Németh Ágnes összeállítása A „MOZGÓ” Vecsésen anno 1911-1938
A „MOZGÓ” Vecsésen anno 1911-1938

kepala
Az első hirdetés
73 KByte

A múlt század elején induló vidéki újságnak, a Vecsési Hírlapnak nem volt könnyű dolga. Feltehetően nem sokan járattak újságot annakidején, mert időről időre csődbe ment a lap, megszűnt pár hónapra-évre, míg a következő megszállott kiadó vagy főszerkesztő újra nem indította. Hiányos lapszámait böngészve az ember tanulságos párhuzamokat, szórakoztató dilettantizmust, elborzasztó kishíreket talál. Az 1911-től 1938-ig tartó számok segítségével plasztikusan kirajzolódik előttünk egy Pest melletti község élete, intézményrendszerének, társadalmi életének fejlődése, a provincializmus visszahúzó ereje, az új lassú térhódítása. És érdekes információkhoz jutunk a moziról, illetve, ahogy akkoriban jobbára nevezték, a mozgószínházról, röviden a mozgóról.

Ha hinni lehet az újságnak, az új média szinte észrevétlenül lépett be Vecsés község életébe. 1911 novemberében szerény, párszavas hirdetés jelent meg a Vecsési Hírlap vegyes hírei között:

Mozi Vecsésen.
Pröbsztl-féle házban
megnyilik a mozi Vasárnap

Nem tudjuk, hogy valóban most nyílt-e meg, vagy volt itt már mozi azelőtt is, és átmeneti bezárás után nyitotta meg újra kapuit. Az újságból az sem derül ki pontosan, hol is állt az a híres Pröbsztl-féle ház, amely a jelek szerint annyira közismert volt, hogy hirdetője az éveken át feladott hirdetések során egyszer sem tartotta szükségesnek a címet feltüntetni. /1.kép/

Az új szórakoztató objektum kezdetben nem sok vizet zavart az újság hasábjain, legfeljebb a heti – valószínűleg egy – műsoros napon jelentette meg lakonikus figyelmeztetését. /2. kép/

Ez volt az a kezdeti boldog időszak, mikor a mozi vezetőjének feltételezhetően még nem kellett holmi műsorközléssel bajlódnia, mert az emberek az újdonság erejénél fogva mindent néztek, ami mozgott.

A Hírlap 1927-es számait lapozgatva azt látjuk, hogy a helyzet jelentősen megváltozott. A gyér témakínálatban (az újság a vezércikktől a színes híreken át a nyolcadrét hirdetésekig mindössze 4 oldalt tett ki) a sokak szórakoztatását biztosító, még mindig szenzációnak számító „Mozgó” műsora aranybánya volt a főszerkesztő számára. A lényegre törő, rövid hirdetés helyett rutinból megírt bombasztikus szövegek, tartalomleírások és „filmkritikák” csábították a moziba az érdeklődőket. Elnézőnek kell lennünk, ha némely mondat végén egyeztetetlen alany-állítmányba, vagy egyéb értelmetlen mondatszerkezetbe gabalyodunk, a túlterhelt szerkesztő úrnak valószínűleg nem volt ideje elolvasni, amit írt. (Az idézett részekben ezeket megtartottam. Megtartottam továbbá az újság korabeli helyesírását, a rövid í-t, ü-t,u-t, stb. Egyedül a vesszők helyén javítottam helyenként, hogy érthetőbb legyen a szöveg)

Íme egy beharangozó cikk 1927 februárjából:

A Vecsési mozgószinháztulajdonosok óriási áldozatok árán igyekeznek a közönségüket kielégiteni elsőrendü műsoraikkal, mely műsorok még a fővárosi mozgószinházakban is az első helyet foglalják el. Vasárnap, január 9-én bemutatásra kerül Villán bosszuja vadnyugati cowboy-történet, hat felvonásban, főszerepben Jack Honie. Január 15-én szombaton, rendkivüli előadást tart, két teljes műsorral; első előadás 6 - 8 óráig, amelynek keretében bemutatásra kerül: Itél a tenger, 6 felv., főszerepben Norma Talmadge. Második előadás 8 - 10 óráig melynek keretében bemutatásra kerül Hej, kutyaélet, kutyaélet, főszerepben Chaplin, a világhirü filmkomikus. Vasárnap, 16.án bemutatásra kerül Kékszakáll utolsó felesége, 7 felv. Az a derék, középkori francia lovag, akiről feljegyezte a krónika, hogy sötét kecskeszakálla kékes szinben játszott és átlag minden héten elpusztitott kegyetlen bestialitással egy asszonyt, bizonyára nagyon méltatlankodna, ha megtudná, hogy milyen jámbor emberkére akasztották a filmtechnika mesterei, ötszáz évvel halála után, ezt a kékszakálljelzőt, melynek főszereplője Louis Willson, egyike a legvidámabb filmszinészeknek. A fenti sláger-műsorokhoz még csak annyit füzhetünk, hogy a filmtechnika nagyjait képviselik. És a milliók filmje.

Milyenek lehettek kezdetben a vetítési körülmények egy vecsési moziban? A film néma, még az sem biztos, hogy volt zongorakíséret, hiszen a mindent felemlegető reklám ezt biztosan kiemelte volna. A közönség gyermeki módon zajongott. Vajon voltak-e már egybefűzött széksorok, vagy sorba állított faszékeken izgulták végig az előadást az emberek? A kályhás fűtés telente már-már a luxus szintjét súrolta, mert bizony sokáig csak a nézők fűtötték egymást a hideg teremben. No és este? Belegondoltunk-e egyszer is, vajon milyen hangulata lehetett egy petróleumlámpával világított előadásnak a sötét téli estéken?

Az ilyen és ehhez hasonló kérdésekre az újság sajnos nem ad választ. Érthető, hisz ez volt az adott, mindenki által ismert és természetesként elfogadott helyzet. Viszont azonnal tudósított róla, ha valami előrelépés történt – mint amikor a villamosítás elérte Vecsést:

A Vecsési Mozgószinházban is eloltották a petróleumlámpákat és bekapcsolódtak a villamos üzem áramába. Ezzel igen nagymértékben fejlődött a Vecsési Mozgószinház előadásának szinvonala, annyira, hogy a vetítés biztonsága most már eléri a fővárosi szinházak szinvonalát.

A vecsési Mozgót két tulajdonos működtette: Kaszás József („Vecsés, Eötvös u. 10, személy- és teherautókat, villanyporszívót, villanymotorokat, cséplőgépgarniturát, teljes jéggyár berendezéseket, házi hűtő felszereléseket” árult), és Miklós Gyula – róla nincs sok adat az újságban. Kezdetben közösen állították össze a műsort, később új megoldást találtak ki. Hogy mit, azt a lap 1927 február 26-i számában olvashatjuk a szerkesztő úr helyszíni jelentésében, amely olyan plasztikusra sikeredett, hogy szinte látjuk-halljuk a korabeli udvarias és találékony „moziüzemvezetőt”, aki – modern megoldás! – a film mellett meseműsorokat is rendezett a moziban:

A vecsési mozgószinház előadásainak élénkitése terén igen lényeges és fontos váltogatások történtek. Az eddigi tulajdonosok kölcsönös megegyezések alapján az előadási időt egymás között felosztották és hetenként váltogatják. A különválásnak ez a formája igen egészséges, és a teljes kifejlődés alapjait biztositja, mert a két tulajdonost egymás között állandó versenyre készteti, a versengésnek azonban minden előnyét, minden eredményét kizárólagosan a harmadik és a legfőbb tulajdonos élvezi - a vecsési mozi közönsége. Láttuk ezt már f. hó 20-án, amikor az egyik tulajdonos, Miklós már maga rendezte első hetének előadásait, és teljesen zsufolt ház előtt peregtek a "Rin-tin-tin" világhírű filmje. (sic!)

Ezen igazán ünnepélyes előadás közben a másik tulajdonos, Kaszás maga személyesen konferálta "általános és nagy derültséget keltve" a mozi további vezetésében beállt változást az alábbi szöveg szerint:

Igen tisztelt hölgyeim és Uraim!! Ezeknek a jelentéktelen kis röpcéduláknak (felmutatja), a melyeket meg tetszettek kapni, nagy jelentősége van a mozi ügyvezetésében, mert igazán azt mondhatom önöknek, hogy csak most kezd érdekes lenni a mozi. Amint látják, az egyik héten Miklós úr tart előadást, a másikon pedig a Kaszás. (Kaszás úr! - zúgták utána a gyermekek, Miklós-al élén.) Az érdekesség már tán ott is mutatkozik, hogy a terem kellemesebben van és lesz fütve, mint ezelőtt volt. Mert hát mindig is ugy szokták mondani, hogy közös lónak turós a háta.... (derültség) Mostantól a Miklós ur is oda törekszik, hogy a közönséget minél jobban kielégitse, és a Kaszás is. (Kaszás ur! - mondták utána.) Igen! részemről is minden tehetségemet felhasználom, és minden törekvésem az lesz, hogy a nagyérdemü közönséget minél jobban teljes megelégedésükre kielégithessem. Ez alkalommal bejelenthetem, hogy igen nagy feladatot végeztem akkor, amikor Oszkár bácsit 24-ikére megnyertem, hogy kedves meséivel jelenjen meg itt nálunk a moziba. (sic) Anyagi áldozatot nem kimélve elértem ezen célomat. Oszkár bácsi csütörtökön itt lesz közöttünk az ő gyönyörü meséivel. Magával hozza Forray Zoltánt a világhirü rajzolómüvészt, aki illusztrálni fogja a szép meséket.

Meg kell emlitenem még, hogy teljes tudatában vagyok annak, hogy a moziba járó közönség igényei nemcsak évről évre hanem napról-napra fokozódnak. Ha ma jót látott, holnap még jobbat és holnapután már a legjobbat kivánja. Ezeknek a kivánalmaknak akarok a legmesszebbmenő módon eleget tenni akkor, amikor a programmot a jobbnál jobb filmanyagokból alapos válogatással állitom össze, és ezen programom magas szinvonalon álló értékes tartalmát mindenkor a "Vecsési Hirlap"-ban fogom mindig előzetesen ismertetni. Köszönön szives türelmüket.

A szerkesztő úr ezeken a hasábokon a mozi hivatásáról szóló nézeteit is kifejtette:

(…) A mozinak mindig voltak és lesznek ellenfelei, és amikor már ezek az ellenfelek nem tudnak semmi érvet felhozni a mozi és a filmszinészet ellen, akkor kijátsszák nagy ágyunak azt, hogy a mozi eltért igazi hivatásától, ezek szerint a mozi igazi hivatása nem a szórakoztatás, hanem a tanitás. Pedig a mozi valódi feladata a kettő egybekapcsolása: a szórakoztató oktatás és a mozi, hacsak nem akar egyszerüen mulattatni, mint a vigjátékokban és a burleszkekben, mindig tanit, hiszen elvisz messze földre, idegen, külföldi vidékekre, ugy mint a 26-ikán, szombaton a Kaszásmoziban bemutatásra kerülő Ördögzuhatag megismerteti Kolorádó romantikus tájait egy világhirü filmszinész: Tom Mix főszereplésével. Vasárnap, 27-ikén pedig a Száguldó Vénusz, amely bemutatja a detroiti hatalmas autógyárat, ahol figyelmet lekötő kalandokat látunk egy autó körül, ugyancsak egy világhirü szinésznő, Priscilla Dean főszereplésével. Mindkettő olyan slágerfilm, amelyben megvan minden kelléke annak, hogy a közönség a legnagyobb élvezettel, örömmel és gyönyörüséggel nézze végig.

Némely film annyira magával ragadta a recenzenst, hogy tolla költői magasságokat szántott:

Az ismeretlen katona, egy film a könnyek és vigasztalódás éveiből 8 felvonásban, ez a film - mondotta Griffith, a világfilm kritikusa - mindenki filmje, mindenkinek vannak háborus emlékei. A történet izgalmas, vad galoppban rohan a szomorú vég felé ... a film él, sistereg, robban, sir, panaszkodik benne a háboru, akinek apja, férje vagy fia szerepelt a hősi halottak vagy eltüntek listáiban. Az ismeretlen katona nemes és szép tragédiája enyhülést fog hozni minden fájó szivnek, és vigaszt fog nyujtani minden bánatra: a müvészet itt szolgálatába áll a gyásznak, és élő emléket állit milliónyi hősi halottnak.

Folytatólagos előadás, kezdete: este 7 órakor.

Az egyik lapszámban egy kiemelt információ háromszor is olvasható a Hírek oldalán, minden hasábon egyszer, plusz az apróhirdetések között is még egyszer utoljára arra az esetre, ha valaki nem vette volna észre. A reklám logikus formája egy olyan lapnál, ahol bővében vannak a kitöltendő reklámhelynek:

Ben-Hur május 7-én és 8-án a vecsési mozgószinházban!

Végül következik maga a nagy hír részletesen:

„Ben-Hur", ez a film az, amely az eddig megjelent filmek közül a legnagyobb elismerést, megelégedést és tetszést és dicséretet aratott. A Royal-Apolló diszelőadásán Horthy Miklós kormányzó, József főhercegék és Izabella főhercegasszony, a társadalmi arisztokrácia, az irók és szinészvilág legjobbjai csodálták az uj müvészet legujabb remekét. A rendkivül nagy közönség ugy nyilatkozott emez filmről, hogy a kinematográfia eddig elkészült leghatalmasabb és legszebb filmje. Annyi dicséretet még soha nem irtak a világ irodalomban egy filmről mint Ben Hurról, melynek technikája tökéletes, müvészete kritikán felül áll, és az egész film alkotás az anyagi áldozat határtalan bizonyitékát nyujtja. Ezen világhirű filmalkotás bemutatásra kerül a Vecsési Mozgószinházban május 7. és 8-án, szombat és vasárnap mind két napon 5 órai kezdettel.

Vecsés sokáig nagy erőfeszítéseket tett, hogy legyen egy hely, ahol kulturális összejöveteleit, színi előadásait stb. tarthatja. A kultúrház végül felépült, s a létrehozók jogos büszkesége, valamint a húszas évek bombasztikus stílusa következtében a Kultúrpalota nevet kapta.

Ebben a kultúrházban megnyílt egy újabb mozi:

Igen örvendetesen kezd kialakulni a vecsési Kulturpalota a társadalmi műveltség fejlesztése, az ifjuság ismereteinek bővitése terén. A vezetőség áldozatot nem kimélve, fokozatosan rendezkedik be a legmodernebb kultureszközökkel. Most is, mint értesülünk, közel 5000 P. költséggel rendezték be a mozgószinházukat, melynek előadásai a tökéletes berendezkedés folytán teljesen megütik a fővárosi legelőkelőbb mozgószinházak nivóját - sőt a bemutatott darabok magas müvészi becsénél és tudományos értékénél fogva azokat jóval tul is szárnyalja. A vezetőség tulteszi magát a kicsinyes, régi és nehézkes vezetési módszeren. Tökéletes, uj és lelket gyönyörködtető előadásokra készül fel, és azzal meg is fogja hódítani - az egyébként is a fővárosi előadásokat oly gyakran látogató - moziközönséget. Ma már nem lehet - nem szabad - mellőzni oly tényezőket a közönség érdeklődésének felkeltésénél, amelyeket az élet fejlődése magával hord, különösen nem lehet ezt az elvet figyelmen kivül hagyni olyan téren, mint a mozielőadások, ahol a fejlődés széditő gyorsasággal halad. Aki ezt a futamot nem birja, az - lemarad.

Végre egy magyar film a sok amerikai között! A kultúrházról és a benne megnyíló moziról már hírt adott az újság, de filmműsort eddig még nem közölt. Mostantól kezdve a Kaszás/Miklós mozi mellett időnként hírt ad a Kultúrmozgó filmjeiről is:

A vecsési Kulturház mozielőadásainak keretében október hó 2-án az "Egri csillagok" kerülnek szinre. Gárdonyi Gézának ez a gyönyörü történelmi regénye filmen, 6 fejezetben elénk hozza a magyar történet legmegrenditőbb, legkétségbeejtőbb napjait. A hazájáért, hitéért küzdő magyarság életének jelentei oly lelket lenyügöző erővel birnak, hogy azoknak látása felejthetetlenné válik. Ezért kerültek ezek az események a vetitő vászonra. Ki ne ismerné Eger várának ostromát? Mindnyájunk lelkébe beleégette azt a hazaszeretet. A nagynevü iró remeke ez a mű, telve a legnemesebb emberi érzésekkel és a dicső magyar elszántsággal. Több fejezetre oszlik a film, és pedig: 1. Hol terem a magyar vitéz? 2. Rabmadár aranykalitkában. 3. A leláncolt oroszlán. 4. Igaz szerelemnek igaz boldogság az ára. 5. Amikor a pogány volt az ur Magyarhonban. 6. Eger ostroma.

A verseny folytatódott Miklós és Kaszás között. Miklós úr ismert zenészekkel, énekesekkel kísérteti filmjeit, majd 1931-ben – az újság tanúsága szerint - jelentős árengedményeket vezet be:

Miklós hét a vecsési mozgóképszinházban. Értékes programmal jön a Miklós hét október 26-án szerdán, amint értesülünk, műsorára vette a már jun. 6-án óriási tetszés mellett bemutatott Dalolj, bolond cimű svéd világattrakciót. 'Repriz' egy komédiás élet regénye, 10 felv. Főszerepben Gösta Eckmann a Faust főszereplője, a dalbetéteket és prológust hozzá énekli Bihary Alajos a fővárosi szinház tagja, Vecsésen már előnyösen ismert operett baritonista, szivet rázó sorstragédia, melynek nézésénél nem marad szem szárazon, ezenkivül énekel még Bihary, a budapesti legujabb slágerek egyikét, mindenki megtanulhatja.(...)

(…) Az éjféli utas - "izgalmakban és vidámságban, humoros szingazdagságban bővelkedő 10 felvonásos kalandorregény" vasárnapi előadásainak "kisérő zenéjét Kálmán Pista cigányzenekara fogja szolgáltatni."

(…) A nagyközönség érdekében a Mikulás mozgó nagyszerű ujitást vezet be előadásainak fokozottabb látogatása érdekében. Folyó hó 12- étől kezdve a Mikulás mozgó minden vasár és ünnep napon két előadást tart, mely közül az első már 6 órakor kezdődik, és az félhelyárakkal megy. A másik este 8 órakor kezdődik, de ezt az eddigi rendes helyárak mellett fogják megtartani. Tehát a 6 órakor kezdődő előadás közönsége 50%-os kedvezményben részesül, ami igen nagy megtakaritást jelent a Mikulás mozgó nagyrabecsült közönségének.

A versenyt minden jel szerint Miklós úr nyerhette meg, mert az 1929 december 14-i számban a következő sorok láttak napvilágot:

Tisztelettel értesítem a nagyérdemű közönséget, hogy Kaszás József társamtól a közös mozgókép üzemünk szakszerű vezetését barátságos megegyezés folytán folyó év december hó 1-vel teljesen át vettem, és azt M i k u l á s M o z g ó címen tovább vezetem. 17 éves szakmai tapasztalatom felbátorít arra, hogy a nagyérdemű közönség jóleső támogatását továbbra is mély tisztelettel kérjem, minden erőmmel azon leszek, hogy ezt ki is érdemeljem, költséget és fáradságot nem kimélve csakis a legjobb anyagot kivánom a N.é. közönség szórakoztatására, rendelkezésére bocsátani. Bátor vagyok néhány film cimét N.é. közönség tudomására hozni, Élő holttest, Királyné nyakéke, Hadak utja, Orvos és az asszony, Londoni éjszakák, dr. Bessel feltámadása, Titkos parancs, Alraune, Mária Terézia, Velencei éjszakák, Sion, Hazatérés, Világháború, Tamás bátya kunyhója, stb. stb. Melyek előre bocsájtásával ujból tisztelettel kérem a N. é. közönség szives támogatását. Mély tisztelettel…Miklós Gyula.

A fejlődés nem állt meg. Mint a Mikulás-mozgóban a Gaumont hiradóval együtt sugárzott Venenosa (A vészthozó) című film hirdetése tanúsítja ("a francia filmművészet remeke 7 felvonásban"), 1931-ben már "kert mozi" is működött Vecsésen.

1931 szeptemberében azután óriási horderejű eseményről tudósít a Hírlap: Vecsésen is megjelenik a hangosfilm!

A Vecsési Kulturmozgó teljesen ujonnan rendezkedett be, hogy fővárosi nivóju hangosan beszélő és éneklő filmeket mutathasson be Vecsés közönségének. A hangos filmek mindegyike magyar felirásokkal kerül a vászonra, és igy a német szót nem értők a magyar szöveget olvasva teljes kielégülést nyernek. Minden héten szombaton este 8 órakor előadás, mig vasárnaponként délután 4, 6 és 8 órakor tartanak előadást. A szombat esti előadás a mozit kedvelő intelligens közönség részére külön kedvezmény.

(…) A Vecsési kulturmozgó szenzációs hangos filmjei óriási közönséget vonzottak a mult szombati és vasárnapi összes előadásokra. Ujitás az is, hogy a szünetekben gramafon hangversenyt tartanak a közönség szórakoztatása céljából.

A Kulturmozgó nevében tehát megjelenik előbb a „hangos” jelző, majd 1938-ban, mint az alábbi hirdetésben láthatjuk, a „Nemzeti” szó:

Azokban a boldog időkben még nem ismerték a nagy értékű reklámajándék fogalmát, így már 1, azaz egy darab mozijegy is megfelelő „csali” volt, amellyel egyszerre lehetett olvasót és mozinézőt horgászni /lásd a feladvány fotóját/.

…Eddig tartott barangolásunk a vecsési mozi múltjában a helyi újság segítségével. Az újságot egyébként 1938-ban Vecsés és vidékére keresztelték, majd még ugyanabban az évben megszűnt.

Ha a vecsési újság meg nem szűnt volna, a mi Mozgó-mesénk is tovább tartott volna…

 

kepala

149 KByte

kepala

74 KByte

kepala

86 KByte

kepala

90 KByte

 
hírek hírek filmek filmek arcok arcok gondolatok gondolatok szemle szemle Örökmozgó Örökmozgó képtár képtár sőt sőt mozgóképtár filmspirál repertórium linkek FILMKULTÚRA '96-tól tartalom címlap kereső