|
Beszámoló Kelet-Közép-Európa mozisainak második budapesti konferenciájáról
|
Kálmán András előadásában olyan számításokat ismertetett, amelyek szerint tőlünk nyugatra harmadannyi néző elegendő a multiplex-beruházások megtérüléséhez, mint Magyarországon. – Természetes folyamat, hogy a mozis piac régi szereplői veszélybe kerülnek a piaci verseny következtében – hangoztatta Kálmán. Sőt, a változások kísérőjelensége az is, hogy az újonnan épülő mozik sem a csődbe jutó hagyományos mozik, hanem inkább a gyorsétterem-láncok környékén keresik munkatársaikat. A legnagyobb forgalmazó cég vezetője szerint a jelenlegi szabályok módot adnak arra, hogy a multiplexek üzemeltetői ugyanúgy kivigyék az országból profitjukat, mint a más iparágakban befektető multinacionális cégek. – Ez meglehet, irigységet szít – fogalmazott Kálmán –, de a bevételek egy részének a visszatartásához meg kell változtatni a szabályozást.
Kálmán András szerint a moziüzemeltetőknek arra is számítaniuk kell, hogy már nem elég, hogy a filmet reklámozza forgalmazó, a mozit is reklámozni kell, mert mindenütt ugyanazok a filmek mennek. A konkurenciaharc kiéleződéséről szólva ismertette azt az adatot, hogy Nyugaton átlagosan húszezer ember "tart el" egy mozivásznat. A kétmilliós fővárosban jövőre a még épülő multiplexek termeivel a mozivásznak száma meghaladja a százat.
Az InterCom ügyvezetője lényegében egyetértett az előtte szóló Port Ferenccel, a Budapest Film elnök-vezérigazgatójával, aki szerint a multinacionális tőke irányítja nálunk a mozipiaci változásokat, a multiplex-beruházásokban ugyanis nem mozibefektetők döntenek, hanem a bevásárlóközpontok építői. A mozis szakma hagyományos képviselőinek nem marad más választása, mint alkalmazkodni ezekhez a folyamatokhoz. Port szerint ellentmondásos a folyamat azért is, mert az elavult, lepusztul mozik helyett a piaci verseny a hagyományos mozik üzemeltetőit is arra kényszeríti, hogy költeniük kell a világszínvonalú technikai beruházásokra. A Budapest Film vezetője szerint a tönkrement hagyományos mozik nem éledhetnek újjá. Tartós túlélésre csak azok a filmszínházak számíthatnak, amelyek a multiplexekhez hasonló technikát használnak, és ahol a hasonló kényelem mellett a nézők különleges érdeklődésüket, igényeiket is kielégíthetik. Ilyenek a fővárosban tíz éve létező budapesti art-mozik hálózata. A törzsközönségük magja a középiskolák, az egyetemek és a főiskolák hallgatói közül folyamatosan újratermelődik, és ők évente hét-nyolcszázezer jegyet megvesznek azért, hogy láthassák azt évi ötven-hatvan filmet, amelyeket éppen az ő igényeik miatt hoznak be. A Budapesten eladott jegyek csaknem tizenöt százalékát art-moziba adják el, és a felmérések szerint alig van átjárás a multiplexek és a hálózat mozijai között. A Budapest Film is sikertelen kísérleteket tett arra, hogy a Művészben sikerrel vetített filmjeit a Corvinban is vetítse, ott azokra nem volt érdeklődés.
A hazai szakemberek előadásaiból arra lehetett következtetni, hogy a magyar mozis piac hamarosan túltelítődik. A Budapest Film és az InterCom vezetőjének előadásából az tűnt ki, hogy a hagyományos mozik üzemeltetőihez hasonlóan tartanak a nemrégiben a magyar piacra belépő multinacionális társaságoktól. Különösen azért tűnik indokoltnak az aggodalmuk, mint ahogy az Reichenberger János adatsoraiból kitűnt, mert a multiplexek sorozatos nyitása óta lényegében nem növekedett a nézők száma. 1991 óta tizenhárom-tizenötmillió jegyet adnak el összességében a magyar mozikban. Így a jegybevételeknek az elmúlt években történő dinamikus növekedése szinte kizárólag a helyárak emelkedésének a következménye, de az mozibajárás gyakorisága lényegében nyolc éve nem változott.
A mozik számának alakulásában méginkább megfigyelhető a piac átalakulása: ebben az évtizedben hatszázról kétszázra csökkent a falusi vetítőhelyek száma, a városokban pedig ugyanebben az időszakban valamivel négyszáz alatt mozgott a számuk. A multiplexek száztizenhat új termében huszonötezerrel nőtt a férőhelyek száma, de valamennyi magyar mozi befogadóképessége ezalatt alig mozdult el a százhúszezerről. Leegyszerűsítve: minden egyes új szék valamelyik multiplexben valahol egy hagyományos mozibeli férőhely megszűnésével járt együtt.
Európa: a multiplexek újjáélesztik a mozikultúrátJoachim Ph. Wolf, a Mozisok Nemzetközi Szövetségének elnöke az európai mozipark fejlődését elemezve azt a következtetést vonta le, hogy napjainkban a közepes nagyságú moziüzemeltető vállalatok piaci részesedése jelentősen csökken, a piacot egy kis számú nemzetközi vállalat, befektetői csoport, valamint nagyon sok független és kis mozitulajdonos versenye jellemzi majd. Ez utóbbiak a multi- és a megaplexek vonzáskörén kívül eső kisebb városok és falvak mozi-tulajdonosaiból kerül ki, valamint a vonzáskörzeten belül a szakosodott mozikból. Az elnök lehetőséget lát arra, hogy Közép-Kelet-Európa országaiban a nemzetközi és a hazai vállalkozások vegyes-vállalatokat hozzanak létre.
A kontinensen a nagy szórakoztató moziközpontok kibővítése lassan megáll, mert néhány országban – Belgium, Németország –, a mozipiac teljesen telített. Az Európai Mozi Évkönyv adatai szerint 1999. január 1-jén négyszázegy multiplex működött a kontinensen. Ez összesen 4230 vetítővásznat jelentett, ami az összes vászon tizenöt százaléka. Európában huszonegy úgynevezett megaplexet tartanak számon, ezek között a legnagyobb mozikomplexum a madridi Kinepolis, amelyben huszonöt teremben több, mint kilencezren néző fér el. Spanyolország jelenleg a moziberuházások legdinamikusabban fejlődő terepe, a nemrégiben épült nyolc megaplex 162 terme közül hatvanhét található itt.
Wolf szerint azért alacsony – átlagosan évente két alkalom – Európában a mozibajárás gyakorisága, mert alacsony a vásznak sűrűsége. Az Amerikai Egyesült Államokban egy emberre sokkal több mozi jut, így ott évente több, mint öt mozizás jut egy amerikaira. Azt várták Európában is a multiplexek megjelenésétől, hogy az egy mozira jutó népesség száma jelentősen csökkenni fog, de a számok azóta ezeket a várakozásokat nem igazolták. Csak Írországban és Spanyolországban volt jelentősebb a terjeszkedés, igaz a mozik számának drasztikus fogyása is elmaradt, annak ellenére, hogy a multiplexek húsz-harminc kilométeres körzetükből elűzték a hagyományos mozikat.
Gay Morlion, a Mozisok Nemzetközi szövetségének titkára kifejtette, hogy a multiplexek megjelenésére újjáéledt a mozikultúra Európában is. Egy angol kutatás eredményei szerint a multiplexek látogatói a környező hagyományos mozikból eltérített nézők. Az új létesítmények hatása azonban a tapasztalatok szerint egy évig tart. Ezalatt a hagyományosak nagy veszteségeket szenvednek, de a kezdeti sokk után mindkét mozitípusban forgalomnövekedés mutatkozott. Ezzel ellentétesek a hollandiai történések, ahol a "kezdeti sokk" után a hagyományos mozik többé nem álltak talpra.
Az európai mozi-piac alakulásáról adatok olvashatók még a www.mediasalles.it címen.