Galambos K. Attila: Beszélgetés Tompa Gáborral

A 30. Magyar Filmszemlén Tompa Gábor Kínai védelem című filmje a játékfilm-program versenyében indul.

Az elsősorban színházi rendezéseiről ismert Tompa Gábor Marosvásárhelyen született, művész családban, édesapja rendező és főiskolai tanár édesanyja a Nemzeti Színház művésznője. Tompa Bukarestben szerezte színház-, film és tévérendezői diplomáját 1981-ben. A kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatójaként megújította a társulatot, vezetése alatt a színházat több mint 30 hazai illtve nemzetközi díjjal jutalmazták. A rendezés és színházvezetés mellett verseket és esszéket ír - eddig hat kötetet jelent meg magyar illetve romániai kiadóknál -, tanít a marosvásárhelyi Színházművészeti Akadémián és rendezői mesterkurzusokat tart Nyugat-Európában és a tengerentúlon.

A Kínai védelem első nagyjátékfilmje.


Ön Erdélyben él, a kolozsvári magyar színház igazgatója, mi vitte a filmkészítéshez?

Főiskolás koromban sokat foglalkoztam a filmmel, mondhatnám úgy is, hogy a film első szerelmeim közé tartozott. Készítettem is 2 rövidfilmet, egy portré- meg egy dokumentumfilmet, s egy televíziós játékfilmet is 1982-ben, ám ez utóbbit betiltották. Akkor ébredtem rá, hogy a nyolcvanas évek Romániájában egyetlen becsületes forgatókönyvet sem lehet átverni a cenzúrán, a filmeket sokkal szigorúbban ellenőrizték ideológiailag, mint a színházi előadásokat. akkor végleg lemondtam a filmkészítésről, s azzal a romantikus emlékkel maradtam, a mit a főiskolai tapasztalatok jelentettek, ahol hétkilós háborús felvevőgépekkel magunk is forgattunk kisfilmeket.

1996-ban megkeresett Rózsa János filmrendező, az Objektív Filmstúdió vezető producere és felajánkotta, hogy rendezzem meg a Kínai védelem című filmet. Ez nagy kalandnak ígérkezett, így hát rlsőre egy kicsit megijedtem. Halogattam a választ, de azért lelkem mélyén fölelevenedtek diákkori filmemlékeim, meg aztán Csiki Lacit is régóta kedveltem íróként, emberként egyaránt. Rózsa János kitartásának is köszönhetően 1998 januárjában "igent" mondtam a felkérésre.

A Kínai védelem története, a hadifogságból hazatért férfi útkeresése aktuális 1999-ben is?

A film annak az embernek a történetét meséli el, aki a hatvanas évek elején szabadul szibériai fogságából, hazatér Erdélybe, de az már egy másik ország, nem ugyanaz, mint ahonnan őt foglyul ejtették. Nem érti a húsz év alattvégbement változásokat, szülőfaluját sem találja, kényelmetlenné válik az akkori hatalom számára. Noha a történet a hatvanas évek Erdélyében játszódik, a film mégsem kötődik szigorúan helyhez és időhöz. Arról is szól, hogy mikor azt gondolnánk, hogy az embertől már semmit sem lehet elvenni, még mindig marad valami, amitől megfosztható: saját i dentitása. Az emberi lény védtelenségéről, kiszolgáltatottságáról van szó, ami, úgy gondolom, örökérvényű. Meg aztán megjelennek azok a mechanizmusok melyek a maguk feltartóztathatatlanul abszurd módján a történelmet írják. A filmben sok a tragikomikus, groteszk elem, ironikus távolságtartással próbálja láttatni azt a korszakot. Azt hiszem, remek színészi alakítások (a szereposztás nemzetközi), vadregényes tájak, groteszk szituációk vannak benne, és remélem, hogy a közönség minden rétege talál benne szeretnivalót.

A film Csiki László novellájából készült. Mennyire ragaszkodtak az irodalmi alapanyaghoz, mennyit változtattak rajta?

Csiki László irodalmi munkásságát nagyrabecsülöm. Kínai védelem című novellája remek filmötlet is egyben. Az irodalom és a film között ugyanakkr nagy különbség van: hiszen a film tárgyi világa meghatározott - az irodalomé meghatározatlan. Ezért kényes irodalmi műveket egy az egyben megfilmesíteni. Én igyekeztem a novella szelleméhez, nem pedig a betűjéhez hű maradni, de néhány jelenetet átdolgoztam, néhányat pedig hozzáírtam vagy improvizáltam. Az előkészületi idő meglehetősen rövid volt; az volt a szerencse, hogy amikor a könyvet elolvastam, már előre tudtam a helyszíneket és ezek mindegyikéhez valamilyen személyes élmény fűzött.

Olyan neves színészekkel dolgozik együtt, mint Dengyel Iván, vagy a magyar mozinézők számára leginkább Szász János Witman fiúkjából ismert Maia Morgenstern. Mennyire más jellegű a színházi rendezéshez képest filmben dolgozni velük?

A fentiek mellett megemlíteném Győry Emilt, a film főszereplőjét, továbbá a magyar színészek közül Kovács Lajost, Molnár Piroskát, Bezerédi Zolit vagy az Orleans-ban élő Bicskei Istvánt, a románok közül Victor Rebengiucot, aki több mint száz filmben szerepelt, többek között Ciule Cannes-ban díjazott Akasztottak erdejében is. Aztán ott van a francia Jean-Pierre Becker, vagy a nagy tehetségű Mihai Constantin, és jónéhány kolozsvári magyar színész is. Egyáltalán, úgy gondolom, hogy a színészi játék erőssége ennek a filmnek. Szerencsém volt, hogy a választott színészek nyolcvan százalékával már többször dolgoztam Európa különböző színházaiban. Arra természetesen újra rá kellett ébrednem, hogy amit aznap reggel kitalálok, az filmen nem biztos, hogy megvalósítható. Ez a film végül is egy színházi rendező első filmes - első játékfilmes! - kalandja, amelyben nagysegítségemre volt Máthé Tibor, a kiváló operatőr.

Milyen elképzelései vannak a Kínai védelem magyarországi fogadtatásával kapcsolatban?

Én úgy látom, hogy a legnagyobb gond addig van, amíg az emberek bemennek a moziba. Egy amerikai filmekkel és ponyvamédiával átpolitizált világban a művészfilmeknek, a kelet-közép európai filmgyártásnak kevesebb az esélye. Ennek ellenére remélem, hogy a Kínai védelem emberi tartalma nem csupán az erdélyi közönséget képes megérinteni.

Milyen filmes illetve színházi tervei vannak?

Noha színházi terveim sokkal gazdagabbak, ezúttal nem hiányoznak a filmes tervek sem. Március 1-től rendezői osztályt vezetek a Barcelonai Színházi Akadémián, s két előadást is rendezek az ottani fesztiválra: Moliere Kényeskedőkjét, s Beckett Minden elesendők című darabját, mindkettőt katalán színészekkel. Ősszel Dublinban rendezem Ionesco Légbenjáróját, 2000 tavaszán Párizsban a Tartuffe-öt. Otthon, Kolozsvárott Majakovszkij Buffo-mistériumát szeretném színpadra vinni, miközben 2000 őszére felépül a 208 éves magyar színház stúdióterme... Magyarországra első sorban Marton László hívott a Vígszínházba, hogy folytassam a Tango előadásával elkezdődött együttműködésemet.

Ami a filmet illeti, két ajánlatom is van 2000-re, illetve 2001-re. Az egyik amerikai, a másik magyar film lenne. Ezekről egyelőre bővebben nem tudok nyilatkozni.


Kínai védelem
Rendező: Tompa Gábor
Író: Csiki László, Tompa Gábor
Operatőr: Máthé Tibor
Vágó: Csákány Zsuzsa
Zene: Selmeczi György
Producer: Rózsa János
Szereplők: Győry Emil, Dengyel Iván, Maia Morgenstern
Gyártó: Objektív Filmstúdió, MTV, Covi Design Film

Tartalom: A Kínai védelem egy huszonkét év szibériai fogság után hazatérő erdélyi ember története. György Péter csupán a határon értesül arról, hogy fogsága alatt Erdély egy másik ország fennhatósága alá került. A változásokat nem érti, történetei kényelmetlen helyzetbe hozzák a helyi hatóságokat. István, a helyi rendőr kíséri minden útjára. Szülőfaluja keresése közben György Péter találkozik a helyi kiskirállyal, aki tudományos kísérletet hajt végre rajta. A kísérlet előtt Irma asszony lakásán Péter egy rövid időre rátalál a boldogságra.

 

hírek hírek filmek filmek arcok arcok gondolatok gondolatok szemle szemle Örökmozgó Örökmozgó képtár képtár fórum fórum mozgóképtár linkek repertórium levelek FILMKULTÚRA '96-'98 tartalom címlap