Miért Krakkóban szerepelünk kiemelt magyar programmal Európa 2000-re kijelölt kulturális fővárosai közül?

Bécsen kívül aligha akad még város a történelmi Magyarország határain túl, amely oly jelentős szerepet játszott volna a magyar művelődéstörténetben, mint Krakkó. A dinasztikus kapcsolatokon kívül hozzájárult e tényhez a város fekvése, kultúrája, különleges szellemi vonzereje, a gazdasági életben és a Magyarországgal folytatott kereskedelemben elfoglalt helyzete is.

E városban nevelkedett Szent László király, kit lovagi erényei miatt a lengyel uralkodók a XVII. századig mindvégig példaképüknek tekintettek. Itt uralkodott Nagy Lajos leánya, Szent Hedvig királynő - a róla szóló legendákat a polgárházak kövei is őrzik. Az általa megújított egyetemen 1460 és 1520 között több, mint 1200 magyarországi diák tanult. Miután a török elfoglalta Budát és a Magyar Királyság három részre szakadt, Krakkó több évtizedre magyar kulturális központtá vált: közel harminc magyar nyelvű könyvet nyomtattak ki a falai között a XVI. században. A magyar reneszánsz költészet legnagyobb alakjának, Balassi Bálintnak valóságos és szellemi jelenlétéről bronzportré emlékezik a Főpiactérnél. A magyar írók legnagyobbjai, Jókai, Mikszáth, Krúdy több művében is oly természetességgel jelenik meg Krakkó, akárha magyar város volna.

1848/49-ben több száz krakkói diák szökött Magyarországra harcolni, s 1863-ban Krakkón át vonultak a magyar önkéntesek az Orosz-Lengyelországban hazájuk helyreállításáért felkelt lengyelek megsegítésére. A két világháború közötti Jagelló Egyetemen tevékenykedő magyar-barát történészek művei tanúsítják, mit tettek azért, hogy a lengyel társadalom valóságos képet nyerjen az érzelmileg hozzá közel álló magyarság históriájáról. 1956 őszén Krakkó is magyar-barát tüntetések és véradások színhelye volt. Az önbecsülését 1956 után Lengyelországban visszaszerző ifjú magyar nemzedéknek, a hatvanas évek ún. "nagy generációjának" üdítő szellemi oázisául szolgált Krakkó - színházaival, ifjúsági klubjaival, jövőbiztos múltjával együtt.

Erre a közép-európai szellemi, kulturális örökségre alapozva, a helyi igényeket és érdeklődést figyelembe véve állítottuk össze a "Krakkó 2000" fesztivál magyar programsorozatát, amely részben a már meglévő krakkói - nemzetközi - fesztiválokhoz kötődően, részben pedig a közös történelmi múltra hivatkozó önálló rendezvényekkel képviseli Magyarországot Európa idei kulturális fővárosában.

A "Krakkó 2000" Fesztivál krakkói és dél-lengyelországi magyar programja

Film, Kiállítás, Magyar paletta, Magyar millennium, Magyarok krakkóban, Tánc-színház, Egyéb programok, Könyvkiadás

FILM

• Te rongyos élet

A filmfüzér tíz jelentékeny alkotó tanúságtétele arról, hogy mi történt velünk az elmúlt évtizedek folyamán. A sorozat egyszerre kollektív emlékezet és kivonatos krónika mozgóképművészetünk főbb állomásairól. A filmhét vendége Szász János filmrendező, a magyar film középnemzedékének nemzetközileg is számon tartott, markáns személyisége.

02.15 Szász János: Woyzeck
02.16 Szász János: Szédülés
02.17 A "Krakkó 2000" Fesztivál magyar rendezvénysorozatának ünnepélyes megnyitója - Beszélgetés Szász János filmrendezővel valamint Pörös Géza filmesztétával.
Száz János: Witman fiúk, Temetés
02.19 Mészáros Márta: Napló gyermekeimnek
02.20 Szabó István: Mephisto
02.22 Bereményi Géza: Eldorádó
02.23 Jancsó Miklós: Szegénylegények
02.27 Huszárik Zoltán: Szindbád
02.28 Makk Károly: Szerelem
02.29 Gaál István: Magasiskola
02.30 Bacsó Péter: Te rongyos élet
03.02 Kovács András: Ménesgazda
február 15-március 02: Rotunda mozi

• A magyar animáció története

A XXXVII. Krakkói Nemzetközi Dokumentum-, és Rövidfilm Fesztivál egyik külön programja a magyar animáció történetét bemutató áttekintés. A szemle a "fénykortól" egészen napjaink legújabb tendenciáiig igyekszik nyomon követni a hazai animációs filmművészet változásait. A 70-es, 80-as évek fordulóján a Pannónia Filmstúdiót a világ öt legjelentősebb rajzfilmműhelye között tartották számon. A világ élvonalába kerülő magyar animációs filmgyártást számos elismerés, rangos külföldi és magyar díj minősítette - s ezek közül is a legrangosabb: az Oscar-díj, amelyet 1981-ben Rofusz Ferenc kapott Légy című animációs filmjéért. A rendezvény vendége Jankovics Marcell filmrendező.
május 28-június 1: Kijów mozi

• Etiuda

Az "Etiuda" VII. Nemzetközi Filmfesztivál keretében az európai filmes főiskolák mutatkoznak be. A rendezvény vendége a Magyar Filmművészeti Egyetem, Xantus János és Szabó István filmrendezők, valamint az Egyetem növendékei és tanárai. A fesztivált műhelymunka és kerekasztal beszélgetések kísérik.
november 4-9: Rotunda mozi

KIÁLLÍTÁS

• Erdélyi (nagyszebeni) csatakörkép

1894-ben a Kosciuszko Tádé által győztesen megvívott raclawicei ütközet századik évfordulójára megfestett csatakörkép sikerének hatására fordultak a magyarok Jan Styka festőművészhez azzal a kéréssel, hogy az 1848-as magyar forradalom kitörésének ötvenedik évfordulója alkalmából körképen örökítse meg a szabadságharc valamely jelentős eseményét. A választás a Bem által 1849. március 11-én Nagyszebennél aratott győztes csatára esett. A lengyel vezérnek ez volt a legnagyobb diadala, amelynek következtében rövid időn belül majdnem egész Erdély felszabadult.
A csatát alapos előtanulmányok után egy 15x120 méteres vásznon örökítették meg magyar és lengyel festőművészek Jan Styka és Vágó Pál vezetésével. A körkép Budapesten, Lembergben és Varsóban egyaránt sikert aratott. A magyar fél kiegyenlítetlen tartozására hivatkozva Jan Styka a körképet felszabdalta és egyes darabjait önálló műként eladta. Másfél évtizeddel ezelőtt a tarnówi Megyei Múzeum elhatározta a körkép nagyvilágban szétszóródott darabjainak összegyűjtését. Az időközben megvásárolt és múzeumoktól, magánszemélyektől kölcsönzött darabokat állítják ki Szolnokon, Budapesten, Komáromban, Győrben, Wroclawban és Krakkóban.

január 24 (Tarnów): Az Erdélyi (nagyszebeni) csatakörkép legújabban megvásárolt darabjának ünnepélyes átadása és bemutatása a Megyei Múzeumban. A lengyel kulturális miniszterhelyettes és a vajdaság vezetői jelenlétében a tarnówi magyarbarátok megnyitják az "Ezeréves magyar államiság" tiszteletére szervezett éves rendezvénysorozatukat.
március 4-24 (Szolnok): Damjanich János Megyei Múzeum Galériája
március 27-április 18 (Budapest): Magyar Hadtörténeti Múzeum
április második fele: Komárom
május közepe-június eleje: Győr
július 15 (Wrocław): Panorámaképek Nemzetközi Fesztiválja. Magyar hagyományőrző huszárezredek képviselőinek bemutatkozása zenei program kíséretében.
október: Krakkó

• A magyar huszárság öt évszázada

Somogyi Győző a magyar katonai viselet-, és fegyverzettörténetet képekben megörökítő legújabb munkája A nagy huszárkönyv a magyar lovasság históriájának utóbbi bő öt évszázadát dolgozza fel. Ennek képanyaga vándorkiállításként része a "Krakkó 2000" magyar rendezvényeinek.
A huszár a magyar katona őstípusa, a nemzeti mitológia szerves része, akár az ulánus a lengyelének. A huszárság, mint könnyűlovas fegyvernem a XV. században született meg Magyarországon, amelynek déli határait állandóan támadták a törökök. A magyar huszáregységek a XVIII. és XIX. század szinte valamennyi nagy és kis háborújának valódi résztvevői voltak Európa minden országában. Az 1848-49-es magyar szabadságharcban a magyar huszárezredek döntő többsége a honvédseregben harcolt, s számos győzelemhez hozzájárult. Az első világháború kezdetekor kiderült, hogy a modern kor gépi háborúinak nagy hatásfokú tűzfegyvereivel szemben a lován rohamozó huszár védtelen. Lövészárokba kényszerült, de ott is megállta a helyét.

február 16-március 29 (Gorlice): A tárlatra "az első világháborús város" kulturális központjában kerül sor
május 27-június 19 (Tuchów): Városi Galéria
augusztus 18-október 10: Krakkói Régészeti Múzeum
október 20-november 30 (Limanowa): Városi Könyvtár Galériája

• Közös szentjeink

1999. június 16-án Ószandecen avatta szentté II. János Pál pápa Boldog Kingát, IV. Béla király leányát, Újlengyelhon hercegnőjét. Három évvel azelőtt Krakkó mezején Hedvig királynőt, Nagy Lajos leányát emelte a szentek sorába "az évszázad lengyele". Szent Kinga és Szent Margit testvére, Boldog Jolán szentté avatásának előkészülete most folyik. Édesanyja és neveltetése révén kötődik Lengyelországhoz Szent László király is, aki mint vitéz lovag és hithű keresztény régiónkban a középkori uralkodók példaképe volt. A kiállítás közös szentjeinknek kíván emléket állítani.

június 16-július 31: Krakkói Egyházi Múzeum

A szakrális emlékek egykoron a falusi emberek életének fontos részei voltak, meghatározták mindennapjaikat. Faluk szélén, utak mentén, temetőkben, szőlőhegyek lábainál, gabonaföldeken még ma is, bár egyre fogyatkozón találkozhatunk kőből és fából faragott szobrokkal, bádogra festett Máriákkal és Jézusokkal. A faragott székelykapuk egy sajátos népi szellemiség tárgyi megtestesülései - a többnemzetiségű Erdélyben a székelység identitás-megőrzésének jelképei, egy nép hitvallásának és hagyományaihoz való ragaszkodásának gyönyörű emlékei. Olasz Ferenc közelképeiben elmerülve egy különösnek vélt világ szépségeivel szembesülhetünk. A művész "minden lefényképezett tárgya: bánatos kis Máriák, elrajzolt pléhkrisztusok, kapuk, tornyok csak erre az egyre valók: a visszafordíthatatlan visszafordítására".

február 8-21 (Zakopane): "Székelykapuk" - A kiállítás megnyitóján fellép a Borókás zenekar
március 26-április 20: "Mindörökké" - a Krakkói Nemzeti Múzeum Arsenal kiállítóterme. A kiállítást megnyitja Nagy Gáspár költő, fellép Maczkó Mária.
május 15-június 15: "Székelykapuk" - a Krakkói Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karának Galériája

• Erdély Miklós retrospektív

A tárlat a Műcsarnok retrospektív kiállításának anyagából válogatva nyújt betekintést a lengyel közönség számára Erdély Miklós művészetébe. Erdé Mikló a magyr konceptualista művészet kiemelkedő alkotója. A tárlat a művész festményeit, grafikáit, installációit tárja az érdeklődők elé.
március 1-14: Pryzmat Galéria

• Aki elment, aki maradt ...

Az Aki elment, aki maradt. Fotográfusok made in Hungary című kiállítás a XX. század magyar fotósait mutatja be a kecskeméti Fotográfiai Múzeum gyűjteményéből válogatva. A kérdés, amelyre a befogadó választ adhat, miért lettek ismertek, esetenként világhírűek azok a magyar fotóművészek, akik szétszóródtak a nagyvilágban - mint Capa vagy Brassai - és miért maradtak ismeretlenek azok, akik itthon maradtak, noha művészi színvonalukat, látásmódjukat, érzékenységüket tekintve ugyanolyan kimagaslóak voltak, mint emigráns honfitársaik. Kincses Károly kurátor rendező elvének e végtelenbe futó kérdés kettős íve között mintegy önálló kép-mozaikként rajzolódik ki századunk magyar valósága is.
április 26-május 28: Krakkói Nemzetközi Kulturális Központ

• 1956: Arcok és sorsok

Sajátos, de a lengyel nép évtizedeken át szinte tudatosabban és nyíltabban őrizte a magyar 1956 emlékét, mint az időleges amnéziában szenvedő magyar társadalom. Csete Örs nagysikerű fotóalbuma, az 1956 - arcok és sorsok lengyelül is napvilágot lát - kiegészítve a Lengyel Távirati Iroda korabeli budapesti dokumentumfotóival. A lengyel kötet fotóanyagából készült kiállítás méltó emléket állít a magyar forradalomnak. A kiállítás megnyitására meghívjuk a kötet szereplőit, 1956 veteránjait.
október 23-november 30: Krakkói Várostörténeti Múzeum

MAGYAR PALETTA - A SOKNEMZETISÉGŰ OSZTRÁK-MAGYAR MONARCHIA

• Magyar impresszionisták
• August Rodin szobrai
• A századforduló Magyarországa

A Magyar Nemzeti Galéria valamint a Szépművészeti Múzeum gyűjteményéből rendezett kiállítás először mutatja be a lengyel közönség számára a magyar impresszionista festészet és August Rodin remekműveit Krakkó legimpozánsabb kiállítótermében. A reprezentatív tárlat anyaga színvonalas album formájában is kiadásra kerül. A századforduló Magyarországa című fotókiállítás a "békebeli aranykor" világát, városainak és polgárainak életét idézi fel a Magyar Nemzeti Múzeum, illetve a Kiscelli Múzeum anyagából.
július 8-augusztus 28: Krakkói Művészetek Palotája

• Századvégi beszélgetések

A krakkói Nemzetközi Kulturális Központ jeles tudósók és politikusok részvételével találkozókat szervez Kultúra és európai integráció, Közép-Európa kulturális identitása, Kultúra és fejlődés témakörökben. A magyar előadókat a "Krakkó 2000" Magyar Programirodája szervezi.
július 8: Krakkói Nemzetközi Kulturális Központ

• Az Osztrák-Magyar Monarchia nemzetiségei és vallásai

Az előadássorozat szorosan kapcsolódik a krakkói Nemzetközi Kulturális Központ Nyári Egyetemének "Közép Európa Népességének Változása" című előadás-sorozatához. A Magyar Nap keretén belül neves magyar történészeket, irodalom-, és kultúrtörténészeket valamint szociológusokat hívunk meg.
július 24: Krakkói Nemzetközi Kulturális Központ

• Elveszett idő

A filmsorozat a "Soknemzetiségű Osztrák-Magyar Monarchia" projekten belül a századvég és szecesszió korszakát ábrázoló filmeket mutatja be Krakkó népszerű kertmozijában, hangulatos környezetben, zenei kísérettel.
Szász János: Witman fiúk
Huszárik Zoltán: Szindbád, Csontváry
Enyedi Ildikó: Az én XX. századom
Pacskovszky József: Esti Kornél csodálatos utazása
Deák Krisztina: Csinszka
Sándor Pál: Szeressétek Ódor Emíliát!
július közepe: Graffiti mozi

Erdély

A közös lengyel-magyar történelmi múlt egyik meghatározó színtere - és nem csupán Báthory István fejedelem, lengyel király jóvoltából - Erdély. A "Soknemzetiségű Osztrák-Magyar Monarchia" programsorozat keretén belül e régió sokszínű kultúrájának egy-egy jellegzetes szeletét tárjuk a lengyel közönség elé.

• Székelykapuk
  Olasz Ferenc fotókiállítása
  május 15: Krakkói Műszaki Egyetem - Építészmérnöki Kar
• Erdélyi templomok
  Szabóky Zsolt fotókiállítása
  május 15: Krakkói Műszaki Egyetem - Építészmérnöki Kar
• Kós Károly építészete
  Haris László fotókiállítása
  június 17-július 31: Lengyel Építész-Szövetség Galériája
• Csíksomlyói búcsúk
  Haris László fotókiállítása
• Erdélyi muzsikusok
  Kása Béla fotókiállítása
• Ökrös és Háromszék Népi Együttes
  zenei együttesek koncertje
  július 27-29: A "Galíciai Etnikai Fesztivál" keretében
• Bartha Gábor: Az erdélyi fejedelemség kialakulása

"Soknemzetiségű-Osztrák-Magyar Monarchia" programsorozat keretén belül hozzájárulunk Bartha Gábor könyvének lengyel nyelven való megjelenéséhez.

Galíciai etnikai fesztivál
július 27-29: Krakkó Főtere

Lengyelország déli határvidéke, a történelmi Nyugat-Galícia változatos etnikai térképe különleges kulturális sokszínűséget eredményezett az évszázadok során. A lengyelek, ukránok, romák, zsidók, szlovákok, magyarok és románok lakta régió kulturális öröksége gyakran érintetlen formában hagyományozódott nemzedékről nemzedékre - egészen napjainkig. A déli határvidék sokrétű helyi tradícióinak teret adó fesztivál, valamint a "Soknemzetiségű-Osztrák-Magyar Monarchia" programsorozat keretén belül ezúttal erdélyi (lásd: Erdély program) és roma művészek mutatkoznak be.

• Cigányok a XX. században
  Fotókiállítás a Kecskeméti Fotográfiai Múzeum gyűjteményéből, Kincses Károly kurátor rendezésében a krakkói Kázmérváros Régi Zsinagógájában
• Álom, álom ...
  Roma festők munkáinak kiállítása
• Ando Drom
  Zenei együttes fellépése

Shalom
április

A "MAGYAR PALETTA" programsorozat keretében a magyarországi zsidó kultúra mutatkozik be

• Zsidó hétköznapok
  Fotókiállítás
• Jób lázadása
  A Graffiti kertmoziban bemutatjuk többek között ifj. Jancsó Miklós Kövek üzenete, Elek Judit: Tutajosok, Forgács Péter: D unai exodus című filmjeit.

MAGYAR MILLENNIUM

augusztus 18-19-20: Krakkó Főtere

A magyar nép 2000-ben ünnepli a magyar állam, a Magyar Királyság megalapításának 1000. évfordulóját. Azzal, hogy Géza fejedelem fiának, Istvánnak II. Szilveszter pápától, Rómából kapott koronát helyeztek fejére, a magyarság a nyugati kereszténységhez, azaz Nyugat-Európához csatlakozott. E választásnak a megmaradás szempontjából felbecsülhetetlen jelentősége volt. Augusztus 20-án Szent István király napján erre a döntésre emlékezünk a Magyarországon meghonosodott ünneplés forgatókönyve szerint, amely szervesen illeszkedik Krakkó Piacterének népünnepélyeihez.

• Mesterségek ünnepe
  kirakodóvásár és kézművesbemutató
• A magyar konyha és bor ünnepe
  Borvásár, lacikonyha
• Ghymes, Téka, Ando Drom, Zurboló, Korai Öröm
  zenei együttesek fellépése
• Táncházbemutató
• "Lopótök"
  Boka Gábor vásári kikiáltó színházának fellépése
• Huszárbemutató
• Győrffy György: István király és műve
  A rendezvénysorozat részeként hozzájárulunk Győrffy György: István király és műve című könyvének lengyel nyelven való megjelenéséhez.

MAGYAROK KRAKKÓBAN

A Régi Krakkó Nemzetközi Zenei Fesztiválja

A zenei fesztivál keretein belül az alábbi magyar együttesek és zenekarok lépnek fel:

• After Crying
• Hiekisch Henrik Tárogató Együttese (Magyar Állami Operaház)
• Az Ensemble Philippe Kamaraegyüttes
• A kolozsvári "Amarillas" Együttes
• Kecskés együttes
  augusztus 15-31

Krakkó magyar emlékei

Petneki Áron művelődéstörténész kutatta ki és dolgozta fel Krakkó városának magyar vonatkozású tárgyi emlékeit. Lenyűgöző az a gazdagság, amelyet a szerző a vonatkozó forrásanyag idézésével elénk tár. Az általa kiadásra készített kötet lengyelül is megjelenik, amelyet Elzbieta Orman fotói illusztrálnak. A Krakkó magyar tárgyi emlékeit megörökítő fényképekből Petneki Áron lengyelül napvilágot látó kötetének krakkói bemutatásával egyidejűleg önálló kiállítás is nyílik.
június 5-28: Elżbieta Orman fotókiállítása Petneki Áron lengyel nyelven is megjelenő kötetének bemutatása alkalmából a Krakkói Várostörténeti Múzeum Hippolit-házában.

A magyar kultúra jelenléte Krakkóban a XVIII. század végéig

Miután a török meghódította Magyarország jelentős részét, Krakkónak különleges szerep jutott a magyar kultúra ápolásában. E városban nyomtatták az első magyar könyvet, amelyet a XVI. században még közel harminc kötet megjelenése követett. 1460 és 1520 között mintegy 1200 magyarországi diák tanult a Krakkói Egyetemen. Krakkónak a magyar művelődéstörténetben játszott szerepét dokumentálandó a Jagelló Könyvtár Szent Hedvigről királynőről elnevezett új szárnyában kiállítás nyílik az Egyetem magyar vonatkozású anyagaiból és a XVI-XVIII. századi krakkói magyar kiadványokból. Ez alkalomból a Balassi Könyvkiadó bevezető tanulmány kíséretében megjelenteti a krakkói magyar könyvek leírását tartalmazó kötetet, a Balassi Bálint által lefordított Füveskönyvecske hasonmását, valamint egy háromnyelvű tanulmánykötetet Krakkó szerepe a magyar művelődéstörténetben címmel.
október 25-december 31: A Jagelló Egyetemi Könyvtár Szent Hedvig Királynőről elnevezett új szárnyának megnyitó kiállítása - a tervek szerint - Európa valamennyi rektorának jelenlétében.

I. világháborús magyar katonai temetők Galíciában

Az I. világháborús galíciai temetőkben mintegy 65.000 honvéd alussza örök álmát. Többségüknek tudjuk a nevét. Az Osztrák-Magyar Monarchia hadseregein belül külön dandár foglalkozott az elesettek elhantolásával. A korszak legkiválóbb építészei tervezték meg a katonatemetőket, alkalmazkodva a tájhoz, s az építészeti kordivathoz.Engelmayer Ákos a galíciai temetők múltjának, történetének ismertetésével a már-már elfelejtett I. világháborús magyar hősi halottaknak is emléket állít.
december 1-31: Engelmayer Ákos fotókiállítása az azonos című, lengyel nyelvű album megjelenése alkalmából.

TÁNC-SZÍNHÁZ

"Reminiscencje" Alternatív Színházi Fesztivál

A legnagyobb múltú lengyelországi Alternatív Színházi Fesztivál, a XXV. "Reminescencje" keretében fellép a IV. Magyar Alternatív Színházi Szemle győztes együttese, a KOMpMÁNIA táncszínház.
Március 27: PWST

EGYÉB PROGRAMOK

"Legyetek velünk"

Szellemi fogyatékos gyermekek VII. Nemzetközi Kulturális Találkozója. Magyarország képviseletében az Egri Általános Iskola és Diákotthon "Szín-kópék" nevű ütős zenekara ad koncertet.
március 10-14: Bagatela Színház.

Turisztikai Szalon

Nemzetközi Turisztikai Vásár. Bemutatjuk Szelényi Károly Magyarországot népszerűsítő fotókiállítását, fellép a Kis Bihari együttes.
március 31-április 2: Krakkói Nemzeti Múzeum

"Beszkidek 2000"

Nemzetközi Turisztikai Vásár. A Balatonboglár által szervezett programokon kívül a "Krakkó 2000" közvetlen szervezésében kerül megrendezése Szelényi Károly fotókiállítása.
április 7-9: Bielsko-Biała

KÖNVKIADÁS

A Krakkói Magyar Főkonzulátus és a "Krakkó 2000" Magyar Programirodája az alábbi rendezvényekhez kapcsolódó könyvek kiadását kezdeményezte, illetve támogatja:

Szépirodalmi kiadványok:

Márai Sándor: Egy polgár vallomásai (Czytelnik Könyvkiadó)
Szilágyi István: Kő hull apadó kútba (Krasnogruda Könyvkiadó)
Krúdy Gyula: Vörös postakocsi
Pilinszky János: Válogatott versek (Krasnogruda Kiadó)
Madách Imre: Az ember tragédiája (Bohdan Zadura fordításában. A varsói Magyar Kulturális Intézettel közösen támogatjuk a fordítói vállalkozást)
Magyar költészeti antológia (Bohdan Zadura válogatásában és fordításában)
Jerzy Snopek: Petőfi élete és kora (PWN Kiadó)

Történelmi munkák:

Győrffy György: István király és műve (Rytm Könyvkiadó)
Bartha Gábor: Az erdélyi fejedelemség kialakulása
Kapronczay Károly: Magyar-lengyel orvosi kapcsolatok (A Jagelló Egyetem Kiadójának gondozásában jelenik meg)
Petneki Áron: Krakkó magyar emlékei (A krakkói Nemzetközi Kulturális Központ kiadásában)
Krakkó szerepe a magyar művelődéstörténetben. Tanulmánykötet (Magyar, lengyel, angol nyelven. Balassi Könyvkiadó)
A XVI. században Krakkóban megjelent magyar könyvek leírása, címoldalaik faximile-illusztrálásával (Magyar, lengyel, angol nyelven. Balassi Könyvkiadó)
Füveskönyvecske (A Balassi Bálint által lefordított és még életében napvilágot látott mű faximile-kiadása magyar, lengyel, angol nyelvű tanulmány kíséretében. Balassi Könyvkiadó)

Albumok:

A magyar impresszionista festészet (A Művészetek Palotája kiadásában)
Aki elment, aki maradt (XX. századi magyar fotóművészet. A krakkói Nemzetközi Kulturális Központ kiadásában)
Csete Örs: 1956: Arcok és vallomások (A Rytm Kiadó gondozásában)
Engelmayer Ákos: I. Világháborús magyar katonai temetők

Dr.Kovács István
Krakkói Magyar Főkonzul
A "Krakkó 2000" Magyar Programjának Miniszteri Biztosa

Pászt Patrícia
A "Krakkó 2000" Magyar Programirodájának vezetője

Krakkói Magyar Főkonzulátus
"Krakkó 2000" Kulturális Programiroda
31-027 Kraków, ul.Mikołajska 26.
Tel:(00-48-12)-422-5657, 411-4269
Fax:(00-48-12)-421-3135