Stőhr Lóránt A bölcsesség kútfői
A kolozsvári Sapientia

6 KByte

A magyar filmkritika helyzetéről rendezett vitát a Filmművész Szövetség június 3-án a Rátkai Klubban, amelyen többek között a filmelméleti és filmtörténeti konferenciák és tanulmánykötetek hiányáról, rendszertelenségéről esett szó. A nagyszabású konferenciák azonban csak Budapestet kerülik el, a vidéki és határon túli filmelméleti tanszékeknek évi rendszerességgel sikerül megszervezniük egy-egy ilyen jelentős tudományos eseményt. A pécsi filmteoretikusok Tarnay László vezetésével nemzetközileg elismert kutatókat felvonultató, angol nyelvű konferenciákat szerveznek őszönként, míg a kolozsváriak Pethő Ágnes bábáskodása mellett a határon túli és anyaországi magyar professzorokat és diákokat mozgósítják. Miután volt szerencsém idén részt venni a kolozsvári konferencián, úgy gondolom, nem haszontalan megosztanom annak tapasztalatait a film iránt érdeklődő olvasókkal.

Az anyaországi magyarok közül talán kevesen tudják, hogy az erdélyi magyar magánegyetem, a Sapientia kolozsvári karán a múlt évben Fotó, film, média elnevezésű szakot indítottak Pethő Ágnes irányításával. A szak május 28-29-én rendezte meg hetedik alkalommal filmelméleti konferenciáját, amely idén az „Egyidejűségek” címet kapta. A konferencia felhívása szerint előadással lehetett jelentkezni a következő két nagy témakörben:

1. A filmelbeszélés történetileg kialakult különböző technikáinak, stiláris eljárásainak egyidejű jelenléte a mozgókép hagyományos és legújabb formáiban.

2. A médium szinkronstruktúráinak kérdései kommunikációelméleti, szemiotikai, fenomenológiai, kognitív, antropológiai stb. megközelítésben. (http://www.sapientia.ro/sapientia/index.jsp?width=771&height=433)

A tudományosan szigorú felhívást általában szabadon értelmezték a konferencia résztvevői, így végül az előadássorozat igen tág határok közt csapongott. A magyar film férfiábrázolásától a mozgókép hermeneutikáján át a Straight Story mint road movie értelmezéséig a legkülönfélébb témákkal és megközelítésekkel találkozhattunk. A konferencia szervezői ugyanis nem utasítottak el egyetlen jelentkezőt sem, ebből következett, hogy ennyire szerteágaztak az irányvonalak, s hogy több tucatra rúgott az előadások száma. A két napos konferencia programja ezért nagyon zsúfolt volt, reggel tíztől este hatig-hétig zajlottak az előadások, a második nap már párhuzamosan két teremben a Kolozsvár főteréről nyíló Mátyás király utcában álló műemléki épületben, Bocskai István szülőházában. Egy-egy előadásra mindössze húsz perc jutott, amit nem mindig tartottak be a beszélők, így az első nap jóformán nem jutott idő a vitára, mert csak ezen az áron lehetett tartani valamelyest az időrendet. A konferencia egyik fontos célja, az elhangzottakkal kapcsolatos reflexió, a diskurzus megindulása ugyan részben csorbát szenvedett, viszont sok egészen fiatal diák számára nyílt alkalom a szakma előtti megmutatkozásra és informális beszélgetésekre, ami a filmelméleti tanulmányok jövőbeli fellendítése szempontjából legalább akkora jelentőséggel bír, mint a magyar filmelméleti tanszékek közötti dialógus.

Az előadók a magyarországi és erdélyi egyetemi szintű filmelméleti képzés egészét reprezentálták. Az előadók közül legnagyobb számban a budapesti (ELTE), a pécsi és a kolozsvári diákok voltak jelen, de a debreceniek, szegediek is képviseltették magukat az Egyidejűségeken. Számosan nem a filmes szakokról, hanem az egyetemek filozófiai és irodalomtudományi tanszékeiről, doktori iskoláiból érkeztek. A diákok mellett természetesen az egyetemek tanárai is tartottak előadásokat - egyedül az ELTE tanári karából nem vett részt senki sem előadóként, sem nézőként a konferencián. A konferencia világosan kirajzolta a különböző egyetemeken uralkodó paradigmák közti eltéréseket. Az ELTE-s diákokra inkább a filmtörténeti megközelítés volt jellemző, a pécsi filmes tanszék tanárai a kognitív tudomány, a kolozsváriak pedig a kortárs filmelmélet és irodalomtudomány felől nézik a filmeket, ami a második napon már komoly vitákhoz vezetett. Azt hiszem, felesleges ecsetelnem, hogy az eltérő szempontok ütköztetése és egymásmellettisége miféle szellemi izgalmakat okozott a konferencia résztvevőjének.

A tavalyi konferencia előadásaiból kötet készült Köztes képek címmel, amelynek az idei rendezvényen volt a bemutatója. Remélem, hogy az Egyidejűségek előadásaiból is hasonlóan érdekes és színvonalas kötetet szerkesztenek a konferencia házigazdái. Ha ez így lesz, akkor azok sem maradnak le teljesen az idei eseményről, akik vagy nem tudtak róla vagy nem volt módjukban, hogy a magyar némafilmgyártás hajdani centrumába zarándokoljanak egy kis szellemi pezsgés végett. Az Egyidejűségek és a konferenciával egy időben kezdődött, egy hetes Transsylvania Nemzetközi Filmfesztivál (www.tiff.ro) azt bizonyítja, hogy a kolozsvári filmes tradíció újjáéledt, és talán ennek egyszer nemcsak a teóriában, hanem a filmművészet praxisában is beérik a gyümölcse.

 


18 KByte

 
hírek hírek filmek filmek arcok arcok gondolatok gondolatok szemle szemle Örökmozgó Örökmozgó képtár képtár sőt sőt mozgóképtár filmspirál repertórium linkek FILMKULTÚRA '96-tól tartalom címlap kereső