Traser Mária: Gérard Philipe
A test ördöge (Claude-Autant Lara, 1947)
A test ördöge
(Claude-Autant Lara, 1947)
129 KByte

Közvetlenül a háború után váratlanul tűnt fel egy színpadi képzettségű színész, Gérard Philipe, aki már huszonöt éves korában meglepően „érettnek" bizonyult. Lenyűgöző Miskin volt a Dosztojevszkij-regény alapján készült Félkegyelműben, azután A test ördögében ejtett csodálatba mindenkit azzal az emésztő őszinteséggel, amivel csaknem kezdő színész létére átélte egy gimnazista lázas szerelmét. Az Egy csinos kis fürdőhely, Az ördög szépsége, a Királylány a feleségem, Az éjszaka szépei, a Vágyakozás, Monsieur Ripois, Vörös és fekete, A nagy hadgyakorlat mind fontos állomásai ragyogó pályafutásának. A klasszikusan szép külső mögött hol romantikusan csapongó, hol realisztikusan tárgyilagos, hol elegáns iróniával árnyalt, lélektani értelmezésre hajlamos, hol meg hihetetlenül dinamikus színészegyéniség rejtőzik. Philipe, a legjobb francia hagyományok szelleméhez hű, klasszikusan tiszta színész, azon kevesek közé tartozott, akik színpadi alakításaikkal is kiérdemelték a sztár rangját: a színpadon életre keltett hősei - Cidtől Homburg hercegéig - legalább annyira kivívták hazai és egyetemes népszerűségét, mint filmalakításai.

1956-ban ezt írta róla lelkesülten Oriana Fallaci: „Rosszul táplált, hisztérikus, akaratos. Nem győzi hangoztatni, hogy a világ tele van hülyékkel. Joggal nevezik Franciaország Garbójának. A franciák mégis imádják. Ő az az elbűvölő zsarnok, akinek minden meg van engedve, még az is, hogy hátat fordítson azoknak, akik előresegítették (Senkinek nem köszönhetek semmit, csak önmagamnak - mondogatja) ... A film története kevés olyan kiállhatatlan színésszel dicsekedhet, mint ez az angyalarcú, futballistavállú, aki olyan hamar futott be, hogy nem volt rá ideje, hogy sóvárogjon, megdolgozzék, és igazán örülni tudjon neki. Még egészen fiatal volt, amikor a dicsőség ösvényére lépett, és ebből az időből csupán a hazudozás gyermeki szeszélyét őrizte meg ... Mindig tele volt hódításvággyal - mondogatja, és ez nem hazugság. Már gyermekkora óta a magáévá tette Victor Hugo mondását: - Vagy Chateaubriand leszek, vagy semmi. - ... Hát hogy lehetne megállni, hogy ne tapsoljunk ennek a félszeg, pimasz fiatalembernek ? Csak rá kell nézni, máris gyöngédség fogja el az embert. Talán szenvedő, elkényeztetett gyermekhez hasonló külseje az oka, talán ragyogó szeme, amely hol világfájdalmas, hol meg hideg és kíméletlen, akár egy ítéletvégrehajtóé, talán fanyar, elkényeztetett arisztokrata megjelenése ... René Clair azt állítja: - Gérard Philipe az intelligencia csodája ... " (Guilio Cesare Castello: Az isteni sztárok,Gondolat - Budapest 1972)

Montparnasse 19 (Jacques Becker, 1958)
Montparnasse 19
(Jacques Becker, 1958)
196 KByte
Tisztes uriház (Julien Duvivier, 1957)
Tisztes uriház
(Julien Duvivier, 1957)
229 KByte
Vágyakozás (Yves Allégret, 1953)
Vágyakozás
(Yves Allégret, 1953)
200 KByte

 

hírek hírek filmek filmek arcok arcok gondolatok gondolatok szemle szemle Örökmozgó Örökmozgó képtár képtár fórum fórum mozgóképtár linkek repertórium levelek FILMKULTÚRA '96-'98 tartalom címlap