|
Szemere Vera és Perényi László 60 KByte |
Stílszerűen, repülővel érkezett haza Moszkvából a Magyar Nemzeti Filmarchívumba az 1943-as játékfilm, amely egyike volt azoknak a kópiáknak, amelyeket az ostrom után a Vörös Hadsereg háborús jóvátétel fejében szállított a Szovjetunióba. Európa felszabadított országaiból ekkor sok ezer filmtekercset indítottak útnak a szovjet katonák a birodalom állami filmraktárába, amely hadiüzemhez méltóan, mintegy ötven kilométerre fekszik az orosz fővárostól, egy falucska határában, hatalmas nyírfaerdőtől álcázottan. A "Fehér oszlopok" névre keresztelt település 1938-óta ad munkát a helyi lakosságnak, akkor rakták le ugyanis az állami játékfilmarchívum, a Goszfilmofond csukaszürke épületeinek alapkövét. Az orosz nemzeti mozgóképtár, amely egyszersmind a világ harmadik legnagyobb filmarchívuma, professzionális laboratóriumával több, mint ötszáz embernek ad napi munkát. Valamennyien hálásak igazgatójuknak, Malisev úrnak, aki a Glasznoszty után egy évtizeddel sem csupán a fenntartáshoz szükséges pénzt tudja előteremteni, hanem a dolgozók bérét is kiosztja hónapról-hónapra. Tavaly ősszel magyar filmeseknek is volt alkalmuk gyönyörködni a nyírfaerdő csehovi szépségű fehér oszlopaiban, ugyanis a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatásával 1999 október elején, két héten át tartó kutatás kezdődött a háború után elhurcolt magyar, úgynevezett "trófea-filmek" után. A Magyar Nemzeti Filmarchívum restaurátor kutatójaként Geréb Annával, az orosz filmk szakreferensével együtt próbáltuk megoldani a nem mindennapi feladatot, hogy a sokszázezer filmtekercsből kiválasszuk azokat, amelyek hiányoznak idehaza, a nemzeti filmgyűjteményből. A különös expedícióhoz a Filmarchívum pályázat útján nyerte az egymillió-kétszázezer forintnyi összeget, amely magában foglalja néhány újonnan fellelt film hazahozatali költségeit is. A kutatás kiindulópontja megszámlálhatatlanul sok, kézzel és cirill betűs írógéppel lejegyzett címkatalógus volt, melyeket a sztálini korszak végétől kezdődően általában tízéves periódusokban állítottak össze az orosz archívumban. Az ezekben olvasható adatok épp az újrakezdéseknek és a sokszor olvashatatlan javítgatásoknak, kiegészítgetéseknek köszönhetően nagyrészt nem fedik egymást. Az Oroszországban máig fontos műkincsnek számító európai trófea-filmtenger megbízható regisztrálását szemmel láthatóan a nyelvi korlátok is nehezítették, valamint az a sajnálatos tény, hogy a számos ország, különböző korokban készült filmjeit mindenféle írásos dokumentáció és filmográfiai alapinformáció nélkül kellett feldolgozni, hosszú évtizedekre elraktározni. Mindezek ellenére bátran kijelenthetjük, hogy a Goszfilmofondban példás rendben alusszák Csipkerózsika-álmukat a világ filmművészetének legnagyobb alkotásai. Fehér köpenyes, cérnakesztyűs asszonyok csévélgetik, hozzák-viszik a tekercseket, amelyek mindegyikéhez külön raktári számot rendeltek az archívum regisztrációs osztályán. Kínos precizitással bánnak ezekkel a jelzetekkel, amelyek egyébként különféle szakmai kódokat is tartalmaznak: ezket ott találjuk minden egyes tekercs elején és végén 3-3 képkockába gondosan begravírozva, de ott díszelegnek a doboz oldalán és a cirill betűs címkéken is. A legendás hírű orosz regisztráció tagadhatatlanul nagy öröme a külföldi kutatónak, aki azonban szinte csak erre az egy segítségre számíthat, ha nemzeti filmtermésének hiányzó kincseit próbálja meg összeszedegetni a Goszfilmofondban. A raktári jelzet ugyanis minden esetben garancia a visszakereshetőségre! A fent említett okoknál fogva azonban éppen az egyes tételeken belüli témaazonosságra nem garancia, sőt! Ha az egyik katalógusban egy régóta "körözés alatt álló" filmre talál a lelkes filmrégész, ne örüljön korán, mert könnyen lehet, hogy nem találja meg azt teljes hosszban, hiszen a 8-10 tekercses "tétel" vagy hiányosan, vagy más filmekkel, sokszor más ország filmjeivel(!) összekeveredve került be a raktár polcaira, fél századdal ezelőtt… Ma is emlegetik az orosz archívumban a szorgos japánokat, akik közel két éven át keresték filmjeiket a Goszfilmofond filmrengetegében. Nekik - úgy tűnik - sikerült szinte valamennyi ott lévő filmjüket megtalálniuk. A mi kutatóink sajnos nem jártak ilyen szerencsével, hiszen az időnek és az anyagi erőknek is híján voltak. Ennek ellenére elmondható, hogy a kéthetes kutatás az orosz kollégák készséges segítségének köszönhetően szép eredményeket hozott. Jó néhány olyan egykori magyar slágerfilmmel sikerült "találkozni", amely idehaza csak nagyon rossz állapotban, hiányosan, vagy töredékesen található meg filmszalagon, így leginkább csak fényképek, plakátok korabeli kritikák reprezentálják a félszázados produkciókat. Ilyen nagy "találkozás" volt, amikor három különböző raktári számon váratlanul felbukkant a Hunnia Filmgyár 1938-as szuperprodukciójának, A varieté csillagainak majdnem teljes kópiája. Az egykor német és magyar nyelven egyszerre leforgatott bűnügyi történet az 1945 előtti korszak legdrágább magyar filmje volt, kópiái azonban csaknem teljes egészében elvesztek a háború viharaiban. A magyar változatból, amelynek szereplői között a korszak legnépszerűbb színészeivel találkozhatunk, Nemzeti Filmarchívumunk két töredéket őriz csupán. Az egyik egy "agyonvetített" 16 mm-es filmtekercs, amely a hetvenes években Németországból, egy magángyűjtőtől került haza; méreteinél fogva azonban nem másolható már tovább, így a húszperces karcos kis töredék kizárólag csak a kutatók munkáját segíti. A másik részlet másolható, 35 mm-es formátumban került elő nemrégiben egy hazai magángyűjteményből, ez azonban nem hosszabb 40 méternél, vagyis 2-3 percnél. Sajnos a Moszkvában megtalált 7 felvonás, azaz filmtekercs sem teljes: A varieté csillagainak kópiája ugyanis eredetileg kettővel hosszabb volt… A Moszkvában most megtalált több tucatnyi magyar film közül csupán hármat sikerült eredeti hosszban megtalálni. A Magyar Nemzeti Filmarchívum gyűjteményéből hiányzó legtöbb film ugyanis még Moszkvában sem teljes! A már említett nyelvi korlátok miatt sajnos nem csupán "országon belüli" a keveredés. A Goszfilmofond gyűjteménye nem kezeli olyan szigorúan az országhatárokat, mint az egykori szovjethatalom tette azt a valóságban. A varieté csillagaiból hiányzó két tekercs tehát valamelyik olyan ország filmjei között lapulhat, amelynek nyelve hasonlít a magyarhoz. Ez feltételezhető legalábbis a magyar filmek között talált számos finn, lengyel, holland és svéd tekercs alapján. Felkutatásuk azonban már egy következő expedíció feladata lesz. Akkor talán majd sikerül megtalálni, a magyar nemzeti gyűjteményből még hiányzó Karády Katalin filmnek, az Alkalomnak további, 3 felvonását, Nádasdy Kálmán 1942-ben készült, megrázó erejű társadalmi drámájának, a Gyávaságnak szintén 3 hiányzó tekercsét, vagy Dayka Margit Vadrózsájának azt az egyetlen tízperces jelentét, amellyel kompletté lehetne tenni az 1939-es vígjátékot. Már "csak" pénz kérdése, hogy újabb, úgynevezett Hungarica-filmeket is megvásároljunk az orosz archívumból, hogy tovább gyarapíthassuk a magyar filmesek külföldön készült munkáinak kollekcióját. A kutatás során ugyanis ilyenek is szép számmal kerültek elő. Teljes egészében megvan Moszkvában Székely Istvánnak, a Hyppolit rendezőjének egyik 1930-ban, Németországban készült némafilmje A nagy vágyódás (Figyelem! Felvétel!) [Die Groß e Sehnsucht (Achtung! Aufnahme!)] című vígjátéka, melynek témája a kor szenzációja: a hangosfilm. A Svenska-Hemberg-UFA vállalkozás 1925-ben forgatta Herczeg Ferenc Gyurkovics-lányok című regényéből a Die sieben Töchter der Frau Gyurkovics című vígjátékot, amelynek külső felvételeit Budapesten készítették. Az úgynevezett kétverziós filmek között meglepetést keltett a Mária nővér [Sein letztes Modell (Schwester Maria)] német változata, melynek főszerepeit szinte kivétel nélkül magyarok játszották: Svéd Sándor, Jávor Pál, Halmay Tibor, Vaszary Piri, Fáy Béla és Sitkey Irén. Igazi szenzációnak számított Kabos Gyula 1936-os vígjátékának, a Nászút féláron című filmnek a német verziója, a Hochzeitreise für 50 Prozent, amelyet Székely István rendezett, és amelynek főszereplői ugyancsak magyarok voltak: Ágay Irén, Verbes Ernő, Kabos Gyula, Erdélyi Mici, Dénes György. A második világháború után természetesen olyan magyar filmek is "hadifogságba estek", amelyekből szerencsére másik kópia is maradt itthon. Mivel azonban egy archívum számára két azonos kópia nem létezik (minden példányban lehet valami érdekességet, valami különbséget találni), ezeket az anyagokat is végig kellett nézni, hátha egy-egy snittel, vagy főcímmel szebbé, teljesebbé lehet tenni a Magyarországon őrzött filmanyagot. Eredeti, úgynevezett "némakapus" változatban került elő Illés Jenő 1916-os Sulamith című filmje, amely az első külföldön (Mostarban) forgatott magyar film volt. Két évvel később készült Garas Márton híres Karenina Anna című filmdrámája, amely Magyarországon eddig szintén csak keskeny képkivágással volt látható. Előkerült a Goszfilmofond gyűjteményéből két korai színes filmünk is, a Civil a pályán és a Különös házasság, amelyből a megállíthatatlan fakulási folyamat miatt idehaza már csak fekete-fehér kópia látható. Mindkettőt Keletei Márton rendezte, 1951-ben. Noha a Goszfilmofond csak játékfilmarchívuma volt az egykori Szovjetuniónak, jócskán kerültek gyűjteményébe híradó- és dokumentumfilmek is Európa különböző országaiból. A magyar filmanyag feltérképezése során ezek a tekercsek is "terítékre kerültek", hiszen a Magyar Nemzeti Filmarchívum ugyanúgy megőrzője és gondozója a XX. századi magyar játékfilmeknek, mint a híradó- és dokumentum-felvételeknek. A Goszfilmofond magyar híradóanyaga meglehetősen behatárolható korú: az 1945 előtti évekből elsősorban a nyilaskorszak és az azt megelőző hetek híradói találhatóak meg, míg a háború utáni korszakból csak a Rákosi-rezsim idején, obligát módon kiküldött híradókópiák, valamint a csaknem teljes 1956-os és 1957-es évfolyam találhatók meg. Természetesen a híradók között is sikerült újdonságot találni: nagy szenzációnak számít az 1944 szeptemberében készült 1073-as számú Magyar Világhíradó, amelyből korábban egyetlen képkocka sem volt meg a magyar archívumban. Ugyancsak hiányzik nemzeti gyűjteményünkből az 1954/21. számú híradó, amely "A Párt III. Kongresszusa" alcímmel hirdeti: híradó különkiadásról van szó. A dokumentumfilmek között böngészve akadtak rá a kutatók két olyan régi rövidfilmre, amelynek létezéséről sem tudtak eddig. A korábbit 1937-ben amerikai filmesek készítették az úgynevezett bipakk-eljárással, amelynek köszönhetően a népi témájú film színei eredeti pompájukban tündökölnek. A Vitaphone cég által készített ismeretterjesztő film, a The Land of the Magyar páratlan a maga nemében, legalábbis a Magyar Nemzeti Filmarchívumban. A másik rövidfilm egyike az első 1945 után készült filmjeinknek. Témája is a hatalmas kataklizmát dolgozza fel: Budapest mégis él a címe, rendezője pedig Máriássy Félix. A Goszfilmofond filmmásolási tarifáit megismerve egyértelművé vált, hogy a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának 1.200.000 forintos támogatása legfeljebb csak egy játékfilm és egy híradó- vagy rövidfilm visszavásárlására elegendő. Mivel teljes játékfilmet alig sikerült találni a két hét alatt, nem sok választási lehetőség maradt. Így a döntés az 1943-ban készült Magyar sasokra és az 1073. számú Magyar Világhíradóra esett. A visszavásárolt kópiák novemberben érkeztek meg a Budakeszi úti Filmarchívumba, hogy elfoglalják helyüket a nemzeti filmgyűjteményben. A Magyar sasok, melynek nyolctekercses kópiája a Goszfilmofond irdatlan méretű raktárának három különböző "bugyrából" került elő, az első magyar repülőfilm volt. A közel egymillió pengős produkciót a Magyar Királyi Légierők, a Horthy Miklós Nemzeti Repülőalap, valamint a Magyar Aero Szövetség rendelte meg a gyártó "Kokas filmtől", Kokas Klára díszlet- és jelmeztervező filmvállalkozásától. A gyengécskére sikeredett mese voltaképpen csak a film erősen propagandisztikus ízét volt hivatott ellensúlyozni. Sok mindent belezsúfoltak történetükbe az alkotók, hogy a nézők minél könnyebben fogyaszthassák a háborús témát, legfőbb céljuk azonban az volt, hogy mindenki megismerhesse ezáltal a hadirepülés "mesterségét". Van benne szerelembe ágyazott kémhistória, magyar nóta, humoros intermezzo, és legalább tíz perces látványos légi csata. Az éppen első filmjén dolgozó rendező, László István nem takarékoskodott a színészek gázsijával sem. Filmjének főszerepeit a kor nagy ideáljai játszották: Perényi László és Szemere Vera. Mellettük felvonult a negyvenes évek közepének új generációja: Kertay Lili, Serényi Éva, Stolpa András, Halász Géza, ma már ismeretlen nevű színészek, akik azonban együtt kezdték pályájukat a többi között Rátonyi Róberttel, Bessenyei Ferenccel, Ladányi Ferenccel. A kor követelményeinek megfelelően a filmnek énekes sztárjai is voltak. A magyar nóta betéteket a filmen csak igen ritkán látható Cselényi József szólaltatta meg, aki a háború előtti-alatti időszak legendás énekese volt, míg a klasszikus zenei betéteket a koloratúr hangú fiatal tehetség, Farkas Judit. A filmtörténész számára külön meglepetést jelent a húszas évek gyermek-sztárjának, Lázár Gidának szerepeltetése, akinek ez volt talán első hangosfilm szerepe. Pontosan hat operatőr dolgozott a film képsorain, köztük olyanok is, akik nem sokkal korábban a Don-kanyar mellett, mint haditudósítók fényképezték a magyar frontszakaszon folyó harcokat. "Az első magyar repülőfilmként" hirdetett produkció sikere nagyrészt az ő munkájuknak köszönhető, no meg annak a ténynek, hogy a háború végén már szinte minden államnak megvolt a maga nemzeti repülőfilmje, csak Magyarországnak nem. Büszke is volt a filmszakma, amikor egyszerre három fővárosi premiermoziban futott a film, lekörözve a Stukák, és a Jagdgeschwander Lützow sikerét: "A honvéd légierők vezetőségének segítségével, az összes közreműködő lelkes szeretetével elkészült végre az első magyar repülőfilm, amely dokumentális erején kívül hatalmas és hathatós propaganda is. Propaganda ez a legszebb és legnemesebb értelemben, mert végigkíséri a repülő életét a modellezéstől a vitorlázó- és sportrepülésen kívül a harci repülésig." Az idő természetesen már régen elszállt a film akkor művészinek ítélt jelenetei felett. Sőt! Mai szemmel nézve sokhelyütt meglehetősen patetikusnak, erőltetettnek, naivnak érezzük a nyolcvanegy perces háborús mesét. Mégis a Magyar Nemzeti Filmarchívumban a helye, a többi magyar film között. Bármilyen sokba kerül is a moszkvai bérmunka, melynek eredményeként legalább másolat formájában visszakerülhetnek a filmek Magyarországra, rá kell szánni a pénzt, hiszen a második világháború során, Magyarországról a Szovjetunióba szállított műkincsek között éppen a film az egyetlen művészet, amely reprodukciójában is tökéletesen élvezhető! MAGYAR SASOK Készült: 1943 októbertől decemberig a Hunnia Filmgyárban Tobis-Klang hangrendszerrel Összeállította: Katonka László Közreműködött: a Légierők tisztikara, legénysége és a Horthy Miklós Nemzeti Repülőalap támogatásával a Magyar Aero Szövetség tagegyesületeinél működő repülőkiképző keretek. Bemutatta: 1944 május 25-én az Uránia, a Radius Filmpalota és a Korzó MAGYAR VILÁGHÍRADÓ 1073. Készült 1944 szeptemberében, a Magyar Filmiroda Rt. Telepén és laboratóriumában.
A GOSZFILMOFONDBAN FELLELT MAGYAR FILMEK, MELYEK VISSZAVÁSÁRLÁSÁT A MAGYAR NEMZETI FILMARCHÍVUM SZORGALMAZZA (1999. OKTÓBERI KUTATÁSI ÁLLAPOT) JÁTÉKFILMEK 1. A Magyar Nemzeti Filmarchívum gyűjteményéből hiányzó filmek: ALKALOM (1942. R: Rodriguez Endre) (Hiányos!) FÉLTÉKENYSÉG (1943. R: Cserépy László) (Hiányos!) GYÁVASÁG (1942. R: Nádasdy Kálmán) (Hiányos!) KÖLCSÖNKÉRT FÉRJEK (1941. R: Bánky Viktor) (Töredék!) LESZ, AMI LESZ (1941. R: Rodriguez Endre) (Komplett!) MAGYAR SASOK (1943. R: László István) (Komplett!) MAKACS KATA (1943. R: Bánky Viktor) (Komplett!) MA, TEGNAP, HOLNAP (1941. R: Bánky Viktor) (Hiányos!) SÁRGA KASZINÓ (1943. R: Lajthay Károly) (Hiányos!) A SZÍNHÁZ SZERELMESE (1944. R: Martonffy Emil) (Hiányos!) TILOS A SZERELEM (1943. R: Kalmár László) (Hiányos!) VADRÓZSA (1939. R: Pásztor Béla) (Hiányos!) A VARIETÉ CSILLAGAI (1938. R: Baky József) (Hiányos!)
2. A Magyar Nemzeti Filmarchívum gyűjteményében meglévő, de sokkal rosszabb állapotú, vagy idegen feliratos filmek: BENEDEK-HÁZ (1943. R: Bánky Viktor) (Hiányos!) CIVIL A PÁLYÁN (1951. R: Keleti Márton) (Komplett!) EURÓPA NEM VÁLASZOL (1941. R: Radványi Géza) (Komplett!) HÁZASSÁGGAL KEZDŐDIK (1943. R: Bánky Viktor) (Komplett!) KARENINA ANNA (1918. R: Garas Márton) (Komplett!) KÜLÖNÖS HÁZASSÁG (1951. R: Keleti Márton) (Komplett!) MAJÁLIS (1943. R: Balogh István) (Komplett!) RÉGI KERINGŐ (1941. R: Bánky Viktor) (Komplett!) RÉGI NYÁR (1941. R: Podmaniczky Félix) (Komplett!) SULAMITH (1916. R: Illés Jenő) (Komplett!)
3. A moszkvai anyaggal kiegészíthető filmek: 3:1 A SZERELEM JAVÁRA (1937. R: Vaszary János) HELYET AZ ÖREGEKNEK (Ende schlecht, Alles gut) (1934. R: Fritz Schultz) MAKKHETES (1944. R: Bánky Viktor) NEMES RÓZSA (1943. R: Martonffy Emil)
4. Hungarica filmek: Ismeretlen néma (német?) játékfilm DIE GROß E SEHNSUCHT (Achtung! Aufnahme!) (1930 k. R: Székely István) HELYET AZ ÖREGEKNEK! (Ende schlecht, Alles gut!) GYURKOVICS-LÁNYOK (Die sieben Töchter der Frau Gyurkovics) KEZEK (Hä nde) (192?. R: Bándy Miklós) MÁRIA NŐVÉR (Sein letztes Modell [Schwester Maria]) NÁSZÚT FÉLÁRON (Hochzeitreise für 50 Prozent) (1936. R: Székely István) A VÉN GAZEMBER (...Und es leuchtet die Puß ta) (1932. R: Heinz Hille)
HÍRADÓ- ÉS DOKUMENTUMFILMEK 1. A Magyar Nemzeti Filmarchívum gyűjteményéből teljes egészében hiányzó híradófilmek: Magyar Világhíradó 1073 (1944) (Komplett!) A visszavásárlás megtörtént 2000 novemberében. Magyar Filmhíradó 1954/21 (Különkiadás: "A Párt III. kongresszusa") (Komplett!) A Magyar Nemzeti Filmarchívum gyűjteményéből a Magyar Filmhíradónak ez a száma teljes egészében hiányzik. Tekintve, hogy a Goszfilmofond ebből a híradószámból egy eredeti nitró dubpozitívet őriz, célszerű volna közvetlenül egy dubnegatívot rendelni!
2. A Magyar Nemzeti Filmarchívum gyűjteményében meglévő, de hiányos híradófilmek: Magyar Világhíradó 1064 (1944) (Komplett!) A Magyar Nemzeti Filmarchívum gyűjteményében egy eseményt kivéve ("Margitszigeti honvédnap") teljes hosszban megvan a híradó. Magyar Világhíradó 586 (1935) (Komplett!) A Magyar Nemzeti Filmarchívum gyűjteményében egy eseményt kivéve ("Magyar futballdiadal") teljes hosszban megvan a híradó. Tekintve, hogy a Goszfilmofondnak ebből a híradóból eredeti nitró kópiája van, így közvetlenül dubnegatívot is rendelhetünk!
3. A Magyar Nemzeti Filmarchívum gyűjteményéből hiányzó dokumentumfilmek: LAND OF THE MAGYAR (1937, színes!) (Komplett!) A Magyar Nemzeti Filmarchívum gyűjteményéből hiányzik ez az ún. bipakk-eljárással készült amerikai Vitaphone-film, amelyből a Goszfilmofond eredeti színes nitró kópiát őriz! Éppen ezért a filmből közvetlenül színes dubnegatív is rendelhető folyadék alatti optikai kopírozással és elektronikus hangátírással, ami a bipakk-eljárás miatt nélkülözhetetlen! BUDAPEST MÉGIS ÉL (1945-46) (Komplett!) A Magyar Nemzeti Filmarchívum gyűjteményéből hiányzik ez a film, amelynek csak az első felvonását találtam meg. Tekintve, hogy a Goszfilmofondnak ebből a dokumentumfilmből eredeti nitró kópiája van, így közvetlenül dubnegatívot is rendelhetünk!
4. A Magyar Nemzeti Filmarchívum gyűjteményében meglévő, de rosszabb állapotú dokumentumfilmek: A VILÁG ASSZONYAI A BÉKÉÉRT (1948. MFNV) (Komplett!) A Magyar Nemzeti Filmarchívum példánya komplett, a képanyag szépen exponált, de a hang több helyen erősen dobol. Tekintve, hogy a Goszfilmofond egy eredeti nitró dubpozitívet őriz, így célszerű volna közvetlenül egy dubnegatívot rendelni!
| Keresztessy Mária, Serényi Éva és Halász Géza 52 KByte
| Balról a második Fáy Béla, a negyedik Perényi lászló, az ötödik Thury Elemér 45 KByte
| Lent: Cselényi József és Pethes Sándor 68 KByte
| 51 KByte |