A besztercebányai születésű Holesch Dénes festményeiből október 26-án nyílt kiállítás november 20-ig látható a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban.

A “filmre termett”, a “celluloid után kiált” hangzatos-avíttas megjegyzés Holesch Dénes pazarló talentumának produktumaira. Életútjának, életművének jellemzésére viszont száz százalékig igaz sajnos a másik bon mot: “ő sem próféta a saját hazájában”.

Ahova végleg kívánt visszatérni 1983-ban. A fátum beteljesedett - rossz, hatásvadász koreográfia -, itt és akkor érte a halál, váratlanul, a világvándor festőt, életművészt.

Húsz-huszonegy esztendővel visszatelepülése, végső búcsúgesztusa után is kevés az esélye, hogy bekerüljön a köztudatba a “szépség iránti vágyakozását festményekbe ojtani” életprogrammal, “jövőképpel”.

Úgy tűnik, Denes de Holeschnek a világkultúrában mindenképpen van, de a magyar művészeti életben, filmben, képzőművészetben, legendáriumban, internetes portálok naprakész műfajában, szóbeszédben nincs helye.

Igaz, itt Selye János Könyvtárára se volt igény, pedig még az oda-vissza hajóút is rendezve volt a fáma szerint a gondos örökhagyó figyelmességéből. Még csak stresszt sem okozott a néhai stresszkutató orvos - az MTA Könyvtárát megszégyenítő - gyűjteményének negligálása, már ami a nemes, anyagilag felbecsülhetetlen értékű ajándék fogadtatását pontosabban nemfogadtatását illeti.

Akkor min csodálkozunk, min dühöngünk?

Pedig Holesch is világszám!

Ötvenhárom esztendeje filmsztárok versengtek érte, s bízták rá festményportréjuk elkészítését. Burt Lancester, David Niven, Grace Kelly udvari festője “hazatért az ismeretlenségbe” - hogy az őt kutató monográfust, Fekete Klárit idézzük.

Íróasztalnál kiagyalni képtelenség ilyen “filmregényt”, mint Holesché.

Helyszínek:

a száz évvel ezelőtti Besztercebánya. Az 1928-as Budapesti Képzőművészeti Akadémia. Peking 1934-ben (építész bátyjához jött, s végigpiktorkodta a várost). Hong Kong. Fülöp szigetek (a fejvadászokat festi). Ausztrália (expedíciós út). New York 1945-ben, Chelsea 1958-ban, Antibes 1960-ban, Mexikóváros 1963-ban, Dél-Tirol, Ottawa, Montreal, Oxford.

S hogy kik az életfilm főbb szereplői?

Az ausztrál őslakosok – aboriginalok – éppúgy, mint az ausztrál előkelőségek, a Fülöp szigetek kormányzója, a nyolcvan esztendős Picasso…

Hogy a néhai huszárkapitány – Kossuth tanácsadója! – dédnagyapa festő leszármazottja, Holesch Dénes mely történelmi eseményeket kicselezve élt meg mégiscsak, mindennek dacára, 73 esztendőt?

Kicselezte tehát az első világháborút, Trianont, cseh útlevéllel Kelet Párizsát, azaz Budapestet, csóró akadémiai festőszakos tanoncként, hogy az elnyert Medici Ösztöndíjról s Rómáról lemondva baka legyen felsőbb parancsra a Csehszlovák Hadseregben. Majd Hitler hatalomra jutásakor - 1933-ban - Kína felé vette az irányt. A japán megszállás közeledtével: Tokió, Manila…, az Igorot törzs, Jáva, Bali és hét év Ausztrália, 1944-ben: Amerika, New York…

Hogy mi minden eshetett s esett is meg a Holesch-filmben?

Három esztendősen, egyetlen éjszaka alatt kipingálta a Holesch nemesi kúria nappaliját. Az is igaz, hogy előbb járt lovon, mint a saját lábán. Előbb írnak elismerően festészetéről Pekingben, mint Európában, pláne Magyarországon. Manilában éjszakai földrengést él túl, Luzonban a kannibálok nem tálalják föl maguknak - egyedül Holeschből nem lesz eledel kilenc (!) európai kalandor közül -, Ausztráliában Dr Fenton repülő orvos útitársa… Expedíciós barátját, az ártatlanul, egészségesen bezáratott Hugh Startot megszökteti az elmegyógyintézetből… Lemarad a hajóról, mely egyetlen túlélő nélkül süllyed el Új-Zéland partjainál… Hajóépítésből él meg, ha kedve úgy tartja… Meghódítja az elsőszámú koncertzongorista fenomént s társra lel az ausztrál Joyce Greer kisasszonyban - aki Ormándyval, Széllel turnézott… Keblére öleli Hóry Elemért, a hírhedt festményhamisítót, ki őt is…

Mellékszereplők?

A szegények orvosa, Dr Alice Bernheim. Herbert Gasser, Nobel-díjas biokémikus. Fülöp herceg, kinek meghívását az “Év embere”-ként elsumákolta... Dalí… Christopher Hampton, - a Veszedelmes viszonyok Oscar-díjas írója: Holesch lányának, Laurának a férje… Holesch Sorbonne-on végzett – fiának, Hugónak a fő kutatási területe a Föld felmelegedésének vizsgálata. És a budapesti Margit szigeten szeret futni!

Ha ennyi jó sem elég ahhoz, hogy a figyelmet fölkeltse cikkünk főszereplője, a Holesch-képek iránt, meg lehet nézni a moziban a Még egy nap a paradicsomban című amerikai filmet. Ott ugyanis szerepel Holesch három festménye is – Melanie Griffith mellett…

“Nem vagyok én társasági állat” (“I am not a social animal”) – mondogatta volt anno Holesch Dénes. Ne a próféta szóljon most már belőle!