az "egyenlőség, testvériség" annyi, mint az "isten, isten". A Szabadság (-szobor-) pedig vak.

Lehet kimenni! (Anyád! a szúnyogok)
Élet és Irodalom, 2000/10. Stőhr Lóránt

... ennyi műfaj, ennyi egymást kioltó hangulat, ennyi egymásnak ellentmondó szándék nem férhet meg egyetlen filmben ...
... Tézis, antitézis után jöhet a szintézis: csak egyvalaki állíthatná meg a magyar Arturo Uit, hősünk, akiről eddig nem is tudtuk, hogy két lábon járó allegória, a jóravaló Polgár megtestesülése. De mert nem vagyunk különösebben derűs kedvünkben mostanában, csak szintézis van, heppiend nincs - a jó hamar elbukik ...
... A modellszerű ábrázolás azonban ingoványos terep: bele lehet süllyedni. A társadalom modell úgy-ahogy összeáll, de látszik: ragasztott és fabrikált. A ragasztó ráadásul néha nem is köt. Vagy rossz helyen, és akkor már késő; nem lehet újabb modellt gyártani. A modellben az emberi motivációk helyett címkék találhatók. A Rosszfiúkban megjelenített jellemek ezért ellentmondásosak és/vagy hiányosak ...
... Modell vagy valóság, mindegy is, ez a baljós eshetőség valóban fenyeget, csak hát a címlapsztorikból a legritkább esetben tudhatjuk meg az okokat. A főhőst agyonverik, és hiába sugall mást a zárójelenet Beatles ihlette kirohanása, a jó elpusztult, a diktátor pedig a városka demokratikusan választott polgármestere lett.

Jószándékkal kikövezve
Rosszfiúk
Filmvilág, 2000/3. Galambos K. Attila

... (a Rosszfiúk) termékenyen szolgálhatta volna a rendszerváltás utáni Magyarország hatalmi és erkölcsi viszonyainak hiteles művészi megelevenítését. Hiszen adott egy, a társadalmi előítéletek szerint a priori rossz közösség, bűncselekmények elkövetése miatt nevelőintézetbe utalt fiatalok hada. Akikből katonás drillt, mint szocializációs elvet ideájának tekintő militáns, egykori katonai kiképző valóban szabadcsapatot, már-már magánhadsereget farag. S erre a bandériumra támaszkodva letöri a védelmi pénzekben utazó helyi maffia hatalmát, majd segítségükkel meg sem áll a polgármesteri székig ... ismétlem: ez jó sztori, ebből lehetett volna egy napjaink valóságáról hitelesen és izgalmasan szóló filmet készíteni. Csak hát azt is ismétlem, hogy koncepció, átgondoltság, esztétikai koherencia, precizitás, miegymás. Azért, hogy legközelebb jobb legyen. Pontosabban, hogy a nívós közönségfilm, vagyis mindannyiunk érdekében fiúk, jó legyen.

Rosszfiúk
Kritika, 2000/3. Mátyás Győző

... Kiindulásként el kell fogadnunk, hogy A napfény íze nem európai művészfilm, nem is szerzői film, nem csak - sőt nem elsősorban - magyar közönségnek készült. Nem kérhetjük számon rajta a magyar történelem eseményeinek pontos rekonstrukcióját, a szakmai körökben is vitatott kérdések megválaszolását. Saját műfaján belül viszont - széles nézősereghez szóló, igényes zsánerfilm - nem sok hibát róhatunk fel neki. Látványvilága, a fényképezés, a díszlet, a jelmez, hibátlan: szép is, hiteles is. A forgatókönyv mestermunka a maga nemében, amelynek - helyenként ugyan bántóan lapos motívumok felhasználásával - sikerül követhető egységbe rendeznie száz év történéseit és számos szereplő életútját ...
... A napfény ízének üzenete már nem is lehetne világosabb: vállald önmagadat! ... sorban állnak az emberek a pénztárak előtt, és az említett viták is magyarok között folynak. Alapvetően ideológiai viták. És ez az én bajom. Mert nagyon jó, hogy van egy olyan magyar mozidarab - mindent összevéve amellett teszem le a garast, hogy mégis magyar -, amely érdekli és foglalkoztatja a hazai közönséget, és ez javára írandó...
... (Szabó István, szerk.) újabb filmjeiben azonban, legyenek bármilyen értékesek, mesterien kimunkáltak, túl sok a tézis, túl kevés az ember. Eleven, csupa ellentmondás hősök, szabálytalan sorsok helyett tipikus figurákat látunk korspecifikus helyzetekben, jó és rossz választásaik a kor dilemmáit képviselik, jellemük és életpályájuk ideológiai és ideologikus kategóriáknak feleltethető meg ...

Gyógykeserű
A napfény íze
MaNcs, 2000/10. Bori Erzsébet

... a filmhősök monologizálnak, szónokolnak, és szabályos időközökben szerelmeskednek. Ez szabja meg a film ritmusát. A magánszféra viharai, kudarcai rendre visszhangozzák a történelem hullámcsapásait, bár itt a szimbolizmus nem átlátszó, inkább zavarosan homályos. Feltűnő a Sonnenschein-Sors család férfitagjainak szexuális passzivitása, és feltűnőek a már-már incestuosus párkapcsolatok. Ezek lennének hivatva jelképezni a zsidók befeléfordulását, elkülönülését, dekadenciáját? Ki tudja? ...
... ha a sztori erőszakolt és mesterkélt, mi marad még? Maradnak a gyönyörűen fényképezett budapesti középületek, zsinagógák és kávéházak (minden dicséret Koltai Lajosnak), marad a gyakran felcsendülő, fájdalmasan szép Schumann-motívum, és maradnak, nem utolsósorban, a világsztárok kiváló alakításai. Manapság talán ennyi is elég a világsikerhez.

Pesti napló (A napfény ízéről is, a szerk.)
Élet és Irodalom, 2000/9. Sanders Iván

... Ebben a filmben ugyanis az a legizgalmasabb, hogy miközben Gothár Péter nyilvánvaló módon feladja az autonómia közvetlen célkitűzéseit, mégiscsak zárt és önmagában megálló mű kerekedik ki a kezei alól. Egyetlen elemet kiemelve: a rendező konokul ragaszkodik hozzá, hogy a filmet alárendelje a szobornak. Az egész művet áthatja a szolgálat ethosza, amit egészen más regiszterben és talán megütközést keltve úgy is fogalmazhatnánk, hogy az Akasztottak című film Böröcz András Akasztottak című szobráról készült ismeretterjesztő képzőművészeti kisfilm, Dés László kísérőzenéjével ...
... a vizuális elem a biztosíték, hogy Böröcz alkotásában ne - vagy ne csupán - akasztott embereket, hanem akasztott szobrokat lássunk ...
... Azzal, hogy nem egyszerűen akasztott emberek szobrait, hanem akasztott emberek emberek módjára felakasztott szobrait látjuk, Böröcz András kizárja műve közvetlen és közhelyes értelmezésének lehetőségét. Az akasztott embert az akasztott szobor perspektívájából látjuk, miközben az akasztott szobor látványát az akasztott ember képe értelmezi - többek között ez a konstelláció adja a szobor kiváltotta bizarr benyomásokat. S a perspektívaváltás Gothár filmjének a kiindulópontja is ...
... Böröcz mondja: " a megszólaltatás tébolyult fizikai erőszakra hasonlít: halottakat vernek!" S valóban, az Amadinda kiváló zenészei egyöntetűen számolnak be a meghatározhatatlan iszonyatról, valamint az erős gátlásokról, amelyeket a "hangszerek" megszólaltatásakor le kellett küzdeniök ...
... nem egy, hanem legalább két tabu megsértéséről van szó, ráadásul mintha ezeket a tilalmakat azonos szinten és egyenlő erővel fogalmaznák meg: halottakat és szobrokat nem verünk! Mintha abban a kultúrában, amelyben mozgunk, ugyanazok a szabályok vonatkoznának a holttestekre és a műalkotásokra: a műalkotás olyan mint a holttest, a holttest pedig önmagában is műalkotás ...
... Gothár nem holttesteket, szobrokat filmez: műalkotást, s főként az érdekli őt a szobrokban, ami műalkotássá teszi őket. Filmjéből így nyomban kizárja az összes tematikus asszociációt. Nem filozofál halálról, nem szól élő és halott testről, nem spekulál az akasztottak morális minőségéről. Könnyen lehet azonban, hogy éppen ezért sokkal többet, s filozófiailag is érdekesebbet tudunk meg tőle halálról, halott testről, moralitásról ...
... Gyönyörű képpel indul a film ...

Képek üzenete
Az Akasztottakról
Beszélő, 2000/2. Kisbali László

... megszokhattuk már, hogy errefelé a művészeti import nem megy egy az egyben. E film esetében ez úgy néz ki, hogy nagyon kult a Ponyvaregény is, meg a Trainspotting is, de hát egy darab hozzánk hasonló kallódó entellektüel nem szerepel egyikben sem, és ugye azért mi is szeretnénk bekerülni, velünk is megtörténhetnek néha filmbe illő epizódok, sőt jobb napjainkon több is ...
... Meg kell még emlékeznünk a képi találékonyságról, amely tovább halmozza az utalásokat, kitűnő operatőri munkával párosulva. A Quimby zenéje csak fokozza az élvezetet, jól illik a film tempójához, sőt egyes jelenetek klipszerűségének és bizonyos gegeknek egyenesen ihletője is.

Bekerültünk
Molnár Péter - Gayer Zoltán: Ponyvapotting
MaNcs, 2000.03.23. Hegedűs Orsolya

... Závada szövegének nyelvi rétege-rétegei helyett hasonló igényű filmnyelvi, képi bravúr nem fedezhető fel, sőt ennek igénye, szándéka sem. Jól érzékelhető viszont a "realista" szándékú, "hitelesen csillogó" látványvilág, szép és igényes tárgyi világgal, gondos környezetrajzzal, mögötte sajnos egy meghökkentően semmitmondó történetváz ...
... Egy Bovaryné, aki teljesen érdektelen. A hatos villamoson több van belőlük ...
... ritkán sikerül, ami Gödrösnek itt sikerült: a leegyszerűsítés, a történelmi kifestőkönyv, melynek kivághatók a figurái és öltöztethetők a gyerek-, a kamasz- a családoptika hol negédes, de gyakran közhelyes színeivel megfesteni a korrajzot. Elég hagyománytalan mindez a magyar filmművészetben, s ha Gödrös előző, "vájtszeműen" értelmiségi, réteghumorú opusza (Wolframbarát) után valaki ezt várta volna ...
... Szőke András Helyfoglalás avagy a mogyorók bejövetele című - bizarr komédiája fölényesen nyerte el az egyetemisták díját ...
... "eurokonform" magyar film? ...
... hamis igény a "realista" mozi ...

Olyan, mintha élne?
A 31. Magyar Filmszemle után
Kritika, 2000/03. Bikácsy Gergely

... Szilágyi tiszteletreméltóan megmaradt szemiotikusnak, pontosabban szólva szemiológusnak: amibe annak idején belefogott, azt építi azóta is - ha jól értem könyvét. S ez valóban tiszteletreméltó, azzal együtt, hogy a nemzetközi szemiotikai érdeklődés mintha a filmről a mozi irányába tolódott volna el ...
... nem akkor beszélünk, amikor ideje van, hanem máskor. Akárhogyan is van, most már bízvást vehetjük olyannak a helyzetet, hogy Szilágyi könyvével ledolgozódott egy bizonyos lemaradás ...
.minden bevezetés és felkészítés nélkül csak .. Éppen ezért megérdemelt volna egy alaposabb és elmélyültebb kiadói előkészítést. A kötet úgy elkezdődik ...

Jeltan félmúltban
Szilágyi Gábor: Elemi képtan elemei
Filmvilág, 2000/3. Horányi Özséb

Interjúk

... Jadviga nem akarná annyira Ondrist, ha nem szeretné olyan hatalmas szerelemmel, akkor nem lenne tétje az egésznek. Egy nő nem hazudhat magának ekkorát - legalábbis Jadviga nem ilyen. Pontosan tudja, hová jön vissza Németországból. A hazatérés nem lehet csak önbüntetés vagy bosszú. Szerintem Jadviga rettenetesen akarta ezt a házasságot, és azt is, hogy ez a kapcsolat jó legyen. Igen, nagyon is egymásnak valók, csak mindig kicsúszott alóluk az idő. És olyan korban játszódik ez a regény, amikor mások voltak a szabadság határai. A kor, amiben élünk, bizonyos szempontból magában foglalja a lehetőségeinket ...

Jadvigával az ágyban
Tóth Ildikó színésznő
MaNcs, 2000.03.16. Horeczky Krisztina

... (A mi szerelmünk-ről, szerk.) ... egy idő után a nyomozásnál jobban kezdett érdekelni a magánéleti szálak felfejtése és elvarrása. Rossz érzéssel néztem azokat a jeleneteket, amikor a nyomozásról beszéltek, valahogy nekem nem jöttek át igazából, vissza is vettem belőlük. Elég furcsa, hogy kritizálom a filmet, mikor épp kijött a mozikban, de hát én is csak egy néző vagyok. Szeretem ezt a történetet, bizonyos elemeit nagyon, másokat nem annyira. Rengetegszer átírtam. Végül kicsit személyesebbre sikerült, mint az Esti Kornél, de emiatt veszélyesebb is a dolog ...
... szerettem volna egy így jöttem-filmet csinálni. Én így éreztem magam az elmúlt években, ezt láttam a környezetemben, ezek olyan emberek, akiket valamilyen szinten ismerek ...

"Szép filmeket szeretnék"
Pacskovszky József filmrendező
MaNcs, 2000.03.23. - greff -

... A legnagyobb probléma az, hogy az emberek nagy többségének a mozin, a videón és a tévén kívül nincs mivel eltöltenie az időt. Aki nem él kábítószerrel, annak ez lesz a kábítószer. Nem az ölés, a vér látványa, hiszen egy-két kivételtől eltekintve a háborús filmek nem mennek, ahol pedig van ölés és vér is. Ma az köti le az emberek figyelmét, hogy a másikat hogy üldözik. Talán valami hasonlót keresnek a nézők ahhoz, amiben élnek, mégis olyat, amiben nem érinti meg őket a valóság. Erre vannak kitalálva az akciófilmek ...

Rambo-pánt, techno, halál
Grunwalsky Ferenc az erőszakkal játszó kommersz filmekről
Népszava, 2000.03.25. Bársony Éva

... Mikor kint nappal volt, a színházban akkor is sötét. Álomszerű, furcsa, mégis otthonos világban nőttem fel ...
... otthon, vagyis a pécsi színház egyik termében, anyám egyik színésznő kollégája próbálta belőlem kihozni a szenvedélyeket. - Kiabálj! De nem mertem. - Kapd fel azt a széket! Dobd el! Dobáld a székeket! S éreztem, hogy megemelkedik az adrenalinszintem. Magam is ámultam, mi tört ki belőlem ...

A színész olyan, mint a prizma
Kamarás Iván a regulákról, a barátságról s az üvegtörőkről
Népszabadság, 2000.03.25. Bogácsi Erzsébet

... 1944. augusztus elején, az oroszlán jegyében született. Tény vagy nem tény?! ...
... Magyar cége, az InterCom 1989-ben alakult ... "föltörte" a magyar forgalmazói piacot ...
... A magyar filmgyártásba azért kapcsolódtunk be, hogy bebizonyítsuk a kételkedőknek: a magyar filmmel tulajdonképpen semmi baj sincs. Ha a forgatókönyv jó, ha a szereplők tehetségesek és jól vannak összeválogatva, ha a marketingstratégia ki van találva és végig működik, akkor a közönség bejön a moziba. A Csinibaba már jelezte, A miniszter félrelép pedig megerősítette ...
... Elmegyek a bemutatókra, ha meghívnak, részt veszek a partikon, mert szakmailag fontos. De ha választanom kell, akkor a partnerem, Mario Kassar, Jerry Goldsmith zeneszerző, Arnold Rifkin menedzser és egy gyerekkori magyar barátom a szombat esti program ...
- A többi?
- Az rám tartozik - mondja és megpöccinti a szivart.

Návai Anikó interjúja (Andrew Vajnával)
Premier, 2000/1.

... Sokáig azt hittem, kórház kell ahhoz, hogy az ember bölcsebbé legyen. Legalábbis találkoznia kell a nagy váltókkal, a születéssel és a halállal. Az életnek arra a síkjára, a létezésnek arra a fokára kerültem, amikor már nem gondolsz önmagadra. Egyszer csak belelépsz a jelenbe, s már csakis az van. Nincs jövőd, nincs múltad, csak a pillanatok vannak. A főiskolára negyedízben vettek fel. Mindannyiszor végigcsináltam azt a nyomoronc bentlakásos hetet is, csak a harmadik rostán estem ki. Miért engedtek el addig, ha nem vagyok oda való? ...

Játék a pillanat öröméért
Tóth Anita az élet és a pálya kezdetéről
Népszabadság, 2000.03.07. Bogácsi Erzsébet

... A Lugosi Béla által filmvásznon megalkotott figura furcsa elegye a nagyon vonzó és behízelgő férfinek, akire buknak a nők, de félelmetes pasas is, aki megöli őket, kiszívja a vérüket. Ez a kettősség Lugosi Bélára magára is rányomta a bélyegét. Mielőtt megkapta Drakula szerepét, sokkal halványabb, kevésbé meghatározó alakja volt a színi világnak. Aztán viszont élete végéig képtelen volt szabadulni ettől a szereptől. Úgy érezte pedig, hogy többre is hivatott. De Drakula a végzetévé vált. Csak furcsa, gonosz, félelmetes férfiakat játszott ...
... Mi (Szabó Istvánnal, szerk.) soha nem dolgoztunk együtt, nagyon örülök, hogy ez nem a felvevőgép előtt történt, a színházban otthonosabban érzem magam. Meg sem merem kérdezni, hogy esett rám a választás, az igazgató, a szerző vagy a rendező gondolt-e rám. Most mindhármukkal nagyon jó viszonyban vagyok ...

"Behelyettesíthetők vagyunk"
Találkozás Darvas Ivánnal
Magyar Hírlap, 2000.03.11. Bóta Gábor

... arra törekedtünk, hogy kirajzolódjék egy rendkívüli formátumú és személyiségi ember karaktere, akinek időnként az élete is rendkívüli fordulatokat vett ... Harmincéves korától haláláig követjük nyomon az életét, természetesen annak nem minden epizódját ... A harmincadik év azért fontos, mert ekkor történik valamilyen spirituális fordulat a sorsában ...
... felbukkan a filmben a nagy ellenfél, akiből szövetséges lesz: Kossuth és a legjobb barát Wesselényi is ...

Széchenyi iránt külföldön is érdeklődnek
Bereményi Géza A hídember című film előkészületeiről - Világsztárokkal tárgyalnak
Magyar Hírlap, 2000.03.11. Gréczy Zsolt

... Filmtörténet száz jelenetben. A francia képügynökség ennyi filmet tartott érdemesnek arra, hogy a búcsúzó huszadik századot jellemezze. De ki válogasson abból a százból? Mondjuk egy filmes! A magazin felkérésére Salamon András rendező a neki emlékezetesekről mesél ...

A mozi százada
Népszabadság, 2000/11. Salamon András

... Karádyt a saját baráti köre, az ellenzékinek számító háborúellenes értelmiség, szinte "ráküldte" Újszászyra, s e fondorlatos szándékből egy kamaszokra jellemző hevességű szerelem szövődött ...

Filmen Karády és Újszászy szerelme
Bacsó Péter a nyáron ismét forgat
Magyar Hírlap, 2000.03.27. Gréczy Zsolt

Riportok

... A budapesti stúdió háromszáz munkatársának egyharmada külföldről érkezett. "Ugyanis nem találtunk annyi felkészült magyar animációs szakembert, amennyire szükség lett volna" - magyarázza Varga Csaba ...

Illetlen sikertörténet (Európa egyik legnagyobb animációs filmstúdiója, a Varga Budapest ...)
Magyar Hírlap, 2000.02.26. Tölgyesi Gábor

Eszmefuttatás

... nem veszi észre a hollywoodiasan emészhető filmben a klasszikusan európait: az értelmiségit, aki a jó élet titkán tépelődik. Amire pedig azért is felfigyelhetett volna, mert Szabó a pályafutása során mind profibb és mind tömegmozisabb változatban ugyanezt a csodát ismétli meg...
... Mindössze azzal "vádolom" tehát György Pétert: nem figyelt oda Sonnenschein Valira. Akivel pedig Szabó István éppen azt igyekezett elmondani nekünk: óvjuk az eszünk tokját, ne engedjük teljesen átszivárogni rajta a világot. Szeressük a szépet.

Hívasson esztétát!
Élet és Irodalom, 2000.02.25. Haraszti Miklós (A napfény íze-vitában válasz György Péter cikkére)

... Szabó István egy történelmi filmben az asszimilációs deficit mérlegét készítette el. A címzettek visszaküldték a kérdőívet Hollywoodba. Holott a film az asszimilációs identitás-válság felmutatásával azt is megkérdezi: hol a történelmi válságtudat nemzeti megfelelője? Hol Bibó István figyelmeztetéseinek eredménye? Hol a társadalmi megbékélést ösztönző akarat? ...

Választott sors? (A napfény íze-vitához, a szerk.)
Élet és Irodalom, 2000/10. Ungvári Tamás

... lehet a filmet magát szeretni vagy nem szeretni. Egyet nem lehet tenni, azt amit Haraszti Miklós tesz ...
... Mintha lenne helyes és helytelen értelmezése egy filmnek, és életünk függne tőle, hogy képesek leszünk-e helyesen értelmezni A napfény ízét. Mintha a film értelmezése helyett azt kéne kutatnunk, hogy milyen sötét szándékok vezérelték a kritikust ..., amikor úgy értelmezte a filmet, ahogy tette ...
... félek, hogy az a veszélyes vírus, ami az elmúlt években megfertőzte a magyar politikai élet szereplőinek nyelvét és egymáshoz való viszonyát, lassan beleeszi magát az élet más színtereire is ...

A vírus (A napfény íze-vitához, a szerk)
Élet és Irodalom, 2000/10. Örkény Antal

... A dráma nem abban van, hogy a Sonnenschein-Sors család tagjai asszimilálódni, azonosulni akarnak, hanem hogy maga a társadalom csupa rossz azonosulási lehetőséget kínál fel ...
... olyan társadalmi szituációba kellett volna beilleszkedniök, ami történelmileg hibás megoldást kívánt, amivel már voltaképpen bűn volt azonosulni - nemcsak zsidónak, de garantáltan magyar vérű magyarnak is (ha van ilyen!) ...
... A film nem a zsidóság asszimilációjáról szól, az csak példa. Arról szól, hogy ebben a most múló XX. században (de már azelőtt is, sőt félek, hogy majd az ezutániban is), tehát a modern társadalomban minden család, minden ember integrációs és identifikációs kényszer előtt áll ...
... A küszöb-emberek rendhagyóak és kivételesek, nagyra juthatnak, de másfelől mindig kiszolgáltatottak maradnak és nagyot bukhatnak. A modern társadalom egyik legnagyobb problémája, hogy miként birkózzon meg ezzel a jelenséggel, az így értelmezett liminalitással. A napfény íze nekem arról szól, hogy hogyan bukhatunk bele.

Miről szól A napfény íze?
-Reflexiók György Péter cikkére -
Élet és Irodalom, 2000.02.25. Vitányi Iván

... A film szép. Magas szakmai színvonalú. Profi. De kezdettől az volt az érzésem, hogy: nem magyar filmet látok. Már az első jelenetnél, amikor az ükapa fölrobbant a pálinkafőzővel. Véletlenül tudom, mire képes egy ilyen falusi masina ...
... Ez a film nem nekünk (zsidó és nem zsidó), magyaroknak szól. Ezt a film készítéséről készült filmben (ez is tipikus!) maga a rendező is elismeri. Arról beszél, hogy a producerrel történt egyeztetések után tisztázódott, hogyan lehet az amerikai néző számára ábrázolni azt a nagy valóságot, amelyet az nem ismer és nem ért. Nyilván erősen leegyszerűsítve, azon a nyelven, azokkal az eszközökkel, azokkal a klisékkel, amelyeket viszont nagyon is jól ért és ismer. Szabó István nem kínosan és feszengve beszél erről. Azt mondja a maga szelíd, megnyerő hangján, hogy ez a művészet lényegéhez tartozik, úgy hívják: "a néző iránti alázat" ...

Az asszimiláció visszavonása
Hollywoodi napfény
Magyar Nemzet, 2000.03.06. Debreczeni József

Filmszakmai események, hírek

Emlékezés az emlékezőre (Gyöngyössy Imre)
Népszabadság, 2000.03.02. Cs.K.

A Mafilm megújulásra vár
Ötmilliárdos beruházás a magyar mozgóképért
Magyar Hírlap, 2000.03.08. Tölgyesi Gábor

Államosítás a Mafilmnél
Népszabadság, 2000.03.09. V.Gy.

Késik a Mafilm államosítása
Magyar Hírlap, 2000.03.14. Tölgyesi Gábor

Új nevet választottak a filmművészek
Népszava, 2000.03.13.

Terjeszkedő multiplexek
Népszabadság, 2000.03.07. Sós B. Péter

Média az oktatásban
Népszabadság, 2000.03.14. Cs.K.É.

Moszkvában őrzött magyar filmkincsek
Magyar Hírlap, 2000.03.13. Gréczy Zsolt

Genie-díj (A napfény íze három kategóriában elnyerte a Kanadai Film és Televíziós Akadémia Genie-díját)
Népszabadság, 2000.02.03. (MTI)

Szirtes András Naplója
Magyar Hírlap, 2000.03.03.

Már százezren látták A napfény íze filmet
Metro újság, 2000.03.06. (metro)

Magyar filmről Los Angelesben
Magyar Hírlap, 2000.03.06. Földes Tamás

Megismétlik Pécsett a 31. Filmszemlét
Metro újság, 2000.03.02. (Merliner News)

"Pótdíjak" Szabónak és a fiataloknak
Népszava, 2000.02.10.