(az előadások tagságival látogathatók)
|
Bergman,
Orosz filmek, orosz témák,
12A Stúdió,
Jean-Marc Barr,
Ember Judit
|
Bergman
Január 1, csütörtök, 20.30
Suttogások, sikolyok, (Viskningar och
rop), svéd, 1972, r, f: Ingmar Bergman, o: Sven Nykvist, z: Frédéric Chopin,
Johann Sebastian Bach, sz: Ingrid Thulin (Karin), Harriet Andersson (Agnes),
Liv Ullmann (Maria), Kari Sylvan (Anna), Erland Josephson (orvos), mf/svéd
hang, 95 perc
"Az Érintés bemutatója után Ingmar ezt
mondta nekem négyszemközt: ‘Ez nem volt valami jó film, de a következő egészen
más lesz.’ ‘Mikor kapom meg a forgatókönyvet? – kérdeztem. ‘Még nem tudom,
egyelőre csak egy ötletem van... Évek óta látok magam előtt egy tágas szobát,
hajnali négy óra van, kicsit beszűrődik a pirkadat fénye. A falak
bordós-pirosak, és három asszony ül a szobában. Az egyik a tűzzel
foglalatoskodik, a másik köt, a harmadik könyvet olvas.’ ‘Igen – mondtam, de mi
történik ezután?’ Nincs tovább – válaszolt Ingmar –, gondolod, hogy képes
vagyok filmet írni erről az egy képről? Azt válaszoltam, hogy bárki nem tudna
erről filmet készíteni, de te biztosan tudsz." Sven Nykvist operatőr így
emlékezett egy 1988-as interjúban Bergman egyik legjelentősebb filmjének
keletkezésére.
Január 2, péntek, 18.00
Nyári közjáték, (Sommarlek), svéd,
1951, r, f: Ingmar Bergman, o: Gunnar Fischer, z: Leo Delibes, Frédéric Chopin,
Pjotr Csajkovszkij, Erik Nordgren, Bengt Wallerström, sz: Maj-Britt Nilsson
(Marie), Birger Malmsten (Henrik), Alf Kjellin (David Nyström), Mimi Pollak
(nagynéni), hb/svéd hang, 100 perc
1950 és 1952 között Bergman három filmet
is forgatott a stockholmiak nyári üdülőparadicsomában, a város környékét övező
tavak szigetvilágában. A Nyári közjáték, az azt követő Egy nyár Mónikávalhoz
hasonlóan, a nyári tóparton kibontakozó és beteljesedő, majd az ősz
beköszöntével kihunyó első nagy szerelemről szól. A Nyári közjáték főhőse
Marie, a harmincéves balett-táncosnő, aki visszaidézi tizenhárom évvel korábbi
emlékeit, amikor a gimnazista Henrikkel egymásba szerettek. Mariet a újra
átélt, tragikus végű élmények segítik abban, hogy végre felnőtté váljon, és
hivatásában – a táncban – találja meg a boldogságot.
Január
3, szombat, 18.00
Farkasok órája (Vargtimmen), svéd, 1967,
r, f: Ingmar Bergman, o: Sven Nykvist, z: Lars Johan Werle, sz: Max von Sydow
(Johan Borg), Liv Ullmann (Alma Borg), Erland Josephson (von Merkens báró),
Gertrud Fridh (Corinne, a felesége) Gudrun Brost (a báró anyja), hb/svéd hang,
95 perc
"A farkasok órája az éjszaka és a pirkadat
közé esik, ebben az órában halnak meg a legtöbben, ekkor a legmélyebb az álom,
a legvalószerűbb a lidércnyomás. Az álmatlan embert ekkor nyomasztja a
legsúlyosabb szorongás, ekkor a leghatalmasabbak a kísértetek és a démonok. És
a farkasok órája az az időszak is, amikor a legtöbb gyerek jön a világra."
Ezzel a mottóval kezdődik a film, melynek festőművész főhőse egy szigeten tölti
vakációját feleségével, ahol furcsa kalandokba keveredik. Megismerkedik a
szomszéd grófnéval, közben megjelenik egy idős hölgy, aki leveszi önnön fejét.
A festő rálő a feleségére, megismerkedik egy tizenkét éves fiúval, aki játékból
hátulról befogja a szemét. A festő erre megdühödik, megöli a gyereket, és
holttestét a tengerbe dobja, ahol az a víz alatt újra életre kel. E sok
viszontagság után a főhős eltűnik...
Január
4, vasárnap, 16.00
Egy nyár Mónikával (Sommaren med
Monika), svéd, 1952, r, f: Ingmar Bergman, (Per Anders Fogelström művéből), f:
Ingmar Bergman, o: Gunnar Fischer, z: Erik Nordgren, Eskil Ecker-Lundin, Walle
Söderlund, sz: Harriet Andersson (Monika Eriksson), Lars Ekborg (Harry Lund),
Dagmar Ebbesen (Lindströmné), Ĺke Fridell (Monika apja), Naemi Briese (Monika
anyja), hb/svéd hang, 95 perc
Mónika tizennyolc éves, Harry tizenkilenc. A lányt éppen
kirúgták az állásából, amikor megismerkednek. Harry szinte kiprovokálja a
munkahelyén, hogy barátnője sorsára jusson. Májusban kiköltöznek a fővárost
övező szigetvilágba. Vitorlás-kajütben laknak, nomád életmódot folytatnak. Az ősz
közeledtével visszakényszerülnek a városba, annál is inkább, mert Mónika
gyereket vár. Bergman ebben a filmben alkalmazta először az első hosszú, közeli
felvételeket Harriet Andersson arcáról, aki ezzel az első Bergman-szerepével az
50-es évek egyik legnépszerűbb svéd színésznője lett.
Január 5, hétfő, 18.00
Tükör által homályosan (Såsom i en
spegel), svéd, 1961, r, f: Ingmar Bergman, o: Sven Nykvist, z: Johann Sebastian
Bach, sz: Harriet Andersson (Karin), Gunnar Björnstrand (David), Max von Sydow
(Martin), Lars Passgĺrd (Minus), mf/svéd hang, 95 perc
A
strindbergi kamaradarabok mintájára íródott három film színhelye egy elhagyott
borús tengerparti táj és egy magányos nyaraló, ahol négy ember – a skizofrén
Karin, írói vágyakat dédelgető apja, orvos férje és gimnazista öccse – drámája
bontakozik ki.
Január 6, kedd, 16.00
Hajóval Indiába (Skepp till
Indialand), svéd, 1947, r, f: Ingmar Bergman, (Martin Söderhjelm művéből), o:
Göran Strindberg, z: Erland von Koch, sz: Holger Löwenadler (Blom kapitány),
Anna Lindahl (Alice), Birger Malmsten (Johannes), Gertrud Friedh (Sally),
mf/svéd hang, 100 perc
A testi fogyatékos Johannes apjával, és
anyjával egy bárkákat mentő hajón él. A fiú a társtalanságtól és a
kitaszítottságtól szenved. Az apa a hajóra hozza kabaréénekes szeretőjét, akibe
Johannes is beleszeret, és a viszonzott szerelem segíti önmaga elfogadásában.
Ebben a filmben bukkan fel először – bár még csak jelzésszerűen – a későbbi
bergmani gondolatvilág. "Nem értjük egymást, kár a szóért is, amit egymásra pazarolunk"
– mondja a feleség férjének a hitvesi ágyban, a huszonöt év óta tartó lassú
elhidegülésükről.
Január
7, szerda, 18.00
Úrvacsora (Nattvardsgästerna),
svéd, 1962, r, f: Ingmar Bergman, o: Sven Nykvist, z: svéd zsoltárok, sz:
Gunnar Björnstrand (Tomas Ericsson), Ingrid Thulin (Märta Lundberg), Gunnel
Lindblom (Karin Persson), Max von Sydow (Jonas Persson), Allan Edwal (Algot
Frovik), mf/svéd hang, 85 perc
A trilógia második filmjében Bergman még
mélyebbre ás az emberi lélek feltárásában. A Tükör által homályosan
szeretet-Isten problémájának helyébe itt a szerelem-szeretet-Isten komplexus
lép. Főhőse a közép-svédországi Dalarna tartomány egyik kis falujának papja, a
már nem egészen fiatal Tomas Ericsson lelkész. Vajon milyen papnak bizonyul,
hogy adhat híveinek lelki vigaszt az, aki hosszas tépelődés során megértette
rég: Isten nem segít, Isten nevében hiába a szó, csak mi emberek és Isten rossz
papja lettünk egyre reménytelenebbek.
Január
8, csütörtök, 16.00
Szerelmi lecke (En lektion i
kärlek), svéd, 1954, r, f: Ingmar Bergman, o: Martin Bodin, z: Dag Wirén, sz:
Eva Dahlbeck (Marianne), Gunnar Björnstrand (David Ernemann), Yvonne Lombard
(Suzanne), Ĺke Grönberg (Carl-Adam), Harriet Andersson (Nix), mf/svéd hang, 95
perc
Ezzel a filmmel új szín jelenik meg
Bergmannál a férfi-nő tematikában: az érett, higgadt, egymás gyengéit jól
ismerő és elfogadó házaspár típusa. A szenvedélyekből már régen kigyógyultak, a
vonzalom már csak a közös emlékek hatására támad fel bennük újra. Tisztában
vannak férfi, illetve női szerepük fontosságával, és ezt tömör, pergő,
szellemes dialógusokban adják egymás tudtára. A házasság történetének
emlékezetes epizódjai flash backekben elevenednek meg, a történet felépítése
laza és ötletszerű.
Január
9, péntek, 18.00
Csend (Tystnaden), svéd, 1963, r, f:
Ingmar Bergman, o: Sven Nykvist, z: Ivan Renliden, R. Mersey, J. S. Bach, sz:
Ingrid Thulin (Ester), Gunnel Lindblom (Anna), Jörgen Lindström (Johan), Birger
Malmsten (bárpincér), mf/svéd hang, 100 perc
A trilógia befejező darabját – a rendező
huszonötödik filmjét – "negatív lenyomatként" jellemezte. Mit tegyünk, milyenek
vagyunk szeretet, kapcsolatok, hit nélkül, hogyan létezhetünk, ha Isten
hallgat. A bergmani variációt a csinos Anna tizenéves fia, Johan és Anna beteg
nővére, Ester képviselik, akik fullasztó zárt vonatfülkében érkeznek a
képzeletbeli Timoka városába. Egy szót sem értenek az ott élők beszédéből, de a
legnagyobb probléma mégis az, hogy hőseink egymást sem értik meg.
Január 13, kedd, 20.30
A nyáréjszaka mosolya (Sommarnattens
leende), svéd, 1955, r, f: Ingmar Bergman, o: Gunnar Fischer, z: Erik Nordgren,
sz: Gunnar Björndstrand (Fredrik Egerman), Ulla Jacobsson (Anne), Eva Dahlbeck
(Desiré Armfeldt), Björn Bjelfvenstam (Henrik Egerman, Jarl Kulle (Carl-Magnus
Malcolm), Harriet Andersson (szobalány), hb/svéd hang, 115 perc
A századelőn játszódó film házassági
komédia, melynek terve Lehár Ferenc Víg özvegyének malmői, színházi rendezése
során született meg Bergmanban. A kor elegáns ruháiban és díszletei között,
felvonulnak korábbi filmjei alakjai. A felszabadult, játékos stílusú, pikáns
erotikával fűszerezett film a legvilágosabb nyár éjszaka, a Szent Iván-éj
történetét meséli el, amikor mindegyik szerelmespár párt cserél, reggelre
azonban mindenki visszatér a régihez. A film – elsőként a Bergman-életműben –
hatalmas sikert aratott, Cannes-ban pedig megkapta a legjobb vígjátéknak járó
díjat.
Január 15, csütörtök, 18.00
A nap vége (Smultronstallet),
svéd, 1957, r, f: Ingmar Bergman, o: Gunnar Fischer, z: Erik Nordgren, sz:
Victor Sjöström (Isac Borg professzor), Ingrid Thulin (Marianne), Gunnar
Björnstrand (Evald), Bibi Andersson (Sara), Naima Wilfstrand (mama), mf/svéd
hang, 95 perc
Bergman talán legszebb filmje tanulmány az
egyedüllétről, a szeretet hiányáról, az elmúlás miatt érzett szorongásról. A
hetvennyolc éves Isac Borg orvosprofesszor, menyével együtt autón indul Lundba,
a dél-svédországi egyetemi városba, doktorrá avatásának ötvenéves jubileumára.
Útja során álom- és emlékképekben szembesül ifjúkora egyes részleteivel, és a
nap végére ráébred élete idáig nem firtatott értelmére. A filmben Strindberg
Álomjátékához hasonlóan olvad össze múlt és jelen, és látható egy képbe komponálva
olyan különös együttesben, mint Alf Sjöberg hat évvel korábban készült Júlia
kisasszony adaptációjában. A professzor szerepére a neves némafilmrendezőt,
Victor Sjöströmöt kérte fel Bergman, evvel is kifejezve tiszteletét a rá
legnagyobb hatást tett hazai filmművész-elődnek.
Január
20, kedd, 20.30
Szégyen (Skammen), r, f: Ingmar Bergman, o:
Sven Nykvist, sz: Liv Ullmann (Eva Rosenberg), Max von Sydow (Jan Rosenberg),
Gunnar Björnstrand (Jacobi, a sziget parancsnoka), mf/svéd hang, 105 perc
Egy képzeletbeli országban játszódik a
történet, ahol polgárháború dúl. Eva és Jan,
a zenész házaspár – korábban egy
szimfonikus zenekar hegedűsei –, a háború kitörése után egy távoli szigetre
menekülnek. Parasztgazdaságot alapítanak, kezdik megszokni a mezei munka
idilljét. A távolban folyó véres események egy ideig nem zavarják őket. A
háború azonban sokkal messzebbre is elküldi üzenetét... A film keletkezésének
hátterében Bergman személyes kétkedésének élménye fogalmazódik meg, amikor
fiatalon arról faggatta önmagát, hogyan viselkedett volna, ha a háború alatt a
németek Svédországot is megszállják. A Szégyen kísérlet annak bemutatására,
hogy az emberi méltóság elvesztése, a megalázás, hogyan vezet előbb a művészet,
majd a humánum megsemmisüléséhez az erőszaknak áldozatul esett
embertársainknál.
Január 21, szerda, 18.00
Fűrészpor és ragyogás (Gycklarnas afton),
svéd, 1953, r, f: Ingmar Bergman, o: Sven Nykvist (belsők), Hilding Bladh
(külsők), z: Karl-Birger Blomdahl, sz: Ĺke Grönberg (Albert Johansson), Harriet
Andersson (Anne), Hasse Ekman (Frans), Anders Ek (Frost bohóc), Gudrun Bost
(Alma), Annika Tretow (Agda), mf/svéd hang, 100 perc
Bergman első rendezői korszakának
legjelentősebb filmje, amelynek kameramozgatása, beállításai, színészvezetése
már az érett, tudatos művészről tanúskodnak. A századfordulós kisvárosban, a
vándorcirkuszosok "istálló, pacsuli és verejtékszagú" világában játszódó
történet témája az emberi megaláztatás, és annak elviselése. Bergman második
szerzői filmje nem aratott közönségsikert. Értékei csak évekkel később, a többi
jelentős filmje fényében váltak nyilvánvalóvá. Mégis ez volt az első alkotása,
amelyre külföldön is felfigyeltek, és melynek révén Bergman nevét megjegyezték.
Január
22, csütörtök, 20.30
Szűzforrás
(Jungfrukällan), svéd, 1959, r:
Ingmar Bergman, f: Ulla Isacsson (egy 1330-as évekből származó svéd népi
legenda alapján), o: Sven Nykvist, z: Erik Nordgren, sz: Birgitta Pettersson
(Karin, a lányuk), Gunnel Lindblom (Ingeri), Axel Düberg (vékony pásztor), Tor
Isedal (Néma), Ove Porath (fiú), mf/S, 85 perc
A
film egy nemi erőszak áldozatául esett, előkelő származású lányról szól, akinek
édesapja önbíráskodással számol le lánya megrontójával.
Január
23, péntek, 20.00
Varázsfuvola (Trollflöjten),
svéd, 1974, r, f: Ingmar Bergman (Mozart operája alapján), o: Sven Nykvist, z:
Wolfgang Amadeus Mozart, sz: Josef Köstlinger (Tamino), Irma Urrila (Pamina),
Hĺkan Hagegärd (Papageno), Elisabeth Erikson (Papagena), Ulrik Cold (Sarastro),
Birgit Nordin (az éj királynője) Ragnar Ulfung (Monostatos), mf/svéd hang, 150
perc
Bergman több mint egy évet töltött
operafilmje előkészítésével: igyekezett megteremteni azt az atmoszférát, amely
1791-ben lenghette körül a művet, amikor azt Bécsben, a Theater auf der
Weiden-ben előadták. Még a Taminót üldöző sárkány is korabeli anyagokból
készült. Bergman apró ötletek tucatjait, ha nem százait vonultatja fel az
adaptációban, a nyitány nézőinek arckavalkádjától kezdve, a képária
megelevenedő portréján át, a három gyermek Verne-léghajójáig. Még a természetet
is együtt játszatja a darab hőseivel, a film eszközeivel pedig a maga zseniális
módján mindenkit beavat a Varázsfuvola misztériumába.
Január
24, szombat 18.00
Arc (Ansiktet), svéd, 1958, r, í, f:
Ingmar Bergman, o: Gunnar Fischer, z: Erik Nordgren, sz: Max von Sydow
(Vogler), Ingrid Thulin (Manda-Amanl, Grunnar Björnstrand (dr. Vergerus), Naima
Wifstrand (nagymama), Bengt Ekerot (Spegel), Bibi Andersson (Sara), hb/svéd
hang, 105 perc, with English subtitles
A film, melynek témája később a Rítusban
is felbukkan, az 1840-es évek közepén játszódik Svédországban. Főszereplője dr.
Vogler a varázsló-művész, a hipnotizőr, aki társulatával az egész országot
beutazza, az akkoriban Európában divatos Franz Messmer-féle magnetizmust, és az
ehhez kapcsolódó varázstrükköket bemutatva. Társulatának tagjai rajta kívül:
férfiruhában fellépő felesége, boszorkánykinézetű anyósa, és egy fiatal,
gondtalan csavargó-fiú.
Január
25, vasárnap, 20.30
Rítus (Riten), svéd, 1968, r, f: Ingmar
Bergman, o: Sven Nykvist, sz: Ingrid Thulin (Thea), Anders Ek (Sebastian),
Gunnar Björnstrand (Hans), Erik Hell (bíró), hb/svéd hang, 80 perc
A televízió számára forgatott kamaradarab
főszereplői egy háromtagú varieté-csoport színészei, akiket feljelentenek és
kihallgatásra idéznek, mert szeméremsértőnek tartják egyik produkciójukat. A
kihallgatást végző bíró nyílt megvetéssel beszél velük erkölcstelennek tartott
életmódjuk miatt, titokban azonban irigyli őket, és hivatali hatalmával
visszaélve egyre jobban beleturkál személyes életükbe, kapcsolataikba. A
megalázott komédiások arra kérik a bírót, hogy nézze végig a számot, amelyért
feljelentették őket. Bergman egyik legpesszimistább filmje pszichológiai
tanulmány az emberi gyűlöletről, bosszúról, kétségbeesésről és szorongásról.
Január 26, hétfő, 20.30
A hetedik pecsét (Det sjunde
inseglet), svéd, 1956, r, f: Ingmar Bergman, o: Gunnar Fischer, z: Erik
Nordgren, sz: Max von Sydow (Antonius Bloch lovag), Gunnar Björdnstrand
(Björns, a fegyverhordozója), Bengt Ekerot (Halál), Nils Poppe (Jof, a
színész), Bibi Andersson (Mia, a felesége), mf/svéd hang, 100 perc
Az Ingmar Bergman művészetében formai és
tartalmi szempontból is újításnak számító allegorikus filmdráma a 14. században
játszódik a pestis sújtotta svéd tengerparti vidéken. Egy kereszteshadjáratból
visszatérő lovag és fegyverhordozója, valamint egy fiatal komédiás-házaspár
állnak a történet középpontjában. A középkori templomi falfestmények stílusát
felelevenítő látomás az ember örökös istenkereséséről szól, és szembesülésével
az egyedüli bizonyosságot jelentő halállal. "A film radikális, posztmodern
értelmezésében a Halál egzisztencialista pszichoanalízist végez, amikor
sakklépéseivel könyörtelenül interpretálja a lovag vágyait, tévhiteit, identitáskeresését.
Bergman apokaliptikus, fekete-fehér képei élesen hasítanak a másoknak segíteni,
hitet adni akarók szívébe..."
Január
27, kedd, 20.30
Az ördög szeme (Djävulens öga),
svéd, 1960, r, f: Ingmar Bergman, o: Gunnar Fischer, Gunnar Halmsguist, z: Domenico
Scarlatti, sz: Iarl Kulle, Bibi Andersson, Axel Düberg, hb/svéd hang, 90 perc
Bergmant az 50-es évek végétől kezdve
egyre inkább foglalkoztatták az Isten léte körüli vallási problémák. Mielőtt
azonban híres Trilógiájának írásába kezdett volna, az Ördög szemében utoljára
még megcsillogtatta vígjátékírói vénáját. A filmben Don Juan tér vissza a
Földre, a 20. század közepén. A komédiához sokat merített az 50-es évek második
felének színházi rendezéseiből, amikor a Malmői Városi Színház főrendezőjeként
több Moliere-darabot is színpadra állított.
Január 28. szerda, 17.30
Ingmar
Bergman: Sarabande - Az Európa Kiadó
könyvbemutatója
Január 28, szerda 18.30
Jelenetek egy házasságból (Scener ur ett
äktenskap), svéd, 1973, r, f: Ingmar Bergman, o: Sven Nykvist, sz: Liv Ullmann
(Marianne), Erland Josephson (Johan), Bibi Andersson (Katarina), Jan Malmsjö
(Peter), Gunnel Lindblom (Eva), hb/svéd hang, 168 perc
A rendező eredetileg a televízió számára
készítette a filmet, 16 mm-es változatban, amelyet hatszor 48 perces részenként
sugárzott a svéd televízió 1973 őszén. A sorozat azóta minden idők legnézettebb
folytatásos tévéjátékaként vonult be a svéd televízió történetébe. Legendák
szólnak arról, hogy az utcákon szinte kihalt az élet, amikor a nézők Marianne
és Johan lassan elhidegülő házasságának állomásait követték nyomon. "Lehet,
hogy közhelyet mondok, de ami az érzelmeket illeti, mindannyian analfabéták vagyunk"
– mondja egy őszinte pillanatában Johan. A külföldi forgalmazásra végül Bergman
játékfilmmé szerkesztette össze a különálló epizódokat. Liv Ullmann és Erland
Josephson kitűnő alakításukkal örökre beírták nevüket a svéd filmtörténet
legjelesebbjei közé.
Január 29, csütörtök, 20.30
Persona, svéd, 1966, r, f: Ingmar Bergman,
o: Sven Nykvist, z: Lars Johan Werle, sz: Liv Ullmann (Elisabet Vogler), Bibi
Andersson (Alma nővér), Margarethe Krook (orvosnő), Gunnar Björnstrand
(Vogler), Jörgen Lindström (kisfiú), mf/svéd hang, 80 perc
Liv Ullmann és Bibi Andersson egy
észak-norvégiai filmforgatáson barátkoztak össze 1962-ben. A két színésznő
hasonlósága Bergmannak új filmötletet adott. Így született meg a Persona, amely
ugyanarról szól, mint a Trilógiától kezdve egész életműve: a pillanatról,
amikor Isten csendje összeroppantja a személyiséget. Elisabet,
a híres színésznő egy előadás közben
elnémul és többé nem szólal meg. Almát, az egyszerű ápolónőt bízzák meg
gondozásával egy magányos tengerparti villában. A színésznő hallgat, az ápolónő
beszél. Alma maszkja fokozatosan lefoszlik, megzavarodik, kiesik a szerepéből,
gyűlölködő, agresszív, majd megalázkodó lesz ápoltjával szemben. Elisabet is
hasonló változáson megy át, és a pszichológiai fejlődésvonal végére a két főhős
személyiséget cserél. Sven Nykvist képei a kettőzés, szétválás és egybeolvadás
témáját váltogatják, akárcsak a beállítások és a dialógusok.
Január
30, péntek, 20.30
Börtön
(Fängelse), svéd, 1949, r, f: Ingmar
Bergman, o: Göran Strindberg,
z:
Erland von Koch, sz: Doris Svedlund (Birgitta Carolina Söderberg), Birger
Malmsten (Thomas, író), Eva Henning (Sofi, Thomas felesége), Hasse Ekman
(Grundé, filmrendező), Stig Olin (Peter), Irma Christensson (Linnéa), hb/svéd
hang, 82 perc
Bergman
első szerzői filmjében már minden eleme megtalálható a későbbi filozófiai- és
motívumrendszerének. Az egzisztencializmus hatásáról tanúskodó mű főhőse egy
filmrendező, aki a földi pokolról szeretne filmet készíteni, amelyet az ördög
kormányoz. A film végül nem készül el, így nem kapunk választ a benne
felvetendő kérdésekre sem. Pokol-e a földi élet? Létezik-e Isten, és ha igen,
eljuthat-e hozzá az ember?
|
Orosz filmek, orosz témák
Január 2, péntek, 20.30
Patyomkin páncélos, (Bronyenoszec
Potyomkin), szovjet, 1925, r, f: Szergej Eizenstein (Nyina Agadzsanova-Sutko
művéből), o: Eduard Tissze, z: Edmund Meisel, Nyikolaj Krjukov (1950), Dmitrij
Sosztakovics (1976), sz: Alekszandr Antonov (Vakulincsuk), Vlagyimir Barszkij
(Golikov parancsnok), Grigorij Alekszandrov (Giljarovszkij), Maruszov (tiszt),
Repnyikova (asszony a lépcsőn), Abba Glaubermann (a kisfia), magyar inzert, 66
perc
A páncéloshajó néhány matróza lázadozik a
rossz ellátás miatt. Az elégedetlenkedőket elfogják, egy vitorlavásznat
borítanak rájuk, és a parancsnok kiadja a tűzparancsot.
A matrózok azonban megtagadják a mészárlást, és vízbe dobják a tiszteket. Az
ogyesszai kikötőben is kirobban a felkelés… A film az 1905-ös forradalmi
eseményeket dolgozta fel.
Január
3, szombat, 16.00
A
púpos lovacska, (Konyok gorbunok), szovjet, 1976, r, f: Ivan Ivanov
Vano, mb, 78perc
Történet
egy bátor lovacska hősies helytállásáról.
Január
3, szombat, 20.30
Három történet, (Tri isztorii),
orosz-ukrán, 1996, r: Kira Muratova, f: Igor Bosko, Renata Litvinova, Vera
Sztoroseva, o: Genagyij Karjuk, sz: Szergej Makoveckij (Tyikomirov), Leonyid
Kusnir (Zsena), Renata Litvinova (Ofélia), Oleg Tabakov (öregember), Lilja
Murlikina (lány), mf/R, 114 perc
Három epizódból álló, lehangoló körkép a
mai orosz viszonyokról a rendezőnőre jellemző szürreális-dokumentarista
stílusban. 1. 6. számú kazán: Egy férfi megölte a szomszédnőjét, akivel
egy darab szappanon szólalkoztak össze, és most szabadulni próbál a hullától.
2. Ophelia: Egy kiskorában állami gondozásba adott fiatal nő – egy
kórház alkalmazottjaként – bosszút áll azokon a nőkön, akik elhagyták
gyermeküket. 3. A halál és a lányka: Egy tolószékbe kényszerült
öregember vigyáz napközben a szomszédasszony kislányára, aki azonban kezdi unni
az örökös parancsolgató kioktatást...
Január 4, vasárnap, 18.00
Moszkva
nem hisz a könnyeknek (Moszkva
szljozam nye verit), orosz, 1979, r: Vlagyimir Menysov, f: Valentyin Csernih,
o: Igor Szlabnyevics, z: Szergej Nyikityin, sz: Alekszej Batalov (Gosa), Vera
Alentova (Katyerina), Irina Muravjova (Ljudmila), Alekszandr Fatyusin (Gurin),
Raisza Rjazanova (Antonyina), Oleg Tabakov (Vologya), Zoja Fjodorova (a
portás), hb/R, 150 perc
Január 4, vasárnap, 20.30
Csehov-motívumok (Csehovszkije motyivi), orosz-ukrán, 2002, r, f: Kira
Muratova, o: Valerij Mahnyev, sz: Szergej Behtyerev, Nyina Ruszlanova, Natalija
Buzko, Filipp Panov, Alekszandr Basirov, Jean Daniel, Szergej Popov, hb/R, 120
perc
Muratova két Csehov-mű, a Nehéz emberek című
elbeszélés és egy egyfelvonásos, a Tatyjana Repina alapján készítette el legújabb
harsányan gúnyos stilizációját az orosz hagyományokról. Egy hazalátogató
egyetemista összevész az apjával és visszaindul a városba. Útközben betér egy
templomba, ahol különös esküvő zajlik. A vőlegény rémülten veszi észre a
jelenlévők között volt szeretőjét, aki pedig nemrég öngyilkos lett miatta…
Január 5, hétfő, 16.00
Keletre
meneteltek (Italiani brava gente),
olasz-szovjet, 1965, r: Giuseppe de Santis, f: Ennio De Concini, Augusto
Frassinetti, Gian Domenico Giagni, o: Antonio Secchi, z: Armando Trovajoli, sz:
Raffaele Pisu (Gabrielli), Andrea Checchi (Sermonti), Tatjana Szamojlava
(Szonya), mf/I, 104 perc
A
Don mellett olasz katonák is harcoltak. Dicstelen útjuk volt odáig, esztelenül
szenvedésteli visszafelé az orosz télben…
Január 5, hétfő, 20.30
Testvér
1. (Brat), orosz, 1997, r: Alekszej
Balabanov, f: Alekszej Balabanov, z: Vjacseszlav Butusov, sz: Szergej Bodrov
jr. (Danyila), Szvetlana Pismicsneko (Szveta), Andrej Fedorcsov (Sztyepa),
Marija Zsukova (Kat), hb/R, 96perc
Danyila
Bagrov a kétéves katonai szolgálata után hazatér. A vidéki élet azonban nem sok
jóval kecsegteti, ezért anyja biztatására Szentpétervárra utazik a bátyjához,
akinek jól menő üzlete van. De, mint kiderül, a báty profi gyilkos, aki nyakig
banne van egy maffiaháborúban is. Danila elszegődik a testvéréhez és vállalja,
hogy megöli a Csecsen nevű gengsztert. Csecsen emberei azonban üldözőbe
veszik….
Január 6, kedd, 18.00
A Bezsin-rét (Bezsin lug),
1935-36, r: Szergej Eizenstein, f: Alekszandr Rzsesevszkij, o: Eduard Tissze, Vlagyimir
Nilszen, z: Gavriil Popov, Szergej Prokofjev (1967), sz: Vitya Kartasov
(Sztyepka), Borisz Zahava majd Nyikolaj Hmeljov (apa), Jelizaveta Tyelesova
(kolhozelnök), rekonstrukció (1967): Szergej Jutkevics, Naum Kleiman, o:
Valentyina Hovanszkaja, Borisz Travkin, hb/R, 34 perc
Az
eredeti Eizenstein-film a háború alatt megsemmisült, de a fennmaradt kockákból
Jutkevics és kollégái rekonstruálták a munkát. Sztyepka apja gonosz ember.
Vélhetően a kolhozbeli gyújtogatásban is benne van a keze. Sztyepka viszont
megmenti a toronyban rekedt galambokat. A gyújtogatók a templomba keresnek
menedéket, a feldühödött nép azonban utánuk özönlik…
Egy évezred Mexikóban (Time in the Sun),
amerikai, 1939, r, f: Szergej Eizenstein, Grigorij Alekszandrov, o: Eduard
Tissze összeállító: Marie Seton, Paul Burnford, mb, 56 perc
Eizenstein nem tudott szerződést kötni a
Paramounttal, viszont elfogadta Upton Sinclair felkérését, hogy forgasson
Mexikóról egy etnográfiai filmet. Az amerikai producer azt ígerte, Eizenstein
után küldi a musztereket, hogy azokat megvághassa, ám végül eladta a kópiákat,
hogy abból fedezze kormányzói kampányát. Később különböző filmekben használtak
fel jeleneteket Eizenstein anyagából (pl. Viva Villa), és többen megkísérleték
nézhető formába hozni a nyersanyagokat. Ez az egyik próbálkozás.
Január 6, kedd, 20.30
Testvér 2 (Brat 2), orosz, 2000, r, f: Alekszej Balabanov, o: Szergej
Asztahov, sz: Szergej Bodrov jr, Viktor Szuhorukov, Szergej Makoveckij, Kirill
Pirogov, Irina Szaltikova, Konsztantyin Murzenko, hb/R, 126 perc
Danyila Bagrov csecsenföldi harcostársaival
találkozik Moszkvában. Szerelmi kapcsolatba kerül a népszerű énekesnővel, Irina
Szaltikovával, s bátyja is fölkeresi. Ismét egy maffiatörténetbe csöppen, de
ezúttal sem rettenti meg semmi. Ha kell, Chicagóba is elutazik, hogy
leszámoljon az ellenfelekkel. (A film zenei anyagát a mai orosz popzene
sztárjainak számai alkotják.)
Január 7, szerda, 16.00
Ninocska (Ninotchka),
amerikai, 1939, r: Ernst Lubitsch, f: Charles Brackett, Billy Wilder, Walter
Reisch (Lengyel Menyhért történetéből), o: William Daniels, z: Werner Heymann,
sz: Greta Garbo (Ninocska), Melvyn Douglas (Leo), Ina Claire (Swana), Felix
Bressart (Buljanoff), mf/E, 115 perc
Garbo nevet! – hirdették a titokzatosan
komoly svéd szépség első hollywoodi vígjátékát a reklámok. Ninocskának az orosz
katonaékszerek eladását kell ellenőriznie Párizsban. A komisszárnő történetét
"szovjetellenessége" miatt sokáig nem vetítették nálunk. De ahogy a francia
bonviván udvarlásának hatására enged a hősnő dogmatikus ideológiai szigora, úgy
szelídül mára filmtörténeti érdekességgé a film politikai pikantériája.
Január 7, szerda, 20.30
Nővérek (Szjosztri), orosz, 2001, r: Szergej Bodrov jr, f: Gulsat
Omarova, Szergej Bodrov jr, o: Valerij Martinov, z: Viktor Coj, sz: Okszana
Akinysina, Katya Gorina, Alekszandr Basirov, Andrej Kraszko, Kirill Pirogov,
Szergej Bodrov jr, hb/R, 83 perc
Két korábban külön élt mostohanővér találkozik
anyjuknál. Ám a kisebb, 8 éves lány apja körül alvilági események bontakoznak
ki. A nővéreknek, akik kezdetben idegenkednek egymástól, együtt kell
menekülniük, s harcolniuk az életükért. A sok kaland közben válnak igazi
testvérekké, s Oroszország számunkra ismeretlen vidékeit járják be. Szergej
Bodrov, a Testvér főszereplője egy jelentősnek ígérkező rendezői pályafutást
alapozott meg ezzel a filmjével, ám egy évvel később egy forgatáson halálos
baleset áldozata lett.
Január 8, csütörtök, 18.00
Glumov naplója (Dnyevnyik
Glumova), szovjet rövidfilm, 1923, r, f: Szergej Eizenstein, o: Borisz
Francisszon, sz: Makszim Strauh (kopasz), Vera Janukova (a hölgy), Ivan Pirjev
(Goredulin), szöveg nélkül, 4 perc
Osztrovszkij A négylábú is botlik című színdarabjának színpadi betétjeként készült a film.
Glumov mindig túlzottan is alkalmazkodik ahhoz, akivel találkozik: a
militarista francia tábornokkal beszélgetve ágyúvá alakul, a fasiszta
Goredulinnak pedig úgy jár a kedvében, hogy horogkeresztté vedlik át, az erkölcs
csősz előtt szamárrá lesz, míg az érzelmes nénike társaságában egyéves
csecsemővé töpörödik.
Sztrájk (Sztacska), szovjet, 1924, r:
Szergej Eizenstein, f: a Proletkult közössége, Valerij Pletnyov vezetésével, o:
Eduard Tissze, sz: Alekszandr Antonov (munkás, a sztrájkbizottság tagja), Ivan
Kljukvin (aktivista), Grigorij Alekszandrov (gépmester), Makszim Strauh
("Buldog" spicli), magyar inzert, 70 perc
Egy
hatalmas oroszországi gyár vezetői lopásal gyanúsítanak meg egy munkást. Az
igaztalanul megvádolt férfi öngyilkos lesz, mire a többi munkás fellázad. A
megtorlás azonban kegyetlenül véres… Eizenstein első önálló nagyjátékfilmjében
egy sereg, később gyakran idézett, elhíresült jelenetsort láthatunk, például a
munkások elleni rendőri akció képeire vágott vágóhídi jelenetek montázsát.
Január 8, csütörtök, 20.30
A szerető (Ljubovnyik), orosz, 2002, r: Valerij Todorovszkij, f:
Gennagyij Osztrovszkij, o: Szergej Mihalcsuk, z: Alekszej Ajt, sz: Oleg
Jankovszkij, Szergej Garmas, Andrej Szmirnov, Vera Voronnyikova, Vlagyimir
Jumatov, hb/R, 100 perc
Felesége váratlan halála után egy nyelvésznek
további megrázó dolgokkal kell szembesülnie. Kiderül, hogy az asszonynak már
esküvőjük után pár hónappal szeretője volt, de sosem tudott dönteni kettőjük
között. A férfi nem tudja elviselni, hogy hosszú éveket hazugságban élt, s
talán még a fia sem az övé. Ráadásul a szerető sem rejtegeti most már magát. A
két férfi együtt vizsgálja az elmúlt éveket. Todorovszkij lélektani
kamaradrámája az utóbbi évek egyik legnagyobb orosz filmsikere.
Január
9, péntek, 16.00
A
zsarnok (Le patriote), francia, 1938,
r: Maurice Tourneur, f: Alfred Neumann, Oscar Ray (Alfred Neumann
színdarabjából), o: Armand Thirard, Louis Née, z: Jacques Ibert, sz: Harry Baur
(I. Pál cár), Pierre Lenoir (Pjotr Pálen), Jacques Varennes (Panyin gróf),
Josette Day (Nágya), Suzy Prim (Anna), Gérard Landry (Sándor herceg), mf/F, 90
perc
Első
Pál cár Oroszország szeszélyes despotája. Bizalmasa, Pálen birodalmi kancellár
a hatalmával visszaélve, háborúba akarja kergetni az országot a poroszok ellen.
Pál cár fia, Sándor herceg, az ifjú cárevics titokban szerelmes a cárné
udvarhölgyébe, a gyönyörű Nágyába, s szerelemért le akar mondani a trónról. A
cár gyengesége és a cselszövők hataloméhsége azonban arra készteti Sándort,
hogy mégis inkább a haza ügyeivel foglalkozzon...
Január 10, szombat, 16.00
Nagy
Péter (Petr Pervij), szovjet, 1937,
r, f: V. Petrov, o: V. Gardanov, V. Jakovlev, z: V. Scserbacsev, sz: N.
Szimonov (I. Péter), Ny, Cserkaszov (Alekszej), A. Taraszova (Jekatyerina), M.
Zsarov (Mensikov), mf/R, 105perc
Nagy
Péter emberfeletti küzdelmet folytat az elmaradottság felszámolására, szétzúzza
a bojárok kiváltságait, és a kézműves, kereskedő osztályra támaszkodva erős
központi hatalmat épít ki. És megynyitja a birodalom kapuit Európa előtt is…
Január
10, szombat, 18.00
Az orosz bárka (Ruszkij kovcseg),
orosz-német, 2002, r: Alekszandr Szokurov, f: Borisz Kaminszki, Anatolij Nyikiforov,
Szvetlana Proszkurina, Alexander Szokurov, o: Tilman Büttner, z: Szergej
Jevtusenko, sz: Szergej Donsztov (idegen), Karija Kuznyecova (Nagy Katalin),
Leonyid Mozgovoj (kém), Alekszandr Csaban (Borisz), mf/R, 96 perc
A
pétervári Ermitázsból indulunk egy furcsa idegen (egy 19. századi francia
diplomata) vezetésével egy szürreális utazásra az orosz történelemben.
Valóságos és képzelt figurák bukkannak fel a történetben, melynek kiinduló
pontja azért az Ermitázs, mert Szokurov szerint ez az orosz lélek "bárkája"…
Köszönjük,
hogy a film magyarországi forgalmazója, az SPI rendelkezésünkre bocsátotta a
kópiát premier előtt!
Január 11, vasárnap, 18.00
Az ember magányos hangja (Ogyinokij golosz
cseloveka), szovjet, 1978-1987, r: Alekszandr Szokurov, f: Jurij Arabov, o:
Szergej Jurizgyickij, sz: Tatyjana Gorjacseva (Ljuba), Andrej Gradov (Nyikita),
Vlagyimir Gyegtyarev (apa), Ljudmila Jakovleva (Ljuba anyja), Nyikolaj
Kocsegarov (anyakönyvvezető), mf/R, 76 perc
A polgárháború után Nyikita hazatér
elhagyatott szülővárosába. Éhínség, tífusz. Apján kívül egyedül a csúnyácska
Ljuba lehetne a fiú támasza az életben. De mi szükség az életre? Vajon nem
azért halnak meg előbb-utóbb az emberek, mert a halálban lelnek rá a
harmóniára? Szokurov tíz évig dobozolt első játékfilmje a rendező sajátos
nyelvezetének szinte összes meghatározó elemét felvonultatja. S emellett
pontosan érzékelteti Andrej Platonov írói világát is.
Január 12, hétfő, 16.00
A
postamester (Der Postmeister),
osztrák, 1940, r: Gustav Ucicky, f: Gerhard Menzel (Alekszander Puskin művéből), o: Hans Sneeberger, z: Willy Schmidt-Gentner, sz:
Heinrich George (postamester), Hilde Krahl (Dunya, a lánya), Siegfried Breuer
(Minszkij kapitány), Hans Holt (Mitya zászlós), mf/G, 90 perc
Minszkij,
a nagyvilági lovaskapitány ígéreteivel elcsavarja a postamester bájos és
életvidám lánykájának fejét. Rábeszéli, hogy menjen vele Szentpétervárra. Az
apát azzal hitegeti, hogy el akarja venni a lányát, de persze nem váltja be az
ígéretet. A naiv vidéki lány a pétervári úri társaság szajhájává válik. Amikor
találkozik egy jólelkű zászlóssal, aki szívből szereti őt, azt reméli, most
mégis megtalálta az igazit. Időközben azonban az apjához is eljutottak a
pletykák. A feldühödött és csalódott postamester Szentpétervárra indul, hogy a
saját szemével győződjön meg az igazságról, amit Dunya mindenáron el akarja
titkolni előle. Puskin egyik legszebb elbeszélésének filmváltozata, a weimari
korszak filmcsillagaival a főszerepekben.
Január 12, hétfő, 20.30
A
második kör (Krug vtoroj), szovjet,
r: Alekszandr Szokurov, f: Jurij Arabov, o: Alekszandr Burov, sz: Pjotr
Alekszandrov, Nagyezsda Rodnova, Tamara Tyimofejeva, Alekszandr Bisztrjakov,
mf/R, 93 perc
Egy
fiúnak el kell temetnie halott apját. Zajlanak az ilyenkor szokásos hivatalos
eljárások, de vajon mi megy végbe a fiú lelkében? Milyen szinten képes
szembenézni a halállal való találkozással? Mit jelent számára az Apa
elvesztése?
Január
13, kedd, 16.00
Sarajevo,
magyar, 1940, r: Ráthonyi Ákos, f:
Radványi Géza, Szatmári Jenő, o: Vass Károly, z: Fényes Szabolcs, Marthon Géza,
sz: Tasnády Fekete Mária (Éva), Tímár József (Borisz Boronow), Vértess Lajos
(Várnay Miklós), Kiss Ferenc (Sztepán), Berky Lili (nagymama), Ladomerszky
Margit (Alexandra), mb, 92 perc
Díszszemle
Szarajevóban Ferenc Ferdinánd tiszteletére. Polgár Éva a vőlegényével, Várnay
Miklós báró huszárkapitánnyal készül az eseményre. A lány közben megismerkedik
Borisz Boronow orosz festővel, s szerelem ébred közöttük. Az I. világháború
kitörésekor Éva Borisz menyasszonyaként Oroszországba utazik. Miklós orosz
fogságba esik, lázálmában Évát hívja…
Január 13, kedd, 18.00
Az elsötétülés napjai (Dnyi zatmenyija),
szovjet, 1988, r: Alekszandr Szokurov, f: Jurij Arabov, Pjotr Kadocsnyikov (a
Sztrugackij-fivérek regényéből), o: Szergej Jurizgyickij, z: Jurij Hanyin, sz:
Alekszej Ananyisnov (Maljanov), Eszkender Umarov (Vecserovszkij), Irina
Szokolova (Maljanov nővére), Vlagyimir Zamanszkij (Sznyegovoj), Kirill Dudkin
(Gluhov), mf/R, 133 perc
Marjanov, a fiatal orvos egy vidéki
türkmén városban kap állást. A keleti egzotikum, a különféle kultúrák egymás
mellett élése különös létszférákat és szellemi dimenziókat tár fel a
meditációra amúgy is hajlamos fiú előtt. A dokumentarista pontosságú
közegábrázolásból történő izgalmas gondolati elrugaszkodásokban eredeti módon
ötvöződik a rendező egyidejű vonzalma a tényszerűség és a bölcseletiség iránt.
Január
14, szerda, 16.00
Nagy Katalin (Catherine the
Great), angol, 1934, r: Paul Czinner, f: Biró Lajos, Lengyel Menyhért, Arthur
Wimperis, o: Georges Perinal, z: Muir Mathieson, sz: Elisabeth Bergner (Nagy
Katalin), Douglas Fairbanks Jr (Péter nagyherceg), Flora Robson (Erzsébet
cárnő), Gerard du Maurier, mf/E, 100 perc
Bíró Lajos sikeres színdarabja, A cárnő,
egy akkoriban különösen divatos történelmi témát dolgozott fel: a naiv és
félénk német hercegnő, akit a hóbortos Péter cárevics nejéül szemelt ki a
diplomácia, végül átveszi az uralmat és férje holttestén át nagy uralkodó lesz.
A Korda Sándor produkciójában készült filmváltozat nem a történelmi kor – a l8.
századi Oroszország – hiteles ábrázolására törekszik, hanem a
férjébe mindvégig szerelmes asszony
tragédiáját próbálja érzékeltetni a rendező feleségének, a színpadi színésznőnek
is kitűnő Elisabeth Bergnernek árnyalt játékával.
Január
14, szerda, 18.00
Október (Oktyabr), szovjet, 1928, r, f:
Szergej Eizenstein, Grigorij Alekszandrov, (John Reed "Tíz nap, amely
megrengette a világot" című könyve nyomán), o: Eduard Tissze, z: Edmund Meisel,
Dmitrij Sosztakovics (1967), sz: Vaszilij Nyikandrov (Lenin), Nyikolaj Popov
(Kerenszkij), Borisz Livanov (Tyerescsenko miniszter), Eduard Tissze (a német),
magyar inzert, 115 perc
Az 1917-es októberi forradalom egyik első,
mítoszteremtő alkotása. Az első világháborúban megcsömörlött, békére vágyó
katonáktól, Kerenszkij bukásán át egészen a Téli palota elfoglalása utáni
időkig jeleníti meg az eseményeket forradalmként értelmezve a bolsevik puccsot.
De nem is a történelemszemlélete miatt kiemelkedő a film, hanem formanyelve
okán, elég legyen csak annak a montázsnak a felidézése, melyben előbb
Kerenszkijt látjuk, majd Napóleon szobrát.
Január 14, szerda, 20.30
Az orosz bárka (Ruszkij kovcseg),
orosz-német, 2002, r: Alekszandr Szokurov, mf/R, 96 perc
l.
10-én
Január 15, csütörtök, 16.00
Első
szerelem (First Love), nyugatnémet,
1970, r: Maximilian Schell, f: John Gould, Maximilian Schell (Turgenyev
művéből), o: Sven Nykvist, z: Mark London, sz: John Moulder-Brown (Alexander),
Maximilian Schell (apa), Dominique Sanda (Sinaida), Valentina Cortese (anya),
mf/G, 100 perc
A
kamasz Alekszander felfigyel a nála idősebb lányra, Zinaidára. Kölcsönös
vonzalom ébred bennük, de a szerelem nem ilyen egyszerű, lévén mind a ketten
rendkívül bonyolult személyiségek. A fiúnak a szerelem tisztaságáról szóló
elképzelései ellentétesek a lány életformájával, aki körül sok férfi
legyeskedik, s talán nem is mind egy ártatlan flört kedvéért. Alekszander
sehogy sem akar szembenézni a valósággal…
Január
15, csütörtök, 20.30
Háború (Vojna), orosz, 2002, r,f: Alekszej Balabanov, o: Szergej
Asztahov, sz: Alekszej Csadov, Ian Kelly, Ingeborga Dapkunaite, Szergej Bodrov,
Georgij Gurgulija, Vlagyimir Gosztyuhin, hb/R, 130 perc
Egy cellában Ivan Jermakov csecsenföldi fogságáról
mesél. Kegyetlen gyilkosságok, kölcsönös gyűlölet, vallási fanatizmus.
Külföldiek a pincében, akik videóra veszik a kivégzéseket, s legnagyobb
gondjuk, hogy Ivan valahogy felrakja ezeket az internetre. Balabanov filmje
sokak szerint a legkegyetlenebb képet mutatja a csecsen háborúról, s
kíméletlenül szembesít azokkal a nemzeti-vallási ellentétekkel, melyeket a
politika bármikor háborúvá gerjeszthet.
Január
17, szombat, 16.00
Jégmezők lovagja (Alekszandr
Nyevszkij), szovjet, 1938, r: Szergej Eizenstein, Dmitrij Vasziljev, f: Pjotr
Pavlenko, Szergej Eizenstein, o: Eduard Tissze, z: Szergej Prokofjev, sz:
Nyikolaj Cserkaszov (Nyevszkij), Nyikolaj Ohlopkov (Vasszilij Buszlaj), Varvara
Masszalityinova (Buszlaj anyja), Andrej Abrikoszov (Gavrilo), Valentyina Ivaseva
(Olga), mf/R, 110 perc
1242-ben az országot kegyetlenül elözönlő
teuton lovagok felett Nyevszkij herceg arat győzelmet a Csud-tó jegén. A hősi
eposzt gyakran nevezik szovjet Roland-éneknek. Eizentein a németek elleni
fellépés erejét a kollektív cselekvésben láttatja, ezért nagy hangsúlyt
helyezett a tömegjelenetekre. De dramaturgia jelentőséget adott a fekete-fehér
színeknek is. A fekete az oroszok igazságát, a honvédelem tisztaságát
hősiességét emeli ki (tudatosan nem a sötétség, a rossz jelképe), míg a
teutonok fehér színeihez a hideg kegyetlenséget asszociáltatja (és nem a
tisztaságot). De a film talán legfelejthetetlenebb jelenete, amikor a tó jege
beszakad a nehéz páncélban harcoló teuton lovagok alatt…
Január
20, kedd, 18.00
Patyomkin páncélos (Bronyenoszec
Potyomkin), szovjet, 1925, r: Szergej Eizenstein magyar inzert, 66 perc
l.
2-án
Január 21, szerda, 16.00
Valahol
Oroszországban, magyar rövidfilm,
1942, r: Bán Frigyes, o: Vass Károly, z: De Fries Károly, dalszöveg: Kovách
Kálmán, sz: Karády Katalin (Karády Katalin), Pataky Jenő (hadnagy), mb, 13 perc
Egy
hadnagy, akinek letelt a szabadsága, s másnap indul vissza a frontra, felkeresi
Karády művésznőt és arra kéri, hogy énekeljen neki és bajtársainak a rádióban.
A művésznő teljesíti a kérést. A Valahol Oroszországban kezdetű dalt énekli el.
A fronton áhitatos arccal ülik körül a katonák a rádiót. A hadnagy megsebesül.
A művésznő meglátogatja a kórházban, s ott újra elénekli neki a kért dalt.
"Üzenet a
Volga-partról",
magyar, 1942, r: Deésy Alfréd, f: Babay
József, o: Fekete Ferenc, Tubay László, z: Buday Dénes, sz: Sárdy János (Vihar
András), Tóth Júlia (Barna Zsuzsi), C. Turáni Endre (Barna János), Rajczy Lajos
(Bakony István), Bihari József (tanító úr), Vágóné Margit (András nagyanyja),
Gobbi Hilda (Zsuzsi anyja), mb, 77 perc
A falu
legmódosabb gazdájának lányát, a szép Barna Zsuzsit két jómódú legény is
megkéri, de neki csak a szegény, nótás kedvű Vihar András tetszik, akinek
közeledését szülei nem nézik jó szemmel. A csalódott fiatalembert behívják
katonának. A fronton megmenti Zsuzsi bátyja, Barna János életét, ő viszont
megsebesül…
Január 21, szerda, 20.30
A
telihold napja (Gyeny polnolunyija),
orosz, 1997, r, f: Karen Sahnazarov, o: Gennagyij Karjuk, z: Anatolij Kroll,
sz: Vlagyimir Iljin, Valerij Prijomihov, Filipp Jankovszkij, Jelena Korenyeva,
mf/R, 92 perc
Az
események és emlékképek titokzatos, zaklatott világába visz minket az alkotók
által felkínált idő- és térutazás. Feltűnik a gyilkos és a rendőr, a népszerű
disc-jockey, a frissen meggazdagodott "újoroszok", pincérek és a Szovjet Hotel
vendégei, hivatalnokok, vállalkozók, és Alekszandr Puskin...
Január
23, péntek, 17.00
Csalóka napfény (Utomlennije
szolncem), orosz-francia, 1994, r: Nyikita Mihalkov, f: Nyikita Mihalkov,
Rusztam Ibragimbekov, o: Vilen Kaljuta, z: Eduard Artyemjev, sz: Nyikita
Mihalkov (Szergej), Nágya Mihalkova (Nágya), Oleg Menysikov (Mitya), Ingeborga
Dapkunajtye (Maruszja), mf/R, 150 perc
"Egy
forradalmár szovjet tiszt lesz tehát a film morális hőse. Nemcsak hogy
felülkerekedik a háromszög-konfliktusban, de végül még az áldozati pozíciót is
kisajátítja. Bár letartóztatása megfelel a történelmi tényeknek, ez így együtt
mégis furcsa. Az pedig végképp különös, hogy egy szellemi-erkölcsi
rehabilitálásra váró réteg egyik tagja kerül a vádlott szerepébe. Pedig világos
a jelennel való párhuzam, nem lehet kitérni előle. Oleg Menysikov korunk
jellegzetes típusát formálja meg zseniálisan Mitya szerepében. A Csalóka napfény
arról a sebeit nyalogató értelmiségről szól, amely progresszív gondolatok
nélkül, szellemi örökségére támaszkodva igyekszik megváltóvá magasztosulni, s
megfeledkezik arról, milyen készséges kegyetlenséggel gyakorolta és gyakorolja
a neki juttatott hatalmat. (...) Már pusztán az a tény, hogy Mihalkov új,
aktuális összefüggéseket mert keresni a sztálini – s általában a szovjet –
korszak megjelenítéséhez és értelmezéséhez, egyértelműen arra vall, hogy
Nyikita Mihalkov nem csupán remek színész és filmrendező, hanem gondolkodó
ember. Amolyan értelmes művész." (Forgács Iván, Filmkultúra, 1995/3.)
Január 24, szombat, 16.00
A tizedes meg a többiek, magyar, 1965, r:
Keleti Márton, f: Dobozy Imre, Szász Péter, o: Pásztor István, sz: Sinkovits
Imre (Molnár tizedes), Darvas Iván (Gálffy Eduárd), Major Tamás (Albert), mb,
111 perc, with English translation
"Az oroszok már a spájzban vannak!"
Szállóigévé lett Keleti nagy közönségsikert aratott vígjátékának ez a mondata –
és persze legendássá lettek a remek figurák is.
A II. világháború utolsó napjaiban Molnár
tizedes a zászlóalj gránátokba rejtett zsoldjával menekül. Egy kastélyban talál
menedéket. Itt fut össze néhány hozzá hasonlóan szökevény magyar katonával.
Albert, Drexler báró kimért modorú inasa a gondjukat viseli. Hős magyar
honvédekként átveszik a nyilasok által elfogott Szíjjártó munkaszolgálatost.
Elmennek élelmet szerezni, útközben megmentik az erdészházban bújkáló szovjet
katonát, Grisát. Egyaránt kerülik a németeket és a szovjeteket…
Január
25, vasárnap, 16.00
Első
kör (The First Circle), amerikai,
1972, r, f: Alekszander Ford (Szolzsenyicin regényéből), o: Wladislaw Forbert,
z: Roman Palester, sz: Gunther Malzacher (Gleb Nerhin), Elizabeta Czyewska
(Simocska), Peter Steen (Vologyin), Vera Tschechowa (Clara), hb/E, 90 perc
Egy,
az elithez tartozó orosz család szenvedéstörténetén keresztül mutatja be a film
a Szovjetunióbeli személyi kultusz időszakát.
Január
28, szerda, 16.00
Café
Moszkva, magyar, 1936, r: Székely
István, f: Tamás István, Székely István, o: Willy Goldberger, Icsey Rezső, z:
László Sándor, sz: Csortos Gyula (Szuharov tábornok), Tőkés Anna (Verjusa),
Kiss Ferenc (Baklusin szárnysegéd), Vértess Lajos (Szilágyi főhadnagy), mb, 83
perc
Az
I. világháború idején Lemberg a magyar csapatok kezére kerül, s a városban
reked Szuharov orosz tábornok felesége, Verjusa, aki a Café Moszkvában mint
énekesnő rejtőzködik. Megpróbálja rávenni Szilágyi főhadnagyot, hogy segítse át
a frontvonalon, de az sértően elutasítja. Néhány hónap múlva Lemberg ismét az oroszoké,
s ezúttal Szilágyi főhadnagy reked ott két társával. A férjével boldogtalan
házasságban élő Verjusa beleszeret a magyar tisztbe, s mikor az fogságba és
halálos veszedelembe kerül, megmenti az életét.
Január
29, csütörtök, 18.00
Régi és új (Sztaroje i
novoje), szovjet, 1929, r, f: Szergej Eizenstein, Grigorij Alekszandrov, o:
Eduard Tissze, sz: Marfa Lapkina (Marfa), Mihail Ivanyin (a fia), Csuhmarjov
(kulák), Ivan Jugyin (komszomolista), magyar inzert, 90 perc
A falusi közös gazdálkodás munkaformájának kialakítását
ünnepli a film, melynek már egyéni hőse is van, Márfa. Az egyénieskedést és
vele szemben a kollektiv szellemiséget is jó néhány képi allegórával mutatja be
a rendező. A családtól külön költöző fivér például kettéfűrészeli a házat, míg a
hatalmas, gépesített mintakolhozban vidáman folyik a termelőmunka. A
leghétköznapibb jelenségekből (egy kövér kulák, traktorjavítás stb.) fennkölt
és magasztos jelképeket formál Eizenstein.
Január
31, szombat, 16.00
Doktor
Zsivágó
(Doctor
Zhivago), amerikai, 1965, r: David Lean, f: Robert Bolt (Borisz Paszternak
regényéből), o: Freddie Young, z: Maurice Jarre, sz: Omar Sharif (Jurij
Zsivágó), Julie Cristie (Lara Antipova), Geraldine Chaplin (Tonya), Rod Steiger
(Komarovszki), mf/E, 197 perc
Az
1917-es októberi forradalom előzményei és az azt követő polgárháború adja a
szerelmi történet hátterét. A címszereplő moszkvai orvos hiába keresi helyét és
boldogságát a történelem viharában, ahogy nem tud dönteni felesége és
szeretője, az ápolónővé lett, megesett diáklány között sem...
Január
31, szombat, 19.30
Rettegett Iván (Ivan Groznij),
szovjet, 1945, r, f: Szergej Eizenstein, o: Eduard Tissze (külsők), Andrej
Moszkvin (belsők), z: Szergej Prokofjev, sz: Nyikolaj Cserkaszov (Iván
Vasziljevics), Ligyija Celikovszkaja (Anasztaszija cárnő), Szerafima Birman
(Jefroszinya Sztarickaja bojárnő), Pavel Kadocsnyikov (Vlagyimir Sztarickij),
Mihail Nazvanov (Kurbszkij herceg), Andrej Abrikoszov (Filipp metropolita),
Alekszandr Mgebrov (Pimen érsek), Mihail Zsarov (Maljuta Szkuratov), Vszevolod
Pudovkin (Kolpak, a megszállott), hb/R, 100 + 94 perc
A 16. század második felének nagyformátumú
uralkodója, IV. Iván és a 20. század orosz önkényura, Sztálin közötti
párhuzamok ma már egyértelműek, még ha
nem is egy burkolt személyi kultusz kritikának szánta Eizenstein a filmet. A
"nagyságra kárhoztatott hős" általános pszichés konfliktusai állnak a
grandiózus filmopera középpontjában, azok, melyekkel kapcsolatban Seneca
egyszer így fogalmazott: "minden nagy szellemben van egy adag őrültség". A film
első részében Iván alakja fenségességet sugároz (a káoszon urrá lesz cár), de a
záróképekben (feleségét, Anasztáziát megmérgezteti) már előre vetül a második
rész őrülete, az üldözési mániában szenvedő uralkodóról, aki egyre-másra preventív
tisztogató akciókba kezd, és egy pillanatnyi elmezavarában saját fiát is
megöli.
|
12A Stúdió
Január
9, péntek, 20.00
Break
Point, orosz-lengyel,
2002, r: Marek Nowicki, f: Alekszandr Marjamov, Pavel Finn, o: Valentyin
Piganov, z: Mikael Tarivergyijev, Seweryn Krajewski, sz: Daniel Olbrychski,
Irina Rozanova, Ewa Szykulska, Alekszej Kravcsenko, Karolina Gruszka, Jan
Englert, hb/R, 97 perc
Két fiatal szerelmi története. S mint kiderül, egy
szerelem beteljesülése ma is kínkeserves küzdelmeket követel. Főleg, ha a
hátteret a tenisz világa biztosítja.
a filmet bevezeti a 12A Stúdió képviselője
Január 10, szombat, 20.30
Casus belli, orosz-lengyel, 2001, r: Igor Ugolnyikov, f: Ivan
Kiaszasvili (Andrej Csernih elbeszéléséből), o: Grzegorz Kędzierski, z: Alekszandr
Zacepin, sz: Inna Csurikova, Vitalij Szolomin, Alekszej Petrenko, Barbara
Brylska, Ewa Szykulska, hb/R, 92 perc Lírai filmvígjáték. Egy tábornok
furcsaságokra figyel fel neje magatartásában. Felfogad egy magánnyomozónőt,
járjon utána a dolognak. Aztán addig tépelődik, míg beleszeret megbízottjába,
aki viszont baráti közelségbe kerül a feleséggel.
Január
11, vasárnap, 16.00
Felhő-mennyország
(Oblako raj), orosz, 1991, r: Nyikolaj Dosztal, f: Georgij
Nyikolajev, o: Jurij Dnyevszkij, z: Alekszandr Goldstein, sz: Andrej Zsigalov
(Kolja), Szergej Batalov (Fegya), Irina Rozanova (Válja), mb, 76 perc
Külvárosi
panelházak sivár pusztasága. Nyilvánvalóan vasárnap van. Az unatkozó Kolja
többekkel beszélgetést kezdene, de senki se kíváncsi rá, és neki sincs is igazán
mondanivalója. Ugyanakkor nagyon szeretné, ha történne valami, s ezért egy
baráti házaspárnak, Fegyának és Váljának előadja azt a kitalált történetet,
hogy volt osztálytársa vezető lett Távol-Keleten és őt is odahívja. Erre
mozgásba lendül az egész ház, mindenki érdeklődni és tevékenykedni kezd… Hova
visz mindez, mi történik Koljával, milyenek ezek az ürességből, unalomból
kitörni vágyó emberek? Erről szól ez a külföldi fesztiválokon is nagy feltűnést
keltett film, mely egyszerű eszközökkel rajzol elénk egy – távolról sem csak
Oroszországra jellemző – hétköznapian apokaliptikus világot.
Január
11, vasárnap, 20.30
Gerjedelem (Vozbuzsgyenyije), orosz, 2002,
r: Tatjana Magadan, sz: Valentyina Talizina, Alekszej Zsarkov, Nyikolaj
Karacsencov, hb/R, 88perc
Fekete komédia egy ritka betegségben
szenvedő fiatalember megpróbáltatásairól, aki azonnal rosszul lesz, mihelyt
megkíván egy nőt. Egyetlen mentőöve a szerelem ereje lehet.
|
Jean-Marc Barr
Január
16, péntek, 18.00
Szeretők (Lovers), francia, 1999, r: Jean-Marc Barr, f: Pascal
Arnold, Jean-Marc Barr, o: Jean-Marc Barr, sz: Élodie Bouchez (Jeanne), Szergej
Trifunovic (Dragan),
Geneviève Page (Alice), Thibault
de Montalembert (Jean-Michel), Dragan Nicolic (Zlatan ), Jean-Christophe Bouvet (boltos férfi), hb/E, 100
perc
A
napjaink Párizsában játszódó szerelmi történet az illegálisan Franciaországban
tartózkodó jugoszláv festő, Draganés a francia könyvárus lány, Jeanne
románcáról szól. Találkozásukról első éjszakájukról és boldogságukról. Egy
igazoltatáskor Dragan lebukik: három napot kap, hogy elhagyja az országot. De a
szerelmesek úgy döntenek, nem válnak el egymástól… A Szeretők apró, hétköznapi
pillanatokból épul fel, és az intim mozzanatoknak különös izzást kölcsönöznek a
dogmás formanyelvi megoldások. A film a szerelem szabadságáról szól, és egy
olyan Európát vízionál, ahol az emberek nemzetiségükre való tekintet nélkül
szabadon járhatnak-kelhetnek. A Szeretőket a Barr-trilógia (Free Trilogy) első
darabjaként emlegetik.
Január 16, péntek, 20.30
Túl
sok hús (Too
Much Flesh), francia, 2000, r, f: Jean-Marc Barr, Pascal Arnold, o: Pascal
Arnold, z: Irina Decermic, Misko Plavi, sz: Rosanna Arquette (Amy), Élodie
Bouchez (Juliette), Jean-Marc Barr (Lyle), Ian Brennan (Bert), Ian Vogt
(Vernon), hb/E, 110 perc
Az
Egyesült Államokban-ban egy eldugott helyen él a harmincöt éves Lyle
érdekházasságban. A szex nem jelent számára örömforrást és meglehetősen
ügyetlen is benne, mivel frigid feleségével ritkán vannak együtt. Aztán egy nap
a fiú találkozik egy francia lánnyal, Juliette-tel aki bevezeti a testi
szerelem rejtelmeibe. A puritán, álszemérmes amerikai kisvárosi emberek azonban
nehezen tolerálnak egy ilyen kapcsolatot. A trilógia második részében Barr a
testi szerelem szabadságát hírdeti.
Január
17, szombat, 18.00
Túl
sok hús (Too
Much Flesh), francia, 2000, r: Jean-Marc Barr, Pascal Arnold, hb/E, 110 perc
l.
16-án
Január
17, szombat, 20.30
Könnyűnek
lenni
(Being Light), francia, 2001, r, f: Jean-Marc Barr, Pascal Arnold, o: Pascal
Arnold, z: Irina Decermic, Misko Plavi, sz: Romain Duris (Maxime), Élodie
Bouchez (Justine), Jean-Marc Barr (Jack), Isabelle Candelier (Vanessa), hb/F,
95 perc
A 25
éves Maxime különleges adotsága, hogy belelát az emberek lelkébe, átlát rajtuk.
Ám képessége fájdalom, szomorúság forrása saját maga számára, ezért rendkívül
komolynak tűnik, s az emberek kicsit bolondnak is tartják. Miközben kedvesét,
Justine-t szeretné elkísérni Indiába, véletlenül találkozik Jack-kel, egy
dúsgazdag üzletemberrel, aki megkéri Maxime-ot, hogy legyen a tolmácsa egy
üzleti tárgyaláson. Jack-re akkora hatással van Maxime személyisége, hogy
követi Indiába, ahol majd szembesülni lesz kénytelen saját lényének
ürességével…
Január
18, vasárnap, 18.00
Könnyűnek
lenni
(Being Light), francia, 2001, r: Jean-Marc Barr, Pascal Arnold, hb/F, 95 perc
l.
17-én
Január
18, vasárnap, 20.30
Szeretők (Lovers), francia, 1999, r: Jean-Marc Barr, hb/E, 100 perc
l.
16-án
|
Ember Judit
Január
22. csütörtök, 18.00
Ember Judit –
könyvpremier
Január
22. csütörtök, 19.00
Fagyöngyök, magyar , r: Ember
Judit, o: Illés János, z: Sipos István, sz: Sípos Jenő (Jenő), Sípos Jenőné
(feleség), Szabó Nóra (Kisnóra), Lukasik Eleonóra (Nagynóra), id. Lukasik
Jánosné (nagymama), Csömör Sándor dr.(szülész professzor), mb, 92 perc
Az amatőr szereplőkkel eredeti helyszínen
forgatott dokumentum-játékfilm a Tantörténet öngyilkosságot megkísérelt
hősnője, Nóra magára találását követi nyomon. Nóra most kétgyermekes lányanya.
Anyja és nagyanyja is így nevelte gyermekeit, zárt közösségben, férfiak nélkül.
De a fáradhatatlan munkásember, Jenő (Nóra harmadik, leendő gyermekének apja)
változást hoz az életükbe. Munka után fagyöngyöt gyűjt és köt csokorba, hogy
hajnalonkénti piacozással megszerezhesse az öreg Opelt, amellyel ingyen
hozhatna zöldséget szülei háztájijából…
Január
25, vasárnap, 18.00
Határozat, magyar dokumentumfilm, 1972, r: Ember Judit, Gazdag Gyula, o:
Jankura Péter, mb, 105 perc
A felcsúti termelőszövetkezet elnökének
lemondatása körüli izgalmas viták fontos társadalmi kérdéseket érintenek, és
tanulságul szolgálnak arra, hogy még sokat kell tenni a közéleti demokrácia, az
egyszemélyi vezetés felelőssége és a nyereséges gazdálkodás lényeges
szempontjainak összehangolása érdekében.
Január 27, kedd, 18.00
A snagovi gyerekek, magyar
dokumentumfilm, 1987, r, f: Ember Judit, o: Mertz Lóránd, sz: dr. Donáth
Ferenc, Hankiss Ágnes, Losonczy Anna Mária, Rajk László, dr. Szilágyi Júlia,
Vásárhelyi István, Vásárhelyi Júlia, Vásárhelyi Mária, mb, 95 perc
Azok a gyerekek, akik szüleikkel együtt
1956. november 4-én a Nagy Imre csoport tagjaiként családostól a Jugoszláv
Követségre mentek, majd akiket innen a romániai Snagovba internáltak,
gyermekkori emlékeikről és korabeli önmagukról beszélnek…
Január
30, péntek, 18.00
A misszió (A Magyarok a
balkáni háborúban 1991-97. I-IV.), magyar dokumentumfilm, r, f: Ember Judit,
mb, 111 perc
1956-57-ben a Romániában tartották fogva
magyar miniszterelnököt, Nagy Imrét és családját, valamint egy kis magyar
csoportot. Őreik a Securitate tisztjei vagy tiszthelyettesei voltak. A
fogvatartók úgy vélték, küldetést teljesítenek. Ember Judit felkereste az
egykori helyszíneket és a résztvevőket, akiknek beszámolóiból eddig ismeretlen
oldalról hallhatunk az akkor történtekről.
|
|