Az Örökmozgó Filmmúzeum januári programjából
(az előadások tagságival látogathatók)

Bergman,    Orosz filmek, orosz témák,     12A Stúdió,    Jean-Marc Barr,     Ember Judit

 

Bergman

Január 1,  csütörtök, 20.30

Suttogások, sikolyok, (Viskningar och rop), svéd, 1972, r, f: Ingmar Bergman, o: Sven Nykvist, z: Frédéric Chopin, Johann Sebastian Bach, sz: Ingrid Thulin (Karin), Harriet Andersson (Agnes), Liv Ullmann (Maria), Kari Sylvan (Anna), Erland Josephson (orvos), mf/svéd hang, 95 perc

"Az Érintés bemutatója után Ingmar ezt mondta nekem négyszemközt: ‘Ez nem volt valami jó film, de a következő egészen más lesz.’ ‘Mikor kapom meg a forgatókönyvet? – kérdeztem. ‘Még nem tudom, egyelőre csak egy ötletem van... Évek óta látok magam előtt egy tágas szobát, hajnali négy óra van, kicsit beszűrődik a pirkadat fénye. A falak bordós-pirosak, és három asszony ül a szobában. Az egyik a tűzzel foglalatoskodik, a másik köt, a harmadik könyvet olvas.’ ‘Igen – mondtam, de mi történik ezután?’ Nincs tovább – válaszolt Ingmar –, gondolod, hogy képes vagyok filmet írni erről az egy képről? Azt válaszoltam, hogy bárki nem tudna erről filmet készíteni, de te biztosan tudsz." Sven Nykvist operatőr így emlékezett egy 1988-as interjúban Bergman egyik legjelentősebb filmjének keletkezésére.

 

Január 2,  péntek, 18.00

Nyári közjáték, (Sommarlek), svéd, 1951, r, f: Ingmar Bergman, o: Gunnar Fischer, z: Leo Delibes, Frédéric Chopin, Pjotr Csajkovszkij, Erik Nordgren, Bengt Wallerström, sz: Maj-Britt Nilsson (Marie), Birger Malmsten (Henrik), Alf Kjellin (David Nyström), Mimi Pollak (nagynéni), hb/svéd hang, 100 perc

1950 és 1952 között Bergman három filmet is forgatott a stockholmiak nyári üdülőparadicsomában, a város környékét övező tavak szigetvilágában. A Nyári közjáték, az azt követő Egy nyár Mónikávalhoz hasonlóan, a nyári tóparton kibontakozó és beteljesedő, majd az ősz beköszöntével kihunyó első nagy szerelemről szól. A Nyári közjáték főhőse Marie, a harmincéves balett-táncosnő, aki visszaidézi tizenhárom évvel korábbi emlékeit, amikor a gimnazista Henrikkel egymásba szerettek. Mariet a újra átélt, tragikus végű élmények segítik abban, hogy végre felnőtté váljon, és hivatásában – a táncban – találja meg a boldogságot.

 

Január 3, szombat, 18.00

Farkasok órája (Vargtimmen), svéd, 1967, r, f: Ingmar Bergman, o: Sven Nykvist, z: Lars Johan Werle, sz: Max von Sydow (Johan Borg), Liv Ullmann (Alma Borg), Erland Josephson (von Merkens báró), Gertrud Fridh (Corinne, a felesége) Gudrun Brost (a báró anyja), hb/svéd hang, 95 perc

"A farkasok órája az éjszaka és a pirkadat közé esik, ebben az órában halnak meg a legtöbben, ekkor a legmélyebb az álom, a legvalószerűbb a lidércnyomás. Az álmatlan embert ekkor nyomasztja a legsúlyosabb szorongás, ekkor a leghatalmasabbak a kísértetek és a démonok. És a farkasok órája az az időszak is, amikor a legtöbb gyerek jön a világra." Ezzel a mottóval kezdődik a film, melynek festőművész főhőse egy szigeten tölti vakációját feleségével, ahol furcsa kalandokba keveredik. Megismerkedik a szomszéd grófnéval, közben megjelenik egy idős hölgy, aki leveszi önnön fejét. A festő rálő a feleségére, megismerkedik egy tizenkét éves fiúval, aki játékból hátulról befogja a szemét. A festő erre megdühödik, megöli a gyereket, és holttestét a tengerbe dobja, ahol az a víz alatt újra életre kel. E sok viszontagság után a főhős eltűnik...

 

Január 4,  vasárnap, 16.00

Egy nyár Mónikával (Sommaren med Monika), svéd, 1952, r, f: Ingmar Bergman, (Per Anders Fogelström művéből), f: Ingmar Bergman, o: Gunnar Fischer, z: Erik Nordgren, Eskil Ecker-Lundin, Walle Söderlund, sz: Harriet Andersson (Monika Eriksson), Lars Ekborg (Harry Lund), Dagmar Ebbesen (Lindströmné), Ĺke Fridell (Monika apja), Naemi Briese (Monika anyja), hb/svéd hang, 95 perc

Mónika tizennyolc éves, Harry tizenkilenc. A lányt éppen kirúgták az állásából, amikor megismerkednek. Harry szinte kiprovokálja a munkahelyén, hogy barátnője sorsára jusson. Májusban kiköltöznek a fővárost övező szigetvilágba. Vitorlás-kajütben laknak, nomád életmódot folytatnak. Az ősz közeledtével visszakényszerülnek a városba, annál is inkább, mert Mónika gyereket vár. Bergman ebben a filmben alkalmazta először az első hosszú, közeli felvételeket Harriet Andersson arcáról, aki ezzel az első Bergman-szerepével az 50-es évek egyik legnépszerűbb svéd színésznője lett.

 

Január 5,  hétfő, 18.00

Tükör által homályosan (Såsom i en spegel), svéd, 1961, r, f: Ingmar Bergman, o: Sven Nykvist, z: Johann Sebastian Bach, sz: Harriet Andersson (Karin), Gunnar Björnstrand (David), Max von Sydow (Martin), Lars Passgĺrd (Minus), mf/svéd hang, 95 perc

A strindbergi kamaradarabok mintájára íródott három film színhelye egy elhagyott borús tengerparti táj és egy magányos nyaraló, ahol négy ember – a skizofrén Karin, írói vágyakat dédelgető apja, orvos férje és gimnazista öccse – drámája bontakozik ki.

 

Január 6,  kedd, 16.00

Hajóval Indiába (Skepp till Indialand), svéd, 1947, r, f: Ingmar Bergman, (Martin Söderhjelm művéből), o: Göran Strindberg, z: Erland von Koch, sz: Holger Löwenadler (Blom kapitány), Anna Lindahl (Alice), Birger Malmsten (Johannes), Gertrud Friedh (Sally), mf/svéd hang, 100 perc

A testi fogyatékos Johannes apjával, és anyjával egy bárkákat mentő hajón él. A fiú a társtalanságtól és a kitaszítottságtól szenved. Az apa a hajóra hozza kabaréénekes szeretőjét, akibe Johannes is beleszeret, és a viszonzott szerelem segíti önmaga elfogadásában. Ebben a filmben bukkan fel először – bár még csak jelzésszerűen – a későbbi bergmani gondolatvilág. "Nem értjük egymást, kár a szóért is, amit egymásra pazarolunk" – mondja a feleség férjének a hitvesi ágyban, a huszonöt év óta tartó lassú elhidegülésükről.

 

Január 7,  szerda, 18.00

Úrvacsora (Nattvardsgästerna), svéd, 1962, r, f: Ingmar Bergman, o: Sven Nykvist, z: svéd zsoltárok, sz: Gunnar Björnstrand (Tomas Ericsson), Ingrid Thulin (Märta Lundberg), Gunnel Lindblom (Karin Persson), Max von Sydow (Jonas Persson), Allan Edwal (Algot Frovik), mf/svéd hang, 85 perc

A trilógia második filmjében Bergman még mélyebbre ás az emberi lélek feltárásában. A Tükör által homályosan szeretet-Isten problémájának helyébe itt a szerelem-szeretet-Isten komplexus lép. Főhőse a közép-svédországi Dalarna tartomány egyik kis falujának papja, a már nem egészen fiatal Tomas Ericsson lelkész. Vajon milyen papnak bizonyul, hogy adhat híveinek lelki vigaszt az, aki hosszas tépelődés során megértette rég: Isten nem segít, Isten nevében hiába a szó, csak mi emberek és Isten rossz papja lettünk egyre reménytelenebbek.

 

Január 8, csütörtök, 16.00

Szerelmi lecke (En lektion i kärlek), svéd, 1954, r, f: Ingmar Bergman, o: Martin Bodin, z: Dag Wirén, sz: Eva Dahlbeck (Marianne), Gunnar Björnstrand (David Ernemann), Yvonne Lombard (Suzanne), Ĺke Grönberg (Carl-Adam), Harriet Andersson (Nix), mf/svéd hang, 95 perc

Ezzel a filmmel új szín jelenik meg Bergmannál a férfi-nő tematikában: az érett, higgadt, egymás gyengéit jól ismerő és elfogadó házaspár típusa. A szenvedélyekből már régen kigyógyultak, a vonzalom már csak a közös emlékek hatására támad fel bennük újra. Tisztában vannak férfi, illetve női szerepük fontosságával, és ezt tömör, pergő, szellemes dialógusokban adják egymás tudtára. A házasság történetének emlékezetes epizódjai flash backekben elevenednek meg, a történet felépítése laza és ötletszerű.

 

Január 9,  péntek, 18.00

Csend (Tystnaden), svéd, 1963, r, f: Ingmar Bergman, o: Sven Nykvist, z: Ivan Renliden, R. Mersey, J. S. Bach, sz: Ingrid Thulin (Ester), Gunnel Lindblom (Anna), Jörgen Lindström (Johan), Birger Malmsten (bárpincér), mf/svéd hang, 100 perc

A trilógia befejező darabját – a rendező huszonötödik filmjét – "negatív lenyomatként" jellemezte. Mit tegyünk, milyenek vagyunk szeretet, kapcsolatok, hit nélkül, hogyan létezhetünk, ha Isten hallgat. A bergmani variációt a csinos Anna tizenéves fia, Johan és Anna beteg nővére, Ester képviselik, akik fullasztó zárt vonatfülkében érkeznek a képzeletbeli Timoka városába. Egy szót sem értenek az ott élők beszédéből, de a legnagyobb probléma mégis az, hogy hőseink egymást sem értik meg.

 

Január 13,  kedd, 20.30

A nyáréjszaka mosolya (Sommarnattens leende), svéd, 1955, r, f: Ingmar Bergman, o: Gunnar Fischer, z: Erik Nordgren, sz: Gunnar Björndstrand (Fredrik Egerman), Ulla Jacobsson (Anne), Eva Dahlbeck (Desiré Armfeldt), Björn Bjelfvenstam (Henrik Egerman, Jarl Kulle (Carl-Magnus Malcolm), Harriet Andersson (szobalány), hb/svéd hang, 115 perc

A századelőn játszódó film házassági komédia, melynek terve Lehár Ferenc Víg özvegyének malmői, színházi rendezése során született meg Bergmanban. A kor elegáns ruháiban és díszletei között, felvonulnak korábbi filmjei alakjai. A felszabadult, játékos stílusú, pikáns erotikával fűszerezett film a legvilágosabb nyár éjszaka, a Szent Iván-éj történetét meséli el, amikor mindegyik szerelmespár párt cserél, reggelre azonban mindenki visszatér a régihez. A film – elsőként a Bergman-életműben – hatalmas sikert aratott, Cannes-ban pedig megkapta a legjobb vígjátéknak járó díjat.

 

Január 15,  csütörtök, 18.00

A nap vége (Smultronstallet), svéd, 1957, r, f: Ingmar Bergman, o: Gunnar Fischer, z: Erik Nordgren, sz: Victor Sjöström (Isac Borg professzor), Ingrid Thulin (Marianne), Gunnar Björnstrand (Evald), Bibi Andersson (Sara), Naima Wilfstrand (mama), mf/svéd hang, 95 perc

Bergman talán legszebb filmje tanulmány az egyedüllétről, a szeretet hiányáról, az elmúlás miatt érzett szorongásról. A hetvennyolc éves Isac Borg orvosprofesszor, menyével együtt autón indul Lundba, a dél-svédországi egyetemi városba, doktorrá avatásának ötvenéves jubileumára. Útja során álom- és emlékképekben szembesül ifjúkora egyes részleteivel, és a nap végére ráébred élete idáig nem firtatott értelmére. A filmben Strindberg Álomjátékához hasonlóan olvad össze múlt és jelen, és látható egy képbe komponálva olyan különös együttesben, mint Alf Sjöberg hat évvel korábban készült Júlia kisasszony adaptációjában. A professzor szerepére a neves némafilmrendezőt, Victor Sjöströmöt kérte fel Bergman, evvel is kifejezve tiszteletét a rá legnagyobb hatást tett hazai filmművész-elődnek.

 

Január 20,  kedd, 20.30

Szégyen (Skammen), r, f: Ingmar Bergman, o: Sven Nykvist, sz: Liv Ullmann (Eva Rosenberg), Max von Sydow (Jan Rosenberg), Gunnar Björnstrand (Jacobi, a sziget parancsnoka), mf/svéd hang, 105 perc

Egy képzeletbeli országban játszódik a történet, ahol polgárháború dúl. Eva és Jan, a zenész házaspár – korábban egy szimfonikus zenekar hegedűsei –, a háború kitörése után egy távoli szigetre menekülnek. Parasztgazdaságot alapítanak, kezdik megszokni a mezei munka idilljét. A távolban folyó véres események egy ideig nem zavarják őket. A háború azonban sokkal messzebbre is elküldi üzenetét... A film keletkezésének hátterében Bergman személyes kétkedésének élménye fogalmazódik meg, amikor fiatalon arról faggatta önmagát, hogyan viselkedett volna, ha a háború alatt a németek Svédországot is megszállják. A Szégyen kísérlet annak bemutatására, hogy az emberi méltóság elvesztése, a megalázás, hogyan vezet előbb a művészet, majd a humánum megsemmisüléséhez az erőszaknak áldozatul esett embertársainknál.

 

Január 21,  szerda, 18.00

Fűrészpor és ragyogás (Gycklarnas afton), svéd, 1953, r, f: Ingmar Bergman, o: Sven Nykvist (belsők), Hilding Bladh (külsők), z: Karl-Birger Blomdahl, sz: Ĺke Grönberg (Albert Johansson), Harriet Andersson (Anne), Hasse Ekman (Frans), Anders Ek (Frost bohóc), Gudrun Bost (Alma), Annika Tretow (Agda), mf/svéd hang, 100 perc

Bergman első rendezői korszakának legjelentősebb filmje, amelynek kameramozgatása, beállításai, színészvezetése már az érett, tudatos művészről tanúskodnak. A századfordulós kisvárosban, a vándorcirkuszosok "istálló, pacsuli és verejtékszagú" világában játszódó történet témája az emberi megaláztatás, és annak elviselése. Bergman második szerzői filmje nem aratott közönségsikert. Értékei csak évekkel később, a többi jelentős filmje fényében váltak nyilvánvalóvá. Mégis ez volt az első alkotása, amelyre külföldön is felfigyeltek, és melynek révén Bergman nevét megjegyezték.

 

Január 22,  csütörtök, 20.30

Szűzforrás (Jungfrukällan), svéd, 1959, r: Ingmar Bergman, f: Ulla Isacsson (egy 1330-as évekből származó svéd népi legenda alapján), o: Sven Nykvist, z: Erik Nordgren, sz: Birgitta Pettersson (Karin, a lányuk), Gunnel Lindblom (Ingeri), Axel Düberg (vékony pásztor), Tor Isedal (Néma), Ove Porath (fiú), mf/S, 85 perc

A film egy nemi erőszak áldozatául esett, előkelő származású lányról szól, akinek édesapja önbíráskodással számol le lánya megrontójával.

 

Január 23, péntek, 20.00

Varázsfuvola (Trollflöjten), svéd, 1974, r, f: Ingmar Bergman (Mozart operája alapján), o: Sven Nykvist, z: Wolfgang Amadeus Mozart, sz: Josef Köstlinger (Tamino), Irma Urrila (Pamina), Hĺkan Hagegärd (Papageno), Elisabeth Erikson (Papagena), Ulrik Cold (Sarastro), Birgit Nordin (az éj királynője) Ragnar Ulfung (Monostatos), mf/svéd hang, 150 perc

Bergman több mint egy évet töltött operafilmje előkészítésével: igyekezett megteremteni azt az atmoszférát, amely 1791-ben lenghette körül a művet, amikor azt Bécsben, a Theater auf der Weiden-ben előadták. Még a Taminót üldöző sárkány is korabeli anyagokból készült. Bergman apró ötletek tucatjait, ha nem százait vonultatja fel az adaptációban, a nyitány nézőinek arckavalkádjától kezdve, a képária megelevenedő portréján át, a három gyermek Verne-léghajójáig. Még a természetet is együtt játszatja a darab hőseivel, a film eszközeivel pedig a maga zseniális módján mindenkit beavat a Varázsfuvola misztériumába.

 

Január 24, szombat 18.00

Arc (Ansiktet), svéd, 1958, r, í, f: Ingmar Bergman, o: Gunnar Fischer, z: Erik Nordgren, sz: Max von Sydow (Vogler), Ingrid Thulin (Manda-Amanl, Grunnar Björnstrand (dr. Vergerus), Naima Wifstrand (nagymama), Bengt Ekerot (Spegel), Bibi Andersson (Sara), hb/svéd hang, 105 perc, with English subtitles

A film, melynek témája később a Rítusban is felbukkan, az 1840-es évek közepén játszódik Svédországban. Főszereplője dr. Vogler a varázsló-művész, a hipnotizőr, aki társulatával az egész országot beutazza, az akkoriban Európában divatos Franz Messmer-féle magnetizmust, és az ehhez kapcsolódó varázstrükköket bemutatva. Társulatának tagjai rajta kívül: férfiruhában fellépő felesége, boszorkánykinézetű anyósa, és egy fiatal, gondtalan csavargó-fiú.

 

Január 25,  vasárnap, 20.30

Rítus (Riten), svéd, 1968, r, f: Ingmar Bergman, o: Sven Nykvist, sz: Ingrid Thulin (Thea), Anders Ek (Sebastian), Gunnar Björnstrand (Hans), Erik Hell (bíró), hb/svéd hang, 80 perc

A televízió számára forgatott kamaradarab főszereplői egy háromtagú varieté-csoport színészei, akiket feljelentenek és kihallgatásra idéznek, mert szeméremsértőnek tartják egyik produkciójukat. A kihallgatást végző bíró nyílt megvetéssel beszél velük erkölcstelennek tartott életmódjuk miatt, titokban azonban irigyli őket, és hivatali hatalmával visszaélve egyre jobban beleturkál személyes életükbe, kapcsolataikba. A megalázott komédiások arra kérik a bírót, hogy nézze végig a számot, amelyért feljelentették őket. Bergman egyik legpesszimistább filmje pszichológiai tanulmány az emberi gyűlöletről, bosszúról, kétségbeesésről és szorongásról.

 

Január 26, hétfő, 20.30

A hetedik pecsét (Det sjunde inseglet), svéd, 1956, r, f: Ingmar Bergman, o: Gunnar Fischer, z: Erik Nordgren, sz: Max von Sydow (Antonius Bloch lovag), Gunnar Björdnstrand (Björns, a fegyverhordozója), Bengt Ekerot (Halál), Nils Poppe (Jof, a színész), Bibi Andersson (Mia, a felesége), mf/svéd hang, 100 perc

Az Ingmar Bergman művészetében formai és tartalmi szempontból is újításnak számító allegorikus filmdráma a 14. században játszódik a pestis sújtotta svéd tengerparti vidéken. Egy kereszteshadjáratból visszatérő lovag és fegyverhordozója, valamint egy fiatal komédiás-házaspár állnak a történet középpontjában. A középkori templomi falfestmények stílusát felelevenítő látomás az ember örökös istenkereséséről szól, és szembesülésével az egyedüli bizonyosságot jelentő halállal. "A film radikális, posztmodern értelmezésében a Halál egzisztencialista pszichoanalízist végez, amikor sakklépéseivel könyörtelenül interpretálja a lovag vágyait, tévhiteit, identitáskeresését. Bergman apokaliptikus, fekete-fehér képei élesen hasítanak a másoknak segíteni, hitet adni akarók szívébe..."

 

Január 27,  kedd, 20.30

Az ördög szeme (Djävulens öga), svéd, 1960, r, f: Ingmar Bergman, o: Gunnar Fischer, Gunnar Halmsguist, z: Domenico Scarlatti, sz: Iarl Kulle, Bibi Andersson, Axel Düberg, hb/svéd hang, 90 perc

Bergmant az 50-es évek végétől kezdve egyre inkább foglalkoztatták az Isten léte körüli vallási problémák. Mielőtt azonban híres Trilógiájának írásába kezdett volna, az Ördög szemében utoljára még megcsillogtatta vígjátékírói vénáját. A filmben Don Juan tér vissza a Földre, a 20. század közepén. A komédiához sokat merített az 50-es évek második felének színházi rendezéseiből, amikor a Malmői Városi Színház főrendezőjeként több Moliere-darabot is színpadra állított.

 

Január 28. szerda, 17.30

Ingmar Bergman: Sarabande - Az Európa Kiadó könyvbemutatója

 

Január 28,  szerda 18.30

Jelenetek egy házasságból (Scener ur ett äktenskap), svéd, 1973, r, f: Ingmar Bergman, o: Sven Nykvist, sz: Liv Ullmann (Marianne), Erland Josephson (Johan), Bibi Andersson (Katarina), Jan Malmsjö (Peter), Gunnel Lindblom (Eva), hb/svéd hang, 168 perc

A rendező eredetileg a televízió számára készítette a filmet, 16 mm-es változatban, amelyet hatszor 48 perces részenként sugárzott a svéd televízió 1973 őszén. A sorozat azóta minden idők legnézettebb folytatásos tévéjátékaként vonult be a svéd televízió történetébe. Legendák szólnak arról, hogy az utcákon szinte kihalt az élet, amikor a nézők Marianne és Johan lassan elhidegülő házasságának állomásait követték nyomon. "Lehet, hogy közhelyet mondok, de ami az érzelmeket illeti, mindannyian analfabéták vagyunk" – mondja egy őszinte pillanatában Johan. A külföldi forgalmazásra végül Bergman játékfilmmé szerkesztette össze a különálló epizódokat. Liv Ullmann és Erland Josephson kitűnő alakításukkal örökre beírták nevüket a svéd filmtörténet legjelesebbjei közé.

 

Január 29, csütörtök, 20.30

Persona, svéd, 1966, r, f: Ingmar Bergman, o: Sven Nykvist, z: Lars Johan Werle, sz: Liv Ullmann (Elisabet Vogler), Bibi Andersson (Alma nővér), Margarethe Krook (orvosnő), Gunnar Björnstrand (Vogler), Jörgen Lindström (kisfiú), mf/svéd hang, 80 perc

Liv Ullmann és Bibi Andersson egy észak-norvégiai filmforgatáson barátkoztak össze 1962-ben. A két színésznő hasonlósága Bergmannak új filmötletet adott. Így született meg a Persona, amely ugyanarról szól, mint a Trilógiától kezdve egész életműve: a pillanatról, amikor Isten csendje összeroppantja a személyiséget. Elisabet, a híres színésznő egy előadás közben elnémul és többé nem szólal meg. Almát, az egyszerű ápolónőt bízzák meg gondozásával egy magányos tengerparti villában. A színésznő hallgat, az ápolónő beszél. Alma maszkja fokozatosan lefoszlik, megzavarodik, kiesik a szerepéből, gyűlölködő, agresszív, majd megalázkodó lesz ápoltjával szemben. Elisabet is hasonló változáson megy át, és a pszichológiai fejlődésvonal végére a két főhős személyiséget cserél. Sven Nykvist képei a kettőzés, szétválás és egybeolvadás témáját váltogatják, akárcsak a beállítások és a dialógusok.

 

Január 30, péntek, 20.30

Börtön (Fängelse), svéd, 1949, r, f: Ingmar Bergman, o: Göran Strindberg,

z: Erland von Koch, sz: Doris Svedlund (Birgitta Carolina Söderberg), Birger Malmsten (Thomas, író), Eva Henning (Sofi, Thomas felesége), Hasse Ekman (Grundé, filmrendező), Stig Olin (Peter), Irma Christensson (Linnéa), hb/svéd hang, 82 perc

Bergman első szerzői filmjében már minden eleme megtalálható a későbbi filozófiai- és motívumrendszerének. Az egzisztencializmus hatásáról tanúskodó mű főhőse egy filmrendező, aki a földi pokolról szeretne filmet készíteni, amelyet az ördög kormányoz. A film végül nem készül el, így nem kapunk választ a benne felvetendő kérdésekre sem. Pokol-e a földi élet? Létezik-e Isten, és ha igen, eljuthat-e hozzá az ember?

 

Orosz filmek, orosz témák

Január 2,  péntek, 20.30

Patyomkin páncélos, (Bronyenoszec Potyomkin), szovjet, 1925, r, f: Szergej Eizenstein (Nyina Agadzsanova-Sutko művéből), o: Eduard Tissze, z: Edmund Meisel, Nyikolaj Krjukov (1950), Dmitrij Sosztakovics (1976), sz: Alekszandr Antonov (Vakulincsuk), Vlagyimir Barszkij (Golikov parancsnok), Grigorij Alekszandrov (Giljarovszkij), Maruszov (tiszt), Repnyikova (asszony a lépcsőn), Abba Glaubermann (a kisfia), magyar inzert, 66 perc

A páncéloshajó néhány matróza lázadozik a rossz ellátás miatt. Az elégedetlenkedőket elfogják, egy vitorlavásznat borítanak rájuk, és a parancsnok kiadja a tűzparancsot. A matrózok azonban megtagadják a mészárlást, és vízbe dobják a tiszteket. Az ogyesszai kikötőben is kirobban a felkelés… A film az 1905-ös forradalmi eseményeket dolgozta fel.

 

Január 3,  szombat, 16.00

A púpos lovacska,  (Konyok gorbunok), szovjet, 1976, r, f: Ivan Ivanov Vano, mb, 78perc

Történet egy bátor lovacska hősies helytállásáról.

 

Január 3, szombat, 20.30

Három történet, (Tri isztorii), orosz-ukrán, 1996, r: Kira Muratova, f: Igor Bosko, Renata Litvinova, Vera Sztoroseva, o: Genagyij Karjuk, sz: Szergej Makoveckij (Tyikomirov), Leonyid Kusnir (Zsena), Renata Litvinova (Ofélia), Oleg Tabakov (öregember), Lilja Murlikina (lány), mf/R, 114 perc

Három epizódból álló, lehangoló körkép a mai orosz viszonyokról a rendezőnőre jellemző szürreális-dokumentarista stílusban. 1. 6. számú kazán: Egy férfi megölte a szomszédnőjét, akivel egy darab szappanon szólalkoztak össze, és most szabadulni próbál a hullától. 2. Ophelia: Egy kiskorában állami gondozásba adott fiatal nő – egy kórház alkalmazottjaként – bosszút áll azokon a nőkön, akik elhagyták gyermeküket. 3. A halál és a lányka: Egy tolószékbe kényszerült öregember vigyáz napközben a szomszédasszony kislányára, aki azonban kezdi unni az örökös parancsolgató kioktatást...

 

Január 4, vasárnap, 18.00

Moszkva nem hisz a könnyeknek (Moszkva szljozam nye verit), orosz, 1979, r: Vlagyimir Menysov, f: Valentyin Csernih, o: Igor Szlabnyevics, z: Szergej Nyikityin, sz: Alekszej Batalov (Gosa), Vera Alentova (Katyerina), Irina Muravjova (Ljudmila), Alekszandr Fatyusin (Gurin), Raisza Rjazanova (Antonyina), Oleg Tabakov (Vologya), Zoja Fjodorova (a portás), hb/R, 150 perc

 

Január 4, vasárnap, 20.30

Csehov-motívumok (Csehovszkije motyivi), orosz-ukrán, 2002, r, f: Kira Muratova, o: Valerij Mahnyev, sz: Szergej Behtyerev, Nyina Ruszlanova, Natalija Buzko, Filipp Panov, Alekszandr Basirov, Jean Daniel, Szergej Popov, hb/R, 120 perc

Muratova két Csehov-mű, a Nehéz emberek című elbeszélés és egy egyfelvonásos, a Tatyjana Repina alapján készítette el legújabb harsányan gúnyos stilizációját az orosz hagyományokról. Egy hazalátogató egyetemista összevész az apjával és visszaindul a városba. Útközben betér egy templomba, ahol különös esküvő zajlik. A vőlegény rémülten veszi észre a jelenlévők között volt szeretőjét, aki pedig nemrég öngyilkos lett miatta…

 

Január 5, hétfő, 16.00

Keletre meneteltek (Italiani brava gente), olasz-szovjet, 1965, r: Giuseppe de Santis, f: Ennio De Concini, Augusto Frassinetti, Gian Domenico Giagni, o: Antonio Secchi, z: Armando Trovajoli, sz: Raffaele Pisu (Gabrielli), Andrea Checchi (Sermonti), Tatjana Szamojlava (Szonya), mf/I, 104 perc

A Don mellett olasz katonák is harcoltak. Dicstelen útjuk volt odáig, esztelenül szenvedésteli visszafelé az orosz télben…

 

Január 5, hétfő, 20.30

Testvér 1. (Brat), orosz, 1997, r: Alekszej Balabanov, f: Alekszej Balabanov, z: Vjacseszlav Butusov, sz: Szergej Bodrov jr. (Danyila), Szvetlana Pismicsneko (Szveta), Andrej Fedorcsov (Sztyepa), Marija Zsukova (Kat), hb/R, 96perc

Danyila Bagrov a kétéves katonai szolgálata után hazatér. A vidéki élet azonban nem sok jóval kecsegteti, ezért anyja biztatására Szentpétervárra utazik a bátyjához, akinek jól menő üzlete van. De, mint kiderül, a báty profi gyilkos, aki nyakig banne van egy maffiaháborúban is. Danila elszegődik a testvéréhez és vállalja, hogy megöli a Csecsen nevű gengsztert. Csecsen emberei azonban üldözőbe veszik….

 

Január 6, kedd, 18.00

A Bezsin-rét (Bezsin lug), 1935-36, r: Szergej Eizenstein, f: Alekszandr Rzsesevszkij, o: Eduard Tissze, Vlagyimir Nilszen, z: Gavriil Popov, Szergej Prokofjev (1967), sz: Vitya Kartasov (Sztyepka), Borisz Zahava majd Nyikolaj Hmeljov (apa), Jelizaveta Tyelesova (kolhozelnök), rekonstrukció (1967): Szergej Jutkevics, Naum Kleiman, o: Valentyina Hovanszkaja, Borisz Travkin, hb/R, 34 perc

Az eredeti Eizenstein-film a háború alatt megsemmisült, de a fennmaradt kockákból Jutkevics és kollégái rekonstruálták a munkát. Sztyepka apja gonosz ember. Vélhetően a kolhozbeli gyújtogatásban is benne van a keze. Sztyepka viszont megmenti a toronyban rekedt galambokat. A gyújtogatók a templomba keresnek menedéket, a feldühödött nép azonban utánuk özönlik…

Egy évezred Mexikóban (Time in the Sun), amerikai, 1939, r, f: Szergej Eizenstein, Grigorij Alekszandrov, o: Eduard Tissze összeállító: Marie Seton, Paul Burnford, mb, 56 perc

Eizenstein nem tudott szerződést kötni a Paramounttal, viszont elfogadta Upton Sinclair felkérését, hogy forgasson Mexikóról egy etnográfiai filmet. Az amerikai producer azt ígerte, Eizenstein után küldi a musztereket, hogy azokat megvághassa, ám végül eladta a kópiákat, hogy abból fedezze kormányzói kampányát. Később különböző filmekben használtak fel jeleneteket Eizenstein anyagából (pl. Viva Villa), és többen megkísérleték nézhető formába hozni a nyersanyagokat. Ez az egyik próbálkozás.

 

Január 6,  kedd, 20.30

Testvér 2 (Brat 2), orosz, 2000, r, f: Alekszej Balabanov, o: Szergej Asztahov, sz: Szergej Bodrov jr, Viktor Szuhorukov, Szergej Makoveckij, Kirill Pirogov, Irina Szaltikova, Konsztantyin Murzenko, hb/R, 126 perc

Danyila Bagrov csecsenföldi harcostársaival találkozik Moszkvában. Szerelmi kapcsolatba kerül a népszerű énekesnővel, Irina Szaltikovával, s bátyja is fölkeresi. Ismét egy maffiatörténetbe csöppen, de ezúttal sem rettenti meg semmi. Ha kell, Chicagóba is elutazik, hogy leszámoljon az ellenfelekkel. (A film zenei anyagát a mai orosz popzene sztárjainak számai alkotják.)

 

Január 7, szerda, 16.00

Ninocska (Ninotchka), amerikai, 1939, r: Ernst Lubitsch, f: Charles Brackett, Billy Wilder, Walter Reisch (Lengyel Menyhért történetéből), o: William Daniels, z: Werner Heymann, sz: Greta Garbo (Ninocska), Melvyn Douglas (Leo), Ina Claire (Swana), Felix Bressart (Buljanoff), mf/E, 115 perc

Garbo nevet! – hirdették a titokzatosan komoly svéd szépség első hollywoodi vígjátékát a reklámok. Ninocskának az orosz katonaékszerek eladását kell ellenőriznie Párizsban. A komisszárnő történetét "szovjetellenessége" miatt sokáig nem vetítették nálunk. De ahogy a francia bonviván udvarlásának hatására enged a hősnő dogmatikus ideológiai szigora, úgy szelídül mára filmtörténeti érdekességgé a film politikai pikantériája.

 

Január 7,  szerda, 20.30

Nővérek (Szjosztri), orosz, 2001, r: Szergej Bodrov jr, f: Gulsat Omarova, Szergej Bodrov jr, o: Valerij Martinov, z: Viktor Coj, sz: Okszana Akinysina, Katya Gorina, Alekszandr Basirov, Andrej Kraszko, Kirill Pirogov, Szergej Bodrov jr, hb/R, 83 perc

Két korábban külön élt mostohanővér találkozik anyjuknál. Ám a kisebb, 8 éves lány apja körül alvilági események bontakoznak ki. A nővéreknek, akik kezdetben idegenkednek egymástól, együtt kell menekülniük, s harcolniuk az életükért. A sok kaland közben válnak igazi testvérekké, s Oroszország számunkra ismeretlen vidékeit járják be. Szergej Bodrov, a Testvér főszereplője egy jelentősnek ígérkező rendezői pályafutást alapozott meg ezzel a filmjével, ám egy évvel később egy forgatáson halálos baleset áldozata lett.

 

Január 8,  csütörtök, 18.00

Glumov naplója (Dnyevnyik Glumova), szovjet rövidfilm, 1923, r, f: Szergej Eizenstein, o: Borisz Francisszon, sz: Makszim Strauh (kopasz), Vera Janukova (a hölgy), Ivan Pirjev (Goredulin), szöveg nélkül, 4 perc

Osztrovszkij A négylábú is botlik című színdarabjának színpadi betétjeként készült a film. Glumov mindig túlzottan is alkalmazkodik ahhoz, akivel találkozik: a militarista francia tábornokkal beszélgetve ágyúvá alakul, a fasiszta Goredulinnak pedig úgy jár a kedvében, hogy horogkeresztté vedlik át, az erkölcs csősz előtt szamárrá lesz, míg az érzelmes nénike társaságában egyéves csecsemővé töpörödik.

Sztrájk (Sztacska), szovjet, 1924, r: Szergej Eizenstein, f: a Proletkult közössége, Valerij Pletnyov vezetésével, o: Eduard Tissze, sz: Alekszandr Antonov (munkás, a sztrájkbizottság tagja), Ivan Kljukvin (aktivista), Grigorij Alekszandrov (gépmester), Makszim Strauh ("Buldog" spicli), magyar inzert, 70 perc

Egy hatalmas oroszországi gyár vezetői lopásal gyanúsítanak meg egy munkást. Az igaztalanul megvádolt férfi öngyilkos lesz, mire a többi munkás fellázad. A megtorlás azonban kegyetlenül véres… Eizenstein első önálló nagyjátékfilmjében egy sereg, később gyakran idézett, elhíresült jelenetsort láthatunk, például a munkások elleni rendőri akció képeire vágott vágóhídi jelenetek montázsát.

Január 8,  csütörtök, 20.30

A szerető (Ljubovnyik), orosz, 2002, r: Valerij Todorovszkij, f: Gennagyij Osztrovszkij, o: Szergej Mihalcsuk, z: Alekszej Ajt, sz: Oleg Jankovszkij, Szergej Garmas, Andrej Szmirnov, Vera Voronnyikova, Vlagyimir Jumatov, hb/R, 100 perc

Felesége váratlan halála után egy nyelvésznek további megrázó dolgokkal kell szembesülnie. Kiderül, hogy az asszonynak már esküvőjük után pár hónappal szeretője volt, de sosem tudott dönteni kettőjük között. A férfi nem tudja elviselni, hogy hosszú éveket hazugságban élt, s talán még a fia sem az övé. Ráadásul a szerető sem rejtegeti most már magát. A két férfi együtt vizsgálja az elmúlt éveket. Todorovszkij lélektani kamaradrámája az utóbbi évek egyik legnagyobb orosz filmsikere.

 

Január 9, péntek, 16.00

A zsarnok (Le patriote), francia, 1938, r: Maurice Tourneur, f: Alfred Neumann, Oscar Ray (Alfred Neumann színdarabjából), o: Armand Thirard, Louis Née, z: Jacques Ibert, sz: Harry Baur (I. Pál cár), Pierre Lenoir (Pjotr Pálen), Jacques Varennes (Panyin gróf), Josette Day (Nágya), Suzy Prim (Anna), Gérard Landry (Sándor herceg), mf/F, 90 perc

Első Pál cár Oroszország szeszélyes despotája. Bizalmasa, Pálen birodalmi kancellár a hatalmával visszaélve, háborúba akarja kergetni az országot a poroszok ellen. Pál cár fia, Sándor herceg, az ifjú cárevics titokban szerelmes a cárné udvarhölgyébe, a gyönyörű Nágyába, s szerelemért le akar mondani a trónról. A cár gyengesége és a cselszövők hataloméhsége azonban arra készteti Sándort, hogy mégis inkább a haza ügyeivel foglalkozzon...

 

Január 10, szombat, 16.00

Nagy Péter (Petr Pervij), szovjet, 1937, r, f: V. Petrov, o: V. Gardanov, V. Jakovlev, z: V. Scserbacsev, sz: N. Szimonov (I. Péter), Ny, Cserkaszov (Alekszej), A. Taraszova (Jekatyerina), M. Zsarov (Mensikov), mf/R, 105perc

Nagy Péter emberfeletti küzdelmet folytat az elmaradottság felszámolására, szétzúzza a bojárok kiváltságait, és a kézműves, kereskedő osztályra támaszkodva erős központi hatalmat épít ki. És megynyitja a birodalom kapuit Európa előtt is…

 

Január 10,  szombat, 18.00

Az orosz bárka (Ruszkij kovcseg), orosz-német, 2002, r: Alekszandr Szokurov, f: Borisz Kaminszki, Anatolij Nyikiforov, Szvetlana Proszkurina, Alexander Szokurov, o: Tilman Büttner, z: Szergej Jevtusenko, sz: Szergej Donsztov (idegen), Karija Kuznyecova (Nagy Katalin), Leonyid Mozgovoj (kém), Alekszandr Csaban (Borisz), mf/R, 96 perc

A pétervári Ermitázsból indulunk egy furcsa idegen (egy 19. századi francia diplomata) vezetésével egy szürreális utazásra az orosz történelemben. Valóságos és képzelt figurák bukkannak fel a történetben, melynek kiinduló pontja azért az Ermitázs, mert Szokurov szerint ez az orosz lélek "bárkája"…

Köszönjük, hogy a film magyarországi forgalmazója, az SPI rendelkezésünkre bocsátotta a kópiát premier előtt!

 

Január 11,  vasárnap, 18.00

Az ember magányos hangja (Ogyinokij golosz cseloveka), szovjet, 1978-1987, r: Alekszandr Szokurov, f: Jurij Arabov, o: Szergej Jurizgyickij, sz: Tatyjana Gorjacseva (Ljuba), Andrej Gradov (Nyikita), Vlagyimir Gyegtyarev (apa), Ljudmila Jakovleva (Ljuba anyja), Nyikolaj Kocsegarov (anyakönyvvezető), mf/R, 76 perc

A polgárháború után Nyikita hazatér elhagyatott szülővárosába. Éhínség, tífusz. Apján kívül egyedül a csúnyácska Ljuba lehetne a fiú támasza az életben. De mi szükség az életre? Vajon nem azért halnak meg előbb-utóbb az emberek, mert a halálban lelnek rá a harmóniára? Szokurov tíz évig dobozolt első játékfilmje a rendező sajátos nyelvezetének szinte összes meghatározó elemét felvonultatja. S emellett pontosan érzékelteti Andrej Platonov írói világát is.

 

Január 12,  hétfő, 16.00

A postamester (Der Postmeister), osztrák, 1940, r: Gustav Ucicky, f: Gerhard Menzel (Alekszander Puskin művéből), o: Hans Sneeberger, z: Willy Schmidt-Gentner, sz: Heinrich George (postamester), Hilde Krahl (Dunya, a lánya), Siegfried Breuer (Minszkij kapitány), Hans Holt (Mitya zászlós), mf/G, 90 perc

Minszkij, a nagyvilági lovaskapitány ígéreteivel elcsavarja a postamester bájos és életvidám lánykájának fejét. Rábeszéli, hogy menjen vele Szentpétervárra. Az apát azzal hitegeti, hogy el akarja venni a lányát, de persze nem váltja be az ígéretet. A naiv vidéki lány a pétervári úri társaság szajhájává válik. Amikor találkozik egy jólelkű zászlóssal, aki szívből szereti őt, azt reméli, most mégis megtalálta az igazit. Időközben azonban az apjához is eljutottak a pletykák. A feldühödött és csalódott postamester Szentpétervárra indul, hogy a saját szemével győződjön meg az igazságról, amit Dunya mindenáron el akarja titkolni előle. Puskin egyik legszebb elbeszélésének filmváltozata, a weimari korszak filmcsillagaival a főszerepekben.

 

Január 12,  hétfő, 20.30

A második kör (Krug vtoroj), szovjet, r: Alekszandr Szokurov, f: Jurij Arabov, o: Alekszandr Burov, sz: Pjotr Alekszandrov, Nagyezsda Rodnova, Tamara Tyimofejeva, Alekszandr Bisztrjakov, mf/R, 93 perc

Egy fiúnak el kell temetnie halott apját. Zajlanak az ilyenkor szokásos hivatalos eljárások, de vajon mi megy végbe a fiú lelkében? Milyen szinten képes szembenézni a halállal való találkozással? Mit jelent számára az Apa elvesztése?

 

Január 13,  kedd, 16.00

Sarajevo, magyar, 1940, r: Ráthonyi Ákos, f: Radványi Géza, Szatmári Jenő, o: Vass Károly, z: Fényes Szabolcs, Marthon Géza, sz: Tasnády Fekete Mária (Éva), Tímár József (Borisz Boronow), Vértess Lajos (Várnay Miklós), Kiss Ferenc (Sztepán), Berky Lili (nagymama), Ladomerszky Margit (Alexandra), mb, 92 perc

Díszszemle Szarajevóban Ferenc Ferdinánd tiszteletére. Polgár Éva a vőlegényével, Várnay Miklós báró huszárkapitánnyal készül az eseményre. A lány közben megismerkedik Borisz Boronow orosz festővel, s szerelem ébred közöttük. Az I. világháború kitörésekor Éva Borisz menyasszonyaként Oroszországba utazik. Miklós orosz fogságba esik, lázálmában Évát hívja…

 

Január 13,  kedd, 18.00

Az elsötétülés napjai (Dnyi zatmenyija), szovjet, 1988, r: Alekszandr Szokurov, f: Jurij Arabov, Pjotr Kadocsnyikov (a Sztrugackij-fivérek regényéből), o: Szergej Jurizgyickij, z: Jurij Hanyin, sz: Alekszej Ananyisnov (Maljanov), Eszkender Umarov (Vecserovszkij), Irina Szokolova (Maljanov nővére), Vlagyimir Zamanszkij (Sznyegovoj), Kirill Dudkin (Gluhov), mf/R, 133 perc

Marjanov, a fiatal orvos egy vidéki türkmén városban kap állást. A keleti egzotikum, a különféle kultúrák egymás mellett élése különös létszférákat és szellemi dimenziókat tár fel a meditációra amúgy is hajlamos fiú előtt. A dokumentarista pontosságú közegábrázolásból történő izgalmas gondolati elrugaszkodásokban eredeti módon ötvöződik a rendező egyidejű vonzalma a tényszerűség és a bölcseletiség iránt.

 

Január 14,  szerda, 16.00

Nagy Katalin (Catherine the Great), angol, 1934, r: Paul Czinner, f: Biró Lajos, Lengyel Menyhért, Arthur Wimperis, o: Georges Perinal, z: Muir Mathieson, sz: Elisabeth Bergner (Nagy Katalin), Douglas Fairbanks Jr (Péter nagyherceg), Flora Robson (Erzsébet cárnő), Gerard du Maurier, mf/E, 100 perc

Bíró Lajos sikeres színdarabja, A cárnő, egy akkoriban különösen divatos történelmi témát dolgozott fel: a naiv és félénk német hercegnő, akit a hóbortos Péter cárevics nejéül szemelt ki a diplomácia, végül átveszi az uralmat és férje holttestén át nagy uralkodó lesz. A Korda Sándor produkciójában készült filmváltozat nem a történelmi kor – a l8. századi Oroszország – hiteles ábrázolására törekszik, hanem a férjébe mindvégig szerelmes asszony tragédiáját próbálja érzékeltetni a rendező feleségének, a színpadi színésznőnek is kitűnő Elisabeth Bergnernek árnyalt játékával.

 

Január 14, szerda, 18.00

Október (Oktyabr), szovjet, 1928, r, f: Szergej Eizenstein, Grigorij Alekszandrov, (John Reed "Tíz nap, amely megrengette a világot" című könyve nyomán), o: Eduard Tissze, z: Edmund Meisel, Dmitrij Sosztakovics (1967), sz: Vaszilij Nyikandrov (Lenin), Nyikolaj Popov (Kerenszkij), Borisz Livanov (Tyerescsenko miniszter), Eduard Tissze (a német), magyar inzert, 115 perc

Az 1917-es októberi forradalom egyik első, mítoszteremtő alkotása. Az első világháborúban megcsömörlött, békére vágyó katonáktól, Kerenszkij bukásán át egészen a Téli palota elfoglalása utáni időkig jeleníti meg az eseményeket forradalmként értelmezve a bolsevik puccsot. De nem is a történelemszemlélete miatt kiemelkedő a film, hanem formanyelve okán, elég legyen csak annak a montázsnak a felidézése, melyben előbb Kerenszkijt látjuk, majd Napóleon szobrát.

 

Január 14, szerda, 20.30

Az orosz bárka (Ruszkij kovcseg), orosz-német, 2002, r: Alekszandr Szokurov, mf/R, 96 perc

l. 10-én

 

Január 15,  csütörtök, 16.00

Első szerelem (First Love), nyugatnémet, 1970, r: Maximilian Schell, f: John Gould, Maximilian Schell (Turgenyev művéből), o: Sven Nykvist, z: Mark London, sz: John Moulder-Brown (Alexander), Maximilian Schell (apa), Dominique Sanda (Sinaida), Valentina Cortese (anya), mf/G, 100 perc

A kamasz Alekszander felfigyel a nála idősebb lányra, Zinaidára. Kölcsönös vonzalom ébred bennük, de a szerelem nem ilyen egyszerű, lévén mind a ketten rendkívül bonyolult személyiségek. A fiúnak a szerelem tisztaságáról szóló elképzelései ellentétesek a lány életformájával, aki körül sok férfi legyeskedik, s talán nem is mind egy ártatlan flört kedvéért. Alekszander sehogy sem akar szembenézni a valósággal…

 

Január 15,  csütörtök, 20.30

Háború (Vojna), orosz, 2002, r,f: Alekszej Balabanov, o: Szergej Asztahov, sz: Alekszej Csadov, Ian Kelly, Ingeborga Dapkunaite, Szergej Bodrov, Georgij Gurgulija, Vlagyimir Gosztyuhin, hb/R, 130 perc

Egy cellában Ivan Jermakov csecsenföldi fogságáról mesél. Kegyetlen gyilkosságok, kölcsönös gyűlölet, vallási fanatizmus. Külföldiek a pincében, akik videóra veszik a kivégzéseket, s legnagyobb gondjuk, hogy Ivan valahogy felrakja ezeket az internetre. Balabanov filmje sokak szerint a legkegyetlenebb képet mutatja a csecsen háborúról, s kíméletlenül szembesít azokkal a nemzeti-vallási ellentétekkel, melyeket a politika bármikor háborúvá gerjeszthet.

 

Január 17,  szombat, 16.00

Jégmezők lovagja (Alekszandr Nyevszkij), szovjet, 1938, r: Szergej Eizenstein, Dmitrij Vasziljev, f: Pjotr Pavlenko, Szergej Eizenstein, o: Eduard Tissze, z: Szergej Prokofjev, sz: Nyikolaj Cserkaszov (Nyevszkij), Nyikolaj Ohlopkov (Vasszilij Buszlaj), Varvara Masszalityinova (Buszlaj anyja), Andrej Abrikoszov (Gavrilo), Valentyina Ivaseva (Olga), mf/R, 110 perc

1242-ben az országot kegyetlenül elözönlő teuton lovagok felett Nyevszkij herceg arat győzelmet a Csud-tó jegén. A hősi eposzt gyakran nevezik szovjet Roland-éneknek. Eizentein a németek elleni fellépés erejét a kollektív cselekvésben láttatja, ezért nagy hangsúlyt helyezett a tömegjelenetekre. De dramaturgia jelentőséget adott a fekete-fehér színeknek is. A fekete az oroszok igazságát, a honvédelem tisztaságát hősiességét emeli ki (tudatosan nem a sötétség, a rossz jelképe), míg a teutonok fehér színeihez a hideg kegyetlenséget asszociáltatja (és nem a tisztaságot). De a film talán legfelejthetetlenebb jelenete, amikor a tó jege beszakad a nehéz páncélban harcoló teuton lovagok alatt…

 

Január 20, kedd, 18.00

Patyomkin páncélos (Bronyenoszec Potyomkin), szovjet, 1925, r: Szergej Eizenstein magyar inzert, 66 perc

l. 2-án

 

Január 21,  szerda, 16.00

Valahol Oroszországban, magyar rövidfilm, 1942, r: Bán Frigyes, o: Vass Károly, z: De Fries Károly, dalszöveg: Kovách Kálmán, sz: Karády Katalin (Karády Katalin), Pataky Jenő (hadnagy), mb, 13 perc

Egy hadnagy, akinek letelt a szabadsága, s másnap indul vissza a frontra, felkeresi Karády művésznőt és arra kéri, hogy énekeljen neki és bajtársainak a rádióban. A művésznő teljesíti a kérést. A Valahol Oroszországban kezdetű dalt énekli el. A fronton áhitatos arccal ülik körül a katonák a rádiót. A hadnagy megsebesül. A művésznő meglátogatja a kórházban, s ott újra elénekli neki a kért dalt.

"Üzenet a Volga-partról", magyar, 1942, r: Deésy Alfréd, f: Babay József, o: Fekete Ferenc, Tubay László, z: Buday Dénes, sz: Sárdy János (Vihar András), Tóth Júlia (Barna Zsuzsi), C. Turáni Endre (Barna János), Rajczy Lajos (Bakony István), Bihari József (tanító úr), Vágóné Margit (András nagyanyja), Gobbi Hilda (Zsuzsi anyja), mb, 77 perc

A falu legmódosabb gazdájának lányát, a szép Barna Zsuzsit két jómódú legény is megkéri, de neki csak a szegény, nótás kedvű Vihar András tetszik, akinek közeledését szülei nem nézik jó szemmel. A csalódott fiatalembert behívják katonának. A fronton megmenti Zsuzsi bátyja, Barna János életét, ő viszont megsebesül…

Január 21,  szerda, 20.30

A telihold napja (Gyeny polnolunyija), orosz, 1997, r, f: Karen Sahnazarov, o: Gennagyij Karjuk, z: Anatolij Kroll, sz: Vlagyimir Iljin, Valerij Prijomihov, Filipp Jankovszkij, Jelena Korenyeva, mf/R, 92 perc

Az események és emlékképek titokzatos, zaklatott világába visz minket az alkotók által felkínált idő- és térutazás. Feltűnik a gyilkos és a rendőr, a népszerű disc-jockey, a frissen meggazdagodott "újoroszok", pincérek és a Szovjet Hotel vendégei, hivatalnokok, vállalkozók, és Alekszandr Puskin...

 

Január 23, péntek, 17.00

Csalóka napfény (Utomlennije szolncem), orosz-francia, 1994, r: Nyikita Mihalkov, f: Nyikita Mihalkov, Rusztam Ibragimbekov, o: Vilen Kaljuta, z: Eduard Artyemjev, sz: Nyikita Mihalkov (Szergej), Nágya Mihalkova (Nágya), Oleg Menysikov (Mitya), Ingeborga Dapkunajtye (Maruszja), mf/R, 150 perc

"Egy forradalmár szovjet tiszt lesz tehát a film morális hőse. Nemcsak hogy felülkerekedik a háromszög-konfliktusban, de végül még az áldozati pozíciót is kisajátítja. Bár letartóztatása megfelel a történelmi tényeknek, ez így együtt mégis furcsa. Az pedig végképp különös, hogy egy szellemi-erkölcsi rehabilitálásra váró réteg egyik tagja kerül a vádlott szerepébe. Pedig világos a jelennel való párhuzam, nem lehet kitérni előle. Oleg Menysikov korunk jellegzetes típusát formálja meg zseniálisan Mitya szerepében. A Csalóka napfény arról a sebeit nyalogató értelmiségről szól, amely progresszív gondolatok nélkül, szellemi örökségére támaszkodva igyekszik megváltóvá magasztosulni, s megfeledkezik arról, milyen készséges kegyetlenséggel gyakorolta és gyakorolja a neki juttatott hatalmat. (...) Már pusztán az a tény, hogy Mihalkov új, aktuális összefüggéseket mert keresni a sztálini – s általában a szovjet – korszak megjelenítéséhez és értelmezéséhez, egyértelműen arra vall, hogy Nyikita Mihalkov nem csupán remek színész és filmrendező, hanem gondolkodó ember. Amolyan értelmes művész." (Forgács Iván, Filmkultúra, 1995/3.)

 

Január 24,  szombat, 16.00

A tizedes meg a többiek, magyar, 1965, r: Keleti Márton, f: Dobozy Imre, Szász Péter, o: Pásztor István, sz: Sinkovits Imre (Molnár tizedes), Darvas Iván (Gálffy Eduárd), Major Tamás (Albert), mb, 111 perc, with English translation

"Az oroszok már a spájzban vannak!" Szállóigévé lett Keleti nagy közönségsikert aratott vígjátékának ez a mondata – és persze legendássá lettek a remek figurák is.

A II. világháború utolsó napjaiban Molnár tizedes a zászlóalj gránátokba rejtett zsoldjával menekül. Egy kastélyban talál menedéket. Itt fut össze néhány hozzá hasonlóan szökevény magyar katonával. Albert, Drexler báró kimért modorú inasa a gondjukat viseli. Hős magyar honvédekként átveszik a nyilasok által elfogott Szíjjártó munkaszolgálatost. Elmennek élelmet szerezni, útközben megmentik az erdészházban bújkáló szovjet katonát, Grisát. Egyaránt kerülik a németeket és a szovjeteket…

 

Január 25,  vasárnap, 16.00

Első kör (The First Circle), amerikai, 1972, r, f: Alekszander Ford (Szolzsenyicin regényéből), o: Wladislaw Forbert, z: Roman Palester, sz: Gunther Malzacher (Gleb Nerhin), Elizabeta Czyewska (Simocska), Peter Steen (Vologyin), Vera Tschechowa (Clara), hb/E, 90 perc

Egy, az elithez tartozó orosz család szenvedéstörténetén keresztül mutatja be a film a Szovjetunióbeli személyi kultusz időszakát.

 

Január 28,  szerda, 16.00

Café Moszkva, magyar, 1936, r: Székely István, f: Tamás István, Székely István, o: Willy Goldberger, Icsey Rezső, z: László Sándor, sz: Csortos Gyula (Szuharov tábornok), Tőkés Anna (Verjusa), Kiss Ferenc (Baklusin szárnysegéd), Vértess Lajos (Szilágyi főhadnagy), mb, 83 perc

Az I. világháború idején Lemberg a magyar csapatok kezére kerül, s a városban reked Szuharov orosz tábornok felesége, Verjusa, aki a Café Moszkvában mint énekesnő rejtőzködik. Megpróbálja rávenni Szilágyi főhadnagyot, hogy segítse át a frontvonalon, de az sértően elutasítja. Néhány hónap múlva Lemberg ismét az oroszoké, s ezúttal Szilágyi főhadnagy reked ott két társával. A férjével boldogtalan házasságban élő Verjusa beleszeret a magyar tisztbe, s mikor az fogságba és halálos veszedelembe kerül, megmenti az életét.

 

Január 29, csütörtök, 18.00

Régi és új (Sztaroje i novoje), szovjet, 1929, r, f: Szergej Eizenstein, Grigorij Alekszandrov, o: Eduard Tissze, sz: Marfa Lapkina (Marfa), Mihail Ivanyin (a fia), Csuhmarjov (kulák), Ivan Jugyin (komszomolista), magyar inzert, 90 perc

A falusi közös gazdálkodás munkaformájának kialakítását ünnepli a film, melynek már egyéni hőse is van, Márfa. Az egyénieskedést és vele szemben a kollektiv szellemiséget is jó néhány képi allegórával mutatja be a rendező. A családtól külön költöző fivér például kettéfűrészeli a házat, míg a hatalmas, gépesített mintakolhozban vidáman folyik a termelőmunka. A leghétköznapibb jelenségekből (egy kövér kulák, traktorjavítás stb.) fennkölt és magasztos jelképeket formál Eizenstein.

 

Január 31,  szombat, 16.00

Doktor Zsivágó

(Doctor Zhivago), amerikai, 1965, r: David Lean, f: Robert Bolt (Borisz Paszternak regényéből), o: Freddie Young, z: Maurice Jarre, sz: Omar Sharif (Jurij Zsivágó), Julie Cristie (Lara Antipova), Geraldine Chaplin (Tonya), Rod Steiger (Komarovszki), mf/E, 197 perc

Az 1917-es októberi forradalom előzményei és az azt követő polgárháború adja a szerelmi történet hátterét. A címszereplő moszkvai orvos hiába keresi helyét és boldogságát a történelem viharában, ahogy nem tud dönteni felesége és szeretője, az ápolónővé lett, megesett diáklány között sem...

 

Január 31,  szombat, 19.30

Rettegett Iván (Ivan Groznij), szovjet, 1945, r, f: Szergej Eizenstein, o: Eduard Tissze (külsők), Andrej Moszkvin (belsők), z: Szergej Prokofjev, sz: Nyikolaj Cserkaszov (Iván Vasziljevics), Ligyija Celikovszkaja (Anasztaszija cárnő), Szerafima Birman (Jefroszinya Sztarickaja bojárnő), Pavel Kadocsnyikov (Vlagyimir Sztarickij), Mihail Nazvanov (Kurbszkij herceg), Andrej Abrikoszov (Filipp metropolita), Alekszandr Mgebrov (Pimen érsek), Mihail Zsarov (Maljuta Szkuratov), Vszevolod Pudovkin (Kolpak, a megszállott), hb/R, 100 + 94 perc

A 16. század második felének nagyformátumú uralkodója, IV. Iván és a 20. század orosz önkényura, Sztálin közötti párhuzamok ma már egyértelműek, még ha nem is egy burkolt személyi kultusz kritikának szánta Eizenstein a filmet. A "nagyságra kárhoztatott hős" általános pszichés konfliktusai állnak a grandiózus filmopera középpontjában, azok, melyekkel kapcsolatban Seneca egyszer így fogalmazott: "minden nagy szellemben van egy adag őrültség". A film első részében Iván alakja fenségességet sugároz (a káoszon urrá lesz cár), de a záróképekben (feleségét, Anasztáziát megmérgezteti) már előre vetül a második rész őrülete, az üldözési mániában szenvedő uralkodóról, aki egyre-másra preventív tisztogató akciókba kezd, és egy pillanatnyi elmezavarában saját fiát is megöli.

 

12A Stúdió

Január 9, péntek, 20.00

Break Point, orosz-lengyel, 2002, r: Marek Nowicki, f: Alekszandr Marjamov, Pavel Finn, o: Valentyin Piganov, z: Mikael Tarivergyijev, Seweryn Krajewski, sz: Daniel Olbrychski, Irina Rozanova, Ewa Szykulska, Alekszej Kravcsenko, Karolina Gruszka, Jan Englert, hb/R, 97 perc

Két fiatal szerelmi története. S mint kiderül, egy szerelem beteljesülése ma is kínkeserves küzdelmeket követel. Főleg, ha a hátteret a tenisz világa biztosítja.

a filmet bevezeti a 12A Stúdió képviselője

 

Január 10,  szombat, 20.30

Casus belli, orosz-lengyel, 2001, r: Igor Ugolnyikov, f: Ivan Kiaszasvili (Andrej Csernih elbeszéléséből), o: Grzegorz Kędzierski, z: Alekszandr Zacepin, sz: Inna Csurikova, Vitalij Szolomin, Alekszej Petrenko, Barbara Brylska, Ewa Szykulska, hb/R, 92 perc Lírai filmvígjáték. Egy tábornok furcsaságokra figyel fel neje magatartásában. Felfogad egy magánnyomozónőt, járjon utána a dolognak. Aztán addig tépelődik, míg beleszeret megbízottjába, aki viszont baráti közelségbe kerül a feleséggel.

 

Január 11, vasárnap, 16.00

Felhő-mennyország (Oblako raj), orosz, 1991, r: Nyikolaj Dosztal, f: Georgij Nyikolajev, o: Jurij Dnyevszkij, z: Alekszandr Goldstein, sz: Andrej Zsigalov (Kolja), Szergej Batalov (Fegya), Irina Rozanova (Válja), mb, 76 perc

Külvárosi panelházak sivár pusztasága. Nyilvánvalóan vasárnap van. Az unatkozó Kolja többekkel beszélgetést kezdene, de senki se kíváncsi rá, és neki sincs is igazán mondanivalója. Ugyanakkor nagyon szeretné, ha történne valami, s ezért egy baráti házaspárnak, Fegyának és Váljának előadja azt a kitalált történetet, hogy volt osztálytársa vezető lett Távol-Keleten és őt is odahívja. Erre mozgásba lendül az egész ház, mindenki érdeklődni és tevékenykedni kezd… Hova visz mindez, mi történik Koljával, milyenek ezek az ürességből, unalomból kitörni vágyó emberek? Erről szól ez a külföldi fesztiválokon is nagy feltűnést keltett film, mely egyszerű eszközökkel rajzol elénk egy – távolról sem csak Oroszországra jellemző – hétköznapian apokaliptikus világot.

 

Január 11,  vasárnap, 20.30

Gerjedelem (Vozbuzsgyenyije), orosz, 2002, r: Tatjana Magadan, sz: Valentyina Talizina, Alekszej Zsarkov, Nyikolaj Karacsencov, hb/R, 88perc

Fekete komédia egy ritka betegségben szenvedő fiatalember megpróbáltatásairól, aki azonnal rosszul lesz, mihelyt megkíván egy nőt. Egyetlen mentőöve a szerelem ereje lehet.

 

Jean-Marc Barr

Január 16,  péntek, 18.00

Szeretők (Lovers), francia, 1999, r: Jean-Marc Barr, f: Pascal Arnold, Jean-Marc Barr, o: Jean-Marc Barr, sz: Élodie Bouchez (Jeanne), Szergej Trifunovic (Dragan), Geneviève Page (Alice), Thibault de Montalembert (Jean-Michel), Dragan Nicolic (Zlatan ), Jean-Christophe Bouvet (boltos férfi), hb/E, 100 perc

A napjaink Párizsában játszódó szerelmi történet az illegálisan Franciaországban tartózkodó jugoszláv festő, Draganés a francia könyvárus lány, Jeanne románcáról szól. Találkozásukról első éjszakájukról és boldogságukról. Egy igazoltatáskor Dragan lebukik: három napot kap, hogy elhagyja az országot. De a szerelmesek úgy döntenek, nem válnak el egymástól… A Szeretők apró, hétköznapi pillanatokból épul fel, és az intim mozzanatoknak különös izzást kölcsönöznek a dogmás formanyelvi megoldások. A film a szerelem szabadságáról szól, és egy olyan Európát vízionál, ahol az emberek nemzetiségükre való tekintet nélkül szabadon járhatnak-kelhetnek. A Szeretőket a Barr-trilógia (Free Trilogy) első darabjaként emlegetik.

 

Január 16,  péntek, 20.30

Túl sok hús (Too Much Flesh), francia, 2000, r, f: Jean-Marc Barr, Pascal Arnold, o: Pascal Arnold, z: Irina Decermic, Misko Plavi, sz: Rosanna Arquette (Amy), Élodie Bouchez (Juliette), Jean-Marc Barr (Lyle), Ian Brennan (Bert), Ian Vogt (Vernon), hb/E, 110 perc

Az Egyesült Államokban-ban egy eldugott helyen él a harmincöt éves Lyle érdekházasságban. A szex nem jelent számára örömforrást és meglehetősen ügyetlen is benne, mivel frigid feleségével ritkán vannak együtt. Aztán egy nap a fiú találkozik egy francia lánnyal, Juliette-tel aki bevezeti a testi szerelem rejtelmeibe. A puritán, álszemérmes amerikai kisvárosi emberek azonban nehezen tolerálnak egy ilyen kapcsolatot. A trilógia második részében Barr a testi szerelem szabadságát hírdeti.

 

Január 17,  szombat, 18.00

Túl sok hús (Too Much Flesh), francia, 2000, r: Jean-Marc Barr, Pascal Arnold, hb/E, 110 perc

l. 16-án

 

Január 17,  szombat, 20.30

Könnyűnek lenni (Being Light), francia, 2001, r, f: Jean-Marc Barr, Pascal Arnold, o: Pascal Arnold, z: Irina Decermic, Misko Plavi, sz: Romain Duris (Maxime), Élodie Bouchez (Justine), Jean-Marc Barr (Jack), Isabelle Candelier (Vanessa), hb/F, 95 perc

A 25 éves Maxime különleges adotsága, hogy belelát az emberek lelkébe, átlát rajtuk. Ám képessége fájdalom, szomorúság forrása saját maga számára, ezért rendkívül komolynak tűnik, s az emberek kicsit bolondnak is tartják. Miközben kedvesét, Justine-t szeretné elkísérni Indiába, véletlenül találkozik Jack-kel, egy dúsgazdag üzletemberrel, aki megkéri Maxime-ot, hogy legyen a tolmácsa egy üzleti tárgyaláson. Jack-re akkora hatással van Maxime személyisége, hogy követi Indiába, ahol majd szembesülni lesz kénytelen saját lényének ürességével…

 

Január 18, vasárnap, 18.00

Könnyűnek lenni (Being Light), francia, 2001, r: Jean-Marc Barr, Pascal Arnold, hb/F, 95 perc

l. 17-én

 

Január 18, vasárnap, 20.30

Szeretők (Lovers), francia, 1999, r: Jean-Marc Barr, hb/E, 100 perc

l. 16-án

 

Ember Judit

Január 22. csütörtök, 18.00

Ember Judit – könyvpremier

 

Január 22. csütörtök, 19.00

Fagyöngyök, magyar , r: Ember Judit, o: Illés János, z: Sipos István, sz: Sípos Jenő (Jenő), Sípos Jenőné (feleség), Szabó Nóra (Kisnóra), Lukasik Eleonóra (Nagynóra), id. Lukasik Jánosné (nagymama), Csömör Sándor dr.(szülész professzor), mb, 92 perc

Az amatőr szereplőkkel eredeti helyszínen forgatott dokumentum-játékfilm a Tantörténet öngyilkosságot megkísérelt hősnője, Nóra magára találását követi nyomon. Nóra most kétgyermekes lányanya. Anyja és nagyanyja is így nevelte gyermekeit, zárt közösségben, férfiak nélkül. De a fáradhatatlan munkásember, Jenő (Nóra harmadik, leendő gyermekének apja) változást hoz az életükbe. Munka után fagyöngyöt gyűjt és köt csokorba, hogy hajnalonkénti piacozással megszerezhesse az öreg Opelt, amellyel ingyen hozhatna zöldséget szülei háztájijából…

 

Január 25, vasárnap, 18.00

Határozat,  magyar dokumentumfilm, 1972, r: Ember Judit, Gazdag Gyula, o: Jankura Péter, mb, 105 perc

A felcsúti termelőszövetkezet elnökének lemondatása körüli izgalmas viták fontos társadalmi kérdéseket érintenek, és tanulságul szolgálnak arra, hogy még sokat kell tenni a közéleti demokrácia, az egyszemélyi vezetés felelőssége és a nyereséges gazdálkodás lényeges szempontjainak összehangolása érdekében.

 

Január 27, kedd, 18.00

A snagovi gyerekek, magyar dokumentumfilm, 1987, r, f: Ember Judit, o: Mertz Lóránd, sz: dr. Donáth Ferenc, Hankiss Ágnes, Losonczy Anna Mária, Rajk László, dr. Szilágyi Júlia, Vásárhelyi István, Vásárhelyi Júlia, Vásárhelyi Mária, mb, 95 perc

Azok a gyerekek, akik szüleikkel együtt 1956. november 4-én a Nagy Imre csoport tagjaiként családostól a Jugoszláv Követségre mentek, majd akiket innen a romániai Snagovba internáltak, gyermekkori emlékeikről és korabeli önmagukról beszélnek…

 

Január 30, péntek, 18.00

A misszió (A Magyarok a balkáni háborúban 1991-97. I-IV.), magyar dokumentumfilm, r, f: Ember Judit, mb, 111 perc

1956-57-ben a Romániában tartották fogva magyar miniszterelnököt, Nagy Imrét és családját, valamint egy kis magyar csoportot. Őreik a Securitate tisztjei vagy tiszthelyettesei voltak. A fogvatartók úgy vélték, küldetést teljesítenek. Ember Judit felkereste az egykori helyszíneket és a résztvevőket, akiknek beszámolóiból eddig ismeretlen oldalról hallhatunk az akkor történtekről.

 

 
hírek hírek filmek filmek arcok arcok gondolatok gondolatok szemle szemle Örökmozgó Örökmozgó képtár képtár sőt sőt mozgóképtár filmspirál repertórium linkek FILMKULTÚRA '96-tól tartalom címlap kereső