51 KByte	Huszonöt éve halt meg Zilahy Lajos. A polgári irodalom egyik legsikeresebb írója volt, emellett divatos dalszerző, kabaretista, vállalkozó, laptulajdonos. A húszas-harmincas években elért irodalmi és színházi sikerei után 1939-ben Pegazus néven önálló filmvállalatot alapított a magyar filmgyártás megújítására. A szakma már korábban felfigyelt műveire. Tábornok című drámája nyomán készült az egyik legelső amerikai hangosfilm (The Virtuous Sin, 1930, r: George Cukor), de írt magyar némafilmet Rongyosok címmel (1925, r: Gaál Béla), majd megfilmesítették Két fogoly című regényét (1937, r: Székely István). Sorozatunkban igyekeztünk minél átfogóbb képet adni Zilahy Lajos pályájáról, bemutatni a drámaírót, a forgatókönyvírót, a rendezőt és a vállalkozót. A mindenki által ismert két klasszikus mozi mellett remélem, az adaptációk is érdeklődésre tarthatnak számot. A mai színházi rendezők egyre gyakrabban porolják le régi idők elfeledett köteteit, Zilahy nevével mégis ritkán találkozhatunk a színlapokon. A drámákból, melyeknek filmváltozatát műsorunkban láthatják, az utóbbi két évtizedben mindössze kettő szerepelt magyar színpadokon, a Hazajáró lélek 1990-ben Székesfehérváron, (Bács Ferenc, Ráckevei Anna és Rubold Ödön főszereplésével, Sík Ferenc rendezésében), A szűz és a gödölye pedig 1985-ben Nagyváradon Szombati Gille Ottó, illetve a Népszínházban Szigeti Géza rendezésében. Az író emigrálása sokáig csak negatív kritikákat engedett bírálóinak, a polgári idők, a korosabb hölgyek titkolt olvasmányainak tartották. Színdarabjaiból készült filmjei külön érdekessége, hogy mondhatni egyetlen hiteles forrásunk a kor színjátszásának rekonstruálásához. Magyarországon mindössze kilenc címből áll Zilahy filmes munkássága. Külföldön tizenötnél is több játékfilm készült irodalmi alkotásaiból. Az Egy lány elindul (1937) az Úrilány című színdarabból készült, melyet a Belvárosi színház mutatott be 1935-ben Mezei Mária, Bulla Emma és Páger Antal főszereplésével. A századelő színjátszásában oly divatos karriertörténetek sorába illeszkedik a film cselekménye. Gara Jankát, akinek családja elszegényedett, babagyári állásából a házukban lakó kokott, Didó cselszövése ragadja ki: a lányt a gazdag földbirtokosfiú, Brigi szobafogságát enyhítő játékszernek szánja. Janka persze ellenáll, s végül Brigi meghódol a lány erénye előtt. A Pegazus Film vállalatának első produkciója a Süt a nap (1938). Zilahy Lajosnétól tudjuk, hogy a saját pénzükből finanszírozott film súlyos anyagi bukást hozott. Ez igen meglepő, hiszen Zilahy a forgatókönyv alapjául szolgáló színdarabbal nyerte el a Vojnits-díjat és a Kisfaludy Társaság tagságát. Ráadásul a legalább 125 előadást megélt darabot, melyet 1924-ben mutatott be a Nemzeti (Kiss Ferenc és Bajor Gizi főszereplésével, Csathó Kálmán rendezésében), Gárdonyi Bor című műve mellett a népszínmű megújításaként, a műfaj továbbélésének bizonyítékaként méltatták a kortársak. A történet, melynek középpontjában egy falusi papkisasszony férjhez adása áll, természetesen boldog véget ér: még egy vidéki kislány is ért a "női praktikákhoz", ha lehetetlen helyzeteket kell megoldani. Az első produkció csődje után, kölcsönökből, a legszerényebb keretek között - Zilahy saját bútorait használta fel, s a film vidéken játszódó részeit szobi birtokán forgatták - készült a Halálos tavasz (1939). Az 1922-ben íródott regény közönségsikere - az író regényei közül ezt fordították le a legtöbb nyelvre - némiképp sejttette a film kedvező fogadtatását. Zilahy a film sikerét a történet egyszerűségében látja: "...egy fiú nagyon szeretett egy lányt. Ennél szebb mese nincs." A filmgyártás legendás melodrámája disszonáns felütéssel indul, a főhős öngyilkossága után egy flash-back vezet el az okokhoz. Karády Katalin "végzet asszonya" szerepkörét innen datáljuk: néhány perces híres "sztriptíze", melyet a filmbéli partner, Jávor Pál egy mézeskalács szív tükréből les ki, a maga korában merész vállalkozás volt. A történet népszerűségét mutatja, hogy 1973-ban, Jugoszláviában elkészült újabb filmváltozata (Samrtho prolecé /Primavera mortal r: Stevan Petrovic, Miguel Iglesias), de Gulyás Márton már 1935-ben készített belőle amatőrfilmet. A Hazajáró lélek című darabot a Nemzeti Színház mutatta be 1923-ban Pethes Imre, Bajor Gizi, Kiss Ferenc főszereplésével és Horváth Jenő rendezésében. Amikor az előadást 1938-ban felújították Nagy Adorján rendezésében, Bajor új partnereket kapott Tímár József és Jávor Pál személyében. Az 1940-ben készült filmváltozat elveszettnek hitt kópiájának külön érdekessége, hogy Zilahy haláláig őrizte, majd özvegye ajándékozta a Filmintézetnek, 1979-ben. Az író ettől a filmtől kezdve már nem csak a forgatókönyvírás és a producerség terheit veszi vállára, hanem rendezőként is közreműködik. Újabb Karády jutalomjátékká lett A szűz és a gödölye (1941), melynek eredeti színpadi változatát a Magyar Színház mutatta be 1937-ben, Törzs Jenő, Makai Margit, Titkos Ilona főszereplésével Törzs Miklós rendezésében. A színpadon oly kiváló Bajor Gizi - a szerző darabjainak gyakori főszereplője - alakítása nem átütő erejű a nagy díva mellett, de mindenképpen érdekes, hiszen oly kevés felvétellel rendelkezünk egyik legnagyobb színpadi színésznőnkről. A történet a címben szereplő festmény körül bonyolódik, s közben egy polgári család széthullásának lehetünk tanúi. Kihez kerül a festmény, és miért készül annyi másolat? Ez legalább annyira érdekessége a filmnek, mint a kópia képsorain látható orosz felirat. Hollywood ifjú titánját, David Selznicket már 1930-ban foglalkoztatta a Valamit visz a víz megfilmesítésének gondolata, Marlene Dietrich főszereplésével. A stúdió mindenható urai nem engedték tervét megvalósítani. Maga a történet az Operaház felkérésére született, librettót kértek az írótól, végül egy regény (1929) és egy film (1943) készült el a szövegkönyv helyett. Az író egyik alapdilemmája, a két nő között őrlődő férfi döntése áll a történet centrumában, melyből 1947-ben, Mexikóban Alfredo B. Cravena is leforgatta a maga változatát (Algo flota sobre el aqua), sok évvel később pedig az akkor már Amerikában dolgozó Jan Kádár vitte filmre A vágy neve Anada címmel...
Kalmár László: Halálos tavasz (1939) 69 KByte
Zilahy Lajos: Hazajáró lélek (1940) 70 KByte
Kalmár László: Süt a nap (1938) 63 KByte
Székely István: Egy lány elindul (1937) 100 KByte