|
bemutató
Pattogatott kukorica
kritika
... Mindjárt az elején egy etikai
probléma: szabad-e valaki embernek csak azért ellopni egy
másik ember pénzét, mert nyomor van? Nem rágódnék tovább
ezen a kérdésen. Az igazi baj amúgy sem a film etikai
elvarratlansága. Hanem a magyar mélyvalóság. Mert azzal
vigyázni kell. Na nem azért, amiért tizenöt évvel ezelőtt.
A veszélyek most alattomosabbak. Miközben ragasztgatjuk össze
a mozaikdarabkákat, megalkotandó a nagy tablót,
időlenyomatot, megtörténhet, hogy a valódi alól kislisszol
az igaz...
Flasztervaló ... A multiplex kong az ürességtől.
Mi az? Nem kell Első Magyar Akciófilm?
Pedig van benne minden, ami kellhet. Ukrán maffiafőnök.
Tutyimutyi rendőrség kontra titkos akciócsoport. Dobó Kata
és a kaszkadőrök. Visszhangosított ütések, piros festék
literszám. Gonosz külföldiek és jó magyarok. Győzelem:
győz a magyar. Nyugatmagyar. Mert hogy Budapest-e vagy Bécs, az
egyre megy a bunkó ukránjának. Ez ugyanis a nagy csavar:
elhitetni Zavarovval egy kör után, hogy Bécsbe érkezett a
vonatnyi tússzal. És elhiszi, vesztére...
... Mindazonáltal üres a nézőtér.
Hollywood nem győzhető le a saját
fegyvereivel, nyugtázzuk. Egy akciófilm ne magyarkodjon. A
csongorádi kisbíró beates unokája, Sztár kóla meg Trapper
farmer se kellett senkinek anno, pedig azok mögött egy egész
pártállam tornyosult fenyegetőleg...
... Az alternatív szcéna nem hagyja
cserben hőseit. A Pohárnok Gergelyt, a Hazai Attilát, a
Kovácsy Tibort, a Korai Örömöt. A Ferit, aki cukor- és
csokifüggőségben él, mignem egy szép napon... Na, nem,
történni azért nem történik semmi - tudjuk meg később,
hogy mit nem tudunk. Feri és barátai 75 percen keresztül
tesznek úgy, mintha. Mintha semmiről. "Ne mennyé má el,
annyira imádom, amikor velem vagy" - mondja valakinek valaki a
budapesti éjszakában...
... Ilyesfajta elégedettség hatja át
Feriéket is. A filmbeli elégedettségüket beragyogó
filmcsinálói derű természetesen csak játék. Az a bizonyos,
önidézőjeles. A ráismerésé azonban - hogy az író, a
rendezők, a szereplők, a szereplők barátai és a barátok
barátai, a kisterem közönsége, a társaság egymásra ismer -
, tényleg a boldogsággal rokon... Ők azért nem unatkoznak. Mi
pedig, kintről jöttek, azért nem, mert a játékuk nekünk is
tetszik...
Európa Cukorkékség ... a magyar film első aranykora (bűn
rossz filmekkel) a negyvenes évek első felére esett. A
háborús konjunktúra lehetővé tette, hogy Szőts István -
részben a hivalatos struktúrától függetlenül - elkészítse
azt a népiek ideológiájával számos ponton érintkező két
filmet, amit 1945-ben hagyományként lehetett volna felkarolni.
Ez nem történt meg. Ugyanakkor senki nem kételkedett Szőts
István képességeiben, még akkor sem, amikor a pálya
szélére szorították. Amikor azonban enyhült a nyomás,
filmtervei tükrözték, hogy a rendező "nem tanult". A
filmtervek ideológiája klasszikusan népi maradt, továbbá nem
vett tudomást saját marginális helyzetéről, sőt, a tervek a
korszak reprezentatív filmjeinek költségeit igényelték.
Szőts Istvánnak nem hajlott a gerince, hű maradt a nevezetes
röpiratában kifejtett elvekhez, de nem is készített
képességeihez illő filmet. A tökéletesség izgatta. Ez az
igény vezette kezét, amikor Az aradi tizenhárom című
forgatókönyvet fogalmazta, de amelynek megvalósításához az
akkori filmgyártás fele pénze sem lett volna elegendő. A
legtovább a jelen kötetben nem közölt forgatókönyvvel, a
Gróf Batthyány Lajos főbenjáró pere és vértanúságával
jutott...
A tökéletesség megszállottja
beszélgetések
... Ma már teljesen más a
megitélésünk. Ez természetes, mint ahogy az is, hogy az
újtól mindig idegenkednek. Magyarázták nekem azt is, hogy
ennek a zenének nálunk nincs kultúrája, de kérdem én, minek
van egyáltalán.
- Például a filmeknek, amelyekben ti is
egyre több szerepet kaptok. Írtatok már Jancsó Miklósnak
zenét, s ha nem tévedek, Sas Tamás is felkért titeket
legújabb filmjéhez.
...Valóban így van. Ez is jelzi, hogy
komolyan vesznek minket és azt, amiről beszélünk...
Nincs nősülés ... az ön élete sem nyugodtabb.
Színész, forgatókönyvíró, film- és színházi rendező,
feltaláló... Olyan, aki ráadásul meglehetősen sok kudarcot
is elszenved, mert ötleteinek
megvalósítása során számtalan falba ütközik.
Sokszor magam sem értem, miért. Terveztem
egy filmet, arról szólt volna, hogy egy körhinta gépésze
infarktust kap, és az emberek képtelenek megállítani a
hintát. A különös kalandról fantasztikus jó anyagot
lehetett volna forgatni, és ezt mások is meggyőződéssel
állították. Csak éppen pénzt nem tudtam szerezni. Akárcsak
az Übü királyról szóló animációs filmemhez. Pedig
szakemberek szerint a Sárga tengeralattjáró óta ez lenne a
legjobb ebben a műfajban. Talán két-hárommillió kellett
volna ahhoz, hogy felvegyünk néhány percet, amivel aztán
lehet további pénzekre pályázni, de még ez a néhány perc
sem készülhetett el, pedig kiszámoltam, hogy a filmjeimbe vagy
a találmányaimba fektetett összeg minden esetben megtérülne.
Mindegy. Pénz nincs, csak számtalan dicséret, amivel
kitömhetem a zakóm zsebét...
Talán, ha nem szólalnánk meg (beszélgetés Lukáts Andorral) x
... Filmrendező a tanult mesterségem,
pedig nem vagyok vizuális típus. Filmet is költői módon
próbáltam csinálni, a celluloid szalagon is vers született.
Miközben botfülű vagyok, nem tudok énekelni, abba is
belementem, hogy zenét csináljak. Azt gondoltam, ha ez öttusa,
akkor a harmadik-negyedik "sportágban" is tisztes eredményt
érek el. Az Ex-kódex annak idején kultuszfilmmé vált,
ahogyan kultuszzenekar lett az URH, a Kontroll-csoport, a
Sziámi, miközben én tudtam, hogy lényegében nem csinálok
semmi mást, csak verset írok...
... Miközben az egész
művészettörténetnek arról kell szólnia, hogy a kimondottól
a titkos felé haladjunk, mégsem hiszem, hogy a titkokat
erőltetni kellene. Utálom az olyan Shakespeare-előadásokat,
amelyek azzal hivalkodnak, hogy milyen bonyolultak...
Művészeti öttusázó ... hálás vagyok ma is ellenségeimnek,
mert csodálatos kalandokba hajszoltak bele. Csak egy példát
hadd mondjak, amikor kiírtottak az irodalomtörténet
területéről, filmtörténettel kezdtem foglalkozni. És a
Filmarchívumban ingyen megnézhettem nemcsak a magyar, hanem a
világ filmtermésének a javát. Így írhattam meg a
Chaplin-könyvemet, a Tati-monográfiát, az amerikai
filmburleszkről szóló tanulmányt. Azt hitték, büntetnek,
boldogtalanná tesznek, hogy hatodrangú magyar írócskákról
nem írhatok, valójában kitüntetett helyzetbe hoztak. Abból
éltem, amit szerettem, a filmművészetből...
Arckép: Szalay Károly író
riport
... Az Urániában a Kisértethajó
dübörög. Tizenegyen váltottak rá jegyet. Mészáros
Józsefné igazgató az első emeleti irodájában ül, és
tévét néz. Már a leltározásra gondol. Asztalán ott a
kiprintelt felirat (amelyet aztán kedden az ajtóra ragasztott):
"A mozi átmenetileg nem üzemel."...
... A VII. kerület tulajdonában lévő
Broadway szintén januárban zárt be. Bérlője még mindig a
Magyar Filmintézet, amely szeretne maradni, de ehhez a
feltételeken változtatni kellene. Gyürey Vera, a filmintézet
igazgatója szerint itt is szükséges volna belső
átalakítás, hogy gazdaságosan, ugyanakkor a
filmhagyományokat őrízve lehessen működtetni. Tervük van,
csupán támogatót nem találnak hozzá. Utolsó esélyük a
Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, ahová beadták
elképzelésüket egy háromtermes mozi kialakítására. A mozi
sokrétűségéhez igazodva egy harminc-negyven személyes termet
a némafilmeknek szánnának, ahol zongorakísérettel
vetítenék a régi alkotásokat... Mindez kiegészülne egy
hatalmas videótárral. A mininsztérium döntése egy-két
héten belül várható...
... Örömteli hír viszont, hogy múlt
csütörtökön kinyitott végre a Thököly úti Sport mozi,
amely tavaly május óta állt bezárva. Az új bérlőnek az
induláskor jelentős bérleti kedvezményt biztosít a terem
tulajdonosa, a domonkos rend. Cserébe viszont nem lehet túlzott
erőszakot hírdető és pornográf jellegű filmeket játszani.
Kísértethajó után kísértetkastély? ... Német-magyar koprodukcióban
készült, Rolf Schübel rendezésében a Szomorú vasárnap. -
Amikor a vágóasztalon megláttam - meséli Szekeres Dénes - ,
visszakaptam a hitemet: mégiscsak érdemes a filmért
dolgoznunk. A németek már alig várják, hogy vetíthessék ezt
a Budapest világvárosi fényei előtt játszódó érzelmes
történetet, a magyar filmforgalmazók meg azt állítják, nem
érdemes moziban vetíteni...
... erősen szurkolnak, hogy az egyre
nehezebb körülmények között működő, ma már egyetlen
filmgyártó vállalat, a Mafilm, amelyhez igen gyöngéd
érzelmi szálak fűzik a Focus Film tulajdonosait, mint
korszerű szolgáltatócég álljon az európai, a magyar
filmgyártók rendelkezésére.
A birodalom: két ember
tudósítás
... tudomásul kell vennünk, hogy a
fesztivál már jó ideje nem a filmekről, hanem a
felhajtásról szól... (... ez látszik a fesztivállal
párhuzamosan futó pornószemlén is: az elhivatott producerek
egyre durvább produkciókat cipelnek ki az utcára, általában
mozgó színpaddá alakított teherautón, ahonnan a közben
megérkező rendőrök által interruptált live show után
mopedekre pattanva menekülnek a lányok)... A forgalmazók
tutira mennek, bevált fogásokkal zajlik a beetetés: a
bemutatott filmekhez már nemcsak információs anyag, hanem
parti is jár, ahol egyre kevesebbet, és mint valami szomorú
kötelességet teljesítve, jelennek meg a sztárok, annál több
viszont a kőre benyomott fesztiválhiéna...
Langyos, langyos
emlékezés
... Az egyetlen igéret ugyanis, amit nem
sikerült teljesíteni, a hét vadonatúj film volt. Igaz,
kilencet vetítettek le, de ezek közül nyolc már 1938-ban,
illetve 1939 tavaszán látható volt a mozikban. Mégis
záporesőként hullottak a díjak. " A legmagyarabb film" az
egy évvel korábban készült Uz Bence lett, a Toprini nász
pedig - ellentétben azzal, amit Nemeskürty István állít
magyar filmtörténetében, ahol ezt a produkciót a
"hivatalosan nem dicsért, bár tudomásul vett" filmek közt
említi - elnyerte a kultuszminiszter díját. "Ezzel a
káprázatos ünnepséggel indul jövője, a tervbe vett évi
tizenhat új film felé a magyar filmgyártás" - írta az Új
Magyarság 1939. június 11-én....
Filmek helyett fáklyásmenet ..."... A színésznőválasztásoknál
is intrikák, bajok. A plakátvállalat nem akasztotta ki
rendesen a plakátokat. Bárdos, a rendező nem tudott rendezni.
Én rendeztem, én súgtam, én szögeztem, én nyomattam a
jegyeket, én alkudtam az orfeumigazgatóval gardróbügyekben.
Szabóval, fésültetővel. Én szereztem Bartóknak zongorát
és zongoraszéket (mert a kedvemért ő is közreműködött)...
"
... A szerző hat kilót fogyott.
Megállapítja: "nagyon jó rendező volnék, hogy szeretem ezt
a mesterséget". Arról is meggyőződik:" a misztériumok
kitűnőek, és nagyszerűen lehet előadni őket."..
...Így ment végbe A kékszakállú herceg
várának egyetlen előadása. Legközelebb Dunaújvárosban
Szilágyi Tibor és Hernádi Judit játszotta Valló Péter
rendezésében - több mint fél évszázad múltán...
... A síelő filmeket forgató Leni
Riefenstahlnak segédkezik első misztikus mozidarabjainál, aki
akkor még nem Hitler filmrendező-kedvence volt, hanem
Balázsnak igen közeli jó barátja.
Balázs Béla az orfeumban
esszé
... Ma már, amikor a tömegkultúrában
olyan amerikai műsoripar játszik meghatározó szerepet,
amelyben a cselekmény az akció, a karakter a típus, a
filozófia a protestáns vasárnapi iskola, az egyediség a
felismerhető többség irányába tolódott el, a
blődliszínház egykor összefüggéstelennek látszó elemei
különös jelekké váltak, intellektuális teljesítménnyé
mind az alkotói, mind a befogadói oldalon.
Ez már Jancsó Miklós és a színház
kapcsolatának legbotrányosabb fejezete előtt
megállapítható. 1983. április 7-én dr. Gajdócsi István, a
megyei tanács elnöke társulati ülésen bejelentette, hogy
Komáromi Attila igazgatása alatt a kecskeméti színház új
művészeti vezetőket kapott: Hernádi Gyulát mint művészeti
vezetőt, Jancsó Miklóst mint főrendezőt, Gyurkó Lászlót
mint vezető dramaturgot. A kecskeméti Katona József évad
közbeni "megszállása" az eltávolított vezetők - a
művészeti vezető Szőnyi G. Sándor (televíziós rendező)
és Tömöry Péter vezető rendező - mellé állított
olyanokat is, akiket egyébként színházi tevékenységük nem
győzött meg. Az évad közbeni leváltásnak persze megvolt a
maga logikája: a színészszerződések megújítását, új
színészek szerződését már az új vezetés akarta magának
fenntartani...
A Huszonötödiktől Szöulig
magyar, 1998, Film Plussz Kft., Magyar Televízió
Gábor Péter, o: Nemes Tibor, sz: Tóth J. Tamás, Karsai Ferenc, Ozsda Erika
1999.06.10.
(Pattogatott kukorica)
Magyar demokrata, 1999/22. Végh Attila
Mozgóvilág, 1999/5. Barna Imre
Szőts István: Szilánkok és gyaluforgácsok. Egybegyűjtött
írások. Szerkesztette: Pintér Judit és Zalán Vince. Osiris,
1999. 443 oldal, 1650 Ft.
Élet és Irodalom, 1999.06.04. Marx József
Vendégünk: Zana Zolee
Mai Nap, 1999.05.23. Hamvas Atanáz
Népszabadság, 1999.05.31. Trencsényi Zoltán
Müller Péter Sziámi Hamletje
Magyar demokrata, 1999/21.
Bezárt az Uránia, viszont - az egyház segítségével - ismét
fogadhat nézőket a Sport mozi
Népszabadság, 1999.06.02. Cs.L.
Focus Film az európai kultúra szolgálatában
Magyar Nemzet, 1999.05.29. (lőcsei)
Cannes’ 99
MaNcs, 1999.06.03. Szecső András
Színrebontás
Magyar Hírlap, 1999. 05. 22. Nyerges András
Népszabadság, 1999.05.22. Molnár Gál Péter
Jancsó Miklós színházai (Részlet a Jancsó Miklós két és
több élete című terjedelmes életrajzi esszéből)
Mozgóvilág, 1999/5. Marx József