Traser Mária: | 80 éves lenne Lino Ventura |
Lino Ventura 20 KByte |
Jacques Becker 1953-as Ne nyúlj a szajréhoz című filmjében Jean Gabin oldalán feltűnik egy fiatal ex-birkózó, aki a nagy sztár árnyékában kisebb szerepet játszik. Ez a fiatalember, Lino Ventura lesz Jean Gabin egyetlen igazi "trónörököse". Neki sikerül megőrizve továbbéltetnie a régi időknek azt a figuráját, aki legyen akár bűnöző, mégis erkölcsi tartást, szilárd értékrendet, nemes emberi tulajdonságokat képvisel. Ez a típus kevés szavú, szigorú, talán "durva" férfi, aki mély érzéseit sohasem mondja ki, sohasem mutatja meg. Ventura igazi "anti-sztár", visszafogott gesztusokkal, minimális arcmimikával játszik. Mint az ő generációjában oly sokan, ő is autodidakta művész volt. Erős jelleme, vonzó személyisége és fizikuma, természetes, ösztönös játéka révén lett az új francia film nagy egyénisége. Lino Ventura (eredeti nevén Angelo Borrini) 1919. július 14-én született Pármában. Hétéves volt, amikor édesanyja felkerekedett, hogy felkutassa gyermeke Franciaországba távozott apját. Az apát nem találták meg, de letelepedtek a párizsi "olasz gettóban", s a kisfiú dolgozni kezdett, hogy biztosítsa kettejük megélhetését. Sokféle fizikai munkát elvállalt, megtanult keményen küzdeni. A második világháborúban nemzetisége miatt bekényszerítették az olasz fasiszta hadseregbe, de hamar dezertált, s Párizsban bujkálva a francia ellenállók oldalára állt. A háború után szabadfogású birkózóbajnok lett, de továbbra is nehéz fizikai munkát végzett, többek közt filmgyárakban is. Így figyelhetett fel rá Jacques Becker, aki elindította a filmszínészi pályán. Az elkövetkező közel nyolcvan filmben Ventura szinte kizárólag gengsztereket és rendőröket alakított. Színészi munkássága Jean-Pierre Melville filmjeiben érte el a csúcspontját, mítoszt tudott teremteni az alvilág hősei köré, játékával dokumentum erejű jellemeket idézett meg a bűnözők világából. A bűnözést, mint szakmát mutatta be, amely saját belső etikával bír és nem tűri meg az árulást. A Második nekifutás hőseként minden rettentő megpróbáltatást eltűr, de akkor összeroppan, amikor ellenfele, a rendőrfelügyelő csapdába csalja. Aljasságot még az ellenség sem követhet el. Minden filmjében pozitív hőst alakít, jó embert, "jó bűnözőt", akit a szerelemben és a barátságban is a becsület és az igaz érzések vezérelnek. Filmjeiben visszautasított minden meztelenkedést és a nyílt szerelmi vallomások sem illettek hozzá, jóllehet minden filmjében jelen van a szerelmi érzés. A Kalandorok jól pédázza, milyen mély és nemes érzésű a Ventura által megformált kissé nyers, zárkózott férfi. Magánélete is magas erkölcsi elveit tükrözte. Halmozottan sérült kislánya gyógyíttatása egész életét meghatározta, alapítványt hozott létre a fogyatékos gyerekek megsegítésére, amelyet az egész francia színésztársadalom támogatott, s Ventura halála után is működő egészségügyi centrum tudott maradni. (Felesége Becsületrendet kapott jótékonysági tevékenységéért). Amikor 1986-ben, 67 éves korában szívroham következtében elhunyt, egy nagy generáció utolsó mesterembere távozott, olyan régivágású, szemérmes művész, akivel őutána már nem találkozhatunk. Soha nem volt sztár, megmaradt annak a keményen dolgozó, tisztességes munkásnak, akinek gyerekkorában indult. Nem voltak allűrjei, nem járt fogadásokra, fesztiválokra, nem volt sofőrje, impresszáriója, sajtófőnöke sem. Tartózkodott mindenféle magamutogatástól, nem érdekelte a színészi ragyogás és a hírnév. Férfias, zárkózott, nagyon is szeretetreméltó személyisége minden általa megformált figurába mély emberséget sugárzott. |