A moziról   Decemberi programokból   Novemberi programokból   Októberi programokból   Szeptemberi programokból   Augusztusi programokból   Júliusi programokból   Júniusi programokból   Májusi programokból   Áprilisi programokból   Márciusi programokból  


A decemberi műsorból

Robert Bresson, Korai német avantgárd, Magyar tarka; 5. Dokumentumfilm Találkozó, Zilahy-drámák filmen, A XX. század képe a filmben, Isten veled, XX. század!, Bogart

Robert Bresson

"Robert Bresson a maga szelíd módján teljesen felforgatta a filmtörténetet. Elsőként szakított az irodalmias, színpadias francia filmmel, ő írt először "kamera-töltőtollal", ő lett az új hullám első mestere (...) Legtöbb filmje filmmúzeumok repertoárdarabja, hajdani rajongói szent áhítattal emlegetik, tisztelgő cikkgyűjtemények idézik nagy korszakát. Élő klasszikus." Schubert Gusztáv (Filmvilág, l997/10)

Sorozatunkban látható: 3, 25: A pénz; 4, 18: Lancelot...; 5, 21: Mouchette; 8: A bűn angyalai; 11: A Bois de Boulogne hölgyei; 12: Egy szelíd aszszony; 13: Jeanne d'Arc pere; 14: Vétlen Balthazár; 16: Egy halálraítélt megszökött

Korai német avantgárd

"Az I. világháború hatalmas megrázkódtatásokat okozott. A régi erkölcsi és értékrendek összeomlásával a művészek érezték, hogy itt az idő új kifejező eszközök és formák után nézni. (...) Sokan nem elégedtek már meg a régi táblaképpel és nem akartak a tér formálására korlátozódni. Ruttmann, Eggeling, Richter mozgásba akarták hozni a formát, színt, felületet, az idővel akartak festeni. (...) A festőket és zenészeket tömörítő November csoport (filmvetítése) 1925. május 3-án a berlini UFA-palotában volt (az) első nyilvános vetítése az absztrakt német filmeknek keletkezésük színhelyén (...) Ruttmann a Berlin, egy nagyváros szimfóniájával megnyitotta a német avantgárd film második korszakát. Az is lehetne a címe, hogy az avantgárd film felfedezi a montázst.(...) A (...) német avantgárd film (...) vezető, harmadik korszakában (...) "a hang megérkezik a képhez".(...) Oskar Fischinger (...) lett az utolsó képviselője az avantgárd filmnek Németországban. (...) munkássága egyre újabb kísérletekből áll, hogy megfelelő filmi formát találjon már meglévő népszerű vagy klasszikus zenékhez, hogy a zenét mozgássá, formákká – és színné alakítsa át." Walter Schobert (A 20-as évek német avantgárdja)

Sorozatunkban látható: 10: Ruttmann-filmek I.; 11: Hans Richter és köre; 12: Moholy-Nagy és mások; 13: Oskar Fischinger filmjei; 15: Ruttmann-filmek II.

Magyar tarka

" Kamondi Zoltán Az Alkimista és a Szűz című filmjét a filmszemle után, premier előtt láthatta az Örökmozgó Filmmúzeum közönsége. Az országos bemutató alkalmából tűzzük műsorra a rendező filmszínházban még nem, csak a televíziókban játszott dokumentumsorozatának, a Magyar tarkának egyik epizódját, A futvafestő magányosságát. Magyar tarka sorozatcímmel 1993 óta olyan látleletet mutat nekünk Kamondi Zoltán, aminek tárgya messze esik legtöbbünk hétköznapjaitól. Az eddig elkészült 10 részben csupa olyan emberrel ismerkedhetünk meg, akik szokatlan módon próbáltak meg élni. Nem a már meglévő keretekbe próbáltak beilleszkedni, hanem ösztöneiket vagy éppenséggel üzleti érzéküket követve alkotó módon viszonyultak ahhoz, amit jobb híján valóságnak nevezünk." (B.R.)

Vetítési időpont:december 6. hétfő, 18.00

5. Dokumentumfilm Találkozó

"Koranyáron indult sorozatunk befejező vetítésén A dunai exodust láthatják az érdeklődők. Forgács Péter mára már világszerte ismert sorozatának, a (jelenleg) tizenöt fejezetből álló Privát Magyarországnak legújabb darabja egy készülőben lévő majdani Egésznek a része, de önmagában is műegész." (B.R.)

Vetítési időpont:december 10. péntek, 18.30

Zilahy-drámák filmen

"Huszonöt éve halt meg Zilahy Lajos. A polgári irodalom egyik legsikeresebb írója volt, emellett divatos dalszerző, kabaretista, vállalkozó, laptulajdonos.(...) Sorozatunkban igyekeztünk minél átfogóbb képet adni Zilahy Lajos pályájáról, bemutatni a drámaírót, a forgatókönyvírót, a rendezőt, a vállalkozót." (Sz.K.)

Sorozatunkban látható: 1: Halálos tavasz; 6: Egy lány elindul; 14: A szűz és a gödölye; 22: Hazajáró lélek; 27: Süt a nap; 29: Valamit visz a víz

A XX. század képe a filmben

Sorozatunkban látható: 1: Sebek; 2: A nagy zabálás; 7: Apokalipszis most; 8: Szelíd motorosok; 10: Viridiana; 14: Csend; 15: Britannia gyógyintézet; 17: Weekend; 19: Árnyék a havon; 22: Ájulás; 23: A fiú; 28: Hidegvérrel; 30: Disznóól

Isten veled, XX. század

"Az évfordulókon általában, de különösen az év utolsó napja felé közeledve késztetést érzünk az összegzésre. Ilyenkor fokozottabban tudatosul bennünk az idő ténye, a változás élménye. Az eltelt idővel való szembesülés sokszor – mégha csak pillanatokra is – elérzékenyíthet. Erről ebben az évben több szó esik, mint máskor. 1999. december 31-én éjfélkor a XX. századtól búcsúzunk. (...) Csak a századtól búcsúzunk, de nem a filmtől, mert a mozi, ha másképpen is, mint száz évvel ezelőtt, de tovább él a következő évszázadban és majd az új évezredben is." Gyürey Vera

Sorozatunkban látható: 1: Diktátor; 2: Andalúziai kutya; Aranykor; 3: Szállnak a darvak; 5: Róma nyílt város; 6: Rettegett Iván I-II.; 8: Szelíd motorosok; 9: Metropolis; 11: Nyolc és fél; 12: Dühöngő ifjúság; 13: Szent Johanna; 14: Csend; Ember a felvevőgéppel; 17: Meglepetés-film; 19: Áldozathozatal; 20: A mi nemzedékünk; 21: Hannibál tanár úr; 23: Álmok; 25: Türelmetlenség; 27: Játékszabály; 29: Mindennapi bátorság

Bogart

"Egy ember, aki karácsony napján született, nem lehet olyan rossz, mint amilyennek a vásznon látszik" – vélték a Warner reklámügynökei, akik Humphrey Bogart születési dátumát 1899. január 23-ról december 25-re változtatták. Ő maga azt terjesztette, hogy 1900-ban, századunk első karácsonyán született. (...) Napjaink centralizált, bürokratizált társadalmának önmagában és értékeiben bizonytalan, önállótlan, állandóan külső igazolást kereső, kívülről irányított embere csodálattal és nosztalgiával tekint vissza a belülről irányított korszak e független, önálló, nagyfokú stabilitást mutató, saját sorsát kontrollálni képes alakjára." Balogh Gyöngyi (Humphrey Bogart, Filmbarátok kiskönyvtára)

Sorozatunkban látható: 25: A nagy álom; 26: Casablanca; 27: A félelem órái; 29: Megkövült erdő; 30: A máltai sólyom


A novemberi műsorból

A hónap első felében: Mexikói filmhét, közepén: Holland-flamand filmhét, második felében: Claude Goretta retrospektív; Moveast-mozi, ÉS-Filmklub, Diafilmvetítés, Gérard Philipe-sorozat, Vittorio de Sica-sorozat

Mexikói filmhét

Ismét van mexikói közönségfilm, mely megdöntött minden nézettségi rekordot, és tíz év távollét után ismét eljutott Cannes-ba egy mexikói film, ideje volt hát nálunk is mexikói filmhetet szervezni!

A program: 5-én pénteken, 10-én és 12-én fél 9-kor: A házasság sava-borsa (Rafael Montero); 6-án fél 7-kor és 11-én fél 9-kor: Ki nevet a végén (Busi Cortés); 6-án fél 9-kor és 11-én fél 7-kor: Éjszakai gyilkosság (Eva López-Sánchez); 7-én fél 7-kor és 8-án fél 9-kor: Danzón (Beatriz Novaro); 7-én fél 9-kor és 12-én fél 7-kor: Édenkert (Maria Novaro); 8-án és 10-én fél 7-kor: A lázadás évei (Geraldo Lara)

Nem csak Budapesten! A külön műsorfüteből megtudható, mikor melyik filmet vetíti Egerben a Művész mozi, - november 15-17; Debrecenben az Apollo mozi Art terme ( Miklós u. 2.) - november 19-november 24 -; Szegeden a Grand Café mozi (Deák Ferenc u. 18.) - november 30-december 5 ; Székesfehérváron a Barátság klubmozi (Marx tér 1.) -december 6-9 és Zalaegerszegen az Ady Filmcentrum (Széchenyi tér 4) - dedember 9-14.

Holland-flamand filmhét

Nemcsak Joris Ivens volt holland, sőt, nemcsak dokumentumfilmeket, játékfilmeket is rendeztek holland rendezők. Olyannyira, hogy az elmúlt tizenöt évben háromszor is Oscar-díjat nyertek! A holland filmheteken is mindig megtelik a mozi.

A mostani program: 13-án szombaton fél 5-kor és 16-án kedden fél 9-kor: A lengyel menyasszony (Karim Tradia); 13-án szombaton fél 7-kor és 18-án csütörtökön fél 9-kor : Daens (Stijn Coninx); 14-én vasárnap fél 7-kor és 18-án csütörtökön fél 7-kor: Felice... Felice... (Peter Delpeut); 14-én vasárnap fél 9-kor és 16-án kedden fél 7-kor: Rosie (Patrice Toye); 15-én hétfőn fél 7-kor és 17-én szerdán fél 9-kor: Gaston háborúja (Robbe de Hert); 15 fél 9-kor és 17-én szerdán fél 7-kor: Új anya (Paula van der Oest).

A filmhét megnyitóján, 13-án szombaton fél 7-kor a mozi vendége Antje De Boeck, a Daens címszereplője.

Claude Goretta retrospektív

A 70-es évekbeli svájci új hullám egyik legismertebb rendezőjének valamennyi filmjét láthatja az Örökmozgó közönsége.

És nem csak az Örökmozgó közönsége! A Goretta-műsorfüzetből az is kiderül, mikor vetíti e filmeket Szegeden a Grand Café mozi (Deák Ferenc u. 18.) - november 1-7-ig, Debrecenben az Apollo mozi Art terme ( Miklós u. 2.) - november 8-14-ig, és Pécsett az Apollo mozi Klubterme (Perczel u. 22) - november 15-18-ig. Francia nyelven, angol felirattal, magyar hangalámondással.

A pesti program 19-én kezdődik, Susan Koltai, a Pro Helvetia budapesti irodavezetője nyitja meg.

19-én pénteken fél 9-kor és 30-án kedden fél 7-kor: Nem is olyan rossz ember; 20-án szombaton fél 7-kor és 25-én csütörtökön fél 9-kor: Az esküvő; 20-án szombaton fél 9-kor és 29-én hétfőn fél 7-kor: A meghívás; 21-én vasárnap fél 9-kor és 26-án pénteken fél 7-kor: A csipkeverőnő; 22-én hétfőn fél 7-kor és 27-én szombaton fél 9-kor: A vidéki lány; 23-án kedden fél 7-kor és 28-án vasárnap fél 9-kor: Mario Ricci halála; 23-án kedden fél 9-kor és 27-én szombaton fél 7-kor: És ha nem kel fel többé a nap; 24-én szerdán fél 9-kor és 28-án vasárnap fél 7-kor: A bolond; 25-én csütörtökön dél 7-kor és 30-án kedden fél 9-kor: Az üldözött Jean-Luc; 26-án pénteken fél 9-kor és 29-én hétfőn fél 9-kor: Az utolsó nyár

MOVEAST-MOZI

November 9. kedden, fél 7-kor

A fal leomlása
(Chronik der Wende/The Fall of the Wall), német, 1994, r: Wolfgang Drescher, f: Michael Herholz, Holger Kulick, Ulrich Neumann, Torsten Preuss, Titus Richter, Jans Stubenrauch, hb/G, E, 89 + 88 perc, angol felirattal, videókivetítővel

Tíz éve már annak a felejthetetlen novemberi éjszakának, amikor kelet- és nyugatberliniek ölelkeztek össze és pezsgőztek könnyes boldogságban úszva a berlini falon. "Mi vagyunk a nép" felkiáltással vonultak az utcára az NDK bátor polgárai s ezzel elindították azt a békés forradalmat, melynek tetőpontját Németország újraegyesítése jelentette. A Brandenburgi Televízió több változatban is elkészítette "A fordulat krónikáját": több archívum többezer órányi anyagából vágtak össze egy közel 2500 perces adást, amely 1989. október 7-től 1990. március 18-ig napra 15 perces összeállításokban kíséri nyomon az eseményeket. A 163 nap gigantikus krónikájából, melyben több mint 250 kortárs tanú szólal meg, készült ez a tetőpontokat kiemelő, rövidített változat. Az NDK 40. évfordulójának ünnepségeivel kezdődik és az első szabad parlamenti választásokkal végződik. Nemcsak kordokumentumként, hanem művészi élményként is egyedülálló...

"November 9-e történelmi dátum Németország számára. Történelmünk során többször is volt olyan fordulópont, amely szabadságunk, kultúránk és méltóságunk elvesztését jelentette. A legrosszabb az volt, amikor a zsidókat megfosztották javaiktól, végigkergették őket az utcákon és felgyújtották zsinagógáikat. Aztán három évvel ezelőtt november 9-én eljött a szabadság napja. Az erőszakmentesség rendíthetetlen bátorságával, együttesen emelték fel fejüket a németek. Szívükkel álltak ellen az elnyomóiknak, nem pedig erőszakkal. És győztek. Az egész világ együtt örült a német néppel és újra becsülni kezdte a németeket. Senkinek sem engedjük meg, hogy ezt kockára tegye" – mondja egy idegenellenesség-ellenes béketüntetés szónoka a Berlin, moziváros című, Wim Wenders-szel készült dokumentumfilmben, melyet a múlt hónapban láthatott az Örökmozgó közönsége a Titanic fesztivál keretében. Most erről az immár 10 évvel ezelőtti dicsőséges november 9-éről emlékezünk meg egy egyedülálló német dokumentumfilmmel, A fal leomlásával. Felejthetetlenül izgalmas napokról szól és megrendítően izgalmas élménynek igérkezik.

ÉS-Filmklub

Az Élet és Irodalom című hetilap s az Örökmozgó szeptemberben útjára indította mozgóképes páncélvonatát, amely Szovjet-Oroszországból indul, s berlini átszállással Budapestre érkezik, úgy az ötvenes évek közepére. A sorozat filmjeit az ÉS szerkesztôi vezetik be, s az általuk hívott vendégekkel együtt pontot is tesznek a vetítés után a múltra. Válogatásunk fô szempontja az esztétikai rettenet és a nosztalgia öreg édesanyja volt, és nászukból olyan alkotások születtek, amelyek a nézôt komoly antropológiai és pszichiátriai vizsgálatra indítják. Abban bízunk, hogy míg tart a hideglelés, jót röhögünk, mert nincs egészségesebb módja a múlt megemésztésének, mint a gyöngyvászonról történô szembenézés.

A sorozatunk harmadik filmje 24-én szerdán fél 7-kor:

Hív a haza (Über alles in der Welt), német, 1941,
r: Karl Ritter, f: Felix Lützkendorf, Karl Ritter, o: Werner Krien, z: Herbert Windt, sz: Carl Raddatz (Carl Wiegand), Hannes Stelzer (Hans Wiegand), Marina von Dittmar (Brigitte), Fritz Kampers (Fritz Möbius), hb/G, 80 perc

1939. szeptember 2-án Anglia és Franciaország hadat üzen Németországnak és gyűjtőtáborokba szállítják a területükön élő németeket. Egy ilyen táborban találkozik Moebius, a szerelő, akinek sikerül megszöknie, és Wiegand, egy nagy német lap franciaországi tudósítója, akit a szövetségesek megpróbálnak beszervezni. Idegenben éri a háború híre a történet többi hősét is, pl. egy tiroli parasztzenekart londoni vendégszereplésen, egy német tankhajó legénységét pedig a nyílt tengeren. "És mégis, amikor megszólalt a haza hívó szava, megindultak, hogy tűzön, véren, halálon, szenvedésen és ezer akadályon át elérkezzenek oda, ahová vérük minden cseppjével, szívük minden rezdülésével vágynak – a harcoló Németországba" – áll a korabeli magyar szórólapon erről a szárazföldi, tengeri és légi csatajelenetekben bővelkedő propagandafilmről, melyet a műfaj – Veit Harlan mellett talán legnépszerűbb – német mesterembere rendezett.

Vetítés után beszélgetés a kávézóban az Élet és Irodalom vendégeivel:

Seres László, Tamás Gáspár Miklós, Vágvölgyi B. András
Házigazda:
Bakáts Tibor Settenkedô

November 27-én szombaton fél 5-kor: DIAFILMVETÍTÉS vendégekkel:Csákányi Eszterrel, Jordán Tamással, Pogány Judittal és Tóth Józseffel

A diafilmről ma már csak keveseknek van közvetlen élménye. A videó, a CD-ROM-ok és a DVD-k korában csak a gyűjtőket jellemző megszállottság mentheti meg attól a diát, hogy végérvényesen kiessen a történelmi emlékezetből. Fénykorában bevetették a politikába, a propagandába, az ideológiai harcba is, így kockáin érzékletesen ottmaradt közelmúltunk szellemi lenyomata is.
A diafilm virágkora az egykori szocialista országokban az ötvenes-hatvanas évekre tehető. A diafilmek alkotói természetesen elsősorban a gyerekekhez kívántak szólni: a klasszikus mesék mellett szórakoztatták őket az úttörők erkölcsös viselkedését dicsérő kalandos történetekkel és a szocialista eszmeiséget, témákat feldolgozó allegorikus állatmesékkel. Olykor azonban a felnőtt korosztályt is célba vették a gyári munkát végző emancipált nőről, az állami gazdasági sertéstenyésztés fejlesztéséről, a gyapot- és ciroktermesztésről, az ellenforradalmi lázadást felgöngyölítő magyar tengerészekről szóló, didaktikus műveikkel.
A magyar diafilmtermés jelentős hányada magyarított szovjet diafilmekből áll, persze születtek tipikusan magyar művek is. A magyar grafikusok, festők sokszor művészi munkát végeztek. A Szűcs Dani álma és az Egy hűtlen kutya kalandjai Ugatóniában stb. című filmek a lapos propagandaszöveg ellenére képzőművészetileg értékes alkotásoknak tekinthetők.
Ennek a különleges "médiumnak", a kivetíthető diafilmeknek minden Magyarországon valaha gyártott opusza szinte hiánytalanul fennmaradt Bíró Ferenc magángyűjteményében. A klasszikus mesék ma is élvezetes szórakozást nyújtanak, különösen, ha párosítjuk azokat a korabeli hangfelvételekkel (Mese az öt kis kínairól), melyek rövidségük miatt a hazai prózai felvételeket tartalmazó hanglemezkiadás első darabjai voltak.
A Laterna Magica Bt., a Magyar Filmintézet és a Merlin Színház közös produkciójával a mai közönségnek szeretnénk megidézni – persze ironikus távolságtartással – az egykori diavetítések hangulatát.
A filmek szövegét az eredeti hangfelvételeken hallható előadóművészek mellett Csákányi Eszter, Jordán Tamás, Pogány Judit és Tóth József színművészek értelmezik és tolmácsolják. A filmekről a gyűjtemény tulajdonosával Kopper Judit beszélget.
A rendezvény a Fővárosi Önkormányzat Kulturális Bizottságának támogatásával jött létre

A festett róka
szovjet rajzfilm, 1955
A rabló rókát az állatok elkergetik az erdőből. Egy faluba menekül, ahol ráborul egy festékes köcsög. Így átváltozva tér vissza az erdőbe...

A pórul járt róka

magyar diafilm
z előbbi mese alapján, 1955. Meséjét Vihar Béla szőtte versbe.

A kis borz
szovjet rajzfilm, 1955
A lusta, elkényeztetett kis borzról szól a film, aki semmint sem hajlandó megtanulni. Egy napon eltéved az erdőben és szörnyű kalandokba keveredik...

Egy kis borz története
magyar diafilm az előbbi rajzfilm alapján, 1955

Mese az öt kis kínairól
szovjet rajzfilm alapján készült diafilm, 1957
A klasszikus kínai népmese szerint élt hajdan öt testvér. Mindegyiknek volt valamilyen különleges tulajdonsága az első ki tudta inni a tengert, a második értett az állatok nyelvén, a harmadik testén nem fogott a legkeményebb acél sem, a negyedik hosszúra tudta nyújtani a lábait, az ötödik szemrebbenés nélkül tűrte a tűz forróságát. Egyesült erővel vették fel a harcot a gonosz és kapzsi mandarin ellen. A diafilmhez hanglemez észült, a mese szövegét Sinkovits Imre mondja el.

Szűcs Dani álma
1955
Vidám verses történet arról, hogyan javul meg a lusta Dani pajtás az úttörőtáborban. Zórád Ernő rajzaival. A verses mesét Csörnyei Gyula írta.

A király kenyere
1957
Móra Ferenc örökzöld példázata a kisgyermekeket vezeti be a napjaikban is aktuális kérdésbe: Hová lesz a befizetett adó? A képeket Pethes Endre festette.

Egy hűtlen kutya kalandjai Ugatóniában
1957
Bodri, a Tarka Kutyák Országának főszimatmestere megsértődik az uralkodóra. Kutyavillájában bánatosan tekergeti rádiója gombját. Amikor egyszer csak ezt hallja:"Itt a Szabad Kutyavilág Hangja!" Allegórikus mese az 1956-os disszidálások időszakáról. A történetet Pesoldt Ferenc jegyzi, a grafikákat Szűr-Szabó József készítette.

Műkorcsolyázó Európabajnokság 1955
magyar rövidfilm, 6 perc
1955 január 27-29-e között Budapesten rendezték meg a műkorcsolyázás nagy seregszemléjét a Városligetben.

Korcsolyázóbajnokság
diafilm az előbbi eseményről, 1955

Az amerikai burgonyabogár és az ellene való harc
szovjet ismeretterjesztő film 1955, rövidített változat
A film bemutatja az amerikai imperialisták gaztettét, amikor repülőgépről a Német Demokratikus Köztársaság területe felett a bogarak millióit szórták le, így gyengítve a szocialista tábort.

Ütközet a krumpliföldön
színes diafilm, 1956
A verses "politikai mesét" Pál György illusztrálta, aki egyben több korabeli mezőgazdasági témájú plakát alkotója is volt. A diafilm szöveget Gergely Miklós és Kovács György írta.

Apja fia
1952
A diafilm a hulladékgyűjtés nemes feladatát állítja a történet középpontjába, megtudhatjuk belőle, hogy ez a tevékenység nem csak hasznos, hanem még jövedelmező is.


Az októberi műsorból

Hitchcock, Filmemlékezet: Az amerikai némafilm, Cocteau, Makk Károly, cseh filmek, Pipacsok, Tajvani filmek, ÉS-Filmklub, Egy mozibolond mozijában, Bernhard Wicki

Folytatódik a "brit Hitchcock" sorozat

3-án vasárnap fél 7-kor: Londoni randevú (1938); 4-én hétfőn fél 9-kor: 39 lépcsőfok (1935); 6-án szerdán fél 9-kor: Téboly (1932)

A Filmemlékezet fesztivál legsikeresebb filmjeit újra vetíti a mozi!

Október elsején pénteken fél 9-kor Jean Renoir: A játékszabály (1939)
2-án szombaton 8-kor: Fellini: Casanova I-II. (1976)
3-án vasárnap fél 5-kor: Lotte Reiniger: Ahmed herceg kalandjai (1925) a zongoránál Kecskeméti Gábor
3-án vasárnap fél 9-kor: Avantgard filmek (A Belga Filmarchívumtól)

Folytatódik Az amerikai némafilm sorozat

2-án szombaton fél 5-kor: Buster Keaton: Navigátor (1924) és Buster Keaton: Isten hozta (1923)
6-án szerdán fél 7-kor: Murnau:Virradat (1927)
23-án szombaton fél 7-kor: Victor Sjöström: A szél (1927)
31-én vasárnap fél 9-kor: Josef von Sternberg: Alvilág (1927)

Cocteau, a filmköltő

19-én kedden fél 9-kor:A szép és a szörnyeteg (1945) előtt Fáber András tart előadást!

Meglehet, még csak most kezdődik a filmművész Jean Cocteau igazi utókora. Annyi azonban más most bizonyosra vehető, hogy egy meggondolkodtató jelképet mindenképpen hagyott a késő utódokra. Ez a jelkép: költő, kamerával a kezében. Igaz, a filmművészi működése nem döntötte el végérvényesen a kérdést, alkalmas-e a film költői igazságok kimondására: lehet-e kamerával verset írni. Egy azonban tény: ő volt az első, akinek ez a lehetőség egyáltalán eszébe jutott. Tudat alatti képzeteinket kell mozgósítanunk, ha követni akarjuk a költőt felfedező útján a valóság mélyrétegeibe: a képek nem a logika, hanem a mélypsziché szabad asszociációinak törvényei szerint függnek össze egymással. Cocteau ugyanis nem fogalmakat, hanem metaforákat és jelképeket filmez le, pontosabban a metaforák és szimbólumok érzékelhető felszínét mutatja meg a vásznon: az érzékelhető csak utal az érzékelhetetlenre. Úgy látszik komolyan vette Gyagilev intelmét: a síron túl is képes meghökkenteni bennünket". Fáber András (Költő kamerával - Filmvilág, 84/1)

A sorozatban látható:

Megnyitó: 14-én csütörtökön fél 9-kor: Orfeusz (1950); 15-én pénteken fél 9-kor, 21-én csütörtökön fél 5-kor: Örök visszatérés (1949); 17-én vasárnap fél 5-kor: A királyasszony lovagja (1947); 19-én kedden fél 7-kor és 25-én hétfőn fél 9-kor: A költő vére (1930) és A Santo Sospir villa (1952); 19-én kedden fél 9-kor:A szép és a szörnyeteg (1945); 20-án szerdán fél 9-kor: A Bois de Boulogne hölgyei (1945), r.: Robert Bresson; 22-én pénteken fél 9-kor és 29-én pénteken fél 7-kor: A boldogság komédiája (1942), r: Marcel l'Herbier); 23-án szombaton fél 9-kor és 26-án kedden fél 7-kor: A kétfejű sas (1947); 24-én vasárnap fél 7-kor és 30-án szombaton fél 9.kor : Vásott kölykök (1950), r: Jean-Pierre Melville; 24-én vasárnap fél 9-kor: Rettenetes szülők; 27-én szerdán fél 9-kor: Kísértetbáró (1943), r: Serge de Poligny; 31-én vasárnap fél 7-kor: Orfeusz végrendelete (1960)

Makk Károly

A 22-én pénteken fél 7-kor vetített Egymásra nézve (1982) című film után beszélgetés a rendezővel!

A filmcsinálásnak van egy bestiális kényszere: a vetítés másfél óráig tart. Ezért kulcskérdés a ritmusváltás, a váratlanság, a sűrítés és megnyugvó szétterülés megfelelő arányainak megtalálása. Alapvetően építeni kell a néző asszociációs készségére. Mindezeket nem gondolom át előre, inkább az ösztöneimre hagyatkozom. Utólag értem meg, mit is csináltam. /.../ Nekem a színész a gyengém, imádom ezt az emberfajtát, mert elképesztő dolgokra képes. A színész a filmcsinálás ajándéka. Vannak-voltak alapszínészeim, legelőször mindig ők jutnak eszembe: Törőcsik Mari, Psota Irén, Darvas Iván, aztán ilyen volt Pálos Gyuri, Szirtes Ádám, Soós Imre, Dayka Margit... Dehát filmje válogatja, néha az utolsó pillanatig bizonytalan vagyok. Eszembe jut az Egymásra nézve. '81 nyarán kimentem Lengyelországba, éppen a közlekedési sztrájk idején. Felhívtam Boleslaw Michaleket, Wajda csoportjának fődramaturgját, egy nagyon jó havert. Elmeséltem neki a sztorit, kértem, mondjon színészneveket. Összegyűlt tizenkét női név. Kérdeztem a filmstúdiót, amelyik nekem segített, mit csináljunk. "Hogyhogy mit, Károly?! Hát idejönnek." Ott volt az a tizenkét fantasztikus csaj, végül kiválasztottam hármat. Dehát csak kettő kellett. A szőke lány, Grazyna egyértelmű volt. A másik is világos volt mindenki számára: egy Ruttkai Éva-tehetségű-méltóságú erős, férfias jelenség. "Karcsikám, megvan, mehet a film!" - mondták a többiek. De ott volt ez a törékeny, pici lány, Jadwiga Cieslak - fantasztikus belső erővel. Vásárhelyi Miklós volt a dramaturgom, őt kérdeztem. Ő visszakérdezett: "Te mit gondolsz?" "Lelkem legmélyén a kicsi lányt szeretném." "Akkor legyen úgy" - mondta ő. Itt, látod, a szerencse, az ösztön, a gyomor működött. Az Egy erkölcsös éjszakában Makay Margithoz ragaszkodtam. "Te meg vagy őrülve, az egy kilencvenéves öregasszony!" - tiltakozott mindenki. De én tudtam, hogy csak ő, az ő arca képes arra a titokzatos derűre, mosolyra, amiből soha nem tudhatod, naiv vagy bölcs, sejt-e bármit is mindabból, amibe cseppent. A film végén anya és fia hosszan mennek fiákeren az állomásra. Nézik egymást. Tulajdonképpen erre a képre bíztam a történetet: ebben a két arcban és tekintetben kellett összesűrűsödni annak a gazdagságnak, ami maga az élet. Történt valami, talán mindketten tudják is, talán, de finom tapintattal hallgatnak és elköszönnek. Történt valami, de nincs mit mondani róla. Hisz ki tudja, hogy is vannak a dolgok. Nem szeretem a moralista tanítóbácsi szerepét. Annyian tudják, hogy milyen az élet, mi az értelme, mit kell vele kezdeni... Én meg azt mondom, olyan, amilyen. Benne vagyunk, éljük, nem tudjuk.

Az utolsó vágás - Bérczes László interjúja Makk Károllyal - (teljes terjedelmében a Metropolis 1999 őszi számában olvasható)

A sorozatban látható:

4-én fél 7-kor: A kilences kórterem (1955); 9-én szombaton fél 5-kor: Megszállottak (1961); 11-én hétfőn fél 5-kor: A 39-es dandár (1959); 14-én csütörtökön fél 5-kor: Szerelem (1970); 18-án hétfőn fél 5-kor: Ház a sziklák alatt (1958); 22-én pénteken fél 7-kor: Egymásra nézve (1982); 23-án szombaton fél 5-kor: Mese a 12 találatról (1956); 26-án kedden fél 5-kor: Egy erkölcsös éjszaka (1977)

10 éves a BOHÉMIA FESZTIVÁL - két napig cseh filmek!

18-án hétfőn 8-kor Milos Forman Verseny (1963) című filmje után a vendég : Jirí Suchy - Katerina Posová beszélget vele

1989-1999: kerek tíz esztendő. Ennyi ideje van jelen a Bohémia Fesztivál Budapest kulturális életében, ily régóta próbálja a Prágai Sörlovagrend megismertetni és népszerűsíteni a csehek kultúráját és sörét fővárosunkban. Immár négy esztendeje szerepelhetünk a Budapesti Őszi Fesztivál programjában, és ezúttal is igyekeztünk ehhez méltó programot összeállítani. A Merlin Színházban lesz jazz-pantomim előadás, koncert, filmvetítés, kamara-kiállítás, beszélgetés, természetesen a cseh sörözőben. Az Örökmozgó Filmmúzeum bemutatja a három Oscar-díjas cseh filmet, valamint a csaknem elfelejtett Bűntény a mulatóbant. Ez az alkotás egyedülálló helyet foglal el Menzel rendezői pályafutásában: az egykori Csehszlovákiában oly népszerű Semafor színház tagjaival forgatott filmben igazi "csehes" történetet láthatunk, abszurd humorral, krimiszerű történettel, remek dalbetétekkel és mindvégig a háttérből derengő, az egész filmet végigkísérő keserédes fájdalommal. A vetítés után alkalmunk lesz beszélgetni a film egyik főszereplőjével, a Semafor színház alapítójával, a színházi rendező, zeneszerző, szövegíró, képzőművész, énekes Jiri Suchy-val. A Semafor színház múltjáról, a kezdetekről szól Milos Forman első filmje a Verseny, amelyet a Bűntény a mulatóban után láthat a közönség. (Kocsis Péter a Prágai Sörlovagrend elnöke)

A sorozatban látható:

16-án szombaton fél 5-kor: Üzlet a korzón (1965), r: Ján Kadár; fél 7-kor: Szigorúan ellenőrzött vonatok (1966), r: Jirí Menzel; fél 9-kor: Kolja (1996), r:Jan Sverák; 18-án hétfőn fél 7-kor: Bűntény a mulatóban (1968), r Jirí Menzel és 8-kor: Verseny (1963), r: Milos Forman

4. Dokumentumfilm -találkozó

Júniusban új sorozatot indított az Örökmozgó. A 30. Magyar Filmszemle díjnyertes dokumentumfilmjei közül eddig Varga Ágota Csintó és Két életben, Zelki János Játék az egész, valamint Kisfaludy András Elszállt egy hajó a szélben című alkotásait vetítettük. Október 15-én pénteken fél 7-kor Tölgyesi Ágnes filmjére invitáljuk az érdeklődőket: a Pipacsok a szemlén Budapest Főváros Önkormányzatának megosztott fődíját kapta.
A vetítés után vendégünk a film rendezője, akivel Gelencsér Gábor beszélget
.
Tölgyesi Ágnes ezzel a filmjével a magyar dokumentumfilm legnemesebb hagyományához kapcsolódik. Nehéz sorsú embereket mutat be, nagy empátiával. Közhely, hogy Magyarországon élni nehéz, szegényen, mozgássérülten és vakon gyereknek lenni pedig könnyfacsaró. Tölgyesit jó ízléssel párosult beleérző képessége különbözteti meg a hasonló témákat feldolgozó hatásvadász kameramunkáktól. Ez a különbség jelzi a napi szörnyülködésigényt kielégítő riport és a dokumentumfilm közötti nagyon éles határvonalat. És talán a mindenkori remény megcsillantása.
Az ember néha már fél olyan filmet megnézni, amiben gyerekek mostoha sorsa, szegénység, betegség van. Fél, mert nem lát reményt a sok ínségben élő gyerek és felnőtt sorsának jobbra fordulására. S aztán megnéz egy ilyen alkotást. És megtanulhatja ezektől a kicsi lányoktól, akik pátosztalanul, eszköztelenül adják tudtára: a létezés elviselésének, a változtathatatlanba való belenyugvásnak életadó, örömadó ereje van. A nagylány, Szilvi idegösszeroppanása és újbóli belenyugvása azt mutatja, ez az elfogadás nem állandó: meg kell érte küzdeni, nap mint nap sziszifuszi munkával kell keresni azt, amiért érdemes. (Boronyák Rita)

Tajvani tájfun

A Titanic Nemzetközi Filmjelenlét Fesztivál 1993 októberében indult. Tavaly óta elmondhatjuk, hogy eljutottunk oda, ahová kezdettől fogva szerettünk volna: a budapesti Titanic végérvényesen becsatlakozott a nemzetközi fesztiválok vérkeringésébe, hivatkozási alappá vált a külföldi rendezők, filmcégek és kulturális intézmények körében. Független fesztivál lévén ezt csak apránként, lépésről lépésre tudtuk elérni: a stabil ízlés és a műfaji sokszínűség megtartása mellett, a közönségre végig odafigyelve, fokozatosan bővítettük a programot, évről évre szaporodott a teltházas vetítések száma, s 1998-ban a kiadott jegyek száma meghaladta a tizenegyezret. Akárcsak a megelőző években, a filmek idén is tematikus blokkokba rendeződnek. A HULLÁMTÖRŐK szekció ismét egyéni hangú, a közönséget inkább értő partnernek, mint egyszerű kuncsaftnak tekintő rendezőket gyűjt egybe, akik a fősodorról leszakadva törnek maguknak új utakat a hullámok között. A "30 másodPERCE VAN, HOGY ELHAGYJA A MOZIT" - FRANCIA ZÁTONYOK radikális új francia filmeket gyűjt egybe. A MÖBIUS-FILMSZALAGOK - CYBERIA című szekció a Titanic Fesztivál nyitása a fantasztikus filmek felé, de itt a sci-fit nem speciális effektektől hemzsegő szuperprodukcióként kell érteni, hanem izgalmas művészi játékként. A SZÉLCSEND című összeállításra sem a felhőtlen nyugalom jellemző, de a Titanicon belül ezek a szelíd, tradicionális filmek, legyenek akár könnyed, akár fekete komédiák is. A TAJVANI TÁJFUN egy újabb hullámot hoz egy kis szigetről, mely egyre fontosabb tényezővé válik a művészfilmgyártásban, a FILMDOKK című dokumentumfilmes válogatásba pedig egy berlini városnézés került Wim Wenders vezetésével, továbbá két zenei témájú munka: az egyik a legendás Blue Note dzsesszkiadó történetét, a másik öreg kubai muzsikusokat mutat be. A KLIPSZ - SZEMREVALÓ FÜLBEVALÓK című szekcióban két újabb vizuálzseni szerepel műveivel: a francia Michel Gondry naiv játékosságát az angol Chris Cunningham horrorisztikus, ám a felszín mögött iróniát is rejtő videói ellenpontozzák.

A sorozatkban látható:

7, 9, 12: Berlin Cinema; 8, 11: A sors köteléke; 8, 10: Túlvilág; 10, 11: Kék hold; 13, 17: Rengeteg szerelem; 13, 14: Beshkempir; 17: Farkascsapda

ÉS-Filmklub

Az Élet és Irodalom című hetilap s az Örökmozgó szeptemberben útjára indította mozgóképes páncélvonatát, amely Szovjet-Oroszországból indul s berlini átszállással Budapestre érkezik, úgy az ötvenes évek közepére. A sorozat filmjeit az ÉS szerkesztôi vezetik be, s az általuk hívott vendégekkel együtt pontot is tesznek a vetítés után a múltra. Válogatásunk fô szempontja az esztétikai rettenet és a nosztalgia öreg édesanyja volt, és nászukból olyan alkotások születtek, amelyek a nézôt komoly antropológiai és pszichiátriai vizsgálatra indítják. Abban bízunk, hogy míg tart a hideglelés, jót röhögünk, mert nincs egészségesebb módja a múlt megemésztésének, mint a gyöngyvászonról történô szembenézés.

A sorozatunk második filmje 20-án szerdán fél 7-kor: Új barázdát szánt az eke

A vetítés után a videógalérián Szira Péter házigazda beszélget vendégeivel: Jeles Andrással és Kun Miklóssal

Új barázdát szánt az eke (Podnyataja celina), szovjet, 1939, r: Jurij Rajzman, f: Mihail Solohov, Sz. Jermolinszkij (Soholov regényébol), o: L. Koszmatov, z: J. Szviridov, sz: B. Dobronravov (Davidov), M. Boduman (Nagulnov), L. Kaljuzsnaja (Luska), Sz. Hohlov (Polovcev), hb/R, 110 perc.
1930-ban egy hideg téli napon érkezik a faluba egy pétervári munkás, Davidov, hogy a Párt megbízásából megalakítsa az első kolhozt. Nagulnov tanácselnöknél kap szállást, akit szemérmetlenül csal a felesége, Luska egy kulákfiúval. De egy magányos lovas is érkezik a faluba: Polovcev, a volt cári gárdatiszt, aki a kulákok megszervezésével akadályozza a szövetkezeti mozgalmat. Végül - a köz- és magánéletben egyaránt - Davidov győzedelmeskedik, bár az asszonyok majdnem agyonverik, s a pártvezetőség is megrója segítőtársa, Nagulnov túlkapásai miatt. Ez a Feltört ugar címen is ismert "híres regény, amelynek első része 1932-ben jelent meg, nemcsak Mihail Solohov életművének egyik legjelentősebb darabja, hanem a világirodalom klasszikus értékei közül való. Hét esztendő múlt el a könyv megjelenésétől, míg Jurij Rajzman Moszkvában elkészítette első filmváltozatát, amely sajnos nem került el hozzánk" - írta Ábel Péter 1962-ben a háromrészes új feldolgozás magyarországi bemutatója alkalmából. "A regény olyan alapot adott, amelyen - szinte kivételképpen - nemcsak a kolhozszervezés reális problémái jelentkeztek, hanem a hősök belső mozgásának kibontakozásával a cselekvések is motiválást nyerhettek" - vallja Rajzman filmjéről Nemes Károly (A mai szovjet filmművészet, Kossuth, 1969)

Egy mozibolond mozijában - Kelecsényi László válogatott

Miért éppen ez az öt film? Erre a kérdésre nincs logikus magyarázat. Amikor élve a megtisztelő felkéréssel, egy cetlire leírtam a címeket, szinte automatikusan ötlöttek föl kedvenceim. Lehet, hogy egy hónappal előbb vagy később másik ötöst szemelek ki - hálistennek az évszázad mozija bőséges választékot nyújt. (Kelecsényi László)

Sorozatunkban látható:

21-én csütörtökön fél 7-kor: Becsületből elégtelen (Mr. Smith Goes to Washington), amerikai, 1939, r: Frank Capra, ; 24-én vasárnap fél 5-kor: Napfény és árnyék (Szolice i ten), bolgár, 1962, r: Rangel Vlcsanov; 27-én szerdán fél 7-kor: Élt egyszer egy énekes rigó (Zsil pevcsij drozd), szovjet, 1971, r: Otar Joszeliani; 29-én pénteken fél 9-kor: Minden eladó (Wszystko na sprzedaz), lengyel, 1968, r, f: Andrzej Wajda; 31-én vasárnap fél 5-kor: Egy faun megkésett délutánja (Faunovo prilis pozdni odpoledne), cseh, 1983, r: Vera Chytilová

Bernhard Wicki

"Túl azon, hogy szórakoztat, elsősorban közlési eszköz, amelynek el kell mondania valamit a világról - a világnak" - vallja a filmről Wicki, aki 1919. október 28-án született Ausztriában (anyja magyar, apja svájci). Színjátszást tanult Gustaf Gründgensnél Berlinben, majd rendezést a bécsi Reinhardt-szemináriumban, a legkülönbözőbb német, svájci és osztrák színházakban játszott. Az ötvenes években kezdett filmezni, 1958 óta rendez, 1974 óta producer is. "Sokat játszik mint népszerű színész, hogy így elvetve a megélhetés gondjait, független művész módjára azt rendezhesse, amit akar. Fájó igazságokat mond a néző szemébe.

A hídban a német katonamítosszal számolt le, a Malachiásban a csodavárással és a német gazdasági csodával. Gyűlöli a militarizmust és szalutálást, télen, nyáron hajadonfőtt szeret járni. Azt hiszem, ez a hajadonfőtt járás jól jelképezi Wickit. Svájci, de nem rejtőzik a svájci kispolgári semlegesség kényelmes védőbástyája mögé: vállalja, hogy német (hiszen anyanyelve), mert tudja, hogy sokan meggyűlölték a németeket. Harcol az ellen, amiért meggyűlölték őket..." (Nemeskürty István, Filmvilág)

"azt akartam megmutatni, hogy sok mai nyugati társadalomban, pl. az NSZK-ban is, milyen materialista, önző, kapzsi szellem uralkodik az egyházban, s mégha isteni csoda történnék is - amiben magam persze nem hiszek --, azt is a leggátlástalanabbul használnák ki kimondottan üzleti célokra." (Wicki

Sorozatunkban látható:

5-én kedden fél 7-kor: Az éjszaka (1960), r: Michelangelo Antonioni; 12-én kedden fél 5-kor: A híd (1959); 20-án szerdán fél 5-kor: Az öreg hölgy látogatása (1964); 28-án csütörtökön fél 7-kor: Malachias csodája (1961)


A szeptemberi műsorból

Filmemlékezet, Gaál Franciska, A brit Hitchcock, A mai izraeli film, Elszállt egy hajó a szélben, Homoki Nagy István, Brigitte Bardot, Georges Simenon, Pietro Germi, És-Filmklub

A hónap legfontosabb eseménye a harmadszor megrendezett Filmemlékezet Fesztivál lesz. Idén is káprázatosan szép, felújított kópiákat láthatnak az ínyencek, a film kifejezőeszközeit kidolgozó és tökélyre fejlesztő némafilmeket, és az igényes képnyelvet továbbvivő hangosfilmeket. S zakmai tanácskozás helyett idén a filmeket hozó archívumok vezetői tartanak előadásokat, melyek bizonyára egyre többeket érdekelnek a szűkebb szakmai körön kívülről is.

A vetített program már biztos. Íme:

18-án fél 9-kor: Az Usher-ház bukása. Jean Epstein, az egyik első nagy teoretikus rendező filmjét a brüsszeli Cinématheque Royale újította fel.
19-én fél 9-kor: Levél szavak nélkül - nagymamája századeleji berlini amatőrfelvételeiből állította össze az amerikai rendezőnő, Lisa Lewenz, aki a vetítés előtt maga vezeti be filmjét.
20-án fél 5-kor: Budapest-retró és Takácsok - a 27-es némafilm inzertjeit George Grosz, a kiváló német grafikus és karikaturista készítette, és játszik benne a szép magyar színésznő, Hollay Kamilla is.
21-én 6 órakor: Casanova - a Cinématheque Francaise adta kölcsön a restaurált kópiát, benne kézi festésű, színes jelenetekkel. Casanovát a fékezhetetlen zseni, Mozzsuhin játssza.
22-én fél 9-kor: A játékszabály. Jean Renoir 39-es filmjét, a látszatra könnyed társasági vígjátékot a franciák a háború előtti nagy morális szembenézésként tartják számon. Végre teljes hosszában és szépségében láthatjuk.
24-én fél 7-kor: Keserű igazság. Várkonyi Zoltán 1956-ban készült filmje 30 évig maradt dobozban, csak 1986-ban mutatták be.
fél 9-kor: Avantgard filmösszeállítás. A belga filmarchívum - Cinématheque Royale de Belgique - gyűjteményéből kölcsönkapott összeállítás időrendben ad ízelítőt a belgiumi Knokkéban rendezett Nemzetközi Kísérleti Film Fesztiválon díjat nyert filmekből. A rendezők közt Roman Polanski, Kenneth Anger, Stan Brakhage, Walerian Borowczyk és Stephen Dwoskin. A vetítés előtt bevezetőt tart Gabrielle Claes, a Belga Filmarchívum igazgatója.
25-én fél 7-kor: Budapest-filmek - Összeállítás 1945 elôtti kisfilmekbôl. A Magyar Filmintézet megünnepelte tavaly Budapest egyesítésének 125 éves évfordulóját: Budapest-tárgyú filmjeit felújítva bocsátotta a közönség elé. A világ peremén - Karl Grune 1927-es filmjében ismét láthatjuk Hollay Kamillát és a nagyon fiatal Ráday Imrét. A filmet bevezeti Claudia Dillmann, a Deutsches Institut für Filmkunde igazgatója.
26-án fél 9-kor: A Nő szürkületben. A tavalyi André Delvaux sorozatból kimaradt, most sikerült megszerezni.
27-én fél 7-kor: Ferenc József élete. A Magyar Filmintézet idén újította fel ezt az egészen korai dokumentumfilmet, amely gyönyörű virazsírozott mozgóképeken mutat be különböző "hétköznapi" jeleneteket a császári család életéből...
és Julius Neubronner filmjei. A kronbergi gyógyszerész és feltaláló (1852-1932) az elsők között kezdett filmeket forgatni a Rajna-Majna régióban, 1903-ban
8-kor: Fellini: Casanova I-II A Belga Archívumtól kölcsönzott kópián valóban teljes egészében látható a 76-os film, aminek agyonjátszott kópiáin Fellini fantáziájának csak töredékeit kaphatjuk.
29-én: Ahmed herceg kalandjai; A berlini születésű Lotte Reinigernek (1899-1981), az árnyjáték filmművészeti úttörőjének ez a fő műve hatalmas nemzetközi sikert aratott, mint a világ első teljes hosszúságú animációs filmje. A kópia a frankfurti Deutsches Filmmuseum restaurációs munkáját dícséri.
30-án fél 7-kor: Örökös kísérletezés. A Németországban és az USA-ban forgatott dokumentumfilm elsősorban kortársainak (Moholy-Nagy Hattula, Kepes György és mások) szemszögéből mutatja be Moholy-Nagy kalandos életét, s részleteket ad egyedülálló, főleg a 30-as évek elején készült filmjeiből, olyan eddig be nem mutatott, sőt eltűntnek hitt műveiből is, mint a Hattula vagy a Claudia. Jens Schmohl filmje után a Magyar Filmintézet archívumában őrzött Moholy-Nagy filmek következnek: Marseille régi kikötője (Impressionen von alten marseiller Haffen, 1929), Fekete-fehér-szürke (Schwarz-weiss-grau, 1930), Nagyvárosi cigányok (Großstadtzigeuner, 1932), A rákok élete (Lobsters, 1936).

A tavalyi nagysikerű megemlékezés a némafilm magyar származású világsztárjáról, Putty Lyáról - reményeink szerint - állandó sorozatot indított el. Idén Gaál Franciskára emlékezünk, akinek, mint kiderült, szintén van ma is bőven rajongója. A Magyar Filmintézet két munkatársa, Geréb Anna és Sándor Tibor, kutatási és filmtémául választották, s a Goethe Intézet kávézójában Putty Lyáról rendezett tavalyi kiállítása sikerén felbuzdulva a Berlinben élő Königer Miklós is nyomozni kezdett. Saját gyűjtéséből és a Magyar Filmintézet anyagából most az Örökmozgóban rendez kiállítást, mely a fesztivál ideje alatt tekinthető meg (megnyitó 18-án, 18.00 órakor).

A Filmemlékezet magyar sztárja a külföldön világhíressé lett Gaál Franciska, aki az idei fesztivál emblémáján pezsgővel köszönti a nézőket, s aki magyarul csak némafilmekben játszott. Ezek, mint a hatalmas magyar némafilmkincs 90 százaléka is, elvesztek. Megmaradt viszont Az egér.

Német és orosz archívumokból sikerült összeállítani alakításaiból egy filmcsokrot.

18-án szombaton egész nap az ő filmjei mennek.fél 5-kor : Csókol Veronika. Könnyed zenés vígjáték a temperamentumos berlini virágáruslányról, Veronikáról, aki szerelmes a csőd szélén álló vállalkozóba, Paul Reinerbe és a maga bájos és ellenállhatatlan módján - kihasználva az egyre humorosabb félreértéseket - meg is hódítja őt. A szellemes, fordulatos rendezés és a fülbemászó zene remekül ötvöződik Gaál Franciska lényének egyszerű bájával és huncut szemhunyorításaival: nemhiába lett Budapest egyik legnépszerűbb színésznőjéből Bécs és Berlin üdvöskéje, mielőtt kivándorolt Hollywoodba.

fél 7-kor :Pardon, tévedtem. Balogh Éva (Gaál Franciska) felutazik Pestre barátnője esküvőjére, de az esküvő elmarad, a vőlegény ugyanis az utolsó pillanatban (ezúttal harmadszor) visszalép. Éva tévedésből Paul Murrayt (Paul Hörbiger), a világhírű zongoraművészt vonja felelősségre a megszegett házassági ígéretért. A barátnőit sűrűn váltogató zongoraművész valamelyik elfeledett régi kedvesének véli a temperamentumos, pofozkodó dzsentrilányt. Mire az igazság kiderül, Éva és Murray egymásba szeretnek, s egy újabb - most már kétségtelenül Murraynak szóló - pofon sem tudja szétválasztani őket. A film magyar és német verzióban készült, a magyar változat elveszett.

fél 9-kor:Az egér. Woiska grófot züllött életmódja az őrültek házába juttatja. Felesége, Klotild grófnő hazahozatja a zárdából mostohatestvérét, a 17 éves Márthát, s életét a félénksége és ijedőssége miatt Egérnek nevezett fiatal lány nevelésének szenteli. Gyakori vendégük szomszédjuk, Simiers márki, a párizsi társaság egykor körülrajongott kedvence: Klotild és a márki titkolják kibontakozó kölcsönös vonzalmukat az asszony házassága miatt. Klotildnak el kell utaznia férjéhez, s s távollétében Mártha és a márki egymásba szeretnek. Az özvegyen, s immár szabadon visszatérő Klotild szomorúan belenyugszik Mártha és Max házasságába. A film fennmaradt 8 perces töredékének technikai felújítása 1998-ban fejeződött be: a Magyar Filmintézetben elkészültek a nitro anyagok fekete-fehér és színes biztonsági másolatai.

19-én vasárnap fél 5-kor: Péter. A 17 éves Évát és nagyapját kilakoltatták, mert nem tudják fizetni a lakbért. Utcai énekesként próbálnak boldogulni, nem sok sikerrel. Egy menekülő tolvaj arra kényszeríti a lányt, hogy ruhát cseréljen vele. Éva, immár fiúruhában, Péterként, rikkancsnak áll. Hogy fellendítse a forgalmat, kitalált szenzációkat kiabál, és ez megteszi hatását, a vevők viszik a lapot. Egy fiatal orvos azonban felháborodik a "csaláson" és kérdőre vonja Pétert. Innen a történet számos félreértésen át halad a szerelmi happy end felé... 1935-ben az I. (és egyben jó húsz évig az utolsó) Nemzetközi Moszkvai Filmfesztiválon oklevéllel kitüntetett Péter indította el a Franciska-őrületet: "Péterfrizurát" hordtak a szovjet iskolások, "kismamakalapot" viseltek a komszomolista lányok, kívülről fújták Franci dalait a munkások, sőt a hetvenes évek végén Brodszky Miklós zenéjére írt balettként született újjá a Péter - Régi tangó címmel. A magyar filmcsillag máig tartó népszerűségét Oroszországban a micsurinszki Búza Natália esete is bizonyítja, aki évek óta kutatja kedvence életét s munkásságát. Ő jelentkezett elsőként a Magyar Filmintézetnél azzal, hogy "szeretné hazahozni a világ legjobb színésznőjét". Most megvalósulni látszik álma...

21-én kedden: Vasárnap délután. A rutinos hollywoodi vígjátékrendező, Norman Taurog - többek közt Nóti Károly közreműködésével - a svájci Bernbe helyezte át és sablonos happy endes bohózattá alakította át Hunyady Sándor megrázó cselédlány-történetét, melyből húsz év múlva az elsőfilmes Fehér Imre elkészíti a máig is frissnek ható Bakaruhábant (ld. 23-án). A dúsgazdag Mr. Brown kitiltja házából a bohém világfi Paul Wagnert, akinek heves udvarlását szívesen fogadja imádott lánya, Rosalind. A találékony Paul úgy férkőzik kedvese közelébe, hogy sofőrje ruhájában udvarolni kezd a ház mit sem sejtő analfabéta falusi cselédjének, Katerinának. Csakhogy egyre inkább rabul ejti az együgyűségig őszinte és odaadó lány bája...

25-én szombaton: Tavaszi parádé. A magyar falusi lány, Marika a nagyvilágba vágyik, de az apja nem engedi. Amikor egy vásári jóslat azt ígéri neki, hogy a császárvárosban fogja megtalálni a boldogságot, felveszi a legszebb díszruháját, és elindul Bécsbe. Útbaigazítást kér a rendőrtől, aki jelmezesnek nézi és a Radetzky palotába irányítja, ahol éppen bálra készülődnek. A temperamentumos, talpraesett magyar lány feltalálja magát, nagy sikert arat és félreértésekbe bonyolódik. Beleszeret a Burgmusik nagydobosába, Jurek káplárba, akinek zeneszerzői ambíciói vannak, és a szép magyar lánytól ihletetten új indulót komponál. Marika érzi, hogy az indulóval Jurek karriert csinálhat és elhatározza, hogy az indulót és szerzőjét beajánlja magához a császárhoz.

28-án kedden fél 5-kor: Kismama. Az árva Marie-t a nagynénje intézetben nevelteti. Egy napon a lány az utcán egy elhagyott kisbabát talál. Egy félreértés miatt mindenki azt hiszi, hogy ő a gyerek anyja. Hiába bizonygatja, hogy ez nem így van, az iskolából kicsapják, a nagynénje sem támogatja többé. Marie elhatározza, hogy gondoskodni fog a csöppségről és munkát szerez. Porszívóügynökként kerül egy gazdag bankár villájába, ahol az ördöngős gépezetet ugyan nem sikerül beindítania, de számos fordulat után végül sikerül apát és nagyapát találnia a kisbabának.

29-én szerdán fél 7-kor: Párizsi nászút. Egy amerikai Párizsban megpróbálja rábeszélni menyasszonyát, hogy felejtse el a körülötte legyeskedő francia nemest - így foglalja össze a Halliwell's Film Guide ennek a habkönnyű musicalnek a tartalmát, mely elsősorban a világhíres férfi főszereplő, Bing Crosby búgó hangjára épít. Úgy tűnik, Gaál Franciska három amerikai filmje közül csak ebben az egyben tudott kitörni a bohókás naiva szerepköréből: itt elegáns nagyvilági hölgyet játszik...

Gaál Franciskáénál sokkal sikeresebb hollywoodi pályafutással dicsekedhet fesztiválunk egyik legizgalmasabb dokumentumfilmjének "sztárja", a suspense világhíres nagymestere: a 100 éve született Alfred Hitchcock, akinek korai és kései filmjei egyaránt gyakran láthatók mostanában a televíziós csatornákon. Bár levetítjük a Hitchcock, Selznick és Hollywood végében kiemelt amerikai filmjeit, mostani válogatásunk középpontjában

A brit Hitchcock

áll olyan Magyarországon még nem játszott filmjeivel, mint első rendezése, A gyönyörök kertje (1925), és ritka kosztümös filmjeinek egyike, A Baktérítő alatt (1949). Az angol filmtörténetben fordulópontot jelentő két klasszikusa - A titokzatos lakó (1926), Zsarolás (1929) - mellett a Szabotázs (1936) is bekerült válogatásunkba, hisz hőse mozitulajdonos. Októberben folytatódó sorozatunkban további izgalmas angol - és amerikai - filmjei várhatók...

"Alfred Hitchcock alkatát, nézeteit, filmhez való viszonyát nem nehéz kideríteni. Ő maga többször beszélt róluk, elsősorban François Truffaut-nak, aki korábban kritikus volt. Ezekből a megnyilatkozásokból - meg persze filmjeiből és életútjából - egy tipikus hollywoodi művész arculata rajzolódik ki. S ez nincs ellentmondásban Hitchcock angol voltával" - írja monográfiájában Nemes Károly, s ezt próbáljuk bizonyítani sorozatunkkal. Hiszen "Hitchcock költőnek tartotta magát, akinek csapongó fantáziájával kell megragadnia a nézőt. De hozzátartozik nagyon sok művéhez a humor is. Nem humoros dolgok elmondása, hanem történetek bizonyos humorral való előadása. Tehát nem vígjátéki ábrázolásról van szó, hanem a költészet, a fantázia, a humor sajátos keverékéről." Vagyis amit a szakirodalomban "hitchcockinak" szokás nevezni. És amiben minden amerikaiasan hatékony hatásteremtés mellett nagy adag angolság van...

3.DOKUMENTUMFILM-TALÁLKOZÓ

Idén júniusban új sorozat indult az Örökmozgóban. A 30. Magyar Filmszemle díjnyertes, illetve nagy sikert aratott dokumentumfilmjei közül eddig Varga Ágota Csintó és Két életben című filmjeit, valamint Zelki János Játék az egész című alkotását láthatták az érdeklődők. Szeptember 10-én Kisfaludy András művét vetítjük. Címe: Elszállt egy hajó a szélben... Csukás Sándor fényképezte, aki a Magyar Történelmi Filmalapítvány operatőri különdíját kapta a szemlén. A vetítés után vendégünk lesz Pauer Gyula szobrász és performerművész, valamint a film alkotói.

A film alkotói egy nemzedék alapélményét járják körül. A visszaemlékezők nem nosztalgiáznak. Beszélnek, s a nézőteret elárasztja az a fullasztó légkör, amelynek feloldását ezek az akkori fiatalok Baksa Soós Jánostól, a Kex együttes vezetőjétől remélték. Szavait máig híven idézik, az elbeszélők mondatainak megformáltságán hallatszik, sokszor elmondták már. A filmben szinte alig szerepel, hiszen nagyon kevés kortárs felvétel maradt az együttesről, mégis vitathatatlanul ő a főszereplő. Pattanásig feszült percek azok, amikor ez az öntörvényű egyéniség a közmegegyezés építette falakkal ütközik. Ő, gyermeki nyitottságában, észre sem veszi, mi a baj, miért néznek rá olyan furcsán a Fennálló Rend egyenruhás és egyenruhátlan őrei. S hogy sikerült-e megtalálnia a létszükségletének megfelelő szabadságmennyiséget az ország határain kívül? A film erre a kérdésre nem ad egyértelmű választ, de azt bizton állítja, hogy a ma magát Január Herceg Tova névvel illető művész nagy űrt hagyott maga után. Ő a naiv rácsodálkozás bátorságával tekintett minden olyan korlátozásra, ami józan ésszel nem, csupán politikai és ebből fakadóan társadalmi kényszerűséggel volt indokolható. A mindennapi kényszerek megkérdőjelezésének szabadsága pedig ma is, számunkra is létszükséglet. A post-punk külsőt öltött művész berlini műtermében, úgy látszik, semmi közösséget nem vállal azzal az országgal, amelynek művész-értelmiségi derékhada máig híven őrzi őt emlékezetében.

Boronyák Rita

Georges Simenon

(1903-1989)

A világhíres francia-belga író, aki 16 éves korában vidéki riporterként kezdte pályáját, majd 1923-tól Párizsban újságíróskodott, 1930-ban teremtette meg Maigret felügyelő figuráját. "Maigret - mint Simenon - kezdetben orvosnak készült, s apja korai halála, azaz a pénz hiánya miatt kényszerült félbehagyni tanulmányait. Mindketten valamiféle kedélyes cinkossággal viseltetnek a kisemberek iránt, akik közül maguk is származnak. Elsősorban megérteni akarnak, s csak másodsorban ítélkezni. Gyűlölik a társadalmi egyenlőtlenséget, az "establishment"-et, kételkednek az emberi igazságszolgáltatás csalhatatlanságában, s az élet apró örömeinek hódolnak.

1931-ben jelentek meg Simenon első regényei. Kiadója, a Gallimard akkori rektora, André Gide a legnagyobb élő francia regényírónak tartotta. 1945-ig 86 regényt és novelláskötetet, majd 1972-ig, amikor abbahagyta a regényírást, további 117 regényt publikált. Simenont a harmincas évek elejétől világszerte olvassák. Óriási népszerűségre tett szert nálunk is. Barta A. kivételével azonban senki sem szólt arról, hogy Simenon korunk egyik legnagyobb írója."
(Ferenczi László, in: Világirodalmi Lexikon, 1992)

A sorozatban látható:

4-én szombaton fél 5-kor: Maigret felügyelő csapdája; 6-án hétfőn fél 7-kor: Emile hajója; 9-én csütörtökön fél 7-kor: A vonat; 10-én pénteken fél 5-kor: Pánik; 12-én vasárnap fél 7-kor: Telitalálat a szívbe.

ÉS-Filmklub

Az Élet és Irodalom című hetilap s az Örökmozgó szeptember huszonkettedikén, fél hétkor útjára indítja mozgóképes páncélvonatát, amely Szovjet-Oroszországból indul s berlini átszállással Budapestre érkezik, úgy az ötvenes évek közepére.

A sorozat filmjeit az ÉS szerkesztôi vezetik be, s az általuk hívott vendégekkel együtt pontot is tesznek a vetítés után a múltra.

Válogatásunk fô szempontja az esztétikai rettenet és a nosztalgia öreg édesanyja volt, és nászukból olyan alkotások születtek, amelyek a nézôt komoly antropológiai és pszichiátriai vizsgálatra indítják. Abban bízunk, hogy míg tart a hideglelés, jót röhögünk, mert nincs egészségesebb módja a múlt megemésztésének, mint a gyöngyvászonról történô szembenézés.

A sorozat első filmje 22-én szerdán fél 7-kor: Ellenterv
(Vsztrecsnij), szovjet-orosz, 1932,


r: Fridrih Ermler, Szergej Jutkevics, f: L. Arnstam, D. Del, F. Ermler, Sz. Jutkevics, o: Alekszandr Ginsburg, Zs. Martov, V. Rapoport, z: Dmitrij Sosztakovics, sz: Vlagyimir Gargyin (Babcsenko), Maria Blumental (Babcsiha), Andrej Abrikoszov (Pavel), Borisz Tenyin (Vaszja), T. Gureckaja (Kátya), B. Poszlavszkij (Szkvorcov mérnök), hb/R, 110 perc

Ez a Feszített terv címen is emlegetett film "kimondottan az októberi forradalom 15. évfordulójára készült. Egy leningrádi gyár munkaversenyéről szól: egy óriási turbinát akarnak határidő előtt átadni. Szolid naturalizmusa miatt a szocialista realizmus előfutáraként emlegetik, sikerét pedig úgy könyvelik el, hogy ez a film felelt meg legjobban a szovjet film nevelő funkciójának. Sosztakovics muzsikája hatásosan fűzte össze a sok széteső részletet, fő dallama pedig messze túlélte a filmet, mert 12 év múlva a Szovjetunió himnusza lett belőle." (Jay Leyda: Régi és új) "A film címe a megszabott hivatalos tervvel szembeni felajánlásra utal, és az I. ötéves terv munkaversenyéről igyekszik képet adni meglehetősen zsúfoltan - a munkás értelmiségtől a kártevőkig minden problémát érintve. Legfőbb értéke az az alakítás, amelyet Vlagyimir Gargyin nyújt az öreg brigádvezető szerepében. Számára a külső ellentmondások (az ellene irányuló vád, hogy iszákossága miatt eredménytelen a munka) belső konfliktusokként jelentkeznek. Például abban a jelenetben, amikor egyik reggel nem iszik vodkát, önmegtartóztatása a belső küzdelem egész skáláján fut végig az elhatározás megszületésétől addig, hogy egy darab kenyeret márt a vodkába és megeszi." (Nemes Károly: A filmtörténet alapjai)


Az augusztusi műsorból

Pillantás a mai izraeli filmre

Az izraeli film fejlődését az utóbbi években továbbra is a mozilátogatottság általános visszaesése, valamint az amerikai film agresszív marketingpolitikája akadályozza. Az izraeli film még mindig közalapítványi támogatásból és a TV-adók pénzéből él. Ez a pénzügyi alap nem teszi lehetővé, hogy megfelelő számban gyártsanak filmeket, és a készülő, kevés filmnek sem elegendő a költségvetése ahhoz, hogy eredményesen versenyre kelhessenek a nemzetközi piacon. De még ilyen körülmények között is születnek nemzetközileg elismert alkotások, amelyek rangos díjakat nyernek és felkeltik a külföldi moziforgalmazók és televíziótársaságok figyelmét. Példaként említem a Szent Klárát, melyet kitüntettek Bécsben és Karlovy Vary-ban. Az utóbbi fesztiválon idén a Yana barátai nyerte el a fődíj mellett a legjobb színésznői alakítás díját is. És egyre többen érdeklődnek az izraeli valóságot sokrétűen feltáró dokumentumfilmek iránt is.

Az elmúlt években több olyan esemény történt, melyek reményt ébresztenek, hogy a közeljövőben pozitív változásokra kerül sor az izraeli filmben. Először is, az előző parlament elfogadta a filmtörvényt, amely rendelkezik a filmjogdíjakra kivetett és az államkasszába befolyó adók összegének felhasználásáról. Ezáltal úgy kerülnek nagyobb összegek a filmet támogató közalapítványokhoz, hogy azt törvények szabályozzák és nem néhány hatalmon levő személy szeszélyei. Másodszor, a hatalomváltás Izraelben reményt kelt a gazdasági jövőt illetően, ami az anyagi támogatás további növekedését vonhatja maga után. Ráadásul külön kulturális hivatalt hoznak létre világi miniszterek vezetésével, akik várhatóan szélesebb látókörrel tekintenek majd a kultúrára és a filmre, mint elődeik.

A filmhéten bemutatásra kerülő játék- és dokumentumfilmek pontos metszetét nyújtják azoknak a témáknak, amelyekkel a mai izraeli filmművészet foglalkozik, ezek pedig: az izraeli-palesztin helyzet, a mai izraeli társadalom sokszínűsége és a holocaust túlélőinek második nemzedéke.

Chaim Sharir
producer

A sorozatban látható:

augusztus 30-án hérfőn fél 7-kor: Aner Preminger :Gólem az örlőmalomban; fél 9-kor: Eyal Halfon: Palesztina cirkusz; 31-én kedden fél 7-kor: Ruth Valk, Naomi Ben: Pinhas álma; fél 9-kor: Amos Gitai Nap nap után;

szeptember: 1-én szerdán fél 7-kor és 3-án pénteken fél 9-kor: Agur Sharir: Gentila; 1-én fél 9-kor: Boldog születésnapot Mr. Mograbi!; 2-án csütörtökön fél 7-kor: Irin Rubin: Bújócska; fél 9-kor: Gólem az örlőmalomban; 3-án pénteken fél 7-kor és 5-én vasárnap fél 9-kor: Idal Bursztyn: Spinoza élete és kalandjai a szomszédok megfigyelései alapján; 4-én szombaton fél 7-kor: Palesztina cirkusz, fél 9-kor: Határok, 5-én vasárnap fél 9-kor: Nap nap után

Éppen tizenöt évvel ezelőtt halt meg Richard Burton. Svájcban temették el vörös ruhában, mely szín szülőföldjének, Wales-nek nemzeti színe. Augusztus 5-én egész nap Burton filmeket vetít az Örökmozgó!

fél 5-kor: a Dühöngő ifjúságot
fél 7-kor: a Makrancos hölgyet
fél 9-kor a Nem félünk a farkastólt

Augusztusban a képek szerelmesei tobzódhatnak a filmekben, ugyanis operatőrök munkáiból válogatottak az Örökmozgó műsorszerkesztői. Két válogatást is kínálnak: elhíresült magyar operatőrök hazai és külhoni darabjaiból, valamint a világ négy égtájáról Hollywoodba röppent fényművészekéből.

Koltai Lajos: 26-án csütörtökön fél 5-kor: Angi Vera, 24-én kedden fél 9-kor: Találkozás Vénusszal;
Zsigmond Vilmos
: 8-án vasárnap fél 9-kor: Hajnal előtt és Harmadik típusú találkozás, 18-án szerdán fél 7-kor: A föld és Madárijesztő

Az amerikai filmek vetítési jogai sajnos nagyon leszűkítették válogatási lehetőségeinket, ezért a mozi nem tud minden említett filmet levetíteni.

Karl Freund: 3-án kedden fél 7-kor: Tartuffe, 29-én vasárnap fél 5-kor: Key Largo; Michael Ballhaus: 15-én vasárnap fél 9-kor: Sátánfajzat; 1-jén vasárnap fél 9-kor: Lidérces órák;
Miroslav Ondriček
: 21-én szombaton fél 7-kor: Tűz van, babám!, 7-én szombaton 6-kor: Ragtime;
Sven Nykvist
: 22-én vasárnap fél 5-kor: Suttogások, sikolyok, 26-án csütörtökön fél 5-kor: A postás mindig kétszer csenget;
Tonino delli Colli
: 4-én szerdán fél 5-kor: Canterbury mesék, 20-án pénteken 7-kor: Volt egyszer egy Amerika; Carlo Di Palma: 2-án hétfőn fél 5-kor: Vörös sivatag, 16-án hétfőn fél 7.kor: Varázsige: I Love You; Robby Müller: 19-én csütörtökön fél 5-kor: Egy zsaru bőréért, 23-án hétfőn fél 9-kor: Párizs, Texas;
Bruno
Nuytten: 25-én szerdán fél 7-kor: Őrizetbevétel, 10-én kedden fél 9-kor: Brubaker;
Néstor Almendros
: 18-án szerdán fél 5-kor: Két angol lány és a kontinens, 12-én csütörtökön fél 9-kor: Kramer kontra Kramer

Jávor Pál emlékére 14-én hétfőn fél 7-kor a Csak egy kislány

című, meglepően friss és modern eszközökkel rendezett szerelmes történetet vetítjük, amelynek érdekessége a Gellértben forgatott jeleneteken és a ma is jó egészségnek örvendő világhírű Eggerth Mártán kívül a film prológusa, amelyben az akkor megszületett hangosfilmet a huszonhét esztendős Jávor Pál köszönti.

Folytatódik a Műcsarnok kiállításához kapcsolódó Vetített perspektívák című sorozat

6-án pénteken fél 7-kor: Peter Greenaway A rajzoló szerződése; fél 9-kor: size="2"> Werner Nekes A festő napja; 13-án pénteken fél 7-kor: Bódy Gábor: Psyché; 19-én csütörtökön fél 7-kor: Bódy Gábor: Mozgástanulmányok és Amerikai anzix; fél 9-kor: Alain Resnais: A világ emlékezete és Tavaly Marienbadban; 27-én pénteken fél 7-kor: Orson Welles: Aranypolgár, fél 9-kor: Jacques Tati: Playtime

A Joseph Cosmára, Kozma Józsefre emlékező sorozatban a francia költői realizmus stílusirányzatából, Jean Renoir, René Clair és Marcel Carné legnagyobb filmjeiből válogattunk.

7-én szombaton fél 5-kor: Jean Renoir: Mezei kirándulás; 8-án vasárnap fél 5-kor: Jean Renoir: Ebéd a fűben; 10-én kedden fél 5-kor: Jean Renoir: A nagy ábránd; 12-én csütörtökön fél 5-kor: Jean-Paul le Chanois: Fájdalom nélkül; 17-én kedden 6-kor: Jean Renoir:Lange úr vétke; fél 8-kor:: Szerelmek városa; 20-án pénteken fél 5-kor: René Clair: A francia nő és a szerelem; 21-én szombaton fél 5-kor: Jean Renoir: Állat az emberben; 23-án hétfőn fél 5-kor: Jean-Paul le Chanois: Iskolakerülők; 24-én kedden fél 7-kor: Marcel Carné: Az éjszaka kapui; 25-én szerdán fél 5-kor: Henri Verneuil: Jelentéktelen emberek; 27-én fél 5-kor: Jean-Paul le Chanois: Szökevények; 30-án hétfőn fél 5-kor: Pierre Prévert: Adieu, Leonard; 31-én kedden fél 5-kor: Jean Renoir: Marseillaise


A júliusi műsorból

Vetített perspektívák
A nemzetközi médiaművészeti kiállításhoz http://www.c3.hu/perspektiva (Műcsarnok, 1999.július 30 - augusztus 22.) kapcsolódó filmsorozat

Megnyitó előadás az Örökmozgó Filmmúzeumban:
1999. július 4. vasárnap, fél 7

Zbigniew Rybczynski filmjei:

Négyzet (Kwadrat),1972, 4 p.
Új könyv (Nowa Ksianzka),1975, 10 p.
Jaj, nem tudok megállni (Oj, nie moge sie zatrzymac), 1975,10 p.
Média (Media), 1979, 4 p.
Tangó (Tango), 1980 (Oscar díjas), 8 p.
Lépcső (Steps), video, 30 p.
Kafka 1992, video, 50 p.

Vendég: Zbigniew Rybczynski. Peternák Miklós beszélget vele.

július 9. péntek, fél 7

David Larcher videófilmjei I.

A nagyi (Granny's Is ), angol, 1989, 78 p.

július 9. péntek, 8 óra

David Larcher videófilmjei II.

Videóűr: elôzetes (VIDEOVO ID: Trailer), francia, 1993, 33 p.
Videóűr: szöveg (VIDEOVO ID: Text ), angol-francia, 1993, 29 p.
Ich Tank, francia-német, 1983-97, 50 p.

Vendég: David Larcher. Peternák Miklós beszélget vele

július 16, péntek, fél 7

Felvonásköz (Entr'acte), r: René Clair, francia, 1924, 15 p.
Gépi balett (Balett mécanique),r: Fernand Léger, francia,1924, 10 p.
Andalúziai kutya(Un Chien Andalou),r: Luis Buńuel, francia,1928,15 p.
A költô vére (Le sang d'un poéte), r, f: Jean Cocteau, francia, 1930, 49 p.

július 16. péntek, fél 9

Ember a felvevôgéppel(Cselovek sz kinoapparatom),
r, f: Dziga Vertov, szovjet, 1929, 70 p.

július 23. péntek, fél 7

Metropolis (Metropolis), r: Fritz Lang, német, 1927, 87 p.

július 23. péntek, fél 9

Berlin, egy nagyváros szimfóniája (Berlin: die Synfonie einer Großstadt), r: Walter Ruttmann, német dokumentumfilm, 1927, 55 perc

július 30. péntek, fél 7

Az angyal(L'Ange), r, f: Patrick Bokanowski francia, 1982, 70 p.

július 30. péntek, fél 9

A Quay-fivérek filmjei

Anamorphosis(De Artificiali Perspectiva or Anamorphosis), angol-amerikai, 1991, 15 p.
Letűnt boncolások próbái(Rehearsals for Extinct Anatomies), angol,1987, 14 p.
A fésű (The Comb), angol, 1990, 18 p.
A krokodilok utcája (Street of Crocodiles), angol, 1986, 21 p.

Vendégek: a Quay-fívérek. Horváth György beszélget velük.

Egész hónapon át Tükör-filmek a moziban - általában fél 7-kor

"Guy Hamilton Goldfingerének (1964) bevezető képsorában James Bond átölel egy csinos nőt, aki éppen akkor szállt ki a fürdőkádból, és mélyen a szemébe néz . Mit árul el Bond tekintete? A főhős vajon ábrándosan belemerül az éppen elcsábítandó nő tekintetébe, vagy önmagát bámulja benne nárcisztikusan, avagy éppenséggel itt is - ahogy azt a filmjeiben tőle megszoktuk - csupán résen van? Természetesen már a következő képből kiderül, hogy Bond tekintete nem - vagy nem csak - szerelmes és öntetszelgő tekintet, hanem mindenekelőtt óvatos. A partner szeme hármas célt szolgál számára: egyrészt a másik elcsábításának és a szerelmi párbeszédnek az eszköze, másrészt hiúságának hízeleg vele, harmadrészt tükör ez utóbbi, mint már annyiszor, megmenti az életét." (Platon és James Bond)

Ez csak egy lábjegyzet a szlovén szerző Tükör-kötetének filmes tükrökről szóló tanulmányából. A teljes fejezet elolvasható Gondolatok rovatunkban.

Száz éve született Cukor György

George Cukor (1899-1983), a magyar származású Oscar-díjas amerikai filmrendező, New York Cityben született, július 7-én. Művészi pályafutása Chicagóban kezdődött, ahol 1918-ban színházi segédrendező lett. 1919-ben már önállóan rendezett a Broadwayn. 1929-ben került a filmhez: előbb dialógusokat írt, majd segédrendező, s végül önálló rendező lett.

Filmes pályafutását valójában a kényszer szülte. A hangosfilm megjelenésével kitört pánik színházi körökben tömeges elbocsájtásokhoz vezetett, s Cukort is Hollywoodba küldték, ahol a film ekkor kezdett valóban konkurálni a színházzal s így nagy szükség volt színházi tapasztalatokkal rendelkező szakemberekre. Cukor igazán soha nem is került ki a színház hatása alól. Nem készített ún. szerzői filmeket, de magas színvonalon vitte filmre a legkülönfélébb témájú, színvonalú és stílusú irodalmi műveket, melyek közül talán a Kaméliás hölgy (1937), a Gázláng (1943) és az Oscar-díjas My Fair Lady (1964) a legismertebb. Ez utóbbi kivételével most - a változatosság kedvéért - kevésbé ismert, de annál érdekesebb műveivel emlékezünk rá.

Idővel egyre inkább elavultnak tűnő munkamódszerét ő maga jellemezte a legszellemesebben: "Azt hiszem, én vagyok az egyetlen élő rendező, aki nem 'szerző'. Ma ugyanis, úgy tűnik, a rendezők nemcsak ragyogóan rendezik meg filmjeiket, hanem arra is képesek, hogy mindent megírjanak. Én nagyon tisztelem a forgatókönyvírókat, de tudom, hogy én nem vagyok az. A filmkészítés miden oldalának egyforma jelentősége van. Én mindig arra törekszem, hogy nagyon jó forgatókönyvem legyen, a legnagyobb sztárszínészeim, a legjobb vágóm és operatőröm. Így aztán én is kiváló rendező lehetek." (Positif, 1984. január)

Az 1999. július 7-én 50 forintos névértékben megjelenő Cukor György bélyeget Kass János grafikusművész tervezte és a Pénzjegynyomdában készül ofszetnyomtatással, 300 ezer példányban, ötvenes ívekben. A bélyeg perforációs mérete: 30x40mm. (Magyar Posta)

80 éves lenne Lino Ventura

Jacques Becker 1953-as Ne nyúlj a szajréhoz című filmjében Jean Gabin oldalán feltűnik egy fiatal ex-birkózó, aki a nagy sztár árnyékában kisebb szerepet játszik. Ez a fiatalember, Lino Ventura lesz Jean Gabin egyetlen igazi "trónörököse". Neki sikerül megőrizve továbbéltetnie a régi időknek azt a figuráját, aki legyen akár bűnöző, mégis erkölcsi tartást, szilárd értékrendet, nemes emberi tulajdonságokat képvisel. Ez a típus kevés szavú, szigorú, talán "durva" férfi, aki mély érzéseit sohasem mondja ki, sohasem mutatja meg. Ventura igazi "anti-sztár", visszafogott gesztusokkal, minimális arcmimikával játszik. Mint az ő generációjában oly sokan, ő is autodidakta művész volt. Erős jelleme, vonzó személyisége és fizikuma, természetes, ösztönös játéka révén lett az új francia film nagy egyénisége.

2. Dokumentumfilm-találkozó

1999 júniusától új sorozat indult. Bemutatjuk a 30. Magyar Filmszemlén díjazott, illetve kiemelkedő sikert aratott dokumentumfilmeket. Szeretnénk ha a kortárs dokumentumfilmek és alkotóik újra találkoznának a közönséggel. Ezért a vetítések után beszélgetést szervezünk az alkotókkal. Sorozatunk második részeként Zelki Jánossal találkozhat az Örökmozgó közönsége, akinek július 14-én fél 7-kor Játék az egész című filmjét vetítjük. A film a Magyar Történelmi Film Alapítvány rendezői díját nyerte el.

Elek Dóra egy értelmi fogyatékosokból álló belga színtársulat mintájára színházat alapított Magyarországon. A Romeó és Júlia próbáinak nyolc hónapja alatt forgatták a filmet, mely szellemileg sérült hőseit úgy hozza emberközelbe, hogy miközben nézzük őket, eltűnik az idegenkedés. A szereplők másságának megismerésekor feloldódik másság-érzésünk, és helyébe a szereplők értékeire figyelő nyitottság lép.

"Mindössze annyit állíthatok, hogy láttam egy filmet, Zelki János, Elek Dóra Baltazár színházáról szóló műalkotását, és abban bizony revelatív választ láttam mindazon kérdésekre, amelyekkel kapcsolatban egyébként inkább csak tétova és homályos megközelítéseim vannak" - méltatta a filmet György Péter az Élet és Irodalom hasábjain.

Boronyák Rita

18-án és 19-én 8-kor: Új jugoszláv rövidfilmek

"A háborúnak vége"

18-án:

Agreszió és ellenállás:

A bűn tanúi (Svedoci zlocina), TV Novi Sad, szöveg nélkül, 14 perc
A fészek (Gnezdo), r: Milivoje Nestorovic, szöveg nélkül, 2 perc
Rend, munka, fegyelem (Red rad stega), r: Radivoje Andric, hb/szerb hang, 27 perc
Sose jártam a tengernél (Nikad nisam bio na moru), r: Ilija Gajica, hb/szerb hang, 12 perc
Kosovo & Metohija: ostrom alatt (Kosovo & Metohija: pod opsadom), r: Ninoslav Randjelovic, hb/szerb hang, 24 perc
Éljenzések (Ziveli), r: Zoran Dordevic, hb/szerb hang, 15 perc

19-én:

Tavaszidô (Prolecno doba), TV Beograd, 19 perc
A Garic erôd (Kula Garica), r: Jelena Bojovic Koprivica, hb/szerb hang, 15 perc
Kaméleon (Kameleon), r: Zelimir Zarkovic, rajzfilm szöveg nélkül, 4 perc
Lövészárok az otthonunk (U domu ko u rovu), r: Zivojin Celic, hb/szerb hang, 10 perc 1666 # 1999 r: Bojan Dragojlovic, szöveg nélkül, 9 perc
A verseny (Takmicenje), r: Ivan Markov, hb/szerb hang, 25 perc
Markale r: Mihailo P. Ilic, hb/szerb hang, 44 perc

A Jugoslavia Film összeállítása a jelenlegi jugoszláviai helyzetről szóló új filmekből, melyek közül sok díjat is nyert a 46. Jugoszláv Rövid- és Dokumentumfilm Fesztiválon.

Vaszilij Suksin

1929. július 25. - 1974. október 2.

Talán az első író-rendező, akinek kultusza lett a "szovjetközeli" országokban. Elbeszéléseiből és filmjeiből süt a megszenvedett élet keserűsége és bölcsessége. Az igazságot vágta az ember szemébe. A Vörös kányafa mindnyájunkat sokkolt: egy börtöntölteléken szakadt meg a szívünk. (Sose felejtem el a film nyitójelenetéből áradó szeliden gyilkos iróniát, ahogy a börtönkórus bimbamozva énekli az Esti harangszót.) Melósból lett frontkatona, abból tanító, majd íróból lett színész és rendező. Szerencséje is volt, az igaz. A "műveletlen, népies" Suksint Mihail Romm a "kiművelt, urbánus" Andrej Tarkovszkijjal egyszerre vette föl a főiskolára, és mind a kettőből zsenit csinált.

Mindezt persze nem tudtam Suksinról, amikor rajongtam érte. Valamikor 1974 őszén minden elő volt készítve a fogadására: moszkvai kollégiumi társalgónkat napokkal korábban kidekoráltuk, tacepaónkkal az MGU bejáratát is kitapétáztuk. Megnéztük első rendezését, a Volt egy ilyen legényt és a legismeretebbet, a Vörös kányafát, hogy könnyebben menjen a beszélgetés. A beszélgetés, amelyre soha nem került sor...

A halálhíre érkezett csak el hozzánk. Nem bocsájtom meg Bondarcsuknak, hogy színészéből az összes erőt kisajtolta A hazáért harcoltak című "filmeposza" forgatásán. Innét nem érkezett vissza élve.

Torzón maradt forgatókönyvéből felesége, Ligyija Fedoszejeva (Suksina) rendeztetett filmet kollégáival, German Lavrov operatőrrel és Sztanyiszlav Ljubsin színésszel. Így készült el a Hívj a messzeségbe!

Geréb Anna

Sorozatunkban látható:

25-én fél 7-kor: Vörös kányafa
26-án fél 7-kor: Volt egy ilyen legény
29-én fél 7-kor: Hívj a messzeségbe!
31-én 6-kor: Kapaszkodj a fellegekbe!


A júniusi műsorból

DOKUMENTUMFILM-találkozó

A 30. Magyar Filmszemlén díjazott, illetve kiemelkedő sikert aratott dokumentumfilmek bemutatásával az a célunk, hogy a kortárs dokumentumfilm és közönsége legalább egy moziban, havonta egyszer újra találkozzon. Ezért a vetítések után beszélgetést szervezünk az alkotókkal. Első alkalommal Varga Ágotával találkozhat az Örökmozgó közönsége, akinek két filmjét vetítjük június 4-én fél hétkor. A Két életben és a Csintó is 1998-ban készült - az MTV Háló című műsorának. A két film tematikájában nagyon közel áll egymáshoz. Egy nagyon gazdag esküvőt és egy nagyon nagystílű születésnapi ünnepséget láthatunk, amelyeken &qout;egyesek szerint a fél, mások szerint az egész magyar alvilág megjelent. Ebből a néző arra következtethetett, hogy az alvilág működése Magyarországon teljesen legális" (Bruck András).

A Dokumentumfilm-találkozó című sorozatunk további programján, többek között olyan filmek szerepelnek, mint az Elszállt egy hajó a szélben I-II. (1998, r: Kisfaludy András), a Pipacsok (1998, r: Tölgyesi Ágnes), A dunai exodus (1998, r: Forgács Péter), a Játék az egész (1998, Zelki János). Valamennyi alkotás fontos kérdéseket feszeget és jelenít meg kiválóan. (Boronyák Rita)

Agnes Varda maga válogatta azt az életmű sorozatot, amit a magyarországi Francia Intézettel közösen mutat be májusban az Örökmozgó.

A filmek:

10.-én, csütörtökön fél 9-kor és 16.-án, szerdán fél 7-kor: Yanco nagybácsim; A kisasszonyok 25 évesek; 11.-én pénteken fél 9-kor és 17.-én, csütörtökön fél 7-kor: A part mentén; Párbeszéd; 12.-én, szombaton fél 9-kor és 18.-án, pénteken: A nő válaszol; Az úgynevezett kariatidák; Cléo 5-től 7-ig; 13.-án, vasárnap fél 9-kor és 19.-én, szombaton fél 7-kor : Opera Mouffe; Sem fedél, sem törvény; 14.-én, hétfőn fél 9-kor és 20.-án, vasárnap fél 7-kor: Szerelmi örömök Iránban; Az egyik énekel, a másik nem; 15.-én, kedden fél 9-kor és 20.-án, vasárnap fél 9-kor: A facipők mestere; Nantes-i Jacquot, 23.-án, szerdán fél 9-kor: Teremtmények; 25.-én, pénteken fél 7-kor: Ó évszakok, ó kastélyok; Boldogság

Puskin, Alekszandr Szergejevics. Műveit hogy lehet filmre átültetni? Sehogy. Az idegen nyelvek is küszködnek vele, hát még egy egészen más médium. Mégis újra meg újra megkísértik a lehetetlent: írók és rendezők, zenészek és táncosok.

Ezekből válogatott egy sorozatot az Örökmozgó:

6.-án vasárnap fél 5-kor: Fedor Ozep: A kártya bolondja (1937), francia; Pjotr Csardinyin: A kolomnai házikó (1913), orosz; Jakov Protazanov: A pikk dáma (1916) orosz;

6.-án, vasárnap fél 9-kor és 12.-én, szombaton fél 7-kor: Borisz Srejber: Puskin rajzai (1961), orosz-szovjet és Karen Sahnazarov: A telihold napja (1997), orosz;

7.-én, hétfőn fél 5-kor: Roman Tyihomirov: A pikk dáma (1960), orosz-szovjet;

8.-án, kedden fél 7-kor: Alekszandr Mitta: Péter cár és a szerecsen (1976), szovjet-orosz;

9.-én, szerdán fél 5-kor: Vlagyimir Baszov: Hóvihar (1964), szovjet-orosz;

11.-én, pénteken fél 5-kor: Roman Tyihomirov: Anyegin (1958), szovjet-orosz;

13.-án, vasárnap fél 5-kor: Vlagyimir Gorikker: A cárlány és a hét dalia (1978), szovjet-orosz;

17.-én, csütörtökön fél 5-kor: Vlagyimir Kaplunovszkij : A kapitány lánya (1958), szovjet-orosz;

21.-én, hétfőn fél 5-kor : Vera Sztrojeva: Borisz Godunov (1954), szovjet-orosz; fél 7-kor: Gerbert Rappaport: A bahcsiszeráji szökőkút és Vlagyimir Gorikker: Mozart és Salieri (1962) szovjet-orosz;

26.-án, szombaton fél 5-kor: Ivan Ivanov-Vano: Mesék Szaltán cárról (1984), szovjet-orosz és Nyikitcsenko, Viktor Nyevezsin: Ruszlán és Ljudmilla (1938), orosz-szovjet;

27.-én, vasárnap: Gustav Ucicky: A postamester (1940), német;

29.-én, kedden fél 7-kor: Jurij Zseljabuzsszkij, Ivan Moszkvin: A postamester (1925), orosz-szovjet;

30.-án, szerdán, fél 5-kor: Victor Tourjansky: Vágyakozás (1937), francia


A májusi műsorból

Portugál filmek. Képkockák a világ végéről

4-én fél 7-kor: Pedro Serrazina: Mese a macskáról a holdon (1995), Catarina Mourao: Chandor asszonya (1998) és Catarina Alves Costa: Aparecida asszonyunk; 4-én és 6-án fél 9-kor: Rita Nunes: Mínusz kilenc (1997) és Jorge Antonió: Kövesd a holdat! (1993) 5-én fél 7-kor és 6-án fél 9-kor: Bruno de Almeida: Az adósság (1993) és Joao Mário Grilo: Az idegen (1982); 13-án fél 9-kor: Manoel de Oliveira: Aniki-Bóbó (1942); 16-án fél 9-kor és 18-án fél 7-kor: Joao Botelho: A beszélgetés vége (1981)

Hímnem, nőnem, rendszerváltás

9-én, vasárnap 4-kor: Olivera Milos Todorovic: Vampasan (szerb, 1998) és Magdalena Lazarkiewicz: A túlpart (lengyel, 1998) - a vetítés előtt bevezetőt mond Miglena Nikolchina, a CEU Gender and Culture programjának vezetője; 6-kor: Enyedi Ildikó: A bűvös vadász (magyar, 1994), 8-kor: Kira Muratova: Három történet (ukrán-orosz,1997);
10-én 4-kor: Szabó Ildikó: Csajok (magyar, 1995) 6-kor: Rumjana Petkova:Takaréklángon I-II (bolgár, 1994) - a vetítés után az Örökmozgó vendége Rumjana Petkova, Desza Kraszova és Mariusz Kurkinszkij. Szabó Ildikó, Szalay Mariann és Krasztev Péter beszélget velük;
11-én: Snjezana Tribuson: Felismerés (horvát, 1994), 6-kor: Franci Slak: Mikor becsukom a szemem...(szlovén, 1993), Márványsegg (jugoszláv, 1995) - a vetítés után az Örökmozgó vendége: Franci Slak és Zelimir Zilnik. Gyürey Vera beszélget velük.

A városfilmek sorozatban ezúttal Berlin-filmek láthatók
egész hónapon át - teljes és részletes programot lásd a műsorfüzetben!
Földényi F. László cikkét lásd a Filmvilág májusi számában!
14-én fél 7-kor: Memory of Berlin (1998, német) a film előtt az Örökmozgó vendége a film rendezője: John Burgan!
German halott Oroszországa

19-én fél 9-kor: Húsz nap háború nélkül (1976); 20-án fél 7-kor: Ellenőrzés az utakon (1971-85); 25-én fél 7-kor: Barátom, Ivan Lapsin (1982-84)

Két világraszóló találmány találkozása: a bicikli és a film
magyarországi ősbemutató: 26-án fél 7-kor: Manon Briand: 2 másodperc (kanadai, 1998)
a film után az Örökmozgó vendége Manon Briand, a rendező!
szerda esténként fél 7-kor tovább gurul a Mesetrabant:
5-én: Kézdi Kovács Zsolt: A kedves szomszéd - a vetítés után az Örökmozgó vendége: Kézdi Kovács Zsolt!
12-én: András Ferenc: Veri az ördög a feleségét - A vetítés után Király Jenő tart a filmről előadást a videogalérián!
A hónap némafilmje:

30-án fél 7-kor: Robert Siodmak, Edgar Ulmer: Emberek vasárnap, 1929
A zongoránál: Kecskeméti Gábor


Az áprilisi műsorból

Április 9-én az Örökmozgó közönsége premier elôtt láthatja Kamondi Zoltán Az alkimista és a szűz című filmjét, mely az idei, 30. Magyar Filmszemlén nagy sikert aratott: jó kritikákat kapott, s a közönség is rendkívül kedvezôen fogadta. A vetítés után vendégünk a rendezô, akivel Muhi Klára beszélget. A beszélgetés keretében levetítjük Muhi András és Muhi Klára werkfilmjét a film forgatásáról.

Találkozás Cakó Ferenccel

Április 10-én este fél 7-kor Cakó Ferenc beavat bennünket a varázslatba. Rendkívüli és ritka élményben lesz részünk. A szemünk láttára szórja, alakítja kedvenc anyagát, a homokot, s közben megnézhetjük világot-járt díjnyertes alkotásait is.

Április 16-án fél 7-kor premier előtt vetítik a Filmszemlén bemutatott Cukorkékséget, Hazai Attila és Pohárnok Gergely filmjét. Utána Varga Balázs beszélget az alkotókkal.

Szerdánként fél 7-kor tovább gördül a Mesetrabant: újabb vidám filmek láthatók "a legvidámabb barakk" 70-es éveiből: 7-én a Régi idők focija /előtte kisfilm: Mi lenne Budapesten, ha.../ - a vetítés után Gyürey Vera beszélget Sándor Pállal és Garas Dezsővel -, 14-én a Pókfoci /előtte kisfilm: Szónokképző tanfolyam/, 21-én a Kétfenekű dob /előtte kisfilm: A szék/, 28-án pedig a Kihajolni veszélyes /előtte kisfilm: Üldözés/.

Magyarországon először az Örökmozgó mutatja be az idei Oscar-díjas dokumentumfilmet, James Moll és Ken Lipper művét, Az utolsó napok címűt. 13-án kedden fél 9-kor.
Április 1-jén az Örökmozgó bemutatja a Titanic fesztiválon is nagy sikerrel vetített Sebeket, Srdjan Dragojevia 1998-as filmjét. 1-jétől 10-éig, 12-étől 14-éig este fél 9-kor, 22-étől váltakozva fél 7-kor ill. fél 9-kor lesz műsoron.
23-án kezdődik a Jugoszláv filmhét.

Műsorán:

23-án fél 9-kor és 25-én fél 5-kor: Goran Rebic: Jugofilm (1997)
24-én fél 5-kor és 26-án fél 7-kor: Srdjan Dragojevia: Nem vagyunk angyalok (1992)
24-én fél 7-kor és 29-én fél 9-kor: Srdjan Dragojevia: A szép falvak szépen égnek (1996)
25-én fél 9-kor: A belgrádi B92 rádió videóműsora
26-án fél 9-kor és 29-én fél 7-kor: Radivoje Andria: Három pálmafa két gazfickónak és egy cicusnak (1998)
27-én 7-kor: Christian Brger: Nálunk olyan szép c. Dokumentumfilmje ((1997)
27-én fél 9-kor és 30-án fél 7-kor: Zelimir Zilnik: Merre úszik ez a hajó? (1998)
30-án fél 9-kor: Goran Paskaljevic: Lőporos hordó (1998)


Márciusi sorozatainkból

(Felhívjuk figyelmét, hogy az előadások tagságival látogathatók.)
Bohumil Hrabal zajos magánya

"1997 februárjának első hetében lezárult egy életmű. "Ha a szovjet megszállás utáni évtizedeket akarja megnevezni valaki Csehszlovákia történelmében, akkor azt Hrabal idejének kell neveznie" - állapítja meg a XX. századi cseh próza világszerte ismert gyöngyfűzőjéről Milan Kundera, Párizsban élő mester. Hrabal sorsa, írói öröksége, gazdag életműve tudniillik továbbra is erősen foglalkoztatja a cseheket. Olga Sommerová, a neves prágai dokumentumfilm-rendező két évvel az író tragikus zuhanása után készítette el televíziós portréját Tisztázatlan halálcímmel." (Szabó G. László Tisztázatlan halál, in: Népszabadság, 1999. január 30.)

Tavaszi fesztivál - Szerelem az ezredvégen

Magyar filmek angol felirattal az Örökmozgóban

Sorozatunkban látható:

12: Sztracsatella; 13: Presszó; 14: Paramicha, vagy Glonci az emlékező; 15: Esti Kornél csodálatos utazása; 17: Szenvedély; 19: Vasisten gyermekei; 21: Hosszú alkony; 22: Franciska vasárnapjai

Animációs diplomafilmek

"A díjnyertes magyar játékfilmeket ez évi összeállításunkban az Iparművészeti Főiskola animációs hallgatóinak diplomamunkái kísérik. Petrovits Tamás, M. Tóth Éva, Rófusz Kinga, Laurence Bergeot, Tóth Géza, Molnár Jacqueline, Péterffy Zsófi és Lebár József bebizonyította, hogy érdemes a bizalmunkra. Jó filmeket csináltak." Bleier Edit, az Alapítvány Kuratóriumának elnöke

Sorozatunkban látható:

12: Képlények; 13: Amszterdam; 14: Csend; 15: Fény és árnyék; 17: Ikarosz; 19: Nefelejcs; 21: Démonok nemzetsége; 22: Ez elment vadászni

Új brazil filmek

"A brazil film történetét végigkíséri ez az időről időre újradefiniált kettősség: mennyire kell (és tud) világviszonylatban is értékes lenni a brazil film és milyen mértékben őrzi meg, vagy veszíti el ennek során nemzeti karakterét. A filmhét köré szőtt filmtörténeti összeállításunkat éppúgy ez a probléma határozza meg vezérmotívumként, mint válogatásunkat a '97-98-as termésből." Tanner Gábor

Sorozatunkban látható:

12, 20: Belladonna; 13: A kihívás; 13, 18: Policarpo Quaresma, a nemzeti hős; 14, 19: Flór asszony és két férje; 15, 23: Fekete Orfeusz; 15, 16, 21: Szerelmi kéziszótár; 16: Tragédia az őserdőben; Főpályaudvar; 18: A Pókasszony csókja; 18, 20: Magányosok klubja Rióban; 28: A halott asszony; 30: Rio, egy nagyváros balladája

Manoel de Oliveira

"A legismertebb portugál filmrendező, Manoel de Oliveira hetvenéves korában találta meg stílusát. Lassú ritmusú, nagy csendekkel, hosszú halk beszélgetésekkel, mozdulatlan beállításokkal felvett, gyakran háromórás filmek alkotója lett. Művei a végzetes, lassan ölő szerelemről szólnak. Elmélyültség és érzelmes türelem kell a befogadásukhoz." Bikácsy Gergely

(A cikk teljes terjedelmében a Filmvilág 1999. márciusi számában olvasható)

Sorozatunkban látható:

4: Utazás a kezdetekhez, 6, 11: Aniki Bóbó, 7, 8: A beszélgetés vége (csak színészként), 9: Lisszaboni történet (csak színészként), 9,14: Ábrahám völgye, 10, 11: A kolostor

Az osztrák filmművészetről

"Földrajzi, történelmi, de gazdasági és kulturális okok is indokolnák, hogy a magyar közönség jól ismerje az osztrák filmet, amelyet mindezek ellenére - statisztikailag is bizonyíthatóan - alig ismer. Természetesen az effajta ismeret nem pótolható néhány alkotás alkalmi bemutatásával, mégis egy ilyen rendezvény remélhetőleg érdeklődést kelt az osztrák filmművészet iránt." Nemes Károly

Sorozatunkban látható:

19, 23, 25, 28: Suzie Washington; 2o, 28: HannaH; 2l, 26: A tizedik év; 22, 26: Három úr; 24, 29: A szeretet adóssága; 24, 25: Az örökösök; 27, 30: A szomszéd

A legvidámabb barakk legvidámabb filmjei a hetvenes évekből

Mesetrabant

"A magyar vígjáték a hetvenes években a huszonkettes csapdájában vergődik. Azokat a vígjátékokat, amelyek nem foglalkoztak a mindennapok problémáival, hanem "csak" szórakoztatni akartak, a társadalmiság hiánya miatt utasították el. Azok a szatirikus és groteszk vígjátékok pedig, amelyek a társadalmi állapotokat - stílusukból következően - kritizálták, politikailag voltak problémásak. A vígjátékok színvonala a műfaj sorsán túl a hetvenes évek hatalmi működéséről is árnyalt képet nyújt..." G.G.

Sorozatunkban látható:

3: Levél a kongresszushoz, Forró vizet a kopaszra!; 10: Keressük Dózsát, Egy kis hely a nap alatt; 17: Gusztáv és a lényeg, A vőlegény nyolckor érkezik; 31: A sótartó felé, Holnap lesz fácán

Fiatal osztrák rendezők új filmjei

Örökmozgó Filmmúzeum 1999. március 19-30.
A Magyar Filmintézet és a Budapesti Osztrák Kulturális Intézet rendezvénye
Megnyitó:
március 19, péntek, 20.00
Suzie Washington, 1997, 87 perc
Vetítés után Florian Flicker rendezővel Gyürey Vera beszélget
március 20, szombat, 18.30
HannaH, 1996, 118 perc
március 21, vasárnap, 20.30
A tizedik év, 1995, 100 perc
március 22, hétfő, 18.30
Három úr, 1998, 100 perc
március 23, kedd, 20.30
Suzie Washington, 1997, 87 perc
március 24, szerda, 20.30
Az örökösök, 1997, 95 perc
március 25, csütörtök, 18.30
Az örökösök, 1997, 95 perc
március 25, csütörtök, 20.30
Suzie Washington, 1997, 87 perc
március 26, péntek, 18.30
A tizedik év, 1995, 100 perc
március 26, péntek, 20.30
Három úr, 1998, 89 perc
március 27, szombat, 18.30
A szomszéd, 1992, 92 perc
Vetítés után Götz Spielmann rendezővel Kálmán János beszélget
március 28, vasárnap, 18.30
Suzie Washington, 1997, 87 perc
március 28, vasárnap, 20.30
HannaH, 1996, 118 perc
március 29, hétfő, 20.30
A szeretet adóssága, 1997, 117 perc
március 30, kedd, 20.30
A szomszéd, 1992, 92 perc

 

hírek hírek filmek filmek arcok arcok gondolatok gondolatok szemle szemle Örökmozgó Örökmozgó képtár képtár fórum fórum mozgóképtár linkek repertórium levelek FILMKULTÚRA '96-'98 tartalom címlap