Az Örökmozgó Filmmúzeum júniusi programja
(Az előadások egy része csak tagságival látogatható)

Június 1. kedd

16.00

Római vakáció (Roman Holiday), amerikai, 1953, r: William Wyler, f: Ian McLellan Hunter, John Dighton, o: Franz Planer, Henri Alekan, z: Georges Auric, sz: Audrey Hepburn (Anna hercegnő), Gregory Peck (Joe Bradley), Eddie Albert (Irving Radovitch), Hartley Power (Mr. Hennessy), mf/E, 118 perc

A bájos, fiatal trónörökösnő kimerülten érkezik körutazásának újabb színhelyére, Rómába, de nincs kedve ágyba bújni, mert színes forgatagával az Örök Város hívogatja. A csábításnak engedve kiszökik a palotából nem is sejtve, milyen kalandok és félreértések várnak rá. A cinikus amerikai újságíró, Joe oldalán nemcsak Róma szépségeit és az egyszerű emberek életét ismeri meg, hanem a szerelmet is. [Audrey Hepburn]

18.00

Hello, Dolly! amerikai, 1969, r: Gene Kelly, f: Ernest Lehman, Michael Stewart (Thornton Wilder darabjából), o: Harry Stradling, z: Jerry Herman, sz: Barbra Streisand (Dolly), Walter Matthau (Horace), Michael Crawford (Cornelius), Marianne McAndrew (Irene), Danny Lockin (Barnaby), Joyce Ames (Ermengarde), Louis Armstrong (zenekarvezető), hb/E, 146 perc

Dolly Levi, a csinos, fiatal özvegy házasságközvetítéssel foglalkozik. A nőtlen, gazdag kereskedő, Horace Vandergelder megbízza Dollyt, hogy szerezzen unokahúgának vőlegényt, és a nemkívánatos fiúját távolítsa el. Horace azt is bejelenti: háztűznézőbe megy Irene-hez, a bájos kalaposnőhöz. Dollynak nem tetszik az ötlet, ő ugyanis magának szemelte ki a zsugori milliomost. Nyomban munkához lát. Először is rábeszéli az unokahúgot, hogy fiújával menjen Dolly kedvenc éttermébe, nevezzenek be a táncversenyre, s ha megnyerik, Horace talán beleegyezik a házasságukba. Horace két segédjét Irene kalaposüzletébe irányítja, hogy udvaroljanak a tulajdonosnőnek. Csípős nyelvű barátnőjét pedig Horace-ra uszítja. A gyanútlan Horace-t egyik inzultus a másik után éri: csalódik a kalaposnő szolidságában és hűségében, munkatársai megbízhatóságában. Megriad a rámenős barátnőtől. Sőt, amikor kettőjük esetleges házassága szóba kerül, pánikszerűen elmenekül. Egyenesen Dolly karjaiba. [zenés filmek]

20.30

Caravaggio, angol, 1986, r, f: Derek Jarman, o: Gabriel Beristain, z: Simon Fisher Turner, sz: Nigel Terry (Caravaggio), Sean Bean (Ranuccio), Nigel Davenport (Giustiniani), Dexter Fletcher (fiatal Caravaggio), mf/E, 88 perc

A 80-as évek posztmodern hullámának vezető alkotása. Jarman túllép az életrajzi filmek sablonjain: nem a pályakép, hanem egy sors, egy gyötrő ellentmondásokkal teli személyiség érdekli: Caravaggio, aki gyilkos, homoszexuális és a kor legnagyszerűbb vallásos festője volt egy személyben. Tudatos anakronizmusokkal él, mai tárgyakat csempész a múltat idéző díszletek közé. Caravaggio művészetének és személyiségének megértése a célja - a ma perspektívájából. [az alkotás rejtelmei]


Június 2. szerda

16.00

Tarzan és pajtása (Tarzan and His Mate), amerikai, 1934, r: Cedric Gibbons, f: James Kevin McGuinness (Edgar Rice Burroughs regényéből), o: Charles G. Clarke, Clyde DeVinna, sz: Johnny Weissmüller (Tarzan), Maureen O'Sullivan (Jane), Neil Hamilton (Harry Holt), Paul Cavanagh (Martin Arlington), mf/E, 104 perc

A dél-amerikai őserdő mélyén húzódik meg az angol, amerikai kalandor üzletemberek ideiglenes telephelye. Egy újonnan jött fehér ember a nem messze található elefánttemető értékes agyaraiból akar meggazdagodni. Azonban Tarzan és bátor szívű társa, Jane megakadályozzák a piszkos terv végrehajtását, miközben még jobban kiábrándulnak a civilizációból. A Tarzan-filmek sikerének titka éppen az, hogy bennük az ember természetes erkölcsi érzéke és ereje győzedelmeskedik a hatalmasok törvényeire, a haszonszerzésre és az üres társadalmi konvenciókra épülő világgal szemben. [Weissmüller-évforduló]

18.00

Hannibál tanár úr, magyar, 1956, r: Fábri Zoltán, f: Gyenes István, Szász Péter, Fábri Zoltán (Móra Ferenc kisregényéből), o: Szécsényi Ferenc, z: Tamássy Zdenkó, sz: Szabó Ernő (Nyúl Béla), Kiss Manyi (Nyúlné), Makláry Zoltán (Manzák), Apor Noémi (Lola), Selmeczi Mihály (Ofenthaler igazgató), mb, 94 perc, with English translation

Nyúl Béla, a négygyermekes latintanár Hannibálról ír tanulmányt, amely szerint a hadvezér egy karthágói forradalom áldozata lett. Újságíró jelenik meg Nyúléknál, interjút készít a tanárral. Nyúl Béla és családja boldog: végre híresek lettek, vége a lekvároskenyér-korszaknak. Ám a parlamentben a szélsőjobb botrányt robbant ki a dolgozat ürügyén, és Nyúl Bélát kiteszik az állásából... [EUphory.hu Festival]

20.30

Hair, amerikai-nyugatnémet, 1979, r: Milos Forman, f: Michael Weller, o: Miroslav Ondricek, z: Galt MacDermot, sz: John Savage (Claude), Treat Williams (Berger), Beverly D'Angelo (Sheila), Annie Golden (Jeannie), Dorsey Wright (Hud), Don Dacus (Woof), hb/E, 120 perc

Valahol Közép-Nyugat-Amerika kietlen vidékén Claude egy sporttáskával száll fel a New York-i buszra, hogy megjelenjen a sorozóbizottság előtt. Katona lesz Vietnámban. A Central Parkban meglát egy gyönyörű lányt lovagolni, és az ott tanyázó hippik segítségével megkeresi a tüneményt, akinek felső tízezerbeli szülei éppen partit adnak. A kis hippicsapat besétál az exkluzív rendezvényre, és hamarosan még exkluzívabbá teszik... [zenés filmek]


Június 3. csütörtök

16.30

A domb (The Hill), angol, 1965, r: Sidney Lumet, f: Ray Rigby (saját és R. S. Allen drámájából), o: Oswald Morris, z: Art Noel, Don Pelosi, sz: Sean Connery (Joe Roberts), Ossie Davis (Jacko King), Michael Redgrave (orvos), mb, 120 perc

Valahol az észak-afrikai sivatagban a tűző napon egy brit katonai büntetőtábor udvarán szédítő homokdomb magasodik. Az átnevelés és a betörés legfőbb eszköze. Ezen a dombon futva kezdi meg büntetésének letöltését öt újonnan érkezett rab. Nem sokkal később az egyikük belehal a testi-lelki kínzásokba. A cellatársai közül egy lefokozott őrmester elhatározza, hogy elégtételt vesz fogvatartóikon... [Lumet-évforduló]

19.00

Andrej Rubljov, szovjet, 1968, r: Andrej Tarkovszkij, f: A. Mihalkov-Koncsalovszkij, Andrej Tarkovszkij, o: L. Adrianov, R. Ruvinov, P. Sudilin, z: V. Ovcsinnikov, sz: Anatolij Szolonyicin (Rubljov), Ivan Lapikov (Kirill), Nyikolaj Grinko (Daniil), Nyikolaj Szergejev (Feufan Grek), mf/R, 180 perc

A 15. században élt, ma már világhíres szerzetes-ikonfestő élettől sugárzó művészetét egyaránt érleli az önkény megnyilvánulása, a pogányok bevonásával vívott - és az aktuális szovjet-kínai szembeállásra utaló - testvérháború, a megalázkodásra késztető nyomorúság, de a kollektív harangöntés is, amelynek eredményeként a közösség erejét hirdeti a harangszó. [az alkotás rejtelmei]


Június 4. péntek

16.00

El Greco, olasz-francia, 1964, r: Luciano Salce, f: Guy Elmes, Luigi Magni, Massimo Franciosa, o: Leonida Barboni, z: Ennio Morricone, sz: Mel Ferrer (El Greco), Rosanna Schiaffino (Jeronima), Franco Giacobini (Francisco), Renzo Giovampietro (Félix atya), mf/I, 90 perc

El Greco, a világhírű görög származású spanyol festő máig rejtély a művészettörténet és az orvostudomány számára: vajon az inkvizíció terrorja elleni néma tiltakozás, az elmebetegség vagy látási zavarai alakították ki sajátos stílusát a megnyújtott alakokkal és ferdesíkú kompozíciókkal? Ez a színes, látványos, romantikus film főleg az intimitásokat emeli ki életéből. [az alkotás rejtelmei]

18.00

Adaptáció (Adaptation), amerikai, 2002, r: Spike Jonze, f: Charlie Kaufman, Donald Kaufman (Susan Orlean könyvéből), o: Lance Acord, z: Carter Burwell, sz: Nicolas Cage (Charlie/Donald), Meryl Streep (Susan), Chris Cooper (Laroche), mf/E, 114 perc

Kaufman eredeti forgatókönyvíróként azt a megbízást kapja, hogy írjon forgatókönyvet egy regényből. Adaptáljon. Pedig kis híján merevgörcsöt kap az adaptációnak, az alkalmazkodásnak, a belesimulásnak, a hozzáigazodásnak még csak a gondolatától is. (...) De miről szól ez a forgatókönyvvé válás előtt álló dokumentumregény? A virágok szépségéről, hazudja magának Kaufman, pedig egy frászt: a könyv egy machóról szól, egy igazi férfiről, aki tudja, mit akar (szenvedélyes orchideamentő), aki lepusztult, rozsdás furgonnal szaladgál, elöl hiányzik két foga, és mégis baromira elégedett, állati jól érzi magát a világban. (...) Szegény Kaufman egy ilyen férfihőssel egy szobába zárva nincs könnyű helyzetben. Az a legkevesebb, hogy megkettőződik (...), aztán maszturbál a könyv írónőjének fülszöveg feletti fotójára. És ennek az önkielégítésnek a szánalmassága az utolsó csepp, a mélypont, ahol egyúttal a megoldás is felvillan Kaufman előtt. Bosszút kell állni!" (Tanner Gábor, Muszter 2003 szeptember) [az alkotás rejtelmei]

20.30

Pornográfia (Pornografia), lengyel-francia, 2003, r: Jan Jakub Kolski, f: Luc Bondy, Gérard Brach, Jan Jakub Kolski (Witold Gombrowicz regényéből), o: Krzysztof Ptak, z: Zygmunt Konieczny, sz: Krzysztof Majchrzak (Fryderyk), Adam Ferency (Witold), Krzysztof Globisz (Hipolit), hb/lengyel hang 117 perc

"Kolski korszerű lélektani ábrázolásmóddal, finoman stilizált mikrorealizmussal egyszerűen átütő erejű, s bizonyára maradandó értékű adaptációt csinált. Nem vállalkozott az eredeti történet képzeletbeli közegének hitelesítésére. Hisz 1943-ban lennénk egy békés lengyel kúrián, ahova ellátogat a tulajdonos ismerőse, egy író, rendező barátjával, Fryderykkel. A két vendég a helybélieket manipulálásával, s reakcióik figyelésével tölti idejét, ami gyilkossággal végződik. Az alanyok viselkedése, a befolyásolhatóság formája azonban egyaránt társadalmi-történelmi összefüggéseket jelez. (...) A hőst itt nem csupán a sátáni kíváncsiság, hanem a féktelen gyűlölet is mozgatja. Hazugnak érez mindenféle nyugalmat önmaga körül." (Forgács Iván, Muszter 2004 január) [villanófény]


Június 5. szombat

16.00

Hatan hetedhét országon át (Sechse kommen durch die Welt), keletnémet, 1972, r: Rainer Simon, f: Manfred Freitag, Joachim Nestler, Rainer Simon, o: Roland Gräf, z: Peter Rabenalt, sz: Jiří Menzel (katona), Günter Schubert (nagyerejű), Friedo Solter (futár), Olga Straub (fagyasztó), mb, 69 perc

A gonosz király kevés fizetséggel bocsátja el hadseregét. Egy katona ekkor megfogadja, hogy a király egész vagyonát megszerzi. Társakat is talál: a nagyerejűt, a mindig pontosan célba találó vadászt, a szélfúvót, a gyorslábú futárt és a fagyot lehelőt. Együtt felkerekednek, hogy hatan megbirkózzanak az egész világgal. Ez a Grimm-meseadaptáció az egyetlen NDK film, amelyben Jiří Menzel, az akkor már világhírű rendező - aki hazájában, Csehszlovákiában éppen nem szerepelhetett - játszik.

18.00

Agónia és extázis (The Agony and the Extasy), amerikai, 1965, r: Carol Reed, f: Philip Dunne (Irving Stone regényéből), o: Leon Shamroy, z: Alex North, sz: Charlton Heston (Michelangelo), Rex Harrison (II. Gyula pápa), Diana Cilento (Contessina de Medici), Harry Andrews (Bramante), mf/E, 135 perc

Michelangelo Buonarotti (1475-1564) szobrász, festő, építész és költő volt, és mint általános érdeklődésű és széles körben tevékeny ember a reneszánsz uomo universale-jának mintatípusa. A műveiben kifejeződő forrongó nyugtalanság és belső küzdelem ellentétes a reneszánsz nyugodt fölényével és klasszikus higgadtságával, és már a következő művészeti irányzat, a barokk előfutárává teszi. Ez a 12 millió dolláros költségvetéséből grandiózusan látványos film Michelangelo életének azt az alkotói válságokkal terhes szakaszát mutatja be, amikor 1508-ban II. Gyula pápa rábeszélte, hogy a szobrászattal felhagyva fesse meg a Vatikán Sixtusi kápolnájának freskóit, melyeknek azóta is csodájára jár a világ. [az alkotás rejtelmei]

20.30

Tánckar (A Chorus Line), amerikai, 1985, r: Richard Attenborough, f: Arnold Schulman (James Kirkwood és Nicholas Dante színdarabjából, Michael Bennett színpadi rendezése nyomán), o: Ronnie Taylor, z: Marvin Hamlisch, sz: Michael Douglas (Zach), Terrence Mann (Larry), Alyson Reed (Cassie), Cameron English (Paul), Vicki Frederick (Sheila), hb/E, 113 perc

A Broadway egyik koreográfusa új műsor bemutatására készülődik, s ehhez a chorus line - a frontemberek mögötti, táncosokból álló első sor - kialakításához fiatal táncosokra van szüksége. A megmérettetés egyre kiélezettebb, mindenki bizonyítani akarja rendkívüli tehetségét. Amikor már csak tucatnyian maradnak, a koreográfus-rendező személyesen vizsgáztatja valamennyiüket. Titkárnőjével összeszedeti önéletrajzaikat és fényképeiket, majd faggatózni kezd. Múltjukról és terveikről kérdezgeti őket. Kipróbálja lelki teherbírásukat és tűrőképességüket. A "veséjükbe" szeretne látni, hogy a legalkalmasabbat válassza ki közülük. Világosan értésükre adja, neki nem sztárpalánták kellenek, hanem keményen dolgozó, megbízható táncosok és énekesek, akik magukat adják a színpadon. [zenés fimek]


Június 6. vasárnap

16.00

Tarzan és fia (Tarzan Finds a Son!), amerikai, 1939, r: Richard Thorpe, f: Cyril Hume (Edgar Rice Burroughs regényéből), o: Leonard Smith, sz: Johnny Weissmüller (Tarzan), Maureen O'Sullivan (Jane), John Sheffield (Boy), Ian Hunter (Mr. Lansing), mf/E, 82 perc

Egy fiatal pár repülőgép-szerencsétlenségben leli halálát a dzsungelben. Fiukat Tarzan és Jane találja meg, akik a Boy nevet adják neki, és sajátjukként nevelik fel. Öt évvel később expedíciós csapat érkezik felkutatni a fiatal, multimilliomos örököst. Jane hajlik arra, hogy a fiú visszatérjen a civilizációba, de Tarzan hallani sem akar erről, szerinte a fiú nagyon boldog, és nem kell sehová (például iskolába) küldeni. Ugyanakkor Lansing úr egy óvatlan pillanatban figyelmezteti Jane-t, hogy a három fiatal angol rosszban sántikál: a fiú vagyonát akarják megszerezni. [Weissmüller-évforduló]

18.00

Bakaruhában, magyar, 1957, r: Fehér Imre, f: Hubay Miklós (Hunyady Sándor novellájából), o: Badal János, z: Polgár Tibor, sz: Darvas Iván (Sándor), Bara Margit (Vilma), Pécsi Sándor (Bodrogi), Lázár Mária (Bodroginé), Korompai Vali (Piri), mb, 100 perc, with English translation

A hétköznapokat mikrolélektani oldalról ábrázoló poétikus szerelmi történet a 10-es években játszódik. Sándor, a helyi lap szerkesztője vasárnaponként baka, hétköznapjait biliárddal, udvarlással tölti. Egy vasárnap délután - bakaruhában - megismerkedik Vilmával, a szép cselédlánnyal. A lány őszintesége, tisztasága rabul ejti, a kalandból szerelem lesz. Sándor azt füllenti, ő egy parasztgazda fia, és később hiába próbálja, nem képes elmondani Vilmának az igazságot. A lány Bodrogi ügyvéd cselédje. Bodrogi lányának Sándor mint szerkesztő úr udvarol... [EUphory.hu Festival]

20.30

Pornográfia (Pornografia), lengyel-francia, 2003, r: Jan Jakub Kolski, hb/lengyel hang 117 perc

l. 4-én [villanófény]


Június 7.hétfő

16.00

Az első hangverseny (Prélude a la gloire), francia, 1949, r: Georges Lacombe, f: Jean Bernard Luc, o: Claude Renoir, z: Liszt Ferenc, sz: Roberto Benzi (Roberto), Paul Bernard (Dumonteix), Paul Deboucourt (Maréchal), mf/F, 105 perc

A fiatal Roberto Benzi felfedezésének és első sikerének romantikus történetét mutatja be a film. Mint a csodagyerekek élete általában, úgy az övé is bővelkedik a váratlan fordulatokban és az ilyenkor kötelező típusok szükségszerű színrelépésében. A kiérdemesült, halálához közeledő öreg művész megható figurájától kezdve láthatjuk a derék, de értetlen családtagokat, a rossz és még rosszabb impresszáriókat, a csodagyerek tehetségén élősködni akarókat, a koldusokat és a jó pajtásokat. A történet kedves, szórakoztató és tanulságos, s az ifjú zseni igazán ámulatba ejti a nézőt.

18.00

Picasso kalandjai (Picassos äventyr), svéd, 1978, r: Tage Danielsson, f: Hans Alfredson, Tage Danielsson, o: Tony Forsberg, z: Eva Möller, Gunnar Svensson, sz: Gösta Ekman (Picasso), Hans Alfredson (apa), Lena Olin (Dolores), Bernard Cribbins (Gertrude), mf/svéd hang, 115 perc

A Picasso életét bemutató epizódok komoly támadást intéznek a nézők rekeszizma ellen. A hetvenes évek legsikeresebb vígjátékában nincsenek dialógusok, mindent a szellemes képi megoldások fejeznek ki. [az alkotás rejtelmei]

20.00

Gyilkosság az Orient expresszen (Murder on the Orient Express), angol, 1974, r: Sidney Lumet, f: Paul Dehn (Agatha Christie regényéből), o: Geoffrey Unsworth, z: Richard Rodney Benett, Marcus Dods,

sz: Sean Connery (Arbuthnot), Ingrid Bergman (Greta Ohlsson), Albert Finney (Hercule Poirot), Anthony Perkins (Hector McQueen), Michael York (Andrényi gróf), Jacqueline Bisset (Andrényi grófné), Vanessa Redgrave (Mary Debenham), mb, 131 perc

A kék színűre szűrőzött New York-i éjszakában valaki elrabol egy csecsemőt. Korabeli újságcikkek szalagcímeit látva megtudjuk, hogy Armstrong ezredes ugyan kifizette a váltságdíjat, a kis Daisyt mégis holtan találták. Öt évvel később az isztambuli pályaudvar forgatagában vagyunk. Egyre-másra érkeznek az Orient expresszhez az előkelő utasok, valamint Poirot, a belga származású detektív, akit sürgős ügyben Londonba rendeltek. A vonaton aztán különös dolgok történnek. A titokzatos külsejű Mr. Ratchett tizenötezer dollárt ajánl fel Poirot-nak, ha megvédi őt fenyegetőitől. Másnap reggel Mr. Ratchettet holtan találják. Poirot-t megkéri a vonattársaság igazgatója, hogy még a helyi hatóságok megérkezése előtt göngyölítse fel az ügyet a jugoszláv hegyek hótorlaszaiban elakadt vonaton.


Június 8. kedd

16.00

A kis karmester (L'appel du destin), francia, 1953, r: Georges Lacombe, f: Jacques Viot, o: Robert Lefebvre, z: Louis Beydts, sz: Jean Marais (Roberto apja), Roberto Benzi (Roberto), Jacqueline Porel (Lucienne Lombardi), Charles Dechamps (Roze asszony), mf/F, 100 perc

Apa és fia, a két tehetséges művész külön-külön járják be és hódítják meg Európát, mígnem egymásra találnak, és ezentúl közösen aratják a megérdemelt sikereket. Roberto Benzinek, a csodagyerek karmesternek gyönyörű zenei háttérrel aláfestett, érzelmes története könnyeket csalt a nézők szemébe. Jean Marais először alakított apafigurát, de vonzereje természetesen ebben a szerepben is töretlen.

18.00

Moulin Rouge, angol, 1952, r: John Huston, f: John Huston, Anthony Vieller (Pierre La Mure regényéből), o: Oswald Morris, z: Georges Auric, sz: José Ferrer (Toulouse-Lautrec) Zsa Zsa Gabor (Jane), Katherine Kath (La Goulue), Colette Marchand (Marie Charlet), mf/E, 119 perc

Henri de Toulouse-Lautrec francia festő és grafikus a posztimpresszionizmus kiemelkedő mestere s egyben legkülönösebb, mozgalmaktól és csoportosulásoktól független művészegyénisége, aki 1885-től Párizs éjszakai mulatóiban élte különös, önpusztító életét. "Az a drámai tárgyilagosság, az a könnyelmű fintor, az a karikatúra felé hajló kesernyés derű, amely a nagy művész munkáját jellemzi, áthatja ezt a filmet is" (Újvári Imre), amely hőse nőkapcsolataira koncentrál. A gyerekkori balesetben eltört s fejlődésben visszamaradt lábai miatt gnómnak ható festőt kitűnő jellemszínész játssza (lábait felkötötte és térdére szerelte a gyerekcipőket). A dizőzt alakító Gábor Zsazsa mellett Toulouse-Lautrec filmbeli keze is magyar: Vértes Marcel mesteri keze "alakítja”... [az alkotás rejtelmei]

20.30

Grease,  amerikai, 1978, r: Randal Kleiser, f: Allan Carr, Bronte Woodard (Jim Jacobs és Warren Casey musicaljéből), o: Bill Butler, z: John Farrar, Barry Gibb, Louis St. Louis, sz: John Travolta (Danny), Olivia Newton-John (Sandy), Stockard Channing (Betty), Jeff Conaway (Kenickie), Didi Conn (Frenchy), mf/E, 110 perc

Kellemes tengerparti nyári románc után Danny és Sandy váratlanul összetalálkozik a Rydell High Schoolban. Danny a vagány haverok előtt lezseren és lekezelően bánik Sandyvel, aki nem érti a dolgot, és alaposan megsértődik. Danny ki akarja engesztelni, állandóan a nyomában jár, s szeretne csak kettesben maradni a lánnyal, de ez sehogyan sem sikerül. Sandy igazi szerelemre vágyik, tőle távol áll Betty viselkedése is, aki az éppen elérhető fiú karjaiba veti magát. A főiskola táncversenyét a televízió is közvetíti. A parti újabb lehetőség arra, hogy Danny és Sandy összemelegedjenek... [zenés filmek]


Június. 9. szerda

16.00

Tarzan diadala (Tarzan Triumphs), amerikai, 1945, r: William Thiele, f: Roy Chanslor, Carroll Young (Edgar Rice Burroughs regényéből), o: Harry Wild, z: Paul Sawtell, sz: Johnny Weissmüller (Tarzan), Johnny Sheffield (Boy), Frances Gifford (Zandra), Stanley Ridges (Von Reichart ezredes), Sig Ruman (őrmester), mf/E, 76 perc

A sorozat 1945-ös darabjában a hangsúly az izgalom fokozására, feszült helyzetek teremtésére meg néhány új ötletre került. Az egyik ilyen ötlet a vadon fiának a németek elleni küzdelme, a másik pedig a majom játéka a technika vívmányával, a rádiókészülékkel. A majom belebeszél egy expedíciós német alakulat rádiómikrofonjába: hangjában a németek Hitlerét vélik felismerni, és vigyázzállásba vágják magukat. A film értékes mozzanata, hogy Tarzan küzdelmében már nemcsak az állatok a szövetségesei, segítőtársai, hanem az emberek, a bennszülöttek is. [Weissmüller-évforduló]

18.00

Ház a sziklák alatt, magyar, 1958, r: Makk Károly, f: Tatay Sándor, o: Illés György, z: Sárközi István, sz: Görbe János (Kós Ferenc), Psota Irén (Tera), Bara Margit (Zsuzsa), Bihari József (öreg Kós), Orbán Viola (a felesége), mb, 101 perc,  with English translation

A balladisztikus filmdráma főszereplője, Kós Ferenc elgyötörten érkezik haza a szovjet hadifogságból. Balaton-felvidéki házában próbál berendezkedni, új életet kezdeni. Felesége időközben meghalt, kisfiát sógornője, a púpos Tera nevelte. Tera szerelmesen ápolja Ferencet, a férfi lassan összeszedi veszni látszó erejét. Mindenki házasságra bíztatja, végül megtalálja a neki való asszonyt, Zsuzsát. Szűkösen élnek négyesben a házban, de Ferenc nem bírja elküldeni Terát, aki folyton kimutatja szenvedő önfeláldozását és a feleség iránti ellenszenvét. Zsuzsát közben a durva erdész próbálja elcsábítani. Ferenc nem bírja az őrlődést, egy véletlen alkalmat kihasználva szakadékba löki Terát... [EUphory.hu Festival]

20.00

Lautrec, francia, 1998, r, f: Roger Planchon, o: Gérard Simon, z: Jean-Pierre Fouguey, sz: Régis Royer (Lautrec), Elsa Zylberstein (Suzanne), Anémone (az anya), Claude Rich (az apa), Jean-Marie Bigard, mb, 126 perc

Az egyik legnépszerűbb francia festő, Henri de Toulouse-Lautrec örökletes betegségben szenvedett, ami megakadályozta lábai növekedését. Betegsége, a kirekesztettek és a prostituáltak iránti érzékenysége, arisztokrata származása, művészi tehetsége mind-mind kíváncsiságot váltott ki az emberekből. A róla szóló életrajzi film bepillantást enged a vidéki felső arisztokrata körök életébe, a montmartre-i festők szenvedélyes világába, a párizsi varieté színházak színes forgatagába. Lautrec kapcsolatban állt kora forradalmi festőivel, Degas-val és Van Gogh-gal. Viharos szerelmi viszony fűzte Suzanne Valadonhoz, az autodidakta festőnőhöz, aki Henri korai haláláig arról álmodozott, hogy a festő felesége lesz... [az alkotás rejtelmei]


Június 10. csütörtök

16.00

La Conga (Strike Up The Band), amerikai, 1940, r: Busby Berkeley, f: John Monks, Fred Finklehoffe, o: Ray June, z: Roger Edens, sz: Mickey Rooney (Jimmy), Judy Garland (Mary), William Tracy (Phil Turner), mf/E, 120 perc

Jimmy, a riverwoodi iskola dobosa arról ábrándozik, hogy barátaival modern tánczenét játszó bandát alakítanak, és meghódítják Chicagót. Csakhogy Jimmy édesanyja megfogadta a fiú apjának halálos ágyánál, hogy orvost nevel Jimmyből... [Garland, zenés filmek]

18.00

Magic - A Queen Budapesten (Queen Live in Budapest), magyar-angol, 1986, r: Zsombolyai János, o: Ragályi Elemér, z: Queen, sz: John Deacon, Brian May, Freddie Mercury, Roger Taylor, mf/E, 90 perc

Koncertfilm a Queen Népstadionbeli fellépéséről. Az egyes számok között láthatjuk az együttes tagjait "civilben" is: megérkezésüket a Dunán, szentendrei és budapesti sétáikat vagy gokartozásukat a Hungaroringen. [zenés fimek]

20.00

Nyolc és fél (Otto e mezzo), olasz, 1963, r: Federico Fellini, f: Brunello Rondi, Federico Fellini, o: Gianni Di Venanzo, z: Nino Rota, sz: Marcello Mastroianni (Guido), Claudia Cardinale (Claudia), Anouk Aimée (Luisa), mf/I, 140 perc

Egy kritikus lelki sztriptíznek nevezte Fellini Nyolc és féljét. Guido egy gyógyfürdőbe utazik, hogy megszabaduljon szorongásaitól és kikecmeregjen művészi válságából. Emlékek, álomképek váltják egymást, gondolatban újraéli addigi életét. Mire visszatér, hogy elkezdje új filmjét, a világ harmonikusabbnak tűnik számára. [az alkotás rejtelmei]


Június 11. péntek

17.00

A meztelen Maya (Volavérunt), spanyol, 1999, r: Bigas Luna, f: Cuca Canals, Bigas Luna (Antonio Larreta regényéből), o: Paco Femenia, sz: Aitana Sánchez-Gijón (Alba hercegnő), Jorge Perugorría (Goya), Jordi Molla (Godoy), Penélope Cruz (Pepita), Stefania Sandrelli (Marie Luisa), mf/F, 90 perc

A gazdag és szépséges kéjhölgy, Alba hercegnője hirtelen megbetegszik. Futótűzként terjed a hír, hogy haldoklik. Utolsó kívánságára egykori szeretője, Goya siet hozzá. Az utolsó csók, az utolsó pillantás a "meztelen maya”-val. Halálának oka rejtély, és pletykák kapnak szárnyra. Megindul a nyomozás. [az alkotás rejtelmei]

19.00

Ítélet Nürnbergben (Judgement at Nuremberg), amerikai, 1960, r: Stanley Kramer, f: Abby Mann, o: Ernest László, z: Ernest Gold, sz: Spencer Tracy (Dan Haywood), Maximilian Schell (Rolfe, a védő), Marlene Dietrich (Frau Bertoldt), Richard Widmar (Lawson ügyész), Burt Lancaster (Dr. Ernst Janning, védőügyvéd), Judy Garland (Mrs. Irene Hoffman Wallner), Montgomery Clift (Rudolph Petersen), 180 perc

Kramer világhírű műve a náci vérbírák felelősségre vonását dolgozza fel, de nem dokumentumfilm-jellegűen. Az izgalmas és elgondolkodtató játékfilm lélektanilag is rávilágít a Hitlert kiszolgáló jogászok tetteire. A rendező a legnevesebb filmsztárokat kérte fel a szerepekre, köztük Marlene Dietrichet, aki egy német tábornok özvegyét alakítja. "Kell ez a film" - nyilatkozta Dietrich a forgatás idején a rendezőnek - "mert még rengeteg náci szaladgál szabadlábon az országban”. [Garland]


Június 12. szombat

16.00

Óz, a csodák csodája (The Wizard of Oz), amerikai, 1939, r: Victor Fleming, Richard Thorpe, King Vidor, f: Noel Langley, Florence Ryerson, Edgar Allan Woolf (L. Frank Baum regényéből), o: Harold Rosson, z: Harold Arien, Herbert Stothart, sz: Judy Garland (Dorothy), Ray Bolger (Madárijesztő), Jack Haley (Bádogember), Bert Lahr (Oroszlán), Billie Burke (nyugati boszorkány), hb/E, 115 perc

A Kansason végigsöprő tornádó átrepíti a kis Dorothyt szeretett kutyájával, Totóval Óz csodálatos birodalmába. Noha itt minden színes és szép, Dorothy leghőbb vágya, hogy visszajusson az ő fekete-fehér, mégis úgy szeretett otthonába... [zenés filmek, Garland]

18.00

Csontváry, magyar, 1980, r: Huszárik Zoltán, f: Császár István, o: Jankura Péter, z: Kocsár Miklós, sz: Ichak Finci - Rajhona Ádám (Csontváry és Z.), Drahota Andrea (Anna), Holl István (a Bolond), Bánfalvy Ágnes (Lilla), Balázs Samu (Ferenc József császár), Dajka Margit (az anya), mb, 111 perc

Z. tépelődő, nyugtalan színész. Anyjához, feleségéhez, fiához ragaszkodik, mégis folyton máshol jár. Szerepeiben keresi művészi és magánemberi énjét, így Csontváryban, a festőben, akit a színpadon kell alakítania. Annyira eggyé válik a szereppel, hogy nehéz eldönteni, végül is Csontváry vagy Z. az, aki Libanonban, Taorminában, Athénban és az arab sivatagban jár, lohol fáradhatatlanul? A festő feladatát akarja beteljesíteni, a színész pedig önmagát meglelni a festőben. [az alkotás rejtelmei]

20.30

Amadeus, amerikai, 1984, r: Milos Forman, f: Peter Shaffer (saját színdarabjából), o: Miloslav Ondricek, z: Mozart és Salieri, sz: Murray Abraham (Salieri), Tom Hulce (Mozart), Elizabeth Berridge (Constanze), Simon Callow (Schikaneder), mb, 160 perc

A film az 1780-as években játszódik Bécs, Salzburg és Legnano színhelyeken. II. József császár udvari zeneszerzőjének, Salierinek a szemszögéből követhetjük nyomon tébolyig menő rivalizálását Mozarttal, a császári udvarnál megjelenő ifjú zsenivel. Salieri, az elismert, ám középszerű tehetség féltékenységében Mozart teljes megsemmisítésére törekszik. [az alkotás rejtelmei]


Június 13. vasárnap

16.00

Az aranyember, magyar, 1962, r, f: Gertler Viktor (Jókai Mór regényéből), o: Forgács Ottó, z: Vincze Ottó, sz: Csorba András (Tímár Mihály), Béres Ilona (Tímea), Szabó Ernő (Ali Csorbadzsi), Krencsey Marianne (Athalie), Greguss Zoltán (Brazovics), Gobbi Hilda (Brazovicsné), Pécsi Ildikó (Noémi), Latinovits Zoltán (Krisztyán Tódor), mb, 118 perc, with English translation

Ali Csorbadzsi, a szultán volt kincstárnoka hajón menekül az uralkodó emberei elől. Öngyilkos lesz, de biztosítani akarja leánya jövőjét. Arra kéri a kapitányt, hogy Tímeát juttassa el a család távoli rokonához. Tímár útközben a Senki szigetén megismeri a szerényen élő Noémit és anyját, akiket Krisztyán Tódor zsarol évek óta. Brazovics magához veszi Tímeát, de szolgaként tartja saját leánya, Athalie mellett. Athalie-nak Kacsuka udvarol. Tímár a hajó rakományában megtalálja Csorbadzsi titkos vagyonát. Brazovics féltékeny Tímárra, és tönkre akarja tenni. Tímár az ügyesebb, csődbe dönti ellenfelét... [EUphory.hu Festival]

18.00

Téma (Tyema), szovjet, 1979, r: Gleb Panfilov, f: Alekszandr Cservinszkij, Gleb Panfilov, o: Leonyid Kalasnyikov, z: Vadim Bibergan, sz: Mihail Uljanov (író), Inna Csurikova (Szasa), Sztanyiszlav Ljubsin (disszidens), Jevgenyij Vesznik (Igor),mf/R, 99 perc

Az önsajnáltató, ám népszerű drámaíró új darabjának megírásához félre vonul a világtól. Így találkozik a tárlatvezető Szasával, akivel megismerkednek, és összebarátkoznak. Szép románc bontakozik ki a két érett ember között...[az alkotás rejtelmei]

20.30

Kabaré (Cabaret), amerikai, 1972, r: Bob Fosse, f: Jay Presson Allen, Hugh Wheeler (Joe Masteroff musicaljéből), o: Geoffrey Unsworth, z: John Kander, sz: Liza Minnelli (Sally), Michael York (Brian), Helmut Griem (Maximilian von Heune), Joel Grey (ceremóniamester), mf/E, 120 perc

A világhíres amerikai táncos-színész-koreográfus Bob Fosse a 60-as évek végén debütált rendezőként, s bár viszonylag kevés filmet készített, de munkái a modern musical határkövei. A Kabaré című Broadway-musical filmre vitelével megújította a műfajt. Nemcsak óriási közönségsiker lett, hanem új stílust is teremtett, a drámai musicalt, ami véget vetett a korábbi, csupán szórakoztatásra szánt musical korszakának. Fosse a varieté-énekesnő és egy angoltanár bonyolult szerelmi történetét történelmi keretbe helyezi. Míg a berlini lakosság az éjszakai lokálban mulat, egyre erősödik a barnaingesek terrorja... [zenés filmek, Garland-család]


Június 14. hétfő

16.00

Egy amerikai Párizsban (An American in Paris), amerikai, 1951, r: Vincent Minelli, f: Alan Jay Lerner, o: Al Gils, John Alton, z: George Gershwin, sz: Gene Kelly (Jerry), Leslie Caron (Lise), Georges Guetary (Henri), Nina Foch (Milo), mf/E, 110 perc

Ez a hat Oscar-díjjal kitüntetett revüfilm emlékezetes csúcsa a műfaj háború utáni történetének és egyben Gene Kelly karrierjének. A Párizsban élő bohém festő, Jerry beleszeret a francia árva lányba, Lise-be, akinek azonban máshoz kellene feleségül mennie, és bár Jerry könnyedén vigasztalódhatna Milóval, a dúsgazdag amerikai nővel, végül mégis mindenki igazi párjára lel. A különböző festők (Renoir, Van Gogh, Utrillo) ihlette táncjelenetek képi világa meggyőzően hitelesít minden érzelmességet. [zenés filmek]

18.00

Charlie Bubbles, angol, 1967, r: Albert Finney, f: Shelagh Delaney, o: Peter Suschitzky, z: Misha Donat, sz: Albert Finney (Charlie Bubbles), Billie Whitelaw (Lottie), Colin Blakely (Smokey Pickles), Liza Minnelli (Eliza), hb/E, 90 perc

Charlie Bubbles, a befutott munkás származású író összeakad ifjúkori barátjával, Smokey-val, s ez feltámasztja benne régi, lázadó szellemét. Mindmáig idegennek érzett hipermodern londoni környezetéből elindul haza meglátogatni az övéit, köztük fiát s elvált feleségét, Lottie-t. Ez a kiruccanás a múltba, melyre elkíséri rajongó fiatal titkárnője, Eliza is (Liza Minnelli első filmszerepében!), kibillenti látszólagos egyensúlyából... [Garland-család]

20.30

Picasso rejtélye (Le mystere Picasso), francia, 1956, r: Henri-Georges Clouzot, f: Pablo Picasso, Henri-Georges Clouzot, o: Claude Renoir, z: Georges Auric, sz: Pablo Picasso (önmaga), Henri-Georges Clouzot (önmaga), Claude Renoir (önmaga), hb/F, 85 perc

A francia kormány 1984-ben nemzeti kinccsé nyilvánította ezt a filmet. A festők személyiségéről, technikájáról, stílusáról befejezett műveik alapján szoktak filmet készíteni. Clouzot és Picasso a filmtörténetben elsőként filmezte le a mű létrejöttének folyamatát. Picasso a kamerával szemben ül egy átlátszó üveglap mögött, s a festmény a néző szeme láttára, a filmidővel azonos időben bontakozik ki. Látjuk, amint a késznek hitt művet mássá alakítja, a vázlatot új vázlattá rajzolja át. A varázslat részeseivé válunk, látjuk a művészi alkotás megszületését. [az alkotás rejtelmei]


Június 15. kedd

16.00

Montparnasse 19, francia, 1958, r: Jacques Becker, f: Max Ophuls, Henri Jeanson, o: Christian Matras, z: Georges Van Parys, sz: Gérard Philipe (Modigliani), Lilli Palmer (Béatrice), Anouk Aimée (Jeanne), Léa Padovani (Rosalie), mf/F, 120 perc

A párizsi művészvilág izgalmas fellegvárában, a macskaköves utcák és ódon házak közti kis kávéházakban elevenedik meg a fiatalon elhunyt, zseniális festő, Amadeo Modigliani élete. Két nagy művésznek, a színész Gérard Philipe-nek és a rendező Jacques Beckernek halála előtti utolsó filmje ez a szenvedélyes mű. [az alkotás rejtelmei]

18.00

Bombasiker (Silent Movie), amerikai, 1976, r: Mel Brooks, f: Rudy DeLuca, Barry Levinson, Ron Clark, Mel Brooks, o: Paul Lohmann, z: John Morris, sz: Mel Brooks (Mel Funn), Marty Feldman (Marty Eggs)), Dom DeLuise (Dom Bell), Sid Caesar (stúdiófőnök), Ron Clark (író), hb/E, 87 perc

A régi híres rendező, Mel Funn a válságba jutott stúdió vezetőjének segítségére siet. Az az ötlete támadt ugyanis, hogy a leghíresebb sztárokat szedi össze egy némafilmje számára. Burt Reynolds, James Caan, Liza Minelli, Ann Bancroft, és Marcel Marceau közül csak a legutóbbi utasítja vissza őt. A stúdióra pályázik azonban a dollárimádó Elnyel és Felfal hitközösség is. Arra számítanak, hogy Vilma Kaplan magába bolondítja és elcsábítja Mel Funnt. A cselvetés azonban hamarosan kiderül... [Garland-család]

20.30

Jézus Krisztus szupersztár (Jesus Christ Superstar), amerikai, 1973, r: Norman Jewison, f: Melvyn Bragg, Norman Jewison, o: Douglas Slocombe, z: Andrew Lloyd Webber, sz: Ted Neeley (Jézus), Carl Anderson (Júdás), Yvonne Elliman (Mária Magdaléna), Barry Dennen (Pilátus), hb/E, 110 perc

Eredeti izraeli helyszíneken "fiatal turistákkal" fantáziaképekben elevenedik meg Jézus története... [zenés filmek]


Június 16. szerda

16.00

Tavasz a Broadway-n (Babes on Broadway), amerikai, 1941, r: Busby Berkeley, f: Fred Finklehoffe, o: Lester White, z: Roger Edens, Ralph Freed, E. Y. Harburg, Burton Lane, Harold Rome, sz: Mickey Rooney (Tommy), Judy Garland (Penny), Ray McDonald (Ray), Richard Quine (Morton), mf/E, 105 perc

Tommy, Ray és Morton esténként egy harmadrendű New York-i mulatóban lépnek fel, de persze a Broadwayről álmodoznak. Egyik este úgy tűnik, rájuk mosolyog a szerencse... [Garland]

18.00

Sodrásban, magyar, 1963, r, f: Gaál István (Karall Luca történetéből), o: Sára Sándor, z: Szöllősy András, Antonio Vivaldi, Girolamo Frescobaldi, sz: Moór Marianna (Böbe), Drahota Andrea (Vadóc), Csikós Sándor (Laci), Harkányi János (Gabi), Kozák András (Luja), mb, 90 perc, with English translation

A "magyar újhullám" nyitófilmje. Diákok vakációznak a Tisza-parton. Önfeledten napoznak, fürdőznek, egyre többen merülnek alá iszapért. Egyiküknek sem tűnik föl, hogy hiányzik valaki. Gabi vízbe fulladt. Barátjuk tragédiája később önvizsgálatra készteti őket...[Euphory.hu Festival]

20.30

Aranyoskám (Tootsie) amerikai, 1982, r: Sydney Pollack, f: Larry Gelbart, Murray Shisgal, Barry Levinson, Elanie May (Don McGuire történetéből), o: Owen Roizman, z: Dave Grusin, sz: Dustin Hoffman (Michael Dorsey/Dorothy Michaels), Jessica Lange (Julie), Teri Garr (Sandy), Sydney Pollack (George), Geena Davis (April), hb/E, 116 perc

A vérbő komédiában a munkanélküli New York-i színész, Michael Dorsey csellel jut szerződéshez. Női szerepet vállal egy televíziós szappanoperában. Hatalmas sikert arat, és az "aranyoskám" becenévvel és Dorothy Michaels álnévvel a sztárok közé emelkedik. Igen ám, de beleszeret kolléganőjébe, s a bonyodalmat még fokozza, hogy a lány apjában meg őiránta ébred vonzalom... [az alkotás rejtelmei]


Június 17. csütörtök

16.00

Örök visszatérés (L'éternel retour), francia, 1943, r: Jean Delannoy, f: Jean Cocteau, o: Roger Hubert, z: Georges Auric, sz: Jean Marais (Patrice), Madeleine Sologne (Nathalie), Jean Murat (Marc), Roland Toutain (Lionel), mf/F, 110 perc

A filmet Cocteau szavai vezetik be: "Nietzschétől vettem a címet. Azt akarom mondani, hogy a legendák, a nagy regények visszatérnek, megismétlődnek, és hőseik nem is sejtik, hogy nagy elődeik sorsát élik újra." Trisztán és Izolda ősi története elevenedik meg modern változatban, Cocteau személyes mitológiájának barokk gazdagságával kiegészítve. A régi téma megőrizte frissességét, ragyogó képek sora követi egymást, s ezernyi szív dobogott az "ideális párért”. Madeleine Sologne és Jean Marais éve volt a film bemutatójának esztendeje.

18.00

Egy romantikus angol nő (The Romantic Englishwoman), angol-francia, 1975, r: Joseph Losey, f: Tom Stoppard, Thomas Wiseman (saját könyvéből), o: Gerry Fisher, z: Richard Hartley, sz: Michael Caine (Lewis), Glenda Jackson (Elizabeth), Helmut Berger (Thomas), mb, 117 perc

Kellemesen mulatságos és szórakoztató háromszögtörténet egy népszerű író férj, egy unatkozó szépasszony feleség és egy kábítószerdíler-selyemfiú szerető között a 70-es évek Európájának jóléti kapitalizmusában. [az alkotás rejtelmei]

20.30

Kitörés, magyar, 1964, r: Reisenbüchler Sándor, Sándor Pál, o: Fazekas Lajos, mb, 13 perc

Egy pestkörnyéki falu fiataljai az unalomból való kitörési kísérletként színjátszó kört szerveznek. [Reisenbüchler-évforduló]

Zsarolás (Blackmail), angol, 1929, r: Alfred Hitchcock, f: Ben W. Lewy, Michael Powell, Alfred Hitchcock (Charles Bennett darabjából), o: Jack Cox, z: Hubert Bath, Henry Stafford, sz: Anny Ondra (Alice), Sara Allgood (Mrs. White), Charles Paton (Mr. White), John Longden (Frank Webber detektív), hb/E, 90 perc

1920, London. Alice White udvarlóját, Frank Webbert, a Scotland Yard detektívjét látszólag sokkal jobban érdekli nyomozói munkája, mint barátnője. Egyik este vacsorázni viszi Alice-t, aki flörtölni kezd a szomszédos asztalnál ülő neves festővel. A férfi felhívja műtermébe, és erőszakoskodni kezd vele. A lány védekezik, és egy kenyérvágó késsel leszúrja. A gyilkossági üggyel Franket bízzák meg, aki rájön arra, mi történt, de nem szól senkinek. Alice próbálja elfelejteni a gyilkosságot, ám lelkiismeret furdalásától nem tud szabadulni. Ekkor lép színre a zsaroló, aki ismeri mindkettőjüket...
A film érdekessége, hogy ez volt az első angol hangosfilm, és mivel 1929-ben még nem minden mozi volt alkalmas hangosfilmek játszására, néma változatban is elkészítették.


Június 18. péntek

16.00

Rembrandt, angol, 1936, r: Alexander Korda, f: June Head, Bíró Lajos (Carl Zuckmayer történetéből), o: Georges Périnal, z: Geoffrey Toye, sz: Charles Laughton (Rembrandt), Gertrude Lawrence (Geertje), Elsa Lanchester (Hendrickije), mf/E, 80 perc

A meg nem alkuvó, s ezért egyre inkább elszigetelődő művész tragédiájában az egyéni fájdalmak összefonódnak a társadalom ütötte sebekkel. 1642-t írunk. Rembrandt sikeres festő, mikor imádott felesége, Saskia váratlanul meghal. A művész nehezen teszi túl magát fájdalmán, és munkaadójával is megromlik a viszonya. Tíz év múlva látjuk viszont: ajtaján végrehajtók kopogtatnak, a csőd szélére jutott, csak házvezetőnője, Geertje tart ki mellette. Mikor azonban Rembrandt újra szerelmes lesz, a féltékeny nő elhagyja. A nehézségekben egyetlen vigasza szerelme, Hendrickje, akit Rembrandt szeretne feleségül venni, ám nem teheti. Törvénytelen kapcsolatuk miatt a lányt erkölcstelenséggel vádolják és kiközösítik. Mikor a dolgok végre jobbra fordulnának, Hendrickje beteg lesz és meghal. Évek telnek el. Rembrandt egészsége megromlott és szegényebb, mint valaha. Egy barátjától kap pénzt ételre, de azt - mint élete folyamán mindig - most is festékre költi. Önarcképén dolgozik. [az alkotás rejtelmei]

18.00

Amikor én még kissrác voltam, magyar, 1969, r: Reisenbüchler Sándor, o: Harsági István, z: Illés zenekar, csak zene, 4 perc

Fotók és rajzos elemek kombinációja asszociál játékosan az Illés zenekar népszerű szerzeményeire.[Reisenbüchler-évforduló]

Ének az esőben (Singin' in the Rain), amerikai, 1952, r: Gene Kelly, Stanley Donen, f: Betty Comden, Adolph Green, o: Harold Rosson, z: Nacio Herb Brown, sz: Gene Kelly (Donald Lockwood), Donald O'Connor (Cosmo Brown), Debbie Reynolds (Kathy Selden), Jean Hagen (Lina Lamont), Millard Mitchell (Simpson), Cyd Charisse (táncosnő), hb/E, 100 perc

Don Lockwood és Lina Lamont a némafilmek imádott szerelmi kettőse. Amikor soron következő filmjüket át kell alakítani musicallé, kiderül, hogy míg Donnak megfelelő a hangja a dalok előadására, Lina azonban képtelen karcos, fülsértő hangjának megváltoztatására. Szinkronizálni kell. Kathy Selden aspiráns színésznő a megmentő... [zenés filmek, a filmarchívum új szerzeményeiből]

20.30

Barbárok ideje, magyar, 1970, r, f: Reisenbüchler Sándor, o: Harsági István, csak zene, 20 perc

A különleges fényeffektusokkal, animációkkal készült film a civilizáció eddigi eredményeivel szembesít egy embertelen, fajüldöző, háborús, barbár világot. [Reisenbüchler-évforduló]

Brancaleone ármádiája (L'armata Brancaleone), olasz-spanyol-francia, 1970, r: Mario Monicelli, f: Age, Scarpelli, Mario Monicelli, o: Carlo Di Palma, z: Carlo Rustichelli, sz: Vittorio Gassman (Brancaleone), Catherine Spaak (Mathilde), Gian Maria Volonte (Théophilas), mf/I, 120 perc

A kosztümös szatírában a küzdelmet, a kalandot naturalista vérfürdővé, a szerelmet perverzióvá, a morált vallási fanatizmussá torzítják az alkotók. A frank birodalom határán egymást öldösik a rablók. Az egyik banda tagjai legutóbbi áldozatuknál egy kutyabőrt találnak csupán, melyről kiderül, hogy tulajdonosa birtokba vehet egy bizonyos várat. A legkevésbé sem bizalomgerjesztő Brancaleone vállalja, hogy eljátssza a lemészárolt lovag szerepét...


Június 19. szombat

16.00

Ecotopia, magyar, 1995, r: Reisenbüchler Sándor, f: Keresztes Dóra, o: Bacsó Zoltán, csak zene, 7 perc

Szürrealisztikus ökológiai vízió egy elidegenedett, kiüresedett civilizáció szorongató légköréről, amelyben egy hajdani, természetbeli, idillikus lét csak álom.

Az idő urai, magyar-francia rajzfilm, 1981, r: Rene Laloux, Hernádi Tibor, f: Rene Laloux, Moebius (Stefan Wul nyomán), o: Bacsó Zoltán, Klausz András, Kovács Mihály,

Lossonczy Árpád, z: Christian Zanesi, Pierre Tardy, Francoise Bourgoin, hangeffektusok: Reisenbüchler, mb, 81 perc

A film főhőse egy kisfiú, akit Piel-nek hívnak, s aki egy végzetes baleset során egyedül marad a titokzatos, félelmetes Perdide bolygón. A korabeli kritikusok fanyalogtak: "a néző egy jól megcsinált rossz filmet lát”. A baj az, hogy "a film figurái lényegében a jó öreg Walt Disney-iskolát követik, némi pop-artos képregény-megoldással fűszerezve. Csakhogy ezzel a módszerrel nem lehet fantasztikus figurát rajzolni!" - dörög a kritika. Dehogynem lehet! Győződjenek meg róla! [Reisenbüchler-évforduló]

18.00

Föld, kenyér nélkül (Tierra sin pan), spanyol, 1932, r, f: Luis Bunuel, o: Eli Lotar, mf/Sp, 28 perc

A korszak egyik meghatározó dokumentumfilmje, amely a maga valóságában vetette fel a legégetőbb társadalmi kérdéseket. Egy spanyolországi falu életéről, elmaradottságáról, bigottságáról, szokásairól és mérhetetlen nyomoráról ad megrázó képeket.

Föld (Zemlja), szovjet-ukrán, 1930 r, f: Alekszandr Dovzsenko, o: Danyiil Gyemuckij, sz: Sztyepan Skurat, Szemjon Szvasenko, Julija Szolnceva, Jelena Makszimova, Ivan Franko, Pjotr Maszoha, hb/R inzert, 89 perc,  A zongoránál: Kecskeméti Gábor

Dovzsenko filmpoémája, az egyetemes filmtörténet klasszikusa a kolhozosítás időszakát dolgozza fel, páratlan szépségű képekben ragadva meg a forradalmi világformálás drámáját. [brüsszeli 12, mannheimi 12] Zongoránál: Kecskeméti Gábor

20.30

Allegro vivace, magyar, 1990, r, f: Reisenbüchler Sándor, o: Bacsó Zoltán, csak zene, 5 perc

Csajkovszkij-zenére készült szürrealista animációs vízió az élet mágikus erejéről. [Reisenbüchler-évforduló]

A rajzoló szerződése (The Draughtsman's Contract), angol, 1982, r, f: Peter Greenaway, o: Curtis Clark, z: Michael Nyman, sz: Anthony Higgins (Neville úr), Janet Suzman (Herbert asszony), Sarah Talman (Anne Louise Lambert), Thomas Noyes (Neil Cunningham), mf/E, 108 perc

1694-ben egy angol nagybirtokos felesége szerződést köt egy rajzolóval, Neville úrral, hogy férje távollétében - meglepetésként - készítsen tizenkét rajzot a kastélyról és környékéről. Neville teljes ellátást kap, s a szerződés külön pontja intézkedik arról, hogy meghatározott időpontokban a ház úrnőjén is kedvét töltheti. Később az úrnő lánya is szerződést köt a rajzolóval, arról, hogy az okmány szerint kedvére használhatja Neville úr testét. Greenaway műve rendkívül érzékeny, vérbeli ironikus parabola. A művész valóságföltáró, a dolgok mélyére figyelő kegyetlenségéről szól, amely előbb-utóbb kivívja az átlagember ellenszenvét. [az alkotás rejtelmei]


Június 20. vasárnap

16.00

A kőszívű ember fiai, magyar, 1965, r: Várkonyi Zoltán, f: Erdődy János (Jókai Mór regényéből), o: Hildebrand István, z: Farkas Ferenc, sz: Sulyok Mária (Baradlayné), Bitskey Tibor (Baradlay Ödön), Mécs Károly (Baradlay Richárd), Tordy Géza (Baradlay Jenő), Major Tamás (Baradlay Kázmér), Szemere Vera (Plankenhorst Antoinette), Béres Ilona (Alphonsine), mb, 176 perc, with English translation

A heroikus-romantikus film a három Baradlay-fiú alakjában szembeállítja a halál árán is győzedelmeskedő igazságot és tisztességet a kifizetődő gyávasággal, kiegyezéssel és karrierizmussal. A császárhű Baradlay Kázmér halála után a fiúk, apjuk végakarata ellenére az erős akaratú, forradalmár lelkületű Baradlayné biztatására 1848 ügye mellé állnak... [Euphory.hu Festival]

19.00

West Side Story, amerikai, 1961, r: Robert Wise, Jerome Robbins, f: Ernest Lehman (Jerome Robbins, Robert Wise darabjából), o: Daniel L. Fapp, z: Leonard Bernstein, sz: Nathalie Wood (Maria), Richard Beymer (Tony), Rita Moreno (Anita), George Chakiris (Bernardo), Ned Glass (Doc), hb/E, 155 perc

A Broadway színpadán évek óta sikerrel játszott musical megfilmesítését követően vált közismertté. A világsiker főleg L. Bernstein azóta klasszikussá lett zenéjének és a kitűnő koreográfiának köszönhető. Ez a New Yorkban játszódó, modern Rómeó és Júlia történet kiváló táncjelenetek és énekszámok során át vezet el a világvárosban számkivetve élő alsóbb rétegek világába: két rivális fiatalkorú banda egy fiú és egy lány tagja között mély szerelem szövődik... [zenés filmek]


Június 21. hétfő

16.00

Goya, vagy a megismerés rögös útja (Goya) keletnémet-szovjet, 1971, r: Konrad Wolf, f: Angel Wagenstein (Lion Feuchtwanger regényéből), o: Werner Bergman, Konsztantyin Rjzhov, z: Kara Karajev, Faradzs Karajev, sz: Donotas Banionis (Goya), Olivera Vuco (Alba hercegnő), Esteve (Fred Düren), Tatjana Lolova (Mária Lujza királynő), mb, 145 perc

A spanyol király udvari festőjeként Goya Lucientes gazdag és tekintélyes úr. Festményei kastélyok és galériák falát ékesítik. Szenvedélyes szerelemmel vonzódik Alba hercegnőhöz, miközben gyűlöli benne a beképzelt arisztokratát. Tiszteli a királyt és az egyházat, élvezi az udvarban betöltött pozícióját, másrészt viszont spanyol hazafi, népének barátja. Végül ez az ellentmondás viszi "a felismerés rögös útjára”. Kételyeit legyőzve a társadalmi igazság oldalára áll, udvari festőből kegyvesztett emigráns lesz. [az alkotás rejtelmei]

19.00

Boldog világvége, magyar, 1999, r: Reisenbüchler Sándor, o: Bacsó Zoltán, csak zene, 8 perc

Abszurd animációs látomás átmeneti civilizációnk zűrzavaráról. [Reisenbüchler-évforduló]

A város hercege (Prince of the City), amerikai, 1981, r: Sidney Lumet, f: Jay Presson Allen, Sidney Lumet (Robert Daley művéből), o: Andrzej Bartkowiak, z: Paul Chihara, sz: Treat Williams (Daniel Ciello), Jerry Orbach (Gus Levy), Richard Forony (Joe Marinaro), hb/E, 167 perc

A kiváló gengszterfilm ezúttal a másik oldalról szól: Ciello annak a különleges rendőrségi egységnek a feje, amelyik elkeseredett küzdelmet folytat az amerikai kábítószer-kereskedelem fellegvárában, New Yorkban tevékenykedő maffia ellen. E szélmalomharc közben Ciello keze sem marad tiszta, egy napon azonban elhatározza: az igazi nagyhalak ellen fordul. Csakhogy munkája során az egyre inkább összegabalyodott szálak hálójába kerül... "Operatőrileg ez volt a legérdekesebb filmem. A témát alapul véve (semmi sem az, aminek látszik) eldöntöttem: nem fogunk normál objektíveket használni. Semmi sem látszik majd olyannak, mint amilyennek az emberi szem látja... (Sidney Lumet) [Lumet-évforduló]


Június 22. kedd

16.00

Ziegfeld Girl, amerikai, 1941, r: Robert Z. Leonard, f: Marguerite Roberts, Sonya Levien, o: Ray June, z: Herbert Stothart, sz: James Stewart (Gil), Judy Garland (Susan), Hedy Lamarr (Sandra), Lana Turner (Sheila), mf/E, 105 perc

Ziegfeld, New York-i revükirály három felfedezettjének sorsát mutatja be a film. Sheila lifteslány volt egy áruházban, később a luxustól elvakulva egy gazdag férfi szeretője lesz. Susan eddig imádott apjával lépett fel, akitől elválasztja az új szerződés. Sandra férjét, a sikertelen hegedűművészt támogatja, aki azonban nem tudja megbocsátani neki sikerességét... [zenés filmek]

18.00

Isten veled kis sziget! magyar, 1987, r: Reisenbüchler Sándor, o: Bacsó Zoltán, csak zene, 14 perc

A magyar népművészet és az orientális díszítőművészet ihlette film az élet pusztulását jövendölve serkent gondolkozásra. [Reisenbüchler-évforduló]

Piroszmani, szovjet-grúz, 1972, r: Georgij Sengelaja, f: Erlom Ahvlediani, Georgij Sengelaja, o: Konstantin Aprjatin, z: Vahtang Kuhianidze, sz: Avtandil Varazi (Piroszmani), mf/R, 85 perc

Az iskolázatlan grúz vándorfestő, Niko Piroszmanisvili (1862-1918) élete elevenedik meg a vásznon. Piroszmani rendkívül egyéni, naiv művészete olyan sajátos, mélyről jövő, ősi látásmódból fakadt, mely csak a természettel szorosan együtt élő ember sajátja. Alakját sokszínű legenda övezi. [az alkotás rejtelmei]

20.00

Zöld intelmek minden napra, magyar, 1992, r: Reisenbüchler Sándor, o: Lossonczy Árpád, Bacsó Zoltán, csak zene, 5 perc

Minden nap lényegére egy-egy, a természetből kiragadott képsor figyelmeztet... [Reisenbüchler-évforduló]

Szeretetáradat (Love Streams), amerikai, 1984, r: John Cassavetes, f: John Cassavetes, Ted Alan, o: Al Ruban, z: Bo Harwood, sz: Gena Rowlands (Sarah), John Cassavetes (Robert), Diahne Abbot (Susan), Seymour Cassel (Jack), mf/E 138 perc

A sikeres író, Robert egyedülálló nőkről és házassági problémáikról írja regényeit. De neki magának is hiányzik a család. Futó szerelmi kalandokba bonyolódik. Egyre inkább az alkoholban keresi a vigaszt. Húga, Sarah a válása után súlyos válságot él át, és testvérénél keres lelki támaszt. A két, bizonytalan lelkiállapotú ember megpróbál egymásnak segíteni, de ez nem igazán sikerül... John Cassavetes, aki színésznek, rendezőnek egyaránt kiemelkedő volt, első ízben játszott együtt főszerepet a feleségével, Gena Rowlandsszal.


Június 23. szerda

16.00

Pillantás a hídról (Vu du pont), francia-olasz, 1962, r: Sidney Lumet, f: Norman Rosten (Arthur Miller színdarabjából), o: Michel Kelber, z: Maurice Leroux, sz: Raf Vallone (Eddie Carbone), Maureen Stapleton (Beatrice), Carol Lawrence (Catherine), Jean Sorel, mb, 110 perc

A neves amerikai drámaíró, Arthur Miller ezzel a darabjával válaszolt Elia Kazannak, aki - sokak szerint - az árulás apológiáját alkotta meg a Rakparton című nagysikerű filmjében. A New York dokkmunkásai között játszódó lélektani-társadalmi dráma főhőse, Eddie szerelemféltésből jelenti fel feleségének illegálisan Amerikában dolgozó két unokatestvérét a bevándorlási hivatalban. Egyikük ugyanis beleszeretett Eddie unokahúgába, Catherine-be, akiért titokban Eddie is rajong... [Lumet-évforduló]

18.00

Pánik, magyar, 1978, r, f: Reisenbüchler Sándor (Karel Čapek regényéből), o: Henrik Irén, csak zene, 10 perc

A Harc a szalamandrákkal című regény alapötletét felhasználó film az ember etikai érettségét vizsgálja a civilizált világ eszközeinek felhasználásában. [Reisenbüchler-évforduló]

Szegénylegények, magyar, 1965, r: Jancsó Miklós, f: Hernádi Gyula, Jancsó Miklós, o: Somló Tamás, sz: Görbe János (Gajdor), Molnár Tibor (Kabai), Latinovits Zoltán (Veszelka, Kakastollas I.), Madaras József (magyardolmányos), mb, 95 perc, with English translation

A Rózsa Sándor betyárjainak kézre kerítését felelevenítő film a hosszú beállításokon belüli ellenpontozó gépmozgások, a puritán balladai koreográfia eszközeivel képileg ragadja meg a mindenkori hatalom működésének technikáját. 1869-ben gróf Ráday Gedeont kormánybiztossá nevezik ki. Feladata, hogy megteremtse a vagyonbiztonságot, és befogja a negyvennyolcas betyárokat. Ráday nem válogat az eszközökben. Az alföldi " Sáncba" (várbörtönbe) gyűjtik be a szegénylegényeket, akiket kegyetlen lélektani módszerekkel igyekeznek társaik elárulására bírni. [EUphory.hu Festival]

20.30

A fény pillanata, magyar, 2002, r: Reisenbüchler Sándor, o: Bacsó Zoltán, magyar inzert, 17 perc

A fantáziafilm az elpusztított föld újjászületését a negyedik dimenzió meseszerű világába helyezi. [Reisenbüchler-évforduló]

Leány gyöngy fülbevalóval (Girl with a Pearl Earring), angol-luxemburgi, 2003, r: Peter Webber, f: Olivia Hetreed (Tracy Chevalier regényéből), o: Eduardo Serra, z: Alexandre Desplat, sz: Colin Firth (Johannes Vermeer), Scarlett Johansson (Griet), Tom Wilkinson (Van Ruijven), Judy Parfitt (Maria Thins), Essie Davis (Catharina), mf/E, 95 perc

1665, Hollandia. Griet, az írástudatlan falusi lány apja balesete után a szülői házat odahagyva kénytelen munkát vállalni, hogy eltartsa családját. Johannes Vermeer, a festő otthonában lesz cseléd. A tizenhét éves lány szépsége és érzékenysége megigézi a hallgatag, világtól elvonuló, csak a művészetének élő festőt. Féltékeny felesége, Catharina nehezen viseli, hogy férje egyre több időt tölt a lány társaságában... [az alkotás rejtelmei]


Június 24. csütörtök

16.00

Casablanca, amerikai, 1942, r: Michael Curtiz, f: Julius J. és Philip G. Epstein, Howard Koch (Murray Burnett, Joan Alison darabjából), o: Arthur Edeson, z: Max Steiner, sz: Ingrid Bergman (Ilsa), Humphrey Bogart (Rick), Conrad Veidt (Strasser tábornok), Peter Lorre (Guillermo), mf/E, 92 perc

A részleteiben csupa banalitás, de egészében magával ragadó történet a második világháború idején játszódik a Vichy-kormány Franciaországához tartozó Casablancában, a szélhámosok, szerencsejátékosok, üzletemberek és amerikai vízumra váró menekültek egzotikus találkozóhelyén. Itt bontakozik ki két ember szerelme, de az is kiderül, hogy van valami, ami még a szerelemnél is fontosabb: az emberi tartás, a hősiesség és a küzdelem. [Peter Lorre-évforduló]

18.00

Az 1812-es év, magyar, 1972, r, f: Reisenbüchler Sándor, o: Henrik Irén, csak zene, 20 perc

Animációs fantáziajáték a Napóleon 1812-es hadjáratára készült Csajkovszkij-zenére. [Reisenbüchler-évforduló]

A tűzön nincs átkelés (V ognye broda nyet), szovjet-orosz, 1968, r: Gleb Panfliov, f: Jevgenyij Gabrilovics, Gleb Panfilov, o: D. Dolinyin, z: V. Bibergan, sz: Inna Csurikova (Tánya Tyotkina), Alekszej Szolinyicin (Jevsztrukov komisszár), Maja Bulgakova (Marija), Mihail Kononov (Aljosa), Mihail Gluzszkij (Fokics parancsnok), mb, 90 perc

A fiatal Panfilov diplomafilmje nagy feltűnést keltett. 1969-ben elnyerte a locarnói fesztivál nagydíját és a legjobb női alakítás díját, egy polgárháborús kórházvonat lakóinak mindennapi életét mutatja be egy festői őstehetséggel megáldott szanitéclány, Tánya sorsán keresztül, "akinél csúnyább, elesettebb női hőssel filmen még nem nagyon lehetett találkozni. (Giulietta Masina játszott valami hasonlót az Országútonban.) Senki nem veszi nőszámba - legnagyobb bánatára -, mindenki butának tartja - nem egészen jogtalanul -, s ez az ijesztő pszichológiai képlet a szemünk láttára változik át varázslatosan vonzó emberi lénnyé... Éppen attól nagyszerű ez a film, hogy az emberi szépség születését ábrázolja a legsivárabb körülmények között." (Bernáth László) [az alkotás rejtelmei]

20.30

Egy portré századunkból, magyar, 1965, r, f: Reisenbüchler Sándor, o: Klausz Alfréd, z: Pethő Zsolt, mb, 8 perc

Egy érzékeny, 20. századi ember emlékei a gyerekkortól a felnőttkorig, az arc változásain keresztül. Kísérleti jellegű film. [Reisenbüchler-évforduló]

Elveszett jelentés (Lost in Translation), amerikai-japán, 2003, r, f: Sofia Coppola, o: Lance Acord, z: William Storkson, sz: Bill Murray (Bob Harris), Scarlett Johansson (Charlotte), Giovanni Ribisi (John), Akiko Takeshita (Ms. Kawasaki), mf/E, 102 perc

"Ennyire finom megfigyelésekből építkező, visszafogott eszközökkel dolgozó, "csendesen" mély amerikai filmet még nem láttam. (...) Az unalomról kapunk megdöbbentően modern képet. Egy letűnőben lévő amerikai sztár Tokióba érkezik reklámfilmforgatásra. A város lenyűgöző, mindenki kedves hozzá, mégsem tud mit kezdeni magával. Unatkozik. Nem alszik, végzi a dolgát, nem kerüli a társaságokat, kipróbálja a szórakozási lehetőségeket, lejár a szálloda uszodájába, esténként megiszik valamit a bárban. Kapcsolatba kerül egy fiatal lánnyal, aki fotós férjét kísérte el egy tokiói munkára. Az unalom állapota hozza össze őket. Észreveszik egymás tekintetében. Beszélgetnek, világon kívüliségükben "felelőtlenül" szabad kijelentéseket tesznek életükről. Hogyan lehetne még vagy végre komolyan venni? Ha elhiszik, hogy szeretik egymást? Mert az biztos, hogy jól érzik magukat együtt." (Forgács Iván)


Június 25. péntek

16.00

A diadalív árnyékában (Arch of Triumph), amerikai, 1948, r: Lewis Milestone, f: Harry Brown, Lewis Milestone (E. M. Remarque regényéből), o: Russell Metty, z: Louis Gruenberg, sz: Ingrid Bergman (Joan Madou), Charles Boyer (Dr. Ravic), Charles Laughton (Kaake), mf/E, 115 perc

Még béke van, ám a háború árnyéka már ott lebeg Európa felett. Párizsban gyülekeznek a menekültek. Közöttük van doktor Ravic, német emigráns. Az ő sorsát követve tárul elénk a korabeli párizsi élet: szerelem és halál; becsület és csalás; tobzódás és a legszörnyűségesebb nyomor.

18.00

Átkelés Marseille-be (Passage to Marseille), amerikai, 1944, r: Michael Curtiz, f: Casey Robinson, Jack Moffitt (Charles Nordhoff és James Norman Hall regényéből), o: James Wong Howe, z: Max Steiner, sz: Humphrey Bogart (Matrac), Michele Morgan (Paula), Claude Rains (Freycinet kapitány), Philip Dorn (Renault), hb/E,

A II. világháború idején, Kuba partjainál a hajó egy mentőcsónak félholtra éhezett, kimerült utasait veszi fedélzetére. Azt állítják, hogy az Orinoco vidékéről indultak, Venezuelából, ahol aranyásással próbálkoztak, s most a háború hírére indultak haza Franciaországba. Később kiderül, valójában büntetőtelepről szöktek meg, ahol dzsungelút építésén dolgoztatták őket. Különböző köztörvényes bűnökért kerültek oda, de volt, aki politikai okból, mint például Matrac. Az ő szomorú története a megszállás előtt kezdődött. Mint egy kis kiadóvállalat tulajdonosa, újságjában bírálta a müncheni egyezményt. A csőcselék összetörte nyomdáját, feldúlta a szerkesztőséget, és megölte egyetlen alkalmazottját, a nyomdászt. Ezt a gyilkosságot varrták a nyakába, és 15 évi dél-amerikai kényszermunkára ítélték. A szökés tervét társaival dolgozta ki és hajtotta végre... [Peter Lorre-évforduló]

20.30

A nap és a hold elrablása, magyar, 1968, r, f: Reisenbüchler Sándor, o: Harsági István, csak zene, 20 perc

A háború borzalmai és az emberi gonoszság eltüntetik a napot és a holdat, de a közös akarat kiszabadítja a fényt a sötétség hatalmából. Juhász Ferenc költeménye alapján készült film. [Reisenbüchler-évforduló]

Tizenkét dühös ember (Twelve Angry Men), amerikai, 1956, r: Sidney Lumet, f: Reginald Rose, o: Boris Kaufman, z: Kenyon Hopkins, sz: Henry Fonda (8. esküdt), Lee J. Cobb (3. esküdt), Martin Balsam (1. esküdt), hb/E, 100 perc

A tizenkét esküdtnek látszólag sima gyilkossági ügyben kell ítéletet hoznia. A vádlott bűnösségét annyi egybevágó tény bizonyítja, hogy az egyik esküdtben felmerül a gyanú: a dolog túlságosan is egyszerű, és nem ártana alaposabban megbeszélni a tárgyalóteremben hallottakat. Kezdetben tizenegyen vannak egy ellen, ám a helyzet fokozatosan változni kezd... [Lumet-évforduló]


Június 26. szombat

16.00

Hálózat (Network), amerikai, 1976, r: Sidney Lumet, f: Paddy Chayefsky, o: Owen Roizman, z: Elliot Lawrence, sz: Faye Dunaway (Diana Christenson), Peter Finch (Howard Beale), Robert Duvall (Frank Hackett), hb/E, 120 perc

A történet egy személyes tragédiával indul: a televízió hőskora óta közismert bemondót felfüggesztik állásából, mert tetszési indexe hónapok óta nagyon alacsony. Ekkor a sértett Beale bejelenti: két hét múlva a kamerák előtt lesz öngyilkos. Ezután a film már sajtóetikáról, a televízió sztárcsináló mechanizmusáról és olyan emberekről szól, akik a "cool medium" virtuális valóságában léteznek csupán. Alapfilm arról, hogy közel két évtized elteltével miként veri el a port Hollywood korábbi nagy ellenfelén, a televízión. [Lumet-évforduló]

[csak tagsági kártyával látogatható előadás]

18.30

M - Egy város keresi a gyilkost (M - Eine Stadt sucht einen Mörder), német, 1931, r: Fritz Lang, f: Thea von Harbou, Fritz Lang, Paul Falkenberg, Adolf Jung, Karl Vosch, o: Fritz Arno Wagner, z: Adolf Jansen, sz: Peter Lorre (Franz), Otto Wernicke (Lohmann felügyelő), Gustav Grüdgens (Schraenker), Theo Lingen (Bauernfaenger), mf/G, 110 perc

A 20-as évek Németországában egy pszichopata sorozatgyilkosról szól Lang filmtörténeti klasszikussá lett társadalomkritikus krimije. A düsseldorfi rémről mintázott gyerekgyilkos Franz Beckert nemcsak a rendőrség, hanem a "jó hírét" féltő alvilág is üldözi, és végül - az igazságszolgáltatás keserű paródiájaként - az utóbbi képviselői fogják el és ítélkeznek felette. A kor egész tömeglélektani freskója tárul elénk azóta is idézett, lenyűgöző képi és hangmegoldásokkal. [Peter Lorre-évforduló]

20.30

Chicago, amerikai-kanadai, 2002, r: Rob Marshall, f: Bill Condon (Maurine Dallas Watkins színdarabjából és Bob Fosse Fred Ebb musicaljéből), o: Dion Beebe, James Chressanthis, z: Fred Ebb, Danny Elfman, John Kander, David Krane, sz: Renée Zellweger (Roxie), Catherine Zeta-Jones (Velma), Richard Gere (Billy), Queen Latifah ("Mama" Morton), mf/E, 113 perc

Chicago, 1929. Gyilkosság. Szenvedély. Hírnév. Szex. És jazz, mindhalálig. A Szeles Város megannyi kalanddal és lehetőséggel kecsegtet. Ez a csábítás elkápráztatja Roxie Hartot, a látszólag ártatlan színésznőt, aki arról álmodozik, hogy az ének és a tánc kimenti őt élete egyhangúságából. Roxie egyetlen vágya, hogy Velma Kelly varietéművésznő dicső nyomdokaiba léphessen. Vágya kicsit másképp teljesül, amikor néhány nagyon elhibázott lépés folytán a sztár és a sztárjelölt is börtönbe kerül gyilkosság vádjával. A Matron Morton börtön felügyelete alatt Roxie találkozik Billy Flynn-nel, a legendás ügyvéddel, aki elvállalja Roxie ügyét, egy nem szerény összegért. Roxie berobban a csúcsra, mentorának nagy bosszúságára. Ám az agyafúrt Miss Kelly is tartogat néhány meglepetést a második felvonásra... [zenés filmek]


Június 27. vasárnap

16.00

Arzén és levendula (Arsenic and Old Lace), amerikai, 1944, r: Frank Capra, f: Julius J. Epstein, Philip G. Epstein (Joseph Kesselring színdarabjából), o: Sol Polito, z: Max Steiner,  sz: Cary Grant (Mortimer Brewster), Priscilla Lane (Elaine), Jean Adair (Marthe Brewster), Josephine Hull (Abby Brewster), Peter Lorre (Dr. Einstein), hb/E, 110 perc

A fekete humorú bűnügyi vígjátékban a neves drámaíró és megrögzött agglegény miközben titkolni próbálja nősülése tényét a szenzációéhes sajtó előtt, falazni kénytelen a kisvárosban köztiszteletnek örvendő, bűbájos nénikéinek, akik éppen sokadik áldozatuk hulláját próbálják eltüntetni. S ez még csak a kezdet! [Peter Lorre-évforduló]

18.00

Békéltető expedíció a Mars bolygóra, magyar, 1983, r, f: Reisenbüchler Sándor, o: Bacsó Zoltán, magyar inzert, 20 perc

Verne Gyula romantikus regényhősei 2895-ben rakétán indulnak útnak, hogy pacifikálják a háborús Mars bolygót. [Reisenbüchler-évforduló]

A tizedes meg a többiek, magyar, 1965, r: Keleti Márton, f: Dobozy Imre, Szász Péter, o: Pásztor István, z: Sárközi István, sz: Sinkovits Imre (tizedes), Darvas Iván (Eduard), Major Tamás (Albert), Márkus László (Obersturmführer), mb, 111 perc, with English translation

Szállóigék (pl. "Az oroszok már a spájzban vannak!”) és legendás figurák tették örökérvényűvé a nagy közönségsikert aratott vígjátékot. A II. világháború utolsó napjaiban Molnár tizedes a zászlóalj gránátokba rejtett zsoldjával menekül. Egy kastélyban húzza meg magát. Itt fut össze néhány hozzá hasonlóan szökevény magyar katonával. A németeket éppúgy megpróbálják elkerülni, mint a szovjeteket... [EUphory.hu Festival]

20.30

Moulin Rouge, amerikai, 2001, r: Baz Luhrmann, f: Craig Pearce, Baz Luhrmann, o: Donald M.McAlpine, z: Marius De Vries, Chris Elliott, Steve Sharples, sz: Nicole Kidman (Satine), Ewan McGregor (Christian), John Leguizamo (Toulouse Lautrec), Jim Broadbent (Harold), mf/E, 127 perc

Párizs, 1899. A Montmartre-ra érkezett szegény költő beleszeret a mulató tündöklő sztárjába, Satine-ba. A lány azonban nemcsak táncos, de kurtizán is. A mulató tulajdonosa épp a nagy üzlet megkötésére készül. A herceg pénzt invesztál a műintézménybe, ha cserébe elnyeri Satine kegyeit. A bonyodalmat az okozza, hogy a lány a költőt gondolja a hercegnek, s már-már odaadja magát, miközben megjelenik az igazi herceg. Satine-nak választania kell a költő iránti éledező szerelme és a mulató érdekei, valamint saját karrierje között. Ráadásul halálos beteg. [zenés filmek]


Június 28. hétfő

16.00

Intermezzo,  amerikai, 1939, r: Gregory Ratoff, f: George O'Neil (Gösta Stevens és Gustav Molander 1936-os forgatókönyvéből), o: Gregg Toland, z: Lou Forbes, sz: Ingrid Bergman (Anita), Leslie Howard (Holger), Edna Best (Margit), mf/E, 65 perc

Ebben a maga nemében tökéletes és nagysikerű szerelmi melodrámában egy befutott nős hegedűművész beleszeret védencébe, a zongorakísérő-nőbe.

17.30

Gépmadár-avatás 2895. New York Cityben, magyar, 1981, r, f: Reisenbüchler Sándor, o: Henrik Irén, magyar inzertek, 5 perc

A jövő évezred (2000) egyik nagy légi-technikai eseményét ironizálja a film, Jules Verne múlt századi képzelete alapján. [Reisenbüchler-évforduló]

Ember a felvevőgéppel (Cselovek sz kinoapparatom), szovjet dokumentumfilm, 1929, r, f: Dziga Vertov, o: Mihail Kaufman, 70 perc

Vertov avantgárd törekvéseinek eme örökérvényű darabjában mesterien ültette át a gyakorlatba a "filmszemről" szóló elméletét. A film hőse valójában nem az ember, hanem maga a felvevőgép. A néző ott ül az operatőr mellett, amikor autójával átsuhan a városon, felkapaszkodik vele a kéményekre, és lóg a robogó vonat oldalán. A jeleneteket a laboratóriumi munka és a vágás képsorai szakítják meg. A nézők átélhetik magának a filmnek a születését. A filmet Vertov "vizuális szimfónia”-ként képzelte el, amelyben rendkívül fontos a tiszta filmszerűség.

19.00

Hegedűs a háztetőn (Fiddler on the Roof), amerikai, 1971, r: Norman Jewison, f: Joseph Stein (Sholom Aleichem regényéből), o: Oswald Morris, z: Jerry Bock, sz: Topol (Tevye), Norma Crane (Golde, a felesége), Leonard Frey (Motel), Molly Picon (Yente), Paul Mann (Lazar), Rosalind Harris (Tzeitel), hb/E, 181 perc

Anatevka faluban Tevye, a tejesember sors- és hittársaival együtt a zsidó hagyományok őrzője. Feleségével arról ábrándoznak, hogy három lányukat jól férjhez adják. Ám az egyiknek csak egy szegény szabó jut, a második választottja tanult ember ugyan, de forradalmár. A tejesember legnagyobb bánata azonban a harmadik lány, Chava szerelme: ő egy, a közösségükön kívül álló, keresztény fiút szeret meg. Aztán a falucska lakosságának felső parancsra fel kell kerekednie. [zenés filmek]


Június 29. kedd

16.00

A máltai sólyom (The Maltese Falcon), amerikai, 1941, r, f: John Huston (Dashiell Hammett regényéből), o: Arthur Edeson, z: Adolp Deutsch, sz: Humphrey Bogart (Sam Spade), Mary Astor (Brigid), Peter Lorre (Cairo), mf/E, 95 perc

A San Franciscó-i magándetektívet egy fiatal nő azzal bízza meg, hogy keresse meg elcsábított húgát. Másnap az állítólagos csábítót és Spade társát meggyilkolják, s az örök outsider magánnyomozó belezuhan egy szövevényes műkincsrablási históriába... Huston kirobbanó sikerű első rendezése, amely sztárrá emelte Bogartot, és iskolát teremtett a krimi műfajában. [Peter Lorre-évforduló]

18.00

Frida (Frida), amerikai-kanadai-mexikói, 2002, r: Julie Taymor, f: Clancy Sigal, Diane Lake, Gregory Nava, Anna Thomas (Hayden Herrera könyvéből), o: Rodrigo Prieto, z: Elliot Goldenthal, sz: Salma Hayek (Frida), Alfred Molina (Diego Rivera), Valeria Golino (Lupe Marin), Mía Maestro (Cristina Kahlo), Roger Rees (Guillermo Kahlo), mf/E, 123 perc

1925 szeptemberében egy szörnyű buszbaleset örökre megváltoztatja Frida Kahlo életét. A szilánkosra zúzódott testre a fájdalmas gyógyulás és a drága terápiák hónapjai várnak. Ám szenvedésének java a helyzetével járó elszigeteltségből és magányból fakad. Így érzéseit a festményeibe önti. Szülei - szűkös anyagi helyzetük ellenére - támogatják ágyhoz kötött lányuk új szenvedélyét, és egy speciálisan kialakított festőállványt is szereznek neki. Amikor Frida újból tud beszélni, felkeresi az elismert Diego Riverát, hogy szakmai véleményét kérje. Diegót nemcsak Frida lenyűgöző képei ragadják meg, hanem az ifjú művésznő kitartása, bája és szépsége is. Ez a találkozás mindkettejük életének meghatározó pillanatává válik. [az on-line Filmkultúra filmklubja, az alkotás rejtelmei]

20.30

Gran Casino (Gran Casino - en el viejo Tampico), mexikói, 1946, r: Luis Bunuel, f: Mauricio Magdaleno, Edmund Baeg, Luis Bunuel (Michel Weber regényéből), o: Jack Draper, z: Manuel Esperón, Francisco Alonso stb., sz: Libertad Lamarque (Mercedes), Jorge Negrete (Gererdo Ramírez), Mercedes Barba (Camelia), Agustín Isunza (Heriberto), hb/Sp, 85 perc

"Ami az első mexikói filmemet, a Gran Casinót illeti, Oscar Dancingers két, nagy, latin-amerikai sztárt szerződtetett, Jorge Negretét, ezt a végtelenül népszerű énekest (...) meg Libertad Lamarque argentin énekesnőt. (...) Én Madrid óta - vagyis úgy tizenöt éve - nem álltam kamera mögött. (...) A történet melodramatikus. Libertad megérkezik Argentínából, és keresi a bátyja gyilkosát. Először Negrétére gyanakszik, de aztán a két főhős kimagyarázkodik, és persze egymásba szeret. Engem minden konvencionális szerelmi jelenet mérhetetlenül bosszant, ezt is megpróbáltam valahogy elrontani. Azt mondtam Negrétének, hogy vegyen fel egy kis botot a jelenet közben, és gépiesen mártogassa bele az olajos sárba. Aztán felvettem egy nagy közelit a kezéről, ahogy a sarat kotorássza a botocskával. A vásznon persze másra gondol az ember, nem botocskára." (Bunuel) [zenés filmek]


Június 30. szerda

16.00

Bűn és bűnhődés (Crime and Punishment), amerikai, 1935, r: Josef Von Sternberg, f: S. K. Lauren, Joseph Anthony (Dosztojevszkij regényéből), o: Lucien Ballard, z: Arthur Honegger, sz: Peter Lorre (Raszkolnyikov), Edward Arnold (Porfirij), Marian Marsh (Szonya), mf/E, 90 perc

Ugyanabban az esztendőben az óceán mindkét partján - Franciaországban és Amerikában is - feldolgozták Fjodor Dosztojevszkij mindmáig leghíresebb regényét a Szentpétervárott nyomorgó, és vidéken élő anyja és nővére kiszolgáltatottsága miatt aggódó diákról, aki elvi megfontolásból válik gyilkossá. A kék angyal sztárrendezőjének ebben a szép képi megoldásokkal teli, korrekt regényadaptációjában Raszkolnyikov lélektanilag igen árnyalt, nehéz szerepében a magyar származású Peter Lorre remekel, aki az M - egy város keresi a gyilkost pszichopata gyilkosaként lett világhíres, és Hitler elöl menekülve 1935-ben érkezett Hollywoodba. [Peter Lorre-évforduló]

18.00

Holdmese,  magyar, 1975, r, f: Reisenbüchler Sándor, o: Henrik Irén, csak zene, 20 perc

A tudományos-fantasztikus film utópisztikus látomás egy holdűrhajó útjáról, amely földünk életét is befolyásolja. [Reisenbüchler-évforduló]

Tízezer nap, magyar, 1965, r: Kósa Ferenc, f: Gyöngyössy Imre, Csoóri Sándor, Kósa Ferenc, o: Sára Sándor, sz: Molnár Tibor (Széles István), Bürös Gyöngyi (Juli), Kozák András (ifj. Széles), Koltai János (Bánó Fülöp), mb, 110 perc, with English translation

A kihagyásos, balladai hangvételű film a Széles család sorsán keresztül egy alföldi falu három évtizedét foglalja össze, Széles István és Bánó Fülöp sokat próbált barátságával a középpontban. A történteket Széles fia summázza, személyében az új nemzedék próbál felülemelkedni a megosztottságon és a keserves múltbéli tapasztalatokon. A kubikus Széles és a cselédlány Juli gyermekének keresztapja Bánó volt. Széles megfogadta, hogy megfojtja gyermekét, ha az nem viszi többre, mint ő. Amikor Bánó megszervezte a kubikusok sztrájkját, Széles nem csatlakozott hozzájuk. Mindannyian szegénységben élték túl a világháborút. A földosztást a kommunista Bánó vezette a faluban, miként néhány évvel később a begyűjtést is. Barátja azonban ragaszkodott a földhöz, a tulajdonhoz... [EUphory.hu Festival]

20.30

Szombat esti láz (Saturday Night Fever), amerikai, 1977, r: John Badham, f: Norman Wexler, o: Ralf D. Bode, z: Robin Gibb, David Shire, sz: John Travolta (Tony), Karen Lynn Gorney (Stephanie), Barry Miller (Bobby C.), hb/E, 118 perc

A diszkófilmek csimborasszója! John Travolta érzéki és intelligens alakítást nyújt a nyugtalan Tony Manero szerepében, aki nappal eladó egy brooklyni festékboltban, éjszaka pedig a táncparkett vitathatatlan királya. Tony minden szombaton felveszi széles gallérú ingét, trapéznadrágját, telitalpas cipőjét, és elindul az egyetlen helyre, ahol istennek tekintik, nem csupán valami ifjú suhancnak. [zenés filmek]