dr. Kiss Gabriella Elkészült a nullkópia
Mészáros Márta beszél új filmjéről, a Temetetlen halottról
Mészáros Márta és Jan Nowiczki
Mészáros Márta és Jan Nowiczki
213 KByte

Mészáros Márta filmrendezővel az elutazása előtti percekben találkoztunk. Másik otthonába, Lengyelországba indult, miután a napokban elkészült legújabb játékfilmje, a Temetetlen halott nullkópiája.

A filmnek most volt az első megtekintése. Kikkel együtt néztétek az elkészült művet?

Forgalmazókkal, a kuratórium egy-egy tagjával, és mi magunk is most láttuk először celluloidon a nullkópiát. Miután megváltozott a filmcsinálás, nemcsak technikailag, hanem a pénzügyi lehetőségek miatt is, ma a rendezőnek nincs rá módja, hogy filmen nézzen musztert. Mi is csak nagyon pici darabokat láttunk laborban, a többit videón. Ez azért nem jó, mert a végén sok meglepetés érheti az embert, más videón vágni.
Mi ezt a történelmi filmet 320 millióból készítettük, nagyon szerény költségvetéssel, és 30 millióba került volna, hogy celluloidon lássuk munka közben. De így is nagyon nehezen szedtük össze a pénzt, és még mindig hiányzik 50 millió.

Mennyi pénz kellene ideális esetben egy történelmi film elkészítéséhez?

Ha 500 milliót kaptunk volna, akkor is nagyon szerény lett volna a költségvetés, de azért jobban tudtunk volna gazdálkodni. A jövőben a történelmi tematikájú filmekre több pénzt kellene adni, egyszer ugyanis meg lehet csinálni ezt a bravúrt, amit most mi csináltunk, mert olyan erős a téma, de rendszeresen nem. Meggyőződésem szerint igenis készíteni kell történelmi filmeket a közelmúltról, a régmúltról, ezzel lehet változtatni azon, hogy csak politikusok beszélnek a történelemről a televízióban. Az új generációk csak azt hallják, hogy a hatalmi harcok miatt ki hogyan sajátítja ki a történelmet, de mást nem. Kellenek filmek, könyvek, színházak, és pénzt kell rájuk adni, különben soha nem tisztázódik semmi.

Mennyi ideig készült a film, hiszen a forgatásra is évekig kellett várni?

Négy éve dolgozunk rajta, és egy éve kezdtük forgatni. Leállásokkal forgattuk, de így sem volt több 40 napnál.

Koprodukcióban készült?

Igen, különben nem is tudtuk volna elkészíteni. A szlovákok és a lengyel állami televízió a koprodukciós partner. A lengyelek fizették a lengyel színészeket és az utómunkák egy részét – lesz lengyel verzió is – , a szlovákok pedig azzal járultak hozzá, hogy náluk forgattuk a film egy részét.

Szponzorok is hozzájárultak?

A Szerencsejáték Rt. kivételével senki.

Szívügyed is volt e film elkészítése, részben Nagy Erzsébettel való barátságod miatt?

Magyarországon nem lehet úgy filmet csinálni, hogy ne legyen szívügyed, mert egy kommersz történetre, amit 2 millióan néznek meg, nem kapsz pénzt. Szívesen csinálnék én Jókait meg Móriczot is, de nincs rá lehetőség!
Ez a film is szívügyem volt, nem csak azért, mert az Erzsit nagyon szeretem, és tisztelem mindazt, amit végigcsinált az apja halála óta, és mert a mai napig igazságtalan dolgokat is át kell élnie a politikai harcok és ötvenhat tisztázatlan helyzete miatt.
Ő áldását adta a filmre, ezért úgy éreztem, mindenféleképpen meg akarom csinálni.
A zárolás pillanatától kezdődik maga a történet, a forradalom csak mint dokumentum szerepel. Az érdekelt a történetben, hogy Nagy Imre mint ember, mint volt kommunista – mert nyugodtan mondhatom, hogy a romániai deportálás után ő már nem volt ugyanaz a kommunista, az érdekelt tehát –, hogyan jut el odáig a börtönben, hogy nemhogy megtagadja, hanem teljes mértékben vállalja a forradalmat. A börtönről, ahol iszonyatos körülmények között tartották, nagyon keveset tudunk, egyrészt mert megsemmisítették az anyagokat, másrészt mert azt, ami megmaradt, zárolták.
Az utolsó szavait akartam megfejteni, azt, hogy "nincs más kiutam, nekem szabad emberként kell meghalnom".

Gondolom, már az anyaggyűjtés is hosszú időt vett igénybe. Hogy sikerült hozzájutnod a személyes anyagaihoz?

Most már hozzáférhetőek a részletek is, és az egész kamuflálás, az is, hogy 30 évig azt állították, az oroszok meg a kínaiak miatt akasztották fel, ami nem igaz. Megúszhatta volna, mert az oroszokat 58-ban már nem érdekelte ez a történet. Meg akarták büntetni, de nem így.
Az anyaggyűjtéskor alapul vehettük a nagyon részletes jegyzőkönyveket és Nagy Imre önéletrajzi írását, amit Snagovban kezdett írni Viharos emberöltő címmel. A születési dátuma után a másik évszám így szerepel - 195…? Alig tette ki a pontot az utolsó mondat után, alighogy befejezte, máris elvitték. Ez is benne van a filmben, jellemző, hogy ő tudta, mire vállalkozik, de akkor még reménykedett abban, hogy párbeszédet lehet folytatni. Nagy Imre az életet szerető ember volt, egy magyar parasztember, aki Móriczra még fizikumában is hasonlított, soha nem volt olyan apparatcsik, mint a szürke eminenciások.

Véglegesnek tekinted a filmet ebben a verzióban?

Azt hiszem, ez már végleges, ha még lesz valami apróság, az már csak szakmai jellegű változtatás lesz. Nagyszerű élmény volt, hogy ezt a filmet megcsinálhattam, egy fontos élmény az életemben, és mindenki, aki részt vett az elkészítésében, megérezte ennek a súlyát, és nagyon szívesen dolgozott benne.

A szereplőválasztással utólag is elégedett vagy?

Igen, hiszen nagyszerű Nowiczki, Cserhalmi, Mácsai, Kulka, Moór Mariann mint Nagyné, Horváth Lili mint Erzsi, mind nagyon jók. A film nemcsak Nagy Imréről szól, hanem arról is, hogyan eszi meg a legjobbakat a diktatúragépezet. Bedarálja őket.

Milyen hosszú a film?

Két óra tizenöt perc a vége főcímmel együtt.

Van-e már forgalmazó, és mikor lesz a bemutató?

A Budapest Film elvállalta a forgalmazást. Port Ferenc nagyon pozitívan nyilatkozott a filmről, szinte magyar passiónak nevezte. Sok kópiát szeretnének, hogy az egész országban vetíthessék. Október 23-án lesz a bemutató.

Eddig főként női sorsokat állítottál középpontba. Ezzel a filmmel váltás kezdődik?

Kapcsolatokat szeretek ábrázolni, nem csak női, vagy csak férfi sorsokat. A jövőre vonatkozóan régóta izgat Sissy, Erzsébet királyné sorsa, aki egyetlenegyszer részt vett a politikában, a kiegyezésben. Szerette a magyarokat és meggyőzte Ferenc Józsefet a kiegyezésre, s ezzel le tudta győzni az anyósát. A másik téma, ami érdekel – Kéthly Anna sorsa. A háború utáni első demokratikus választásokon a Parasztpárt és a Szociáldemokrata Párt győzött, majd a hamisítás hatására elterjedt, hogy Magyarországon mindig létezett egy nagy Kommunista Párt. Az egyetlen politikus, aki ellenállt és inkább vállalta a börtönt, Kéthly Anna volt. Így mindkét érdekes sorsról szívesen készítenék filmet.

Budapest, 2004. augusztus 18.


Filmadatlap:

A TEMETETLEN HALOTT - NAGY IMRE NAPLÓJA

magyar - szlovák - lengyel nagyjátékfilm
angol cím: "The Unburied Man - The Diary of Imre Nagy"

Műfaja:    történelmi dráma
Típusa:    nagyjátékfilm
Formátum: 35 mm színes - ff.
Hossz:    135 perc
   
Magyarországi bemutató: 2004. október 21-23.
Producer: Csáky Attila
Koproducerek: ARS MEDIA (Szlovákia), TELEWIZJA POLSKA S.A, AGENCJA FILMOWA (Lengyelország), AKSON STUDIO (Lengyelország)

Rendező: Mészáros Márta
Forgatókönyvíró: Mészáros Márta, Pataki Éva
Szakértő- konzultáns: Vészi János történész, Nagy Erzsébet, Rainer M. János
Operatőr: Jancsó Nyika
Díszlettervező:  Ocztos István
Jelmeztervező: Jancsó Katalin
Maszkmester: Tomola Katalin
Hangmérnök: Sípos István
Vágó: Kármentő Éva
Főgyártásvezető: Béres Ferenc
Gyártásvezető: Karle Gábor
Zene: Zygmunt Koniezny (PL)

Főszereplők: Jan Nowicki (PL), Moór Marianna, Jan Frycz (PL), Cserhalmi György, Horváth Lili, Ady Hajdu (SK), Kulka János, Mácsai Pál, Matej Landl

Támogatók: Magyar Mozgókép Közalapítvány, Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, Nemzeti Kulturális Alapprogram, Magyar Történelmi Film Alapítvány, Szerencsejáték Rt.

Téma:

A film Nagy Imrének állít emléket, szubjektív szemszögből bemutatva életét az 1956-os eseményektől a kivégzésig, majd utóéletét napjainkig. A forgatókönyv Nagy Imre naplója és lánya - Nagy Erzsébet - visszaemlékezései, valamint hiteles dokumentumok alapján készült. A filmbe illesztett korbeli archív filmrészletek dokumentálják a korszak meghatározó politikai eseményeit, közvetítik hitelesen a korhangulatot.


Kapcsolódó anyagok a Filmkultúrában:

Hollósi Laura: Szerencsétlen lányok - filmkritika
Horeczky Krisztina: "Csak a jót látom" - beszélgetés Czinkóczi Zsuzsával
Kamal Kawa - Kiss Lilla: Betiltott filmek szemléje Londonban - beszámoló
Gelencsér Gábor: Oldások, kötések -esszé
A csodálatos mandarin sajtója
A magyar film története - esszé

 

Jan Nowiczki és Jancsó Nyika
Jan Nowiczki és Jancsó Nyika
199 KByte

 
hírek hírek filmek filmek arcok arcok gondolatok gondolatok szemle szemle Örökmozgó Örökmozgó képtár képtár sőt sőt mozgóképtár filmspirál repertórium linkek FILMKULTÚRA '96-tól tartalom címlap kereső