Balogh Gyöngyi Gaál Franciska némafilmjei közül egyetlen film töredéke maradt fenn: Az egér


138 KByte

A színdarab alapján rekonstruált tartalom

Woiska gróf kicsapongó életet él, éjszakáit házon kívül tölti, kocsmákban rossz nők társaságában. Életmódja következtében megbetegszik, kitör rajta az őrület, külföldi intézetbe kerül. Ekkor felesége, Klotild grófnő visszavonul anyja, Moisandné házába. Klotild mostoha testvére, anyja második férjének gyermeke, a 17 éves Moisand Mártha zárdában nevelkedik, félénksége miatt Egérnek nevezik. Férjének megbetegedése után Klotild hazahozatja Márthát, s nagy szeretettel nevelgeti. Max Simiers marquis, a párizsi társas élet körülrajongott kedvence, a hírhedt szerelmi krónikák állandó hőse egy ideje szintén visszavonultan él vidéki birtokán, mert úgy érzi, hogy öregszik és varázsa megkopott. Egy napon Max meglátogatja szomszédnőjét Klotildot. Kölcsönösen vonzódnak egymáshoz, de Klotild, mint tisztességes férjes asszony titkolja érzelmeit, s a marquis is tartózkodó. Klotild szeretett húgára próbálja irányítani a marquis figyelmét, de az jelentéktelen gyermeknek tartja a lányt. Klotildot ügyvédje magához hívatja. Az asszony elutazik, s közben a marquis megtalálja Mártha rajzalbumát és leveleit, s ezekből megtudja, hogy a lány titokban halálosan szerelmes belé. Felfedezi az eddig gyermeknek vélt Márthában a szerelmes asszonyt. Az öregedő férfi hiúságának hízeleg a fiatal lány szerelme, melytől önbizalma helyreáll, s boldogan viszonozza a lány érzelmeit. Hazatér Klotild, aki időközben megözvegyült és szabad. Izgatottan készül a marquis-val való találkozásra, s csalódottan látja, hogy az már mást szeret. Húga őszinte érzelmeit látva félreáll és támogatja Mártha és Max házasságát.

"A mindannyiunk által ismert francia vígjátékból készült scenáriumot Gellért Lajos művészien rendezte és feltűnő, hogy első ilyen munkájában is megközelíti a legkiválóbb magyar rendezőket. A boldogtalan asszony, a bájos nővér és a hősszerelmes újszerű háromszögét Jankovich Magda, Gaál Franciska és Petheő Attila elevenítik meg. Mindannyian pompásak, teljesen otthonosak a felvevő gép előtt, de ki kell emelnünk a kis Gaál Franciskát, akinek arca és finom alakja a legkiválóbb amerikai starokra emlékeztet, s akinek mozgása, kecsessége, szívből jövő játéka, pajzánsága és az érettebb indulatok érzékeltetése is nem közönséges művészi skálát árul el."
Mia May és Gaál Franciska In: Színházi Élet 1922. 11. szám 40. p.

Az egér felújítása:

A film töredékei két részletben kerültek elő: a hatvanas években 110 méter inzert nélküli, a nyolcvanas évek végén 112 méter magyar inzertes rész. A korábban előkerült anyagról a Magyar Filmintézet akkori technikai adottságai miatt csak fekete-fehér, hangos kapus biztonsági másolat készült. Sajnos az eredeti nitro kópia időközben megsemmisült. A később előkerült részletek biztonsági másolata az eredeti nitro anyag virazsirozott színeit is megőrízve, színes nyersanyagon, néma képméretben készült el 1998-ban.

Kísérlet a rekonstrukcióra:

Ez a nyolcperces anyag a film legkülönbözőbb részeiből származik, és teljesen összekeveredett snittekből áll, melyeknek elrendezését nehezítette, hogy a film eredeti forgatókönyve elveszett, nem maradt fenn az eredeti inzertek listája sem, sőt, még részletes tartalmi leírást sem sikerült fellelnünk a korabeli szaklapokban.
Egyetlen támpontunk Eduard Pailleron nyomtatásban is megjelent színdarabja volt, melyet a Nemzeti Színház 1888 április 13-án tűzött műsorára. Ennek felhasználásával készült a most látható videováltozat, mely a szalondráma párbeszédeiből kibontakozó történet cselekményszálára próbálja felfűzni a fennmaradt jeleneteket. Az elrendezés során azonban kiderült, hogy a film egyes jelenetei (pl. Mártha öngyilkossága) nem illeszthetők ebbe a cselekménybe, ami a filmszerűség érdekében végrehajtott módosításokra utal. Ahol a darab nem adott egyértelmű útmutatást, a snittek belső logikáját követtük. Inzertpótlásokkal próbáltuk az értelemzavaró hiányokat pótolni.

Gaál Franciska elveszett némafilmjei:

Máté gazda és a törpék 1919. r: Aczél Pál
New York express kábel 1921. r: Garas Márton
Az áruház gyögye 1921. r: Altmayer István
A corneville-i harangok 1921 r: Forgács Antal

Szeptember 18-án fél 9-kor a Filmemlékezet fesztiválon látható lesz ez az elveszett film!


8 KByte

40 KByte

 

hírek hírek filmek filmek arcok arcok gondolatok gondolatok szemle szemle Örökmozgó Örökmozgó képtár képtár fórum fórum mozgóképtár linkek repertórium levelek FILMKULTÚRA '96-'98 tartalom címlap