Báthory Erzsi Lapszemle 1999. 02. 12 - 1999. 02. 28. bemutatók  kritikák  beszélgetések  filmszemle - után  filmszakmai események  eszmefuttatás  forgatnak

bemutatók

Visszatérés
(Kicsi, de nagyon erős 2.)

1998, Mafilm Rt. Aktív Stúdió, Magyar Televízió, Hunnia Stúdió
r,f,o: Grunwalsky Ferenc, v: Kabdebó Katalin, d: Vayer Tamás, Hujber Balázs, k: Lénárt Mária, h: Vámosi András, gyv: Ozorai András, prod: Árvai Jolán, Simó Sándor, Gerő Péter, sz: Gáspár Sándor, Szarvas József, Csere Ágnes, Bán János, Juhász Jácint, Varga Klára, Vasvári Emese, Ladányi Andrea,
115 perc, szí, 35 mm

6:3 avagy Játszd újra, Tutti
1998, Megafilm Kft., RTL Klub
r,f,v: Tímár Péter, o: Szatmári Péter, d: Gyűrky András, k: Pártényi Zsuzsa, h: Márkus Tamás, gyv: Szohár Ferenc, prod: Kálomista Gábor, sz: Eperjes Károly, Szalay Kriszta, Kállai Ferenc, Máté Gábor, Kari Györgyi, Cseh Tamás, Fodor Tamás, Gálffy László, Végvári Tamás, Lőte Attila, Kern András, Reviczky Gábor
90 perc, szí, 35 mm

Nekem lámpást adott kezembe az Úr Pesten
1998, Kreatív Média Műhely, 3J+Bt.

r,f: Jancsó Miklós, o: Grunwalsky Ferenc, z: Ferenczy György, v: Csákány Zsuzsa, d,k: Banovich Tamás, h: Oláh Ottó, gyv: Sarudi Gábor, prod: Böjte József, sz: Mucsi Zoltán, Scherer Péter, Szarvas József, Vasvári Emese, Kovács Zsolt, Anger Zsolt, Csapó Virág, Homonnai Kata, Varga Zsuzsa, Ladányi Andrea, Jancsó Miklós, Hernádi Gyula
103 perc, szí, 35 mm

kritikák

... Grunwalsky Ferenc azon filmesek közé tartozik ebben a kiszikkadt hazában, akik a filmet nyelvként, a sztorit jelentésként, a képet fényként és térként használják. Ő filmes... Egyvalamiben biztosak lehetünk, ha Grunwalsky-filmet nézünk, hogy nála nem a szokásos "sika, kasza, léc"-típusú pénzlenyúlásról van szó, hanem a lélek emulziós tükröződéséről...
... A magyar filmesek egy része azért vált hiteltelenné a szememben, mert nem érezték meg, hogy mi fáj, mi érdekel engem, egy másik, kvázi országról beszéltek, leginkább újsághírekből ollózva. Nem volt a filmjüknek szaga. Grunwalsky filmjéből árad a rohadó televény sűrű fűszaga...
... Ha mindaz igaz, amit a Kicsi, de erős című Grunwalsky-film állít, akkor a jónak tevőlegesen is kell lennie. A jónak, még ha az részleges, korlátozott és tünékeny is. S én ezt nem látom a vásznon. Ugyanis a bosszú sosem az. Különösen akkor nem, mikor egész európai civilizáltságunk a bosnyák-szerb-albán háromszögön keresztül kihullik a semmibe.
Bakács Tibor Settenkedő: Bosszú, Isten nélkül
Élet és Irodalom, 1999.02.12.

... Grunwalsky Visszatérése minden kritikát alulmúl. Bár ebbe végül is bele lehet magyarázni, hogy a magyar valósággal nézhetünk szembe igencsak naturális módon...
Magyar hányás
Mai Nap, 1999. 02. 12. Zz.

... Mai magyar. Nem Zóna, nem Kárhozat, az Unicum fekete, a presszó cégére Talléros, a busz sárga (bár az elágazásig sosem talál vissza az út jobb oldalára), csak az álmok és a halál előtti hallucinációk rugaszkodnak el a pár négyzetméternyi földtől; de nem is a miénkittatér-féle giccs, a hajdanvolt nagysággal átitatott, gettóvá vált proletárkarámmal, ahol az ecetfák között gagyi napszemüvegben grasszálnak a stricik, ahol még érdemes felosztani a placcot, ahol van mit bevédeni; itt szétverni sincs mit, csak a csalánt lehet rugdosni...
Tiszta erőből
Grunwalsky Ferenc: Visszatérés
MaNcs, 1999. 02. 25. Kerényi György kritikája

... Tutti szemlélő és kommentátor egy személyben, és mivel kívülről (is) látja a hajdani világot, felszabadult iróniával dalol a vörös Csepelről, és ilyen praktikus, ámde akkor vérlázítóan apolitikus tanácsot ad környezetének: "Az ifjúság békeharc helyett tanuljon nyelveket"...
... nívós kommerszvállalkozásként illeszkedik az új hazai sorozatba. A mai magyar futball, mint téma aligha hozná lázba a nézőket, a tegnapi viszont talán arra is képes lesz, hogy a közönséget tömegesen a film pályájára, a moziba csalogassa...
Veress József: Az élő aranycsapat
Népszabadság, 1999. 02. 11.

... Röhögni lehet rajta úgy, ahogy a sörözőben az ember jót röhög a haverjaival, ha politikust lát erkölcsileg felülemelkedni...
... semmi köze az eddig látott Jancsó-filmekhez. Előzmény nélküli új hang jelent meg a magyar play backben. Egy őszülő hajú elsőfilmes! Szárnyait próbálgató Mester! Pletyizzek egy kicsit: nincs benne hosszú fahrt, nincs benne meztelen nő, ló, csendőr, kartánc, sem gagyi pirotechnikai segédmunka. A film szemiotikai rendjében sem építi ki azokat a szimbólumokat és szekvenciákat, amitől a vájtszeműek Jancsót mindig szerették. Helyette szituációban érző-mozgó színészeket látunk, történet-darabokat, típusokat, arcokat, gesztusokat. A film legfontosabb alapelemei kezdenek el játszani a meddővé vált magyar vásznon...
Bakács Tibor Settenkedő: És Jancsó?
Élet és Irodalom, 1999. 01. 29.

... Nem állt be semmilyen sorba. És közben nézte az embereket. "... Hogy hova sodródik az ember véletlenül életében!..." - sóhajtja egy ízben a kamera előtt az öregember. Ismételjük utána: sodródik...
... Mi is hát a szabadság? .... Milyen is hát az a bizonyos "szabad ember"?
Csala Károly: Feneketlen szabadság (Elek Judit: Egy szabad ember című dokumentumfilmjéről)
Népszabadság, 1999. 02.12.

... Ami hamar föltűnik, az a mindent beborító műfaji káosz: a melodráma és az abszurd idegesítő keveredése. Indul egy történet, valamennyire építkezik is ez a történet, majd mintha a stábnak egyszerre fogyott volna el az összes türelme, azonnal kívül helyezkedik mindenki, színész, forgatókönyvíró, rendező, történik valami egészen oda nem illő őrület, de az nem számít, mert a következő pillanatban már megint konszolidált körülmények között zajlik az élet, hogy aztán kisvártatva megint az elszabadult pokol. Ez a hatalmas műfaji és stiláris összevisszaság aztán a zárójelenetben összegződik, a házasságkötő teremben papagáj röpköd, Pogány Judit futkos és dalárda is van immár, majd egy váratlan pillanatban vége...
Kovács Zoltán: Ámbár tanár úr
Élet és Irodalom, 1999. 02. 12.

beszélgetések

... Azért lett epizódfilm - így Jancsó -, mert az a véleményem, hogy ma már nagyon nehéz elmondani egy történetet. Feri új filmje, a Visszatérés, amely egy történetet mond el, azért más, mert folytat valamit, tehát igazából lezár egy újabb epizóddal egy régi történetet...
... Szerintem a mi szakmánkban az a fontos, hogy amit elmondunk a vásznon, az oda tudjon téged szögezni a székhez. Akármilyen formája a filmnek...
... Ha nem sikerül, akkor te vagy a hibás - összegezi Grunwalsky.... Mi mesélünk el történeteket, és ők mesélnek el pusztán epizódokat... Nem csak a televízióban, persze. Bemegy valaki a moziba szombat délelőtt tizenegy órakor, egy órakor kijön, azalatt a meteor megtámadta a Földet, és Bruce Willis megmentette az emberiséget, és az ember ott áll az utcasarkon, hogy no, a meteorháborún tehát túl vagyunk, most akkor hova menjünk ebédelni. Ezzel a történet ki is oltotta magát. Kizárta, hogy az ember bármin is törje a fejét, hogy bármi is összekapcsolódjék a látott történettel a saját életéből...
... Ez a néhány évtized - fűzi ehhez Jancsó -, úgy a hatvanas, hetvenes évektől kezdve, azért átalakított valamit a világban. Annak előtte az ilyen öregurak, mint én vagy Mike Hargitay, ugye, tekintélyek voltak.
... Azelőtt az öregek voltak a példaképek, a tekintélyek, tapasztalatunk volt, átadtuk, tanítottuk - én nem, mert mindig is utáltam, de mindegy... kibombáztak bennünket, apám itt volt katona, ott volt katona, és így tovább.... a történelemhez konfliktusok kellenek. És ezek a finomra formált televíziós epizódok nem hordoznak történelmi konfliktusokat...
... Jól tudjuk - nyomatékosítja Grunwalsky -, minden generációnak akkor kezdődik a saját történelme, amikor először kerül szembe saját magával, a vele egyivásúakkal. Méghozzá életre-halálra.
Rövidre vágva váltják a szót:
- Így van! Amikor azt mondja a szerb a szomszédnak, a vele egykorúnak: Öcsi, nézz ki az ablakon! - és belelő...
Hogyan meséljünk történeteket?
Beszélgetés a Blue Boxban: Jancsó, Grunwalsky... és Mr. Universe
Népszabadság, 1999. 02. 14. Csala Károly

... ez az ideális eset, amikor előre biztosítva van a filmnek nemcsak az elkészítése, hanem a további élete is. Ezt egy kis országban nagyon nehéz megoldani, és ebből a szempontból Európa legtöbb országa rossz helyzetben van. Amikor Itáliában éltem, megpróbáltunk néhányan összefogni, Glauber Rocha, Bertolucci, Pasolini, Jean-Marie- Straub... Ez a hatvanas évek vége, hetvenes évek eleje volt, már éreztük, hogy váltás lesz, és úgy gondoltuk, hogy ezeknek a filmeknek szükségük van egy nemzetközi forgalmazóra. Hát nem sikerült összehozni, többek között azért, mert Bertolucci akkor lett világhíres az Utolsó tangóval, és onnantól már nem érdekelte a dolog...
... Magyarországon nem azért kell filmet csinálni, hogy sok filmünk legyen, hanem azért, hogy nézzék. És ehhez meg kell teremteni a forgalmazási hálózatot. De nem az amerikai mozikkal versenyezve, azokkal nem lehet versenyezni...
MaNcs:... azért hozta előre a saját filmje bemutatását, mert nem akart versenyző lenni a szemlén...
JM:... Az meghatároz egy zsűrit, meghatároz egy országot, hogy kinek adja a díjat. Most a Ferinek (Grunwalsky) kellett volna adni, csak ez egy beszari, ha finom akarok lenni, akkor butácska zsűri volt, és nem gondolták végig, hogy mit csinálnak. Én felugrottam, és kimentem, az Eperjes pedig megmondta a magáét. Lehet, hogy nekem is meg kellett volna mondanom. Mert fontosak ezek az évenkénti fesztiválok, amik valóban szemlék, ahol találkozni lehet a filmekkel...
MaNcs: Mindennap ott volt a szemlén, szinte minden megnézett.
JM: Majdnem bele is betegedtem; egy héten át, reggeltől estig, kicsit sok volt. Megnéztem a főiskolásokat, a 16 mm-es vetítéseket, nagyon élveztem. Sok jót és egyetlen zsenit látok a fiatalok között, és ez Hajdu Szabolcs. Már a tavalyi filmje is megrázóan izgalmas volt, ahogy a kamerával bánik, az hihetetlen, de annyira, hogy a Danny Boyle vagy a Lars von Trier sehol sincs hozzá képest... A játékfilmeket viszont szinte mind láttam, és azt hiszem, nem tudni pontosan, merre tart a magyar film. Rengeteg volt az amerikanizmus, ott is, ahol nem kéne, például Salamon András filmjében, aki megcsinált egy fantasztikus szerelmi történetet a rendőrfiúval és a kínai lánnyal, amiről tudni lehetett, hogy rossz vége lesz: ott kellett volna befejezni, hogy a társai megbilincselve elviszik, és megvolt a befejező kép is, ahogy szalad a kutya utána. Én ezt a film- és tévégengszterizmusnak tulajdonítom, a mindennapi agymosásnak, ami még azokra is hat, akik ennek ellenében akarnak dolgozni. A Kamondi Zoli, akit én nagyon szeretek, szintén amerikanista filmet csinált, tetszett is meg nem is, attól függ, honnan nézem... De azért volt benne egy remek, emlékezetes jelenet, amikor a két nő zongorázik... A Bollók Csaba sem tudta eldönteni, milyen filmet csináljon, Tarkovszkij akar-e lenni, vagy a jó kis laza dialógusokat szereti... A 6:3... az klasszikus magyar vígjáték... Mészáros Márta filmje, forgószél, ahogy ő szokta mondani, abszolút ilyen a Márta... Egy kérdés van mindig, ami már évek óta nem divat nálunk: elmondani, hogy milyen a társadalom. Ezen a filmesek is mindig kívül maradnak, másról beszélnek, melléktörténeteket mesélnek. Az Enyedi Ildikó is, aki nagyon tud filmet csinálni, és nagyon helyes, szép ez a filmje...
MaNcs: ...inkább eurokomform filmek...
JM: ... Szász Jani, Enyedi, akik az európai közönséget célozták be. Ezt még a Kádár-korból örököltük, mert az akkori magyar filmet ez a nemzetközi háttér erősítette meg...
Drakula unokája
Jancsó Miklós filmrendező
MaNcs, 1999. 02. 18. Bori Erzsébet

... Nem érdemes azon gondolkozni, hogy jó ez vagy rossz. Érdekes időszakban vagyunk, továbbmozdulás előtt. Nem tudni, merre megyünk, de azért jó lenne még megtudni a mi életünkben. Vannak jelek arra, hogy számomra nagyon idegen világ jön. Most hallom, hogy az UCLÁ-n, a kaliforniai egyetemen megépítették a világon az első olyan kollégiumot, ahol nincs könyvtár, viszont minden szoba kap Internet-csatlakozást. Jó dolog az Internet, de én például fekve szeretek olvasni...
- Az Ön Simon mágusa kiábrándult ember...
- Mélységesen kedvetlen ember, amit talán párhuzamba lehet állítani az én kedvetlenségemmel. Továbbá rosszat tesz az ő hangulatának médiasztár mása, Péter, a pedálozó. Ma hihetetlenül felértékelődött a pedálozás. György Péter egy tanulmányában a globális marketingről beszél: ebben az új világban teljesen mindegy, hogy mely pontján élsz, milyen személyes tulajdonságokkal rendelkezel, csak akkor vagy érvényes ember, ha bizonyos márkákat hordasz, fogyasztasz. Milyen válaszokat adhat az ember erre a totális rendszerre? Az egyik, hogy beállsz és szorgalmasan, alázatosan pedálozol, a másik a "szellemi dzsihád". A megfogalmazás nagyon tetszik nekem: egyfajta "dacos, sértődött, acsarkodó, provinciális" elzárkózásba menekülni... A film egy kicsit erről szól: hogy mit csináljon az ember, ha az egyik említett lehetőség sem tetszik neki...
... Az egész film ötletét néhány Füst Milán-sor ihlette... "... A mesteremről fogok nektek beszélni... olyan volt, mint a legmélyebb tengereknek egy zajgó, gyönyörű hulláma. Álljon itt róla ennyi emlékezetül." Simon mágus, Szókratész, Füst Milán és Erdély Miklós is ilyen ember volt...
... Kerestem a mai Rómát. Gondolkoztam, melyik az: New York, Berlin? Szerintem minden kétséget kizáróan Párizs...
... a filmem jelentős részben nem állami pénzekből készült, külföldön is mindig pályázok, és a jelek szerint van igény ilyenfajta filmre. .. a francia asszisztensem azt mondta, hogy ezt a filmet minimum harmincszor ennyiből tudta volna egy francia stáb megcsinálni... Egyszer a családommal beletettük a spórolt pénzünket, mert különben Párizsban leállt volna a forgatás. Akkor úgy tudtam, hogy egy hónap múlva visszakapom az addigra megérkező Eurimage-támogatásból. Nem így lett... Talán ha majd eladjuk a filmet, visszakapok valamit a kölcsönből. Vannak gyerekeink, a férjem az ELTE-n irodalmat tanít, ha tehát nem segítenek a szüleim, meg az ő családja is, akkor nincs film.
Róma bukása
Találkozás Enyedi Ildikóval
Magyar Hírlap, 1999. 02.13. Bihari László

... Az általunk megnézett harmincöt filmben a dokumentumfilmesek figyelme új területeket fedezett fel. Érdeklődésük a magánszférában zajló változások iránt ébredt fel, az országnak eléggé pontos tükrét tudják felmutatni. Azt a fajta figyelmet, amely arra irányul, hogyan változik az emberek önmagukhoz való viszonya, hogyan befolyásolja életüket a gazdasági átalakulás - ennek következtében érzelmi, indulati életük hogyan változik , - én magyar dokumentumfilmekben most láttam először... ezt tartom a legjelentősebb új tendenciának...
"A minőség nem a témától függ"
Gazdag Gyula a dokumentumfilmekről
Magyar Hírlap, 1999. 02. 13. Tölgyesi Gábor

... Kiszámíthatatlan, hogy ez a kitüntetés mennyire fogja befolyásolni jövőmet - folytatja a tűnődést Zsigmond Vilmos. - Sok fiatal és tehetséges operatőr jelent meg az utóbbi években a porondon, lassan át kell adni helyünket az új nemzedéknek... Még szeretnék néhány filmet forgatni, de mindennél jobban szeretnék tanítani...
Magyar tehetséget ünnepel Los Angeles
Zsigmond Vilmos életműdíja - a szakma szavazatai alapján...
Magyar Nemzet, 1999. 02. 20. Lőcsei Gabriella

... Nagyon bírtam a filmemről megjelent kritikák közül azt, amelyik egy napilapban volt olvasható..., az volt a címe, hogy A magyar hányás... Na most az az igazság, hogy ez nekem kifejezetten tetszett, még ha elmarasztalónak szánták is. Én, ha ilyet olvasnék, biztos, hogy megnézném azt a filmet...
... A japán hányás például, amikor rizspálcával szúrják ki a főhős szemét, vagy az amerikai hányás, ahol a Mercedesben öt embert lőnek agyon premier plánban, úgy, hogy közben fröcsköl a vér, repülnek az agyvelők, stb, az belefér, csak a magyar brutalitással nem tudunk mit kezdeni...
... léteznek fokozatok, amelyek a kultúrák közötti különbségekből adódnak. Az ölés módja is a kultúra része... Ifor-katonák, akik végigharcolva az Öböl-háborút, jó néhány szörnyűséggel a hátuk mögött, elmentek Boszniába, most meg Kosovóba, rosszul lettek az ott tapasztalt gyilkosságok módjától... A magyar gyilkosságok egyik általános jellemzője a hidegvérűség és a találékonyság. Egy kis szobában olyan elképesztő eszközöket találnak arra, hogy egy filmrendező évekig gondolkodhat, mire ilyen megoldások az eszébe jutnak. A másik, ami megdöbbentő, hogy az egyébként primitívnek látszó ember, amikor gyilkol, szinte műalkotásként hajtja végre a cselekedetet. Ezeknek az eseteknek hosszan tartó rituáléjuk van... A moziban azért elviselhetetlen a magyar hányás, merthogy a magyar kultúrában nincsen helye annak a brutalitásnak, amellyel pedig egyre gyakrabban találkozik az ember, de nem meri elhinni, hogy igaz. Ilyenkor pedig mégiscsak kénytelen valamiképpen szembesülni vele...
... A filmem két dologról szól: az egyik, hogy mi van a "romló közbiztonság" eufémizmusa mögött, a másik pedig az, hogy azok, akikről szólok, nem különböznek tőlünk... A rendszerváltás Magyarországon társadalmilag békésen mehetett végbe... annak köszönhető, hogy az emberek bizonyos dolgokat egymás között intéztek és intéznek el... Létezik egy kimondatlan határ, amely azonban egyre szűkebb intervallumon belül tűnik elő. Nem beszélve a durvaság határáról, amely viszont nagyon tágul...
... Én épp abban hiszek, és azt próbáltam sugallni, hogy a dolgok a helyükre kerülnek. A számonkérések megtörténnek, és mindenki megkapja azt, amit megérdemel... Rákosit - ez ismert történet - végül beadták a ruhatárba..., reggelig a ruhatárban maradt. Ott a helye....
... Arról persze, hogy a politika mennyire engedi a kisembernek a saját sorsát irányítani, ez a film nem szól.
A Bogár is ember
Grunwalsky Ferenc filmrendező, operatőr
MaNcs, 1999. 02. 25. Váradi Júlia

filmszemle - után

... A szemle láthatatlan főszereplője a pénz volt. Akarom mondani, a pénztelenség. Az idén Horváth Terin és Garas Dezsőn kívül csak Koltai Róbertet láttuk feltűnni a svédasztalok közé tömörült vendégseregben. Miért maradtak távol azok a neves művészek, akik éppen a mozi- és televíziós filmeknek köszönhették országos népszerűségüket? Egy biztos: nem azért, mert éppen forgattak valahol. Tolongás, kavarodás, fontoskodó, lelkes, unott és érdeklődő arcok a Corvinban. Arról lehetett tudni, hol zajlik valami nagy durranás, hogy ott csoportosultak a legtöbben...
... Jancsó és vásott szerzőtársa, Hernádi Gyula olyasmit hoztak létre, ami korszakos remekműve a hazai filmművészetnek és látlelete a századvég egyre mélyebbre hantolt moráljának. A külföldi kritikusok díjával kitüntetett film versenyen kívül is emelte a szemle színvonalát, és az ősz hajú, de alkotóerejében bámulatosan fiatal mester végig az érdeklődés középpontjában állt... Beszélgetésünk után pár napra kiosztották a filmszemle díjait, illetve nem adták ki a nagydíjat. Az "ítélethirdetés" után Jancsó Miklós, nemtetszése jeléül, elsőnek távozott a teremből...
És mégis mozog a kép!
Találkozások a harmincadik Magyar Filmszemlén
Nők Lapja, 1999/8.sz. Schaffer Erzsébet, Szabó Patrícia, Técsi Zoltán, Vadas Zsuzsa

... A tülekedés a felfokozott érdeklődés jelének is tűnhetne, ha nem ismétlődne a tapasztalat, hogy a tét nem annyira a magyar film, hanem inkább a rendezvényen való megjelenés. Szerepeltek az idén is olyan filmek, amelyeknek több nézőjük volt a szemlén, mint amennyi összesen lesz majd a mozikban, ha egyáltalán bemutatják őket...
... Horváth Csaba Európa Expresszét az különbözteti meg az utóbbi idők magyar közönségfilmjeitől, hogy következetesen kerüli az ironizálás, humorizálás, parodizálás hazai kliséit. Ahogy manapság mondani szokás: "kőkemény" amerikai kalandfilm akar lenni, amely abszolút komolyan veszi magát...
... Más filmekre is jellemző a vontatottság, a ritmustalanság... Döcögve halad előre a kisvárosi elvtársak "csehesen" groteszk bemutatása, miközben a György Pétert játszó Győry Emil csak szomorúan mered maga elé...
... A zsűri nem adta ki a fődíjat, pedig a Simon mágus igazán megkaphatta volna. De megkaphatta volna a 6:3 vagy a Visszatérés is. Lehet, hogy egyikük sem tökéletes, és a filmtörténet rostáján kihullanak, de itt és most ezek voltak a legjobbak, és a fődíj ezt szokta kifejezni...
Gengszterek és mágusok
Jegyzetek a 30. magyar filmszemle játékfilmjeiről
Magyar Nemzet, 1999. 02. 13. Györffy Miklós

... Jó munkát kívánó december 22-i levelét a két ünnep között kapta meg a Titanic Fesztivál kapitánya. Aztán az első januári munkahéten - épp, amikor a Néprajzi Múzeum ügy izzította a kedélyeket - jött a telefon, hogy adminisztrációs hiba történt, a kinevezés nem érvényes... El lehet képzelni, mit gondolhatott Horváth György, aki már készült munkához látni, Jankovics Marcell NKA-elnök, akinek rövid időn belül másodszor nyúltak át a feje fölött, és Györffy Miklós (filmszakíró, fordító, csak névrokona a riporternek), akit végül kineveztek - vagy épp a miniszter, akinek a látszat szerint hol a jobb, hol a bal kezébe adnak aláírnivalókat, miközben szakmai érdekcsoportok fölé emelkedve kéne tető alá hoznia egy időtálló és célravezető filmtörvényt...
Jubileumi vajúdás
Filmszemle
MaNcs, Biciklitolvaj, 1999. február, Szőnyei Tamás

... a film főszereplője, Tutti úr, Eperjes együtt rúgja a meccseken a lasztit a miniszterelnökkel. Várhegyi Attila bevallotta: ezen az estén látta harmadszor az alkotást. - Egyre jobban tetszik - állította. Végre olyan mozi született, amely nem lehangoló.
Díszes 6:3
Orbán Viktor is elment a bemutatóra - foci tegnap és ma
Mai Nap, 1999. 02. 11. Szilágyi Ágnes

... Most is éppen egy nagy átalakulás kellős közepében vagyunk. A hagyományos filmes gondolkodást a televíziós gondolkodás (ki a célközönség, milyen hosszú legyen vagy lehet a mű, stb) jelentős mértékben átformálta, és a klasszikus szabályokat komoly mértékben megváltoztatta, finoman szólva tágította, durván szólva nemegyszer leegyszerűsítette...
Itt vagyunk, és mi vagyunk itt a XX. század!
Filmszemle
Élet és Irodalom, 1999. 02. 19. Szilágyi Erzsébet

... A kedd esti eredményhirdetésen ugyanis füttykoncert fogadta a bejelentést, hogy a zsűri nem oszt fődíjat, tegnap pedig az egyik, egyébként díjazott producer - Kálomista Gábor - csapta rá az ajtót a sajtókonferenciázó zsűritagokra...
... Szabó Gábor zsűritag... már tévedésnek, sőt hibának nevezte magát a döntést. A zsűrielnök szerint a magyar film - a fesztiválon bemutatott alkotásokból ítélve - felszálló ágban van, az idei művek jobbak az elmúlt éviek átlagánál... éppen azért, mert a színvonal emelkedett, magasra állították a mércét, és nem voltak tekintettel semmiféle egyéb körülményre az esztétikai és etikai szempontokon kívül... De tavaly, mint mondták, mélypont volt... Amikor ezt közbevetettük, a zsűri elnöke megjegyezte: a legjobbnak ítélt Simon mágusban is találtak hibákat, még inkább másokban. A művek többségét végiggondoltabban, következetesebben és főként fegyelmezettebben kellett volna létrehozni. A zsűri emiatt volt visszafogott...
Vigaszdíj a filmszemlén
Fütty és ajtócsapkodás fogadta a zsűri döntéseit
Népszabadság, 1999. 02. 11. Varsányi Gyula

... Nem volt bölcs döntés a zsűri részéről, hogy nem adott ki fődíjat, vagy - ha nem tudtak megegyezni - nem adott ki több fődíjat - mondja Eperjes Károly. - Hogy ez miért fontos? Mert azt tapasztaltam, nem a legrosszabb szemle volt az idei, sőt, az elmúlt tíz év egyik legjobb, ha nem a legjobb filmszemléje volt. Ekkor nem kiadni fődíjat azt sugallja, hogy baj van. Öngól így menedzselni ezeket a filmeket... Micsoda nemzeti öntudat, micsoda filmszeretet van itt?...
... Amúgy Máthé Tibornak is az a véleménye, hogy minden zsűritagnak szíve joga, hogy úgy döntsön, ahogyan jónak látja, és a döntését el is kell fogadni. De a díjakat ki kell adnia - vagy nem kell részt venni ilyen munkában...
Az egyik szemünk sír, a másik meg nevet
Utóhangok a 30. magyar filmszemléről
Magyar Nemzet, 1999. 02. 11. (vida-ferch)

... A zsűrinek az a dolga, hogy állást foglaljon, és olyan döntést hozzon, amely egyrészt tükrözi az ízlését, másrészt bizonyos tendenciákat támogat. Születhetett volna olyan döntés, amely a hazai vígjáték erősödését jelezte volna, hiszen szerintem a 6:3 Tímár Péter eddigi legjobb filmje... De a zsűri vállalhatta volna a magyar, vagy a világvalóság könyörtelen ábrázolását is, Grunwalsky Ferenc filmjét, a Visszatérést, amely ugyan vad, de igen erőteljes alkotás...
"Elvész a díj" (rövid interjú Jancsó Miklóssal)
Magyar Hírlap, 1999. 02. 11. K.H.G.

... A döntésnek az az üzenete a külföldiek számára, hogy nem kell komolyan venni a magyar filmeket, hiszen maguknak se adtak rá díjat... Így jár a zsűri, amelynek a cselekedetét a félelem motiválja és nem a szeretet...
Janus-arcú döntés (rövid interjú Eperjes Károllyal)
Magyar Hírlap, 1999. 02. 11. K.H.G.

... A zsűri egyetértett azzal, hogy a mezőny legjobb alkotása Enyedi Ildikó Simon Mágus című filmje, ám elsősorban a rendezői munkát akarták elismerni, s nem szerették volna, ha a film, mint tavaly Fehér György Szenvedély című produkciója -, szinte minden díjat elvisz... Forgács Péter filmrendező úgy vélte: az idei szemle nehézségei bizonyítják, hogy a filmfesztivált a jövőben egy profi fesztiváligazgatónak kellene szerveznie. Soós Mária filmrendező ezzel szemben azt mondta, hogy nem lenne jó, ha a szemle szervezését kivennék a szakma kezéből...
A szűkmarkú zsűri zárszava
A 30. Magyar Filmszemle utózöngéi
Magyar Hírlap, 1999. 02. 11. B.Gy.

... Nem tűnt meggyőzőnek a játékfilmes zsűri elnöke, Schlett István politológus indoklása arról: miért nem adtak fődíjat sem a játékfilm, sem a kísérleti és kisjátékfilm kategóriában, s miért nem jutalmazták a legjobb első film alkotóját. Efféle gesztusnak akkor van értelme, ha a versenyprodukciók színvonalát az ítészek nem tartják elég magasnak, s nem pedig, ha a megközelítőleg hasonló színvonalú művek közül nem tudnak választani. Az a dolguk...
Költői, groteszk, kegyetlen
A 30. Magyar Filmszemléről
Magyar Hírlap, 1999. 02. 11. Harmat György

... összes film rendezőjének levelet küldött tegnap a kulturális tárca politikai államtitkára. Várhegyi Attila köszönetet mondott az alkotóknak... ugyanakkor sajnálatát fejezte ki, hogy - bár a rendezvény megítélése szerint azt bizonyította, a magyar filmgyártás szekere megállt a lejtőn - végül mégsem a bizakodás, a remény lett a szemle üzenete, mert a zsűri "elnézett" az alkotások mellett...
Várhegyi a filmes zsűri döntéséről
Népszabadság, 1999. 02. 12. (V.Gy.)

Várhegyi Attila a filmszemléről
Magyar Hírlap, 1999. 02. 12.

A hazai filmgyártás azzal, hogy a 30. magyar filmszemle játékfilmes zsűrije nem...
Magyar Nemzet, 1999. 02. 12.

... azt mondom a leszidott zsűri helyett és nevében (amelynek egyébként sem tagja, sem elkötelezettje nem voltam, vagyok), hogy akik most a magyar film jó hírét féltik a ki nem adott díjak miatt, azok összetévesztik a díszszemlét a marketinggel, a fesztivált a vásárral, a zsűrorokat a reklámosokkal. Nem az a dolguk a filmszemle bírálóinak, hogy étvágyat csináljanak a pudinghoz, hanem az, hogy elbírálják: ki itt az Oscar-díjas szakács, cukrász, kié a legfinomabb recept...
A filmszemle minősít, nem pedig reklámoz
Metró újság, 1999. 02. 15. Bölcs István

... Örültem annak, hogy ilyen magasra emelhető esztétikai és etikai követelményt fogalmazhattunk meg a látott filmekkel szemben, egy gyenge filmtermés esetén nem lett volna bátorságunk ezt megtenni....
... A zsűri a minőséget kívánta díjazni, s nem különböző műfajokat.
"A művészet ne ordítsa túl a világot"
Schlett István a filmszemle díjasairól
Magyar Hírlap, 1999. 02. 13. Balogh Gyula

... És ez a derék férfiú, szürkeségnek tüköre, odanyilatkozott volt, hogy a bírálóbizottság erkölcsi (sőt mi több:) etikai követelményeinek film e szemlén meg nem felelt, nem csoda hát, ha fődíj kiosztására nem került... "nem hívták fel eléggé a figyelmet az emberi szépségre és humánumra", nyilatkozta Schlett, továbbá "az alkotóknak igenis alternatívákat kell állítaniuk a széthullottsággal, az értéktelenséggel és az immoralitással szemben". Feleim és egészeim, most egész komolyan, ilyen dumát azért már vagy tizenöt éve nem hallottam...
Kálmán C. György: Magánvalóság
MaNcs, 1999. 02. 18.

... Ez az üzenet negatív. De nem ez a legnagyobb baja, hanem az, hogy hamis és kártékony. Azért lett hamis és kártékony, mert gyalázatos méricskélésből született... pitiáner, kisszerű (manapság nincs is másmilyen) politizálást folytattak. Politikai méricskélés folyt, a függetlenség jegyében, de ezt már tudjuk. Ugyancsak kisszerű élcelődés lenne a nemes grémium elnökének polgári foglalkozására célozgatnunk. Ma Magyarországon mind a gyávaság, mint a butaság politikai kategória is. Hogy ne mondjam, a biztos siker záloga...
Turcsányi Sándor: Filmdrámázás
MaNcs, 1999. 02. 18.

... A magam részéről nem gondoltam volna, hogy ilyen rossz fogadtatása lesz a döntésnek, de a várható visszhang nem volt szempont...
... Úgy fogtuk fel a zsűri feladatát, hogy nekünk kizárólag a minőség alapján kell elbirálnunk a filmeket. Ennek során nem voltunk tekintettel egyéb... szempontokra. Én nem propagandistának szerződtem. Amikor a producer számon kéri rajtam, hogy ezzel a döntéssel ártottam a filmje eladhatóságának, az az ő szempontja, nem az enyém... Ugyanígy külön dolog... , hogy nem voltunk tekintettel a magyar filmgyártás sanyarú helyzetére, hogy nem szeretjük eléggé a magyar filmet... A zsűri feladata nem a filmes szakma érdekvédelme, ilyen tipusú érv nem is hangzott el a vitában. Jobb a magyar film annál, semhogy a citromra azt mondjuk, hogy magyar narancs... Aki engem fölkért - egyébként a filmművészszövetség -, az számíthatott arra, hogy saját értékrendemet, világlátásomat fogom működtetni...
"Nem propagandistának szerződtem"
Schlett István politológus, a 30. Magyar Filmszemle zsűrielnöke
MaNcs, 1999. 02. 18. Szőnyei Tamás

filmszakmai események

A közönség várja a filmszemle filmjét
Metró újság, 1999. 02. 12. (MTI)

Új német filmek (Örökmozgó)
Magyar Hírlap, 1999. 02.12. D.É.

Csúcstartó félrelépés
Mai Nap, 1999. 02. 12. sz.á.

Nemzetközivé lesz a világ
Hamza D. Ákos kiállítása a Kassák Múzeumban
Magyar Hírlap, 1999. 02. 15.

Angol filmet vetít a Művész mozi
Metró újság, 1999. 02. 16. (metro)

Létrejött a Magyar Filmbizottság
Magyar Nemzet, 1999. 02. 17.

Megalakították a Magyar Filmbizottságot
Magyar Hírlap, 1999. 02. 17. T.G.

Tizenegy mozi Budafokon (az épülő Campona üzletközpontban)
Népszabadság, 1999. 02. 18. Cs.L.

Színészfotók, reklámarcok
Moziból klubba vándorol a tárlat
Népszabadság, 1999. 02. 23. Bogácsi Erzsébet

Berlini búcsú
Magyar Nemzet, 1999. 02. 23. (józsa)

Cukor emléke és életműve
Magyar Hírlap, 1999. 02. 23.

Kitüntették Zsigmond Vilmost
Magyar Hírlap, 1999. 02. 23.

A digitális mozié a jövő
Népszabadság, 1999. 02. 18. V.Gy.

Legszebb tájainkat idézi a pavilon
A magyar filmesek ajánlják magukat Los Angelesben
Magyar Nemzet, 1999. 02. 22. (lőcsei)

Filmbarát országnak tartanak bennünket
Ma nyílik meg Los Angelesben magyar részvétellel a nemzetközi filmexpo
Magyar Nemzet, 1999. 02. 19. (lőcsei)

Budapest ideális forgatási helyszín
Magyar filmesek Los Angelesben
Népszabadság, 1999. 02. 20. V.Gy.

eszmefuttatás

... a média mennyire terjeszti a hamis tudatot? Azt láttuk, hogy van hamis tudat-terjesztés a tömegkultúrában, s azt is, hogy sokszor, de legalábbis példánkban alacsonyabb értékű üzenetet hordoz a tömegkultúra, mint a magas s a szappanoperáknál nem csak esztétikai értelemben, hanem szociálpszichológia minőségben is...
Zsolt Péter: A tömegkultúra iránti igény okairól
Élet és Irodalom, 1999. 01. 29.

... hisz megszoktam, hogy a riporter-utánpótlás képzésében élenjáró sztárriporter így kezdi a beszélgetést: "Nem tudom, ki vagy Te és a filmedet sem láttam", majd zökkenőmentesen kitölti a műsoridőt fecsegéssel...
Ez a vetélkedő azonban nem rövidzárlat volt, hanem kínosan pontos tükre, lenyomata a magyar televíziózásnak, amelyben riporterek helyett "társalkodónők" és urak - a kifejezés feltámasztása Grunwalsky Ferenc érdeme - faggatják reggeltől éjszakáig a média szereplőit oly módon, nehogy mondani találjanak valamit...
Tóth Klára: Az önök televíziója
Televízió
Élet és Irodalom, 1999. 01. 29.

forgatnak

Milleniumi film készül Fóton
(Koltay Gábor forgatja majd a milleniumra készülő Szent Korona című filmjét...)
Népszabadság, 1999. 02. 12. J.A.